1. előadás Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű, test
|
|
- Norbert Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. előadás Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű, test Dr. Kallós Gábor Tartalom Műveletek Félcsoport, monoid Csoport Részcsoportok Elem rendje Ciklikus csoportok Kis elemszámú csoportok megadása Gyűrű Részgyűrű Nullosztó, integritási tartomány Test Véges testek Testbővítések Algebrai és transzcendens elemek Feladatok 2
2 Műveletek Műveletek és tulajdonságaik Definíció: Legyen H tetszőleges halmaz, és jelölje H n a H halmaz elemeiből képzett n hosszú sorozatokat. Az f : H n H mindenütt értelmezett függvényt n-változós műveletnek nevezzük. Kétváltozós műveletek: egész számok összeadása, kivonása, szorzása f (a, b) = a + b, f (a, b) = a b, f (a, b) = a b (vagy: a b) Tipikusan infix jelölés, pl. +(a, b) helyett inkább a két elem közé írjuk a műveleti jelet Ha a művelet a, akkor azt gyakran nem írjuk ki (a b helyett ab) Háromváltozós művelet: vektorok vegyesszorzata Nem művelet: pozitív számok kivonása, f (a, b) = a b, hiszen ha a b, akkor nincs értelmezve Definíció: Egy H halmazon értelmezett kétváltozós műveletet (jelölés: ) kommutatívnak nevezünk, ha tetszőleges a, b H esetén a b = b a; asszociatívnak nevezünk, ha tetszőleges a, b, c H esetén (a b) c = a (b c) Ha az asszociativitás érvényes, akkor zárójeleket bárhova lehet tenni, vagy bárhol el lehet hagyni. (Ez az állítás teljes indukcióval n-tagú kifejezésekre is igazolható.) Az egész számok összeadása/szorzása kommutatív és asszociatív Az egész számok kivonása nem kommutatív Feladat: kommutatív-e a mátrixszorzás? 3 Félcsoport, monoid Definíció: Az S halmazt a rajta értelmezett művelettel félcsoportnak nevezzük, ha asszociatív. Ha kommutatív is, akkor kommutatív (vagy Abel-féle) félcsoportról beszélünk. A pozitív számok az összeadásra/szorzásra nézve (kommutatív) félcsoportot alkotnak Az nxn-es mátrixok a szorzással (nem kommutatív) félcsoportot alkotnak Definíció: Ha az S félcsoportban van olyan e egységelem, amelyikre igaz, hogy e a= a e = a, akkor e-t neutrális elemnek, vagy egységelemnek hívjuk, S-et pedig egységelemes félcsoportnak (monoid) nevezzük Az egységelem jelölése: gyakran 1, összeadás esetén 0 Megkülönböztethető bal- és jobboldali egységelem (R, +) a 0 neutrális elemmel monoid (R +, ) az 1 egységelemmel monoid Az nxn-es mátrixok a szorzás művelettel és az egységmátrixszal monoidot alkotnak (R +, +) nem monoid Feladat (Hf.): Keressünk olyan (nemtriviális) struktúrákat, amelyek egy adott struktúrarendszer feltételeit teljesítik, de egy szigorúbbat már nem! (Pl. félcsoport, de nem monoid.) 4
3 Csoport Definíció: Egy G halmazt a művelettel csoportnak nevezünk, ha (a b) c = a (b c), minden a, b, c G esetén (a művelet asszociatív) olyan e G, amelyre a e (= e a) = a, a G-re (van egységelem) a G-re a' G úgy, hogy a a' = a' a = e (van inverz) Ha a művelet kommutatív is, akkor kommutatív (vagy Abel-féle) csoportról beszélünk A csoport elemszámát G -vel jelöljük, és G rendjének nevezzük Megjegyzések Az a' elemet gyakran a 1 -nel jelöljük Az egységelem és az inverz csoportokban egyértelmű (nincs külön bal- és jobboldali) (R, +), (Q, +), (Z, +) a 0 neutrális elemmel Abel-csoport, (N, +) viszont nem (R +, ), (Q +, ) az 1 egységelemmel Abel-csoport Az nxn-es invertálható mátrixok a szorzás művelettel (nem kommutatív) csoportot alkotnak n elem permutációi (önmagára való bijektív leképezés) csoportot alkotnak a kompozícióra. A csoportot n-ed fokú szimmetrikus csoportnak (S n ) nevezzük, rendje n!. A szabályos n-szög egybevágóságai csoportot alkotnak, ahol a művelet az egymás után való elvégzés. A csoport egységeleme a helybenhagyás, a csoport rendje 2n, ugyanis van n darab tengelyes tükrözés és a helybenhagyással együtt n darab forgatás. Jelölés: D n (diédercsoport). Feladat: Igazoljuk, hogy csoport esetén az egységelem és az inverz egyértelmű! 5 Csoport Csoportizomorfizmus, részcsoportok Definíció: A G 1 és G 2 csoportokat izomorfaknak nevezzük, ha van köztük egy kölcsönösen egyértelmű, művelettartó leképezés, azaz olyan φ : G 1 G 2, amely bijektív, és tetszőleges g, h G 1 esetén φ(g)φ(h) = φ(gh) teljesül Jelölés: G 1 x G 2 (vagy G 1 x φ G 2 ) (R +, ) x (R, +), ahol a φ izomorfizmus minden valós számhoz hozzárendeli annak a logaritmusát, azaz φ(a) = log(a). A bijektivitás a logaritmus függvény monotonitásából adódik, a művelettartás pedig a log(ab) = log(a) + log(b) összefüggésből. D 3 x S 3, azaz a szabályos háromszög egybevágóságainak csoportja izomorf a harmadfokú szimmetrikus csoporttal. A transzformációk: tükrözések a tengelyekre {t 1, t 2, t 3 } és forgatások {r, r 2, r 3 = e}; mindkét csoportnak 6 eleme van. Definíció: Legyen G csoport. A H G részhalmazt részcsoportnak nevezzük, ha H is csoport ugyanarra a műveletre nézve. Jelölés: H G. Minden csoportnak részcsoportja maga a csoport, és az egységelemet tartalmazó egyelemű halmaz. Ezek a triviális részcsoportok. 6
4 Csoport Részcsoportok Részcsoport példák (valódi részcsoportok) (R, +), (Q, +), (Z, +) D 3 -nak részcsoportját alkotják a forgatások {r, r 2, r 3 = e} (r rotatio) Az nxn-es invertálható mátrixok csoportjának részcsoportja az 1 determinánsú mátrixok Az n-ed fokú szimmetrikus csoportnak (S n, permutációk) részcsoportját alkotják a páros permutációk (azaz: az inverziók száma bennük páros részletesen nem tárgyaljuk!) A nem 0 komplex számok a szorzásra nézve csoportot alkotnak. Ennek részcsoportját alkotják az 1 abszolút értékű komplex számok, annak pedig részcsoportját az n-edik egységgyökök. Feladat: Mi a gond itt a 0 elemmel? A részcsoport tulajdonság ellenőrzéséhez elég megnézni, hogy a, b H esetén a bés a 1 is H-beli Az asszociativitás ugyanis biztosan teljesül (öröklődik a csoportból), az egységelem pedig az inverzből megvan 7 Csoport Részcsoportok, elem rendje Állítás: Részcsoportok metszete is részcsoport Definíció: Legyen G csoport, és K G (K nem feltétlenül csoport). K által generált részcsoportnak nevezzük és K -val jelöljük a legkisebb K-t tartalmazó részcsoportot. (Ez nem más, mint a K-t tartalmazó részcsoportok metszete.) Egy elem által generált részcsoportok Ha a G, akkor a nyilván tartalmazza a a-t, a a a-t stb. Így értelmezhető a n, és érvényes a n + k = a n a k, ill. (a n ) k = a nk. Emellett a tartalmazza a 1 -et is, és ennek egész kitevős hatványait. Így a = {a n n Z} Két lehetséges eset: a összes hatványa különböző; Vannak olyan k, l egész számok, hogy a k = a l. Ekkor a k l = 1 (= e, azaz van a-nak olyan hatványa, ami egységelem). Elem rendje: a legkisebb olyan n szám, amelyre teljesül, hogy a n = 1. (Ha nincs ilyen szám: az elem végtelen rendű.) Jelölés: o(a), ordó a 8
5 Csoport Részcsoportok, ciklikus csoportok Állítás: Egy elem rendje megegyezik az általa generált részcsoport rendjével Definíció: Az egy elem által generált csoportokat ciklikus csoportnak nevezzük, és C n -nel jelöljük Következmény: Minden n > 0 egészre van n elemű csoport Az {1, a, a 2,, a n 1 } halmaz a fenti szorzással ilyen (n elemű ciklikus) n elemű ciklikus csoportra n-edik komplex egységgyökök a szorzásra Szabályos n-szög forgatásai Számok összeadása modulo n Állítás: Azonos rendű ciklikus csoportok izomorfak Állítás: Ciklikus csoport részcsoportja is ciklikus Lagrange tétele: Legyen G véges csoport és H G. Ekkor H rendje osztja G rendjét. Következmény: Egy elem rendje osztja a csoport rendjét Legyen G = p, ahol p prím. Ekkor az egységelemtől különböző csoportelem által generált csoport rendje csak p lehet, azaz: Minden prímrendű csoport ciklikus. (Tétel (véges Abel-csoportok alaptétele): Legyen A véges Abel-csoport. Ekkor A előáll prímhatvány rendű ciklikus csoportok direkt szorzataként. Az előállításban szereplő prímhatványok egyértelműek. Példa: n = 100-ra a felbontások 4 25 = = = , így izomorfia erejéig 4 darab 100 elemű csoport létezik.) 9 Csoport Csoportok megadása (kis elemszámokra) Művelettáblázat: Cayley-féle táblázat Definíció: Legyen G = {g 1, g 2,, g n } csoport. Ekkor azt az nxn-es táblázatot, amely i-edik sorának j- edik oszlopában g i g j áll, a csoport Cayley-táblázatának nevezzük. 1 elemű: csak egy darab van, az egységelemből álló 2 elemű: ha p prím, akkor a p-edrendű csoport ciklikus, ezért 2, 3, 5 és 7 elemű csoport csak egy darab van 4 elemű: izomorfizmus erejéig kettő ilyen van, az egyik C 4, a másik az ún. Klein-féle csoport (jelölés: V) Utóbbi izomorf C 2 C 2 -vel C 4 a négyzet forgási szimmetriáinak a csoportja, felírható {e, f, f 2, f 3 } alakban 6 elemű: izomorfizmus erejéig kettő ilyen van, az egyik C 6 x C 2 C 3, a másik a D 3 x S 3 Az első kommutatív, a második nem 8 elemű: izomorfizmus erejéig öt darab ilyen van A kommutatívak: C 2 C 2 C 2, C 2 C 4 és C 8 A nemkommutatívak: D 4, a másik pedig a kvaterniócsoport Q = {1, 1, i, j, k, i, j, k}, ahol i 2 = j 2 = k 2 = 1, ij = k, jk = i, ki = j (de: ji = k) 9 elemű: izomorfizmus erejéig kettő ilyen van C 9 és C 3 C 3 Feladat Jelöljük D 4 -ben a tükrözéseket rendre h-val (horizontális), v-vel (vertikális), d-vel (dexter, jobb) és s-sel (sinister, bal), a forgatások pedig legyenek {r, r 2, r 3, r 4 = e}. Ekkor D 4 -ben részcsoportok: {r, r 2, r 3, e}, {r 2, h, v, e} és { r 2, d, s, e}. Utóbbiak izomorfak egymással és a Klein-csoporttal. 10
6 Gyűrű Meghatározás Definíció: (R, +, ) gyűrű, ha (R, +) Abel-féle csoport, (R, ) félcsoport, és teljesül a jobb- és baloldali disztributivitási törvény Azaz másként a + b = b + a, a, b R esetén (i) (a + b) + c = a + (b + c), a, b, c R esetén (ii) olyan R-beli elem (jelöljük 0-val), amelyre a + 0 = 0 + a = a, a R-re (iii) a R-re a' R úgy, hogy a + a' = 0 (iv) (a b) c = a (b c), a, b, c R esetén (v) (a + b) c = a b + b c, a, b, c R esetén (vi) c (a + b) = c a + c b, a, b, c R esetén (vii) Megjegyzések Ha a szorzás is kommutatív, akkor kommutatív gyűrűről beszélünk Ha van a szorzásra nézve egységelem, akkor egységelemes gyűrűről beszélünk (iii)-ben: nullelem (iv)-ben: ellentett (a + műveletre), a Kivonás művelet: a + ( b) = a b A gyűrű megnevezést önmagában R-re is használjuk A műveletet gyakran itt sem írjuk ki (elég ab) 11 Gyűrű Állítás: Egy gyűrűben teljesülnek azok a műveleti tulajdonságok, amelyeket elvárunk, azaz ha R gyűrű és a, b R, akkor a nullelem és az ellentett egyértelmű, 0a = a0 = 0, ( a)b = ab és ( a)( b) = ab. (Z, +, ) kommutatív, egységelemes gyűrű; hasonlóanq, R, és C is Az m-mel osztható egész számok kommutatív gyűrűt alkotnak a szokásos műveletekre Jelölés: m Z Az nxn-es mátrixok (lehet: komplex, valós, racionális, egész) nemkommutatív gyűrűt alkotnak a mátrixösszeadásra és a szorzásra. Az egységelem az egységmátrix. A komplex (lehet még: valós, racionális, egész) együtthatós polinomok gyűrűt alkotnak a polinomösszeadásra és a szorzásra. Jelölés: C[x] (illetve R[x], Q[x], Z[x]). A valós függvények 2 gyűrűt alkotnak az (f + g)(x) = f(x) + g(x) és (f g)(x) = f(x) g(x) műveletekkel Változat: az [a, b] intervallumon értelmezett, és a folytonos függvényekre is igaz a kijelentés 12
7 Nullosztó, integritási tartomány Definíció: Legyen R gyűrű. Az a ( 0) R elemet baloldali (jobboldali) nullosztónak nevezzük, ha van hozzá olyan b ( 0) R, hogy ab = 0 (ba = 0). Egy gyűrűben pontosan akkor van baloldali nullosztó, ha van jobboldali is Az R gyűrűt nullosztómentesnek nevezzük, ha nincs benne nullosztó. A kommutatív nullosztómentes gyűrű neve integritási tartomány. Azaz: a b = 0 a = 0 vagy b = 0, a, b R esetén Ekvivalens definíció: Az integritási tartomány egy olyan kommutatív gyűrű, amelyben teljesül az egyszerűsítési szabály, azaz a b = a c és a 0 b= c és a, b, c R esetén Z és 2 Z integritási tartomány Z 6 -ban 2 3 = 0, ezért a 2, ill. a 3 nullosztók. Általánosan is igaz, hogy ha m nem prím, akkor Z m -ben található nullosztó. A Gauss-egészek, valamintz ( 5) integritási tartomány Egy nxn-es A mátrix baloldali nullosztó, ha az A B = 0 mátrixegyenletnek van 0-tól különböző megoldása, azaz ha A nem invertálható (az A x = 0 lineáris egyenletrendszernek van nemtriviális megoldása). Ugyanezzel ekvivalens az, hogy A jobboldali nullosztó. Feladatok Adjuk meg az összes nullosztót Z 8 -ban és Z 10 -ben! Adjunk meg olyan m-et, hogy Z m -ben csak pontosan egy nullosztó legyen! 13 Részgyűrű Definíció: Legyen R gyűrű. Az R' R részhalmazt az R részgyűrűjének nevezzük, ha R' is gyűrű ugyanazokra a műveletekre nézve. Jelölés: R' R. R és {0} mindig részgyűrűk, ezeket triviális, az ettől eltérő részgyűrűket pedig valódi részgyűrűknek nevezzük Állítás: Legyen R gyűrű. Az R' R részhalmaz az R részgyűrűje, ha zárt a műveletekre, és minden elemmel együtt benne van annak ellentettje is. Az egész számok részgyűrűjét alkotják az m-mel osztható egész számok (m Z) Q részgyűrűjer-nek, R pedig részgyűrűjec-nek Az nxn-es mátrixoknak (lehet: komplex, valós, racionális, egész) részgyűrűjét alkotják azok a mátrixok, amelyeknek az utolsó sora és az utolsó oszlopa 0 Állítás: Z minden részgyűrűje megkapható m Z alakban Bizonyítás: Legyen R Zés R {0}. Ekkor R-ben van pozitív elem, legyen a legkisebb ilyen m. Megmutatjuk, hogy R az m többszöröseiből áll. Válasszunk egy tetszőleges s R elemet. Találhatók olyan q és r számok, hogy s = qm + r. Mivel m volt a legkisebb pozitív elem, ezért csak r = 0 lehet. 14
8 Test Definíció: Egy R egységelemes gyűrűt ferdetestnek nevezünk, ha a szorzásra nézve is van inverz, azaz 0 a R-hez a' R úgy, hogy aa' = 1 Egy ferdetestet testnek nevezünk, ha a szorzás is kommutatív Gyakran a ferdetestet hívják testnek, a testet pedig kommutatív testnek Állítás: A ferdetest nullosztómentes Feladat: Igazoljuk az állítást! Q, R és C testet alkotnak a szokásos műveletekre Z 2 test. Igazolás: Az elemek {n 0, n 1 } = {0, 1}, elég ellenőrizni, hogy 1-nek van inverze; ez pedig 1 1 = 1 miatt önmaga. Z 5 test. Igazolás: Az elemek {n 0, n 1, n 2, n 3, n 4 } = {0, 1, 2, 3, 4}, elég ellenőrizni, hogy az 1, 2, 3 és 4 elemeknek van inverze. Itt 1 1 = 1, 2 3 = 6 = 1, 4 4 = 16 = 1, azaz az 1 és 4 inverze önmaga, a 2 és 3 pedig egymás inverzei. Azok a speciális 2x2-es mátrixok, ahol A 1, 1 = a, A 1, 2 = b, A 2, 1 = b, A 2, 2 = a, testet alkotnak a mátrixműveletekre A valós számtest feletti racionális törtfüggvények halmaza testet alkot a szokásos műveletekre Q ( d ) test, ahol d négyzetmentes szám. (Igazolni kell, hogy a struktúra gyűrű, és van multiplikatív inverz, ) 15 Test (folyt.): A kvaterniók ferdetestet alkotnak Elemek: a + bi + cj + dk alakú számok, ahol a, b, c, d R Az összeadás az elemenkénti összeadás, az i, j, k elemek pedig úgy szorzódnak, mint a kvaterniócsoportban Ferdetest tulajdonság: például ij ji (Nem igaz az sem, hogy itt egy n-edfokú polinomnak legfeljebb n gyöke lehet; példa: x polinom, ennek gyöke minden bi + cj + dk alakú szám, ahol b 2 + c 2 + d 2 = 1, tehát végtelen sok gyöke van) Tétel (Frobenius): Legyen K a valós számokat tartalmazó ferdetest. Ekkor K izomorf a komplex számok vagy a kvaterniók valamelyikével. Azaz a fentieken túl nem lehet más, valós számokat tartalmazó (ferde)testet szerkeszteni Állítás: Minden véges integritási tartomány test Bizonyítás (ötlet): Meg kell mutatni az egységelem és a rá vonatkozó inverz létét Következmény: Z m pontosan akkor test, ha m prím Bizonyítás: Z m akkor nullosztómentes, ha a, b Z m esetén ab = 0-ból a = 0 vagy b = 0 következik, azaz m ab esetén m a vagy m b. Ez pont a prímtulajdonság. A Z p gyűrűt, ha testként gondolunk rá, F p -vel is jelöljük 16
9 Testbővítések Definíció: Legyenek L K testek. L-et K résztestének, K-t L bővítésének nevezzük. A K L párt testbővítésnek nevezzük. K vektortér L felett. A K test L feletti dimenzióját (dim L (K)) a testbővítés fokának hívjuk, és K : L -lel jelöljük. Ha ez véges, akkor véges bővítésről beszélünk. Vektortér meghatározása Tétel (fokszámok szorzástétele): Legyenek K L M. Ekkor M : K = M : L L : K. A C R pár véges testbővítés, foka 2, C = R(i) (Itt: C és R között nincs további test) Q ( d ) Q másodfokú bővítése Q-nak Az R(x) R pár végtelen bővítés. Az x, x 2,, x n, elemek lineárisan függetlenek R felett. Az R Q bővítés is végtelen Kérdés: mit tudunk mondani a Q Z bővítésről? A triviális résztest és a valódi résztest a korábbiakhoz hasonlóan értelmezhető Definíció: Egy testet prímtestnek nevezünk, ha nincs valódi részteste Tétel: Minden test tartalmaz prímtestet. Q és F p prímtestek. Más prímtest nincs. Az igazolás két ágon fut le aszerint, hogy az összeg lehet-e 0 (ha nem: 0 karakterisztikájú a test) 17 Testbővítések Állítás: Legyen K véges test. Ekkor K elemszáma prímhatvány. Jelölés (gyakran): GF(p n ), ahol GF a Galois Field rövidítése Igaz továbbá az is, hogy minden q prímhatványra létezik olyan elemszámú véges test Megj.: A véges testek fontos szerephez jutnak a kódelméletben és kriptográfiában. Ezzel még később foglalkozunk. Feladatok Melyik a legegyszerűbb véges test? Adjuk meg az elemeket, az összeadó és a szorzótáblát! Adjuk megz 5 -ben az elemek összeadási és szorzási tábláját. Ellenőrizzük a táblázat segítségével (is) az inverzek létezését! Adjuk megz 6 -ban az elemek összeadási és szorzási tábláját. A nullosztók bemutatásával szemléltessük így is, hogy a struktúra nem test. Definíció: Legyen L K testbővítés, és a L. Az a elemet algebrai elemnek nevezzük (K felett), ha van olyan f K[x] polinom, amelyre f 0 és f(a) = 0. Ha nincs ilyen polinom, akkor az elemet transzcendens elemnek nevezzük. A L K bővítés algebrai, ha L minden eleme algebrai K felett. Az R Q testbővítésben a és a elemek algebraiak, hiszen gyökei az f(x) = x illetve a g(x) = x 2 2x 1 polinomoknak. Ugyanakkor e és pi transzcendens elemek (ezt nem könnyű igazolni). R Q tehát nem algebrai bővítés. 18
10 Testbővítések (folyt.) A C R bővítés algebrai, hiszen z C esetén z gyöke az f(x) = x 2 (z + z')x + z z' valós együtthatós polinomnak (ahol z' a z konjugáltja) Állítás: Minden véges testbővítés algebrai Az állítás az előző példa általánosításaként igazolható. Legyen dim K (L) = n, és a L. Ekkor az 1, a, a 2,, a n elemek lineárisan összefüggőek K felett, így vannak olyan α i K elemek, hogy Ʃ n i α i a i = 0. Ekkor tehát a gyöke az f(x) = Ʃ n i α i a i polinomnak. Állítás: GF(p n ) egy GF(p) felett irreducibilis n-edfokú polinom segítségével konstruálható Állítás: Algebrai bővítés algebrai bővítése is algebrai Következmény: Legyenek α, β algebraiak a K test felett. Ekkor α + β, α β, αβ, α/β is algebrai K felett. A K felett algebrai számok testet alkotnak. Az állítás jelentőségét az adja, hogy noha nem minden esetben könnyű megfelelő polinomot megadni egy-egy ilyen szám esetén mégis nyilvánvaló, hogy algebrai Tétel: Legyen K egy 0 karakterisztikájú test, L K véges testbővítés. Ekkor L előáll egyetlen elem hozzáadásával (adjungálásával) K-ból, azaz minden véges testbővítés egyszerű. 19 Feladatok, gyakorlat Excel (Calc), Maple vagy Matlab programban nézzük meg, hogy az nxn-es mátrixok Összeadása és szorzása elvégezhető (és a struktúra zárt); A szorzás általában nem kommutatív; Létezik egységelem; Létezik inverz (szorzásra: ha a determináns nem 0). (Változat: Papíron nézzük meg 2x2-es mátrixokra.) Tudjuk, hogy az nxn-es mátrixok a szorzással félcsoportot alkotnak, tehát a művelet asszociatív. Következik ebből, hogy egy gépi szorzásnál mindegy, hogy hogyan zárójelezünk? Végezzünk hatékonysági számítást, példa: C-L-R könyv, dinamikus programozásos feladat! Állítsuk elő a komplex n-edik egységgyököket Maple-ben! A Maple hatékony támogatást nyújt a véges testekben való számoláshoz (GF külső könyvtár, lásd a mellékelt munkalapon). Írjunk kis programot, amely előállítja GF(p n )- ben a testelemek összegét és szorzatát! Elemezzük a struktúrát GF(3), GF(5), GF(7), illetve GF(4) és GF(9) esetén! Elemezzük a gépi aritmetika sajátosságait! Mindig kommutatív és asszociatív a gépi számolás? Határozzuk meg a gépi epszilon értékét különböző környezetekben (pl. Excel, Calc)! Jellemezzük Q ( 2, 3) elemeit! Milyen alakba írhatók? Melyik lehet az az egyetlen elem, amelynek adjungálásával előáll a struktúra Q-ból? Mennyi a bővítés foka Q felett? 20
11 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 21 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 22
12 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 23 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 24
13 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 25 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 26
14 Gyakorlat nxn-es mátrixok vizsgálata 27 Gyakorlat véges test konstrukció 28
15 Gyakorlat véges test konstrukció 29 Gyakorlat véges test konstrukció 30
16 Gyakorlat gépi epszilon 31 Ajánlott irodalom Katona Gyula, Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai, Typotex Kiadó, Budapest, 2003 Molnárka Győző és társai: Bevezetés a MapleV használatába, Springer, Budapest, 1996 Hujter Mihály: Betekintés a Matlab programrendszerbe, elektronikus segédanyag Cormen, Leiserson, Rivest: Algoritmusok, Műszaki Kiadó, Budapest, (több kiadás) 32
Analízis elo adások. Vajda István. 2012. szeptember 24. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)
Vajda István Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem 1/8 A halmaz alapfogalom, tehát nem definiáljuk. Jelölés: A halmazokat általában nyomtatott nagybetu vel jelöljük Egy H halmazt akkor tekintünk
RészletesebbenLineáris algebra gyakorlat
Lineáris algebra gyakorlat 3 gyakorlat Gyakorlatvezet : Bogya Norbert 2012 február 27 Bogya Norbert Lineáris algebra gyakorlat (3 gyakorlat) Tartalom Egyenletrendszerek Cramer-szabály 1 Egyenletrendszerek
RészletesebbenMBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
MBLK12: Relációk és műveletek (levelező) (előadásvázlat) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Jelölje Z az egész számok halmazát, N a pozitív egészek halmazát, N 0 a nem negatív egészek halmazát, Q a racionális
Részletesebben2004. december 1. Irodalom
LINEÁRIS LEKÉPEZÉSEK I. 2004. december 1. Irodalom A fogalmakat, definíciókat illetően két forrásra támaszkodhatnak: ezek egyrészt elhangzanak az előadáson, másrészt megtalálják a jegyzetben: Szabó László:
RészletesebbenFeladatok és végeredmények a Bevezető fejezetek a matematikába tárgy II. félévéhez
Feladatok és végeredmények a Bevezető fejezetek a matematikába tárgy II. félévéhez Összeállította: Láng Csabáné Budapest, 2004. január Tartalomjegyzék 1. Feladatok... 2 1.1. Gráfelmélet... 2 1.1.1 Alapfogalmak...
RészletesebbenAnalízis elo adások. Vajda István. 2012. október 3. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem. Vajda István (Óbudai Egyetem)
Vajda István Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem / 40 Fogalmak A függvények értelmezése Definíció: Az (A, B ; R ) bináris relációt függvénynek nevezzük, ha bármely a A -hoz pontosan egy olyan
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten RACIONÁLIS TÖRTFÜGGVÉNYEK INTEGRÁLJA Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat
RészletesebbenVéges testek és alkalmazásaik
Véges testek és alkalmazásaik Horváth Gábor Debreceni Egyetem 2016. március 4. Tartalomjegyzék Bevezetés 4 1. El zetes ismeretek 5 1.1. M veletek, algebrai struktúrák.................. 5 1.2. Csoportelmélet..........................
RészletesebbenA döntő feladatai. valós számok!
OKTV 006/007. A döntő feladatai. Legyenek az x ( a + d ) x + ad bc 0 egyenlet gyökei az x és x valós számok! Bizonyítsa be, hogy ekkor az y ( a + d + abc + bcd ) y + ( ad bc) 0 egyenlet gyökei az y x és
RészletesebbenAlgebra jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak. Horváth Gábor
Algebra jegyzet másodéves Matematika BSc hallgatóknak Horváth Gábor Debreceni Egyetem 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. M veletek, algebrai struktúrák 6 2. A csoportelmélet alapjai 11 2.1. Homomorzmusok,
RészletesebbenLineáris algebra jegyzet
Lineáris algebra jegyzet Készítette: Jezsoviczki Ádám Forrás: Az előadások és a gyakorlatok anyaga Legutóbbi módosítás dátuma: 2011-12-04 A jegyzet nyomokban hibát tartalmazhat, így fentartásokkal olvasandó!
Részletesebben2011. március 9. Dr. Vincze Szilvia
. márius 9. Dr. Vinze Szilvia Tartalomjegyzék.) Elemi bázistranszformáió.) Elemi bázistranszformáió alkalmazásai.) Lineáris függőség/függetlenség meghatározása.) Kompatibilitás vizsgálata.) Mátri/vektorrendszer
RészletesebbenDiszkrét matematika I. gyakorlat
Diszkrét matematika I. gyakorlat 1. Gyakorlat Bogya Norbert Bolyai Intézet 2012. szeptember 4-5. Bogya Norbert (Bolyai Intézet) Diszkrét matematika I. gyakorlat 2012. szeptember 4-5. 1 / 21 Információk
RészletesebbenMeghirdetés féléve 1 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+2
Tantárgy neve Algebrai alapismeretek Tantárgy kódja MTB1003 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) 2+2 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve
RészletesebbenAlgebra es sz amelm elet 3 el oad as Rel aci ok Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev
Algebra és számelmélet 3 előadás Relációk Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Relációk reláció lat. 1. kapcsolat, viszony; összefüggés vmivel 2. viszonylat, vonatkozás reláció lat. 3. mat halmazok elemei
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria
005-05 MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Trigonometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenHalmazok és függvények
Halmazok és függvények Óraszám: 2+2 Kreditszám: 6 Meghirdető tanszék: Analízis Debrecen, 2005. A tárgy neve: Halmazok és függvények (előadás) A tárgy oktatója: Dr. Gilányi Attila Óraszám/hét: 2 Kreditszám:
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!
RészletesebbenArany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2011/2012-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 011/01-es tanév első (iskolai) forduló haladók I. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. Az ábrán látható ABC derékszögű háromszög
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 15 XV DIFFERENCIÁLSZÁmÍTÁS 1 DERIVÁLT, deriválás Az f függvény deriváltján az (1) határértéket értjük (feltéve, hogy az létezik és véges) Az függvény deriváltjának jelölései:,,,,,
RészletesebbenA SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA
A SZÁMFOGALOM KIALAKÍTÁSA TERMÉSZETES SZÁMOK ÉRTELMEZÉSE 1-5. OSZTÁLY Számok értelmezése 0-tól 10-ig: Véges halmazok számosságaként Mérőszámként Sorszámként Jelzőszámként A számok fogalmának kiterjesztése
RészletesebbenSztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013
UKRAJNA OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK Sztojka Miroszláv LINEÁRIS
RészletesebbenLineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2008. május 29.) Maróti Miklós
Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, 2008. május 29.) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: (1) A mátrixalgebrával kapcsolatban: számtest feletti
RészletesebbenOperációkutatás. 2. konzultáció: Lineáris programozás (2. rész) Feladattípusok
Operációkutatás NYME KTK, gazdálkodás szak, levelező alapképzés 00/003 tanév, II évf félév Előadó: Dr Takách Géza NyME FMK Információ Technológia Tanszék 9400 Sopron, Bajcsy Zs u 9 GT fszt 3 (99) 58 640
RészletesebbenOsztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév
Osztályozó és Javító vizsga témakörei matematikából 9. osztály 2. félév IV. Háromszögek, négyszögek, sokszögek Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzete Néhány alapvető geometriai fogalom A háromszögekről.
RészletesebbenFordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián
Fordítóprogramok Készítette: Nagy Krisztián Reguláris kifejezések (FLEX) Alapelemek kiválasztása az x karakter. tetszőleges karakter (kivéve újsor) [xyz] karakterhalmaz; vagy egy x, vagy egy y vagy egy
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 5 V ELEmI ALGEbRA 1 BINÁRIS műveletek Definíció Az halmazon definiált bináris művelet egy olyan függvény, amely -ből képez -be Ha akkor az elempár képét jelöljük -vel, a művelet
RészletesebbenJelek tanulmányozása
Jelek tanulmányozása A gyakorlat célja A gyakorlat célja a jelekkel való műveletek megismerése, a MATLAB környezet használata a jelek vizsgálatára. Elméleti bevezető Alapműveletek jelekkel Amplitudó módosítás
RészletesebbenPárhuzamos programozás
Párhuzamos programozás Rendezések Készítette: Györkő Péter EHA: GYPMABT.ELTE Nappali tagozat Programtervező matematikus szak Budapest, 2009 május 9. Bevezetés A számítástechnikában felmerülő problémák
RészletesebbenAnalízis előadások. Vajda István. 2013. február 10. Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem
Analízis előadások Vajda István Neumann János Informatika Kar Óbudai Egyetem 013. február 10. Vajda István (Óbudai Egyetem) Analízis előadások 013. február 10. 1 / 3 Az elemi függvények csoportosítása
RészletesebbenHatározatlan integrál
. fejezet Határozatlan integrál Határozatlan integrál D. Azt mondjuk, hogy az egyváltozós valós f függvénynek a H halmazon primitív függvénye az F függvény, ha a H halmazon f és F értelmezve van, továá
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. Focibajnokságok és véges geometriák. Szakdolgozat
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Focibajnokságok és véges geometriák Szakdolgozat Dávid Péter Matematika BSc, Matematikai elemz szakirány Témavezet : Kiss György, egyetemi docens Geometria
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő. x 3x 2 <
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 011/01 Matematika I. kategória (SZKKÖZÉPISKOL) Döntő 1. Határozza meg az összes olyan egész számot, amely eleget tesz az egyenlőtlenségnek! log
RészletesebbenGAZDASÁGI MATEMATIKA 1. 1. Gyakorlat
GAZDASÁGI MATEMATIKA 1. 1. Gyakorlat Bemutatkozás Chmelik Gábor óraadó BGF-KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály chmelik.gabor@kkk.bgf.hu http://www.cs.elte.hu/ chmelik Fogadóóra: e-mailben egyeztetett
RészletesebbenAnalízisfeladat-gyűjtemény IV.
Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította
RészletesebbenSzámelmélet I. 1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései
Számelmélet I. Tantárgy neve Számelmélet I. Tantárgy kódja MTB 1011 Meghirdetés féléve 3. félév Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) MTB 1003
RészletesebbenVektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség
Vektoralgebra Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták, lineáris függetlenség Feladatok: 1) A koordinátarendszerben úgy helyezzük el az egységkockát, hogy az origó az egyik csúcsba essék,
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 10 X DETERmINÁNSOk 1 DETERmINÁNS ÉRTELmEZÉSE, TULAJdONSÁGAI A másodrendű determináns értelmezése: A harmadrendű determináns értelmezése és annak első sor szerinti kifejtése: A
RészletesebbenAzonosító jel: Matematika emelt szint
I. 1. Hatjegyű pozitív egész számokat képezünk úgy, hogy a képzett számban szereplő számjegy annyiszor fordul elő, amekkora a számjegy. Hány ilyen hatjegyű szám képezhető? 11 pont írásbeli vizsga 1012
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenMÁTRIXOK SAJÁTÉRTÉKEINEK ÉS SAJÁTVEKTORAINAK KISZÁMÍTÁSA. 1. Definíció alkalmazásával megoldható feladatok
Bevezetés: MÁTRIXOK SAJÁTÉRTÉKEINEK ÉS SAJÁTVEKTORAINAK KISZÁMÍTÁSA Jelölés: A mátrix sajátértékeit λ 1, λ 2, λ 3,.stb. betűkkel, míg a különböző sajátvektorokat x 1, x 2, x 3 stb. módon jelöljük Definíció:
RészletesebbenDiszkrét matematika I., 11. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach 2005. november 22.
1 Diszkrét matematika I, 11 előadás Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach 2005 november 22 Permutációk Definíció Permutáción n különböző elem valamely sorrendjét
RészletesebbenLineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Lineáris Algebra GEMAN 203-B A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b
RészletesebbenAnalízis deníciók és tételek gy jteménye
Analízis deníciók és tételek gy jteménye Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Ez a jegyzet az Analízis el adásokon a két félév alatt elhangzott legfontosabb deníciókat és tételeket tartalmazza,
RészletesebbenKiss P eter M aty as Ferenc A SZ AMELM ELET ELEMEI EKF L ICEUM KIAD O, EGER 2005
Kiss Péter Mátyás Ferenc A SZÁMELMÉLET ELEMEI EKF LÍCEUM KIADÓ, EGER 005 Lektor: Dr. Varecza Árpád a matematikai tudomány kandidátusa Megjelent az EKF Líceum Kiadó műszaki gondozásában A szedés a MiKTEX
RészletesebbenAnalízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév
Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra
RészletesebbenMATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: - középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria IV.
Geometria IV. 1. Szerkessz egy adott körhöz egy adott külső ponton átmenő érintőket! Jelöljük az adott kört k val, a kör középpontját O val, az adott külső pontot pedig P vel. A szerkesztéshez azt használjuk
RészletesebbenMATLAB. 4. gyakorlat. Lineáris egyenletrendszerek, leképezések
MATLAB 4. gyakorlat Lineáris egyenletrendszerek, leképezések Menetrend Kis ZH MATLAB függvények Lineáris egyenletrendszerek Lineáris leképezések Kis ZH pdf MATLAB függvények a szkriptekhez hasonlóan az
Részletesebben5.10. Exponenciális egyenletek... 155 5.11. A logaritmus függvény... 161 5.12. Logaritmusos egyenletek... 165 5.13. A szinusz függvény... 178 5.14.
Tartalomjegyzék 1 A matematikai logika elemei 1 11 Az ítéletkalkulus elemei 1 12 A predikátum-kalkulus elemei 7 13 Halmazok 10 14 A matematikai indukció elve 14 2 Valós számok 19 21 Valós számhalmazok
Részletesebben3. KÖRGEOMETRIA. 3.1. Körrel kapcsolatos alapismeretek
3. KÖRGEOMETRIA Hajós György: Bevezetés a geometriába, Tankönyvkiadó, Budapest, 89 109. és 121. oldal. Pelle Béla: Geometria, Tankönyvkiadó, Budapest, 86 97. és 117 121. oldal. Kovács Zoltán: Geometria,
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Diszkrét matematika I. Vizsgaanyag Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 2 1. Mondjon legalább 3 példát predikátumra
Részletesebben3. Matematikai logika (megoldások)
(megoldások) 1. Hamis, ugyanis P, Q és R logikai értékét behelyettesítve kapjuk: (P Q) R = (1 0) 0 = 0 0 = 0. (Ebben és a további feladatok megoldásában alkalmazzuk a D 3.1 denícióit. A megoldást célszer
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenGeometria II. Vázlat Kovács Zoltán el adásaihoz. 2012. május 27.
Geometria II Vázlat Kovács Zoltán el adásaihoz 2012. május 27. 2 Tartalomjegyzék 1. Geometria R 2 -ben 5 1.1. R 2 euklideszi struktúrája..................... 6 1.2. Tengelyes tükrözések a síkban..................
RészletesebbenÚtmutató a vízumkérő lap kitöltéséhez
Útmutató a vízumkérő lap kitöltéséhez A vízumkérő lap ( Visa application form of the People s Republic of China, Form V. 2013 ) az egyik legfontosabb dokumentum, amit a kínai vízumra való jelentkezésnél
RészletesebbenLineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál
Lineáris algebra - jegyzet Kupán Pál Tartalomjegyzék fejezet Vektorgeometria 5 Vektorok normája Vektorok skaláris szorzata 4 3 Vektorok vektoriális szorzata 5 fejezet Vektorterek, alterek, bázis Vektorterek
RészletesebbenProlog 1. Készítette: Szabó Éva
Prolog 1. Készítette: Szabó Éva Prolog Logikai, deklaratív nyelv. Egy logikai program egy modellre vonatkoztatott állítások halmaza, melyek a modell tulajdonságait, és az azok között fellépő kapcsolatokat
RészletesebbenProgramozás I. - 9. gyakorlat
Programozás I. - 9. gyakorlat Mutatók, dinamikus memóriakezelés Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 9, 2009 1 tar@dcs.vein.hu
Részletesebben1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3
Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 2. Függvények... 4 2.1. A függvény
RészletesebbenMatematikai programozás gyakorlatok
VÁRTERÉSZ MAGDA Matematikai programozás gyakorlatok 2003/04-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 3 1.1. Javasolt órai feladat.............................. 3 1.2. Javasolt házi feladatok.............................
RészletesebbenEmelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: 2005. november. I. rész
Szászné Simon Judit, 005. november Emelt szintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Szászné Simon Judit; dátum: 005. november. feladat I. rész Oldjuk meg a valós számok halmazán a x 5x
RészletesebbenEPER E-KATA integráció
EPER E-KATA integráció 1. Összhang a Hivatalban A hivatalban használt szoftverek összekapcsolása, integrálása révén az egyes osztályok, nyilvántartások között egyezőség jön létre. Mit is jelent az integráció?
RészletesebbenKombinatorika. 9. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Kombinatorika p. 1/
Kombinatorika 9. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kombinatorika p. 1/ Permutáció Definíció. Adott n különböző elem. Az elemek egy meghatározott sorrendjét az adott
RészletesebbenMatematika III. 1. Kombinatorika Prof. Dr. Závoti, József
Matematika III. 1. Kombinatorika Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 1. : Kombinatorika Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a negyedik gyakorlathoz (Függvényvizsgálat) f(x) = 2x 2 x 4. 2x 2 x 4 = 0, x 2 (2 x 2 ) = 0.
Feladatok megoldásokkal a negyedik gyakorlathoz (Függvényvizsgálat). Feladat. Végezzük el az f(x) = x x 4 ) Értelmezési tartomány: x R. ) A zérushelyet az f(x) = 0 egyenlet megoldásával kapjuk: amiből
RészletesebbenEgyenletrendszerek. Egyenletrendszerek megoldása
Egyenletrendszerek Egyenletrendszerek megoldása 1D Lineáris egyenletrendszeren olyan egyenletrendszert értünk, mely véges sok elsőfokú egyenletből áll, és véges sok ismeretlent tartalmaz Az n-ismeretlenes,
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 7 VII. Gyűrűk 1. Gyűrű Definíció Egy a következő axiómákat: gyűrű alatt olyan halmazt értünk, amelyben definiálva van egy összeadás és egy szorzás, amelyek teljesítik (1) egy
RészletesebbenMatematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI. Pécsi Tudományegyetem, 2005. Bevezetés
Matematikai logika 1 A MATEMATIKAI LOGIKA ALAPJAI Dr. Tóth László Pécsi Tudományegyetem, 2005 Bevezetés A logika a gondolkodás általános törvényszerűségeit, szabályait vizsgálja. A matematikai logika a
Részletesebben1. forduló. MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév
MEGOLDÁSOK Pontszerző Matematikaverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló 1. feladat: Jancsi és Juliska Matematikai Memory-t játszik. A játék lényege, hogy négyzet alakú kártyákra vagy műveletsorokat írnak
RészletesebbenMiskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28.
Miskolci Egyetem Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28. KOMBINATORIKA Permutáció Ismétlés nélküli permutáció alatt néhány különböző dolognak a sorba rendezését értjük. Az "ismétlés
RészletesebbenA Hozzárendelési feladat megoldása Magyar-módszerrel
A Hozzárendelési feladat megoldása Magyar-módszerrel Virtuális vállalat 2013-2014/1. félév 3. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula A Hozzárendelési feladat Adott meghatározott számú gép és ugyanannyi független
RészletesebbenA táblázatkezelő felépítése
A táblázatkezelés A táblázatkezelő felépítése A táblázatkezelő felépítése Címsor: A munkafüzet címét mutatja, és a program nevét, amivel megnyitottam. Menüszalag: A menüsor segítségével használhatjuk az
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 5 V. BECsLÉsELMÉLET 1. STATIsZTIKAI becslés A becsléselméletben gyakran feltesszük, hogy a megfigyelt mennyiségek független valószínűségi
RészletesebbenJuhász Tibor. Lineáris algebra
Juhász Tibor Lineáris algebra Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Juhász Tibor Lineáris algebra Eger, 2013 Készült a TÁMOP-425B-11/1-2011-0001 támogatásával Tartalomjegyzék
Részletesebben1. Írja fel prímszámok szorzataként a 420-at! 2. Bontsa fel a 36 000-et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen!
1. Írja fel prímszámok szorzataként a 40-at! 40 =. Bontsa fel a 36 000-et két részre úgy, hogy a részek aránya 5 : 4 legyen! A részek: 3. Egy sejttenyészetben naponta kétszereződik meg a sejtek száma.
RészletesebbenLÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás
LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET Példák és feladatok ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás Fels oktatási tankönyv Lektorálták: Kátai Imre Bui Minh Phong Burcsi Péter Farkas Gábor Fülöp Ágnes Germán László
RészletesebbenÁramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (13. fejezet)
Áramlástechnikai gépek soros és párhuzamos üzeme, grafikus és numerikus megoldási módszerek (3. fejezet). Egy H I = 70 m - 50000 s /m 5 Q jelleggörbéjű szivattyú a H c = 0 m + 0000 s /m 5 Q jelleggörbéjű
RészletesebbenFÜGGVÉNYEK, SOROZATOK
FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK A FÜGGVÉNYFOGALOM ELŐKÉSZÍTÉSE 1-6. OSZTÁLY Adott szabály követése Szabályfelismerés és szabálykövetés Szabályfelismerés és szabály megadása szöveggel, képlettel EGYENES ÉS FORDÍTOTT
RészletesebbenBOLYAI MATEMATIKA CSAPATVERSENY FŐVÁROSI DÖNTŐ SZÓBELI (2005. NOVEMBER 26.) 5. osztály
5. osztály Írd be az ábrán látható hat üres körbe a 10, 30, 40, 60, 70 és 90 számokat úgy, hogy a háromszög mindhárom oldala mentén a számok összege 200 legyen! 50 20 80 Egy dobozban háromféle színű: piros,
RészletesebbenBUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM. Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET
BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Puskás Csaba, Szabó Imre, Tallos Péter LINEÁRIS ALGEBRA JEGYZET BUDAPEST, 1997 A szerzők Lineáris Algebra, illetve Lineáris Algebra II c jegyzeteinek átdolgozott
RészletesebbenI. rész. Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati. Név:...osztály:... Matematika kisérettségi. 2012. május 15. Fontos tudnivalók
Matematika kisérettségi 2012. május 15. I. rész Fontos tudnivalók 1. A feladatok megoldására 30 percet fordíthat, az id elteltével a munkát be kell fejeznie. 2. A megoldások sorrendje tetsz leges. 3. A
RészletesebbenMátrixaritmetika. Tartalom:
Mátrixaritmetika Tartalom: A vektor és mátrix fogalma Speciális mátrixok Relációk és műveletek mátrixokkal A mátrixok szorzása A diadikus szorzat. Hatványozás Gyakorlati alkalmazások Készítette: Dr. Ábrahám
RészletesebbenMatematikai alapismeretek. Huszti Andrea
Tartalom 1 Matematikai alapismeretek Algebrai struktúrák Oszthatóság Kongruenciák Algebrai struktúrák Az S = {x, y, z,... } halmazban definiálva van egy művelet, ha az S-nek minden x, y elempárjához hozzá
RészletesebbenRejtett részcsoportok és kvantum-számítógépek
Ivanyos Gábor MTA SZTAKI MTA, 2007 május 23. Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök Tartalom 1 Kvantum bitek és kvantum-áramkörök Kvantum bitek Kvantum kapuk Kvantum-ármakörök 2 Háttér Deníció,
RészletesebbenMATEMATIKA HETI 3 ÓRA
EURÓPAI ÉRETTSÉGI 010 MATEMATIKA HETI 3 ÓRA IDŐPONT : 010. június 4. A VIZSGA IDŐTARTAMA : 3 óra (180 perc) MEGENGEDETT SEGÉDESZKÖZÖK : Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus kalkulátor
RészletesebbenMATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 12.C ÉS 13.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 31 HÉT/ ÖSSZ 124 ÓRA
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013.09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév:ME-III.1.1. Tanmenetborító SZK-DC- 2013 MATEMATIKA
RészletesebbenTartalomjegyzék. Typotex Kiadó III. Tartalomjegyzék
III 1. Aritmetika 1 1.1. Elemi számolási szabályok............................... 1 1.1.1. Számok..................................... 1 1.1.1.1. Természetes, egész és racionális számok.............. 1
RészletesebbenMatematika. Specializáció. 11 12. évfolyam
Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes
RészletesebbenVálasz Szőnyi Tamásnak az Optimális térlefedő kódok kutatása című doktori értekezés opponensi bírálatára
Válasz Szőnyi Tamásnak az Optimális térlefedő kódok kutatása című doktori értekezés opponensi bírálatára Mindenekelőtt szeretném megköszönni Szőnyi Tamásnak, az MTA doktorának a támogató véleményét. Kérdést
RészletesebbenELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA, KIRCHHOFF I. TÖRVÉNYE, A CSOMÓPONTI TÖRVÉNY ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA. 1. ábra
ELLENÁLLÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA Három háztartási fogyasztót kapcsoltunk egy feszültségforrásra (hálózati feszültségre: 230V), vagyis közös kapocspárra, tehát párhuzamosan. A PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁS ISMÉRVE:
RészletesebbenKoordináta - geometria I.
Koordináta - geometria I. DEFINÍCIÓ: (Helyvektor) A derékszögű koordináta - rendszerben a pont helyvektora az origóból a pontba mutató vektor. TÉTEL: Ha i az (1; 0) és j a (0; 1) pont helyvektora, akkor
RészletesebbenSzámelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa
Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében dr. Pintér Ferenc, Nagykanizsa 1. Mutasd meg, hogy a tízes számrendszerben felírt 111111111111 tizenhárom jegyű szám összetett szám, azaz
RészletesebbenLécgerenda. 1. ábra. 2. ábra
Lécgerenda Egy korábbi dolgozatunkban melynek címe: Karimás csőillesztés már szóltunk arról, hogy a szeezetek számításaiban néha célszerű lehet a diszkrét mennyiségeket folyto - nosan megoszló mennyiségekkel
RészletesebbenElektronikus tananyag MATEMATIKA 10. osztály II. félév
Elektronikus tananyag MATEMATIKA 0. osztály II. félév A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai. Párhuzamos szelők és szelőszakaszok A párhuzamos szelők tétele TÉTEL: Ha egy szög szárait párhuzamos
RészletesebbenGAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN
GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten LINEÁRIS PROGRAMOZÁS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 4 A lineáris
RészletesebbenAz aktiválódásoknak azonban itt még nincs vége, ugyanis az aktiválódások 30 évenként ismétlődnek!
1 Mindannyiunk életében előfordulnak jelentős évek, amikor is egy-egy esemény hatására a sorsunk új irányt vesz. Bár ezen események többségének ott és akkor kevésbé tulajdonítunk jelentőséget, csak idővel,
RészletesebbenShared IMAP beállítása magyar nyelvű webmailes felületen
Shared IMAP beállítása magyar nyelvű webmailes felületen A következő ismertető segítséget nyújt a szervezeti cím küldőként való beállításában a caesar Webmailes felületén. Ahhoz, hogy a Shared Imaphoz
RészletesebbenMatematika példatár 6.
Matematika példatár 6 Lineáris algebra I Csordásné Marton, Melinda Matematika példatár 6: Lineáris algebra I Csordásné Marton, Melinda Lektor: Dr Pfeil, Tamás Ez a modul a TÁMOP - 412-08/1/A-2009-0027
RészletesebbenADATBÁZIS-KEZELÉS. Funkcionális függés, normál formák
ADATBÁZIS-KEZELÉS Funkcionális függés, normál formák KARBANTARTÁSI ANOMÁLIÁK beszúrási anomáliák törlési anomáliák módosítási anomáliák DOLG_PROJ(Dszsz, Pszám, Dnév, Pnév, Órák) 2 MÓDOSÍTÁSI ANOMÁLIÁK
Részletesebben