BAJA VA& ROS KO, ZLEKEDE& SI KONCEPCIO&

Átírás

1 BAJA VA& ROS KO, ZLEKEDE& SI KONCEPCIO& 2020

2 (2009-es változat felülvizsgálata) Megrendelő: Fővállalkozó: Alvállalkozó: Adatfelvételek, forgalmi vizsgálatok, modellezés KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Címlapfotó: Körmendi László október 12.

3 TARTALOM 1 BEVEZETÉS ELŐZMÉNYEK MEGBÍZÁS HELYZETÉRTÉKELÉS, PEREMFELTÉTELEK KONCEPCIÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FALADAT VÉGREHAJTÁSA 8 2 BAJA VÁROS KÖZLEKEDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEK BAJA VÁROS, REGIONÁLIS SZEREP VÁROSSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK BAJA VÁROS KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATOK KAPCSOLÓDÁSA 13 3 BAJA VÁROS KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁJA A VÁROS KÜLSŐ MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE BAJA VÁROS BELSŐ KÖZLEKEDÉSE 19 4 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN KÉSZÜLT ÉS BAJA VÁROS KÖZLEKEDÉSÉT IS ÉRINTŐ TÉRSÉGI ÉS HELYI VIZSGÁLATOK, TANULMÁNYOK, KONCEPCIÓK ÁTTEKINTÉSE 24 5 BAJA VÁROS KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI HELYZETE A KÖZÚTI ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A PARKOLÁSFELVÉTEL BEMUTATÁSA BAJA DÉLI HATÁRMENTI TÉRSÉGE FORGALMI HELYZETÉNEK ELŐREBECSLÉSE KÖZÚTI MODELLEZÉS 52 6 BAJA VÁROS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI HELYZETE, GÓCHELYEK A VÁROSBAN 68 7 GYALOGOS KÖZLEKEDÉS 74 8 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A KERÉKPÁROS INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT VIZSGÁLATA, FEJLESZTÉSE 79 3

4 9 TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYKÖZI TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉS PARKOLÁS SZABÁLYOZÁS BAJA VÁROS KÜLSŐ MEGKÖZELÍTÉS FEJLESZTÉSE KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS VASÚTI KÖZLEKEDÉS VÍZI KÖZLEKEDÉS BAJA VÁROS JAVASOLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK RÉGI ÉS ÚJ ELEMEI TÉRSÉGI, REGIONÁLIS FUNKCIÓK TÁMOGATÁSA AZ ÁTMENŐ FORGALOM IRÁNYÍTÁSA A BELVÁROS TEHERMENTESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA VÁROSRÉSZEK FUNKCIONÁLIS KISZOLGÁLÁSA TÖMEGKÖZLEKEDÉS PREFERÁLÁSA KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG JAVÍTÁSA, A KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT BEAVATKOZÁSOK BELVÁROS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK KONKRÉT ELEMEI, BEAVATKOZÁSOK ÜTEMEZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 135 A CSOMÓPONTI ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁS 136 A PARKOLÁSFELVÉTEL BEMUTATÁSA 159 KERÉKPÁROSBARÁT KERÉKPÁRFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK 179 VÁZLATOK 183 4

5 1 Bevezetés 1.1 Előzmények Baja Város Önkormányzata megbízásából a TT Consult Kft ben elkészítette Baja Város közlekedési koncepcióját, melyet Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. (255/2009. (VI. 30.) Kth. határozat) A 2009-es koncepció célja volt, hogy megalapozza a kidolgozást követő évek rövid-, közép-, és hosszú távú közlekedésfejlesztési intézkedéseit. Biztosítson lehetőséget a fejlesztésekhez szükséges, lehetséges források, mind az uniós közlekedésfejlesztési támogatások, mind az egyéb hazai támogatások, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programjai által biztosított támogatások megszerzésének megalapozásához. Az elkészült tanulmány vizsgálta és értékelte Baja város belső közlekedési viszonyait és külső megközelítési lehetőségeit. Javaslat készült a belső városrészek tehermentesítésére, az egyes balesetveszélyes helyek megszüntetése érdekében lehetséges intézkedésekre. Feltárásra kerületek közlekedési feszültséget jelentő helyszínek és javaslatok kerültek megfogalmazásra ezek oldására. A 2009-ben elkészült közlekedési koncepció alapvetése az élhető város gondolat közlekedésfejlesztési eszközökkel történő támogatása, a megvalósítás megfelelő javaslatokkal történő elősegítése. Az eltelt több, mint tíz esztendő során az akkori elképzelések közül számos javaslat eredeti megközelítésben, vagy kisebb változtatásokkal megvalósult. Más javaslatok változatlanul érvényesek, vagy az időközben bekövetkezett változások figyelembevételével felülvizsgálatra szorulnak, vagy a körülmények értékelésével és átgondolásával új javaslatok kidolgozása válik szükségessé. Mindeközben változatlanul hiszünk abban, hogy a 2009-es Baja város Közlekedési koncepció megújítása, aktualizálása az akkor is hangsúlyozott elveken kell alapuljon: A közlekedéspolitikai koncepció célja, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva mutassa be azokat a közlekedésfejlesztési célokat, és a megvalósításukhoz szükséges feltételeket, eszközrendszert, amely lehetőséget nyújt az élhető város, az egészségesebb, csendesebb, tisztább, az ökológiai szempontokat figyelembe vevő, közlekedésszervezési, közlekedésirányítási, közlekedés fejlesztési feladatok megvalósításához. 5

6 1.2 Megbízás Baja város vezetése időszerűnek és szükségszerűnek tartotta a város számára elengedhetetlen újabb közlekedési fejlesztések megalapozását, a közlekedési rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, a 2009-ben készített közlekedéspolitikai koncepció felülvizsgálatát, megújítását, illetve aktualizálását. A korábbi koncepció megújításának igénye már 2018-ban felmerült. Baja Város Önkormányzata a közlekedési koncepció megújítására, aktualizálásra a megbízást a koncepció korábbi készítőjének, a TT Consult Műszaki és Gazdasági Tanácsadó Kft-nek adta. A vonatkozó szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás kereti között került sor 2019-ben. 1.3 Helyzetértékelés, peremfeltételek A 2009-es közlekedési koncepció megújítása alapvetően az elmúlt tíz évben a város belső és külső közlekedési környezetében bekövetkezett változások értékelésén, az újonnan megjelenő igények és lehetőségek feltárásán kell alapulnia. Vizsgálni és értékelni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés helyzetét, az egyéni közlekedést nehezítő körülmények javítási lehetőségét. Át kell gondolni a parkolási rendszer hatékonyságának megfelelőségét, a belső városrészekben az üzletek, a kiemelt turisztikai látványosságok jobb megközelíthetősége érdekében a korábban már alkalmazott fizető parkolás visszaállításának, mint forgalomszabályozási eszköznek az ismételt alkalmazását. Megoldási lehetőségeket kell feltárni - a forgalom csillapítás igényének szem előtt tartásával - a gépjármű közlekedés szűk keresztmetszetei javítására. A közlekedési koncepció aktualizálása során ugyanakkor számba kell venni mindazon körülményeket, amelyek korlátot szabnak átfogó megoldások megvalósításnak. A közlekedési koncepció megújításának alapvető kérdése a déli elkerülő út megépítésének helyzete, a megvalósulás várható ideje, az elkerülő megépítését követően a városon jelenleg áthaladó állami közutak önkormányzati tulajdonba vétele, kapcsolódó fejlesztési és közútkezelői feladatainak ellátása. 1.4 Koncepció A közlekedéspolitikai koncepció megújítása biztosítsa Baja Város Önkormányzat saját hatáskörben megvalósítható rövid-, közép-, és hosszú távú közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos 6

7 feladatainak megalapozását és nyújtson támogatást a város külső megközelítést biztosító állami közutak - a város érdekeit is szolgáló - fejlesztéséhez. A közlekedéspolitikai koncepció felülvizsgálata során továbbra is stratégiai célként kell érvényesíteni: a Szentháromság tér és más védett zónák forgalomcsillapítását, a környezetbarát közlekedési rendszer fejlesztését, a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságának növelését, a közforgalmú eszközök észszerű kapcsolódását, az utazási módok közötti hatékony eszközváltást, a közúti infrastruktúra ennek megfelelő fejlesztését. 1.5 Feladatok meghatározása A 2009-es közlekedési koncepció aktualizálása érdekében a város közlekedési infrastruktúrája és külső megközelíthetősége változásainak vizsgálata. A város belső közlekedési viszonyainak értékeléséhez forgalmi vizsgálatok készítése, ennek keretében kordonponti és csomóponti számlálás, valamint parkolási adatfelvétel. Közúti forgalom modellezése és a várható jövőbeni forgalom modellezése. Baleseti adatok gyűjtése és elemzése. Kerékpáros létesítmények vizsgálata. A közlekedéspolitikai koncepció alapján rövid-, közép-, és hosszú távú feladatokat kijelölése. A rövidtávon megvalósítható feladatok közé jellemzően az egyszerűbb előkészítést, jelentős felmérést és tervezést, nagyobb volumenű költségvetési megfontolásokat nem igénylő feladatokat soroljuk. Ezek elsősorban lokális, forgalomtechnikai intézkedéseket, kisebb volumenű építési feladatokat jelentenek, amelyek a közötti időszakban akár a városüzemeltetési feladatok keretei között is megvalósíthatók. Középtávon megvalósítható fejlesztések a közötti időszak fejlesztéseit jelentik. Ez az időszak egybeesik az Európai Unió következő költségvetési időszakával. Ezek a feladatok megfelelően előkészíthetők, tervezhetők. A megvalósításukhoz szükséges pénzügyi keretek tervezésénél figyelembe vehetők a EU regionális fejlesztéseket elősegítő pályázati források, az EU keretek felhasználásával megvalósuló hazai pályázati lehetőségek, állami támogatások, vagy éppen a város saját fejlesztési keretei. 7

8 A hosszú távon megvalósítható faladatok közé jellemzően azokat soroljuk, amelyek megvalósítása más fejlesztések megvalósulását feltételezik, előkészítésük jelentős vizsgálatokon kell alapuljanak, összetett tervezési feladatokat jelentenek, vagy szükségességük a gazdasági fejlődés későbbi szakaszában válik indokolttá. A fejlesztési feladatok harmadik hosszútávon megvalósítható körébe alapvetően a utáni évekre ütemezhető feladatokat soroljuk. Ezek jellemzően a várost érintő hosszú távú közlekedésfejlesztési feladatok megoldását jelentik, a koncepcionális jövőkép megrajzolását teszik lehetővé. A hosszú távú célkitűzések felvázolásával megakadályozható olyan intézkedések megtétele, amelyek esetlegesen ellehetetlenítenék e célok későbbi megvalósítását. 1.6 A faladat végrehajtása Baja város közlekedési koncepció aktualizálása során áttekintettük a 2009-es tanulmány kidolgozási szempontjait, a koncepció lényeges megállapításait, a fejlesztési javaslatok magvalósulását, a körülményekben bekövetkezett változásokat, a korábbi javaslatok magvalósításának aktualitását. Vizsgáltuk az elmúlt években készült, más területeket érintő tanulmányokat, azok közlekedési vonatkozású javaslatait, megállapításait számba vettük. Az új közlekedési koncepció megalapozása, kidolgozása érdekében forgalomszámlálás történt. A város bevezető útjain kordonszámlálást végeztünk, a város fontos belső csomópontjain keresztmetszeti forgalomszámlálást végeztünk. Sor került az elmúlt három év baleseti adatainak vizsgálatára. Vizsgáltuk a belső városrész parkolási viszonyait. Az adatfelvételek eredményeit elemeztük és különböző szempontrendszer szerint értékeltük. A forgalmi adatok értékelésénél és a fejlesztési javaslatok megfogalmazásánál figyelembe vettük a közelmúltban felmerült városfejlesztési elgondolásokat. A közlekedési koncepció tárgyalása során természetszerűen érinteni kell olyan általános kérdéseket, mint a város földrajzi elhelyezkedéséből következő adottságok, térségi szerepe, jelentősége, külső megközelíthetősége, közlekedési ágazatok kapcsolódási lehetősége. De ugyanígy Baja város városszerkezeti adottságai, közúthálózati szerkezete, meglévő kötöttségek. Ezek ismertetése érdekében visszanyúlunk a 2009-ben készült tanulmányhoz, a teljesség igénye okán egyes részeit átvettük, vagy hivatkozunk a korábbi tanulmányban leírtakra, figyelemmel az esetleges változások nyomon követésére. 8

9 2 Baja város közlekedését befolyásoló körülmények 2.1 Baja város, regionális szerep Baja városa a magyarországi Duna déli szakasza mentén, a Dél-Alföldi régió és Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Bajai kistérség központja. Bajának a régióban betöltött jelenlegi és jövőbeni szerepét számos körülmény alakítja és formálja. Szomszédos települések északról Érsekcsanád, keletről Csávoly, Felsőszentiván és Bácsbokod, délről Vaskút, Bátmonostor és Szeremle, nyugatról pedig egy Tolna megyei település: Pörböly. A város lakossága megközelíti a főt ábra: Baja regionális elhelyezkedése (Forrás: Internet) 9

10 Baja város a térségben meghatározó nagyobb városoktól közel egyforma távolságra helyezkedik el: a megyeszékhely, Kecskemét 111 km, a Dél-Alföldi régió központ, Szeged 101 km, a Dél- Dunántúli régió központ, Pécs 89 km távolságra található. A Baja-Budapest közötti távolság 192 km. (Távolságok közúton értelmezve.) A város és a térség közlekedése szempontból meghatározó a Duna közelsége. Az európai közlekedési hálózatok közül az un. VII. helsinki folyosó maga a dunai vízi út. A Duna-völgye egyúttal a közúti és vasúti közlekedés számára is folyosót biztosít. Baja és vonzáskörzete gazdasági jelentőségét kiemeli, hogy a város, a terület fontos közlekedési csomópontja. Az ország déli régióit a város szélén elhelyezkedő dunai, vasúti és közút híd köti össze, mely 1998-óta alkalmas a vasúti forgalomtól független kétirányú teherforgalom lebonyolítására. Baja közvetlen vasúti kapcsolatát a Bátaszék Bácsalmás - Kiskunhalas vasútvonal képezi, amely Dombóvárnál, illetve Kiskunhalasnál csatlakozik a nemzetközi törzshálózat két vonalához. A város és térsége gazdasági jelentőségét erősíti, hogy itt található az EU déli határának legjelentősebb folyami kikötője. A vízi- és közúti kombinált szállítás kapcsolódási lehetőségét a 2000-ben elkészült RO-RO kikötői terminál biztosítja, nagyobb számú kamion egyidejű tárolására, parkolására alkalmas kikötői területen. A Bajai Logisztikai Szolgáltató Központ közúti kapcsolatát elsősorban az 51.sz. és 55. sz. főutak biztosítják észak-déli, illetve kelet-nyugati irányban. Az autópálya hálózathoz a kapcsolat az 55. sz. főúton Ny-i irányban Bátaszék (M6), K-i irányban Szegednél (M5), és az 51. sz. főúton keresztül a szekszárdi hídon áthaladó M9 gyorsforgalmi úthoz biztosított. A bajai kikötő és egyben a logisztikai központ vonzáskörzetét gyakorlatilag három megye adja: Baranya, Bács-Kiskun megye déli fele és Tolna megye, de hatása kiterjedhet Békés és Szolnok megyékre is, a dunai hármashatár miatt a horvátországi, eszéki térségre, valamint a EU csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után Szerbia határ közeli részére is. E területek gazdasági tevékenysége számottevő lehet a kikötő és a logisztikai központ forgalmát illetően. 10

11 2.2. ábra Logisztikai szolgáltató központok országos hálózata (Forrás: KTI) Az EU várható déli irányú bővülését is figyelembe véve a Dél-Alföldi Régió és ezen belül Baja az ország egyik legjelentősebb logisztikai jelentőségű területévé válhat. 2.2 Városszerkezeti sajátosságok Baja városszerkezete kialakulását számos tényező befolyásolta. Meghatározó volt domborzati és természeti környezete. A település évszázadokon keresztül jelentős társadalmi-gazdasági szerepet töltött be a térségben. A településen fontos vízi, közúti, vasúti szállítási utak keresztezték egymást, erősítve a város térségi, regionális szerepét. 11

12 2.3. ábra: Baja városszerkezeti térképe (Forrás: Google) A város városszerkezeti fejlődése szempontjából meghatározók a települést É és Ny-i irányból határoló vízfolyások, a Duna, a Dunavölgyi főcsatorna, a Sugovica. A város fejlődését, a jelenlegi városszerkezet kialakulását erősen befolyásolta a vasútvonal kiépítése, amely a várost északon határolja, majd D-K-i irányban haladva kettészeli. A vasútvonal kiépítésekor - a városszéli alacsony beépítettségű területeken haladt. A település későbbi fejlődése a vasúton túli, a várostól keletre fekvő területek igénybevételével volt lehetséges. A kialakult város-szerkezetnek a következménye, hogy a város mindennapos forgalma a legutóbbi időkig É-D-i irányban a városközpont - Sugovica part és a vasút által közbezárt - szűk folyosóján keresztül bonyolódott le. A város vasúttól keletre eső útjai, a belső városrész É-D-i irányú forgalomelosztására közvetlenül nem voltak bevonhatók. Az 511. sz. főút Baja északi elkerülő út III. ütemének forgalomba helyezésével (2010) lényegesen csökkent a belső területek forgalmi terhelése. Az elkerülő út 12

13 (Keleti körút déli szakasza és D-i elkerülő) teljes kiépítése után a város belső forgalmáról leválasztható lesz a településen átmenő forgalom. Az elkerülő út egyúttal lehetővé teszi a város fejlődését is biztosítani képes keleti és déli területek feltárását, illetve megközelítését. 2.3 Baja város közlekedési ágazatok kapcsolódása Baja városa jelentős közlekedési útvonalak mentén helyezkedik el, különböző közlekedési ágak fontos közlekedési csomópontja ábra: Helsinki-folyosók (Forrás: KTI) A Transz-Európai Közlekedési Hálózatok egyes elemei érintik, illetve a város közelében haladnak. A Bólyig megépült, illetve az országhatárig kiépülő M6 autópálya, a Helsinki V/C. közúti folyosó része. A Bátaszék Baja Kiskunhalas vasúton elérhető a Helsinki folyosó V/C. vasúti szakasza (a Dombóvár Sásd Szentlőrinc Pécs Pálmonostor vonalon). Másik irányban Kiskunhalas felé - ezen a vonalon közelíthető meg a Budapest-Kelebia nemzetközi törzshálózati fővonalhoz (X/B. helsinki vasúti folyosó) való csatlakozás. Baja város hajóval, a Dunán közelíthető meg, amely egyúttal vízi útként a VII. Helsinki közlekedési folyosó. 13

14 3 Baja város közlekedési infrastruktúrája 3.1 A város külső megközelíthetősége Országos közúthálózati kapcsolatok, kapacitások Baja város fontos regionális útvonalak csomópontjában fekszik. A városon áthaladó két főút az 51. sz. Budapest-Solt-Kalocsa-Sükösd-Baja-Hercegszántó- Országhatár és az 55. sz. Szeged-Baja-Bátaszék főút. E nagyforgalmú utak a várost elkerülő 511 sz. elkerülő út megépültéig, teljes egészében a város belső területeit terhelték ben elkészült az elkerülő út északi szakasza (Baja elkerülő út III. ütem), amely tehermentesíti a várost az 51. sz sz. főutak Budapest Szeged irányú forgalmától. Az 51 sz. főút a városhatáron kívül 2x1 forgalmi sávos kiépítettségű. A városon belül a Kaszás utcai körforgalmú csomópont és a Deák Ferenc utca közötti szakaszon 2x2 forgalmi sáv áll rendelkezésre. Az 55 sz. főút 2x1 forgalmi sávos. A várost érintő országos főutak külsőségi szakaszain az 51-es főút Kalocsa irányú forgalma a megfelelő szolgáltatáshoz tartozó forgalomnagyság 65%-a, az 55-ös főút Szeged irányú forgalma a megfelelő szolgáltatáshoz tartozó forgalomnagyság 90%-a és az 55-ös főút Bátaszék irányú forgalma a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó kapacitás 60%-a körüli érték. Bajáról az M6 autópálya 15 percen belül elérhető. A magyar gyorsforgalmi úthálózat Baját érintő másik eleme az M9 jelű gyorsforgalmi út (Sopron-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged vonal) Szekszárd Szeged közötti szakasza az 51. sz. főút Sükösd Érsekcsanád elkerülő szakasz megépítése után - szintén 15 percen belül elérhető lesz. 14

15 3.1. ábra: Gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége (Forrás: Közlekedés Kft.) A térség egyes települései, mint Szeremle, Vaskút, Bácsbokod, és a bajai sportrepülőtér mellékutakon közelíthetők meg. Ezek 2x1 forgalmi sávos kiépítettségűek, a forgalmi sávok szélessége jellemzően 3,0-3,25 m, a forgalom nagyság szempontjából kis, közepes forgalmúak. Az egyes utak forgalma nem haladja meg a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyságokat. Baja regionális szerepe Szerbia Európai Uniós tagsága esetén megnő, ez a változás általában a közúti forgalom növekedését, a cél- és átmenő forgalom növekedését fogja eredményezni, különösen a hercegszántói határállomás teherforgalom számára törtnő megnyitása esetén. Duna-híd A Bajai Duna-híd Budapest alatt a legdélebben elhelyezkedő átkelési lehetőség. A híd a vasúti forgalom mellett az 55-ös számú Szeged Bátaszék főút forgalmát vezeti át a Dunán. Az M6 autópálya Szekszárd-Bóly közötti szakaszának 2010-ben történt átadásával a híd forgalmi szerepe megváltozott, a hídon lebonyolódó forgalom az 55. sz. főút forgalmával együtt jelentősen megnövekedett. 15

16 3.2. ábra: Türr István híd (Forrás: Vasúti közlekedés A város vasúton történő elérhetősége kedvezőtlen, annak ellenére, hogy Budapest alatt egyedül Baján van vasúti átkelési lehetőség a Dunán. Baja várost a Magyarországi közforgalmi vasúti pályahálózat 154 számú Bátaszék Baja Kiskunhalas vonala érinti. A vonalszakasz hossza 96 km. Egyvágányú, nem villamosított. Bajánál keresztezi a Dunát, majd keresztülhalad Gemencen. Pörbölynél átszállási lehetőséget biztosít a Gemenci Állami Erdei Vasút kisvasúti vonalára. A 154-es vonal Bátaszéken csatlakozik a 46-os számú Sárbogárd Bátaszék, az 50-es számú Dombóvár - Bátaszék vasútvonalhoz. A 154-es vonal másik végén, Kiskunhalason csatlakozik a MÁV 150-es számú Budapest Kunszentmiklós Kelebia vasútvonalhoz. Ez a vonal egyben a nemzetközi törzshálózat része Belgrád Athén irányában. Kiskunhalason további csatlakozási lehetőséget jelent a MÁV 155-ös vonala Kiskunfélegyháza irányában. 16

17 BAJA 3.3. ábra: Baja kapcsolódása az országos vasúti közlekedés rendszerébe (Forrás: KTI) A vasúti forgalom változására igen jelentős befolyást gyakorolt a nagyobb mobilitást biztosító gépjármű forgalom elterjedése, az ebből fakadó egyéb hatások érvényesülése. Vízi közlekedés Baja város, és egyben a térség nyugati határát képező Duna, Európa egyik legjelentősebb vízi útja. A Duna-Majna-Rajna csatorna rendszer révén hajózható transzkontinentális vízi út kínál közlekedési lehetőséget Rotterdamtól a Fekete-tengerig. A bajai kikötő a Duna bal partján az és az fkm közötti szakaszon található. A Bajai kikötő a vízi út egyik jelentős magyarországi kikötője. az EU belépő vízi határátkelő helye, vámút, a nemzetközi vízi forgalom szolgáltató és raktározási bázisa. A folyami szállítás teljesítménye változó, annak ellenére, hogy a vízi út szinte kínálja magát a közúti tranzitforgalomból adódó környezeti károkat mérséklő kombinált szállításra. A vízi szállítás a lehetőségek kihasználatlansága ellenére komoly feladatokat jelent a Bajai kistérségben, hiszen a Bajai kikötő (elsősorban gabonafélék és ipari nyersanyagok tekintetében) áruelosztó csomópontként működik. 17

18 3.4. ábra: Közforgalmú kikötök Magyarországon (Forrás: KTI) Repülőtér Baja Város vonzáskörzetében nemzetközi és/vagy közforgalmi repülőtér nincs. A Bajai kistérséghez tartozó Bajai Sport repülőtér a nem nyilvános fel- és leszállóhely repülési kategóriába tartozik, mentő-helikopterek és sportcélú kisrepülőgépek kiszolgálására alkalmas. A kistérséghez tartozó másik (volt) repülőtér, az Érsekcsanádi Repülőtér 2018-ban átköltözött Őcsénybe. Ezek a repülőterek sincsenek számottevő hatással a Bajai kistérség közlekedési helyzetére. 18

19 3.5. ábra: Baja kapcsolódása az országos légi közlekedés rendszerébe (Forrás: KTI) 3.2 Baja város belső közlekedése Baja város fő úthálózati elemeit, a vasút és közút kereszteződései, a jelzőlámpás és körforgalmú csomópontok elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti. 19

20 3.6. ábra: Baja város közlekedési rendszere Közúthálózat szerkezete Baja város közúthálózatának két fontos tengelye az 51-es és 55-ös számú főutak városi átkelési szakaszai a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében van. A központi városrész útjai teljes egészében szilárd burkolattal kiépítettek. A központi városrészt övező, kertvárosi területeken az utak kiépítettsége egyre növekvő arányú, a külterületi utak jelentős részben kiépítetlenek. 20

21 A város fő úthálózati elemei a városon áthaladó országos közutak, az egyes városrészek megközelítését biztosító utak, és az adott városrész belső gyűjtő, kiszolgáló útjai. A város fontosabb útjainak jellemzően É-D-i, és K-Ny-i irányultsága van, amelyet torzít a városon keresztül É-Ny D-K irányban áthaladó vasútvonal és a városba Ny-i irányból benyúló és egy jelentős részt elkerítő Sugovica. A városközpont, Sugovica part és vasútvonal közötti területe, egy beszűkített, átfolyási keresztmetszetre emlékeztet, amelyen, mint egy elkülönített fő ütőér jelenik meg az 51-es út városi átkelési szakasza. A városközpontban besűrűsödnek az É-D-i, K-Nyi irányú utcák. A város úthálózatát sugár irányú utak és a város K-i oldalán kiépülő elkerülő út alakítja átfogó hálózattá. A város főúthálózati elemei között - az egyes városrészek sajátosságait megjelenítve -, találjuk a részenként önálló belső úthálózatokat, ezek számos esetben belső lakóterületi utak, korlátozott sebességű övezetek, csillapított forgalmú övezetek útjai. Baja város belső területein, és egyes városrészeiben a tehergépjárművek forgalma erősen korlátozott. A vasúti közlekedés korlátozó hatása a városi közlekedésben A Bátaszék Baja Kiskunhalas vasútvonal a Dunán való átkelést követően a város északi részén K-Ny-i irányban halad a Duna völgyi főcsatorna, illetve az 55. számú főút vonalát követve. Az 51-es, 551-es és 55-ös számú utak találkozásánál lévő körforgalmú kereszteződés déli oldalán D-K-i irányba fordul, majd a Bajai Vasútállomáson áthaladva szintben keresztezi a Szegedi utat. A Tóth Kálmán utcai szintbeni kereszteződés után a vasútvonal elágazik és a fővonal keleti irányban Kiskunhalas felé halad, keresztezve a Keleti körutat. A vasútvonal másik ága iparvágány jelleggel Baja D-K-i kereskedelmi, szolgáltató, illetve ipari-gazdasági területén ér véget. A vasútvonal Baja város északi területén külön szintben keresztezi az 51-es és 55-ös számú főutakat, a vasút egyéb helyeken szintben keresztezi a közúti forgalmat. Sorompóval védett vasúti kereszteződések a következő: Szegedi út Tóth Kálmán utca Keleti körút (fővonal és iparvágány) Egyéb kereszteződések: Gyalogos felüljáró (vasútállomás mellett, É-i oldal) 21

22 Kenderes utca (iparvágány, földút) Pokorny János utca (iparvágány) Nagy István utca (iparvágány) Bajcsy-Zsilinszky Endre utca (iparvágány) A Szegedi úti vasúti sorompó zárva tartási időszakait jelentősen megnöveli a vasútállomási vonatrendezési forgalom (tolatások). Baja közúti közlekedésében, a keleti városrész (Katonaváros) megközelítésében a vasútvonal jelentős akadályoztatást jelent. Közúti forgalomirányítás Fontosabb csomópontok a város északi területén az 51 sz. és 511 sz. utak kereszteződésében lévő körforgalmi csomópont, majd a Kölcsey Ferenc utca, Jelky András tér, Kossuth Lajos utca, Pázmány Péter utca Széchenyi István utca, Deák Ferenc utca, valamint a Kinizsi Pál utca, Szabadság utca kereszteződésében kialakított jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontok. Új körforgalmi csomópont épült az 51. sz. főút Muskátli utca Báthory István utca kereszteződésében. Az átmenő utak többi kereszteződésében a forgalomszabályozás jelzőtáblák segítségével történik. Külön említést érdemel a Szegedi út (55-ös számú főút) és a Baja - Bácsalmás Kiskunhalas vasútvonal félkarú sorompóval védett szintbeni kereszteződése. Az ide telepített jelzőlámpás forgalomirányítás egyúttal az állomástéren létesült helyi autóbusz pályaudvar forgalmának lebonyolítását is segítette. Jelzőlámpás csomópontok Jelzőlámpás forgalomirányítás csomópontok az 51-es, és 55-ös számú főutak Baja átkelési szakaszain létesültek. 51. sz. főúton: Dózsa György út (51-es főút) Kölcsey Ferenc utca, Dózsa György út (51-es főút) Jelky András tér (Munkácsy Mihály utca) Arany János út (51-es főút) Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály út, Déri Frigyes sétány (51-es út) Pázmány Péter utca, Déri Frigyes sétány (51-es út) Széchenyi István utca Déri Frigyes sétány, Szent Antal utca (51-es út) Deák Ferenc utca 22

23 Kinizsi Pál utca (51-es út) Wesselényi utca, Szabadság utca, 55. sz. főúton: Szegedi út (55-ös főút) Állomás tér és vasúti kereszteződés. Körforgalmú csomópontok Baja területén, az alábbi helyeken épült körforgalmi csomópont: 51. sz. főút 511. sz. főút kereszteződése, 51. sz. főút 55. sz. főút sz. út kereszteződése, 551-es út Bernhart Sándor utca csomópontja, 551-es út, es út csatlakozása, 55-ös főút, Kolozsvár utca - Czirfusz Ferenc utca - Szegedi út csomópontja, 55-ös főút, 551-es út, (Keleti körút) - Szegedi út csomópontja, 551-es út Bernhart Sándor utca csomópontja, 51. sz. főút Muskátli utca Báthory István utca, Árpád tér, Deák Ferenc utca - Rókus utca csomópontja. 23

24 4 Az elmúlt években készült és Baja város közlekedését is érintő térségi és helyi vizsgálatok, tanulmányok, koncepciók áttekintése Baja Város Önkormányzata az elmúlt években, a feladatkörébe tartozó területeken, a működését érintő, elsősorban a fejlesztéseket megalapozó felméréseket, elemzéseket, tanulmányokat készíttetett. Ezek a munkák érintenek olyan területeket, mint a gazdasági stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló, a gazdaság fejlesztési programok feltételeit biztosító közlekedési kérdéseket. Foglalkoznak az intelligens városfejlesztés és üzemeltetés nélkülözhetetlen eszközét jelentő forgalomszabályozási javaslatokkal. Egyes szakterületek, mint a környezetvédelem, turizmus fejlesztése vagy a sport és szabadidős tevékenység és a közlekedés között kapcsolat fontosságára utalnak, vagy a szakterületi elképzelések megvalósítása érdekében közlekedéssel kapcsolatos igényeket fogalmaznak meg. Az irodalomkutatás keretében is felleltünk megyei, vagy országos intézmény által készített tanulmányokat, dokumentumokat, amelyek a térséget érintő gazdaságfejlesztési kérdésekkel, ezek részeként a térség közlekedését érintő területekkel foglalkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy hivatkozzunk ezen dokumentumok egyes megállapításaira, következtetéseire. Bízunk abban, hogy a különböző irányból megfogalmazott azonos vagy hasonló célok nevesítése, a kapcsolódásukkal megjelenő szinergia hatás segíti ezen célok elfogadtatását, megvalósítását. A következőkben hivatkozunk egyes tanulmányokra kiemelve olyan részeket, amelyek megállapításaival egyetértünk, és a jelen koncepció célkitűzéseinek megerősítését jelentik. Gazdasági Program Baja Város Önkormányzat Gazdasági Programja (Baja, május 8.) A gazdasági program stratégiai célkitűzései között kiemelt helyen jelenik meg a településfejlesztés, településrendezés feladata. A dokumentum a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójával összhangban fontos prioritásnak tekinti a megye és városai tranzit szerepkörének fejlesztését, a periférikus helyzet felszámolását. A közutak minőségének javítása, a hiányok pótlása A közúti fejlesztések azáltal, hogy a város megközelíthetőségét javítják, logisztikai értékét növelik mind gazdaságfejlesztési, mind a városi életminőség szempontjából meghatározó jelentőségűek. A város közigazgatási területének közlekedési gerincét az állami kezelésben levő országos közutak nyomvonalai határozzák meg. Kihívást jelent, hogy a teherforgalom 24

25 növekedése és a gépjárműállomány utóbbi időben történő fejlődése következtében a meglévő úthálózat teherbírása és felülete már nem megfelelő. Ezen utak esetében az önkormányzat feladata és célja a településrendezési, városfejlesztési célok érvényesítése, illetve a felmerült problémák-igények felelős szervekkel történő egyeztetése. A város megközelíthetősége szempontjából a TEN-T hálózati elemekhez való kapcsolódás kiépítése, fejlesztése (M6-55-ös út Baja-Pörböly szakasza, 51-es főút fejlesztése az M9-es gyorsforgalmi út-baja között, Budapest- Belgrád vasútvonal, RO-RO kikötő út); míg a belváros tehermentesítése érdekében az ÉNy-i és déli részén az 51. sz. és az 55. sz. út közötti elkerülő út megvalósítása a fő prioritás. A várost elkerülő úthálózat teljessé válása esetén az önkormányzat hosszú távú célja az 51. számú főút meglévő 2x2 sávos részeinek 2x1 sávosra alakításával a belváros parkolási problémáinak oldása, illetve további térhasznosítási lehetőségek (kerékpárút, gyalogosterek, zöldfelületek) biztosítása. Baja Város Önkormányzat a helyi utak, hidak fenntartását látja el. A fenntartási munkálatok nehézségét fokozza a régebben épült útpályák vízelvezetésének hiánya. Az utóbbi években megnövekedett gépjárműforgalom a zaj-, levegő- és egyéb környezeti szennyezés emelkedése mellett az úthálózat gyorsabb ütemű amortizációját is jelenti, mely jelentős többletforrást igényel (pl. elhasználódott felületek kátyúzása). A városon belüli egyéni gépjárműhasználat csökkentése érdekében ezért kiemelt cél a kerékpáros közlekedés népszerűsítése (illetve feltételeinek javítása), továbbá a közösségi közlekedés magas színvonalú biztosítása. Ugyanakkor az önkormányzat folytatja a város szilárd útburkolattal nem rendelkező területek lakóútjainak kiépítését, a belterületi burkolt utak rekonstrukcióját, fejlesztését, továbbá a legforgalmasabb közlekedési felületek akadálymentesítését. Továbbra is alapelv, hogy a közlekedésfejlesztés bármely projektjének tervezésekor az úthálózattal egyidejűleg a szennyvíz- és csapadékvízhálózat is felújításra kerüljön. A közútfejlesztéssel összhangban a meglévő parkolóhelyek rekonstrukciója és a parkolási kapacitás bővítése tervezett. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése A városon belül magasnak tekinthető a kerékpárosok részaránya, hagyományosan elterjedt módja ez a közlekedésnek a városban, azonban a közlekedésüket segítő infrastruktúra jellemzően nem kiépített, töredezett. A város elkötelezett mind a hivatásforgalmi célú, mind a regionális kerékpáros turizmus fellendítését célzó fejlesztések iránt, ezért szükséges a kerékpáros közlekedés infrastrukturális háttérének fejlesztése (új kerékpárutak kialakítása, meglévők korszerűsítése, kiegészítő létesítmények kiépítése - tárolók, esetlegesen kölcsönzők). A belváros, 25

26 a gazdasági övezetek elérhetősége (pl sz. és 511 sz. út melletti kerékpárút) és a város turisztikai attrakcióinak felfűzése érdekében kiemelten fontos - a már meglévő nyomvonalak összekötésével - a város összefüggő kerékpárút hálózatának kiépítése. A városon belüli kerékpáros közlekedés megoldásán kívül a hazai operatív programok, illetve a határokon átívelő együttműködések támogatásaira alapozva szükséges a környező településekkel (Sükösd- Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor), turisztikai desztinációkkal (Baja-Pörböly) való kapcsolat megteremtése (pl. EuroVelo 6 Európai Kerékpáros Útvonalhoz kapcsolódva Baja-Szeremle- Bezdán kerékpárút megépítése a Duna árvízvédelmi töltésén). A helyi tömegközlekedés fejlesztése Baja város az autóbusz-közlekedés szempontjából is csomópontnak számít, számos távolsági vonal célpontja és egyben kiindulási pontja, emellett helyközi közlekedési központ is. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás hálózata érinti az összes városrészt, azonban az egyes területek kiszolgálási szintje különbségeket mutat. A belváros jobb elérhetősége érdekében a városközpontban átszálló pont és központi jegypénztár kialakítása megvalósult. A közösségi közlekedés biztosítása jelentős anyagi terheket ró az önkormányzatra, ezért szükséges ennek az önként vállalt feladatnak az újragondolása, racionalizálása. E folyamat során alapvető cél a közösségi közlekedés minőségi fejlesztése (járműpark korszerűsítése, megújuló energiát hasznosító (kis)buszok rendszerbe állítása, kedvezmények, mentességek rendszerének kialakítása), ezáltal vonzó és biztonságos alternatíva kialakítása az egyéni gépjárműforgalommal szemben. A közútfejlesztések tervezésekor a helyi és helyközi járatokhoz kapcsolódó igények felmérése elengedhetetlen. Helyi gazdaságfejlesztési szolgáltatások ellátása Gazdasági jövőkép kialakítása és a gazdaságfejlesztési célok meghatározása Készítette: Grants Europe Consulting Kft. (2016) Megrendelő: Baja Város Önkormányzat A tanulmány tematikus célokat fogalmaz meg a város működése szempontjából kiemelten nevesített témakörökben (Tematikus célok). TC-1: A város elérhetőségének javítása A közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolat hiánya, illetve a kedvezőtlen vasúti kapcsolatok miatt Baja megközelíthetősége jelenleg nehézkes, melynek következtében számos negatív társadalmi-gazdasági hatás éri mind a várost, mind a környező településeket. Az elérhetőség 26

27 fontos faktor a vállalatok telephelyválasztása során, a helyi turizmus fellendülésének egyik alapfeltétele; de a bajai termelőüzemek, vállalkozók versenyképességét is meghatározza (pl. régiós/országos értékesítésük során a szállítási időből származó többletköltség). A helyi vállalkozások körében készült felmérés alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a helyi gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja a rossz elérhetőség. Mindezek miatt az önkormányzatnak folytatnia kell általános érdekérvényesítő szerepét az országos infrastruktúrafejlesztések tervezése során, továbbá együtt kell működnie a tervezőkkel a kiemelt közlekedési projektek meghatározásában. Az alább felsorolt részcélok, beavatkozások megvalósításával a város elérhetősége, gazdasági pozíciója javítható, lehetőség adódik újabb vállalkozások betelepülésére, illetve biztosítható a munkaerő mobilitása. A tematikus cél elérését szolgáló beavatkozások közül az alábbi fejlesztési elképzelések emelendők ki: Baja M6-os autópálya gyorsforgalmi kapcsolat megteremtése Bajai északi elkerülő út építése Baja M6-os autópálya gyorsforgalmi kapcsolatának biztosításához, és a kikötőhöz feltáráshoz; Baja, déli elkerülő út építése (5501. sz. út az 51-es számú út irányába); Külterületi utak fejlesztése; Településeket összekötő hivatásforgalmi célú kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése (Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor, továbbá Baja területén a Dózsa György út, a Keleti körút mentén). TC-2: A gazdaság fejlesztését szolgáló helyi alapinfrastruktúrák fejlesztése Az ipari-gazdasági területek elérhetőségének javítása mellett az alapinfrastruktúra-fejlesztések közül ki kell emelni a Szegedi út melletti Ipari Park fejlesztésének fontosságát. A tematikus cél elérését szolgáló beavatkozások közül az alábbi fejlesztési elképzelések emelendők ki: Logisztikai központ és kikötő fejlesztése (pl. nagymedencés kikötő); Ipari park fejlesztése és bővítése (feltáró út kiépítése, közművesítés, csapadékvíz területi elvezetése), a természetvédelmi szempontok elsődlegessége mellett; Csapadék- és szennyvíz-elvezetési infrastruktúra teljes körű kiépítése; Hivatásforgalmi kerékpárút-fejlesztés; Közutak minőségének, terhelhetőségének fejlesztése (burkolattal nem rendelkező utak kiépítése, közlekedésbiztonsági fejlesztések); 27

28 Parkolófejlesztések. TC-4: A város logisztikai, intermodális csomóponti szerepének erősítése Az Európai Unió közlekedéspolitikai stratégiai dokumentuma6 célul tűzte ki a környezetbarát közlekedési módok és a multimodális logisztikai láncok előtérbe helyezését. Az egyes szállítási ágazatok részesedéséből (ma Magyarországon a szállítás 67 %-a közúton történik, míg a vízi áruszállítás részesedése csak 2-4% körüli) adódóan Baja jelenleg kevésbé tudja kamatoztatni a kedvező közlekedésföldrajzi helyzete jelentette előnyöket (országos közforgalmú kikötő, országos törzshálózati vasútvonal Duna híddal stb.). Az EU-s célkitűzések alapján azonban 2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak (vasúti vagy vízi közlekedésnek) kell átvállalnia. Jelentős fejlődési potenciált jelent tehát a RO-RO terminállal is rendelkező kikötő, mivel a jövőben a szállítói láncban résztvevő ágazatok teljes körű logisztikai, irányítási kapcsolatrendszerének átalakulása várható, s megnövekszik az intermodális logisztikai központtal rendelkező városok logisztikai szerepe. A kikötő fejlesztése tekintetében cél a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisának megteremtése, a határ közeli szerb és a horvát települések logisztikai kiszolgálása. A kikötő fejlesztési elképzelései nemcsak a kereskedelem és a logisztika fejlődésének irányába hat, hanem a térségre jellemző mezőgazdasági termelés fellendítésére, a környező települések munkanélküliségének csökkentésére is. A tematikus cél elérését szolgáló beavatkozások közül az alábbi fejlesztési elképzelések emelendők ki: Bajai kikötő komplex fejlesztése (belső és közcélú vasúti hálózat, kapcsolódó úthálózatok kialakítása és javítása, vízoldali infrastruktúra, közcélú vízoldali infrastruktúra fejlesztése, térinformatikai és belső információs rendszer kialakítása); Vasúti és közúti fejlesztések, beleértve a Szabadka-Bácsalmás közötti vasútvonal újjáépítését. TC-6: Turisztikai infrastruktúra és az attrakciókhoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése Turisztikai célú kerékpárutak fejlesztése, hálózatba szervezése (pl. Baja-Szeremle-Bezdán kerékpárút megépítése a Duna árvízvédelmi töltésén); Vízi-turisztikai fejlesztések, a Dunai folyami hajós turizmusba való bekapcsolódás elősegítése. 28

29 Baja Okos Város Koncepciója Készítette: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. (2019) Megrendelő: Baja Város Önkormányzat A társadalmi, környezeti és pénzügyi szempontból hosszú távon fenntartható és élhető városok/térségek létrehozása a paradigmaváltást jelentő okos város működési modell fokozatos bevezetésével valósítható meg. Egy település akkor tekinthető OKOS-nak, amikor a konkrét technológiai megoldások részévé válnak a város mindennapi életének, egyebek mellett a közlekedés (parkolás), a napi ügyintézés (közigazgatás), a közművek, városi terek fenntartása és használata, valamint egyéb, pl. humán szolgáltatások terén. Ezek a lakosság által napi szinten használt szolgáltatások az okos városban idővel egységes, összehangolt városi szintű működtetési rendszert alkotnak. A hazai gyakorlatban az okosítás folyamata egy-egy kiválasztott szektorban, mint pl. a városi tömegközlekedés, közlekedésszervezés, vagy a közterületek fenntartásának okosítása indult meg. Az okos város koncepció figyelembe veszi és alapoz Baja város korábban elkészült integrált stratégiai dokumentumaira és ágazati fejlesztési terveire. Elsődleges szerepe az Integrált Településfejlesztési Stratégiának (a továbbiakban: ITS) van a koncepció azzal összhangban készült. A javasolt okos megoldások valójában támogatják az ITS-ben kitűzött városfejlesztési célokat és támogatják a stratégiában meghatározott projektek hatékony működését, társadalmi és pénzügyi fenntarthatóságát. Az okos város beavatkozási területei között szerepel egyebek között az Okos Mobilitás kialakítása, amelynek célja a közlekedési terhelés csökkentése, a közösségi, ill. a gyalogos, kerékpáros közlekedési formák támogatása, a szolgáltatások IKT1 támogatása; további cél az egyes közlekedési formák rendszerszintű integrációja, a multimodalitás (többféle közlekedési mód találkozása) fizikai és digitális támogatása; Az okosítás célja Baja esetében is a település élhetőségének javítása (amely települési szintet meghaladó kompetenciákat igényel), a település belterületén a közlekedési (forgalmi) terhelés csökkentése (átmenő forgalom, iparterületek elérése), a közösségi, ill. a gyalogos, kerékpáros közlekedési formák szerepének erősítése, a közösségi közlekedési szolgáltatások IKT eszközökkel történő támogatása, 29

30 az egyes közlekedési formák rendszerszintű integrációja, a multimodalitás fizikai és digitális támogatása. A mobilitás okosításával cél továbbá a közlekedés, egy-egy célhoz való eljutás idejének csökkentése, tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tétele. Baja meghatározandó fejlesztési hangsúlyai, céljai szerint a mobilitás szervezésének fókusza lehet pl. a közlekedés zöldítése (minél kevesebb fosszilis eredetű üzemanyagot használó jármű), vagy a közösségi közlekedéssel és/vagy kerékpárral elérhető távolságok növelése. A mobilitás okosítása egyszerre jelenthet közlekedési beruházásokat és közlekedés-szervezési intézkedéseket, de az is elképzelhető, hogy bizonyos esetekben akár beruházás nélkül, vagy minimális anyagi ráfordítással is jelentős változások érhetők el (pl. a közlekedés rendjének időszakos, vagy állandó megváltoztatásával). Baja Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 398/2018. (XII. 13.) határozata Baja Város Környezetvédelmi Programjáról. Baja város környezetvédelmi programja számba veszi és értékeli a környezetei elemek állapotát. A környezeti zaj és rezgések mérséklése érdekében többek között - szükségesnek tartja az úthálózat fejlesztését, korszerűsítését, forgalomszabályozási intézkedések megtételét és a várost elkerülő út teljes megépítését a tranzitforgalom (tehergépjármű-forgalom) csökkentése érdekében. A program rögzíti, hogy a kerékpárút hálózat fejlesztése közvetve nagymértékben hozzájárul a város zaj- és rezgésterhelés mérsékléséhez*. Kerékpáros közlekedés tekintetében rögzíti, hogy kiemelten kell kezelni a kerékpáros közlekedésben résztvevőket, különös nagy hangsúlyt kel fektetni a hivatásforgalmi kerékpárosok közlekedési feltételeinek javítására, ám ezek mellett meg kell jeleníteni a turisztikai célú kerékpározás igényeit is. Ezen célok érdekében kiemelten fontos a már meglévő szakaszok összekapcsolása. A 2018-ban elkészült környezetvédelmi program a parkolási rendszer ismételt bevezetésével számol, annak hangsúlyozásával, hogy arra legkorábban a belvárosrekonstrukciót megvalósító pályázatban előírt fenntartási időszak leteltét követően kerülhet sor. 30

31 Baja Város Turizmusfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés Készítette: Grants Europe Consulting Kft. (2016) Megrendelő: Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat számára a turizmus kiemelt jelentőséggel bír, az elmúlt években számos, az idegenforgalom szempontjából fontos fejlesztést támogatott és valósított meg. Ahhoz, hogy a jövőben olyan projektek, turisztikai attrakciók jöhessenek létre, melyek szinergiát teremtenek Baja jelenlegi turisztikai kínálatával, adottságaival (illetve azok jobb és hatékonyabb kihasználását tegyék lehetővé), a turizmus jövőjének koncepcionális felvázolása elengedhetetlen*. A tanulmány a város turisztikai helyzetét és a lehetséges jövőképet komplex megközelítésében vizsgálta és érintette a város megközelíthetőségét és infrastrukturális helyzetét is. Értékelése szerint, Baja periférikus elhelyezkedéséből kifolyólag az elérhetőség számos közlekedési módot tekintve nehézkes, azonban jelentősen javult az autópálya átadásának köszönhetően. A turisztikai fejlődés szempontjából a történelmi belvárosra jellemző szűk forgalmi keresztmetszet kezelése szükséges. A tanulmány keretében elkészített SWOT elemzés a város gyengeségei között sorolja fel -többek között - a nehézkes megközelíthetőséget a fővárosból és a szomszédos megyeszékhelyekről, a lassú, nehézkes vasúti és távolsági buszos kapcsolatokat. Kedvezőtlennek hatásúnak ítéli a városon belüli tömegközlekedés mennyiségi és minőségi problémáit, a belváros parkolási gondjait. Ebből adódóan a lehetőségek között az első helyen említi a város megközelítésének javulását, valamennyi közlekedési forma vonatkozásában. Baja hosszú távon igen erős turizmuspiaci pozícióval bíró város. A lehetőségei kihasználásához azonban elengedhetetlen a háttérinfrastruktúra hiányosságainak felszámolása. A város első számú turisztikai akcióterülete a Szentháromság tér és közvetlen környezet, amelynek valódi főtérré történő fejlesztése nemcsak turisztikai, hanem a helyi lakosság szempontjából is fontos feladat. Ezen funkció erősítése érdekében megkerülhetetlen az átmenő forgalom csillapítása és parkolási rend megváltoztatásával kapcsolatos intézkedések. A városvezetés néhány éve bevezette a fizetős parkolás rendszerét a belvárosban, mely azonban a lakossági elfogadás hiányában sikertelennek bizonyult, így rövid időn belül visszaállt a korábbi gyakorlat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy Baja városnak előbb-utóbb fel kell vállalnia a belváros (legalábbis a 31

32 Szentháromság tér) forgalomcsillapítását a fenntartható közlekedés és városkép kialakítása érdekében. Baja Város hosszú távú sportlétesítmény-fejlesztési Koncepciója és Baja Város középtávú sportkoncepciója (1.melléklet a 21/2019. (I. 31.) határozathoz) Baja város sportéletének fejlődése és a jogszabályi környezet jelentős változása szükségessé tette egy új sportlétesítmény-fejlesztési sportkoncepció kidolgozását, illetve a városi sportélet jövőképének és célrendszerének újragondolását. A koncepció az elkövetkező évtizedben több sportlétesítmény fejlesztését tervezi. Ezek között több, állmai támogatással megvalósuló beruházást kell kiemelni, amelynek forgalomvonzására a közlekedési koncepció kidolgozása során figyelemmel kell lenni. A TOP BK1 Barnamezős területek rehabilitációja, Baja Barnamezős terület rehabilitációja program keretében az Önkormányzat tulajdonában lévő Baja, hrsz.: ingatlanon meglévő egykori laktanyaépület egy részéből sportcentrumot kíván kialakítani. Tervek szerint az épület mintegy 1850 m2 alapterületű része megújul, ennek során megvalósul egy 700 m2 alapterületű küzdőtér mobil lelátókkal, valamint lehetőség nyílik falmászó, küzdősport és egyéb edzések lebonyolítására. Óriási igény mutatkozik a városban egy tanuszoda, egy sportuszoda létrehozására, mely szolgálná egyaránt a szabadidő sportot, az iskolai sportot, és a versenysportot. Állami finanszírozású projektként valósulna meg, Baja, Petőfi-sziget, Május 1. sétányon a jelenlegi uszoda helyén egy korszerű, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas sportuszoda bemelegítő- (25x12,5 m), tan- (16x8,5 m) és versenymedencével (25x51,5 m), valamint Baja, Petőfi-sziget, Május 1. sétányon, hrsz.: 5314/16 ingatlanon egy fedett és nyitott élményfürdő a hozzá tartozó kiszolgáló épülettel. Erre vonatkozóan kormányhatározat került elfogadásra. 32

33 5 Baja város közúti közlekedési helyzete Baja egyik legfontosabb közlekedési problémája, hogy még nem épült meg az elkerülő út DK-i szakasza. Ennek következtében a város és az 51. sz. főút déli szakasza, azon belül a hercegszántói határátkelő között közlekedő forgalom a város belső úthálózatát kénytelen igénybe venni, ezzel növelve az adott térség zajterhelését és levegő szennyezését, rontva közlekedésbiztonsági helyzetét. A helyzet romolhat, ha a hercegszántói határátkelőnél megszűnik a jelenleg érvényben levő 3,5 t össztömeg korlátozás és megnyitják a teherjármű forgalom előtt, ami szükségképpen a nehézjármű forgalom növekedését vonja maga után. Annak érdekében, hogy vizsgálni tudjuk a várható helyzetet, részletes adatfelvétel segítségével vizsgáltuk meg a jelenlegi állapotokat, majd erre támaszkodva modellezés segítségével elemeztük a lehetséges jövőbeni állapotokat. 5.1 A közúti adatfelvétel eredményeinek bemutatása Baja város egyik jelentős közlekedési problémája, hogy a várost érintő átmenő közúti forgalom (elkerülő út hiányában) kénytelen a város belső úthálózatát igénybe venni, ezzel növelve az adott térség zajterhelését és levegő szennyezését, rontva közlekedésbiztonsági helyzetét. Sem az 55. sz. főúton Kelet-Nyugat irányban közlekedő forgalom, sem az észak-déli irányban az 51. sz. főúton közlekedők számára nem áll rendelkezésre teljes értékű elkerülő út. A helyzet romolhat, ha a hercegszántói határátkelőnél megszűnik a jelenleg érvényben levő 3,5 t össztömeg korlátozás és megnyitják a teherjármű forgalom előtt, ami szükségképpen a nehézjármű-forgalom növekedését vonja maga után. Annak érdekében, hogy vizsgálni tudjuk a várható helyzetet, részletes adatfelvétel segítségével vizsgáltuk meg a jelenlegi állapotokat, majd erre támaszkodva számítógépes modellezés segítségével elemeztük a lehetséges jövőbeni helyzetet. A város belső útjain végzett adatfelvételek mindezeken túl általános következtetések levonására is alkalmasak. A felmérés módszertana A közúti forgalmi adatfelvétel célja Baja város közlekedési hálózatának szempontjából jelentősnek számító bevezető utak mentén és fontosabb csomópontokban a forgalom lefolyásának, áramlási irányainak, valamint összetételének megismerése. A felméréseket mérési módszertan alapján alapvetően két részre bontottuk. 1. A kordonponti adatfelvétel során a város 7 bevezető útján, a város határában az ott áthaladó járművek rendszámait rögzítettük, megkülönböztetve a könnyű (személygépkocsi és 33

34 kistehergépkocsi) forgalmat a tehergépkocsi forgalomtól. A rendszámok felírására azért volt szükség, hogy megismerhessük az átmenő és a célforgalom arányait. 2. A csomóponti forgalomszámlálás során külön-külön számláltuk meg az adott kereszteződésben elhaladó járműveket járműkategóriánként (személygépkocsi, kistehergépkocsi, szóló és csuklós autóbusz, közepes tehergépkocsi, nehéz tehergépkocsi, motorkerékpár, kerékpár és lassú jármű), annak megfelelően, hogy a kereszteződésbe honnan érkeznek és merre haladnak tovább. A bevezető utak mentén kijelölt 7 kordonponti vizsgálat helyszínei: sz. főút (Szeged Baja Bátaszék) kmsz sz. főút (Budapest Baja Hercegszántó) kmsz sz. főút (Szeged Baja Bátaszék) kmsz sz. összekötő út (Baja Bácsbokod Bácsalmás 55) kmsz sz. összekötő út (Baja Gara Bácsszentgyörgy) kmsz sz. főút (Budapest Baja Hercegszántó) kmsz sz. bekötő út (Baja Szeremle) kmsz. A városban kijelölt 12 csomóponti mérés helyszínei: 1. Bajcsy-Zsilinszky utca Gránátos utca csomópontja sz. főút 511. sz. Baja keleti elkerülő út körforgalmú csomópontja 3. Bokodi út Lőkert sor csomópontja sz. főút 511. sz. Baja keleti elkerülő út körforgalmú csomópontja sz. főút 55. sz. főút 551. sz. főút körforgalmú csomópontja sz. főút 511. sz. Baja keleti elkerülő út Keleti körút körforgalmú csomópontja 7. Bokodi út Keleti körút csomópontja 8. Szabadság utca Wesselényi utca csomópontja sz. főút Deák Ferenc utca csomópontja sz. főút 55. sz. főút Munkácsy Mihály utca csomópontja sz. főút Csernák Mihály tér Kolozsvári utca körforgalmú csomópontja 12. Tóth Kálmán utca, vasúti átjáró keresztmetszete A felmérések időpontjai: Kordonponti mérések: o október 17., csütörtök 6:00-18:00 34

35 Csomóponti mérések: o október 15., kedd (1., 2., 4., 5., 8. számú helyszínek) o október 16., szerda (3., 6., 7., 9., 10. számú helyszínek) o október 17. csütörtök (11., 12. számú helyszínek) Mindegyik csomóponti mérésre 6:00-11:00, illetve 13:00-18:00 között került sor ábra: A kordonponti és csomóponti mérések helyszínei és időpontjai 35

36 Baja tranzitforgalmak vizsgálata a kordonponti rendszámfelírás alapján A városba vezető 7 db országos közút mindegyikén egy átlagos októberi hétköznapon 6-18 óra között megszakítás nélküli forgalomszámlálást és rendszámfelírást végeztünk. A rendszámfelírás azért volt szükséges, hogy meg tudjuk állapítani a városon csak áthajtó átmenő forgalom nagyságát és irányultságát, illetve a városba érkező, majd később távozó célforgalom mennyiségét és ki- belépési pontjait. A kordonponti rendszámfelírásból származtatható forgalomnagyságok Személy-és kistehergépkocsik. (Baja, h) Összes BE Város 1_KI 2_KI 3_KI 4_KI 5_KI 6_KI 7_KI Összes KI Város _BE _BE _BE _BE _BE _BE _BE A kordonponti rendszámfelírásból származtatható forgalomnagyságok Tehergépkocsik. (Baja, h) Összes BE Város 1_KI 2_KI 3_KI 4_KI 5_KI 6_KI 7_KI Összes KI Város _BE _BE _BE _BE _BE _BE _BE

37 5.2. ábra: A kordonpontok közötti személy- és kistehergépkocsi forgalom nagysága 37

38 5.3. ábra: A kordonpontok közötti tehergépkocsi forgalom nagysága Kordonponti adatfelvétel értékelés A kordonponti adatfelvétel elvégzéséből és az eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: - A felvétel során a magas forgalomnagyságú helyeken az alkalmazott módszerrel nehézséget okoz a járművek rendszámának teljes, mind a 6 karakterre szolgáló feljegyzése. Az alsórendű utakon ez nem jelentett problémát, azonban az 51. sz. és 55. sz. 38

39 főutakon egyes időszakokban számos rendszám csak részben került rögzítésre. Ez az érték a 15-20%-ot is elérhette, ritkán meg is haladhatta. - Mivel az átmenő járművek beazonosítása az alapján történt, hogy mind a be-, mind a kilépő kordonponton beazonosításra került az adott jármű. Az előzőekből következően a töredék rendszámok nem párosíthatók össze abban az esetben sem, ha a másik oldalon megjelenik és rögzítésre kerül az adott rendszám. E körülmény hatását csökkenthetjük azzal, ha a biztosan megtalált párok arányában korrigáljuk az értékeket, ugyanakkor szinte biztos, hogy lesznek olyan utazások, amelyekhez nem rendelhető pár, ezért célforgalomnak fognak minősülni. - A főbb átmenő irányok ettől függetlenül jól látszódnak. Mind személy-, mind tehergépkocsik tekintetében az 55. sz. főút kelet-nyugat irányú forgalma a legjelentősebb, de nem sokkal marad el tőle az 51. sz. főút észak és az 55. sz. főút kelet közötti sarokforgalom sem. - Főként a személygépkocsi forgalom tekintetében említésre méltó még az 51. sz. főút észak és az j. út (Bokodi út) közötti forgalom is, bár nagysága elmarad az előzőektől. Az 51. sz. főút északi és déli kordonpontjai között tehergépkocsi forgalom szinte alig mérhető, a személygépkocsi forgalom nem jelentős, de csak kevéssel marad el az 5501.j. út kordonján áthaladó forgalomnagyságtól. - A kordonponti mátrixokban feltűnő, hogy jelentős számban találunk értékeket a főátlóban is, ami azt jelenti, hogy ugyanazon helyszínen a vizsgált fél órás időtartamon belül az adott jármű megjelent mindkét irányban. (Pl. belépett és fél órán belül ki is lépett). Ez nem tekinthető tranzit forgalomnak, inkább egy speciális célforgalomnak, ezért is emeltük ki és nem soroltuk a többi célforgalom közé. Az alábbi táblázatokban látható, hogy a 3 legjelentősebb kordonponton belépő járművek milyen arányban oszlanak meg az egyes kilépő kordonpontok között. 39

40 A csomóponti mérések eredményei A csomóponti mérések eredményeit a reggeli és délutáni csúcsórákban alakuló forgalomnagyságok alapján mutatjuk be. Az összes csomópontra megállapítottuk a közös csúcsórákat, ez délelőtt 7:15-8:15, illetve délután 15:45-16:45 közé esett; valamint a csomópontokra külön-külön is megállapítottuk a délelőtti és délutáni csúcsórákat ezek eltérhetnek a közös csúcsoktól. A zárójeles értékek a lokális legnagyobb forgalomnagyságot mutatják, azaz a csomópontonkénti csúcsórára vonatkozó járművek számát. A csomópontonkénti 4-4 darab ábrán a személygépkocsi + kistehergépkocsi = könnyűjárművek és az autóbusz + tehergépkocsi = nehézjárművek reggeli és délutáni csúcsórai eredmények láthatók. A felmérés részletes eredményeit a 1. melléklet mutatja be. Következtetések levonása, összegzés A legnagyobb személy- és kistehergépkocsi-forgalmat lebonyolító keresztmetszetek közül három az 51. sz. főúton található, amely így ki is rajzolja a város legnagyobb forgalmú észak-déli irányú tengelyét. Ezek a helyszínek a következők: 9. helyszín: Szent Antal utca északi ág (51. sz. főút): a délelőtti csúcsórában 1217 db, délutáni csúcsórában 1151 db 10. helyszín (Jelky A. tér): Dózsa György út déli ága (51. sz. főút): délelőtti csúcsórában 1164 db, délutáni csúcsórában 1088 db 5. helyszín: Dózsa György út déli ága (51. sz. főút): délutáni csúcsórában 1055 db Hasonlóan magas forgalma van a 6. helyszínen az 55. sz. főút keleti ágának: délutáni csúcsórában 1017 db, ami az 55. sz. főúton Szeged felől a városhatárra érkező forgalmat jelenti. A legnagyobb közepes- és nehéz-tehergépkocsi forgalmú keresztmetszetek az alábbiak: 5. helyszín: 55. sz. főút nyugati ága: délelőtti csúcsórában 247 db, délutáni csúcsórában 214 db 40

41 5. helyszín: 55. sz. főút keleti ága: délelőtti csúcsórában 236 db, délutáni csúcsórában 201 db 4. helyszín: 511. sz. főút déli ága: délelőtti csúcsórában 165 db, délutáni csúcsórában 121 db Ezekből az adatokból az következik, hogy a közepes- és nehéz tehergépkocsik tekintetében a legterheltebb az 55.sz főút és az 551.sz. főút Nyugat-Kelet irányú tengelye. Ugyanakkor a belvároson áthaladó 51.sz. főút a kiemelkedően magas személygépkocsi-forgalom mellett nehéz tehergépkocsi-forgalmat is bonyolít, melynek nagysága ugyan elmarad az 55.sz. főúton tapasztalható értékektől, de miközben az 55.sz. főút szinte külterületi jellegű szakaszon halad, addig az 51.sz. főút említett szakasza belvárosi jellegű, ezért itt sokkal nagyobb problémát jelent ez a forgalomnagyság. Összességében a város közúti forgalmáról elmondható, hogy szinte mindenütt magas szolgáltatási színvonalon tud lebonyolódni, torlódások nem alakulnak ki. Egyetlen helyszín emelendő ki, ahol mind a személy- mind a tehergépkocsi forgalom viszonylag magas és csúcsórákban előfordulhatnak torlódások: ez az sz. főutak körforgalmú csomópontja. A napon belüli forgalomlefolyásra jellemző, hogy a reggeli csúcsórában magasabb forgalomnagyságokat számolhatunk, mint a délutániban, tehát a reggeli forgalom időben sokkal koncentráltabban jelenik meg, míg a délutáni kissé jobban széthúzódik az időben. 5.2 A parkolásfelvétel bemutatása Parkolás a Szentháromság téren A Szentháromság tér parkolási adatfelvétel eredményei és az adatok feldolgozása az 1.sz. mellékletben kerül bemutatásra. Parkolás Baja egyéb területein Baja egyéb területein végzett parkolási adatfelvétel eredményei és az adatok feldolgozása az 1.sz. mellékletben kerül bemutatásra. Következtetések levonása, összegzés A Szentháromság téren található nagy kiterjedésű parkoló rendszámfelírásos felmérését követően, a teret parkolási zónákra osztva értékeltük. Általános megállapítás a tér parkolásával kapcsolatban, hogy a belső részeken reggel 8 óra előtt 10% alatti a foglaltság, a 41

42 hivatásforgalomhoz kapcsolódó hosszú időtartamú parkolásoknak köszönhetően 8:00 és 9:00 óra között a parkolóhelyek telítődnek és délutánig megmarad ez az állapot. A Szentháromság téren munkaidőben a négyórás vagy annál hosszabb idejű parkolások a férőhelyek nagyjából 50-65%- át igénybe veszik. A hivatásforgalmú várakozások (8-9 óra időtartamú parkolások), átlagosan az összes parkolóhely 16%-át foglalják el, azonban magasabb az ennél több ideig parkoló járművek aránya, összesen nagyjából 19%. A téren a hosszú idejű parkolások magas száma miatt napközben egyes időszakokban szinte lehetetlen (szabályosan) megállni. A Szentháromság tér (I. zóna) belső részeinek parkolásával kapcsolatban általánosságban az alábbiak emelhetők ki: - a 8 óránál hosszabb parkolások az összes parkolás mintegy felét teszik ki, - a tér északi részét főként a hivatásforgalom használja, - a tér északi része 8:00 és 9:00 óra között telítődik és a magas, 80% feletti foglaltság a 16:00 és 17:00 óra közötti időszakig megmarad, - a tér nyugati része 8:00 és 9:00 óra között telítődik, az állapot a 14:00 és 15:00 közötti időszakig fennáll, ezalatt a szabálytalan parkolás is jellemző, a területre a hosszabb időtartamú parkolások jellemzőbbek, - a tér déli részén található parkolók 8:00 és 16:00 között jellemzően foglaltak. Jelentős a hosszú időtartamú parkolások aránya, de kevésbé jellemző, mint a tér északi és nyugati harmadában. A Szentháromság teret övező utak parkolásával kapcsolatban általánosságban az alábbiak emelhetők ki: - a tér északkeleti útján a rövidtávú parkolások a legjellemzőbbek, ezek már reggel 6:00-tól megjelennek, - a tér északi útján található kis számú, nem kijelölt parkolóhelyek kihasználtsága a 9:00-11:00 közötti időszakot leszámítva alacsony, jellemző azonban a tehergépjárművekkel történő rakodás, - a tér nyugati útján található parkolók kihasználása a tér belső területén található parkolókhoz hasonló módon történik, - a Szentháromság tér déli útján jellemző a 8 óránál hosszabb parkolás (az összes parkolás 30%-a). 42

43 A város további parkolóhelyein a kihasználtság vizsgálata történt meg, a mérési eredményeket a hasonló forgalomlefolyások és elhelyezkedés alapján három zónára osztva elemeztük, általánosságban az alábbiak emelhetők ki: - II. zóna o Szent Antal utca Széchenyi István utca Bartók Béla utca terület parkolóira jellemző, hogy 8:00 és 18:00 óra között szinte mindvégig telítettek voltak, o a Szabadság utca, a Deák Ferenc utca és a Déri Miksa köz parkolóinak foglaltsága folyamatosan 70% feletti, o a Kormányablak parkolóinak kihasználtsága nem emelkedik 62% felé. - III. zóna (piac és környéke) o az Árpád utca Szenes utca Szenes utcai belső parkolók alkotta zónában már reggel 6:00-7:00 időszakban is 50%-os a telítettség, 12:00-13:00 közötti időszakban ugrásszerűen csökken a parkoló járművek száma, o az Ázsia Centrum parkolójában a foglaltság 8:00 és 11:00 között kiugróan magas, azt követően alacsony, o a Sugovica Halászpart sétány parkolóinak kihasználtsága nagyon alacsony. - IV. zóna o az autóbusz állomás mellett és mögött található parkolóhelyek kihasználtsága 7:00-től folyamatosan nő, 10:00 és 17:00 között maximális kapacitást mértünk, o a vasútállomás parkolóinak kihasználtsága 8:00-9:00 között a legmagasabb, de mérés során folyamatosan volt szabad parkolóhely, o a Köztársaság tér parkolóinak kihasználtsága folyamatosan magas napközben, azonban 1-2 szabad parkolóhely a nap bármely szakában elérhető. 5.3 Baja déli határmenti térsége forgalmi helyzetének előrebecslése Baja forgalmi helyzetének sajátosságát első sorban a határ közelsége és a határon átívelő kapcsolatok, illetve azok változásai jelentik. Ezért ezek hatását a többi adottság (pl. folyó menti fekvés, híd, stb.) mellett külön kell vizsgálni. A magyar-szerb határ menti két szomszédos térség közötti forgalom alakulását több tényező befolyásolja, úgymint: a két ország közötti általános gazdasági kapcsolatok (külkereskedelem, termelésiszolgáltatási kooperáció, stb.), 43

44 a szomszédos határmenti térségek kereskedelmi-szolgáltatási ellátottsága, társadalmi kapcsolatok (kulturális, idegenforgalmi, stb.), a határ átjárhatóságának milyensége. Magyar-szerb gazdasági kapcsolatok A két ország közötti gazdasági kapcsolatok egyik fontos mérőszáma a külkereskedelem alakulását jelző árukiviteli és behozatali volumenek. Ez nem csak a külkereskedelmet, hanem a gazdasági kooperációt is jól jellemzi. A forgalom volumenét kivitel és behozatal bontásban célszerű vizsgálni az elmúlt évtizedre visszamenőlegesen. A vizsgálatba a kellő körültekintés érdekében szerepelnek a kelet-szerb körzetek déli határán fekvő Bosznia-Hercegovina adatai is millió forint év év év év év év év év év Bosznia-Hercegovina Export év év év év Szerbia Export év év év év 5.4. ábra: Magyar kivitel Szerbia és Bosznia-Hercegovina felé (folyó ár MFt, Forrás: KSH) A 5.4. ábra a magyarországi Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányú export forgalom alakulását mutatja között folyó áron, míg a 5.5. ábra ugyanerre vonatkozóan az import alakulását szemlélteti. 44

45 millió forint év év év év év év év év év év év év év év év év év Bosznia-Hercegovina Import Szerbia Import 5.5. ábra: Magyar behozatal Szerbia és Bosznia-Hercegovina felől (folyóár MFt, Forrás: KSH) Ez a magyar-szerb külkereskedelemben tapasztalható fejlődési folyamat azért is figyelemreméltó, mert a teljes szerb exportforgalom ennél kisebb mértékben növekedett, miközben az importforgalom mértéke stagnált 2016-ig. Csak az utóbbi három évben bővült dinamikusan, s ismét jelentős külkereskedelmi többlet tapasztalható millió euró Szerbia Export Szerbia Import 5.6. ábra: Szerbia külkereskedelmének alakulása millió EUR között (Forrás: EUROSTAT) A 5.7. ábra a magyar külkereskedelmi forgalom fajlagos fejlődési rátáját mutatja a szerb relációban a időszakra. A 2008 évben bekövetkezett gazdasági recessziótól eltekintve megállapítható feltételezve azt, hogy a következő években nem lesz egy újabb visszaesés hogy 45

46 az általános gazdasági kapcsolatok évi bővülésénél 6-7 %-kal lehet számolni. Ez a volumenbővülés értelemszerűen a közlekedési-szállítási igények növekedésével jár, ami óvatos becsléssel évi 5%- ra tehető és a közúti áruszállításban fog jelentkezni év év év év év év év év év év év év év év év év év Szerbia Import Szerbia Export 5.7. ábra: A magyar-szerb külkereskedelmi forgalom fejlődési rátája (2003=1) (Forrás: KSH) Magyar-szerb idegenforgalmi kapcsolatok Az idegenforgalom alakulását jól jellemzi egyrészt az országhatáron áthaladó utasforgalom, valamint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. A magyar-szerb határszakaszon áthaladó utasok száma lényegében nem változott az elmúlt években, a statisztikát ugyan torzítja az ezen a szakaszon évente többször áthaladó nyugateurópai vendégmunkások forgalma. Jelentősebb változás (emelkedés) önmagától nem várható, csak a társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősödése és a határvizsgálat egyszerűsítése (Szerbia EU tagsága után, majd nagyobb távlatban a Schengeni egyezményhez való belépése) hozhat eredményt. A külkereskedelem forgalmának alakulása túlnyomórészt a teherforgalomra van hatása, amíg az idegenforgalom a személyközlekedés, ezen belül is a személygépkocsi forgalomra hat erőteljesen. A magyar-szerb határszakasz éves utasforgalma meghaladja a hatmillió főt, ennek a forgalomnak túlnyomó részét (kb. 3/4-e) a nem magyar állampolgárok alkotják. 46

47 utas, fő szerb állampolgár belépő irány szerb határ szerb állampolgár kilépő irány szerb határ 5.8. ábra: A magyar-szerb határszakasz utasforgalma (Forrás: KSH) Az összes éves (schengeni) határ átlépő 1/5-ét jelenti ez a tömeg, s a szerb utasok jelentik a szerb határátlépők mintegy 1/3-át. A statisztikát azonban torzítja az évente legalább kétszer oda-vissza utazó szabadságolt nyugat-európai vendégmunkások vonulása ban a magyar-szerb határon ki- és belépő szerb állampolgárok száma Szerbia lakosságszámának 65%-át tette ki. Az elmúlt évek adatai alapján ez az arány a kapacitás felső korlátját jelenti. Magyarország lakossága esetében pedig jelentősen növekszik a szerbiai látogatások iránti igény az utóbbi években (2018-ban a lakosság 32%) év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év év magyar állampolgár belépő irány szerb határ magyar állampolgár kilépő irány szerb határ Vendégek (fő) év év év év év év év év év Vendégek (fő) Dél-Alföld Összesen Dél-Alföld Szerbia Bács-Kiskun megye Összesen Bács-Kiskun megye Szerbia Bajai járás Összesen Bajai járás Szerbia 5.9. ábra: A Dél-Alföldi régió vendégek forgalmának alakulása (Forrás: KSH) A forgalom alakulása és az idegenforgalmi szálláshelyek igénybevétele között is összefüggés van. A 5.9. ábra szerint a három délalföldi megyében (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) a kereskedelmi 47

48 szálláshelyeket igénybe vevők száma fokozatosan 116 ezerről 233 ezerre nőtt (a időszak alatt), miközben a vendégéjszakák száma 314 ezerről 494 ezerre emelkedett (jobb tengely a vonalakra, bal tengely az oszlopokra vonatkozik). Ezen belül a szerb látogatók száma 6800 főről 21 ezerre növekedett. Ők a dél-alföldi régióban Csongrád megyét látogatják elsősorban. A Bajai járásban a Szerbiából érkezők csak évi mintegy száz vendégéjszakát töltenek el kereskedelmi szálláshelyen, s egész Bács-Kiskun megyében is csak alig 1/3-át teszik ki (2018-ban 1332 fő) az összes Bajai járásba látogató külföldinek (2018-ban 3520 fő). Ha csak a kereskedelmi vendégek számának emelkedését vesszük figyelembe, akkor évi átlagban 4%-os növekedés észlelhető. Mindezekből óvatos becsléssel prognosztizálható, hogy a határon átmenő személygépkocsi forgalom a következő évtizedben évi 2%-kal bővül, amennyiben a külső körülményekben jelentős változás nem lesz (a határ átjárható, de Szerbia még nem lesz EU tag, tehát a határ egyben az EU külső határa). Az általános mobilitási igények változása a helyközi/távolsági relációban A speciális, jellemzően határon átnyúló, országok közötti forgalmi igények alakulása mellett számolni kell a szokásos országon belüli forgalom növekedés kérdésével is. helyközi közlekedési személyszállítás, 1960= fogyasztás indexe, 1960=100 helyközi közl ábra: A fogyasztási és a helyközi közlekedés növekedési indexeinek összefüggési (1960=100%) (Forrás: KSH) 48

49 A hosszabb távú hazai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a rendszerváltást követő, nominálértékben rohamosan emelkedő lakossági fogyasztási index mellett a közlekedés teljesítményi indexe 1 ha nagyon szerényen is de növekedő tendenciát mutat (5.10. ábra). Látható, hogy a rendszerváltozásig (illetve az azt megelőző depresszív, válságos évtizedig) az akkori extenzív növekedésnek megfelelően a közlekedés szinte a fogyasztástól függetlenül növekedett. Ezt követte a visszaesés, majd a stabilizálódást követően egy enyhe fajlagos fogyasztásnövekedés jelentkezett, ami a mai napig tart. A fentiekben megnevezett indexek rendszerváltozást követő időszakát vizsgálva (5.11. ábra) megállapítható, hogy a fajlagos értékeket nézve egy évi 0,5-1 %-os fajlagos keresletbővüléssel lehet a 2030-ig terjedő időszakra számolni, az alábbi tényezők feltételezése mellett: a gazdaság, és ezen belül a lakossági fogyasztás szerkezete alapvetően nem változik; hosszabbtávú, jelentősebb és tartós gazdasági visszaesés nem lesz; viszont jelentős öregedés várható, részben a csökkenő gyermekszám miatt; számítani kell a nyugdíjasok visszatérésére a munkába index, 1960= fogyasztás helyközi közl ábra: A fogyasztási és a helyközi közlekedés növekedési indexe között (1960=100%) (Forrás: KSH és saját szerkesztés) 1 Jelen fejezetben megbízható egyéni közlekedési adatok hiányában csak a közforgalmú közlekedési utazásokkal (vasút, autóbusz) foglalkozunk 49

50 Ismételten meg kell jegyezni, hogy mivel a személygépkocsival megtett utazásokra nincs megbízható statisztika, a korrelációs összefüggés a helyközi közforgalmú közlekedésre készült. Mindezek alapján a motorizációs szint évi 2 %-os emelkedésével lehet számolni a következő években, feltételezve, hogy újabb pénzügyi-gazdasági válság nem következik be. Természetesen a motorizációs szint emelkedése nincs egyenes arányban a mobilitás emelkedésével, mivel ez önmagában csupán lehetőséget jelent. A motorizációs szint egyelőre a fogyasztással összhangban növekszik, azonban a mobilitásban számos egyéb faktor alakulása is szerepet játszik, mint például egy egészségügyi veszélyhelyzet (kijárási tilalmak). Mindezek alapján a évi forgalomhoz azzal a hipotézissel jutunk, hogy az általános fajlagos utazási igény évi 0-1%-kal nő, a népességszám mérsékelt csökkenése és a foglalkoztatási szint mértékének változatlansága mellett szgk db/1000 lakos Magyarország Szerbia ábra: A motorizáció /szgk/1000 lakos/ alakulása Magyarországon és Szerbiában (Forrás: EUROSTAT) Forgalomfejlődési szorzók megállapítása a lehetséges szcenáriókhoz A jövőt illetően több politikai és hálózati forgatókönyv képzelhető el, ami kihat Baja déli körzetei úthálózati elemeire, döntően a szerb oldalról érkező forgalom vonatkozásában. Politikai szempontot jelent Szerbia EU-ba történő belépése, ill. annak időpontja, amit természetesen pontosan most meghatározni nehéz. Úthálózat fejlesztés elsősorban az 51-es út, ill. annak szerbiai csatlakozó hálózatrészeinek korszerűsítése és az É-D irányú párhuzamos, a 50

51 horvát-magyar határon áthaladó Eszék (A5) és Babarc (M6) hiányzó autópálya szakasz kiépítésének időpontja. Szerbia 2012-ben lett EU tagjelölt és 2014-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Unióval. A 2018 februári strassburgi Parlamenti ülésen bemutatott Bizottsági jelentés alapján az az álláspont alakult ki, hogy reális lehetőség kínálkozik a 2025 évi csatlakozásra. Időhorizont tekintetében a rövidtávot 2025-re, a középtávot 2030-ra célszerű tenni évi időmetszet a) Optimista forgatókönyv: Szerbia EU tag, korszerűsítik az 51-es utat, Hercegszántói határállomást megnyitják a teherforgalomra. b) Pesszimista forgatókönyv: Szerbia nem EU tag évi időmetszet c) Optimista forgatókönyv: Szerbia EU tag, és Schengenen belül van. d) Pesszimista forgatókönyv: Szerbia EU tag, de Schengenen kívül marad. Ezekkel a premisszákkal a következő közúti éves forgalomfejlődési szorzók alkalmazása javasolható az előzőekben megvizsgált szempontok szuperponálásával. Személygépkocsi forgalom Tehergépkocsi forgalom Optimista forgatókönyv a közötti évekre 1,02 1,07 Pesszimista forgatókönyv a közötti évekre 1,01 1,04 Optimista forgatókönyv a közötti évekre 1,04 1,05 Pesszimista forgatókönyv a közötti évekre 1,03 1,04 Tekintettel arra, hogy Hercegszántónál ma a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsi nem haladhat át, azzal kell számolni, hogy a jelenlegi virtuális tehergépkocsi szám 20 lenne naponta. Ez a Tompán a határon áthaladó a zombori térségből érkező teherautók száma. Ezt az alapsokaságot csak a b) forgatókönyv esetén szabad alkalmazni, az összes többi esetben ezt az értéket 50%-kal emelni kell. Az EU csatlakozás után megszűnik a szerb tehergépkocsi tranzitforgalmi engedélyezési kötelezettsége, ami többlet forgalomnövekedést jelent. 51

52 5.4 Közúti modellezés A modell kalibrálása A márciusában elkészített részjelentésünkben bemutattuk a modell felépítését a nyers ráterhelés elkészítéséig. Jelen fejezetben a további lépéseket mutatjuk be: a forgalmak kalibrálását, a jövőbeli változatok felépítését, futtatását és az azokból levonható következtetéseket. A forgalmak kalibrálása azt jelenti, hogy a honnan-hová mátrixok közúthálózatra terhelése után létrejövő forgalomnagyságokat összevetjük számlált, érvényesnek tekintett adatokkal és komplex matematikai eljárásokkal úgy módosítjuk a kiinduló mátrixokat többszörös iterációs folyamat segítségével, hogy az így létrejövő mátrixok ráterhelésével előálló forgalomnagyságok minél kevésbé térjenek el a számlált értékektől. Jelen esetben a referencia értékek előállításához két adatforrást használtunk: az egyik a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által rendszeresen végzett és publikált forgalomszámlálási adatok, a másik pedig a 2019 októberében elvégzett saját méréseink. Mivel az országos forgalomszámlálás értékei éves átlagos ÁNF-et adnak meg, így azokat a törvényszerűségi tényezők segítségével egy átlagos októberi hétköznapra érvényes napi forgalmakká kellett konvertálnunk, hiszen a mi mérésünk is egy ilyen napon történt, a modell egy ilyen napot ír le. Továbbá, mivel a mi méréseink nem fedtek le 24 órát, így (szintén törvényszerűségi tényezők segítségével) a 6-18 óra között érvényes adatokat fel kellett szorozni egész napra érvényes adatokra. Mivel a modell elsődleges célja a város határát átlépő forgalmak vizsgálata volt, nem tartalmazza a város belső forgalmi mozgásait. Ez azt is jelenti, hogy azokban a csomópontokban, keresztmetszetekben, ahol számottevő belső forgalom zajlik, nem tudtuk a forgalomszámlálási adatokat a kalibráláshoz felhasználni, hiszen a számlált adatok minden, az adott helyszínen áthaladó járművet rögzítenek, míg a modellünk csak a városhatárt átlépőket. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a város határában fekvő helyszíneket használtuk fel a kalibráláshoz. A kalibrált forgalmakat tartalmazó ráterhelési ábrákat az alábbiakban mutatjuk be. 52

53 5.13. ábra: A kalibrált személy- és kistehergépkocsi forgalmak,

54 5.14. ábra: A kalibrált tehergépkocsi forgalmak,

55 A jövőbeli változatok vizsgálata Miután meghatároztuk a kiinduló jelen állapotot, felépíthetjük a jövőbeli vizsgált változatokat. A 5.4. fejezetben bemutatottak alapján két időtávot (2025 és 2030), időtávonként két változatot (optimista és pesszimista) vizsgáltunk. A jövőbeli forgalomnagyságok meghatározásához nem csak a forgalmi mátrixokat kell előállítani, hanem az adott esetre feltételezett közúthálózatot is. Mivel a várost érintő, azon kívülről érkező forgalomnagyság jelentős mértékben függ a közelebbi és távolabbi térség országos közúthálózatán történő fejlesztésektől, így azok vonatkozásában is feltételezésekkel kellett élnünk, még ha azok megépüléséről nincsenek is jelenleg pontos információk. Az 1. változat a 2025-ös pesszimista változat. Ekkor feltételezzük, hogy nem készül el a Baját keletről elkerülő út déli szakasza, de elkészül az 51.sz. főúton Érsekcsanád és Sükösd elkerülő útja, valamint feltételezzük, hogy az M60 autópálya eléri a horvát határt. Ebben a változatban úgy tekintjük, hogy Szerbia nem EU-tag. Az ábra és ábra mutatja be az ebben az esetben várható forgalomnagyságokat. Mivel a változások ezeken az ábrákon nem nyomon követhetőek, ezért bemutatunk ún. különbségábrákat, ahol a forgalom átrendeződése jól látható. Az 5.17 ábra mutatja be a személyés kistehergépkocsik forgalomváltozását, az ábra pedig a tehergépkocsikét. Ezen ábrákon nem csak a várost és közvetlen környezetét mutatjuk be, hanem távolabbra is tekintünk, ugyanis akkor lehet látni a város vonatkozásában megjelenő forgalmak eredetét, a változás okát. Látható, hogy az 51.sz. főúton Bajától északra megépülő elkerülő elegendően gyorsabb eljutást kínál a jelenlegi állapothoz képest, így érdemes lesz az 55.sz. főút mellett az M9 autóutat, majd az 51.sz. főutat igénybe venni, elsősorban a személygépkocsiknak. Ez azt is jelenti, hogy a várost jelenleg nyugatról elérő személygépkocsi-forgalom naponta néhány száz járművel csökkeni fog, míg a tehergépkocsi-forgalomban nem várható érdemi változás. Ennek megfelelő mértékben csökkeni fog az 55.sz. és 551.sz. főutak átmenő forgalma és növekedni fog az 511.sz. (elkerülő) út forgalma. 55

56 5.15. ábra: A modellezett személy- és kistehergépkocsi forgalmak, 2025, pesszimista változat 56

57 5.16. ábra: A modellezett kistehergépkocsi forgalmak, 2025, pesszimista változat 57

58 5.17. ábra: A személy- és kistehergépkocsi forgalmak különbségábrája, 2025, pesszimista változat 58

59 5.18. ábra: A tehergépkocsi forgalmak különbségábrája, 2025, pesszimista változat A 2. változat ún. optimista változat. Közúthálózat-fejlesztés tekintetében az előző változatban meglévőkön túl feltételezzük, hogy megépül a Baját keletről elkerülő út déli szakasza. Egyéb szempontból feltételezzük, hogy Szerbia EU-tag lesz és a hercegszántói határátkelő használható lesz tehergépkocsik számára is. Ekkor az alábbi forgalomnagyságok adódnak: 59

60 5.19. ábra: A modellezett személy- és kistehergépkocsi forgalmak, 2025, optimista változat 60

61 5.20. ábra: A modellezett tehergépkocsi forgalmak, 2025, optimista változat A következő ábrán a tehergépkocsik forgalmának változását mutatjuk be (a személygépkocsik is nagyban hasonlóan viselkednek). Látható, hogy az 51. sz. főút városközponton átmenő szakasza tehermentesül az átmenő teherforgalomtól és a személygépkocsi-forgalom is alacsonyabb lesz. 61

62 Egyéb tekintetben (55.sz. főút) a személygépkocsik átrendeződése kicsit nagyobb arányú a pesszimista változatéhoz képest, a tehergépkocsiké továbbra is minimális ábra: A tehergépkocsi forgalmak különbségábrája, 2025, optimista változat A 3. és 4. változat egyaránt 2030-ra érvényes. Mindkét esetben feltételezzük Szerbia EU-tagságát, az optimista esetben a schengeni határokon belül van, pesszimista esetben azon kívül. Közúthálózat-fejlesztés tekintetében mindkét esetben feltételezzük, hogy a bajai keleti elkerülő megépül és az M9 autóút kiépül Kaposvár és Szekszárd, valamint a jelenlegi keleti végpont (51.sz. főút) és az 54. sz. főút között. 62

63 5.22. ábra: A modellezett személy- és kistehergépkocsi forgalmak, 2030, optimista változat 63

64 5.23. ábra: A modellezett tehergépkocsi forgalmak, 2030, optimista változat 64

65 5.24. ábra: A személy- és kistehergépkocsi forgalmak különbségábrája, 2030, optimista változat 65

66 5.25. ábra: A tehergépkocsi forgalmak különbségábrája, 2030, optimista változat E két változat esetében a következőket láthatjuk: Az általános forgalomnövekedés miatt a személygépkocsi-forgalom növekedni fog a jelen állapothoz képest, ugyanakkor az M9 egy szakaszának megépülése 20-30% közötti átterelődést okoz az 55.sz. főút nyugati szakaszán, tehát ennyivel mérséklődik a növekedés. A tehergépkocsi- 66

67 forgalom ugyanebben a kelet-nyugati tengelyben nem csökken számottevően, sőt, Bajától keletre az 55.sz. főúton és magán a keleti elkerülőn inkább kis mértékű növekedés, átterelődés várható. A pesszimista változat esetében a személygépkocsik tekintetében nem várható említésre méltó mértékű különbség az optimista változathoz képest. A tehergépkocsi-forgalom ez esetben alacsonyabb lesz, de ez a különbség nem számottevő. Összegzés, következtetések A városon kelet-nyugati irányban jelentős teherforgalom zajlik. Az 55.sz. főúti szakasz nem érzékeny területen halad át, lakóépületektől távol található. A folytatásában, az 551.sz. főúton sajnos egy szakaszon lakóépületek között halad az út, aminek a hatását zajvédő falak igyekeznek mérsékelni. Erre a forgalmi irányra sem a keleti elkerülő, sem az M9 dunántúli szakasza nem gyakorol érdemi elterelő hatást, várhatóan ez a forgalmi áramlat a jövőben is itt fog haladni egészen addig, amíg meg nem épül az M9 54.sz. főút és Szeged közötti szakasza, illetve egy Szerbián és Horvátországon át haladó párhuzamos út is mérsékelheti ezt a forgalomnagyságot. Személygépkocsik tekintetében ezen irányban már az M9 dunántúli rövid szakasza is hatással van a forgalomnagyságra, ugyanis az autóúton kifejthető magasabb sebesség versenyképesebb eljutási időt biztosít a sokszor települési átkelésekkel terhelt főúthoz képest. De itt is igaz, hogy minél hosszabb szakaszon épül ki kelet-nyugat irányban gyorsforgalmi út, az átmenő forgalom annál inkább csökken a város tekintetében. Észak-déli irányban, az 51.sz. főút tekintetében a személygépkocsi-forgalom növekedése várható, amelyet mérsékelnek a figyelembe vett fejlesztések, így pl. a belvárosi szakaszon napi több száz jármű elterelődése prognosztizálható. A teherforgalom tekintetében nagy előrelépés lenne az 511.sz. főút keleti elkerülőjének befejezése, ugyanis akkor az 51.sz. főút belvárosi szakaszáról adminisztratív úton ki lehetne tiltani a tehergépkocsi-forgalmat és átépíthető lenne a helyi személygépkocsi- és kerékpárforgalom, valamint a gyalogosok, itt lakók igényei szerint. Igaz, hogy az itt mérhető tehergépkocsi-forgalom abszolút értékében jóval elmarad az 55.sz. főúton kelet-nyugati irányban mérhetőtől, ugyanakkor az 51.sz. főúton igen érzékeny területen, a belvároson halad át, így bármekkora nagyságú teherforgalom lehetetlenné teszi az út és térségének a helyben lakók érdekeit szolgáló átalakítását. 67

68 6 Baja város közlekedésbiztonsági helyzete, góchelyek a városban Baja város közlekedésbiztonsági helyzetének értékelése a közúti balesetek közötti időszak baleseti adatainak feldolgozásán alapul. A baleseti adatok lekérdezése és a baleseti góchely keresés a Közlekedési Koordinációs Központ által kifejlesztett, jelenleg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. üzemeltetésében, és folyamatos fejlesztése alatt álló web alapú baleseti adatbázis-kezelő program (web-bal) segítségével történt. Az elmúlt 3 évre vonatkozóan a web-bal javított adatbázisából lekérdezésre kerültek a személysérüléses balesetek, típus szerinti bontásban. Összesen 145 személysérüléses baleset történt a vizsgált 3 évben, melynek a megoszlása a következő: BALESETEK MEGOSZLÁSA ( ) Gyalogoselütés; 16; 11% Gépjármű; 50; 34% Kerékpár; 56; 39% Segédmotorkerékpár; 23; 16% 6.1. ábra: Balesetek megoszlása A statisztikai feldolgozás a bekövetkezett balesetek súlyossága szerint három kategóriába sorolhatók: Halálos kimenetelű balesetek Súlyos sérüléses balesetek Könnyű sérüléses balesetek 68

69 Baleseti gócpont jellemzően egy helyen legalább négy alkalommal ismétlődő baleset esetében került kijelölésre. A balesetekben megsérültek számát és kimenetel szerinti bontását mutatja a következő ábra: 6.2. ábra: Balesetekben meghaltak, sérültek száma A személysérüléses balesetek 66 százaléka tehát a védtelen közlekedők balesete, ami igen magas arányt jelent. Javasoljuk, hogy a közút üzemeltetője által legalább öt évente esedékes forgalmi rend felülvizsgálata során a védtelenek közlekedésbiztonságát kiemelten kezeljék. Baleseti góchelynek azt tekintjük, ahol 3 év alatt 4-5 személysérüléses baleset történt. Ennek megfelelően térképen ábrázoltuk a 3 év személysérüléses baleseteit és bejelöltük azokat, amelyek egyértelműen góchelynek vagy góc-szakasznak minősülnek. 69

70 6.3. ábra: Baleseti helyek és góchelyek Végeztünk az országos közutakra vonatkozóan góckutatást a km és méter-szelvények alapján és GPS alapú góckutatást a évekre. A vizsgálatok alapján a következő helyszínek tekinthetők gócszakasznak, góc-csomópontnak: 70

71 1. Szabadság utca gyakorlatilag egy gócszakasz, de ezen belül valójában két góchely rajzolódik ki: Szabadság utca - Szarvas Gábor utca - Alkotmány utca elhúzott csomópontja és attól északra a Szabadság utca Szabadság utca - Szeremlei utca Damjanich utca eltolt csatlakozása. (Többségében könnyű kimenetel, 1 súlyos baleset történt.) sz. főúton a Szegedi út - Csermák Mihály tér (Czirfusz F. utca) - Kolozsvár u.-i körforgalom az autóbusz pályaudvarnál, ahol többségében súlyos kimenetelűek a balesetek sz. főúton a Dózsa György út km-szelvényének környezete, Bezerédj Pál és Szent László utca térsége sz. főút Martonszállási úttal alkotott Y-csomópontjától északi irányban. Góc-gyanús helyszínnek tekinthető, ezért kiemelt figyelmet érdemel az alábbi helyszín : 5. Bajcsy-Zsilinszky Endre utca a Vásárhelyi Pál és a Völgy utca térségében. Ezen baleseti góc-helyszíneken a személysérüléses balesetek eloszlását, helyét és típusát is figyelembe véve szükségesnek tartjuk: 1. A Szabadság utcán a forgalmi rend felülvizsgálatát, a parkolás szabályozással együtt, annak érdekében, hogy a kerékpáros elütések számát csökkenteni lehessen. Meg kell vizsgálni a megfelelő kerékpáros létesítmény kialakításának lehetőségét, kerékpársáv kialakítását vagy nyitott kerékpársáv felfestését. A Szabadság utca - Szarvas Gábor utca Alkotmány utca Y-kereszteződésének körforgalommá vagy körpályás csomóponttá való átalakítását. Szabadság utca - Szeremlei u. Damjanich u. eltolt csatlakozása., része a Szabadság utca forgalmi rend felülvizsgálatának. 2. Az autóbusz-pályaudvarnál üzemelő körforgalom nagyvonalú kiépítése viszonylag magas sebességű áthaladást tesz lehetővé, átalakítása, szűkítése javasolható. Kedvezőtlen az ágak elrendezése, de ez adottság. 3. Az 51. sz. 2x2 sávos főút itt ívben halad a benzinkút térségében. Széles útfelület, egyedi forgalomtechnikai kialakítások rajzolódnak ki. Itt mindenképp szabályozottabbá kell tenni a forgalomáramlást, illetve lassítani a forgalom áramlást. 71

72 A baleseti helyszínek adatait elemezve egyes útszakaszok, a már említett baleseti gócpontokon túl is, veszélyes szakasznak minősíthetők. Számos baleset történt az 51-es főút városi átkelési szakaszán, a Dózsa György úton, Koppány utca Csík utca közelében, Török utca Bolgár utcai szakaszon. Az 51-es főút Arany János - Szent Antal utcai szakászán, a Monostori út Temesvár utca Róka utca térségében. A baleseti adatok alapján ugyancsak balesetveszélyes útszakasz a Szegedi út (55. sz. főút átkelési szakasz) a vasúti kereszteződés és a Keleti krt. térsége között. A városi kezelésben lévő útvonalak közül különösen balesetveszélyes útszakasz a Rókus utca Bokodi út, a Kisállomás utcáig. A Lőkert sor útkereszteződései (Kálvária út, Szent Antal utca, Szabadság utca). A Kölcsey Ferenc utca Bajcsy-Zsilinszky Endre utca Gránátos utca útvonalak. A baleseti adatokat statisztikai szempontból értékeltük, részleteiben nem volt lehetőség az egyes balesetek konkrét körülményeinek vizsgálatára. Ugyanakkor a baleseti helyszínek elhelyezkedéséből és az adott helyszínek közelében az út geometriai kialakítását, az adott helyszín beláthatóságát, az alkalmazott vagy éppen hiányzó forgalomtechnikai eszközöket vizsgálva általános következtetések vonhatók le. A balesetek jellemzően olyan helyeken fordulnak elő, ahol a jelentős nagyságú átmenő forgalom keveredik a helyi forgalommal és a gyalogosoknak széles útfelületen kell áthaladniuk, a keresztező forgalom a fő irányt négy sávon keresztezi (pl. Dózsa György út - Arany János utca Déri Frigyes sétány), a belső forgalom indokolatlanul széles, relatív gyorshajtásra késztető, felesleges előzéseket lehetővé tevő szakaszokon bonyolódik és az utat gyalogos mozgás keresztezi (pl. Rókus utca). A balesetek előfordulási helyszíneit vizsgálva szembetűnő, hogy a balesetek többsége Baja város nagyforgalmú útjain történnek, amelyek a városközpontba, vagy kiemelt forgalomvonzású intézményekhez, létesítményekhez, nagyobb kereskedelmi egységekhez, turisztikai vonzású helyekhez vezetnek. Ezek a balesetveszélyes utak részben az állami közutak városon keresztül vezető átkelési szakaszai, részben olyan útszakaszok, amelyek az előzőekben említett átkelési szakaszok alternatív útvonalaiként is működnek. A balesetveszélyes helyek és útszakaszok az elmúlt tíz évben lényegében keveset változtak. Kivételt képeznek azok a helyek, amelyek átépítése, vagy egyéb forgalomtechnikai intézkedések megvalósítása kedvezően változtatta meg a balesti helyzetet. Megszűntek a balesetek a Bajcsy Zsilinszky út Kazinczy Ferenc utca kereszteződésének körforgalmú csomóponttá alakításával. Lényegében hasonló a helyzet a Czirfusz Ferenc utca Rókus utca Deák Ferenc utca kereszteződés mini körforgalomi csomóponttá alakításával. 72

73 Közlekedésbiztonsági szempontból is kedvező hatású a Kazinczy Ferenc utca Martinovics Ignácz utca Szent Imre tér csomópont átépítése, a terület gyalogos zónává történt átalakítása. Nem történt baleset (a vizsgált időszakban) a Dózsa György utca Templom utca kereszteződésében, ahol a gyalogosok átkelését forgalmi jelzőlámpa segíti. Balesti szempontból kevésbé volt eredményes a Szegedi út Csermák Mihály tér Köztársaság tér csomópont átépítése körforgalmú csomóponttá. A helyszín megmaradt baleseti gócpontnak, ennek megoldása további megfontolásokat és intézkedéseket igényel. 73

74 7 Gyalogos közlekedés Az elmúlt évek fejlesztései, a belvárosrekonstrukció eredményeként megnövekedett a belváros területén a gyalogos közlekedés kiemelt területét jelentő gyalogos övezet kiterjedése. Gyalogos zónát a szűken vett városközpontban találunk a Szentháromság téren, a csatlakozó Eötvös József utcában és a Tóth Kálmán tér nyugati oldalán, a Szent Imre tér területén, a Bartók Béla út Deák Ferenc utca - Széchenyi István utca közötti szakaszán. A gyalogos területek díszburkolattal, parkosítással, egyes felületek kiemelésével kerültek kialakításra, a gyalogosok számára utcabútorok is készültek. A gyalogos forgalom fejlesztését igényli ennek a zónának a Vörösmarty Mihály utca Kossuth Lajos utca vonal mentén történő kiterjesztése egészen a Csermák Mihály térig. A Petőfi-szigetet a Pandúr-szigettel összekötő, a Türr-átvágás felett átívelő gyalogos- és kerékpáros híd lehetővé teszi az eddig nehezebben elérhető Nagy-Pandúr-sziget megközelítését a turisták és a helybéliek számára ábra: 2015-ben épült meg végül a Sugovica gyalogos és kerékpár híd (Forrás: Internet) A gyalogos forgalom feltételei a gyalogosok szempontjából legjobban igénybe vett belvárosi területeken általában kielégítő. Azonban számos helyen a járdák állapota, burkolata nem megfelelő, és akadálymentesítés szempontjából is vannak hiányosságok. A belső területek szűk utcáiban többnyire rendezetlen a parkoló járművek és a gyalogosok viszonya, hiányzik a gyalogos 74

75 és gépjármű közlekedés által használható felületek jól értelmezhető elválasztása. A gyalogos infrastruktúra nagyobb hiányosságai azonban inkábba a külső lakóterületeken mutatkozik meg. A városon átmenő főutak jelzőlámpás csomópontjaiban megfelelő a kijelölt gyalogátkelőhelyek kialakítása, közvilágítása. A főutak elválasztó hatása azonban jelentős, kedvezőtlenek a hosszú gyalogátkelő nélküli szakaszok. A széles 4 sávos útfelületen való átkelés nem kellően biztonságos. A széles útfelületen a gyalogosok áthaladására rendelkezésre álló fázis idő gyakran nem elegendő. Egyes belterületi közúti csomópontok, gyalogos vagy kerékpáros keresztezések forgalmi, közlekedésbiztonsági szempontból fejlesztésre szorulnak. A csapadékvíz elvezetés hiányosságai esős időben jelentősen megnehezítik a gyalogosok kulturált közlekedését. A várost elkerülő úthálózat teljessé válása esetén az önkormányzat számár hosszú távú feladatot jelent az 51. számú főút meglévő 2x2 sávos részeinek 2x1 sávosra alakításával a belváros parkolási problémáinak oldása, illetve további térhasznosítási lehetőségek (kerékpárút, gyalogosterek, zöldfelületek) biztosítása. A gyalogos közlekedés biztonságát jelentősen növelné a gyalogos és a gépjármű közlekedésre szolgáló felületek egyértelmű szétválasztása, a gyalogos közlekedés célját szolgáló járdák műszaki, esztétikai állapotának javítása. Különösen fontos lenne a gyalogos járdák melletti úttestek vízelvezetési és víztelenítési kérdéseinek megoldása a gyalogosok védelme érdekében. Számos konfliktus forrása a gyalogjárdán szabálytalanul parkoló járművek által okozott akadályoztatás, a forduló járművek által a gyalogosok számára, az elsőbbség adás elmulasztása és az úttesten átkelő gyalogosok közlekedésének figyelmen kívül hagyása. A gyalogos számára komoly veszélyforrást jelent az 51-es út átkelési szakaszán keresztirányban történő közlekedés. A négysávos úton való átkelések biztonságosabbá tétele érdekében több helyen gyalogosvédelmi intézkedésekre lenne szükség. A külső területeken a gyalogjárdák sok területen hiányoznak. A közlekedési rendszer megfelelő működése szempontjából nem elegendő az infrastruktúra szükséges mértékű kiépítése, a szabályozás helyes kialakítása és a tapasztalatok alapján annak rendszeres felülvizsgálata, indokolt esetekben annak korrigálása. Baja belvárosában az Eötvös József utca- Tóth Kálmán tér-szent Imre tér gyalogos övezet a KRESZ 13 (1) bekezdés i/1. pontja szerinti Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna), amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. A jelenlegi gyakorlat szerint az engedéllyel rendelkezők a területre behajthatnak. Célszerű lenne a behajtás engedélyezett célját és idő korlátait a KRESZ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiegészítő 75

76 tábla alkalmazásával jelölni (pl. 6-9 óra között), és a forgalmi rendet önkormányzati rendeletben szabályozni. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat. 76

77 8 Kerékpáros közlekedés 2009-ben készült Baja város Közlekedési koncepció megújításának egyik kiemelt célkitűzése a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatása, az ehhez szüksége feltételrendszer javítása. Baja városa kedvező adottságokkal rendelkezik a kerékpárral történő közlekedés szempontjából, mind a domborzati viszonyok, mind a város méretéből adódóan. A városon belül hagyományosan magas a kerékpárral közlekedők részaránya. A város kerékpáros infrastruktúrája az egyre növekvő igények kielégítése érdekében fejlesztésre szorul. Az elmúlt évek fejlesztéseinek továbbvitelével, a meglévő kerékpárutak egyes helyeken hiányzó szakaszainak kiépítésével, a hálózati kapcsolatok javításával elérhető, hogy a kerékpáros közlekedés biztonságosabb legyen, népszerűsége tovább növekedjék. Baján, adottságából adódóan, mind a hivatásforgalmi, mind a szabadidős (turisztikai) célú kerékpározás jelen van. Ennek megfelelően a kerékpárral közlekedők helyzetének vizsgálata, a körülmények értékelése, új javaslatok megfogalmazása mind a két felhasználói kör igényének figyelembevételével kell megtörténjen. A kerékpáros közlekedés fejlesztése természetszerűleg igényli a megfelelő kerékpárlétesítmények, a belváros, a forgalomvonzó intézmények, gazdasági övezetek, a turisztikai célpontok, a környező települések elérést biztosító kerékpárutak meglétét. A kerékpáros létesítmények, a meglévő kerékpárutak megfelelő kapcsolódását, a hiányzó kapcsolatok és összekötések kiépítését, hálózattá fejlesztését. Ugyanakkor egy adott város kerékpárosbarát minősítéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az úti célok kerékpárral is gyorsan, akadálymentesen és biztonságosan elérhetők legyenek. A kerékpárral közlekedőknek ne keljen felesleges kerülőutakat megtenniük. Legyenek megfelelő kerékpárparkolók, a kerékpárutak burkolata megfelelő legyen. Biztosított legyen a kerékpárutak karbantartása, üzemeltetése. A közút használói legyenek tekintettel egymásra, a kerékpározás legyen elismert közlekedési mód. Baja Város Önkormányzata 2017-ben elkészíttette a város Kerékpár Forgalmi Hálózati tervét. A tanulmány az elkészített helyzetértékelés során részleteiben vizsgálta a kerékpáros közlekedés szerepét, helyzetét, a kerékpárforgalmi létesítményeket. Felmérte a fejlesztési lehetőségeket és javaslatot tett a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, azok ütemezésére. A Kerékpárforgalmi Hálózati Terv (KHT) elkészítése óta eltelt rövid idő és a fejlesztések relatíve magas költségigénye a terveben megfogalmazódott javaslatok csak egy részének megvalósulását 77

78 tette lehetővé. Ez szükségszerűvé teszi a KHT javaslatainak áttekintését, a javaslatok megerősítését, vagy azok egyes elemeinek a jelen koncepcióhoz történő igazítását, új javaslatok megtételét. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése során indokolt néhány általános szempontot figyelembe venni. A lakóövezetek úthálózatának a kerékpáros közlekedés szempontjából történő felülvizsgálata során törekedni kell arra, hogy az övezet utcáinak kialakítása mind minőségi, mind forgalomtechnikai szempontból alkalmasak legyenek a kényelmes és biztonságos kerékpározásra. Ezek az övezetek jellemzően nem igényelnek önálló kerékpáros létesítményeket. Kerékpáros létesítményeket elsősorban olyan (gyűjtő) útvonalak mentén érdemes tervezni, ahol azt a forgalom nagysága, összetétele vagy a sebességi viszonyok indokolják. Belterületi kerékpáros létesítmények kialakításánál célszerű az irányhelyes típusú létesítmények alkalmazása. Egyoldali, kétirányú kerékpárutak tervezése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a túl oldali utcákkal történő megfelelő kapcsolat kialakítására annak érdekében, hogy a kerékpárral közlekedők rá tudjanak hajtani a nekik kijelölt létesítményre. Közlekedési létesítmények fejlesztésénél, csomópontok átépítésénél, közlekedési területek úthasználók közötti újrafelosztása esetén mindig szem előtt kell tartani, hogy valamennyi közlekedő igényét felmérjék és lehetőség szerint figyelembe vegyék. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a védtelen közlekedőkre, a gyalogosokra és a kerékpárosokra. Baja város esetében az elkerülő utak teljes kiépülését követően hangsúlyos feladat lesz a jelenlegi 2x2 sávos utak többségének 2x1 sávos utakká történő visszaépítése. A felszabaduló felületek alkalmasak lehetnek kerékpársávok és parkoló helyek kialakítására ábra: Két forgalmi sáv újra felosztásának egy lehetséges kialakítása kerékpársávval és párhuzamos parkoló helyek biztosításával belterületen (forrás:ume) 78

79 A gépjárműforgalom elől forgalom csillapítás céljából elzárt vagy korlátozott területeken célszerű a gyalogosok mellett a kerékpárral közlekedők áthaladását is biztosítani. Az ilyen megoldások is hozzájárulnak a kerékpáros közlekedési mód népszerűségének növekedéséhez. Kertvárosi övezetben, lakóövezetekben a forgalomcsillapítás kialakítása akkor sikeres, ha a kialakítás maga ösztönzi a gépjárművel közlekedőket a helyes magatartás betartására, vagyis a járművek a lakóövezetben ne is tudjanak a megfelelő sebességnél nagyobb sebességgel haladni és a gépjárművek ne használják ezeket az útvonalakat az útjuk rövidítése céljából. Egyirányú utcák esetében célszerű megvizsgálni, hogy kerékpározás számára megnyitható-e az utca két irányba. Ahol erre igény van, ott a közvetlen kapcsolat jelentősen csökkentheti a kerékpárosok menet idejét. A kerékpárral közlekedők számára fontos szempont, hogy úticéljuk biztonságos elérésekor a kerékpárjukat megfelelő körülmények között helyezhessék el. Jelentős forgalmat vonzó létesítmények környezetében a kerékpárral érkezők kerékpárjai számára elegendő mennyiségű és megfelelő kialakítású kerékpárosbarát támasz elhelyezése indokolt, amelyre mintát a melléklet mutat be. A biztonságos kerékpáros közlekedés biztosítására nem elegendő a hálózat egyszeri kialakítása, hanem annak folyamatos karbantartása és üzemeltetése is szükséges. Ehhez nélkülözhetetlen az útburkolati hibák javítása, a hiányzó táblák pótlása és az az akadályok felszámolása. 8.1 A kerékpáros infrastruktúra hálózat vizsgálata, fejlesztése Meglévő kerékpárutak hiányzó kapcsolatainak kiépítése A város kerékpárút hálózatának egyik legfontosabb hiányzó eleme a városközpontba Ny-i és D-i irányból érkező, az Árpád tér Szentháromság tér Szent Imre tér gyalogos övezeten átvezetett kerékpárutak összekapcsolása a Dózsa György út (51. sz. főút É-i irány), és a Szegedi út (55. sz. főút K-i irány) mellett létesült kerékpárutak városközpontba érkező szakaszaival. Hiányzik a kapcsolat a Bajcsy-Zsilinszky útról, illetve Halászpartról az Árpád téren keresztül érkező és az Árpád térre a Szentháromság tér felől érkező kerékpárutak között. Ez a kapcsolat fizikai értelemben ugyan kiépült, de hiányoznak a megfelelő forgalomtechnikai felfestések és jelzések. Hiányzik a Szabadság utcán Vaskút irányából érkező kerékpárút városközpontba történő bevezetése, a Szentháromság tér és a Szabadság utca Hunyadi János utca csomópontja között. A város központjának déli irányból történő feltárása szempontjából komoly hiányosságot jelent, hogy nincs kijelölt kerékpáros kapcsolat a Hunyadi János utca és Deák Ferenc utca közötti 79

80 szakaszon. Az útszakasz jellege és elhelyezkedése miatt itt semmiképpen nem javaslunk a gépjárművektől elválasztott, önálló kerékpárforgalmi létesítményt. A városközpont közelsége miatt forgalomcsillapítás, a parkolás feltételek átrendezésével irányhelyes kerékpársáv kialakítása indokolt. A Szabadság utca 51. sz. főút csomópontban hiányzik a kerékpárút biztonságos átvezetése. Az egyes ágak átvezetésének megfelelő kialakításával biztosítani kell a kerékpárral közlekedők közvetlen áthaladását. Folyamatban lévő fejlesztések Dózsa György út melletti kerékpárút az 51. sz. főút km szelvénytől az 55 sz. főutak körforgalmú csomópontjáig. A kivitelezés alatt álló kerékpársáv csatlakozik a meglévő Kaszás utcai és Dózsa György úti kerékpárutakhoz. 51. sz sz. főutak körforgalmú csomópont - lakott terület határa között új nyomvonalon vezetett kerékpárút kiépítés szükséges. A kerékpárút északi irányú folytatása az 51. sz. főút M9 gyorsforgalmi út Baja közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítéséhez kapcsolódó projektként valósulhat meg, amelynek keretében önálló vonalvezetésű párhuzamos kerékpárút építése szerepel. A projekt megvalósulása megfelelő kapcsolatot biztosít Érsekcsanád és Baja között, előkészítési fázisban van, megvalósulási időpont jelenleg nem ismert. Keleti körút mellett kerékpárút létesítése. Az épülő elválasztás nélküli gyalog és kétirányú kerékpárút Baja sz. főutak körforgalmú csomópontjától, az 5501 j. út és a Nagy István utca csomópontjáig tart, egy szakaszon a meglévő szervízút igénybevételével. A kerékpárút belterületi irányú folytatása a Nagy István úton történhet. Fejlesztési javaslatok A város dél-keleti területének bekötésére a Bokodi út - Rókus utca Deák Ferenc utca tengely kínálkozik. A Bokodi útra, külterületi jellegéből adódóan önálló létesítmény kialakítását javasoljuk. A belső szakaszon, a Rókus utca forgalomcsillapításával egyidejűleg, valamint a Deák Ferenc utcában kétoldali irányhelyes kerékpársáv kialakítása javasolt. A Rókus utca Deák Ferenc utcai körforgalomban a kerékpáros nyomok felfestésével, az 51. sz. főúton (Déri Frigyes sétány Szent Antal utca csomópont) a kerékpárút megfelelő átvezetésével. A Bokodi út - Rókus utca tengely és a Keleti körút menti kerékpárút közötti kapcsolat biztosítására, ezáltal a város keleti területén található munkahelyek eléréséhez, valamint a Kiscsávoly és 80

81 Rókusváros városrészek feltárásához szükséges egy nyugat-keleti irányú kapcsolat kialakítása. A déli szektorban erre a Nagy István utcán kínálkozik lehetőség. A külső szakaszán elválasztott egyoldali létesítményt, a sűrűbben lakott szakaszán, irányhelyes kialakítást javaslunk. Baja belterületén, a Kaszás út (551. sz. főút) mentén kerékpárforgalmi létesítmény található, amely azonban csak a Garibaldi utcáig kiépített. A település észak-keleti részeinek városközpont irányú kapcsolatát javítaná a Mártonszállási út kerékpárosbaráttá alakítása az észak-déli utcák bevonásával és a Garibaldi utcán keresztül történő csatlakozása a Kaszás út meglévő kerékpárútjához. Javasoljuk kerékpárosbarát kapcsolat biztosítását a Kaszás utca menti kerékpárút és a Szegedi út menti kerékpárút között a Katonaváros feltárása céljából a Tél utca igénybevételével. Javasoljuk kerékpárosbarát kapcsolat biztosítását a Dózsa György út menti kerékpárút és a Duna menti, Vajas soron kialakított létesítmény között a Budai Nagy Antal utca Gránátos utca tengely által. Az 55. sz. főút Baja-Pörböly közötti szakasz tervezett korszerűsítése párhuzamos kerékpárút építését is tartalmazza. A javaslat a beruházás megvalósulásáig a jelenleginél kedvezőbb kapcsolat kialakítását teszi lehetővé a Dózsa György út Kaszás út kerékpárútjai és a Duna-híd, illetve a bevásárlóközpont között is. A Képviselő-testület július 9-én megtartott rendkívüli ülésén határozatot fogadott el az 51- es és az 55-ös főutak korszerűsítét érintő műszaki tartalom módosításának kezdeményezéséről, a Duna-híd és az es főutak körforgalmú csomópontja között un. északi elkerülő létesítéséről. Ennek lehetősége esetén vizsgálni kell az 55. sz főút északi oldalán tervezett kerékpárút Duna-híd és az sz főutak körforgalmú csomópont között szakaszának megvalósítását. Az északi elkerülő út megépülése esetén a Türr István híd és az 51. sz. és 551. sz. utak Baja belterületi csomópontja között az önálló kerékpárút nyomvonalát a Duna-völgyifőcsatorna töltésén célszerű kijelölni. A Budai Nagy Antal utca Gránátos utca kerékpárút kijelölése esetén a Szentháromság tér- Bevásárlóközpont hiányzó kapcsolat kialakítására lehetőséget kínál a Duna utcáig meglévő kerékpárút (rövid szakaszon új nyomvonalon vezetett) összekapcsolása a Kertész utcával és ezen keresztül a Gránátos utcával. A Duna utca kerékpáros útként történő kijelölése és átvezetése a Bajcsy-Zsilinszky Endre úton kapcsolatot biztosítana a Türr kilátó és környéke fejlesztéseivel. A Lőkert sor és a Báthori István utca (egy részén burkolat kiépítésével) biztosítana egy nyugatkelet irányú kapcsolatot, önálló létesítmény kialakítása nélkül, kerékpáros nyom, vagy sáv kijelölésével. 81

82 Javasoljuk közlekedésbiztonsági valamint kerékpárhálózati szempontból a Szabadság utcában a Wesselényi utcától az Alkotmány utcáig a jobb oldalon, az útpályától külön épített kétirányú kerékpárút kiépítését, (hasonló kialakítással, mint ahogy a Wesselényi utcától déli irányban már korábban kialakításra került), valamint a Szabadság utca, Alkotmány utca - Szentháromság tér közötti szakaszán a kétirányú kerékpáros közlekedés biztosítását, vagy kétirányú kerékpáros nyom kijelölésével (biztosítva az egyirányú úton a kerékpáros szembe forgalmat), vagy ennek alternatívájaként a Szabadság utca egyik oldalán a parkolás megszüntetésével a másik oldalán kétirányú, a gépjármű forgalomtól külön szinten kialakított kerékpárút kiépítésével. Külterületi kapcsolatok kialakítása minden irányban fontos, de különösen igaz ez a pörbölyi irányra az 55.sz. főút mentén, amely jelentős turisztikai vonzerővel is bír, hiszen biztosítaná a gemenci területek feltárását és ezáltal a távolabb fekvő turisztikai helyszínek bekötését is. Hasonlóan fontos kapcsolat a hercegszántói irány, az 51.sz. főút mentén. Külterületi jellegükből és jelentősebb forgalmukból adódóan itt gépjárművektől elválasztott vezetés szükséges. Szeremle irányába vezet az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal. A Baja Szeremle közötti j. út forgalma önmagában nem indokolna önálló létesítményt, de a turisztikai jelleg és ebből adódó várhatóan nagyobb kerékpáros forgalom miatt hosszabb távon önálló kerékpárút építését javasoljuk. 82

83 9 Tömegközlekedés 9.1 Helyközi tömegközlekedés A helyközi tömegközlekedés, különösen kistérségi viszonylatokban többségében közúton valósul meg. A távolsági tömegközlekedés megoszlik a vasúti és autóbusszal történő szállítás között. Baja Budapest között a vonattal történő eljutási idő közvetlen kapcsolat esetén 3 óra, azonban átszállás nélkül csak napi egy vonatpár közlekedik a jelenlegi menetrend szerint. Vasúton átszállással, a vonaliránytól függően az eljutási idő 3:45-4:10 között időt vesz igénybe. Ezek a vonatok napközben, ütemes menetrend szerint kétórás gyakorisággal közlekednek, hivatásforgalmi csúcsidőszakban órás üteművé válik a menetrend ábra: Magyarország vasúti személyszállítási térképe (forrás: Internet) Baja Budapest közötti távolságot a menetrend szerint közlekedő autóbusz 3 óra 15 perc alatt teszi meg, az ütemes menetrend napközben óránként közlekedik. Az autóbusz közlekedés lebonyolítója, mind helyközi, mind helyi vonatkozásban a nemrég átszervezett állami Volánbusz társaság. A helyközi autóbusz hálózat a térség szinte minden közútját és települését feltárja, valamint távolsági viszonylatban közvetlen járatokat üzemeltet Budapest, a számos megyeszékhely és város irányában. 83

84 9.2 Helyi tömegközlekedés Baja városában az önkormányzattal kötött szerződés alapján továbbra is a Volánbusz látja el a buszközlekedési szolgáltatást. A vonalhálózat jelenlegi kapcsolatait a 9.2. sz. ábra mutatja be. A belváros megközelítése az egyes városrészek irányából biztosított, a városrészek közötti közlekedés a járatok közös szakaszán átszállásokkal biztosítható. A város ellátásában a 300 méteres megállókra való rágyalogolási távolság figyelembevételével vannak fehér foltok, ugyanakkor az 500 méteres távolság esetében a város lefedettsége szinte teljes ábra: Baja város helyi közforglamú-közlekedésének vonalhálózati térképe (forrás: Volánbusz) 84

85 Az uniós támogatással megépült Vonatkert buszpályaudvar 2007-ben történ átadását megelőzően a Jelky tér funkcionált helyi autóbusz állomásként. A Vonatkerti autóbusz állomás átadásával egyidőben jelentősen módosult a város vonalhálózata. Az új pályaudvar üzemeltetése azonban több kedvezőtlen hatással (meghosszabbodó autóbuszvonalak, hosszabb menet és periódus idő, stb.) járt. Az üzemi költségek növekedése és a jelentős utasszámcsökkenés következtében a helyi közlekedés vesztesége a város számára egyre nagyobb terhet jelentett ben a városi buszjáratokat a hatékony működtetés érdekében a város önkormányzata a DAKK Zrt. javaslatára átszervezte, a Vonatkert helyi buszpályaudvart elhelyezkedését kedvezőtlennek ítélték meg, ezért a városi buszjáratok végállomását a belvároshoz közelebb eső Déri sétányra telepítették át, a járatok útvonalát és menetrendjét módosították. A Vonatkert pályaudvar funkciója megszűnt, csúcsidőn kívül autóbuszok tárolási célból parkolnak a kocsiállásokon. Helyi autóbuszjáratok az alábbi útvonalakon közlekednek: 4 Déri sétány Gólya sor Mártonszállás Gólya sor Déri sétány 9 Déri sétány Újváros TESCO Rezét u. Újváros Déri sétány 68 Déri sétány Kórház Pásztor u. Wesselényi u. Vöröskereszt tér Kálmán Király u. Bara lakótelep Lőkert sor Bokodi út - DÉLHÚS Hűtőház Kórház Déri sétány 86 Déri sétány Kórház Hűtőház DÉLHÚS Bokodi út Lőkert sor Bara lakótelep - Vaskúti úti laktanya forduló - Kálmán király u. Vöröskereszt tér Wesselényi u. Szent Antal u. Damjanich u. - Kórház - Déri sétány 112 Déri sétány Szentistván Vámház Dobó I.u. forduló Mártonszállási út Bernhart S.u. Kaszás u. Tél u. Fehér u. Szegedi út Déri sétány 121 Déri sétány Bernhart S.u. Dobó I.u. forduló Szentistván Vámház Dózsa Gy.út Déri sétány Helyi menetjeggyel és bérletekkel igénybe vehető, regionális autóbuszjáratokkal kiszolgált vonalak: R1 Baja, Autóbusz-állomás Vámház R2 Baja, Autóbusz-állomás Mártonszállás bejárati út R3 Baja, Autóbusz-állomás DÉLHÚS Rt. R4 Baja, Autóbusz-állomás Vám utca R5 Baja, Autóbusz-állomás Vöröskereszt téri iskola 85

86 A Vonatkerti autóbusz-állomás funkcionális feladatainak a Déri Frigyes sétányra történő áttelepítése a városközpont közlekedési kapcsolatainak a javítását eredményezte, csökkentette a vasúti sorompó okozta torlódásokat, javítva a menetidő betartásával kapcsolatos gondokat. A járati végállomás Déri Frigyes sétányra történő áthelyezése megkönnyítette az egyes vonaljáratok közötti átszállásokat. A változás hátrányaként jelentkezett, hogy megszűnt a helyi autóbuszjáratok és a vasút közötti közvetlen átszállási kapcsolat. A déli irányból érkező járatok esetében ez átszállási kényszert jelent a vasútállomás megközelítése szempontjából. Ugyancsak hátrányként merült fel, hogy egyes átszállások esetében igénybe kell venni a lámpás gyalogos átkelőhelyeket. Ennek szükségessége felvetette, az úttesten való szabálytalan átkelések előfordulásának veszélyét. A baleseti helyzet szempontjából vizsgált hároméves időszakban az 51. sz. főút Pázmány Péter utca Széchenyi István utca közötti szakaszán nem volt baleset. A városi forgalom csillapítása és a környezetvédelmi szempontok alapján is fontos, hogy az egyéni közlekedést a helyi tömegközlekedés minél nagyobb mértékben váltsa ki. Ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha a közlekedés mód választás befolyásolásának minden rész eleme megjelenik és kölcsönhatásban, egy irányban működnek. Az egyéni közlekedést jelentő személygépkocsi forgalmat pl. fizető parkolási rendszer bevezetésével korlátozni kell, másrészről a tömegközlekedési szolgáltatást mennyiségi és minőségi értelemben vonzóvá kell tenni. Baján a helyi tömegközlekedés igénybevétele 2019-ben tovább csökkent. A helyi járatokon utazók létszámának csökkenése az elmúlt években folyamatos volt, 2019-ben a csökkenés mértéke közel 8 %-os volt, az utazók száma mintegy ötszázezerre esett vissza, a Volánbusz Zrt. éves beszámolója szerint. Baja Város Önkormányzat és a VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt január 01. és december 31. közötti időszakra szolgáltatási szerződést kötött a helyi menetrend szerinti autóbusz személyszállítási szolgáltatásokra. Szolgáltató a szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy szerződés hatálya alatt évente egy alkalommal, Megrendelővel előzetesen egyeztetett időszakban utasfelmérést végez, és annak eredményeként javaslatot tesz Megrendelőnek a menetrend esetleges módosításra. A helyi tömegközlekedés fenntartása a város számára éves szinten százmillió forintot meghaladó nagyságrendű kiadást jelent, ezért indokoltnak és szükségszerűnek tartjuk a 2020-ban esedékes utasfelmérés előkészítését, elvégzését és kiértékelését a szolgáltatás hatékonyságának javítása érdekében. Az utazási igények és szolgáltatási körülmények áttekintése különösen a parkolásszabályozási intézkedések bevezetése esetén indokolt. 86

87 A közösségi közlekedés biztosítása jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatra, ezért szükséges ennek az önként vállalt feladatnak az újragondolása, racionalizálása. E folyamat során alapvető cél a közösségi közlekedés minőségi fejlesztése (járműpark korszerűsítése, megújuló energiát hasznosító (kis)buszok rendszerbe állítása, kedvezmények, mentességek rendszerének kialakítása), ezáltal vonzó és biztonságos alternatíva kialakítása az egyéni gépjárműforgalommal szemben. A közútfejlesztések tervezésekor a helyi és helyközi járatokhoz kapcsolódó igények felmérése elengedhetetlen Vízi személyszállítás A menetrendszerű személyszállítás területén a vízi úton történő közlekedés jelenleg kevésbé tud versenyképes alternatívát kínálni a vasúton, vagy a közúton megvalósuló személyszállítási kínálattal. Ez a sajátosság számos okra, eljutási idő, piaci kereslet-szolgáltatási kínálat, rendelkezésre álló jármű állomány, költség hatékonyság, stb., vezethető vissza. A vízi úton történő személyszállítás többnyire az üdülő- és turisztikai forgalomhoz kapcsolható. A bajai térségben a Duna és számtalan holtága vadregényes túrázási lehetőséget kínál. A szabadidős célú vízi közlekedés hagyományának fejlesztése a vízi infrastruktúra bővítését és a kapcsolódó turisztikai programok kínálatának növelését igénylik. (A kérdéssel részletesen foglalkozik a Grants Europe Consulting Kft.: Baja Város Turizmusfejlesztési Koncepciója című tanulmány.) 2 Baja Város Önkormányzat Gazdasági Programja

88 10 Parkolás szabályozás A 2009-ben elkészült Baja város Közlekedési koncepció tanulmány óta eltelt időszakban a Baján regisztrált személygépkocsik száma, az önkormányzattól származó adatok szerint - mintegy 25%-kal növekedett. Baján 2007-ben db, míg 2019-ben db személygépkocsit tartottak nyilván. Az eltelt időszak alatt a személygépkocsi állomány növekedése és a parkolásszabályozás hiánya a frekventált belvárosi területeken, elsősorban munkaidőben a parkolás céljára rendelkezésre álló helyek jelentős telítettségét eredményezik. A parkolásszabályozás gyakorlati megvalósításának többféle rendszere ismert. Ezek között jelentős különbségek mutatkoznak hatékonyság (az adott parkolási zónában történő indokolatlan idejű várakozás visszaszorítása) és a gazdaságosság (a parkolási idő csökkentés érdekében a ráfordítások és a bevételek egyenlege) tekintetében. A parkolásszabályozás legegyszerűbb formája az időkorlátos parkolás, ahol az adott parkolási övezetben, csak meghatározott ideig lehet a gépjárművel tartózkodni, a parkolás megkezdését óratárcsán kell jelezni, a lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos. A parkolási szabályok ellenőrzése és betartatása nehezen végrehajtható feladat, számos visszaélésre ad lehetőséget mind a parkolási övezetet használó gépkocsi tulajdonosok, mind az ellenőrzést végzők tekintetében. A parkolási övezetek és parkolóhelyek kijelölése és fenntartási az ellenőrzési rendszer működtetése az üzemeltető szempontjából egyoldalú, bevétel nélküli költségráfordítást igényel. A fizetős parkolásszabályozás egyszerű módja, amikor a jármű tulajdonosa előre megváltott, meghatározott idejű tartózkodásra feljogosító parkoló jegyet helyez el a jármű szélvédője alatt, a parkolás kezdő időpontjának megjelölésével. A rendszer egyszerűsége mellett esetenként gondot jelent a parkolójegy beszerzése, vitára adhat okot a kezdési időpont helyes megjelölése, a parkolójegy járműben történő megfelelő elhelyezése. A parkolás ellenőrzése az időkorlátos parkolás ellenőrzéséhez hasonló. A rendszer hatékonysága a ma már széles körben alkalmazott, korszerű díjfizetős parkolási rendszerekkel szemben megkérdőjelezhető. A parkolásszabályozás széleskörben elterjedt megoldása a parkolási övezetekben, meghatározott gyaloglási távolságokban elhelyezett hagyományos parkoló automatákon keresztül történő jegyvásárlással valósul meg. A parkoló automatáknál a fizetés - a rendszer fejlettségétől függően készpénzzel vagy bankkártyával történhet. A parkolás maximális időtartama általában 88

89 korlátozott, egyes rendszerek estében meghatározott összeg megfizetése után a parkolás a teljes napi parkolásra jogosít. A rendszer fontos eleme, hogy a parkolójegyet a megvásárlást követően a jármű szélvédője mögött el kell helyezni. A parkolóautomaták működéséhez kapcsolódóan az elmúlt években megjelentek új fizetési lehetőségek, okos telefonokra telepíthető szoftveres alkalmazások. Ennek lehetősége azonban a szolgáltatást igénybe vevők számára többlet költséget jelentenek. A korábbi rendszerek hibáit igyekszik kijavítani a parkolóautomaták új generációja, amelyek működése internetes technológián alapul. A parkolni kívánó gépkocsivezetőnek az autója rendszámát kell beütnie az automatába és a fizetést követően már távozhat is. Nem kell visszamenni az autójához, hogy kitegye a kapott parkolójegyet, mert az információ már a felhőben van és az ellenőr az eszközén a rendszám leolvasásán keresztül ellenőrzi a parkolás jogszerűségét. A parkoló automaták összekapcsolása lehetőséget ad arra, hogy parkolóhelyváltás az új parkolási helyen a rendszer csak attól a perctől számláz, ameddig a korábbi jegyünk érvényes volt. A parkolási gondok jellemzően a belváros fontosabb nagy forgalmú közintézményei, a jelentősebb turisztikai célpontok, a kereskedelmi létesítmények közelében mutatkoznak. A parkolási körülmények javítására, további parkolási lehetőségek kialakítására elsősorban ezen a területen van szükség. A parkolási helyzet megoldatlansága, indokolatlan többletterhelést jelent a közlekedésben. A parkolási lehetőséget kereső jármű fenntartja a forgalmat, fokozza a környezet terhelését. A szabálytalanul várakozó járművek esetenként forgalmi akadályt, vagy balesetveszélyt jelentenek, akadályozzák a gyalogos forgalmat. A rövid idejű parkolások lebonyolítását sok esetben a közterületet tárolására használó járművek akadályozzák. A belváros parkolási viszonyainak számszerűsítése érdekében parkolás vizsgálatot, 12 órás adatfelvételt végeztünk. A parkolásfelvétel helyszíneit, a vizsgálatok részletes eredményeit a 5.2. fejezetben, illetve 2. sz. mellékletben mutattuk be. Általánosságban elmondható, hogy a parkolás helyzete a város méretéhez, földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságaihoz illeszkedik. A városban általában véve jelentős parkolási probléma nincs, azonban a Szentháromság tér és környéke parkolóhelyei a nagy számú hosszú idejű parkolás következtében napközben telítődnek, a parkoló időszakosan teljes telítettséget mutat, a szabálytalan parkolás is jellemző. A vélt mobilitási trendek (motorizációs szint emelkedése, utazási igények növekedése) ismeretében prognosztizálható, hogy a parkolással kapcsolatos 89

90 kérdések a jelenlegi szabályozatlanság keretei között egyre növekvő feszültséget fognak jelenteni, különös tekintettel a parkolási lehetőséget keresők és a járműveket a közterületen tárolni szándékozók között. Ki kell hangsúlyozni, hogy a parkolási adatfelvétel időpontja november 06. Ez az időpont jellemző a város mindennapi élete szempontjából. A turista szezon ehhez képest jelentős többlet igényt támaszt, különösen a frekventált helyeken. Javaslatok Baja város belső területein a pakolásszabályozás bevezetése, részben a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe kerülését, részben a gépjárművek rövid idejű parkolásán keresztül a belső mobilitás növekedését kell elősegítse. Az adottságokat figyelembe véve reális célkitűzés a belvárosi területek forgalomcsökkentése, a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatása, az ehhez szüksége feltételrendszer javítása. A parkolási rendszer átalakítását a belvárosban lakók érdekei figyelembevétele mellett kell megvalósítani. A parkolásszabályozással összhangban folyamatos feladatot jelent esetleges új parkolási lehetőségek kialakításának vizsgálata. Fontosnak tartjuk az elmúlt években készített beépítési tervekben szereplő parkolási lehetőségek mielőbbi megvalósítását. Kiemelendő ezek közül is a Halászpart átépítéséhez, illetve a piactér körüli területek rendezése kapcsolódóan a piactól É-ra, az Alföldy térre tervezett fásított parkoló befejezése, vagy a Kossuth utca és környéke beépítési tervében szereplő parkolóhelyek kialakítása. A közlekedési koncepció felülvizsgálata előkészítési fázisában a város vezetése már a múlt év végén kifejezésre juttatta, hogy a belváros kiemelt közlekedési területeinek védelme érdekében részletes elemzéseken alapuló megoldást keres a parkolási helyzet átfogó rendezésére. A koncepcionális megközelítés elsődleges célja, hogy a város főtere, a Szentháromság tér mentesüljön a téren indokolatlanul hosszú időn keresztül várakozó, vagyis az ezen a helyszínen napközben tárolt gépkocsiktól. Javasoljuk, hogy a belváros forgalomszabályozása részeként a város léptessen életbe parkolásszabályozási intézkedéseket. Készüljön átfogó hatékonysági vizsgálat, a korszerű műszaki lehetőségeken alapuló fizetős parkolási rendszer bevezetésének technikai megalapozására. A parkolásszabályozás bevezetésének alapvetése, hogy a fizetős parkolási rendszer megvalósítása ne egyszerű díjbeszedési mechanizmus bevezetését jelentse, hanem tényleges, észszerű 90

91 forgalomszabályozási eszközként kerüljön alkalmazásra. A fizetős parkolás bevezetésével egyidejűleg érdemes a bevétel várható pénzügyi eredményét meghatározott célok megvalósításához kötni. Baja város vezetése hangsúlyozhatja például, hogy a bevételeket a gyalogos- és kerékpáros közlekedés javítására, vagy az utak, járdák műszaki színvonalának javítására kívánja fordítani ábra: Baja város javasolt fizetős parkolás zónája A gépjárművek számának változatlanul jelentős növekedési üteme és a növekvő turistaforgalom által indukált egyre növekvő parkolási igények miatt elkerülhetetlen a belvárosi területek 91

92 erőteljesebb forgalomszabályozása, kiemelten kezelve a parkolás szabályozás kérdését. Általános tapasztalatok bizonyítják, hogy a városközpontok forgalomszabályozására, forgalomcsillapítására, a parkolási gondok mobilitást segítő kezelésre hatékony megoldása a fizetős parkolás bevezetése, Baja város esetében a fizetős parkolás visszaállítása A fizetős parkolás bevezetése, gazdaságilag hatékony működtetése átgondolt üzleti modellel végzett elemzések kedvező eredményei alapján kezdeményezhető. A parkolási rendszer kialakítása számos részletkörülmény egymással is összefüggő figyelembevételével alakítható ki megfelelő módon. Ezen elemzések és hatásvizsgálatok elvégzése, az üzleti modell kialakítása túlmutat Baja város közlekedési helyzetét vizsgáló közlekedési koncepció kidolgozásán Parkolóház létesítése A közlekedési koncepció egyeztetése során szóba került egy parkolóház megépítése a Szentháromság tér közelében. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a Bajánál nagyobb városokban is csak rendkívül koncentráltan megjelenő, lokális parkolási igények kiszolgálására épített parkolóházak üzemeltetése válik rentábilissá. Egy ilyen beruházás várhatóan nem számíthatna reális időn belüli megtérülésre az önkormányzat számára. Természetesen, ha van vállalkozói kezdeményezés a beruházás megvalósítására, az már nem az önkormányzat kockázata, de ebben az esetben is fokozottan ügyelni kell arra, hogy a befektetővel a beruházás feltételeiről kötendő megállapodás a város számára előnyős legyen. 92

93 11 Baja város külső megközelítés fejlesztése 11.1 Közúti közlekedés Baja város közlekedési koncepciójának tárgyalása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a városba érkező és a városon áthaladó állami közutak forgalmának jövőbeni átvezetése. Nyilvánvaló, hogy Baja város szempontjából a legfontosabb kérdés a D-i elkerülő út mielőbbi megépítése. Szerbia európai uniós lehetséges tagsága, a magyar külpolitika törekvései a Régió gazdasági, társadalmi, nemzetiségi kapcsolatok javítása érdekében fel fogják értékelni a Hercegszántó-i határátkelőhely fontosságát. A határforgalom tehergépjárművek számára történő megnyitása ugyanakkor jelentős közúti forgalomnövekedést eredményezhet, amely a D-i elkerülő út hiányában a városon átmenő forgalom jelentős növekedését idézheti elő. A közlekedési rendszer fejlesztése a térség gazdasági növekedését, ezen belül Baja város térségi szerepének, munkaerő megtartó képességének javulást jelenti. A tervezett fejlesztések általános célja az állami közutak városon átvezető szakaszai elkerülő útjainak mielőbbi megépítése, a városon belüli forgalom csökkentése, a város útjain a baleseti veszély és környezeti károk csökkentése, az elkerülő utakkal érintett belső utak kezelői jogainak átadása. Ezen hatások szempontjából érdemes számba venni Baja város térségét érintő állami közutak ismert fejlesztési elképzeléseit. Baja, Déli elkerülő út Az északi elkerülő út (511. sz. főút) folytatása az un. Keleti körút, amely a Bácsbokod felől érkező jelű út utolsó, mintegy 2.3 km hosszú (Bácsbokod-i út Szegedi út közötti) szakasza. A D-i elkerülő út tervek szerint a Bokodi úttól kezdve 4 km új nyomvonalon valósul meg és csatlakozik vissza az 51. sz. főút jelenlegi nyomvonalába. A D-i elkerülő út 2x1 sávos keresztmetszeti kialakítással kerül megtervezésre. Az új útszakaszon az útkereszteződések szintbeni és körforgalmú csomóponti kereszteződésként valósulnak meg. A beruházás az engedélyezési tervek előkészítési szakaszában van. Az állami közutak Baja városát érintő tervezett beruházások közül ez a fejlesztés tekinthető Baja város közlekedése szempontjából a legnagyobb jelentőségűnek. Ez biztosíthatja a város északdéli, illetve keleti irányú elkerülését, az átmenő tehergépjármű forgalom ennek megépítését követően terelhető ki a város belső területeiről. 93

94 Az jelű út Keleti körúti szakaszának 115 kn tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítése jelenleg nem szerepel az előkészítés alatta álló NIF projektek között. A Nagy István utca j. út csomópontjában létesülő körforgalmú csomópont kiépítése önálló projekt. Az út kezelője a Magyar Közút Nzrt. A szakasz burkolatmegerősítésével kapcsolatban felmerült javaslat megvalósítása indokolt. A Szabadka - Baja vasútvonal villamosítása és a térséget érintő további vasúti fejlesztések nyomán várhatóan megnövekvő vasúti forgalom - távlati fejlesztésként - szükségessé teheti az jelű út km szelvényében lévő vasúti kereszteződés külön szintű kereszteződéssé alakítását. A D-i elkerülő út megvalósulásának tervezett időpontja jelenleg nem ismert. 94

95 11.1. ábra: Baja déli elkerülő út tanulmányterve (Forrás: saját) 51. sz. főút Baja Hercegszántó országhatár (25,7 km) Az út 11,5 tonnás burkolatmegerősítése és kerékpárút létesítése, Baja Sombor (Zombor) között a határátkelőhely teljes körű felújítással, karbantartással érintett fejlesztése. (1429/2019. (VII. 26.) Korm. határozat) Az 51. sz. főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítését követően jövőben a beruházás eredményeként megfelelő szélességű, vonalvezetésű és teherbírású út áll a 95

96 teherforgalom rendelkezésére. Nagybaracska térségében új nyomvonalon elkerülő út létesül. A felújított útszakaszon az útkereszteződések szintbeni és körforgalmú csomóponti kereszteződésként valósulnak meg. A Hercegszántó-i határátkelőhely előtt a főút kiszélesítése, tehergépjárművek részére felállósáv létesítés történik. A beruházás része új 2x1 sávos kerékpárút építése. A kerékpárút Baján a meglévő kerékpárúttól (Puttonyos utca) az országhatárig kerül megvalósításra. A projekt jelenleg környezetvédelmi engedéllyel és útépítési engedéllyel rendelkezik ábra: 51. sz. főút Baja Hercegszántó országhatár (Forrás:NIF) 96

97 51. sz. főút Érsekcsanád-Sükösd megkerülő út (18,8 km ) A projekt az 51. sz. főút M9 gyorsforgalmi út Baja ( sz. főutak csomópontja) közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítését (kivéve a Sükösd és Érsekcsanád településeket elkerülő út kezdő- és végcsomópontjai közötti szakaszt) és önálló vonalvezetésű párhuzamos kerékpárút építését tartalmazza. Az 51. sz. főút Sükösd Érsekcsanád településeket elkerülő szakasza 2x1 sávos útként épül meg. A beruházás megvalósulását követően Baja városból, illetve az 55. sz. főúton Szeged irányából érkezők számára lényeges javul az M9 autópálya elérhetősége. Ez egyúttal csökkenteni fogja az 55. sz. főút Baján átmenő forgalom azon részét, amelyik ma a gyorsabban megközelíthető M6 autópálya miatt veszi igénybe ezt az irányt ábra: Érsekcsanád-Sükösd elkerülő áttekintő helyszínrajz részlet (Forrás: NIF) 97

98 A projekt előkészítési fázisban (engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése) van. A NIF Zrt. által június 26-án megtartott tervzsűri résztvevői Sükösd és Érsekcsanád keleti irányból történő elkerülése mellett foglaltak állást ábra: Sükösd és Érsekcsanád elkerülése (Forrás: NIF) 98

99 55. sz. főút Baja - Pörböly közötti szakasz fejlesztése, párhuzamos kerékpárút fejlesztéssel (9,6 km) Az 55. sz. főút meglévő nyomvonalának az 51. és 551. sz. utak Baja belterületi csomópontjától a Pörböly előtti vasúti keresztezésig tartó, 9,6 km hosszú szakasza 115 kn tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése és Pörböly település lakott területi határáig vezetett párhuzamos kerékpárút megvalósítása, valamint a Bajai Türr István Duna-híd nem engedély köteles felújítása. Baja Város szempontjából kiemelt jelentőségű az 55. sz. főút ezen szakaszának korszerűsítése. Javítaná, időben csökkentené és biztonságosabbá tenné az M6 autópálya elérését. A kerékpárút megépítése biztonságossá és vonzóbbá tenné a térségben a kerékpáros közlekedést növelve Baja város turisztikai jelentőségét. A tervezett 2x1 sávos kerékpárút javasolt nyomvonala a Türr István híd és az 51. sz. és 551. sz. utak Baja belterületi csomópontja között a Duna-völgyi-főcsatorna töltésén vezet. Az egyeztetések során felmerült a 55-ös főút Bátaszék - Baja szakaszán az átmenő, gyakran külföldi rendszámú kamionok forgalmának mérséklési lehetőségei. Esetleg a Bátaszék-i körforgalomnál a 12 t össztömegű járművek kizárólag célforgalomban történő közlekedése. Tekintettel az 55.sz. főút hálózati szerepére, a Duna - híd kapcsolati jelentőségére, ez a felvetés nem reális. De ugyanígy hátrányosan érintené Baja város logisztikai jelentőségét, amelynek sajátossága, hogy vonzáskörzete kiterjed Baranya és Tolna megye területének egyrészére is. 99

100 11.5. ábra: 55. sz. főút Baja - Pörböly közötti szakasz fejlesztése (Forrás: NIF) 55. sz. főút Baja északi elkerülő út (Ny-i oldal) Baja város 2015-ben elkészült Integrált városfejlesztési Stratégiája és más Baja város közlekedési kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozó tanulmányok felvetették egy a kikötőhöz vezető út szükségességét, amely egyúttal az 55. sz. főút városon áthaladó szakaszának északi elkerülő út funkcióját is felvenné. Az elkerülő út nyomvonala a kikötő fejlesztéshez kapcsolódó korábbi dokumentumokban is megjelent. A már említett Sükösd Érsekcsanád elkerülő út tervzsűrin Baja város képviselője felvetette, hogy az 51-es úti projekt részét képező belterületi szakaszon 100

101 folyamatban lévő kerékpársáv kialakításával összefüggő burkolatfelújítási munkák miatt megfontolandó a tervezés alatt álló projekt műszaki tartalmának módosítása. BVÖ Képviselő-testülete i rendkívüli ülésén határozatot hozott arról, hogy a Közép- Duna menti térségben tervezett országos és helyi közúti, valamint vasúti felújítások és fejlesztések megvalósításáról szóló 1573/2018. (XI. 15.) Korm. határozat 1. mellékletében feltüntetett 51. sz. főút fejlesztése M9 gyorsforgalmú út-baja között, Sükösd és Érsekcsanád elkerülő út építésével, valamint az 55. sz. főút Baja-Pörböly közötti szakasz, párhuzamos kerékpárút építéssel megnevezésű országos közutakat érintő fejlesztéssel összefüggésben a Baja belterületi szakaszainak fejlesztésére irányuló felújítások megvalósítása helyett Baja város településrendezési tervében szereplő az 51. számú és az 55. számú főutakat összekötő északi elkerülő út létesítését támogatja. Ennek megvalósítása érdekében a Képviselő-testület felhatalmazta Baja Város Polgármesterét, hogy a beruházás módosítása érdekében az ITM-el tárgyaljon ábra: Baja északi elkerülő út, tervezett külterületi szabályozási részlet (Forrás: BVÖ) 101

102 A beruházások önkormányzati javaslat szerinti módosítása megfelel annak a stratégia célkitűzésnek, hogy a városon átmenő forgalom, különösen a teherforgalom a város belső területeiről a teljes egészében kiépülő elkerülő útra legyen terelhető. Az északi elkerülő út megépítése jelentősen növelné a kikötő elérhetőségét, javítaná szolgáltatási színvonalát, szinergiaként segíteni a kikötőfejlesztések hatékonyságát. Az elkerülőút megvalósítása a Dózsa György út érintett szakaszán további forgalomtechnikai intézkedések alkalmazását tenné lehetővé, növelve az útszakasz közlekedésbiztonságát Vasúti közlekedés Szabadka Baja vasút A közlekedési kormányzat kiemelt fejlesztési elképzelései között szerepel többek között a déli irányú, nemzetközi vasúti fejlesztések megvalósítása. Ennek részeként indult projekt a Szeged- Szabadka-Baja határon átnyúló vasútvonal rehabilitációjára. A projekt Szerbia és Magyarország közötti vasúti kapcsolatok fejlesztését célozza. Szeged Baja közlekedési kapcsolataiban jelentős előnyöket hozhat a két város közötti vasút útvonalának jelentős rövidülése. Tágabb értelemben pedig esélyt ad a nyugat romániai területek, Arad Temesvár térségeivel való gazdasági kapcsolatok, szállítmányozási feladatok fejlesztésére és ezzel a bajai kikötő és logisztikai központ fejlődésére is. Az EU pénzügyi támogatásával és a Magyar-Szerb IPA Határmenti Együttműködési Program keretében a COWI Magyarország Kft. elkészítette a Szeged Röszke Horgos Szabadka (Subotica) Csikéria Bácsalmás Baja vasútvonalra vonatkozó Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt. Önálló projekt létesült a Szabadka Baja vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére, amelynek részeként a TRENECON Kft. készítette el a magyarországi szakasz engedélyezési terveit. A Szabadka Baja vasúti útvonal magyarországi szakasza két Magyarország-i vasútvonalat érint. Az egyik a Bácsalmás Baja szakasz a 154 sz. vasútvonal részeként, a másik az országhatár Csikéria Bácsalmás szakasz a 392 sz. vasútvonalként. A 154 sz. vasútvonal üzemelő, egyvágányú vasútvonal, a jelenlegi engedélyezett sebesség az érintett vonalszakaszon 100 km/h. A 392 sz. vasútvonal korábban 166 sz. vasútvonalként létezett, a forgalmat mintegy 50 évvel ezelőtt megszüntették. A vágány egy jelentős részét elbontották. Az 1990-es évekig Bácsszőlős iparvágány kiágazását Bácsalmásról biztosították a megmaradt vágányon. 102

103 A teljes tervezési szakasz a 154 sz. Bátaszék Kiskunhalas vasútvonal Bácsalmás Baja közötti vonalszakaszát, illetve az egykori, de ma már üzemen kívüli Csikéria országhatár Bácsalmás vasútvonalat foglalja magába. A vasútvonal fejlesztése Szerbia és Magyarország között a két ország határterületeinek fontos városai között teremt közvetlen kapcsolatot és eredményez javulást a két ország határforgalmában, hozzájárul a bácskai térség gazdasági növekedéséhez. Az elmúlt évtizedekben a szomszédos területeken jelentős változások történtek, Szerbia uniós csatlakozása a bajai térség számára jelentős munkahelyteremtési lehetőséget valószínűsít. A Baja - Szabadka vasútvonal műszaki kialakítása az EU Átjárhatósági Műszaki Előírásokban foglalt követelmények szerint történik. Az állomási peronokon és egyéb utasforgalmi létesítményeken érvényesül a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyekre vonatkozó PRM ÁME követelmények. Valamennyi peron a vágányok keresztezése nélkül akadálymentesen elérhető lesz. Az állomási P+R és B+R parkolók építésével és az új állomási előtér kialakításával az utasforgalom számára az utasforgalmi létesítmények még komfortosabbá, utasbaráttá válnak. A vasúti pálya távlati tervezési sebessége 160 km/h, ívkorrekciók, menetrendi és gazdaságossági szempontok alapján 120 km/h. Baja állomás vágányhálózata teljesen átépül, egy átmenő fővágánnyal. Az állomáson korszerű elektronikus biztosítóberendezés kerül kiépítésre. Baja állomás fővágányai villamosításra kerülnek. A Szegedi úti (51. sz. főút) és Tót Kálmán utcai útátjárók fény-, és félsorompós biztosításúak lesznek, vonat által vezérelve. Az állomási vágányhálózat átépítése és tervezett forgalmi technológiája következtében az állomási mozgások kevésbé veszik igénybe az átjárót csökkeni fog a Szegedi úti vasúti átjáró tolatási jellegű használta. A déli elkerülő megépítése után a csomópont több irányból elkerülhetővé válik Vízi közlekedés Kikötő A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb magyarországi kikötője. Átgondolt, a valós igények és a kínálkozó lehetőségek egyensúlyára alapozva Baja városa és a régió Dél-Magyarország legjelentősebb közlekedési csomópontja lehet. Ezen lehetséges szerepkör betöltése feltételezi a város külső megközelítésének javítását a vízi közlekedés és szállítás területén is. A város és benne kitüntetett helyen a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő logisztikai központ szerepköre Tolna megye déli, Baranya megye keleti és 103

104 Bács-Kiskun megye déli területein túlmenően kiterjed az egész bácskai térségre, a Délvidékre. A kikötő fejlesztés lehetőséget kínál a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisként történő kiépítésére. Ezen szerepkör megvalósulásának feltétele a hercegszántói határátkelőhely tehergépjármű forgalomra történő megnyitása és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések megvalósítása. Bajai kikötő rövidtávú fejlesztési feladatai magukban foglalják a kikötő úthálózatának fejlesztését, megközelíthetőségének, javítását. A IV. Károly rakpart és a hozzá kapcsolódó út és parkoló bővítését. Kikötői partfal állékonyságának helyreállítását. A Bajai OKK területén (Baja, Dunapart állomáson) a MÁV Zrt. és a saját célú vágányok átalakítása, bővítése, rakodó berendezések telepítése. 104

105 11.7. ábra: Bajai Országos Közforgalmú Kikötő (Forrás: portofbaja.hu) A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő távlati fejlesztési elképzelései között szerepel a híd feletti, északi területen medencés kikötő fejlesztése. Ennek előkészítésére megvalósíthatósági tanulmány készült ábra: Bajai Országos Közforgalmú Kikötő távlati fejlesztési elképzelései (Forrás: portofbaja.hu) A kikötő távlati fejlesztéséhez is kapcsolható a vasúti nyomvonal É-i irányban történő biztosítása a területrendezési tervben. A vasútvonal fejlesztése szerepel Bács-Kiskun megye területrendezési tervének 1/5. számú melléklet: A vasúthálózat Bács-Kiskun megyét érintő elemei, Tervezett országos vasúti mellékvonalak pont alatt: Kecel Baja (Szerbia). Azonban kétségtelen, hogy esetleges megvalósítása csak jelentős gazdasági fejlődést eredményező beruházások mellett lehet indokolt. A nyomvonalat a 11.6 ábra tartalmazza Légiközlekedés Repülőtér 105

106 A magyarországi repülőterek adatbázisában a bajai repülőtér ICAO kód nélküli nem nyilvános felés leszállópályaként szerepel. Üzemeltetője a Jelky András Repülőegyesület, Baja. A repülőtér két 855 m hosszúságú füves fel- és leszállópályával rendelkezik, a repülőtér igénybevétele kisterhelésű, illetve sport repülőgépekkel, csak előzetes bejelentkezés alapján lehetséges. Bács-Kiskun megye területrendezési terve 2019-ben készült el. A terv nem számol Baja térségében repülőtér fejlesztési beavatkozással. A Modern Városok Program keretében 5 megyei jogú városban kerül sor helyi regionális repülőtér fejlesztési projektek támogatására: Debreceni Nemzetközi repülőtér, Székesfehérvár-Börgönd repülőtér és ipari terület, Kecskeméti repülőtér közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré történő fejlesztése, Békéscsabai repülőtér kifutópályájának meghosszabbítására, illetve a repülőtér egyéb műszaki fejlesztése, Szegedi városi repülőtér további működéséhez szükséges fejlesztési lehetőségek vizsgálatára. A programban nem szereplő területekre külső támogatás rövid távon nem remélhető. A regionális repülőterek fejlesztése fontos szerepet játszik az egyes régiók fejlesztésében, ugyanakkor a repülőterek jelentős beruházási és üzemeltetési költsége csak a szükséges feltételek megléte esetén lehet indokolt és gazdaságos, megfelelően hosszútávú és megalapozott üzleti koncepció megléte esetén. Szakmai tanulmányok igazolják, hogy regionális szinten csak a gazdasági elemzések megfelelő eredményei alapján érdemes repülőterek fejlesztését kezdeményezni, ennek hiányában egy-egy ilyen beruházás könnyen válik presztízsberuházássá. A regionális gazdasági fejlődés hosszabb távon magával hozhatja a bajai térségben a meglévő repülőtér műszaki technikai fejlesztését, szolgáltatási színvonalának javítását. A repülőtér közúti kapcsolata adott, illetve igény esetén fejleszthető. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a regionális repülőterek létesítése/fejlesztése és gazdaságos működtetése rendkívül tőkeigényes folyamat, amelyhez szükséges forrásokkal a területi önkormányzatok jellemzően nem rendelkeznek, vagyis ilyen fejlesztések csak a magántőke jelentős arányú részvételével képzelhető el. A repülőtérfejlesztésekkel kapcsolatos hosszútávú elképzeléseket új dimenzióba helyezheti a szélesebb értelembe vett térségi kapcsolatok fejlődése, az európai határok átjárhatósága. 106

107 12 Baja Város javasolt közlekedésfejlesztési koncepciójának régi és új elemei Az eredeti közlekedési koncepció kidolgozása óta eltelt tíz év változásai mellett is érvényesek az akkor megfogalmazott alapvető célkitűzések. Baja város közlekedésfejlesztési koncepciójában három alapvető célt kell érvényre juttatni. 1. Baja gazdaságfejlesztési törekvéseinek támogatása érdekében a város külső elérhetőségének javítása. 2. A város belső életminőségének javítása érdekében az elkerülő utak megépítése és az átmenő forgalom kiszorítása az elkerülő útra. 3. A belső városrészek forgalomcsillapítása, a belváros indokolatlan autóforgalmának csökkentése. A közlekedésfejlesztési koncepció és annak egyes elemei kialakításakor a következő prioritásoknak kívántunk érvényt szerezni: A gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése. A közlekedésbiztonsági helyzet javítása. A forgalom lebonyolítás színvonalának javítása. A belvárosi területek tehermentesítése, forgalomcsillapítása. A közforgalmú közlekedés (tömegközlekedés) preferálása. A városrészek elérhetőségének, közlekedési kapcsolataiknak a javítása. A belvárosi területek parkolási helyzetének javítása. A közlekedés okozta környezeti terhelések csökkentése. Távlati városfejlesztési célkitűzések lehetővé tétele Térségi, regionális funkciók támogatása Baja regionális szerepének erősítése, a térségben betöltött gazdasági szerepének növelése, a város fejlődése érdekében javítani kell külső megközelíthetőségét. A tőkebefektetések vonzása érdekében javítani kell a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz történő csatlakozás lehetőségét, az autópályák, gyorsforgalmi utak elérhetőségét, a vasúti kapcsolatok javítását. Ez a feladat többnyire meghaladja a város lehetőségeit, mozgásterét, de minden lehetséges eszközt meg kell ragadni az állami, országos közlekedésfejlesztési programok kidolgozása során Baja város érdekei képviseletére. 107

108 Megépült az 51-es út Baja északi elkerülő út III. üteme, ennek kedvező hatása van a városközponton áthaladó forgalom csökkentésében. Elkészült az M6 autópálya Bólyig és az M60 gyorsforgalmi út Pécsig. Ezek a beruházások lényeges javították Baja elérhetőségét. Folyamatban van, illetve egyes szakaszokon elkészült az 51-es számú főút burkolatszélesítési és burkolat megerősítési munkálatai, melyek célja a főút 11,5 tonna tengelyterhelésű járművek közlekedésére történő alkalmassá tétele. Előkészítés alatt van az 51-es út M9 autópálya Baja közötti szakaszának korszerűsítése, 11,5t tengelyterhelés számára történő megerősítése, ennek részeként Sükösd és Érsekcsanád települések elkerülő szakasz megépítése. Ugyancsak előkészítés alatt van az 55. sz. főút Baja Pörböly közötti szakasz korszerűsítése és az 51. sz. főút Baja Hercegszántó (országhatár), közötti szakaszának korszerűsítése, 11,5 t tengelyterhelés számára történő megerősítése és a Baja déli elkerülő út megépítése, Nagybaracska települést elkerülő szakasz megépítése. Baja város elérhetőségének javítása szempontjából különösen fontos ezen beruházások mielőbbi megvalósítása, ennek szorgalmazása a város alapvető érdeke. Ezen beruházások megvalósításának támogatása a térség településeinek közös érdeke. A közös fellépés növelni képes az érdekérvényesítés hatékonyságát. A Bajai logisztikai központ és kikötő közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő az EU déli határán. A kikötő fejlesztése rövid távon a szolgáltatási színvonal növelését, a kikötő infrastruktúrájának, kikötői létesítményeinek, közúti, vasúti kapcsolatainak fejlesztését, kapacitásnövelését jelenti. Hosszabb távon elérendő cél a Duna-hídtól északra fekvő területen medencés kikötő létesítése, megfelelő vasúti kapcsolattal, újabb rakodóhelyekkel, kikötői létesítményekkel, új közúti kapcsolattal. Ezek a fejlesztések megfelelő stratégiai befektető megjelenésével válnak életszerűvé. Az 51. sz. főközlekedési úton Bajától 25 km-re Hercegszántónál érhető el a Szerbiai határ. A határállomás a schengeni feltételek szerint a nemzetközi személyforgalom és 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó nemzetközi áruforgalom számára éjjelnappal üzemelő átjáró. A bajai kikötő kihasználtságát növelné a hercegszántói határállomás teherforgalom számára történő megnyitása. A városon átmenő teherforgalom megnövekedésének elkerülése érdekében ezt azonban csak a déli elkerülő út megépítését követően célszerű szorgalmazni. A hercegszántói határállomás teherforgalom számára történő megnyitása szükségessé teszi az 51-es főút Baja országhatár közötti szakaszénak rekonstrukcióját, 108

109 11,5 t tengelyterhelés számára történő megerősítését és az érintett településeket elkerülő útszakaszok megépítését. Az M9-es autópálya tovább építése más kedvező hatások mellett ugyancsak növelné a bajai kikötő fontosságát. A város és egyben a kikötő jobb megközelíthetősége érdekében a vasúti kapcsolatok javítása is szükséges. Napirenden van a Szeged Szabadka Baja vasútvonal rekonstrukciója, amely része lehetne egy kelet-nyugati irányú nemzetközi vasúti vonalnak Trieszt és Temesvár között, kialakítva egy összefüggő Dél-Európai vasúti kapcsolatot. A Szabadka - Baja vasútiszakasz helyreállítása hozzájárul a bácskai térség határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez Az átmenő forgalom irányítása Baja város közlekedési helyzetének, a város belső életminőségének javítása, a belváros tehermentesítése és forgalomcsillapítása érdekében elengedhetetlen a városon átmenő, illetve a kikötőbe irányuló forgalom városközpontból történő elterelése. A városon keresztülhaladó, átmenő forgalomnak a belső városi forgalomtól való leválasztása az 51-es út Baját délről elkerülő szakaszának teljes kiépítése után valósítható meg. Közbenső megoldást jelenthet a város déli, városhatár közeli területén egy a szabályozási tervben is szereplő nyomvonalon, egy új városi gyűjtő út kiépítése, amely ideiglenes jelleggel alkalmas lehet a Keleti körút elemeivel együtt az 51-es út D-i városhatár Jelky András tér közötti szakaszának a kiváltására. A déli elkerülő út, vagy azzal egyenértékű átmeneti megoldás teszi lehetővé számos, a város közlekedésfejlesztése szempontjából fontos beavatkozás megvalósítását is. Az M6 autópálya Bólyig és az M60 gyorsforgalmi út Pécsig történt kiépítése a Budapest-Baja, illetve Baja és egyes Dunántúli célpontok megközelítését időben lényegesen lerövidítette. Jelentősebb forgalomnövekedésre a Hercegszántói határállomáson keresztül Szerbia irányából lehet számolni. Zombor és Szerbia É-Ny-i területeiről, különösen akkor, ha a hercegszántói határállomás a teherforgalom számára is megnyitásra kerül. Ez az útvonal Szerbia É-Ny-i irányából kedvező kapcsolódási feltételeket biztosít Magyarország és az Európai Unió autópálya hálózata irányában. 109

110 12.3 A belváros tehermentesítésének biztosítása A belváros tehermentesítése alapvetően az átmenő forgalom elkerülő útra történő terelésével oldható meg. Ennek feltétele, hogy a déli elkerülő út mielőbb megépüljön. A Szentháromságtéren áthaladó forgalom fő összetevői a D-i, DK-i irányból a Duna-hídon keresztül menő átmenő forgalom, a Petőfi-sziget és Sugovica-part, a bevásárlóközpont felé irányuló forgalom és az érintett városrészek közötti forgalom. A 2009-ben készült koncepció a Szentháromság téren áthaladó forgalom megszüntetésével számolt. A Szentháromság tér-szent Imre tér kapcsolatban kialakított gyalogos övezet miatt bekövetkezett közútkapcsolati változások és a Jelky András tér átépítése a forgalomcsillapítás egyéb lehetőségeit is felveti. A Szentháromság tér közlekedési kapcsolatainak újragondolását a Petőfi-sziget tervezett turisztikai, sport és szabadidő hasznosítási tervei is indokolják. A Szentháromság téren a Petőfi sziget irányú forgalom növekedését fogja jelenteni a Május 1. sétányon, a jelenlegi uszoda helyén, tervezett nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas sport uszoda és a közelében tervezett fedett és nyitott élményfürdő. A belváros tehermentesítése alapvetően a városközponton még jelenleg áthaladó átmenő és/vagy városrészek közötti forgalomnak keleti irányban történő kiszorításával, a belső forgalomnak ugyancsak keleti irányú elosztásával oldható meg. Az 51-es sz. főút belső szakaszainak visszaépítéséig (D-i elkerülő megvalósítását követően) D-i irányú kerékpáros forgalom levezetésére a Szabadság utca Attila utca irány kínálkozik. Ennek segítése és a Szentháromság tér Deák Ferenc utca csomópont konfliktushelyzetének javítása a jelenlegi forgalmi rend megváltoztatását és a Deák Ferenc utca irányából érkező forgalom előbbi iránynak történő alárendelését indokolja. A kerékpáros forgalom ezen keresztül összekapcsolható a Szabadság utcában Vaskút irányából érkező, már meglévő kerékpárúttal. Ez a megoldás feltételezi a Szabadság utca és Attila utca szükség szerinti átépítését, a kerékpáros forgalom számára irányhelyes kerékpáros nyomok kijelölését és a meglévő kerékpárúttal történő összekötését. A terület forgalomcsillapítása érdekében ezen a területen 30 km/h sebességkorlátozás fenntartása indokolt, állandó sebességellenőrző rendszer kiépítése mellett. Ez az intézkedés a Szabadság utcában jelenleg meglévő kerékpáros baleseti gócpont megszüntetését is eredményezheti. A D-i elkerülő út megépítését követően ez a megoldás három választási lehetőséget kínál az észak-dél irányú áthaladáshoz: Szentháromság tér, Déry Frigyes sétány, Keleti körút. A választás 110

111 az eljutási idő és a megteendő út hosszúsága közötti kapcsolatból adódik. A választás lehetősége a forgalom megosztását és a Szentháromság tér forgalomcsillapítását eredményezi Városrészek funkcionális kiszolgálása Baja város strukturális felépítésében jelentős hatása van az egyes városrészek városon belül betöltött szerepének. Ezek a szerepek egyúttal meghatározóak a városon belüli napi közlekedési igények megjelenésében. Az elkerülő út megépítése után a korábbiakban jelentős részben az átmenő forgalmat kiszolgáló utak, belső városi utakká válnak. Ezen utak fő funkciója a továbbiakban az egyes városrészek és a városközpont, illetve az egyes városrészek közötti forgalom lebonyolítása lesz. Az elkerülő utak egyes szakaszain (55-ös út, 551-es út, Keleti körút) természetesen városi funkció is erősödni fog, hiszen egyrészről gyors elérést biztosít a távolabb lévő városrészek között, másrészről a város távlati fejlődésére kijelölt keleti, illetve déli, ipari kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei, lakó és szabadidős övezetei megközelítését is segíteni fogják. Keleti városrészek megközelítése Baja város városszerkezeti sajátossága a városon áthaladó vasút és a vasútállomás elválasztó hatása. A vasúttól keletre eső területek és a város K-i irányú külső megközelítését jelentő 55. sz. főút elsősorban a vasúti pályaudvar D-i kijáratánál lévő vasúti átjárón keresztül biztosított. A terület északi része és a 55. sz főút megközelíthető az 551. sz út (Kaszás utca) felől is az 51. sz főút és a vasút külön színtű kereszteződésének érintésével. A Szegedi úti jelzőlámpával és félkarú sorompóval biztosított átjáró - vonatáthaladás, illetve pályaudvari vasútforgalmi járműmozgások miatt gyakran van lezárt állapotban, esetenként torlódást okozva a Szegedi út forgalmában. A város életét zavaró szintbeni vasúti átjáró külön szintűvé alakítása időről-időre felmerülő kérdés. A vasúton történő külön szintű útátvezetésre két műszaki megoldás kínálkozik: A.) Szegedi úti vasúti kereszteződés átépítése külön szintűvé Közúti felüljáró a vasútvonal tervezett villamosítása miatt, az ezzel járó magassági kötöttségek mellett városképi szempontból irreálisnak tűnik. Közúti aluljáró megfelelő tervek alapján műszakilag megvalósítható, néhány szempont alapos megfontolása mellett. Az aluljáró a vasút mindkét odalán kb m távolságban éri el az útpálya jelenlegi magasságát, Az aluljáró melletti területek (Arad utca Ady Endre utca közötti szakasz) szerviz 111

112 úton, vagy az aluljárót megelőző/követő csomóponton. a környező utcákon keresztül közelíthetők meg (zsákutcák). A vasútállomás és a jelenleg korlátozottan használt autóbuszpályaudvar csak a Kolozsvár utcai körforgalmú csomópont igénybevételével, a Bácska téren keresztül közelíthető meg. A közúti aluljáró építése csak a déli elkerülő út megépítését követően valósítható meg. Az építés akár egy - két évig tartó korlátozást jelenthet az 55. sz főút forgalmában. A városon átmenő D-K irányú forgalom az sz. utakon bonyolítható le. A Szabadka Baja vasútvonal villamosítása nem számol a külön szintű kereszteződés kialakításával, kezdeményezhető-e a vasútvillamosítási projekt kibővítése? A D-i elkerülő megépítését követően, a jelenleg a városon átmenő állami közutak önkormányzati kezelésbe kerülnek, a beruházás megvalósításához a forrásokat az önkormányzatnak kell előteremtenie. A D-i elkerülő út megépítésével csökkeni fog a vasúti átjáró forgalma. A közúti aluljáró üzemeltetése különös tekintettel a víztelenítésre és a téli fokozott síkosságmentesítési feladatokra jelentős összegű, folyamatos költségnövekedést okoz a város számára. B.) A Dózsa György út (51. sz. főút) és a Szegedi út (55. sz. főút ) között a Bezerédj Pál utca Rudnay utca nyomvonalán (csatlakozó területek igénybevétele) a vasút állomást külön szinten keresztező városi gyűjtő út építése Felmerült az 55. sz. főút (Szegedi út) nyomvonala belterületi szakaszának módosítási javaslata, annak érdekében, hogy az 55. sz. főút és a vasút kereszteződése külön szinten épüljön ki. Az állami kezelésben lévő út nyomvonal módosítása és annak értelmében az 51-es és az 55-ös főutak között egy új nyomvonalon vezetett, a vasútat külön szintben keresztező belső elkerülő út létesítése ellentétes a közútkezelő célkitűzéseivel, miszerint a Baja várost elkerülő utak kiépítését követően a jelenlegi átkelési szakaszokat város üzemeltetésébe adja. A Szabályozási terv véglegesítése szempontjából tehát a kérdést úgy célszerű feltenni, hogy a város belső közlekedési viszonyainak javítása, különös tekintettel a város K-i területeinek megközelíthetősége érdekében indokolt-e a Bezerédj Pál utca Rudnay utca nyomvonalon új út építése külön szintű vasúti felüljáró létesítésével a város által biztosítandó források felhasználásával. A javaslattal kapcsolatban felmerülő megfontolások hasonlóak a Szegedi úti külön szintű vasúti kereszteződés létesítéséhez fűzött észrevételekkel, a teljesség igény nélkül. 112

113 A javaslat alapvető tartalma közel 1 km új városi gyűjtő út, két végpontján egy-egy célszerűen körforgalmú csomópont megépítése, a vasúti pályaudvar vágányhálózata alatt közúti aluljáró létesítése. A várost elkerülő utak kiépítése fontossági sorrendben megelőzi a javaslat megvalósítását. A projekt megvalósításában az állami közútkezelő nem érdekelt, a beruházás megvalósításához a forrásokat az önkormányzatnak kell előteremtenie. A javaslat nem valósítható meg a Bezerédj Pál utca Rudnay utca jelenlegi nyomvonalán, a meglévő utak szabályozási szélessége miatt. Vizsgálni kell a szükséges területek megszerezhetőségét. A Szabadka Baja vasútvonal villamosítása és a pályaudvar vágányhálózatának átépítése projekt nem számol egy az állomási vágányhálózat alatt létesítendő közúti aluljáró (közúti alagút) kialakításával, kezdeményezhető-e a vasútvillamosítási projekt kibővítése? A D-i elkerülő út megépítésével csökkeni fog a vasúti átjáró forgalma. Az előző javaslattal összehasonlítva egyértelműnek látszik az utóbbi nagyobb volumene, és ennek következtében várhatóan nagyobb költségvonzata. A közúti aluljáró üzemeltetése különös tekintettel a víztelenítésre és a téli fokozott síkosságmentesítési feladatokra jelentős összegű, folyamatos költségnövekedést okoz a város számára. A javaslat megvalósíthatóságát más megközelítésbe helyezné,, ha a Szegedi út - Rudnay utca vasúti terület k-i határa közötti terület átgondolt ingatlanfejlesztésére a magántőke bevonásával megfelelő igény mutatkozna. Mindkét javaslat érdemi megítélése és konkrét fejlesztési javaslatként történő továbbvitele, csak részletes megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatás vizsgálat elkészítése alapján, különös tekintettel egy átfogó költség-haszon elemzés elkészítését és értékelést követően kezelhető Tömegközlekedés preferálása A tömegközlekedés fejlesztése eredményesen csak komplex folyamatok részeként értelmezhető. Egyidejűleg kell a tömegközlekedés, Baja esetében az autóbuszos közlekedési szolgáltatás mennyiségi és minőségi színvonalát emelni és egy parkolási rendszer bevezetésével a gépjármű forgalmat - különösen a belvárosi területeken ésszerű módon szabályozni. Parkolási rendszer bevezetése az utazási szokások lényeges változását generálhatja. A tényleges utasforgalmi igények felmérése alapján indokolt lehet az önkormányzat számára jelentős terheket jelentő közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát újragondolni, a megváltozó igényekhez igazítani. 113

114 A tömegközlekedés vonzóvá tételét erősíti a megfelelő sűrűséget és a terület kellő lefedettségét biztosító járat rendszer, megfelelő színvonalú modern, környezetkímélő, csökkentett zajkibocsátású, alacsony padlós járművek beszerzésével és közlekedtetésével. A tömegközlekedés részeként kell kezelni a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztését. A tömegközlekedés feltételrendszerének javítása jelenthet alternatívát az indokolatlan mértékben egyre növekvő személygépkocsi használatnak. A tömegközlekedés hatékonyságát segíti a megfelelő utas tájékoztatási rendszer fejlesztése. A városi utak burkolatlan utcáinak kiépítését, a fejlesztésre kijelölt területeken új utak kiépítését, ezek sorrendiségének meghatározását, a tömegközlekedés fejlesztési igényeinek figyelembevételével kell rangsorolni. A tömegközlekedés szélesebb körű igénybevétele a gépjármű közlekedésből származó környezeti terhelés csökkenését eredményezi, csökkentve a levegő és por szennyezést, a zajkibocsátást. Parkolási rendszer A tömegközlekedés előnyben részesítésére tett fáradozások eredménytelenek maradhatnak egy átgondolt parkolás szabályozási rendszer bevezetése nélkül. A városközpont értékes közterületei új funkcióval történő felváltása óhatatlanul, a gépjárművek e területeken történő parkolásának korlátozásával jár együtt. A közlekedésfejlesztési koncepció elfogadása és bevezetése, a megvalósításának üteme alapvetően befolyásolja a városban kialakult parkolási szokásokat. Az elkerülő út teljes kiépítése lehetőséget ad a belső területek forgalomcsillapítására. Az 51-es főút városi átkelési szakaszának visszaépítésével a kialakítandó megnövelt területű gyalogos övezet mentén jelentős számban új parkoló felületek alakíthatók ki. Egy új parkolás szabályozás kialakítása során a rendszert, mint a közlekedésszabályozás tudatos eszközét kell alkalmazni. Kerékpár és gyalogos közlekedés A gyalogosok számára jól megközelíthető, egybefüggő zónát tovább kell bővíteni, amely területet elsősorban a gyalogos léttel összefüggő funkciókkal kell megtölteni. (éttermek, kávézók, hagyományos kereskedelmi egységek és speciális üzletek, kulturális szolgáltatások stb.) A gyalogos felületek jól járható esztétikus kialakításúak legyenek. Vonzó hatásuk tartós biztosítása érdekében a tisztántartásukról, megfelelő üzemeltetésükről és fenntartásukról folyamatosan gondoskodni kell. A kerékpáros közlekedés elősegítése a közlekedés mai szűk keresztmetszeteinek jelentős oldását eredményezheti. Hasonló léptékű városok példái mutatják, hogy ehhez jól kiépített, megfelelő minőségű kerékpárút hálózatra van szükség. Az ehhez 114

115 szükséges felületek a forgalom csillapítás eredményeként csökkenthető, a sok esetben szükségtelenül a gépjármű közlekedésre fenntartott területek átépítésével, megfelelő forgalomtechnikai eszközök alkalmazásával biztosítható. A kerékpáros közlekedés szélesebb körű elterjedéséhez növelni kell a kerékpáros közlekedés biztonságát. A kerékpározás feltételeit további kerékpárutak építésével, a kerékpárutak hálózatának kialakításával, meglévő utak kerékpárbarát átalakításával, megfelelő kerékpár tárolási lehetőségek kialakításával és a közlekedésben résztvevők tudatformálásával lehet javítani. 115

116 13 Kiemelt fejlesztési feladatok 13.1 A közlekedésbiztonság javítása, a kapacitáskihasználtság növelése érdekében javasolt beavatkozások Pontszerű beavatkozások P1 P2 P3 P4 A Szegedi út - Rudnay Gyula utca kereszteződése. A csomópont egyúttal a vasút melletti Ipari Park megközelítését is biztosítja. A balra nagy ívű kanyarodó mozgások biztonságossá tétele érdekében felálló sáv kialakítása javasolt. A Szegedi út déli oldalán egyoldali, kétirányú kerékpárút halad, amelynek megközelítése a Szegedi út északi oldaláról nem minden esetben biztosított. Javasoljuk a Jelky András téri csomópont fejlesztésénél a kerékpáros kapcsolat biztosítását. Szegedi út (55. sz. főút) - Csermák tér Kolozsvár utca kereszteződése, körforgalmú csomópont. A csomópont közelében helyközi autóbusz pályaudvar kissé távolabb vasúti pályaudvar és helyi autóbusz pályaudvar található. A csomópont közel helyezkedik el az 55-ös út és a 154. sz vasútvonal kereszteződéséhez. A csomópont működését erősen befolyásolja a vasúti kereszteződés esetenkénti hosszabb idejű zárt állapota miatt feltorlódó járművek. A körforgalmú csomópont baleseti gócpont. Az 55. sz. főút déli oldalán önálló kerékpárforgalmi létesítmény található, amely önálló átvezetéssel keresztezi a vasúti vonalat. A létesítmény a körforgalom déli ágán halad. A torlódás elviekben a kerékpáros közlekedést nem befolyásolja. Térfigyelő kamerarendszer telepítését javasoljuk a csomópontban, szituációs elemzéssel ez a megoldás egyértelműsíti és segíti a felmerült forgalmi és baleseti helyzetek megállapítását, azt követően felszámolását. A Czirfusz Ferenc utca és a Tóth Kálmán utca csomópontja. A csomópont rosszul belátható ez a közlekedés minden résztvevőveje számára és fokozottan a tűzoltó járművek kivonulása során teremt forgalmi szituációkat. A csomópontban jelzőlámpa (sárga villogó piros jelzés) felszerelésével egyértelműsíthető a forgalmi helyzet, és figyelem felkeltési célt is szolgálhat a rossz beláthatóság miatt. Déri Frigyes sétány, Deák Ferenc utca csomópont. Az elmúlt három évben két baleset történt. A Szent Antal utcán déli irányban haladó járművek a csomópont felálló szakaszán nem igényelnek két forgalmi sávot. A Szent Antal utca a Batthyány Lajos utca 116

117 után leszűkül egy sávra. Javasoljuk a Déri Frigyes sétány, Deák Ferenc utca csomópontjában a forgalmi mozgások megváltoztatását, önálló balra forduló felálló sávok kialakításával, az É-D-i irányú mozgások számára egy-egy balra forduló felálló sáv biztosításával, valamint a Szent Antal utca fonódási szakaszának megszüntetésével. Ezáltal átláthatóbb és letisztultabb forgalmi állapot alakul ki. P5 P6 P7 Deák Ferenc utca - Rókus utca kereszteződés. A 2009-es koncepcióhoz képest módosított "Mini" körforgalomi csomópont létesült. A Deák Ferenc utca temető melletti szakasza egyirányú keleti irányban. A csomópontban a körforgalom egy K szegéllyel kialakított, nehezen látható átjárható szürke középsziget körül bonyolódik. Forgalmi igényként jelentkezik a temetőtől keletre eső területek forgalmi kapcsolatának biztosítására a Rókus utca Deák Ferenc utca vonatkozásában. Az alábbi javaslatok lehetséges megoldásként szolgálnak, rövid időtáv esetén a gáz nyomáscsökkentő állomás áthelyezésével lehetőség nyílik a csomópont átépítésére a temető északi oldalán a Deák Ferenc utcából a jobbra kihajtást engedve a Czirfusz Ferenc utca irányába (Széchenyi István utcán keresztül ürül ki a terület nyugati irányba), illetve hosszú időtáv esetén a TRT-ben szereplő a Rókus temetőt délről elkerülő új út kiszabályozásával a Vasvári Pál utcától a Rókus utca irányába. Továbbá javasolt a középsziget burkolatának cseréje piros térburkolóköre, a kerékpáros átvezetés a körpályán a sávközépbe festett kerékpáros nyom jelöléssel. Rókus utca a Deák Ferenc utca és a Kálvária domb közötti szakaszon. A Rókus utca egyenes vonalvezetése ösztönző a gépjárművek sebességének növekedésére, valamint a szakaszon jelentős a gyalogos és kerékpáros forgalom. Főként kerékpáros balesetek történtek az elmúlt években, köztük egy halálos. A gyalogosok védelme és a menetdinamikai tényezők korlátozása érdekében, a gyalogátkelőhelyeket gyalogos járdaszigettel kell kiegészíteni. A Rókus utcán kétoldali, irányhelyes kerékpársáv kialakítása javasolt a forgalomcsillapító, sebességcsökkentő beavatkozással együttesen. A Rókus utca Damjanich utca - Kálvária utca. A kereszteződésében körforgalmú csomópont kiépítése szükséges a forgalmi mozgások folyamatossá tétele és a balesetek elkerülése érdekében. Jelenleg tervezés alatt van a csomópont új kialakítása. Körforgalom kialakítása esetén szükséges a kerékpárosok átvezetése a körforgalom 117

118 pályájának közepére felfestett kerékpáros nyomok által, a gépjárművekkel azonos felületen, (a Kerékpározható közutak tervezése, e-ut :2019 szerint). P8 P9 P10 P11 P12 Szabadság utca - Attila utca Szarvas Gábor utca csomópontja. A csomópontban nagy felületen leaszfaltozott közlekedési tér található, amely rendezetlen járműmozgásokat tesz lehetővé. A csomópont közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, mind a gépjárművek, mind a gyalogosok és kerékpárral közlekedők számára. A Szabadság utca csatlakozó szakaszai többszörösen baleseti gócpont, különösen a kerékpárral közlekedők szempontjából. Körforgalom vagy körpályás csomópont kialakítása, a zöld terület integrálásával és megóvásával. A csomópont területén szükséges a kerékpárosok átvezetése a körforgalom pályájának közepére felfestett kerékpáros nyomok által, a gépjárművekkel azonos felületen. A csomópontra két megvalósítási vázlat készült melyet a mellékletben mutatunk be. Szent Antal utca és a Kinizsi Pál utca csomópontja. A 2009-es közlekedési koncepció a csomópont jelenlegi kialakítását baleseti gócpontnak tekintette, az utóbbi években nem történt baleset. Javasolt azonban a forgalom elől elzárt területek szigetekkel történő átépítése, a Kinizsi Pál utcán a Szabadság utcához közelebb eső gyalogos átkelőhely előjelzése az ív előtt táblával, burkolatra festett piktogrammal, valamint kétoldali sárga villogó jelzéssel, esetleg nyomógombos gyalogos jelzőlámpával. Szabadság utca és a Wesselényi utca csomópontja. A csomópont a forgalomirányító lámpa ellenére kerékpáros szempontból veszélyes csomópontnak minősül. A baleseti helyzet a jelzőlámpa fázistervének és az egyidejű fázismozgások áttervezésével javítható, azonban a kerékpáros csomóponti átvezetések hiányoznak, a csomópont kerékpárral nem átjárható. Az átvezetések pótlása mindenképp szükséges. A Szabadság utcára már ettől a csomóponttól javasolt a kétoldali, irányhelyes kerékpársáv. Szent Antal utca és a Lőkert sor csomópontja. A csomópont baleseti gócpont. Javasolt a belátási és láthatósági viszonyok javítása (pl. a Lőkert sor északi oldalán a lekerekítő ívekben a felületek bontásával, a közlekedési térrel azonos szintre helyezésével). Szegedi út és a Korsós utca csomópont. Igény merült fel új forgalmi helyzet kialakítására a Malom utca, Korsós utca nyomvonal egyirányúsításával, a Malom utca szükség szerinti kiépítésével. A Szegedi úti kapcsolatok egyértelműsítése az új forgalmi viszonyok tükrében közlekedési táblák kihelyezésével. Javasolt a gyalogos közlekedés biztonsága érdekében a gyalogátkelőhely kiegészítése gyalogos járdaszigettel. 118

119 Vonalszerű beavatkozások Baja város belső forgalmi viszonyainak átalakítása, a belső városrészek forgalomcsillapítása feltételezi a várost elkerülő útszakaszok kiépítését. A keleti elkerülő út elkészült a déli szakasz kivitelezéséről még nincs döntés. Az átmenő forgalom teljes elvezetése azonban, csak a déli elkerülő út megépítése után valósulhat meg. Átmeneti megoldást jelenthet a déli területek feltárása és a belső városrészek tehermentesítése érdekében a Bokodi út (Keleti körút) Monostori út (51-es út) közötti egy új közúti kapcsolat kiépítése. Ez az út egyben a város déli területeinek a fejlesztését is szolgálja. A vonalszerű beavatkozásokra tett javaslatainkat ennek figyelembevételével fogalmaztuk meg. V1 Dózsa György út az autóbusz forduló és a Mártonszállási utca között. Két csomópont környezetében baleseti góc. A forgalmi igények megváltozása okán, biztonságos és településbarát megoldás kialakítása javasolt. Baleseti gócpont a Templom utca és Martonszállási út közötti szakaszon. Átépítés a 2 1 sávos keresztmetszetet meghagyva, váltakozó oldali parkolással a gyalogos átkelőhelyeknél középszigetek kiépítésével javasolt. A nagy forgalmú becsatlakozásoknál és kiválásoknál a biztonságos balra fordulás érdekében felálló sáv kialakításával. Kerékpárosok szempontjából a szakaszon kétoldali nyitott(?) kerékpársáv felfestése lenne szükséges. V2 Dózsa György út a Budai Nagy Antal utca és a Kölcsey F. utca között. Balesetveszélyes útszakasz, főként kerékpáros és motorkerékpáros balesetek, kiemelten a Bezerédj Pál és Szent László utca térsége. A forgalmi igények megváltozása okán, biztonságos és településbarát megoldás kialakítása javasolt. Visszaépítés 2 1 sávos keresztmetszetre kétoldalt parkolással, a gyalogosátkelő- helyeknél járdafülek kiépítésével, a nagy forgalmú becsatlakozásoknál és kiválásoknál a biztonságos balra fordulás érdekében felálló sáv biztosításával. A 2 1 sávosra történő visszaépítés esetén javasoljuk kétoldali, irányhelyes kerékpársáv kialakítását. V3 Arany János utca - Déri Frigyes sétány a Jelky András tér és a Deák Ferenc utca között. Balesetveszélyes útszakasz, főként gépjárművek okozta balesetek. A forgalmi igények megváltozása okán, biztonságos és településbarát megoldás kialakítása javasolt. Visszaépítés 2 1 sávos keresztmetszetre kétoldalt parkolással, a gyalogosátkelő- helyeknél járdafülek kiépítésével, a nagy forgalmú becsatlakozásoknál és kiválásoknál a biztonságos balra fordulás felálló sáv biztosításával. A 2 1 sávosra 119

120 történő visszaépítés esetén javasoljuk kétoldali, irányhelyes kerékpársáv kialakítását. (Ez a fejlesztés az 51-es főút "déli elkerülő" elkészülte vagy egy a város déli területén a Bokodi út (Keleti körút) Monostor utca (51-es út) közötti közúti kapcsolat kiépítése után történhet.) V4 Az 51. sz. főút és a Bokodi út között, Déli tehermentesítő útvonal. Az 51. sz. főút - Szabadság utca között új nyomvonal kialakítása, a Szabadság utca - Bokodi út között a Knézich Károly utca vonalában a Baross Gábor utca érintésével nyomvonalának meghosszabbításával a Bokodi útig, a köztemető északi oldalán 2 1 sávos keresztmetszeti kialakítással a déli területek feltárása és a belső városrészek tehermentesítése céljából. V5 Szabadság utca Alkotmány utca Szarvas Gábor utca, Szabadság utca - Szeremlei utca Damjanich utca, Szabadság utca - Wesselényi utca kereszteződések. Kerékpáros baleseti gócpontok. A Wesselényi utcától az Alkotmány utcáig jobb oldalon az útpályától külön épített kétirányú kerékpárút kiépítése. A Szabadság utca, Alkotmány utca - Szentháromság tér közötti szakaszán biztosítani kell a kétirányú kerékpáros közlekedést kétirányú kerékpáros nyom kijelölésével, vagy ennek alternatívájaként az út egyik oldalán a parkolás megszüntetésével a másik oldalán kétirányú, a gépjármű forgalomtól külön szinten kialakított kerékpárút kiépítésével. 120

121

122 13.2 Belváros közlekedésfejlesztési koncepciójának konkrét elemei, beavatkozások A közlekedésfejlesztési koncepció kidolgozása során már bemutattuk a város külső elérhetőségének javítását, a közlekedésbiztonság javítását, illetve a kapacitáskihasználtság növelése érdekében javasolt beavatkozásokat. Az alábbiakban megfogalmazzuk azokat a javaslatokat, amelyek elsősorban Baja város belső és/vagy történelmi városrész forgalmi viszonyainak a módosítására vonatkoznak. A javaslatok alapvető célja ezen városrészek forgalmának csillapítása, a gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségeinek a javítása, a gépjárművek parkolási lehetőségének az új koncepcióhoz történő igazítása. Azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a belső városrész forgalmi viszonyainak átalakítása, csak a javasolt megoldások együttes alkalmazása esetén lehetséges, és lesz működő képes. Az egyes javaslatokat a vonatkozó szöveghez csatolt ábrákon szemléltetjük. Az egyes ábrák nem tekinthetők kész terveknek, de a megvalósíthatóság érdekében műszakilag átgondoltak, és a szabályozási tervek adatait figyelembe véve a rendelkezésre álló területeken az érvényben lévő tervezési szabályzatok és műszaki előírások szerint megfelelő alapot nyújtanak a döntések meghozatalához. A korábbi tanulmány megállapításait a már elkészült beruházások, jelenlegi építések, illetve tervezés alatt álló beavatkozások tükrében részben módosítani, részben semmisnek kell tekinteni a város forgalomszervezési evolúciója okán. Így már nem releváns igény: Türr István utca Jelky András térhez kapcsolódó szakaszán a forgalmi irány megváltoztatása, Telcs Ede utca egyirányúsítása, Deszkás utca Kölcsey Ferenc utca csomópont átépítése, Miklós utca és Perc utca forgalmi irányának megváltoztatása, Bajcsy-Zsilinszky utca Miklós utca csomópontban az elsőbbségi viszonyok átrendezése, Árpád tér átépítése, Szent Imre tér átépítése, Szent Imre tér Táncsics Mihály utca Vörösmarty Mihály utca szétválásának átépítése, Bartók Béla utca, a Széchenyi István utca Szent Imre tér közötti átépítése. 122

123

124 Vizsgálandó kérdésként továbbra is érdemes hosszú távon a Szentháromság tér időszakos, illetve teljes lezárásával foglalkozni, azonban csak akkor, ha már forgalomszervezési szempontból a városrészek forgalmi kapcsolódásinak igénye a belvároson kívül maradéktalanul megvalósult. T1 Jelky András tér A beavatkozás leírása: Körpályás csomópont NIF projektazonosító K , FLAVUS Mérnökiroda Kft. által készített Baja, Jelky tér 51. sz. és 55. sz. főutak csatlakozásánál körpályás csomópont megvalósítása projekt kiviteli tervei szerint, amely tartalmazza a csatlakozó 51. és 55. sz. főutak, valamint a Munkácsi Mihály, Türr István és Tóth Kálmán utcák korrekcióját, a csomópont területén 9 db gyalogosátkelőhely létesítését, járdakapcsolatok kiépítését, továbbá a Tóth Kálmán utcában 9 db párhuzamos és 15 db 45 -os parkolók építését. A beavatkozás szükségességének indokai: a fentiekben hivatkozott terv részletesen tartalmazza. A beavatkozás hatása, következmények: Lehetővé válik a belváros területén a forgalmi rend megváltoztatása, valamint illeszkedés a forgalomcsillapított övezetek (2. sz. és 3. sz. vonalas beavatkozások) kialakításához. A jelzőlámpa nélkül vezérelt csomópontban csökken a légszennyezés és a zajkibocsátás. Javul a csomópont közlekedésbiztonsági helyzete. Kiegészítés: A Szegedi út Jelky András tértől 70 méterre található kerékpárút átvezetést a gyalogosok is átkelőhelyként használják. Ez balesetveszélyes szituációkat teremt. Az ITM KIFEF /2020-ITM számú levele értelmében a Jelky András tér átépítéséhez kapcsolódóan 124

125 az 55. sz. főúton a meglévő kerékpárúttal közöse vezetett gyalogátkelőhely létesül. A gyalogos átvezetés biztonságosabbá tétele érdekében a gyalogosok számára középen gyalogos szigetet indokolt kialakítani. Azonban a kerékpáros átvezetés mellett közvetlenül kialakított gyalogátkelőhely konfliktus helyzetet okozhat. A gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, míg a kerékpárosnak elsőbbséget kell adnia. A szakterületen egyelőre nincs ideális megoldás a helyzetre, ezért elfogadható, ha a két átvezetés egymás mellett kerül kialakításra. A csomópont Arany János utcai ágán sem biztosított a kerékpárosok akadálytalan közlekedése, mivel a beavatkozás határán az Arany János utca Rövid utcai oldalán a kétirányú kerékpárút csatlakozás hiányában véget ér a gyalogos felületen. (További javaslat a 5 számú beavatkozási helyszín alatt.) T2 Dózsa György út Kölcsey Ferenc utca kereszteződése A beavatkozás leírása: A Dózsa György út - Kölcsey Ferenc utcai csomópont és a Jelky András tér közötti szakaszon a jelenlegi négy forgalmi sáv három sávra csökkentése. A beavatkozás szükségességének indokai: Ez a csomópont a 2.sz. vonalas beavatkozásnak a végcsomópontja a belváros irányába. A Jelky András tér körpályás csomóponttá történő átépítése után a Kölcsey Ferenc utcai csomópontban, É-i irányban biztosítani kell a Jelky András téri csomópont akadálymentes kiürítését, ezért ebben az irányban a jelző lámpa csak gyalogosok mozgását szabályozza. A Dózsa György út forgalmát a körpályás csomópontba történő becsatlakozáshoz két forgalmi sávra kell szűkíteni. A Kölcsey Ferenc utcából a balra fordulóknak megfelelő kihajtási kapacitást kell biztosítani. A beavatkozás hatása, következmények: A csomópont átalakítása, megfelelő kapacitással rendelkezik a forgalom lebonyolítására, ugyanakkor illeszkedik a Dózsa György út 2x1 sávos visszaépítéséhez. T3 Telcs Ede utca, a Munkácsy Mihály utca és a Sarkantyú utca között A beavatkozás leírása: A balesetveszélyes helyzet megszüntetése, a kétirányú forgalom biztosítása érdekében a Telcs Ede utcában a Munkácsy Mihály utca Sarkantyú utca közötti 125

126 szakaszán a teljes hosszában megállni tilos tábla hatályának kiterjesztésével (kiegészítő tábla levétele). A kiemelt szegély egyenes vonalban történő vezetése a szakaszon, a tűzcsap vonatkozásában a biztonsági távolság betartása. A beavatkozás szükségességének indokai: A parkoló járművek miatt az utcában az egymással szemben haladó járművek nem férnek el. A jelenlegi kétirányú forgalmi rend ma is csak úgy működik, hogy az itt haladó járművek egymást bevárva, balesetveszélyes körülmények között, esetenként jelentős forgalmi dugót okozva közlekednek. A beavatkozás hatása, következmények: A Telcs Ede utcán akadálytalanul lehet keresztül haladni, csökken a zaj-, és porterhelés. T4 Türr István utca, a Táncsics Mihály és Oroszlán utca között A beavatkozás leírása: az elektromos kisfeszültségű vezeték oszlopainak kiváltása, vagy áthelyezése. A beavatkozás szükségességének indokai: a Türr István utca, a Táncsics Mihály utca és az Oroszlán utca közötti szakaszán az űrszelvényben lévő kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopok csökkentik az útszakasz átmenő kapacitását, balesetveszélyt idéznek elő, nehezítik a parkolást. A beavatkozás hatása, következmények: kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopok kiváltásával vagy áthelyezésével biztosítható a járművek számára szükséges űrszelvény és forgalmi kapacitás, úgy, hogy a parkolás is biztonságosabbá válik. 126

127 T5 Vörösmarty Mihály utca és környezete A beavatkozás leírása: A Táncsics Mihály utcán kerékpáros átvezetés, a Vörösmarty Mihály utca csatlakozó szakaszán a kerékpáros mozgások közlekedési jelzőtáblával és burkolati jellel történő további megerősítése, az Oroszlán utcában a jobb oldali parkoló felület után a Rövid utcai csatlakozásig az út felület és a járdafelületek egy szintre emelése, a gyalogos mozgások pollerekkel történő biztosítása a színházterem oldalán, a fennmaradó felület egyben kezelve a kerítéshatárig. Kerékpáros nyom jelölése mindkét irányban az Oroszlán utca ezen szakaszán, a Rövid utcán a parkolás megszüntetésével szintén kerékpáros nyom jelölése mindkét irányban. Az Oroszlán utca kétirányú szakaszának egyirányúsítása a Türr István utca felé. A beavatkozás szükségességének indokai: A hiányzó kerékpáros kapcsolat biztosítása a Szentháromság tér Csermák Mihály tér között. A Jelky András tér körpályás csomóponttá történő átépítése nyugati és északi oldalán biztosít átvezetést a kerékpárosok számára, az Arany János utca Rövid utcai oldalán azonban a kétirányú kerékpárút csatlakozás hiányában véget ér a 127

128 gyalogos felületen. Ezt a hálózati hiányt számolja fel jelen beavatkozás. Az oroszlán utcában a burkolt út és parkoló felület szélessége nem elegendő, konfliktushelyzet a parkolás következtében. A beavatkozás hatása, következmények: A kerékpáros kapcsolatok kijelölése áthelyezi a hangsúlyt a gépjárműhasználatról a kerékpárhasználatra. A gyalogos-kerékpáros felületek kiterjesztése, összefüggő hálózatként válnak működőképessé a Szentháromság tér Csermák Mihály tér tengelyben. T6 Kossuth Lajos utca A beavatkozás leírása: Forgalom és sebesség csillapítás az utca átépítésével. A gyalogos övezet hangsúlyosabbá tétele a kétoldali járdák kiszélesítésével, a járdák szegélye mentén oszlopsorral. A Tóth Kálmán utca Kossuth Lajos utca kereszteződésében a burkolat járdaszint magasságára történő emelése. A forgalom egy sávon történő átvezetése, váltakozva egy oldali parkolás kialakításával. 128

129 A beavatkozás szükségességének indokai: Az intézkedés kapcsolódik a Szentháromság tér Csermák Mihály tér között kialakítandó összefüggő preferáltan gyalogos zónához, elősegíti az indokolatlan célú gépjárműforgalom sebességcsillapításával a forgalom csökkentését. Kiegészítés: Egyetértve az 5T Építészeti és Városfejlesztési Kft. Kossuth Lajos utca és környezetére vonatkozó beépítési terveinek megállapításaival, az utcában tervezett kerékpárút kialakítása mellett nem valósítható meg a program, nem tud kialakulni az a belvárosi hangulatú utcakép, mely a mostaninál jobban kiszolgálja a gyalogos forgalmat. A három különböző közlekedési mód (gyalog, kerékpár, gépjármű) biztonságos és egyértelműsített vezetése a Kossuth Lajos utca jelenlegi szélességében nem valósítható meg. Mindemellett a kerékpárosok a KRESZ szabályainak betartása mellett használhatják az utcát. A beavatkozás hatása, következmények: A gyalogos övezet kiterjesztése, hangsúlyossá tétele a későbbiekben az Arany János utca Déri Frigyes sétány vonalában kialakítandó forgalomcsillapított övezettel együtt Baja város forgalmi viszonyait alapvetően átrajzolja. Ezek az intézkedések alapvetően új arculatot és új életminőséget kínálnak a város polgárainak. T7 Árpád tér, Petőfi-híd és Szentháromság tér között A beavatkozás leírása: Osztott gyalog és kerékpárút jelölése a gyalogos felületen a híd és a Szentháromság téri kerékpárút kezdete között. A beavatkozás szükségességének indokai: Hiányzó forgalmi kapcsolat pótlása. A gyalogos övezetben a kerékpáros forgalom irányított felületen történő biztonságos átvezetése A beavatkozás hatása, következmények: A gyalogos kerékpáros konfliktusok kialakulásának csökkentése. 129

130 T8 Szentháromság tér A beavatkozás leírása: A Szentháromság tér forgalmi rendjének megváltoztatása, a főirány kijelölése a Szabadság utca/attila utca Szentháromság tér Árpád tér tengelyben elsőbbégadás kötelező forgalomtechnikai jelzőtábla áthelyezésével. A Deák Ferenc utcából érkező forgalom szélességi korlátozása fizikai elemekkel, ezzel is hangsúlyozva a Szabadság utcáról érkezők elsőbbségét. Kombinált ellenőrző ill. sebességmérő kamerák telepítése a tér középső részén ezzel erősítve a Zóna 30 sebességkorlátozás hatását, valamint folyamatos forgalmi adatok gyűjtését. Kerékpáros kapcsolat kialakítása a D-i irányból érkező, a Wesselényi utcáig már kiépült kerékpárút Szentháromság térre történő bevezetésére. A beavatkozás szükségességének indokai: Az intézkedés kapcsolódik a 2. sz. és 3. sz. vonalas beavatkozások forgalomcsillapított visszaépítéséhez, az É-D-i irányú belső és átmenő forgalom szétválasztásához. A beavatkozás előfeltétele az Attila utca és Szabadság utca déli csomópontjának átépítése és a Wesselényi utcától az Alkotmány utcáig a Szabadság utca jobb oldalán az útpályától külön épített kétirányú kerékpárút kiépítése, (hasonló kialakítással, mint 130

131 ahogy a Wesselényi utcától déli irányban már korábban kialakításra került.) Valamint biztosítani kell a Szabadság utca, Alkotmány utca - Szentháromság tér közötti szakaszán a kétirányú kerékpáros közlekedést. Ez két módon valósítható meg: vagy kétirányú kerékpáros nyom kijelölésével (biztosítva az egyirányú úton a kerékpáros szembe forgalmat), vagy ennek alternatívájaként a Szabadság utca egyik oldalán a parkolás megszüntetésével a másik oldalán kétirányú, a gépjármű forgalomtól külön szinten kialakított kerékpárút kiépítésével. Kiegészítés: Közlekedésbiztonsági szempontból a Szabadság utca Deák Ferenc utca Attila utca csomópont forgalmi csatornáinak szűkítése volna kívánatos. A tér műemléki környezetével nehezen illeszthetők össze az általánosan használt forgalom technikai eszközök alkalmazása, Pl. forgalmi sávok felfestése. Megfontolandó a forgalmi irányok és sávok kijelölése a kő burkolat környezettől eltérő struktúrájú kialakításával. Vizsgálat alatt volt a Szabadság utca Deák Ferenc utca közötti kapcsolat külön forduló sávon történő vezetése, de ennek megvalósítása a csomópont átláthatóságát nehezíti, főként a keresztező kerékpáros mozgások miatt. A beavatkozás hatása, következmények: A városközpont déli végpontjának forgalomcsillapítása, a városon átmenő forgalom ezen az útvonalon történő alárendelt viszonyának hangsúlyozása, ezáltal hosszú távon várható a forgalom lassú átrendeződése, ugyanakkor megmarad a kapcsolat a belső városrészek között, és elérhető marad a város polgárai és a városba érkező látogatók, turisták számára. 131

132 14 Ütemezés A fejlesztési koncepcióban megfogalmazott feladatokat, illetve a korábbi városfejlesztési tanulmányokban és városfejlesztési stratégiákban nevesített és közlekedésfejlesztési vonzattal járó fejlesztéseket közös táblázatba rendeztük. A fejlesztéseket és egyéb beavatkozásokat rövid-, közép-, és hosszú távú feladatként értelmeztük és soroltuk be. Az egyes fejlesztéseket és beavatkozásokat a korábbi tematikus besorolás szerint csoportosítottuk: Pontszerű beavatkozások, Vonalszerű beavatkozások, Térszerű beavatkozás Egyéb fejlesztések A táblázatban szereplő sorrend nem jelent fontossági sorrendet. Az egyes fejlesztések és beavatkozások idő igényét, csak a megvalósíthatósághoz szükséges műszaki igények szerint vettük figyelembe. Az átfutási idő ebben az értelemben a tervezés (valamennyi szükséges tervfázis), az engedélyeztetés, az előkészítés-lebonyolítás (közbeszerzés, versenyeztetés stb.) és a beruházás megvalósítása, a kivitelezés időigénye. Egyes fejlesztések megvalósítása feltétekhez kötött. A Déri Frigyes sétány 2x1 forgalmi sávra történő visszaépítésének feltétele mint arra már többször utaltunk a déli elkerülő út vagy a város déli határ területén az 51-es út és a Bokodi út közötti új közúti kapcsolat kialakítása. A fejlesztési beavatkozások egy részének megvalósítása nincs feltételhez kötve és önállóan megvalósíthatók. Egyes fejlesztések megvalósításának feltétele, hogy más kapcsolódó beavatkozások időben korábban megtörténjenek. A javasolt fejlesztések között olyanokat is találunk, amelyeket csak együttesen lehet megvalósítani. A táblázat utolsó két oszlopában ezen kapcsolatokra utaló megjegyzések találhatók. A fejlesztési igények meghatározása közben nem vizsgáltuk azok forrásigényét. 132

133

134 15 Irodalomjegyzék v TT Consult Kft és Styevola és Fia Kft.: Baja város közlekedési Koncepció (2009. március) v Baja Város Önkormányzat Gazdasági Programja (Baja, május 8.) v Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve, Módosítás Javaslattevő fázis (2019. szeptember) v HBH Stratégia és Fejlesztés Kft.: Bajai okos város koncepció (2019. január 25.) v Baja Város Önkormányzat, Baja Város hosszú távú sportlétesítmény-fejlesztési Koncepciója és Baja Város középtávú sportkoncepciója (1.melléklet a 21/2019. (I. 31.) határozathoz) v Baja Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 398/2018. (XII. 13.) határozata Baja Város Környezetvédelmi Programjáról. (2018. december) v Kerékpárforgalmi Hálózati Terv (TOP ), Fenntartható települési közlekedésfejlesztés (2017.) v Grants Europe Consulting Kft.: Baja Város Önkormányzat, Helyi gazdaságfejlesztési szolgáltatások ellátása Gazdasági jövőkép kialakítása és a gazdaságfejlesztési célok meghatározása, (2016. március 31.) (1. melléklet Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 109/2016. (III. 31.) határozatához) v ELŐTERJESZTÉS (11.) Baja Város Közlekedési koncepció felülvizsgálatáról (és) Szakmaitörvényességi észrevételek képviselőcsoporti előterjesztésre (III /2015.) v Grants Europe Consulting Kft.: Baja Város Önkormányzat, Baja Város Turizmusfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés (2016. március 31.) 1. melléklet Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 107/2016. (III. 31.) határozatához v Baja város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2015) v Baja város komplex közlekedési vizsgálata, Egyeztetési anyag (Budapest, szeptember) v Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja (Kecskemét szeptember) v Sugovica-parti sétány megújítása, Tájépítészeti koncepció, (Budapest, május) v Beépítési tervek (Szent Antal utca és környezete, Kossuth Lajos utca és környezete) (2018) v Közterület-alakítási terv, Baja Város belterületének három helyszínére (2015. július) v Szabadka-Baja vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítése, 1A-4 kötet: Baja állomás forgalmiüzemi vizsgálat (2019. november 29.) v BV Alpolgármestere előterjesztése BVÖ Kt. részére az 51. és az 55. számú főutak belterületét érintő fejlesztésről v Útügyi Műszaki Előírás: e-út :2019, Kerékpározható közutak tervezése v A regionális repülőterek fejlesztésének gazdasági elemzése, Tiboldi Tibor, Doktori (PhD) értekezés 134

135 16 Mellékletek 1. sz. melléklet: A csomóponti adatfelvétel eredményeinek bemutatás 2. sz. melléklet: A parkolásfelvétel bemutatása 3. sz. melléklet: Kerékpáros fejlesztések kisokosa önkormányzatok számára 4. sz. melléklet: Vázlatok 135

136 1.sz. melléklet A csomóponti adatfelvétel eredményeinek bemutatás 1. helyszín: Bajcsy-Zsilinszky utca Gránátos utca csomópontja A Gránátos utca az 55-ös úttal párhuzamosan, tőle 200 méterre halad feltáró funkcióval. A Bajcsy- Zsilinszky utcával a Türr István híd lábánál találkoznak. A hídról lehajtani a Bajcsy-Zsilinszky utcán keresztül, és az 55-ös úton lehet, így a Bajcsy-Zsilinszky utca a csomópontig Észak felől egyirányú, és csak a hídról jöhet erre forgalom. A csomópont után már kétirányú, és a városközpont felé tart az útvonal. Nyugati irányban a IV. Károly rakparttal van összeköttetés. A csomópont északkeleti oldalán egy TESCO áruház található, mely az áruház túloldalán lévő (a Gránátos utca és az 55-ös út között minden irányú kapcsolatot biztosító) Kertész utcából közelíthető meg. A csomópont délkeleti oldalán pedig egy bevásárlóközpont található, mely a Gránátos utcából érhető el. Innen a hídra szintén Kelet felé, a Gránátos utca Kertész utca 55-ös útvonalon lehet felhajtani. A forgalomvonzó létesítményeknek köszönhetően a Bajcsy-Zsilinszky utca D Gránátos utca K a legforgalmasabb irány, hétköznap délelőtti csúcsórában (7:15-8:15) összesen 191 db személy- és kistehergépkocsit, a délutáni csúcsórában (15:45-16:45) ennél is többet, 327 járművet számláltunk. Visszafelé a délelőtti csúcsórában 198 db, a délutáni csúcsban pedig 263 db személyés kistehergépkocsi közlekedett. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom a Gránátos utca NY Gránátos utca K felé a legerősebb, azonban nem jelentős nagyságú, a délelőtti csúcsban összesen 19 db jármű, délutáni csúcsban pedig 5 járművel kevesebb közlekedett. Összességében megfigyelhető, hogy a csomópont déli és keleti ága között a legnagyobb a személy- és kistehergépkocsi-forgalom, a legnagyobb közepes- és tehergépkocsi forgalom pedig a nyugati és keleti ág között van. 136

137 1.sz. melléklet M1.1. ábra: Bajcsy-Zsilinszky utca Gránátos utca csomópontja (1. helyszín), október 15. (kedd) 137

138 1.sz. melléklet 2. helyszín: 51. sz. főút 511. sz. főút, Baja keleti elkerülő út körforgalmú csomópontja A csomópont Baja északi kapuja, a várost átszelő 51. sz. főút és a városközpontot elkerülő 511. sz. főút ötágú körforgalmú csomópontja. Három fő iránya van: az északi kijárat Budapest felé az 51. sz. főúton, a délnyugati kijárat (Budapest felől a második) Baja központja felé az 51. sz. főúton és a déli kijárat (Budapest felől a harmadik) Szeged felé az 511. sz. főúton. A további két kijárat forgalma az előbbiekhez képest elenyésző, így azokat nem mértük. Budapest felől az első kijárat a régi 51. sz. főút nyomvonalára vezet, melyen egy kisebb cég telephelye van, a negyedik kijárat pedig a Mogyi Kft. bejárata. Mindkét út forgalma csekély, és a mérés szempontjából irreleváns. A csomópont északi ágának keresztmetszetében halad át a legtöbb könnyűjármű a délelőtti és a délutáni csúcsórában egyaránt. Előbbi időszakban 763 db jármű, utóbbiban pedig ennél valamivel kevesebb, összesen 700 jármű közlekedik. A körforgalom Budapest felőli irányából Baja felé tart a legtöbb személy- és kistehergépkocsi, a délelőtti csúcsóra alatt 248 db jármű, délután ennél kevesebb, 183 db jármű közlekedik. A második legforgalmasabb irány a délelőtti csúcsban Szeged felől Budapest felé, összesen 180 db járművet számláltunk; a délutáni csúcsban Baja felől Budapest felé közlekedtek a legtöbben, összesen 250 db jármű. Összességében elmondható, hogy a délelőtti csúcsórában az 511. sz. főút D 51. sz. főút É kivételével nincs jelentős különbség az irányok között a könnyűjármű-forgalom nagyságában, délután viszont érezhetőbb a különbség, az 51.sz. főút D 51. sz. főút É felé halad a legtöbb könnyűjármű. Továbbá megfigyelhető az is, hogy a csomópont délutáni csúcsórában számolt forgalomnagysága összességében növekedett a délelőtti forgalomnagysághoz képest mind a könnyű-, mind a nehézjárművekre vonatkozólag. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom egyik irányban és időszakban sem jelentős, a legnagyobb forgalom Szeged Budapest irányban volt a délutáni csúcsban, 35 db járművel. 138

139 1.sz. melléklet M1.2. ábra: 51. sz. főút 511. sz. főút, Baja keleti elkerülő út körforgalmú csomópontja (2. helyszín), október 15. (kedd) 139

140 1.sz. melléklet 3. helyszín: Bokodi út Lőkert sor csomópontja A Bokodi út az j. összekötő út folytatása északnyugat felé. A Nagy István utcával egyesülve a Rókus utcán keresztül tart a városközpont felé. A csomópont vizsgálatát az indokolja, hogy a Keleti krt. a Bokodi útnál véget ér, így a Nyugat (a Szabadság utca, ill. az 51. sz. főút) felé haladó forgalom egyik lehetséges útvonala a Lőkert sor. A csomópontba a délelőtti csúcsórában a Lőkert sor felől érkezik a legnagyobb személy- és kistehergépkocsi-forgalom, ezután a Bokodi út déli ága felől érkeznek a legtöbben. A könnyűjármű-forgalom fő iránya a délelőtti csúcsban a Lőkert sor felől a Bokodi út déli ága felé tart, ekkor összesen 201 db járművet számláltunk ebben az irányban. A délutáni csúcsórában a személy- és kistehergépkocsi-forgalom a Bokodi út déli ága felől a Lőkert sor felé meghatározó, 154 db járművel. A második legforgalmasabb irány a Bokodi út dél észak irány, összesen 121 db járművet számláltunk a délutáni csúcsóra alatt. A nehézjármű-forgalom szempontjából a délelőtti csúcsidőben nincs jelentős különbség az irányok forgalomnagysága között, a délutáni csúcsban már nagyobb a különbség, a nehézjárművek fő iránya a Lőkert sor Bokodi út déli ága lesz, 12 db járművel. Összefoglalva elmondható, hogy a csomópontban nem jelentős a könnyű- és nehézjárműforgalom nagysága. A könnyűjármű-forgalom fő iránya a délelőtti csúcsórában a Lőkert sor Bokodi út déli ága, a délutáni csúcsban pedig a visszafelé tartó irány, valamint a Bokodi út délészak felé. 140

141 1.sz. melléklet M1.3. ábra: Bokodi út Lőkert sor csomópontja (3. helyszín), október 16 (szerda) 141

142 1.sz. melléklet 4. helyszín: 551. sz. főút 511. sz. főút, Baja keleti elkerülő út körforgalmú csomópontja Az 511. sz. főút és az 551. sz. főút egy körforgalmú csomópontban találkozik egymással Baja keleti határában. Az 511. sz. főút az 55. sz. főút és az 51. sz. főút között, észak-dél irányban kerüli el a várost keletről. Az 551. sz. főút Kelet-Nyugat irányú, az 511. sz. főút és az 51. sz. főút között, egyenesen tovább haladva az 55. sz. főúton érhető el a Türr István híd. Ez Szeged felől a Dunántúlra utazók számára megfelelő alternatívát nyújt a belváros elkerülésére. A csomópont negyedik, keleti ágán keresztül mezőgazdasági területek érhetőek el földúton, forgalma elhanyagolható, így nem is mértük azt. A legtöbb könnyűjármű a délelőtti és a délutáni csúcsórában is a csomópont déli ágának keresztmetszetén haladt át. Délelőtt 754 db személy- és kistehergépkocsi, délután pedig kevesebb, összesen 680 db. A körforgalom legforgalmasabb iránya a könnyűjárművek tekintetében délelőtt a Budapest (északi ág) Szeged (déli ág) irány volt, összesen 245 db járművel. Délután Baja (nyugati ág) felől Szeged felé tartottak a legtöbben, 188 db személy- és kistehergépkocsi. Említésre méltó délelőtt a Baja Szeged irány is, délután pedig a Szeged Budapest irány, alig kisebb a forgalmuk a legforgalmasabb irányokéhoz képest. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom tekintetében mindkét csúcsórában a Baja Szeged irány volt a mérvadó, a délelőtti csúcsban 52 db járművet, a délutáni csúcsban ennél valamivel kevesebbet, összesen 41 db járművet számláltunk. Összességében elmondható, hogy a délutáni csúcsórában kisebb volt a könnyű- és nehézjárműforgalom is, valamint, hogy a könnyűjármű-forgalom a Baja Szeged, Budapest Szeged és Szeged Budapest irányokban a meghatározó, a nehézjármű-forgalom pedig nagyjából minden irányban hasonló nagyságú. 142

143 1.sz. melléklet M1.4. ábra: 551.sz. és 511.sz. főutak csomópontja (4. helyszín), október 15. (kedd) 143

144 1.sz. melléklet 5. helyszín: 51. sz. 55. sz sz. főút körforgalmú csomópontja Az 51. sz. főút észak felől, Dózsa György út néven éri el a körforgalmú csomópontot. Innen érkezve az első kijárat az 55. sz. főút a Türr István híd felé. A két út egy temetőt fog közre. A második kijárat a Dózsa György út folytatása dél felé, végül a negyedik kijárat kelet felé az 551. sz. főút, a Kaszás utca. Innen érhető el az ALDI élelmiszer áruház (és párszáz méterrel tovább egy SPAR is). A körforgalom két oldalán, egymással átellenben két benzinkút is található. A délelőtti csúcsórában a körforgalom bátaszéki ágának legnagyobb a személy- és kistehergépkocsi-forgalma, a délutáni csúcsban pedig a hercegszántói ágon hajt be és ki a legtöbb könnyűjármű. Összességében elmondható, hogy a körforgalom mind a négy ágának a keresztmetszeti forgalomnagysága közel egyforma nagyságú a délelőtti csúcsórában, de a délutániban sincsenek nagy különbségek. A forgalomnagyságok a város csomópontjai közül itt a legmagasabb értékűek, jelentős a kapacitás-kihasználtság, akár torlódások is előfordulhatnak. A délelőtti csúcsórában a budapesti ág felől hajt be a legtöbb könnyűjármű a körforgalomba db személy- és kistehergépkocsi -, délután viszont a Hercegszántó felőli ágból érkeznek a legtöbben, összesen 604 db könnyűjármű. A körfogalomból kifelé délelőtt Szeged felé tartanak a legtöbben, összesen 610 db személy- és kistehergépkocsi, délután pedig Szeged felé, 531 db könnyűjármű. A legforgalmasabb irány délelőtt a Bátaszék Szeged szakasz, a Bátaszék felőli ágba behajtó könnyűjárművek csaknem 75%-a Szeged felé hagyja el a körforgalmat. A délutáni csúcsban a Hercegszántó Budapest ág a legforgalmasabb, a hercegszántói ág felől behajtók 57%-a tart a budapesti ág felé. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom tekintetében a délelőtti csúcsban egyértelműen Bátaszék Szeged irány a legforgalmasabb, összesen 207 db jármű, a Bátaszék felől behajtók 97%- a tart a szegedi ág felé. Délután is ugyanez az irány a legerősebb, azonban csökken a forgalom, összesen 139 db nehézjárműre. Összességében megfigyelhető, hogy a könnyűjármű-forgalom a Bátaszék Szeged és a Hercegszántó Budapest irányban a meghatározó, a nehézjármű-forgalom pedig egyértelműen a Bátaszék Szeged irányban a legnagyobb. 144

145 1.sz. melléklet M1.5. ábra: 51.sz sz. és 551.sz. főutak csomópontja (5. helyszín), október 15 (kedd) 145

146 1.sz. melléklet 6. helyszín: 55. sz. főút 511. sz. főút, Baja keleti elkerülő út Keleti körút körforgalmú csomópontja Baja keleti részén, a keleti elkerülő út és az 55. sz. főút egy körforgalmú csomópontban keresztezi egymást. A keleti elkerülő a csomóponttól északra az 511. sz. főút, délre pedig az j. összekötő út, melyet Keleti körútnak neveznek, erre már a terület beépítettebb, itt található a város iparterülete. A nyugati kijárat a belváros felé tart, így a teher- és átmenő forgalom, akik észak, vagy nyugat felé szeretnének átjutni a városon, vagy eljutni a kikötőhöz, azok az 511-esre terelődnek. A kikötő, és a Duna-híd az 511. sz. főúton, majd az 551. sz. főúton érhető el, így csatlakozva vissza az 55. sz. főútra, elkerülve a városközpontot. A körforgalmú csomópont legnagyobb forgalmú ága 7:15-8:15 között a Szeged felőli, összesen 972 személy- és kistehergépkocsi hajt be és ki, 15:45-16:45 között szintén ez az ág a legforgalmasabb, valamivel több könnyűjármű hajt be és ki a körforgalomba, összesen 1017 db. A délelőtti csúcsórában a szegedi ág felől hajt be a legtöbb könnyűjármű a körforgalomba db személy- és kistehergépkocsi -, ebből csaknem fele Budapest felé tart (ez a legforgalmasabb irány délelőtt), 42%-uk Baja felé, a maradék jármű pedig Bácsbokod felé. Délután a bácsbokodi ágból érkeznek a legtöbben, összesen 546 db könnyűjármű, ebből kb % megoszlásban Budapest, illetve Szeged felé tartanak a járművek, a maradék nagyjából 10% pedig Baja felé. A körfogalomból kifelé délelőtt Budapest felé tartanak a legtöbben, összesen 575 db személy- és kistehergépkocsi, délután pedig Szeged felé, 511 db könnyűjármű. Mint ahogy azt fentebb írtuk, délelőtt a csomópont legnagyobb forgalmú iránya a Szeged Budapest szakasz, délután viszont a Szeged Baja irányban halad át a legtöbb könnyűjármű a csomóponton. A legforgalmasabb irányok forgalomnagysága nagyjából ugyanannyi mindkét csúcsórában. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom a délelőtti csúcsban 46 db járművel Szeged felől Budapest felé a legnagyobb, illetve a délutáni csúcsórában is ez az irány a legforgalmasabb, azonban már csak 33 db nehézjármű közlekedik ebben az irányban. 146

147 1.sz. melléklet M1.6. ábra 55. sz. főút 511. sz. főút Baja keleti elkerülő út Keleti körút körforgalmú csomópontja (6. helyszín), október 16 (szerda) 147

148 1.sz. melléklet 7. helyszín: Bokodi út Keleti körút csomópontja A Bokodi út és a Keleti körút kereszteződése Baja délkeleti részén, az j. összekötő úton helyezkedik el. Itt található az elkerülő út (Keleti körút) déli végpontja. Az j. összekötő út innen egyenesen, északnyugatra Bokodi út néven folytatódik, majd a Nagy István utcával egyesülve Rókus utca néven tart a centrum felé. Az j. összekötő út ettől a csomóponttól észak felé folytatódik (Keleti körút néven) és egészen az 55. sz. főútig tart. A Keleti körút Nagy István utcáig tartó szakaszán építőipari és kereskedelmi cégek, telephelyek, gyárak, míg a csomópont délnyugati szomszédságában a Herceg Ferenc utcai temető található. 7:15-8:15 és 15:45-16:45 között egyaránt a Bokodi út északi keresztmetszetén halad át a legtöbb könnyűjármű, délelőtt 675 db, míg délután ennek nagyjából fele, összesen 338 db személy- és kistehergépkocsi. Nem meglepő, hogy a csomópontba tartók száma is itt a legnagyobb mindkét csúcsórában. A délelőtti csúcsban 404 db jármű, ebből 58% a Keleti körút É felé halad tovább ez egyben a délelőtti és délutáni csúcsóra legforgalmasabb iránya. Délutánra több mint felére csökken a Bokodi út É felől behajtó könnyűjárművek száma, azonban arányaiban ugyanannyian tartanak a Keleti körút É felé. A legnagyobb teherforgalom a délelőtti a Keleti körút É és az j. út D felől érkezik, mindegyik irányból ugyanannyi, db közepes- és nehéztehergépkocsi, a délutáni csúcsban viszont csupán 2 db járművel több a Keleti körút É felől érkezők száma az j. út D felől érkező nehézjárművek számához képest. A legforgalmasabb irány is e között a két végpont között van, mindkét csúcsóra esetében a Keleti körút É felől az j. út D felé tartanak a legtöbben. 148

149 1.sz. melléklet M1.7. ábra: Bokodi út Keleti körút csomópontja (7. helyszín), október 16. (szerda) 149

150 1.sz. melléklet 8. helyszín: Szabadság utca Wesselényi utca Kinizsi Pál utca csomópontja Az 51. sz. főút a Szabadság utcával nagyrészt párhuzamosan, észak dél irányban halad. A csomóponttól északra, annak keleti oldalán, 150 méter távolságra, majd egy derékszögű kanyar után keresztezi azt egy lámpás csomópontban (Kinizsi Pál utca néven); végül (már Wesselényi utca néven) a csomópont után 500 méterrel egy újabb közel derékszögű ív után halad ismét dél felé, immár a Szabadság utcától nyugatra. Tehát a két út egymás alternatívájának is tekinthető. Hálózati szempontból az 51. sz. út másodrendű főút, amely átszeli a várost, míg a Szabadság utca csupán a Bajától délre fekvő Vaskút és Gara településeket köti össze a város centrumával. A csomópont Wesselényi utcai keresztmetszetén halad át a legtöbb személy- és kistehergépkocsi reggel 7:15-8:15 között, összesen 844 db jármű. A délutáni csúcsra összességében csökken a forgalom, ebben a csúcsórában a Kinizsi Pál utcai keresztmetszeten a legnagyobb a forgalom, összesen 618 db jármű. A délelőtti csúcsban a csomópont nyugati oldala felől, a Wesselényi utca felől érkezik a legtöbb könnyűjármű, 445 db, a délutáni csúcsban pedig a csomópont keleti oldala felől, a Kinizsi utca felől érkezik a legnagyobb forgalom. A csomópontból kifelé délelőtt és délután is a Kinizsi Pál utca felé távozik a legtöbb személy- és kistehergépkocsi. A legforgalmasabb irány a könnyűjármű-forgalom tekintetében délelőtt és délután egyaránt a Wesselényi utca Kinizsi Pál utca között van, a délelőtti csúcsban összesen 327 db jármű, délután pedig ennek majdnem fele, összesen 181 db személy- és kistehergépkocsi halad ebben az irányban. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom nem jelentős egyik csúcsórában sem, délelőtt a legforgalmasabb irány a Szabadság utca Kinizsi Pál út, míg délután a Wesselényi utca Szabadság utca és a Wesselényi út Kinizsi Pál utcai irány. Összességében látható, hogy délelőtt a legnagyobb könnyűjármű-forgalom a csomópont nyugati és keleti ága között van, délután viszont közel azonos nagyságú forgalom halad át a csomópont mind a négy ágán. 150

151 1.sz. melléklet M1.8. ábra: Szabadság utca Wesselényi utca Kinizsi Pál utca csomópontja (8. helyszín), október 15 (kedd) 151

152 1.sz. melléklet 9. helyszín: 51. sz. főút Deák Ferenc utca csomópontja Az 51. sz. főút észak dél irányban szeli át Baját, a belvárosban a Szent Antal utca nevet kapta. Ezt a város közepén, a Páduai Szent Antal plébániatemplomnál keresztezi a Deák Ferenc utca, melyről kelet felé a Rókus utcán át a Bokodi út és az ipartelep, nyugat felé pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcán át a rakpart és a Türr István híd érhető el. A híd észak felé is megközelíthető, igaz hosszabb, de végig magasabb rendű úton. Egy tiltott kanyarodási irány is van a csomópontban, a keleti ágról érkezve tilos balra, azaz déli irányba fordulni. Ez az irány a gyakorlatban visszafordítóként működik, hiszen a forgalom nagy része a Rókus utcán szintén dél felől érkezik. A könnyűjárművek szempontjából a csomópont Szerb Antal utca északi ágának (Budapest felé) keresztmetszete a legterheltebb, a délelőtti csúcsórában 1217 db jármű, a délutáni csúcsban is nagyjából ennyi, összesen 1151 db személy- és kistehergépkocsi halad át a keresztmetszeten. A csomópontba a délelőtti csúcsórában az 51. sz. főút déli ága felől (Hercegszántó felől) érkezik a legtöbb személy- és kistehergépkocsi, összesen 587 db jármű, majd közülük 87% az északi ág felé (Budapest felé) hagyja el a csomópontot. Délelőtt ez az irány a legforgalmasabb, délután pedig visszafelé lesz a legterheltebb az irány, igaz kisebb forgalomnagysággal. A nehézgépjármű-forgalom tekintetében szintén az 51. sz. főút a mérvadó, a délelőtti csúcsban észak dél irányban, összesen 19 db közepes- és nehéztehergépkocsival, a délutáni csúcsban pedig ennek nagyjából 2,5-szörösével a dél észak irány a meghatározó. Összességében elmondható, hogy mind a személy- és kistehergépkocsi forgalom, mind a közepesés nehéztehergépkocsi-forgalom szempontjából az 51. sz. főút a mérvadó. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a könnyűjárműforgalom a délutáni csúcsórában kevesebb volt, mint a délelőttiben, a nehézjármű-forgalomra viszont ennek az ellenkezője igaz. 152

153 1.sz. melléklet M1.9. ábra: 51. sz. főút Deák Ferenc utca csomópontja (9. helyszín), október 16. (szerda) 153

154 1.sz. melléklet 10. helyszín: Jelky András tér (51. sz. főút 55. sz. főút Munkácsy Mihály utca csomópontja) Az 51. sz. főút észak dél, az 55. sz. főút pedig kelet - nyugat irányban szeli át a várost. Kelet, azaz Szeged felől itt, a Jelky András téren találkozik a két út egy lámpás kereszteződésben, majd innen északi irányban közösen haladnak tovább. Nyugat felől a Munkácsy Mihály utca torkollik a csomópontba. Mind a négy ágról a jobbra kanyarodók forgalomirányító lámpa nélkül, elsőbbségadásra kötelezve kerülik ki a kereszteződést, sőt, a délről érkezőknek elsőbbséget sem kell adniuk Szeged felé, ugyanis az irányonként kétsávos 55. sz. főút egyik sávjában haladhatnak tovább. Dél felől az osztályozó háromsávos, épp úgy, mint észak felől, egy balra kanyarodó és két egyenesen haladó sáv áll rendelkezésre. Keleti irányból, azaz Szeged felől érkezőknek egy balra, valamint egy balra és egyenes haladó sáv biztosított. A Munkácsy Mihály utcából szintén két sávon halad a forgalom, egy egyenesen, és egy balra kanyarodón. A csomópont 51. sz. főútjának déli ágának keresztmetszetén halad át a legtöbb személy- és kistehergépkocsi. A délelőtti csúcsórában 1164 db könnyűjármű, a délutáni csúcsban ennél valamivel kevesebb, 1088 jármű halad át a keresztmetszeten. Az 51. sz. főút észak dél irányban van a legnagyobb könnyű forgalom a csomópontban, délelőtt az északi ágon behajtók csaknem 80%-a dél felé tart tovább, délután ez az arány majdnem 10%- kal kevesebb. A délelőtti csúcsórában is az 51. sz. főút dél észak iránya a meghatározó, ebben az irányban összesen 339 db személy- és kistehergépkocsit számláltunk, nagyjából 50 db-bal kevesebbet, mint az ellenkező irányban. A délutáni csúcsórában már nagyobb a forgalomnagyságbeli különbség a két irány között. A teherjárművek fő útvonala délelőtt az 51. sz. főút és az 51. sz. főút déli ág (Hercegszántó) felől az 55. sz. főút keleti ága (Szeged) felé. A délelőtti csúcsban nincs nagymértékű nehézjárműforgalom, a legnagyobb nehézjármű-forgalom az 51. sz. főút észak dél irányában volt, összesen 10 db jármű haladt erre. A délutáni csúcsórában jelentősebb az 51. sz. főút dél észak irányában a nehézjármű-forgalom, összesen 24 db közepes- és nehéztehergépkocsi haladt ebben az irányban. Összefoglalva elmondható, hogy a könnyű és nehézjárművek forgalma szempontjából is az 51. sz. főút a meghatározó, valamint, hogy a csomópont könnyűjármű forgalma csökkent délutánra, a nehézjármű-forgalom viszont ugyanakkora mindkét csúcsórában, csak az irányonkénti megoszlások különböznek a két időszakban. 154

155 1.sz. melléklet M1.10. ábra: Jelky András tér (10. helyszín), október 16. (szerda) 155

156 1.sz. melléklet 11. helyszín: 55. sz. főút Csernák Mihály tér Kolozsvári utca körforgalmú csomópontja A körforgalmú csomópont a belvárosban az 55. sz. főútvonalon helyezkedik el. A körforgalom északi ága, a Kolozsvári utca egyirányú utca kifelé, tehát itt a csomópontba történő behajtás nem lehetséges. A csomóponttól nyugatra az Eötvös József Főiskola található, keletre a Rendőrség épülete, délnyugatra pedig a helyközi autóbusz-állomás helyezkedik el. A körforgalomba az 55. sz. főút keleti ága (Szeged) felől érkezett a legnagyobb személy- és kistehergépjármű-forgalom. A délelőtti csúcsban az itt behajtók 56%-a a második kijáraton, azaz az 55. sz. főút nyugati ága (Baja) felé hagyta el a körforgalmat, a harmada a Csernák Mihály tér felé, a maradék könnyűjármű pedig az első kijáraton, a Kolozsvári utca felé haladt tovább. A délutáni csúcsban is az 55. sz. főút kelet nyugat irányában a meghatározó a személy- és kistehergépkocsi-forgalom, arányaiban a délelőtti csúcshoz képest valamivel többen, a keleti ágon behajtók nagyjából 63%-a közlekedik a nyugati ág felé. Jelentős, azonban némiképp kisebb a könnyűjármű-forgalom visszafelé irányban, azaz az 55. sz. út nyugat kelet felé. A délelőtti csúcsban 219 db személy- és kistehergépkocsi (ez nagyjából 70 db járművel kevesebb az ellenkező irány forgalmához képest), a délutáni csúcsórában hasonló nagyságú forgalom, összesen 233 db könnyűjármű halad ebben az irányban (ez több, mint 100 db járművel kevesebb az ellenkező irány forgalmához képest). Összefoglalva, a csomópont összforgalma növekszik a délutáni csúcsórára a délelőtti csúcshoz képest, valamint a személy- és kistehergépkocsi-forgalom fő iránya az 55. sz. főút mindkét irányban. A közepes- és nehéztehergépkocsi-forgalom meghatározó iránya a délelőtti csúcsórában az 55. sz. főút nyugat felől a Csernák Mihály tér felé, a délutáni csúcsórában pedig ugyanez az irány és emellett az 55. sz. főút nyugat kelet irány is. 156

157 1.sz. melléklet M1.11. ábra: 55. sz. főút Csernák Mihály tér Kolozsvári utca körforgalmú csomópontja (11. helyszín), október 17. (csütörtök) 157

158 1.sz. melléklet 12. helyszín: Tóth Kálmán utca, vasúti átjáró keresztmetszete Az utolsó mérési helyszínen keresztmetszeti számlálás történt a város egyik vasúti átjárójában. Baján a 154-es vasútvonal halad át, óránként nagyjából 2-3-szor közlekedik szerelvény a vonalon. A személy- és kistehergépkocsi-forgalom mindkét csúcsórában azonos nagyságú, azonban irányonkénti megoszlásuk eltérő. A délelőtti csúcsban a városközpont felé volt nagyobb a forgalom, összesen 165 db könnyűjármű közlekedett ebben az irányban, a délutáni csúcsra viszont ellentétes irányban volt a legnagyobb a forgalom, összesen 177 db járművel. Jól megfigyelhető, hogy ezeknek nagy része valószínűleg hivatásforgalmú utazás. A keresztmetszet nehézjármű-forgalma elhanyagolható nagyságú, a délelőtti egy órában 2-2 db közepes- és nehéztehergépkocsi közlekedett mindkét irányban, délután pedig egy sem. M1.12. ábra: Tóth Kálmán utca, vasúti átjáró keresztmetszete (12. helyszín), október 17. (csütörtök) 158

159 2.sz. melléklet A parkolásfelvétel bemutatása A város területén több helyszínen is felmértük a parkolóhelyek foglaltságának a mértékét, annak változását a nap folyamán. A Szentháromság téren nem csupán a járművek darabszámát rögzítettük, hanem azok rendszámait is, így mód volt annak a megállapítására, hogy az egyes járművek milyen hosszú ideig parkolnak a téren. Parkolás a Szentháromság téren A Szentháromság tér a város főtere, nagy kiterjedésű parkolóval. A téren és környékén található számos vendéglátóipari egység, vendéglátóhelyek, egy jelentősebb hotel, kulturális intézmények, élelmiszerüzletek és a polgármesteri hivatal is. A parkolóhelyek felmérése során november 6-án, egy átlagos hétköznapon 6:00-18:00 között óránként kerültek rögzítésre a parkoló járművek rendszámai, ezáltal nemcsak a parkoló kihasználtságát, hanem a parkolások hosszát is meg tudjuk határozni. A parkolóhelyek a téren nincsenek felfestve, a férőhelyek számát a látottak alapján határoztuk meg, számuk változhat, attól függően, hogy a járművek milyen módon parkolnak le, így az említésre kerülő férőhelyszámok is általában hozzávetőlegesnek tekinthetőek. M2.1. ábra: A parkolásfelvétel helyszínei a Szentháromság téren 159

160 2.sz. melléklet A tér északi harmadában (1. helyszín) 6:00-18:00 között összesen 64 db jármű számára van hely. Reggel 06:00-08:00 között csupán 15%-os a kihasználtság, ezután folyamatosan telítődik a parkoló, a csúcsot 9:00-10:00 között éri el, ekkor csaknem 100%-os a kihasználtság. Késő délutánra 70%-ra csökken területen parkolók aránya. A 8 órás, vagy annál hosszabb idejű parkolások 8 óra után a parkolóhelyek mintegy felét foglalják el, azon belül is a legtöbb parkolás 10 óra hosszúságú, aránya az összférőhely majdnem 15%-át teszi ki. A rövidebb idejű parkolások közül az egy-, illetve kétórás foglaltság a jellemző, arányuk minimálisan kevesebb a 10 órás parkolásokénál. Napközben megnő a 2-3 órás parkolások száma, így a rövid idejű parkolásokra már szinte nem marad kapacitás. A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északi harmadában (1) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% órán át parkolók száma M2.2. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északi harmadában (1. helyszín) A tér nyugati harmadában (2. helyszín) 49 db parkolóhely található. Reggel 6:00-8:00 között csekély a kihasználtság, azonban 8:00-tól rohamosan megugrik a parkoló járművek száma, a parkoló 11:00-ig teljesen telített lesz, néhány szabálytalanul parkoló jármű is megjelenik. 11:00-15:00 között csak egy-két hely marad szabadon, azonban 13:00-14:00 között is jellemző a 160

161 2.sz. melléklet túltelítettség. 15:00-tól csökken a kihasználtság, a délután végére a parkolóhelyek 75%-a kihasznált. Ezen a területen szintén a hosszabb időtartamú parkolások a legjellemzőbbek, dél körül az itt tartózkodó járművek mintegy 2/3-a 6 órán át, vagy hosszabban parkol. M2.3. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér nyugati harmadában (2. helyszín) A következő helyszín a Szentháromság tér déli harmada (3. helyszín), ahol nagyjából 81 db parkolóhely található. Ahogy az előző helyszíneken, itt is jellemző, hogy reggel 8 óráig a parkoló kicsit több, mint 10%-a foglalt, majd ezután rohamosan megnő a járművek száma. A parkoló kihasználtsága 8:00-9:00, 10:00-11:00, 12:00-13:00 és 15:00-16:00 között a legmagasabb. Összességében elmondható, hogy 8:00-16:00 között többnyire csak 1-2 férőhely található ezen a részen, feltehetően a parkolóhelyek nagy részét a munkába érkezők foglalják el. Ezen a területen is jelentős a hosszú időtartamú parkolások száma, de kisebb arányban, mint az előző két helyszínen, ugyanis a 8 óránál hosszabb parkolások mintegy 35%-ot tesznek ki napközben. Ezeken túl délelőtt a 3-4 órás parkolások a jellemzőek, délután sokkal inkább az 1-2 órások. 13:00-14:00 között felszabadul néhány hely a maximum egyórás parkolások csökkenésével, azonban 15:00-16:00 közötti időszakban ismét telítődik a parkoló. Ezután csökken a kihasználtság 18:00-ra a parkolónak már csak 60%-a lesz foglalt. 161

162 2.sz. melléklet A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér déli harmadában (3) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% órán át parkolók száma M2.4. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér déli harmadában (3. helyszín) A tér északkeleti útján (5. helyszín, az 1. sz. helyszín és a Polgármesteri Hivatal között) már reggel 6:00-7:00 között is jellemzőek az egyórás parkolások. Számlálásunk szerint ezen a területen nagyjából 14 db parkolóhely található. A kihasználtság 13:00-14:00 között éri el a maximumot, azonban 14:00-17:00 között is csak egy-két szabad hely található. A térnek ezen a részén a háromórás parkolások a legjellemzőbbek, átlagosan a férőhelyek 16%- át foglalják el, ezt követik a négyórás, majd az egyórás parkolások, 10-11%-kal. Az eddigiekkel ellentétben egyáltalán nem jellemzők a 7-8 órás parkolások, sem a 12 órások. Emellett elenyésző azoknak a száma, akik 5 vagy 9-11 órára hagyják itt a járművüket. Összességében elmondható, hogy a Szentháromság tér északkeleti útján a rövidtávú parkolások a legjellemzőbbek. 162

163 2.sz. melléklet A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északkeleti útján (5) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% órán át parkolók száma M2.5. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északkeleti útján (5. helyszín) A tér északi útján (6. helyszín) két kávézó, egy hotel és egy bank is található, körülbelül 10 db személygépkocsi részére van lehetőség párhuzamos parkolásra, azonban attól, hogy nincsenek kijelölve a parkolóhelyek, még kevésbé lehet megállapítani, hol szabad parkolni és hány járműnek. A parkoló csak 9:00-11:00 között telített, ezen az időszakon kívül alacsony a kihasználtság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindig van férőhely ezen a területen, ugyanis jellemző a rakodás, amikor tehergépjárművek foglalják a helyet. A négyórás és annál több ideig tartó parkolások nem jellemzők a tér ezen részén, inkább az 1-2 órás megállások. 163

164 2.sz. melléklet 100% 80% 60% 40% 20% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északi útján (6) 0% órán át parkolók száma M2.6. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér északi útján (6. helyszín) A Szentháromság tér nyugati útján párhuzamos parkolásra van lehetőség, ennek nyugati oldalán (7. helyszín) körülbelül 18 db parkolóhely található. Reggel 8 óra előtt a parkolóhelyek nagyjából fele foglalt, ekkor olyan járművek állnak itt, amelyeket hosszabb időre parkoltak le. 8 óra után megkezdődnek az egy-kétórás parkolások is, valószínűleg többnyire azok a járművezetők állnak ide, akik a tér másik területén már nem találtak férőhelyet. A parkoló kihasználtsága 9:00-10:00 között éri el a csúcsot, ekkor teljesen telített a parkoló. 10:00-15:00 és 16:00-17:00 között csak egy-két hely marad szabadon, ezenkívül nagyjából 70%-os a kihasználtság. A térnek ezen a részén a középhosszú és a hosszútávú parkolások a legjellemzőbbek, a két-, három és kilenc órán át várakozók aránya átlagosan 12% az összférőhelyhez képest, a tizenkettő vagy ennél hosszabb ideig parkolók aránya 11%. 164

165 2.sz. melléklet 100% 80% 60% 40% 20% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér nyugati útjának nyugati oldalán (7) 0% órán át parkolók száma M2.7. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér nyugati útjának nyugati oldalán (7. helyszín) A tér nyugati útjának keleti oldalán (8. helyszín) szintén párhuzamos parkolásra van lehetőség, körülbelül 13 db férőhellyel. Az előző helyszínnel ellentétben itt már a kora reggeli órákban is megjelenik néhány egyórás időtartamú parkolás, viszont a többi helyszínnel megegyezően 8 órától már rohamosan növekszik a parkoló kihasználtsága. A férőhelyek 8:00-10:00 és 11:00-12:00 között teljesen telítettek, 18 órára már csak 60%-os a kihasználtság. A rövid idejű parkolások a legjellemzőbbek, az összférőhelyekhez viszonyítva átlagosan több, mint 20% egy óra hosszúságú parkolás, nagyjából 10% pedig két óra hosszúságú. Közel 10% nagyságú az öt órán át várakozó járművek aránya is. Feltűnő, hogy a már reggel 6-7 óra körül is itt parkolókat dél körül szinte egységesen felváltják a délután 16 óráig itt parkolók. 165

166 2.sz. melléklet 100% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér nyugati útjának keleti oldalán (8) 80% 60% 40% 20% 0% órán át parkolók száma M2.8. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér nyugati útjának keleti oldalán (8. helyszín) A tér délkeleti útján (9. helyszín) két nagyobb kiterjedésű parkoló között párhuzamos megállásra van lehetőség, 18 férőhellyel. Feltűnő, hogy óra között a férőhelyek több, mint 2/3-át a 4 vagy 5 órán át itt parkolók foglalják el, így rövid idejű parkolásra ebben az időszakban egyáltalán nincsen lehetőség. 10 óra előtt, illetve 14 óra után az 1-2 órás parkolások a jellemzőek, majd később inkább a 2-3 órások. 100% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér délkeleti útján (9) 80% 60% 40% 20% 0% órán át parkolók száma M2.9. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér délkeleti útján (9. helyszín) 166

167 2.sz. melléklet Az utolsó helyszín a Szentháromság tér déli útja (10. helyszín), ahol körülbelül 17 db parkolóhely áll rendelkezésre. A parkolóhelyek több, mint 60%-a már reggel 8 óra előtt is fogalt, ezután egészen a mérés végéig, 18 óráig teljesen telített, vagy csak 1-2 db szabad hely van. Számottevő nagyságú a 12 óra vagy annál hosszabb idejű parkolások aránya átlagosan a férőhelyek 30%-a tehát jól látható, hogy itt hosszútávú, nem napközbeni parkolás történik jelentős számban, feltehetően az itt található hotelnek is köszönhetően. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér déli útján (10) órán át parkolók száma M2.10. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér déli útján (10. helyszín) Végül a Szentháromság tér összes parkolójának együttes eredményeit mutatjuk be. Összesen nagyjából 284 db parkolóhely áll rendelkezésre a téren. Összességében megfigyelhető, hogy reggel 8 óra előtt a parkolók körülbelül csupán 20%-a foglalt, majd ezután rohamos növekedés indul, csaknem telített lesz az összes parkoló. A parkolók kihasználtsága 9:00-10:00 között tetőzik, ettől kezdve enyhén csökken, viszont 14 óra körül a szabad helyek egy része csupán látszólagos, hiszen attól függően, hogy egy-egy jármű hogyan parkol le, a terület hozzáférhetősége változik. Késő délutánra a férőhelyeknek már csak 70%-a foglalt, amin belül jellemzőek a rövid idejű parkolások. 167

168 2.sz. melléklet Munkaidőben a négyórás vagy annál hosszabb idejű parkolások a férőhelyek nagyjából 50-65%- át igénybe veszik, ezzel kevesebb esélyt hagyva a rövid idejű, villámparkolásoknak. A hivatásforgalmú várakozások (8-9 óra időtartamú parkolások), átlagosan az összes parkolóhely 16%-át foglalják el, azonban magasabb az ennél több ideig parkoló járművek aránya, összesen nagyjából 19%. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér egész területén órán át parkolók száma M2.11. ábra: A parkolóhelyek foglaltságának megoszlási aránya óránként a parkolás hosszának függvényében a Szentháromság tér teljes területére nézve Parkolás Baja egyéb területein Baja különböző útvonalain, helyein szintén hasonló módon és időpontban került sor a parkolások felmérésére, mint a Szentháromság tér esetében, azzal a különbséggel, hogy nem történt rendszámfelírás, tehát csak a parkolók kihasználtságát lehet meghatározni, az egyes parkolások időtartamát nem. A további három zóna (az első zóna a Szentháromság tér) mérési eredményeit csoportosítottuk a hasonló forgalomlefolyások és elhelyezkedések alapján, ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Az első diagram a Szent Antal utca Széchenyi István utca Bartók Béla utca útvonalon található parkolók felmérési eredményei láthatók. 168

169 2.sz. melléklet Az útvonal összes parkolóhelyének száma nagyjából 92 db, amely a nap folyamán 8:00-tól a mérés végéig, 18:00-ig csaknem mindvégig telítettek voltak. 6-7 óra között a férőhelyek harmada foglalt, 7-8 óra között már körülbelül fele. M2.12. ábra: A II. számú zóna felmért parkolási helyszínei 169

170 2.sz. melléklet Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Szent Antal u. - Széchenyi István u. - Bartók Béla u. útvonalon (1-5 sz. mérőhelyek) Összes parkolóhely M2.13. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán az 1-5. számú mérőhelyeken (II. zóna) A Szabadság utca (a Szentháromság tér és a Szarvas Gábor u. között), a Deák Ferenc utca (a Szentháromság tér és az 51. sz. főút között) és a Déri Miksa köz parkolóinak foglaltsága 6:00-7:00 között nagyjából 70%-os, ettől kezdve fokozatosan növekszik, 9:00-10:00 között éri el a csúcsot, majd innentől kezdve minimálisan elkezd csökkeni. A délután végére nagyjából a reggeli kihasználtsági állapot lesz megfigyelhető. 120 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán: Szabadság út a Szentháromság tér és a Szarvas Gábor u. között, Deák Ferenc u. a Szentháromság tér és az 51. sz. főút között, Déri Miksa köz (6,7,9,10 számú mérőhely Összes parkolóhely M2.14. ábra: Fogalt parkolóhelyek számának változása a 6., 7., 9., 10. számú mérőhelyeken (II. zóna) 170

171 2.sz. melléklet A Batthyány Lajos utcai Kormányablak parkolójában 56 férőhely áll rendelkezésre. A kihasználtság a nap egyik időszakában sem éri el a maximumot, a legtöbb jármű 10:00-11:00 között állt a parkolóban, ekkor a kihasználtság 62,5% volt. 60 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Batthyány Lajos utcai kormányablak parkolóban (8. számú mérőhely) Összes parkolóhely M2.15. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 8. számú mérőhelyen (II. zóna) A Baja Járási Földhivatal parkolójában 12 db férőhely található. Az intézmény a felmérés napján 8:00-12:00 között tartott nyitva - ebben az időszakban megfigyelhető némi növekedés a kihasználtságban - azonban javarészt valószínűleg nem az ügyfelek, alkalmazottak parkolnak itt Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Baja Járási Földhivatal parkolójában (1. sz. mérőhely) Összes parkolóhely M2.16. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása az 1. számú mérőhelyen (III. zóna) 171

172 2.sz. melléklet M2.17. ábra: A III. számú zóna (piac és környéke) felmért parkolási helyszínei Az Árpád utcában, Szenes utcában és a Szenes utcai belső parkolóban összesen 95 db parkolóhely található. Reggel 6-7 óra között a parkolóhelyek több, mint fele foglalt, ezután 9-10 óráig folyamatosan telítődnek a parkolók óra között számláltuk a legnagyobb kihasználtságot, ekkor a férőhelyek több, mint 90%-a volt foglalt óra között hirtelen csökkent a parkoló járművek száma, ezután a kismértékű növekedés és csökkenés váltotta egymást. 100 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán az Árpád utcában, a Szenes utcában és a Szenes utcai belső parkolóban (2,3,4. sz. mérőhelyek) Összes parkolóhely M2.18. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 2-4. sz. mérőhelyeken (III. zóna) 172

173 2.sz. melléklet A Miklós utcában (Árpád utca Bajcsy Zsilinszky utca között) és az Ázsia Centrum parkolójában 121 db férőhely található. A foglaltság 8:00-11:00 között mutat kiugróan nagy értékeket, ebben az időszakban körülbelül 90%-os, ezután 60%, majd 15%-os kihasználtságra csökken, ez feltehetően a piac forgalmát követi le Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Miklós utcában (Árpád u. és Bajcsy u. között) és az Ázsia centrum parkolójában (5-10. sz. mérőhelyek) Összes parkolóhely M2.19. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása az sz. mérőhelyeken (III. zóna) A Sugovicai Halászpart sétány parkolói alacsonyan kihasználtak, a 85 férőhelynek legfeljebb 18%- a volt foglalt egyszerre. A foglaltsági értékek között nincs jelentős különbség az egyes órákban. 100 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Sugovicai Halászpart sétányon (11.sz. mérőhely) Összes parkolóhely M2.20. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 11. sz. mérőhelyen (III. zóna) 173

174 2.sz. melléklet A IV. zóna az Autóbuszállomás és a Tóth Kálmán u. közötti területet foglalja magában, kiegészítve a Vasútállomás melletti parkolóval. M2.21. ábra: A IV. számú zóna felmért parkolási helyszínei ( sz. helyszínek) A Kossuth Lajos utcában, a Tóth Kálmán utcában (Jelky András tér Hattyú utca között) és a Jelky András tér keleti oldalában összesen 140 db parkolóhely található. Reggel 6:00-7:00 között a férőhelyek kevesebb, mint harmada foglalt, ezután 10:00-ig folyamatosan gyarapodnak a járművek a parkolókban, ekkorra majdnem minden hely foglalt lesz. 12:00 után kismértékben csökken a foglaltság aránya, majd 14:00-15:00 között ismét egy kisebb mértékű növekedés tapasztalható. 17:00-18:00-ra csökken a parkolók kihasználtsága körülbelül 55%-ra. 174

175 2.sz. melléklet Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Kossuth Lajos utcában, a Tóth Kálmán utcában (Jelky tér- Hattyú u. között) és a Jelky András tér keleti oldalában (1-5 és 7-8 mérőhelyek) Összes parkolóhely M2.22. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása az 1-5. és 7-8. számú mérőhelyeken (IV. zóna) Az autóbusz-állomás mellett és mögött 39 db parkolóhely található. Ezeknek valamivel több, mint a fele foglalt reggel 6:00-7:00 között. 7:00-tól kezdve fokozatosan növekedik a férőhelyek kihasználtsága egészen 10:00-ig, ekkor a parkolók elérik kapacitásuk maximumát. 10:00-tól 17:00- ig stagnál a telítettség, a mérés végére pedig 80%-ra csökken a kihasználtság. 50 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán az Autóbuszállomás melletti és mögötti parkolóban (6. és 14. mérőhelyek) Összes parkolóhely M2.23. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 6. és 14. számú mérőhelyen (IV. zóna) 175

176 2.sz. melléklet A Tóth Kálmán utcában (Hattyú utca Czirfusz Ferenc utca között), a Jókai utcában és a Czirfusz Ferenc utcában (Tóth Kálmán utca 55. sz. főút között) összesen 90 db parkolóhely áll rendelkezésre. A parkolók legkisebb kihasználtsága a reggeli órában, 6:00-7:00 között volt, ekkor a férőhelyek nagyjából 45%-a volt foglalt. A maximális foglaltság 10:00-11:00 között tetőzött, nagyjából 85%- os kihasználtsággal. 100 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Tóth Kálmán utcában ( Hattyú u. - Czirfusz F. u. között), a Jókai Mór utcában és a Czirfusz Ferenc utcában (Tóth K. u. és az 55.sz. főút között) (9-13. sz. mérőhelye Összes parkolóhely M2.24. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a számú mérőhelyeken (IV. zóna) 176

177 2.sz. melléklet M2.25. ábra: A IV. számú zóna felmért parkolási helyszínei ( sz. helyszínek) A vasútállomáson 33 db parkolásra kialakított hely található. Reggel 6:00-7:00 között a legalacsonyabb a parkolóhelyek foglaltsága, összesen nagyjából 36%. A parkoló legmagasabb kihasználtsága 8:00-9:00 közé tehető, ez 90%-ot jelent. 35 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Vasútállomáson Összes parkolóhely M2.26. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 15. számú mérőhelyen (IV. zóna) 177

178 2.sz. melléklet 53 db parkolóhely áll rendelkezésre a Köztársaság téren, az 55. számú főút mellett elhelyezkedő parkolóban. A mérés kezdetét és végét kivéve nagyjából azonos nagyságú parkoló járművet számláltunk. 6:00-7:00 között 38%-os volt a parkoló kihasználtsága, 17:00-18:00 között ennél több, 68%-os. A legmagasabb kihasználtság 92% volt, tehát akadt egy-két szabad hely a nap bármely időszakában. 60 Foglalt parkolóhelyek számának változása a nap folyamán a Köztársaság téren, az 55.sz. főút melletti parkolóban Összes parkolóhely M2.27. ábra: Foglalt parkolóhelyek számának változása a 16. számú mérőhelyen (IV. zóna) 178

179 3.sz. melléklet Kerékpárosbarát kerékpárforgalmi létesítmények Jelen összefoglaló célja, hogy az önkormányzatok számára segítséget nyújtson településükön a kerékpárosbarát közlekedés feltételeinek biztosítására, iránymutatást adjon a fejlesztések megvalósítása során. Elsőként a Kerékpározható közutak tervezése című Útügyi Műszaki Előírás ábrája által röviden bemutatjuk a kerékpárosbarát kerékpárforgalmi hálózat létesítmény típusait. A táblázat egyben a beavatkozások sorrendjét is mutatja. Elsődleges célunk, hogy az együtt közlekedés elve meg tudjon valósulni és ahol erre lehetőség van, ott forgalomcsillapítással érjük el a közlekedők közötti sebesség különbségből adódó konfliktus helyzeteket. Ahol erre nincs lehetőség, a forgalmi viszonyok ezt nem engedik, ott szükséges kerékpárforgalmi létesítmény 179

180 3.sz. melléklet kialakítása. Belterületen a tervezések során célszerű az irányhelyes közlekedés feltételeinek kialakítása, a kerékpárral közlekedők gyalogosoktól külön felületen történő vezetése. Az egyes létesítmény típusokat a már említett útügyi műszaki előírás részletesen bemutatja, az alábbiakban csak a legfontosabb önálló létesítmény típusokat ismertetjük röviden: KERÉKPÁRSÁV - Egyszerű kerékpársáv: a szomszédos gépjármű forgalmi sávtól csak hosszirányú burkolati jel választja el. - Védett kerékpársáv: a szomszédos gépjármű forgalmi sáv melletti biztonsági tér, illetve az áthaladást korlátozó, de nem megakadályozó elemek választják el. - Megemelt kerékpársáv: a szomszédos gépjármű forgalmi sávhoz képest szintben megemelt, attól ferde szegély választja el. - Alkalmazni főként lakott területen érdemes, ott, ahol a gépjárműforgalom nagysága miatt fölmerül a kerékpárosok és a gépjárművek elválasztásának igénye. NYITOTT KERÉKPÁRSÁV Nyitott kerékpársáv csak lakott területen, kétirányú úton alkalmazható külső forgalmi sávként szegély vagy padka mellett. Szélessége irányonként legalább 1,00 m, legfeljebb 1,50 m. Nem tervezhető nyitott kerékpársáv olyan szakaszon, ahol kerékpársáv is kialakítható. Alkalmazni forgalomcsillapítás céljával is lehet. MINIMÁLIS KIALAKÍTÁS KIALAKÍTÁS KERÉKPÁRÚT (ÉS TÍPUSAI) A kerékpárút a közúti forgalom többi résztvevőjétől alapvetően a kerékpáros forgalom részére elkülönített út. Alkalmazni főként lakott területen kívül, települések összekötésére, turisztikai célpontok föltárására ajánlott. Lakott területen történő alkalmazása csak speciális helyi körülmények fennállása esetén lehet indokolt. Lakott területen a számos oldalváltás és kereszteződés miatt útpályától elkülönült (egyoldali) vezetés nem kockázatos. MINIMÁLIS KIALAKÍTÁS 180