Bevezetés a tudományfilozófiába
|
|
- Ede Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szegedi Péter Bevezetés a tudományfilozófiába (nem-hivatalos vázlat)
2 Ez a vázlat az ELTE Társadalomtudományi Karán tanuló elsőévesek számára meghirdetett Bevezetés a logikába és a tudományfilozófiába című tárgy előadásaihoz kapcsolódó anyagot tartalmazza. A vázlat célja az, hogy segítséget nyújtson a félév végi dolgozatra történő felkészülésben. Figyelem: A vázlat nem azért ennyire rövid, mert a számonkérés az ismeretek hasonlóan csekély körét fogja előfeltételezni, hanem ezért, hogy az összefüggések felmutatásával és a lényeg kiemelésével az anyag nagyobb mértékű érthetőségét szolgálja. A [ ] zárójelek között olyan irodalmakat adok meg, amelyekben további részletek találhatók az érdeklődők számára. Az anyaggal kapcsolatban felmerülő további kérdések tekintetében a következő könyveket ajánlom: Carl G. Hempel: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, Englewood Cliffs 1966) az előadás ezt a gondolatmenetet követte Fehér Márta Hársing László: A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, Budapest 1977) vagy Hársing L. Bevezetés a tudományelméletbe (Bíbor, Miskolc 1999) Jó munkát! Budapest, december 7. Szegedi Péter ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék szegedi@hps.elte.hu web: A jegyzet a következő címről letölthető: 2
3 Tartalomjegyzék 1. A tudományos kutatás: felfedezés és ellenőrzés Az eset: Semmelweis és a gyermekágyi láz A hipotézisek ellenőrzésének alapjai Az indukció szerepe A hipotézisek ellenőrzése Az eset: A légnyomás A kísérleti ellenőrzés A segédhipotézisek szerepe Döntő kísérletek (experimentum crucis) Ad hoc hipotézisek Empirikus ellenőrizhetőség A konfirmáció kritériumai A konfirmáció A hipotézisek egyszerűségének követelményei A hipotézisek elfogadhatósága az egész tudásbázistól függ A tudományos magyarázat Előrejelzés, megértés, magyarázat A deduktív-nomológikus magyarázat A valószínűségi magyarázat Statisztikai valószínűségek és valószínűségi törvények A valószínűségi magyarázat induktív jellege Az elmélet Az elmélet Az elméleti magyarázat A teoretikus entitások (elméleti létezők) státusza Fogalomalkotás A definíció Az operacionális definíció előnyei és problémái Az elméleti redukció A mechanizmus-vitalizmus vita A pszichológiának a biológiára (vagy a fizikára és a kémiára) való redukciója A társadalomtudományok redukálhatósága
4 1. A tudományos kutatás: felfedezés és ellenőrzés 1.1. Az eset: Semmelweis és a gyermekágyi láz Halálozási arány százalékban: év/osztály I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 1,27 II. Szülészet 2,3 2,0 2,7 1,33 (Még az utcai szüléseknél is alacsonyabb a halálozási arány!) Magyarázatok: 1. járvány-hatások (általánosan elterjedt nézet): légköri-kozmikus-földi változások pont ezen a kis területen, se a II. osztályon, se az utcán, a környéken? 2. zsúfoltság a II. osztályon nagyobb (oda menekülnek)! 3. étkeztetés ugyanaz a két osztályon 4. gondozási színvonal ugyanolyan a két osztályon 5. az I. osztályon gyakorló medikusok durva vizsgálatai okozta sérülések (vizsgálóbizottsági vélemény) a) a szülés okozta természetes sérülések sokkal súlyosabbak; b) a II. osztályon gyakorló bábaképzősök ugyanúgy vizsgálnak; c) a medikusok számának felére csökkentése és a vizsgálatok minimumra történő redukálása után a halálozási arány átmeneti csökkenés után még magasabbra nőtt 6. pszichológiai: az utolsó kenetet feladó pap megjelenése a pap útvonalának megváltoztatása nem csökkentette a halálozási arányt 7. háton fekve szülés az I. osztályon (a II-on oldalt fekve) az oldalt fekvés bevezetése nem változtatta meg a halálozási arányt. 8. hullaméreg: vérmérgezés (miután Kolletschka doktort boncolás közben egy hallgató véletlenül szikével megszúrta, és ugyanolyan tünetekkel halt meg) a) a bábaképzősök nem boncoltak; b) az utcán szülteket ritkán vizsgálták; c) csak azok az újszülöttek kapták meg, akiknek az anyja is vajúdás közben (a közös vérkeringés miatt); d) klórmeszes kézmosás után a halálozási arány lecsökkent 9. hullaméreg vagy élő szervezetből származó rothadó anyag (miután egy méhnyakrákos nő vizsgálata után 12-ből 11 vizsgált anya meghalt). 4
5 1.2. A hipotézisek ellenőrzésének alapjai Közvetlen módszerek: pl. 2, 3, 4 esetén, de hogyan ellenőrizzük a pap által okozott sokkot és annak hatását? Közvetett (indirekt) módszerek: ha a hipotézis igaz lenne, akkor az útvonal megváltoztatása használna; ha az oldalfekvés tényleg jobb lenne, akkor Általában véve: ha H igaz, akkor annak K ellenőrizhető következménye is igaz kellene hogy legyen. Azaz pl. Ha H igaz, akkor K is. Viszont (ahogy tapasztaljuk) K nem igaz. H nem igaz. Ez a modus tollens, egy érvényes következtetési séma két premisszával és egy konklúzióval. [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Egy másik eset pl. amikor Semmelweis abból a következtetésből, hogy a gyermekágyi lázat a hullaméreg általi vérmérgezés okozza, arra következtet, hogy a fertőtlenítési eljárások redukálni fogják a halálozási arányt és a tapasztalat ezt igazolja: Ha H igaz, akkor K is. (Ahogy tapasztaljuk) K igaz. H igaz. Ez akkor is így van, ha Ez egy érvénytelen következtetési séma, mivel a konklúzió hamis lehet, még akkor is, ha a premisszák igazak. (Adott esetben pl. a hullaméreg nem az egyetlen ok.) [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Ha H igaz, akkor K 1, K 2,, K n is. (Ahogy tapasztaljuk) K 1, K 2,, K n igaz. H igaz. Az ilyen sémák tehát nem bizonyítják a hipotézist, legfeljebb megerősítik azt [Rudolf Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés. In: Forrai Gábor-Szegedi Péter: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény (Áron Kiadó, Budapest 1999); a hálón: 5
6 1.3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet, o.] Ha p, akkor q. Nem áll fenn, hogy q. Nem áll fenn, hogy p. A deduktív következtetésnek ezt a modus tollens nevű fajtáját már láttuk [5. o.]. Egy másik fajtája: Bármilyen nátrium só, ha egy Bunsen-égő lángjába tesszük, a láng színét sárgára festi. Ez a darab kősó nátrium só. Ez a darab kősó, ha egy Bunsen-égő lángjába tesszük, a láng színét sárgára festi. Itt az általánosból következtetünk (dedukálunk) az egyesre. Ennek a fordítottja lenne az egyesből az általánosra következtetés (indukció), ahol tehát a premisszák egyes esetekről szólnak, a konklúzió pedig általános törvény vagy elv jellegű. (A fenti só-bunsen példa fordítva.) Csakhogy ott nincs garantálva a következmény (pl. erős mágneses térben stb.), hiába vizsgáltunk meg már sok mintát, azok legfeljebb a valószínűséget növelhetik. Az ideális tudós a szűken vett induktivista értelmezés szerint a következőképpen járna el: (1) összegyűjt minden tényt bármiféle válogatás vagy a jelentőségre vonatkozó előzetes (a priori) találgatás nélkül; (2) minden előzetes feltevés nélkül elemzi, összehasonlítja és osztályozza a rögzített tényeket; (3) az elemzés alapján általánosít az osztályozási vagy oksági relációkra vonatkozóan; (4) a megalapozott általánosításokból további következtetéseket von le induktív vagy deduktív módszerekkel, ellenőrzi az egészet. 2. (1) lehetetlen, mert még mostanig is lényegében végtelen tényt kellene összegyűjteni; mert még azt sem tudjuk előre, hogy mik a releváns tények egy speciális probléma szempontjából (további lehetséges Semmelweis-hipotézisek, népszámlálási problémák); (2) az osztályozás problémái: sokféle lehetséges (a nők osztályozása Semmelweisnél, a társadalmi struktúra kutatása), van-e természetes osztályozás (natural kind [Willard van Orman Quine: Természeti fajták. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: (3) nincs mechanikus (logikai) eljárás az indukcióra; az elméleti terminusok bevezetésére (pl. a nátriumsós eset, a rúd hőtágulása vagy a kerékpár rozsdásodása empirikus és teoretikus szinten); ehhez kreatív képzeletre, intuícióra, asszociációs képességekre stb. van szükség (Kepler, Kekulé) a tudomány objektivitása nem ebből fakadhat, hanem a kifejtett elgondolások kritikájából, ellenőrzéséből; [Karl Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, Budapest 1997) 1. pont] (4) de az ellenőrzés is csak korlátozott, mert mint láttuk a hipotéziseket csak megerősíteni tudjuk, véglegesen igazolni nem. 6 Következésképpen a tudomány csak egy tágabb értelemben lehet induktív.
7 2. A hipotézisek ellenőrzése 2.1. Az eset: A légnyomás Galilei: a szivópumpa csak kb. 10 m-ig jó, de miért? Torricelli feltevése a levegőtenger nyomásáról. Indirekt ellenőrzés: ha igaz, akkor a higanyt is fenn tudja tartani 760 mm magasan. A Torricelli-kísérlet. Pascal további ellenőrizhető következtetése: magasabban a higanyos barométer kevesebbet fog mutatni. A Périer-kísérlet: 1500 m magasan a higanyoszlop 700 mm-nél is rövidebb (ha változatlan marad, vagy csökken, akkor Torricelli hipotézise hamisnak bizonyult volna) A kísérleti ellenőrzés Egy hipotézis ellenőrizhető következménye általában feltételes jellegű: azt állítja, hogy meghatározott feltételek mellett egy bizonyos eredményt kapunk. Ha az F feltételek megvalósulnak, akkor E esemény megtörténik. Pl. ha a barométert felfelé visszük, akkor a higanyoszlop magassága csökkeni fog (vagy ha a nők oldalsó helyzetben szülnek, akkor a gyermekágyi lázból eredő halálozási arány csökken). Az ilyen ellenőrizhető következmények kétféle értelemben is következtetések, egyrészt a hipotézisből vezetjük le őket, másrészt a logikai kondicionális [Kutrovátz jegyzet, 9. o.] formáját öltik. Az eddig példákban a meghatározott F feltételek technikailag megvalósíthatóak, befolyásolhatóak voltak, ezért képezhették a kísérleti ellenőrzés alapját. A kvantitatív hipotézisek gyakran ilyenek, de van, amikor a feltételek nem befolyásolhatóak, ezért csak a megfigyelésekre hagyatkozhatunk (pl. változócsillagok). 7
8 2.3. A segédhipotézisek szerepe A hipotézisek ellenőrzése közben szinte mindig alkalmazunk bizonyos rejtett, természetesnek tekintett segédfeltevéseket vagy segédhipotéziseket. Pl. a Semmelweiss-probléma megoldásához azt is fel kellett tételezni, hogy a klórmeszes víz elpusztítja a mérget. Valójában tehát a megfelelő modus tollens érv a következőképpen néz ki, ha S a segédhipotézis: Ha H és S igaz, akkor K is. Viszont (ahogy tapasztaljuk) K nem igaz. H és S nem mindketten igazak Döntő kísérletek (experimentum crucis) Ha H 1 és H 2 rivális hipotézisek, és a belőlük levonható ellenőrizhető következmények kölcsönösen ellentmondanak egymásnak, akkor a megfelelő kísérlet elvégzése megcáfolhatja az egyiket és megerősítheti a másikat Ad hoc hipotézisek A H hipotézis ellenőrzésekor felhasználjuk az S 1, S 2, S n segédhipotéziseket, és ha a K ellenőrizhető következmény negatív eredményt ad, akkor csak azt tudjuk, hogy H vagy valamelyik segédhipotézis hamis kell legyen. Ekkor még mindig kitalálhatunk olyan segédhipotézis(eke)t, amely(ek) megmenti(k) a fő hipotézist. A Périer-kísérlet után pl. A természet irtózik a vákuumtól hipotézis fenntartásához helyettesíthetjük az irtózás mindenütt azonos mértékű segédhipotézist helyettesíthetjük az irtózás függ a helytől (pl. csökken a magassággal) segédhipotézist. Ez azonban ad hoc hipotézis: egyetlen célja a fő hipotézis megmentése és nem következik belőle semmi más. (Ezzel szemben pl. a levegőtenger nyomásának hipotéziséből Pascal arra következtet, hogy egy csak részben felfújt léggömb a hegytetőn jobban felfújódik, ami igaz a másik hipotézisből ez nem következik.) Egy hipotézis ad hoc mivoltát természetesen csak utólag könnyű megállapítani. [A segédhipotézisek, döntő kísérletek stb. egy érdekes felfogását l. pl. Lakatos Imre: A falszifikáció és a tudományos kutatási programok metodológiája. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: 8
9 2.6. Empirikus ellenőrizhetőség Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) a megfelelő segédhipotézisekkel együtt elvileg sincs semmilyen ellenőrizhető következménye, akkor azt nem tekintik tudományosnak. A segédhipotézisek miatt ennek eldöntése sem mindig könnyű. 9
10 3. A konfirmáció kritériumai 3.1. A konfirmáció A konfirmáció javul: a pozitív esetek számának növekedésével; változatosabbá válásával (pl. Snell-törvény stb.); új ellenőrizhető következmények megjelenésével (Balmer-sorozat); a magasabb elmélet támogatásával (Galilei-törvény, Balmer-sorozat); A konfirmáció problémái (paradoxonjai) [Carl G. Hempel: Tanulmányok a konfirmáció logikájáról. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: A Hempel (vagy holló) paradoxon: A Minden holló fekete. és az Ami nem fekete, az nem holló. logikailag ekvivalens hipotézisek közül a másodikat nyilvánvalóan konfirmálja bármely nem fekete dolog, ami nem holló (pl. egy barna cipő), kérdés azonban ennek konfirmáló ereje az első hipotézisre nézve. A Goodman paradoxon: x (H(x) F(x) x ( F(x) H(x)) Egymással bizonyos értelemben ellentétes hipotéziseket ugyanazok az esetek konfirmálhatnak, mint pl. A minden smaragd zöld. és a Minden smaragd zöké. állítások esetében (ahol a zöké pl. egy olyan szín, amely bizonyos időpont előtt kék, utána zöld) A hipotézisek egyszerűségének követelményei a) Viszonylag egyszerűbb hipotézis Tegyük fel, hogy valamely rendszer egy v paraméterének értékei rendre 2, 3, 4 és 5 értéket vesznek fel az u változó 0, 1, 2 és 3 értékeinél. Melyik hipotézist választanánk a következők közül (mindegyik megfelel a jelzett adatoknak): v = u 4 6u u 2 5u + 2 v = u 5 4u 4 u u 2 11u + 2 v = u + 2 b) Kevesebb független hipotézis 10
11 3.3. A hipotézisek elfogadhatósága az egész tudásbázistól függ A hipotézisek megerősítettségének jellegét, ad hoc mivoltát, egyszerűségét stb., a kísérletek döntő szerepét és a tudomány minden más logikailag nem teljesen tisztázható elemét csak tudásunk összességéhez viszonyítva tudjuk megítélni (l. Popper hasonlatát a sziklára illetve annak hiányában a megfelelő alapokra épített házról). 11
12 4. A tudományos magyarázat 4.1. Előrejelzés, megértés, magyarázat A magyarázat igénye és fajtái. A tudományos magyarázat releváns és ellenőrizhető A deduktív-nomológikus magyarázat (a) A Torricelli-féle barométerben a zárt csőben levő higanyoszlop nyomása egyenlő a nyílt edény feletti levegőoszlop [ábra, 7. o.] nyomásával, bárhol mérjük is. (b) Ez a nyomás arányos a higany illetve a levegő súlyával. (c) A hegy tetején a levegőoszlop a nyitott edény felett rövidebb. (d) (Ezért) a zárt csőben levő higanyoszlop a magasban rövidebb. A magyarázat egy olyan érvelés, amelyben a magyarázandó (d)-t várjuk az (a), (b), (c) magyarázó tények fényében, amelyekből levezethető. A magyarázó állítások közül (a) és (b) általános törvény (állandó empirikus kapcsolat) jellegű, (c) pedig egy bizonyos konkrét tényt ír le. Általános formája: T 1, T 2,, T r F 1, F 2,, F k Explanans E Explanandum [Carl G. Hempel-Paul Oppenheim: A tudományos magyarázat logikája. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: A magyarázandó nemcsak egyedi tény, hanem szabályszerűség, empirikus általánosítás stb. is lehet. A magyarázat gyakran részleges (a törvényt nem mondják ki, csak feltételezik pl. ugyanaz az ok, ugyanaz a hatás alakban); megvilágító ereje nem csupán a törvényekben lehet. A törvények mindig megfelelően széles univerzumra vonatkozó igaz, szükségszerű (nem esetleges) univerzális állítások. A történelmi és társadalmi törvények problémája. [C. Hempel: Az általános törvények szerepe a történelemben (Oktatási segédlet a tudományfilozófiához, ME BI Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszék, 1995)] 12
13 4.3. A valószínűségi magyarázat A fertőzésnek kitett személyek nagy valószínűséggel elkapják a kanyarót. Jancsi ki volt téve a fertőzésnek. {nagyon valószínűvé teszi, hogy} Jancsi elkapta a kanyarót Statisztikai valószínűségek és valószínűségi törvények Alapkísérlet (U): színes golyók húzása egy urnából (visszadobással). a) U-ban minden golyó fehér. Univerzális állítás: minden húzás eredménye F. b) U-ban 600 fehér és 400 zöld golyó van. P(F, U) = 0,6. c) Érmedobálásnál: P(fej, É) = 0,5. d) Kockadobálásnál: P(6, K) = 1/6. A valószínűségi állítások jelentése: a) a valószínűség a kedvező események és az összes lehetséges esemény aránya (ha egyenlő valószínűségűek de ha cinkelt a kocka?) b) a valószínűség az esetek relatív gyakoriságának határértéke (von Mises) c) statisztikai értelemben P(eredmény, véletlen kísérlet) = r azt jelenti, hogy a véletlen kísérletek hosszú sorozataiban az adott esetek aránya majdnem biztosan r közelében lesz d) hajlam interpretáció (Popper) stb. A matematikai valószínűségelmélet néhány alapvető elve: 0 P(E, V) 1 független (egymást kizáró) eseményekre: P(E 1 vagy E 2, V) = P(E 1, V) + P(E 2, V) P(E vagy nem E) = 1 A valószínűségi állítások ellenőrizhetőségének (cáfolásának, megerősítésének) problémája (Popper). 13
14 4.5. A valószínűségi magyarázat induktív jellege Ismét Jancsi, általánosabban megfogalmazva: P(E, V) közel van 1-hez. e egy eseménye V-nek. {nagyon valószínűvé teszi, hogy} e egy eseménye E-nek. A { } nem statisztikus valószínűséget jelez (hanem logikait), de egyszerű esetekben feltételezhetjük, hogy felírható a következő forma: P(E, V) = r. e egy eseménye V-nek. {r} e egy eseménye E-nek Így a deduktív-nomológikus magyarázattal szemben (amely deduktív), itt inkább induktív eljárással van dolgunk [Kutrovátz jegyzet, 35. o.]. Ennek ellenére használjuk egyedi események magyarázatára is (gyakorlati bizonyossággal). 14
15 5. Az elmélet 5.1. Az elmélet Az elmélet rendszerint az empirikus törvények magyarázatára, megértésére és újak előrejelzésére szolgál, olyan létezők konstruálása révén, amelyek az empirikus mögött vannak. (Pl. a ptolemaioszi vagy a kopernikuszi rendszer az égitestek megfigyelt (látszólagos) mozgását a csillagászati világegyetem egy-egy alkalmas modelljével írja le; vagy a kinetikus gázelmélet a termodinamika számos törvényét az alatta levő molekuláris és atomi jelenségek megnyilvánulásaként magyarázza). Az elmélettől megkövetelik, hogy világos és pontos legyen, rendelkezzen ellenőrizhető következményekkel, előrejelzésekkel (a negatív és pozitív példa az életerő-elmélet illetve a gravitációs erő elmélete). Az elméleti elvek egy része a (megfigyelhetetlen) teoretikus terminusok (elméleti fogalmak) között teremt összefüggést, más részük pedig kapcsolatot hoz létre a teoretikus terminusok és a (már korábban is megfigyelt) empirikus jelenségek között. Utóbbiak nélkül nincs ellenőrizhetőség, magyarázat, előrejelzés. (Pl. a kinetikus gázelméletben a részecskék véletlen sebességeloszlásának elve, mint belső-, az impulzusátadás nyomásként való értelmezése mint híd-elv.) 5.2. Az elméleti magyarázat Egészen eltérő empirikus jelenségekről ad szisztematikus, egységes leírást (pl. a newtoni gravitációs törvény a bolygók, a Hold, az üstökösök stb. mozgásáról, az ár-apály jelenségről, a szabadesésről, az ingáról stb.). Megadja a fennhatósága alá tartozó (korábbi) empirikus törvények érvényességének és pontosságának határait (pl. a Keplertörvények csak kéttest-probléma esetén, a Galilei-törvény csak homogén gravitációs mezőben érvényesek). Olyan jelenségekre is vonatkozik (valamint előrejelzéseket tesz lehetővé), amelyek felépítésének pillanatában nem is voltak ismertek (pl. a légnyomáscsökkenés a magassággal; Einstein általános relativitáselmélete a fény elhajlásával a gravitációs térben; Maxwell elektrodinamikája a rádióhullámokkal). Mindezen tulajdonságok megléte nagyban erősíti az elmélet iránti bizalmunkat, és elmélyíti a megértést. 15
16 5.3. A teoretikus entitások (elméleti létezők) státusza A klasszikus filozófiai megközelítések Platón (és a modern matematikai platonizmus) Arisztotelész A XX. századi tudományfilozófia empirikus felfogása Mach és követői A szociálkonstruktivista felfogás 16
17 6. Fogalomalkotás 6.1. A definíció A (tudományos) fogalom és a szó (szakkifejezés). Definíciók: a) az osztenzív definíció (rámutatás) gyakorlata és elmélete b) egy már használatos szakkifejezés elfogadott jelentésének leírása 1. tartalmi vagy analitikus definíció (az intenzióra alapozva) 2. az alkalmazási terület meghatározása (az extenzióra alapozva) Az analitikus definíció szerkezete: A definiendumnak (a meghatározandó kifejezésnek) ugyanaz a jelentése, mint a definiensnek (a meghatározó kifejezésnek). Példák: Az apa ugyanazt jelenti, mint a férfi szülő. A vakbélgyulladás ugyanazt jelenti, mint a vakbél gyulladása. Az előíró definíció szerkezete: A definiendumnak jelentésének ugyanannak kell lennie, mint a definiensnek. vagy A definiendumon ugyanazt értjük, mint a definiensen. Példák: A sűrűség kifejezés a köbcentiméterenkénti tömeg grammban rövidítése. A nulla töltésű és egy tömegszámú részecskéket neutronoknak fogjuk nevezni. c) egy újonnan bevezetett kifejezés vagy egy sajátos technikai értelem előírása (megállapodás) amely természetesen nem igaz vagy hamis A leíró és előíró definíciók kiküszöbölhetők a definiens behelyettesítésével. Ezáltal egy elmélet definíciói láncba rendezhetőek, de a lánc előbb-utóbb körbeér. Példa: szülő = Df apa vagy anya apa = Df férfi szülő anya = Df szülő, de nem az apa Helyettesítsük be az első sor definiendumát a második sor definiensébe, és máris önmagával próbáljuk meg definiálni a második sor Ebből következőleg sosem lehet egy tudományos rendszer minden kifejezését a rendszer más kifejezéseivel definiálni. Mindig lesznek ún. primitív (definiálatlan, magától értetődőnek tekintett stb.) kifejezések, amelyek segítségével a rendszer többi kifejezését definiáljuk, de ők maguk a rendszeren belül nem definiálhatók. Egy lelkiismeretesen felépített axiómarendszer ezek listájával kezdődik. 17
18 6.2. Az operacionális definíció előnyei és problémái A tudományos szakkifejezést (annak jelentését) kizárólag egy meghatározott ellenőrzési művelet definiálhatja (Bridgman). Pl. egy fém keményebb a másiknál, ha azt meg lehet vele karcolni (ez az ellenőrző művelet), de ez fordítva nem áll fenn. Így ugyan a keménységet nem igazán lehet kvantifikálni, de pl. egy 10 fémből álló sorozattal meg lehet adni a keménységi fokokat. A hosszúság operacionális definíciója egy szilárd mérőrúdnak a két pont közötti rakosgatásából állhat. A hőmérséklet -é hivatkozhat pl. egy higanyoszlop hosszára. Ezeket a műveleteket bármely kompetens megfigyelőnek végre kell tudni hajtania. Az operacionális definíció gyakran használatos a pszichológiában (pl. az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek) és a társadalomtudományokban. Problémák: - A fenti hosszúság-definíció mellett hogyan mérhető meg egy gömb két pontja közötti távolság, két földrajzi pont közötti távolság, a csillagok és a galaxisok távolsága? Ha más műveleteket használunk, akkor garantálható-e a konzisztencia közöttük? (Ugyanez a hőmérséklet, sőt az idő fogalmánál is felmerül.) - Ebből az is következik, hogy az önmagában operacionálisan nem ellenőrizhető hipotézis kontextusaiban még lehet értelmes. 18
19 7. Az elméleti redukció 7.1. A mechanizmus-vitalizmus vita Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm biológiáról? a) A terminusok redukciója csak extenzionális definíciókkal azaz nem logikai, hanem tapasztalati alapon lehetséges, amelyek nem a fogalom jelentését adják meg, csupán ugyanarra a halmazra vonatkoznak. (Pl. az ember csak ebben az értelemben tollatlan kétlábú.) b) A törvények redukciója csak akkor lehetséges, ha léteznek olyan törvények is, amelyek biológiai és fizikai-kémiai kifejezéseket egyaránt tartalmaznak, és összekötik az adott jelenség bizonyos fizikai-kémiai vonatkozásait bizonyos biológiaiakkal; ilyen ismét csak tapasztalati alapon (biológiai kutatás révén) keletkezhet. Mindezek alapján a vitalizmus eredeti formájában ugyan nem tartható, de a biológiai redukálhatósága sem bizonyított, ez a tudományos fejlődés függvénye, jelenleg inkább heurisztikus elvként működik, nem tényként A pszichológiának a biológiára (vagy a fizikára és a kémiára) való redukciója Ugyanezeket a problémákat veti fel (pszicho-fizikai kérdés, test és elme probléma). a) Ennek egyik irányzata, a behaviorizmus a pszichológiai jelenségeket a viselkedésre kívánja visszavezetni. (Azaz kizárja az introspekciót, az észlelést, az érzést, a hitet, az akaratot stb.) b) Egy másik ilyen irányzat a neurofiziológiára vezetné vissza a lelki jelenségeket. 19
20 7.3. A társadalomtudományok redukálhatósága Egyik elmélete a módszertani individualizmus, amely szerint minden társadalmi jelenség a bennük szerepet játszó egyének helyzetének, viselkedésének leírása, elemzése révén magyarázható. Ezáltal a társadalmi jelenségeket pszichológiai, biológiai, fizikai és kémiai faktorok segítségével kívánja leírni. Hasonló redukcionizmus jellemző a szociáldarwinizmus és a szociobiológia egyes értelmezéseire. Manapság a humánetológiára és a genetikára történő visszavezetés is divatos [Mund Katalin: Biofóbia a szociológiában. Magyar Lettre Internationale 50, 2003 ősz; a hálón: 20
3. Az indukció szerepe
3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet,
RészletesebbenMenet. A konfirmáció Hempel paradoxonai. Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról
1 Kvalitatív konfirmáció Menet Konfirmációs kritériumok 2 A konfirmáció Hempel paradoxonai Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról Hempel konfirmáció fogalma A konfirmáció problémája: 3 Mit jelent
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
RészletesebbenMéréselmélet MI BSc 1
Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenBizonytalanság. Mesterséges intelligencia április 4.
Bizonytalanság Mesterséges intelligencia 2014. április 4. Bevezetés Eddig: logika, igaz/hamis Ha nem teljes a tudás A világ nem figyelhető meg közvetlenül Részleges tudás nem reprezentálható logikai eszközökkel
RészletesebbenArisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit 300 évvel később
Slide 1 Induktív következtetés Érvelési hibák Ajánlott források: Lakatos László Kutrovátz Gábor Bognár - Forrai Slide Arisztotelesz Kr.e. 350 körül írta logikai műveit, melyek egyrésze elveszett, a többit
RészletesebbenMérés és modellezés 1
Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell
Részletesebben2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
Részletesebbenismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül
A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenSzociolingvisztikai. alapismeretek
Szociolingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet elsődlegesen
RészletesebbenVALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA A VALÓSZÍNŰSÉGI SZEMLÉLET ALAPOZÁSA 1-6. OSZTÁLY A biztos, a lehetetlen és a lehet, de nem biztos események megkülünböztetése Valószínűségi játékok, kísérletek események
RészletesebbenA következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.
Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Részletesebben1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.
1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét
RészletesebbenMérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1
Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.05. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
Részletesebben(Independence, dependence, random variables)
Két valószínűségi változó együttes vizsgálata Feltételes eloszlások Két diszkrét változó együttes eloszlása a lehetséges értékpárok és a hozzájuk tartozó valószínűségek (táblázat) Példa: Egy urna 3 fehér,
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenPszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011
Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál
RészletesebbenMesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Valószínűségi hálók - következtetés Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Következtetés
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségszámítási alapok Bevezetés A tudományos életben vizsgálódunk pontosabb megfigyelés, elırejelzés, megértés reményében. Ha egy kísérletet végzünk, annak
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 4 IV. FÜGGVÉNYEk 1. LEkÉPEZÉSEk, függvények Definíció Legyen és két halmaz. Egy függvény -ből -ba egy olyan szabály, amely minden elemhez pontosan egy elemet rendel hozzá. Az
RészletesebbenÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH
ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenAsszociációs szabályok
Asszociációs szabályok Nikházy László Nagy adathalmazok kezelése 2010. március 10. Mi az értelme? A ö asszociációs szabály azt állítja, hogy azon vásárlói kosarak, amik tartalmaznak pelenkát, általában
RészletesebbenKözösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató
Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 3. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenTartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika
Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
Részletesebbeny ij = µ + α i + e ij
Elmélet STATISZTIKA 3. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek A magyarázat a függő változó teljes heterogenitásának két részre bontását jelenti. A teljes heterogenitás egyik része az, amelynek okai
Részletesebbenösszetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.
A termodinamika 2. főtétele kis rendszerekben Osváth Szabolcs Semmelweis Egyetem Statisztikus sokaságok Nyomás Nyomás: a tartály falával ütköző molekulák, a falra erőt fejtenek ki Az ütközésben a részecske
RészletesebbenModern matematikai paradoxonok
Modern matematikai paradoxonok Juhász Péter ELTE Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszék 2013. január 21. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok 2013. január 21. 1 / 36 Jelentés Mit jelent a paradoxon
Részletesebben1. A kísérlet naiv fogalma. melyek közül a kísérlet minden végrehajtásakor pontosan egy következik be.
IX. ESEMÉNYEK, VALÓSZÍNŰSÉG IX.1. Események, a valószínűség bevezetése 1. A kísérlet naiv fogalma. Kísérlet nek nevezzük egy olyan jelenség előidézését vagy megfigyelését, amelynek kimenetelét az általunk
Részletesebbenp-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik
p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 2018. május 16. Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik 2018. május
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenAdatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenCsima Judit október 24.
Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. október 24. Csima Judit Adatbáziskezelés Funkcionális függőségek 1 / 1 Relációs sémák
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenRegresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.
Regresszió Csorba János Nagyméretű adathalmazok kezelése 2010. március 31. A feladat X magyarázó attribútumok halmaza Y magyarázandó attribútumok) Kérdés: f : X -> Y a kapcsolat pár tanítópontban ismert
RészletesebbenA logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenA mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015
A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel
RészletesebbenIgazolás és cáfolás a tudományban
Igazolás és cáfolás a tudományban Tudományfilozófia, 2007. 03. 01 1. A tapasztalat nyelvi formája Ismétlés: a levélsor példája: vannak nem nyelvi természetű következtetések De ezek nem ellenőrizhetők logikailag:
Részletesebbenp-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik
p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 2018. május 16. Következtetéselmélet A megfigyelt világ és a tudásunk összekapcsolása Deduktív következtetés: kiindulunk
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenElsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenÚj típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén
Új típusú döntési fa építés és annak alkalmazása többtényezős döntés területén Dombi József Szegedi Tudományegyetem Bevezetés - ID3 (Iterative Dichotomiser 3) Az ID algoritmusok egy elemhalmaz felhasználásával
RészletesebbenSpeciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
RészletesebbenAlgoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.
Algoritmuselmélet NP-teljes problémák Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 13. előadás Katona Gyula Y. (BME SZIT) Algoritmuselmélet
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenLogika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
RészletesebbenKUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
RészletesebbenElsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
RészletesebbenRomantikus közjáték a mechanikai paradigmában
Romantikus közjáték a mechanikai paradigmában a romantikus természetfilozófia Friedrich Schelling (1775-1854) a természeti hatások egyetlen alapelv megnyilvánulásai (1799-ig) a fizikai erők/kölcsönhatások
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny tanév 7. évfolyam I. forduló Név: Név:... Iskola... Tanárod neve:...
Név:... Iskola... Tanárod neve:... A megoldott feladatlapot 2019. január 8-ig küldd el a SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola (6722 Szeged, Szentháromság u. 2.) címére. A borítékra írd rá: Bor Pál
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenAZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI
AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2017/2018. I. félév 4. gyakorlat Interpretáció A ϱ függvényt az L (0) = LC, Con, Form nulladrendű nyelv egy
RészletesebbenAz új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai
Középiskolai biológiatanárok szaktárgyi továbbképzése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Budapest, 2017.10. 06 Kleininger Tamás Az új érettségi rendszer bevezetésének
RészletesebbenSzerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Első rész Bevezetés a tudományos elemzésbe Tartalomjegyzék Mi a Tudomány? A világ megismerésére szolgáló egyéb
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenKészítette: Fegyverneki Sándor
VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y
RészletesebbenStatisztikai alapok. Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában
Statisztikai alapok Leíró statisztika Lineáris módszerek a statisztikában Tudományosan és statisztikailag tesztelhető állítások? A keserűcsokoládé finomabb, mint a tejcsoki. A patkány a legrondább állat,
RészletesebbenRamsey-féle problémák
FEJEZET 8 Ramsey-féle problémák "Az intelligens eljárást az jellemzi, hogy még a látszólag megközelíthetetlen célhoz is utat nyit, megfelelő segédproblémát talál ki és először azt oldja meg." Pólya György:
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
RészletesebbenÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
RészletesebbenA kiadásért felel dr. Táncos László, a Semmelweis Kiadó igazgatója Nyomda alá rendezte Békésy János Borítóterv: Táncos László SKD: SKD043-e
Dr. Gergó Lajos elõadásjegyzetei alapján készítették: Dr. Gergó Lajos Dr. Meskó Attiláné Gillemotné Dr. Orbán Katalin Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Egyetemi Gyógyszertár, Gyógyszerügyi
RészletesebbenAZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:
RészletesebbenMiért téves az antropikus elv a kozmológiában?
Konferenciaelőadás, Magyar Pax Romana 47. kongresszusa, Győr, 2005. Miért téves az antropikus elv a kozmológiában? E. Szabó László MTA ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoport ELTE, Tudománytörténet és Tudományfilozófia
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenSztochasztikus folyamatok alapfogalmak
Matematikai Modellalkotás Szeminárium 2012. szeptember 4. 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 1 Folytonos idejű Markov láncok 2 3 4 Folytonos idejű Markov láncok I Adott egy G = (V, E) gráf Folytonos
RészletesebbenEgészrészes feladatok
Kitűzött feladatok Egészrészes feladatok Győry Ákos Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium 1. feladat. Oldjuk meg a valós számok halmazán a { } 3x 1 x+1 7 egyenletet!. feladat. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
Részletesebben