Részletek Szitó Imre:1987. A tanulási stratégiák fejlesztése c. tanulmányából
|
|
- Dezső Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Részletek Szitó Imre:1987. A tanulási stratégiák fejlesztése c. tanulmányából (Keresse meg a Felmérés és a Fejlesztés menüket is!) Tanulási stílusok 1. Reflektív impulzív stílus 1.1. A reflektív stílussal rendelkező személyek valamilyen problémára történő válaszadás előtt elemzik, logikai egységbe rendezik az információkat, így általában érveléssel is közvetlenül alá tudják támasztani azt a megoldási módot, amit javasolnak. Az impulzív stílussal jellemezhetők inkább intuitív vagy esetleg impulzív módon reagálnak. Válaszaikat tehát előbb adják meg, minthogy mérlegelték volna annak érvényességét, bizonyíthatóságát. Sok tisztázatlanság van ezen a területen, mert az impulzivitás nem biztos, hogy ugyanolyan mechanizmusokkal magyarázható., mint az intuíció létrejötte. Az impulzivitás esetén eleve hajlunk arra, hogy kevésbé sikeres stratégiának tekintsük. Ennek az az oka, hogy az első, általában sztereotip választ mondja be a kísérleti személy (iskolai környezetben pedig a tanuló), amikor felteszünk egy kérdést. Az intuíció azonban a reflektivitáshoz képest inkább mellérendelt, mintsem alárendelt szerepet játszik Az intuíció nem jelent azonnali gyors választ, nem hoz rosszabb megoldásokat, mint a reflektivitás, csupán nagyobb kockázattal jár. Az intuíció fontosságát Bruner különösképpen kihangsúlyozza oktatáselméletében (Johnson, 1979.) Hess és Shipman tanulmánya kísérleti bizonyítékot is szolgáltat arra, hogy az anyák bizonyos tanítási stílusa impulzív viselkedésre készteti a gyereket (Kósáné-Porkolábné-Zánkay, 1978.). Az anyák egy része, amikor gyermekét tanította, szótlanul nézte, hogy gyermeke hibát követ el, majd pedig megbüntette ezért. Nem figyelmeztette a gyermeket az előrelátásra, a tervezésre, arra hogyan kerülheti el a hibát, hogyan változtasson ennek érdekében a viselkedésén. Ez a mozzanat arra utal, hogy az említett tanulási stílus egy interiorizációs folyamat eredménye, vagyis a gyereket gondozó szülő tanítási stílusának következménye.
2 2. Érzékleti modalitások Eltérő módon igényelhetik a tanulók, hogy hallás, látást illetve mozgás-tapintás útján szerezzenek információt. 3. Társas környezet a tanulók különbözhetnek abban, hogy egyedül szeretnek inkább tanulni, párban, kiscsoportban vagy felnőttel. 4. Környezeti ingerek - a megvilágítás, a hőmérséklet, a helyiség berendezésének fajtája, a zsúfoltság vagy tágasság tovább a zaj és a csend mind olyan tényező lehet, amit eltérő módon kedvelhetnek a tanulók. 5. A motiváció Ez esetben a megkülönböztetés arra vonatkozik, hogy mennyire belső ösztönzőkkel (kíváncsiság, kompetencia, pozitív önértékelésre törekvés, a teljesítmény elérése) vagy milyen mértékben külső ösztönzőkkel (tárgyi, társas, tevékenység megerősítők illetve a tanítási környezet irányított, struktúrált volta) késztethető inkább a tanuló a tanítási tevékenységre. Láthatjuk, hogy a tanulási stílusok felosztása más-más logikai szempontok szerint történik. Szerepelnek benne a fizikai környezet jellemzői és a gondolkodási stílus sajátosságai egyaránt. Az információ feldolgozása szempontjából is különböző elemzési szinteket képviselnek. Witkin és munkatársai kutatása nyomán több tanulmányban említett információfeldolgozási mód a mezőfüggő-mezőfüggetlen kognitív stílus. A kiterjedt vizsgálatok ellenére azonban, véleményünk szerint ez a laboratóriumi kiindulóponttal rendelkező vizsgálatsorozat mesterkélt különbségeket mutat ki oktatási helyzetekben. Hiányzik ugyanakkor annak a leírása, hogy milyen intrapszichikus folyamatokkal a kísérleti eszközökkel kimutatható különbségek., s milyen következményei vannak az oktatás szempontjából.(strom-bernard,1982.) A tanulási stílus vizsgálata Ennek a tanulmánynak a végén bemutatunk egy általunk összeállított és alkalmazott tanulási stílus kérdőívet. E kérdéssor a kezdeti kipróbálás szintjén áll, azonban egy 65 fős felső tagozatos mintán szerzett adatokkal, amelyben 6. És 8. Osztályos tanulók voltak, tételelemzést végeztünk és a skálákat így elemzett formában tesszük közzé. Kapcsolatot kerestünk mindenek előtt az általunk mért tanulási stílusok (auditív, vizuális, mozgásos, társas, csend, impulzív, mechanikus) és az iskolai sikerességet szimbolizáló érdemjegyek között. Az eredmények két ponton hoztak elemezhető összefüggést: a) Azoknak a gyermekeknek volt jobb a tanulmányi átlaga és azok rendelkeztek a verbalitást igénylő tantárgyakban (magyar, orosz, biológia, matematika, földrajz, történelem, fizika) jobb érdemjegyekkel, akik a többi információfeldolgozási módhoz képest
3 az auditív stílust részesítették előnyben. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a tanár főkén frontális oktatással tanítja ezeket a tárgyakat, így kifejezetten előtérbe kerül az auditív feldolgozási mód. Természetes más érvek is felhozhatók: az a tanuló, akinek fontos a tanári magyarázat, mert abból érti meg a tananyagot, azt a nyelvezetet sajátítja el, amit a tanár elvár vagy ahogyan a tanár fejezi ki magát. A számonkérési helyzetben a tanár jobban elfogadja a feleletét a hasonló nyelvhasználat miatt. További magyarázatok: azok a tanulók, akik hangosan olvasva tanulják az anyagot (pl. a néma olvasáshoz képest) egyszerre három fajta érzékleti modalitást használnak fel( a szöveg nézése: vizuális, hangos olvasás: auditív: szájmozgások az olvasás során: kinesztetikus), ami a különböző modalitások összekapcsolódás következtében hatékonyabbnak tűnik. Jobban le tudják győzni így a társaktól származó és a zajforrásokból eredő zavaró hatásokat is, hibáikat jobban tudják észlelni és figyelmüket jobban tudják összpontosítani. b) Jelentősen háttérbe szorultak azok a gyerekek, azaz gyenge tanulmányi eredményt értek el, akik magas impulzivitással voltak jellemezhetők. A gyerekekkel történő beszélgetés valamint az oktatási helyzetekben végzett megfigyelések azt sugallják, hogy ezek a gyerekek nem tudják kivárni, míg rájuk kerül a sor a megszólalásnál, közbekiabálnak, gyakran szándékosan bohóc szerepbe kerülnek. Felső tagozatos korban megmutatkozó sikertelenségük már eleve a korábbi alacsony tanulmányi eredményből származó negatív önértékelés következménye. Impulzivitásuk nemcsak azért hátrányos számukra, mert megnöveli a téves válaszok lehetőségét, hanem azért is, mert iskolai helyzetben, ahol a társakhoz és a tanítási óra menetéhez alkalmazkodni kellene, ők nem ezt teszik, tehát egyúttal fegyelmezetlennek is minősülnek. Egyéni különbségek az oktatásban Mi a jelentősége az egyéni különbségeknek az oktatás szempontjából? Az ötvenes ébek végén, a hatvanas évek elején a kutatók többségét az a remény vezette, hogy a tanulás akkor lesz élvezetes és örömteli dolog, ha az oktatást úgy szervezik meg, hogy a tanulók egyéni jellemzőit erősítse meg. Eszerint annak a tanulónak, aki inkább kedveli az auditív ingerek révén történő tanulást, nyújtsunk lehetőséget arra, hogy hallás útján kapja az információk többségét, aki egyedül szeret tanulni, annak számára zömmel egyéni feladatokat adjunk. Ez az elképzelés azonban problémákat vet fel. Ha a tanítási módszert úgy választjuk meg, hogy megerősítse és még kiélezettebbé tegye a tanulónak már úgyis meglévő egyéni jellemzőit, akkor ezzel rövid távon lehet,hogy kedvezünk számára, de hosszú távon nem. A tanuló hosszútávú érdeke inkább azt kívánja, hogy a tanítás a kevésbé fejlett területekre összpontosítson. (Brophy, 1978.) Ez ugyan kevésbé
4 lesz feszültségmentes a tanuló számára, de hosszabb távon segítséget jelent, mert többféle készséggel fog rendelkezni, amely elősegíti számára a többféle típusú információ feldolgozását. A tanuló egyéni kognitív jellemzőinek a figyelembe vétele viszont előrelépést jelent és fontos, hogy megértsük, különböző feladathelyzetekben miért teljesít jobban illetve rosszabbul, s ne általános értékítéletet vonjunk le értelmi képességeire vonatkozóan. Ha a tanár jobban megismeri tanulói egyéni tanulási stílusát, akkor egy feladat jobb megértéséhez olyan dimenziókban ad kiegészítő segítséget, ami a tanuló feldolgozási módjának jobban kedvez. Ezen túllépve azonban elősegíti, hogy új információfeldolgozási készségeket alakítson ki. Az egyéni jellemzők megismerése tehát nem azt jelenti, hogy csupán kiszolgáljuk ezeket a vonásokat, hanem azt, hogy ismeretükben javul a tanulókkal fenntartott kapcsolatunk, mert jobban megértjük őket. A már kedvelt tanulási stílus további egyoldalú erősítése helyett új vonásokkal kívánjuk a tanuló készségeit gyarapítani. A tanulási stílus tulajdonképpen statikus képet nyújt a tanulóról és általa azt tudjuk meg inkább, miként tud hozzá alkalmazkodni a tanár, mintsem azt, hogy a tanuló milyen módon tud változtatni a már meglévő feldolgozási stílusán. Ezt a statikus képet teszi változékonyabbá a kognitív pszichológia fogalomrendszerével operáló információfeldolgozási modell, mely a tanulási stratégiák jelentőségét alapozza meg. A kognitív stratégia Stratégiának nevezzük a válaszok rendezett szekvenciáját, amelyek valamilyen probléma megoldását célozzák. A stratégia egyterv, mely magába foglalja az információgyűjtés szakaszait valamint az információ feldolgozását továbbá annak előhívását a problémamegoldás során. (Swanson - Watson, 1982.) A kognitív stílus vagy tanulási stílus ebből a szempontból olyan különösen kedvelt és állandósult stratégiának nevezhető, amelyet a különböző helyzetektől függetlenül előnybe részesít az egyén. Ebből azonban bizonyos rugalmatlanság származik. (Schmeck, 1983.) Ma már képességek helyett is egyre inkább az információfeldolgozás hatékonyságáról és fajtáiról van szó, tehát a képesség a stratégiák révén megváltoztathatónak tekinthető. Das és munkatársai 1979-ben Lurija és Hunt elméletére építve kialakítottak egy három egységből álló modellt, amelyben szerepet kapnak a kognitív stratégiák is. (Kirby, 1980.) Lurija három funkcionális rendszert képzel el az információfeldolgozásban: 1. Az arousal, mely szabályozza az agykéreg tónusát, ébrenléti állapotát, az izgalmi folyamatokat és a gátlást. 2. A második egység az információ megszerzését, feldolgozását és tárolását végzi. 3. A harmadik egység felel a viselkedés megtervezéséért, ez határozza meg a célokat, kiválasztja a feldolgozási stratégiákat, ellenőrzi, hogy a viselkedéssel mikor érte el az
5 egyén a kitűzött célt. Hunt memóriamodelljében három memóriaegység szerepel. A rövidtávú (STM), a középtávú (ITM) valamint a hosszútávú memória (LTM). Das ezt a három memóriaegységet a Lurija-féle modell második egységének felelteti meg, így a Das-féle információrendszer három egysége a következő: 1. arousal 2. memóriarendszerek 3. kivitelező rendszer. Ebben a funkcionális rendszerben az STM az információ rövididejű tárolását, kódolását, az LTM a hosszútávú tárolást és újrakódolást, az ITM pedig as kódolás és újrakódolás összehangolását látja el. A bejövő információ az arousalrendszer révén izgalmi állapotot hoz létre az STM-ben illetve közvetlenül az LTM-ben is. Ennek hatására bizonyos információk az LTM-ből az STM-be kerülnek. Hogy ezután mi történik, attól függ, milyen utasításokat küld a kivitelező egység. Ez a kivitelező rendszer feleltethető meg az emlékezeti működések kontrollfolyamatainak, a metamemória folyamatoknak. Az ITM-en közreműködésével számos információ átalakítás, keresés, újrakódolás azaz stratégiaváltás jöhet létre attól függően, mit kíván meg a külvilágból származó információ szerkezete. Ebben az információfeldolgozási modellben az egyén teljesítményének hatékonysága attól függ, milyen stratégiát választ vagyis a feladatnak megfelelő feldolgozási és kivitelezési módot választja-e. A most bemutatott modell a tanulási stratégia fejlesztése szempontjából a következőkre hívja fel a figyelmet: 1. Az információfeldolgozás motivált állapotban történik (arousal) 2. Az információ átalakítása, tárolása, visszahívása különböző részfolyamatok összekapcsolásából áll.é (STM, LTM, ITM funkciók). 3. Az információ hatékony és önálló átlakítása, tárolás, visszahívása a szabályozó folyamatok fejlettségén múlik (kivitelező egység, metamemória). A tanulási stratégia fejlesztése éppen ezeknek a szabályozó folyamatoknak a módosítását, gazdagítását kívánja szolgálni. A tanulási stratégia fejlesztése tulasjdonképpen a metakognitív készségek egy részét kívánja gyarapítani. Ezen gondolatmenet szerint a stabil, állandónak tekintett képesség, ha lassan is, de változásra bírható, ha befolyásolni tudjuk a beérkező információ feldolgozásának minőségét és a problémamegoldás során a fontos információk kiválogatásának és visszahívásának módját. A feldolgozás és a visszahívás stratégiáinak fejlesztése lehetőséget nyújt arra, hogy a kognitív folyamatokat befolyásolhassuk. A tanítás és tanulás folyamatában, amikor a tanár valamilyen ismeretanyag megtanítását végzi, s a gyerek ezt az anyagot elsajátítja, akkor a gyerek nyilvánvalóan információfeldolgozási és visszahívási tevékenységet folytat. A jelen tanulmány azonban nem a szaktárgyi ismeretanyag belső szerkezetének problémájával kíván foglalkozni, hanem azzal, hogy a szaktárgyi ismerettartalomtól függetlenül léteznek olyan kognitív folyamatok, amelyek meghatározzák az ismeretelsajátítás, visszahívás és felhasználás minőségét. A különböző tanulmányok azt sugallják, hogy az iskolában gyengébben teljesítő tanulók kevesebb olyan készséggel
6 rendelkeznek, amellyel hatékonyan tudnák befolyásolni az információk átalakításának folyamatát. (Wagner Sternberg, 1984.). Metakognitív folyamatok A kognitív elméletek szerint az ún. metakognitív folyamatok azok, amelyek az információfeldolgozási stratégiák ellenőrzését és szabályozását végzik (Lawson, 1980.) A metakognitív folyamatok működésével kapcsolatban a legtöbbet a metamemória terén tártak fel. Melyek a fejlett metamemória jellemzői? 1. Az egyén számára a metamemória révén tudatosodik, hogy szándékolt, aktív erőfeszítést kell tenni az információ feldolgozásában. 2. Itt történik annak számbavétele is, hogy egyáltalán milyen emlékezési stratégiák állnak rendelkezésre. 3. A feladat követelményeinek elemzése. Ha több stratégia áll az egyén rendelkezésére, akkor megtörténik annak mérlegelése, hogy milyen a feladat nehézsége, hasonló feladatot hogyan tudott megoldani az egyén korábban, mennyire lesz nehéz emlékezni majd az adott feladatra a jövőben. 4. A megfelelő stratégia kiválasztása és alkalmazása. 5. Ellenőrzés és értékelés. A stratégia alkalmazása megfelelő volt-e. 6. Stratégia módosítás. Ha nem találta kellően hatékonynak az egyén a stratégiát, akkor dönthet amellett, hogy kisebb változtatást végez a már alkalmazott stratégián vagy egy másikat alkalmaz, esetleg újat talál A metakognitív készségek tanítása során ez a gondolatsor egyfajta algoritmust is képezhet, amit a tanár először szóban majd később írásos formában is nyújthat a tanuló számára ahhoz, hogy elősegítse a tanulási feladatban a megfelelő stratégia kiválasztását és alkalmazását. Mint már említettük, ezek a tevékenységek a jól működő memória jellemzői, azonban az ilyen metakészségek kialakulása hosszas, több szakaszos folyamat eredménye, melyben nagy szerepe van a tanításnak. Reese 1976-ban az emlékezési stratégia alkalmazásának négy szakaszát írja le:
7 1. Ha emlékezési feladatot adunk a gyereknek, akkor a legkezdetlegesebb stádiumban lévő gyerek un. mediációs deficittel küzd. Ekkor még nem rendelkezik emlékezési stratégiával. 2. Ebben a stádiumban más ismeri a gyerek a stratégiát, sőt többet is ismer, de nem ébred rá külső segítség nélkül arra, hogy ezt mikor kell használni, milyen típusú feladatnál. Ez a produkciós deficit. 3. Ebben a szakaszban a gyerek önállóan felismeri, hogy milyen stratégiát célszerű használni, de nem tudja megfelelően kiaknázni a stratégikus eszközökben rejlő lehetőségeket. 4. Önállóan alkalmazza a helyzetnek megfelelő stratégiát. A tanításnak különböző feladatokkal kell szembenéznie, amikor a stratégiák kialakítását tűzi ki célul. 1. Stratégiák kialakítását kell javasolnia és gyakoroltatnia az oktatónak különböző feladathelyzetekben. 2. A korábbihoz hasonló, majd kissé eltérő feladatoknál elő kell segítenie a feladat elemzését és a feladat jellemzőinek megfelelő stratégia kiválasztását. 3.A stratégikus eszközökben rejlő lehetőségek felhasználását kell támogatni, s arra ösztönözni a gyereket, hogy saját maga is újabb módozatokat találjon ki. A fenti elemzésből kitűnik, mit várhatunk attól, amikor a tanulónak metakognitív készségeket. Elvárhatjuk, hogy szóbeli, írásos és vizuális ábrákkal kapcsolatos információk egyszerűbbé alakításában, feldolgozásában, tárolásában, visszahívásában valamint az egyszerűbb ingerek bonyolultabb információvá alakításában bizonyos készségekre tegyenek szert. Ezek a készségek olyanok, hogy főként a verbális anyagot tartalmazó tantárgyak ismeretanyagának feldolgozásában kamatoztathatók. Mivel a tanulók önállósága ezáltal növekszik a tananyag elsajátításában, a fejlesztés feltehetően a tanulással kapcsolatos motivációra is hatással lehet. Mindez azonban nem valósítható meg egyszerűen. Nem várhatjuk a metakognitív készségek fejlesztésétől, hogy a szaktárgyi ismeretanyagban lévő több hónapos vagy éves elmaradásra utaló hiányosságokat szüntessen meg. Nem várható, hogy a tanulmányunk elején számbavett alapvető motivációs problémákat egy ilyen fejlesztő program oldjon meg. A metakognitív készségek fejlesztése csupán azt célozza, hogy önállóan alkalmazzanak a tanulók olyan műveleteket, amelyek növelik az információfeldolgozás hatékonyságát. Ezáltal az önálló tanulás feltételeit és a belső ösztönzésre épülő tanulás lehetőségeit igyekszik gazdagítani. Egy ilyen tréning esetén tehát nem arról van szó, hogy a tanár számára nyújtunk valamilyen új tanítási módszert, hanem a diákokat kívánjuk megtanítani arra, hogyan lehet tanulni, s ehhez milyen műveleteket, segédeszközöket lehet felhasználni.
8 Részletek Szitó Imre:1987. A tanulási stratégiák fejlesztése c. tanulmányából (Keresse meg a Felmérés és a Fejlesztés menüket is!)
Az emberi információfeldolgozás modellje. Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Mintázatfelismerés kontextusfüggő észlelés
Az emberi információfeldolgozás modellje (továbbgondolás) Az emberi információfeldolgozás modellje Látási bemenet Hallási bemenet Feldolgozás Érzékszervi tár Alakfelismerés Probléma megoldás Következtetés
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
A pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
A tanulás s az ember legnagyobb. Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )
A TANULÁS A tanulás s az ember legnagyobb erénye fejlodést störténete során Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius ) Evolúciós elemek Gondolkozási
Az új Tanulási stílus kérdőív. A kérdőív skálái, használati javaslatok, kutatási eredmények
Az új Tanulási stílus kérdőív A kérdőív skálái, használati javaslatok, kutatási eredmények Miről lesz szó? Az új tanulási stílus kérdőív kialakítása A kérdőív és az alskálák bemutatása A kérdőív használata
Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat
BEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra
TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE
TANULÁSMÓDSZERTAN TANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA 5-6. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016
Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.
4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program
A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei
A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK
A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK K. Nagy Emese EKE, hejőkeresztúri iskola EFOP-3.10.1-17-2017-00001 Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence
TANULÁS Suplicz Sándor BMF-TMPK
TANULÁS Suplicz Sándor BMF-TMPK A tanulás s az ember legnagyobb erénye fejlődést störténete során Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes ( Konfucius )
Szakértelem a jövő záloga
1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám
Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke
A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek
É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a
DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ. A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében
DR. TÓTH PÉTER BÉKY GYULÁNÉ A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata budapesti középiskolás tanulók körében A tanulói különbségek mérhető komponensei Meglévő tudás Képességek (pl. intellektuális
Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016
Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,
Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
Tanulási stílus, stratégia, módszerek, motiváció
Tanulási stílus, stratégia, módszerek, motiváció BIZTOS, HOGY JÓL CSINÁLOM? Készítette: Juhász Orsolya, Vetési Albert Mit jelentenek a címben felsorolt fogalmak? Tanulási stílus: az önálló tanulásod során
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna
Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék
Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA
BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS RPI idegen nyelvi szakmai nap 2016. November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA A MAI KUTATÁSOK ALAPJÁN A (nyelv)tanulás az élet része nem az iskola privilégiuma. A blended
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ
2.123. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZATHOZ A 10051-12 azonosító számú Vendéglátó marketing és kommunikáció megnevezésű
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Hajdúböszörmény PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM... MOLNÁR MAGDOLNA ILONA
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben
2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és
A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban. MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, Steklács János
A szövegértési stratégiák szerepe a hatékony tanulásban MEGÚJULÓ TANKÖNY KONFERENCIA Budapest, 2014. 11. 14. Steklács János Olvasási stratégiák Mit jelent a kognitív stratégia? A kognitív stratégiák az
Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
Á S Á R. Human Development Team. Human Development Team Budapest, Neszmélyi u. 40. Akkreditáció: AL-1606
Heam I. M I L Y E N C É L A O A N H A Z N L O M A C É L K I Ű Z É, M I N F E J L E Z É I E Z K Ö Z? eam 1. udják-e a beosztottaim, mi az elsődleges küldetése és az általános célja a szervezetünknek? 2.
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
3/h Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje
3/h Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Vizsgák fajtái: Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javító- pótvizsga Szaktantárgyi
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
Tankönyv, tanmenet. Kojanitz László október 12.
Tankönyv, tanmenet Kojanitz László 2016. október 12. A tartalomfejlesztés új modellje Sokoldalú és folyamatos tartalomfejlesztés: tankönyvek, digitális tananyagok NKP A tanári gyakorlat feltárása: visszajelzések,
A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában
A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.
Differenciált tanulásszervezés
Differenciált tanulásszervezés Összeállította: Reszeginé Erdélyi Beáta Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola - Mi volt ma az iskolában? - Semmi! Differenciálás 1. pedagógiai szemlélet-érzékenység 2.
Fejlesztı neve: Tavi Orsolya. Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL
Fejlesztı neve: Tavi Orsolya Tanóra / modul címe: DINAMIKAI ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, ÖSSZEFOGLALÁSA KOOPERATÍV TECHNIKÁVAL 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának
Kognitív megközelítés
Kognitív megközelítés Kognitív megközelítés Tanulóképe: A gyerekek magas szintű képességekkel rendelkeznek. A gyerekek hogyan : manipulálják, monitorálják az információt, és milyen stratégiákat alkalmaznak.
Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL. Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
Csoportprofil A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓIRÓL Tarné Éder Marianna ÚJPESTI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM TARTALOM A 4.B OSZTÁLY KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ TANULÓI... 2 MEGKÜLÖNBÖZTETŐ
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGIAI TEHETSÉGEK Kovács Edina & Orgoványi- Gajdos Judit A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE Tehetséges pedagógus: Tehetség Akadémiai Pedagógiai
Az oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel
26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.
Könyvtárhasználati tananyag A forráskiválasztás
Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében Budapest, 2016.10.10. Könyvtárhasználati tananyag A forráskiválasztás Cs.
Fejlesztő tevékenység tapasztalatai. Október: Rövid terjedelmű figyelme behatárolja az észlelés pontosságát, terjedelmét.
A fejj llesz ttő ttevékenység nap llózása Név: XY F 810, 811 4. b Fejlesztendő terület Észlelés Fejlesztő tevékenység tapasztalatai Auditív, vizuális észlelés pontatlan Hallási differenciálás gyenge Beszédészlelés,
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
XX. Országos TDM Konferencia
XX. Országos TDM Konferencia Old Lake Golf Club & Hotel**** Tata, 2018. November 28-30. Változás-menedzsment emberi tényező képzés, coaching, kompetencia-fejlesztés A változás-élmény Dr. Ludvigh Károly
Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap
Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi
Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.
1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok
NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria
TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb
Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás
A kőzetlemezek mozgásai és következményei
A kőzetlemezek mozgásai és következményei A pedagógus neve: Oláhné Nádasdi Zsuzsanna Intézmény: Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium 1096 Bp. Vendel u.3. Műveltségi terület: Földünk-környezetünk
Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TERMÉSZETISMERET 5. ÉVFOLYAM Készítette: Demeter László 2014. augusztus 15.
9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai
9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Az ismeretanyag átadása a tanórán történik, de ez főleg a megértésre korlátozódik. A tananyag mélyítése, rögzítése és begyakorlása már az
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ
COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban
Gyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
HELYI TANTERV Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények A különböző tantervek bevezetési ütemezése Az osítása
Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)
Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA
MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!
II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen
3. A személyközi problémák megoldásának mérése
3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő
Szaktanárok a 21. században
Szaktanárok a 21. században Pedagógiai, pszichológiai kihívások és lehetőségek Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia 1 Vázlat Történeti áttekintés (2010 jan 2011 október) A szaktanárképzés lehetséges
Miben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE
HELYI TANTERV TANULÁSMÓDSZERTAN A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA SPORTTAGOZATOS TANTERVŰ OSZTÁLY RÉSZÉRE Tanulásmódszertan helyi tanterv alapjai A NAT 110/2012. rendelete alapján, valamint az Oktatáskutató
Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:, születési év
Forrás: Bernáth László, N. Kollár Katalin, Németh Lilla: A tanulási stílus mérése ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2015. 1. melléklet A végsõ kérdõív Tanulási stílusok kérdőív Jelige/Név:. Válaszadó: y, osztály:,
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
A évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése
A 2016. évi OKM iskolai szintű eredményeinek elemzése Az elmúlt évek országos, helyi és intézményi szintű kompetenciaeredményeink visszajelzései és az aktuális OKM 2016. intézményi szintű jelentés alapján
Interaktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében
Interaktív közösségteremtő és tanulásmódszertani kurzus a Sikeres egyetemi éveket Alapozó Stratégia fejlesztése programtervező informatikusok körében ELTE-IK Diáktanácsadó Pásztor-Nagy Anett, diáktanácsadó
Természetismeret. 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton.
Természetismeret 1. A természettudományos nevelés folyamatában történő kompetenciafejlesztés lehetőségei az alsó tagozaton. 1. Tervezzen egymásra épülő tevékenységeket az élő környezet megismerésére vonatkozóan!
Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
SZÜLŐI ÉRTEKEZLET 5. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN. Kalászné Enyedi Krisztina Szakmáry Enikő Salamon Ágota november 8. 18h
Gye ki TANULÁSMÓDSZERTAN Kalászné Enyedi Krisztina Szakmáry Enikő Salamon Ágota SZÜLŐI ÉRTEKEZLET 5. évfolyam 2018. november 8. 18h 5.A és 5.B HÁRMAN 5.A ÉS 5.B OSZTÁLYOS TANULÓK OSZTÁLYFŐNÖKÖK OSZTÁLYBAN
TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika
TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend