Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I. Preambulum az Alapító Okirat szerint II. III. Az intézmény filozófiája Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása - Szervezeti ábra - Munkaközösségek munkája és működése - Működési rend IV. Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként V. Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai 1. Pedagógiai Szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás b) a fejlesztő nevelés c) szakértői bizottsági tevékenység d) a nevelési tanácsadás Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása 2

3 Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás h) a gyógytestnevelés i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás 2.Óvodai nevelés 3.Alapfokú nevelés-oktatás 1 8. Osztályig a. Tanulásban akadályozottak (1.-8.) b. Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése) c. Értelmileg akadályozottak (1.-8.) d. Beszédfogyatékosok (1.-4.) Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 4.Középfokú nevelés-oktatás a. Speciális Szakiskolában 1. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9.E. évfolyamon 2. OKJ-s szakmai képzés évfolyamon Textiltermék-összeállító Sütőipari és gyorspékségi munkás Parkgondozó b. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában: Szövött tárgykészítő Háztartástan VI. Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba 2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái 3

4 3. A tankönyvrendelés szabályai 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 6. Környezeti nevelés 7. Egészség nevelési program 8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység 9. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 10. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység VII. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei VIII. Az intézmény minőségirányítási programja IX. Legitimációs záradék X. Tantárgyak óraszámai évfolyamonként heti bontásban 4

5 PREAMBULUM Az intézmény neve: Az intézmény rövid neve: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Arany János EGYMI Székhelye: 9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64. Telefon/fax: 96/ Telephely: 9300 Csorna, Arany János u. 19. Telefon: 96/ címe: Honlap: Típusa: Működési területe: Alapító és irányító szerv közoktatási intézmény Győr-Moson-Sopron Megye Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium neve, és székhelye 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2.-4 Középirányító szerv Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület neve, és székhelye 9021 Győr, Nádor tér 4. A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó Alapító Okirat száma: IX-09/30 200/2012 5

6 AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA 1. Helyzetkép: Intézményünk 1981-ben nyitotta meg kapuját. Az azóta eltelt 25 évben Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. A es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét február 15. óta a két új épületben közel m 2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás, kibővülve a pedagógiai szakszolgálati és nevelési tanácsadással, melynek keretén belül több terápiás eljárást vezettünk be, melyet folyamatosan az igényeknek megfelelően bővítünk. Modern, jól felszerelt iskolánkban tanulóinkat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről január 1.-től az alapító és irányító szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 1055 Budapest Kossuth Lajos tér Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy intézményünkben csak sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: - A NAT - A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - A kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz Általános irányelvként fontosnak tartjuk: - A sajátos nevelési igényű gyermek harmonikus személyiségfejlődését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja. - A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága 6

7 befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. - Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodó-készségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. - Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk. - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Az iskola tanulóinak 60%-a bejáró, 40%-a csornai gyermek. A tanulók jelentős része a rossz szociokulturális környezet, a hátrányos helyzet miatt fogyatékosságától függetlenül is megsegítésre szorul. Szüleik közül az alacsony iskolázottság miatt sokan munkanélküliek, vagy a létminimum határán élő rokkant-nyugdíjasok, kisnyugdíjasok. Ritka a biztos munkahellyel rendelkező, rendezett körülmények között lévő családban élő tanulónk. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával próbálja enyhíteni a nehéz helyzetben lévő családok gondjait. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának. 2. Az intézmény filozófiája Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni: A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár 7

8 Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a sajátos nevelési igényű elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő és feladatterápiákat minden életkorban a gyermek meglévő mozgás játék és értelemszintjéhez igazítjuk. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet fordítunk az anya-gyermek kapcsolat elmélyítésére szolgáló fejlesztő tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe. 8

9 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János EGYMI vezetése és hatáskörei Intézményvezető Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Intézményvezető - helyettese Speciális Szakiskola Intézményvezető-helyettese Gazdasági vezető - Pedagógiai Szakszolgálat - Asszisztensek - Általános iskolai oktatás - Iskolai pedagógusok - iskolai tanulószoba, napközi - gyermek és ifjúságvédelem - pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások - Speciális szakiskolai - gazdasági ügyintéző pedagógusok - Karbantartó - Szakoktatók 9

10 (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.) Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése Óvoda Iskola Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskola Speciális Szakiskola a.) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés Tan. ak. Ért. ak. Beszédfogy. Tan. ak. Ért. ak. oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés Elők. Felj. isk.okt 1-4.oszt évf évf c) szakértői bizottsági tevékenység * Osztály 1-4. oszt. Textiltermék-össz. Szövött tárgy k. d) a nevelési tanácsadás 1-4. oszt oszt Sütőipari és gyors- Háztartástan Pszichológiai vizsgálatok, terápia 5-8. oszt. pékségi munkás; Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek Parkgondozó ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

11 Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES GAZDASÁGI VEZETŐ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES Közvetlenül irányítja az Erzsébet Felelős az egész intézmény Közvetlenül irányítja az Arany János királyné úti épületben a gazdasági vagyongazdálkodásáért. úti épületben a gazdasági vezető vezető kivételével a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai kivételével a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők tevékenységét, és a technikai dolgozók munkáját dolgozók munkáját. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza!

12 Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: Óvoda: Általános Iskola: Speciális Szakiskola: Pedagógiai Szakszolgálat: Porta szolgálat: Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét - Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez 2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik. Munkaközösség vezetők: Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák. Megbízásos feladatkörök esetén a szerződések szövege tartalmazza a kötelességeket és jogokat, és az ellátandó feladatokat. 12

13 AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK, EZEK NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA 1. A Pedagógiai Szakszolgálat alapfeladatai és nevelési céljai Alapfeladatai: a) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység d) a nevelési tanácsadás Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek ellátása Alapozó terápia Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, 13

14 a. )Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás A korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. A korai fejlesztés, gondozás a tanév rendjéhez igazodik, mely év közben is megkezdhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatait a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményére építve valósítjuk meg. Célcsoport: Célja: Feladata: a 0-5 éves korú különböző sérülésekkel élő sajátos nevelést, fejlesztést igénylő gyermekek. az eltérő sérülésben szenvedő gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, amely minél több kisgyermek integrációját teszi lehetővé a helyi óvodákban, iskolákban - Intenzív nagymozgás fejlesztés - Kognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Sindelar program - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. - Ayres-terápia Eszközei: Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, Sindelar-teszt, tanulást segítő és fejlesztő eszközök. b) A fejlesztő nevelés A fejlesztő nevelés a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett komplex gyógypedagógiai fejlesztés, melynek feladata a fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítés a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. A fejlesztő nevelés keretében a 14

15 gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő fejlesztési feladatok végrehajtásának időkeretét a szakértői bizottság szakértői véleményére alapozva a fejlesztő szakember állapítja meg. A fejlesztés megvalósulhat egyéni és csoportos formában is. Ha a fejlesztő nevelés igénybevétele pedagógiai szakszolgálati intézményben nem oldható meg, a gyermek fejlesztésére otthoni ellátás keretében kerül sor. Célcsoport: Célja: Az 5 évet betöltött, tanköteles korú súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermek, a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek olyan prevenciós és rehabilitációs fejlesztő és feladatterápiája, melynek feladata a fejlesztő nevelésoktatásra való felkészítés Fejlesztési területek: - Intenzív nagymozgás fejlesztés - Kognitív fejlesztés - Percepció fejlesztés - Érzékelés észlelés fejlesztése - Beszédfejlesztés sérülésekre adaptálva. - szenzoros integrációs terápia, Ayres-terápia Eszközei: Nagymozgást fejlesztő eszközök Ayres-terápiás eszközök, vizuális percepciót fejlesztő eszközök, tanulást segítő és fejlesztő eszközök. c) Szakértői bizottsági tevékenység Célcsoportja: 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok (közoktatási intézményi tanulók) Ellátási körzet: A tankerületi szakértői bizottság területi ellátási kötelezettsége arra a járási, tankerületre terjed ki, amelyben működik, illetve amelyet a Fenntartó kijelölt számára. A szakértői vizsgálat indítható: a) hivatalból, b) hatósági megkeresésre, 15

16 c) szülői kérelemre, d) illetve a szülő egyetértésével da) a nevelési-oktatási intézmény, db) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, gyermekotthon, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, dc) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye kezdeményezésére. A szakértői bizottsági tevékenységet a pedagógiai szakszolgálati intézmény szervezetileg és szakmailag önálló intézményegysége látja el. A pedagógiai szakszolgálati intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít: - az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából - óvodába járó gyermek esetén annak megítélésére, hogy hétéves korában szükségese újabb nevelési évet kezdenie az óvodában, - annak megítélésére, hogy a gyermek számára javasolt-e, hogy hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését; - a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása, vagy kizárása céljából. Amennyiben a szakértői bizottság vizsgálata alapján a gyermeknél, a tanulónál sem a beilleszkedési, sem a tanulási, sem a magatartási nehézség, sem a sajátos nevelési igény nem állapítható meg, de eredményes óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához iskolapszichológiai, óvodapszichológiai vagy logopédiai ellátásba vétele indokolt, a szakértői bizottság a pedagógiai szakszolgálati intézmény keretében történő megfelelő ellátásba vételét kezdeményezi. 16

17 d) A nevelési tanácsadás Célcsoportja: 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok (közoktatási intézményi tanulók) Célja, feladata: - a pedagógiai szakszolgálati intézménynél valamennyi jelentkező gyermek, tanuló esetében a jelentkező nyilvántartásba vétele, a szülővel az első, problémafeltáró beszélgetés lebonyolítása, a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítés, vagy a szakszolgálati ellátásba vétel szükségességének meghatározása; - a pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelési tanácsadás feladatának keretében ellátásban részesülők esetében segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja - pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végezése és szakvélemény készítése a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére - esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását. Alkalmazott terápiák: Pszichológiai vizsgálatok, terápia Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek ellátása Alapozó terápia 17

18 Pszichodráma Drámapedagógia Mentálhigiénés-foglalkozás Képzőművészeti terápia Mozgásnevelés Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Különleges bánásmódot igénylő, SNI és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/ tanuló, gyógypedagógiai ellátása Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása Hallásfejlesztés Pszichológiai vizsgálatok, terápia Színtere: Célcsoportja: Győr-Moson-Sopron Megye egész területe 3 évtől 18 éves korig Célja és feladata: A rászoruló, 3-18 éves korú gyermekek, fiatalok pszichés rendellenességeinek feltárása, terápiája. Feladat továbbá, a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, és magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, ill. iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos problémáinak feltárása, a feladatok meghatározása. Ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása, a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéb adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Felülvizsgálat: a nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek és tanuló fejlődését- a fejlesztő foglalkozás fennállása alatt- az első vizsgálatot követő 2. évben, ezt követően 3 évenként felülvizsgálja. Módszerei: Szűrés, prevenció, anamnézis készítése, beszélgetés, tesztek felvétele 18

19 Eszközei: Pszichológiai tesztek Nyelv- és beszédfejlesztés, diszes gyermekek ellátása Az ellátottak köre A közoktatás területén az alapvégzettségnek megfelelő színtereken a beszéd- és nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek különböző csoportjai. Valamennyi olyan gyermek, akiknél az anyanyelvi képesség gyengébb színvonala, az olvasás, írás, helyesírás nehézsége és zavara a kortárscsoportban történő továbbhaladást akadályozza. A fejlesztés célja - a beszélt és írott nyelv elsajátításának és használatának elősegítése - problémák megelőzése, enyhítése, illetve megszüntetése A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus feladata, kompetenciája (a logopédiai hálózattal együttműködve) A kiejtés eltérésének esetén, a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben - beszédszervi mozgást fejlesztő gyakorlatok végzése - a beszédhangok differenciálása - a már kialakult hangok játékos automatizálása, begyakorlása - általános képességfejlesztés 19

20 A nyelvelsajátítási nehézségek és zavarok esetén - a beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben szókincsfejlesztés, játékos begyakorlás - szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvi fejlesztése - beszédgyenge, nem beszédhibás gyermekek anyanyelvi fejlesztése Olvasás, írás- helyesírás tanulási problémák megelőzése esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése - figyelem és emlékezetfejlesztés Olvasás, írás- helyesírási nehézségek és zavarok esetén - általános képességfejlesztés testsémafejlesztés az észlelési mozgás és orientációs képesség fejlesztése nyelvi képesség fejlesztése - figyelem- és emlékezetfejlesztés - az összeolvasás és a folyamatos olvasás képességének fejlesztése - az önálló olvasóvá nevelés elősegítése a gyakorlás különböző formáinak felhasználásával A folyamatos beszéd eltérése és zavara esetén - a logopédussal és más szakemberrel egyeztetett feladatok ellátása - fokozott egyéni bánásmód alkalmazása - a gyermek beilleszkedésének elősegítése az adott szociális környezetben - játékos lazító gyakorlatok végzése gyermekcsoportban 20

21 - általános képességfejlesztés A nyelv- és beszédfejlesztő pedagógiai diagnosztikai kompetenciája - a logopédus/okkal egyeztetett módon szűrővizsgálatok végzése - javaslat további (logopédus, szakorvos, pszichológus közreműködésével történő) szakirányú vizsgálat elvégzéséhez - egyéni ill. speciális fejlesztésre szoruló gyermekek korai felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása - a szülő irányítása a szakellátás megfelelő intézményeibe - a gyermek aktuális nyelvi fejlettségéről és egyéb esetleges problémáiról speciális fejlesztőpedagógiai vélemény készítése, nevének aláírásánál a szakképzettség feltüntetése Az alábbi szűrővizsgálati eljárások alkalmazása: a gyermek teljesítményének leírása megfigyelés alapján anamnézis és jelen állapot felvétele artikuláció vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Juhász- Bittera- féle megkésett és akadályozott beszédfejlődés vizsgálat alkalmazása GMP- teszt felvétele verbális emlékezet vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) a reláció szókincs vizsgálata (a Prefer-teszt részpróbájával) Goodenough-féle rajzvizsgálat alkalmazása Inizan-teszt alkalmazása a Kassai- Kovács féle szóanalízis és verbális emlékezet vizsgálata DPT-teszt alkalmazása az íráskészültség vizsgálata a (Prefer-teszt részpróbájával) 21

22 figyelem- és lateralitás vizsgálatok végzése olvasás-, írás- és helyesíráskészség felmérése Terápia eszközei: A nyelv- beszédfejlesztés hatékonyságát elősegítő fejlesztő játékok, terápiás programok, szoftverek, informatikai eszközök, könyvek, munkafüzetek. A tanulók értékelése, minősítése A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - tünetmentes - lényegesen javult - részben javult - keveset javult - nem javult - nem minősíthető - kimaradt Alapozó terápia A terápia fő célja: a mozgáskoordináció fejlesztése, a harmonikus mozgás kialakítása, a rosszul szerveződött agyi struktúrák újrahuzalozásával,a tudatosan felépített terápiával az önkorrekció lehetősége nyíljon meg. Az ellátottak köre az alábbi felsorolásban szereplő részképesség hiányok illetve egy lassúbb fejlődési tempó miatti kortól elmaradott fejlettségi szint miatti fejlesztésre szoruló gyermekek: Nagymozgásokban való ügyetlenség. 22

23 Rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség. Finommotorika gyengesége. Mozgásos játékokban való ügyetlenség. Térben való bizonytalanság. Oldaliságban való tájékozódási képtelenség. Testismeret gyengesége. Fejletlen grafomotorika, íráskészség elmarad a korától. Időbeli tájékozódás súlyos zavara. Szerialitás gyengesége. Beszédbeli problémák. Dyslexia gyanúja. Pszichés problémák. Családi háttér rendezetlensége miatti problémák. Túlzott érzelmi függőség illetve elutasítás. A terápia a humán nagymozgásokon alapul és a tökéletes mozgáskoordináció elérését célozza meg. Miután a mozgáskoordinációs képességek a mozgás-végrehajtás minőségében, a gazdaságos, csiszolt mozgásban és a cselekvés/tanulás eredményességében jutnak kifejezésre, a mozgáskoordináció fejlesztésével a gyereket megtanítjuk uralni saját mozgását, és testének mozgástervezését. A mozgáskoordinációs képességek: a külső környezetből (látás, hallás, irány, mélység, térérzékelés, ritmus) és a belső környezetből (izület, izom, helyzetérzés, mozgásérzékelés) nyert információ finom elemzése, ezért a magasabb rendű idegrendszeri funkciókkal, mint amilyen az anyanyelvi készség szoros összefüggést mutat. A koordinációs képességek a mozgások szabályozását teszik lehetővé. A szabályozó folyamatok feltétele, hogy a gyerekben van egy előre elképzelt mozgásprogram a mozgás meghatározott jellemzői mentén (irány, ritmus, dinamikai összetevők, stb.) és ez azonosságot fog mutatni a végrehajtott cselekvéssel. Ha a kettő között eltérés van, az érzékszervekből érkező visszajelentés alapján képesek vagyunk javítani. Ez a külső-belső környezetből nyert információ, majd az állandó korrekció a végrehajtás során, ez maga az érzékszervi tanulás modellje. 23

24 A mozgás-észlelés befolyásolja és szabályozza a mozgást, a mozgás szabályozza az észlelési folyamatot. Mindez fejleszti az összerendező képességet. A gyermek a gimnasztika során megtanulja összerendezni a külső és a belső információkat, kiválasztja azokat az ingerületeket, amelyek bizonyos helyzetben meghatározóak és elutasítja a lényegtelennek ítélt információkat. A gyakorlatok a tudatos és pontos végzésen keresztül felélesztik a koncentrációt és az önfegyelmet. A látásérzékelés fejlesztése a mozgásminták megfigyelésével és utánzásával történik. Az akusztikus és akusztiko-motoros fejlesztés a mozgások ritmusos tapsra vagy ritmusos mondókára, versekre történő végzésével valósul meg. A formaérzék és a koordináció együtt fejlődik, amikor a gyerek az izomműködésből megérzi a mozdulat pontos kivitelét anélkül, hogy látná, és ugyanakkor megtörténik a testrészek mozgásának harmónikus összehangolása. Ugyancsak együtt fejlődik a gyermek mozgásbeli tér, idő és dinamikai érzéke: a mozdulatok pályája meghatározza a mozgás térbeliségét, a mozgás ritmikája az időbeliséget és a dinamika a szükséges erőadagolást és tónusállapotot. A gyermek mozgásvizsgálatának értékelése-mérése szöveges értékeléssel történik az alábbi mondatbank szerint: Nem képes a gyerek a mozdulatra. Képes de nagyon nagy segítséggel. Igen sok problémával. Készség, van már ügyessége, de problémával. Kifejezett készség, de nem automatikus vagy automatikus, de nem szép. Automatikus és szép. Eszközei: Logikai készségfejlesztő Érzékelést, észlelést fejlesztő Mozgásfejlesztő terápiás eszközök 24

25 Pszichodráma Ellátottak köre: Magatartászavarok (túlmozgásos, agresszív gyerekek) Visszahúzódó, félszeg, szótlan gyermekek ösztönzésére Pszichoszomatikus zavarok kezelésére (allergia, enurézis, fejfájás) Halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek fejlődésére Kreatív gyermekeknek Súlyos személyiségproblémát felmutató gyermekek kezelésére Egocenrtikus gyermekeknek Autisztikus gyermekeknek Speciális nevelési igényű gyermekeknek Befelé forduló, magányos, álmodozó gyerekek részére Családi és társas konfliktusok dramatikus feldolgozására A terápia célja: Olyan érzéseket, képzeteket, fantáziát, magatartást idéz fel, vagy éleszt újra, amelynek játékos kifejezése lehetővé teszi a személyiség megismerését, fejlesztését vagy módosítását. Feladata: Tájékozódást ad térben és időben Diszkréten fejezhetőek ki az érzelmek (szorongás, félelem, szenvedés, öröm) 25

26 Mozgósítják a belső erőket Önbecsülést teremt A többiek jobb megbecsülését Egymásra figyelést Segíti a szocializációt A konfliktus kezelési technikák megismerése Szabályok betartása Kognitív képességek fejlesztése Módszere: pszichodramatikus játék Eszköze: különböző ruhák, kendők, anyagok, maszkok, rajzeszközök, varázslóruha-táska-(sok-sok apró tárgy) Értékelés: félévkor a szülők szóbeli tájékoztatása év végén a gyerekekről szöveges értékelés (Egyéni fejlesztési napló) Drámapedagógia Az ellátottak köre Az ellátottak köre azokból a gyerekekből, illetve gyerekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a pedagógusok, a védőnők erre a fejlesztésre javasolnak. 26

27 Célok és feladatok Tánc Tudatosítsuk a tánc szellemi, fizikai és esztétikai értékeinek lehetőségeit. Tudjunk különbséget tenni a játékos, a szórakoztató és a művészi tánc között. Gyűjtsük össze az eddig megismert mozgásos játékokat, táncokat. Határozzuk meg az emberi élet azon eseményeit, amelyek alkalmával elengedhetetlen a tánc jelenléte. Meg kell értetni, hogy az egyéni és csoportos tánc, aminek alapja a mozdulat, érzelmeket fejez ki, szorosabbá teheti kapcsolatunkat társainkkal, környezetünkkel. Kellemes, nyugodt csoportlégkör kialakítása, nyitott, oldott hangulat megteremtése. Fedezzék fel saját testük lehetőségeit (súly, hajlékonyság). Fejlődjék a koncentrációs képesség. Tapasztalják meg, hogy a tánc nem magányos művészet, hanem lehet páros vagy csoportos tevékenység, amely során az együttlét öröme fokozható. Érezzék az izmok egyenkénti és összehangolt mozgását. Mondókák tanulásával a tiszta, érthető, hangsúlyos beszéd elősegítése Dráma Fejleszteni a gyerekek pszichikus tulajdonságait. Serkenteni a tananyag felidézésével a reproduktív emlékezetet, az új helyzetekben való újszerű feladatok megoldásával a produktív emlékezetet és képzeletet. Ösztönözni a gyerekeket a problémalátó, problémafejtő, kombinatív, rendszerező gondolkodásra és tevékenységre. 27

28 Gyarapítani, a jártasságok, készségek, képességek fejlesztésével az önképző személyiség tudását. Fokozni az akaraterőt, a feladatok megoldására ösztönző és kiterjedő motivációval. Eredményes megoldásokkal kell bővíteni a pozitív érzelmi megnyilvánulásokat. Tudatosítani, hogy a játék és a munka együttese nemcsak nehéz feladatot, hanem kellemes szellemi izgalmat és felszabadult társas együttléti örömöt is jelenthet. Fejleszteni a kreatív, alkotó munkaképességet. Törekedni a beszédkészség (szókincs) fejlesztésére és a kulturált, érthető, kifejező szövegmondás gyakorlatára, megvalósítására. Alakítani és gazdagítani az egyéniségét, jellemét = személyiségformálás. A tanulók érzékeljék a tér és idő viszonylatát. Fejlődjön a megfigyelőképességük. Tudjanak helyes légzéssel hangot képezni, szöveget mondani, és mindezekkel együtt kifejezően mozogni. Erősödjön a koncentrációs képesség. Alakuljon ki a harmonikus csoportmunka, az egyéni és páros gyakorlatok alkalmazásával. Bábjáték Törekedni kell arra, hogy a bábjáték, az irodalom/beszédkészség szép kiejtés és a zene mindig egységes egészet alkosson. Megmutatni a reális tervezés elsődlegességét és a megvalósítás lehetőségét. Rávilágítani a beleélő képesség fontosságára. Kiemelt szerepet kapjon az ötletesség belső képek az esztétikai igény fejlesztésével, fokozásával. A világra nyitott, harmonikus közösségi emberré válás. 28

29 A társakkal szemben/mellett gyakorolt helyesen megválasztott magatartásformák alkalmazása a jó és a rossz harcában, az élet és halál kérdésében. Munkaformák - egyéni terápia - csoportos terápia - egyéniesített csoportterápia A terápia eszközei Mindazon eszközök, amelyek elősegítik a tánc, dráma és báb terápia hatékonyságát. Szakkönyvek, népi mondókák, bábok, bábkészítéshez szükséges eszközök, CD lejátszó, DVD lejátszó, televízió, ritmushangszerek, népi gyermekjátékok, rajzeszközök. A gyermekek értékelése Az értékelés minden foglalkozás végén, szóban történik. A tanév végén írásos értékelés az éves munkáról. Mentálhigiénés foglalkozás Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. A foglalkozás célja A gyermek lelki egészségével kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának elősegítése. 29

30 Feladatok A gyermek lelki egészségének megőrzése, helyreállítása. Személyiségének, képességeinek fejlesztése, pl.: kreativitás, önbizalom, önismeret, stb. Kommunikációs ill. konfliktuskezelő készségek fejlesztése. Szorongás, stressz csökkentése. Módszerek Csoportos foglalkozás, tréning. A tréning alapvetően készségfejlesztésen alapuló, csoportos módszer. A csoportban a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, tapasztalati tanulás útján új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásukról. Ennek eszközei különféle játékok, szituációs és szerepgyakorlatok. Eszközök Szerepjátékok kellékei, bábok, textíliák (pl. lepedők, fonalak, sálak). Feladatlapok, színes papírok, olló, ragasztó, színes ceruzák, filcek, üres lapok, kártyák, stb. Értékelés Szöveges értékelés a gyermek viselkedéséről, különböző helyzetekhez való viszonyulásáról, személyes kapcsolatairól; állapotáról a szakvéleményben megfogalmazottak vonatkozásában. Képzőművészeti pedagógiai terápia Az ellátottak köre A nevelési tanácsadó pszichológusai által javasolt gyerekek, fiatalok. Elsősorban a nehezen tanuló és/ vagy magatartás-problémával, részképesség problémával küzdő óvodás és általános iskolás gyermekek számára ajánlott. 30

31 A foglalkozás célja, feladata A képzőművészeti pedagógiai terápia célja a személyiség és képességfejlesztés, melyet a vizuális-művészeti nevelés eszközeinek felhasználásával ér el. A terápia épít arra, hogy az alkotói folyamat a gyermek szinte minden képességét megmozgatja, ezért alkalmazása a tanulási képesség fejlesztésében is sikeres lehet. Módszerek A foglalkozások egyénileg és csoportokban történnek, tevékenységtartalmát az alkotó folyamat és a célzott fejlesztés adja. Eszközök A vizuális alkotás folyamata: Árnyjáték Bábjáték Drámajáték Mozgásos játékok Tánc zene Mozgásnevelés Célcsoport: A tanulásban, illetve értelmileg akadályozott, mozgásszervi károsodást mutató sérült gyermekek 0 16, illetve 18 éves korig. A mozgásszervi károsodás megmutatkozhat: a. A tartó és mozgató szervrendszer struktúrájának sérülésében vagy hiányában b. A fizikai teljesítő képesség, valamint 31

32 c. Az életkori normákhoz viszonyított testi képességek és tevékenységek megváltoztatásában. Célok és feladatok: A mozgásszervi károsodás rehabilitációja (helyreállítása) korrekciója, kompenzációja, valamint a további károsodások kialakulásának megelőzése. - Alkalmazott testnevelés, vagyis a testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság, edzettség, hajlékonyság, izületi kimozgathatóság, állóképesség, koordinációs képesség). - Egészségnevelés illetve az egészség megőrzésére, megszilárdítására való törekvés. - A tanulók mozgásműveltségének, és mozgásigényének kialakítása. - Mindennapos tevékenységre nevelés, melynek során a gyermek megtanul a sérüléseivel élni, önmagát ellátni, tevékenykedni. (Az önellátási, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységek elsajátítása a mozgásállapottól és a feladatmegoldó képességtől függően.) - A mozgáskárosodással oki összefüggésben álló beszédzavarok korrekciója a beszédmozgás komponenseinek mozgásnevelés útján történő befolyásolása. - Törekszünk az érzékelés észlelés fejlesztése mellett a pszichomotoros gyakorlás elvének a megvalósítására is. Módszerek: - Minden esetben sérülés specifikus módon és formában, a tanuló biológiai károsodása és funkcionális állapotának figyelembevételével kell megválasztani a fejlődés és fejleszthetőség elvét szem előtt tartva. - A fokozatosság és az optimális terhelhetőség elvére építünk. - A gyermek mozgásmotivációjának, illetve mozgásigényének növelése érdekében a játékba ágyazott mozgásnevelésre törekszünk. (A játék eszköz és módszer is egyszerre.) - Előtérbe helyezzük a tanulók szomatikus és funkcionális állapotára adaptált játékos sportot. - A korrigált mozgásminták ismételt begyakorlásával azok interiorizálására törekszünk. 32

33 Eszköz: - A mozgásnevelés érdekében felhasználunk minden olyan eszközt (speciális mozgásfejlesztő eszköz, technikai, illetve alkalmi segédeszköz ), amely az adott tanulónál a közvetlen vagy távlati cél elérésében a legmegfelelőbb. - Játék és sport, mint eszköz alkalmazása. - A zene a ritmusos, harmonikus, dinamikus és összerendezett mozgásra nevelés egyik legnépszerűbb eszköze. Színterei: - Mozgásnevelés óra, - Testnevelés és egyéb tanórák, munkafoglalkozások, - Sportkör, - Speciális képességfejlesztő foglalkozások. Részképesség zavaros gyermekek fejlesztése Célcsoport: A Nevelési Tanácsadó pszichológusai, vagy logopédusai által készített szakvélemény alapján rászoruló 3-8 éves korú gyermekek. Részképesség zavaros gyermek az, aki életkori fejlettségi szintjétől lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutat, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jött létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. Fejlesztés elsősorban a nagymozgások és finommozgások ügyetlenségének fejlesztésére fekteti a hangsúlyt. Ezen kívül fontos feladat még: - súlyos beszédfejlődési zavaros gyermekek ellátása: megkésett/akadályozott beszédfejlődésük esetén - iskoláskorú diszlexiában szenvedő tanulók fejlesztése - diszgráfiás gyermekek számára az írás alaki oldalának javítására 33

34 - alacsony átlagos, és alacsony határesetű intelligenciahányados esetében, képességükben lemaradt gyerekeknél (IQ: 70-85) komplex fejlesztés - túlmozgásos/figyelemzavaros, / hyperaktív/ gyermekek ellátása. Célja, feladata: A részképesség zavarok: az érzékelés, észlelés, a mozgás, a beszéd, az emlékezet, figyelem, gondolkodás eltérő működésének fejlesztése a szenzitív periódusban gyógypedagógiai módszerekkel, terápiával, eszközökkel. - bizonytalan, összerendezetlen mozgás, testkép fejlesztése - téri- időbeli tájékozódásának, lateralitásának javítása - szerialitás kialakítása - figyelemkoncentráció fejlesztése - figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő gyermekeket segítése - vesztibuláris ingerek erősítése. - szenzoros integráció - a testséma fejlesztése - nagy- és finommozgás koordinációjának pontosítása - gyermek izomzatának erősítése, testtartásának javítása - a gyakorlatok végrehajtása során ritmus és emlékezet fejlesztése - statikus és dinamikus egyensúly és rugalmasság kialakítása - taktilis (tapintási) ingerek erősítése, javítása - szabálytudat, a kudarc tűrés és a közösséghez tartozás érzésének erősítés Módszerek: 1. Beszédfejlesztés: - szókincsbővítés, 34

35 - hanganalízis-szintézis, - mondatgyakorlatok alkalmazása. 2. Beszédmozgás tudatosítása: - ajakmozgások megfigyelése, - zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése. 3. Iránygyakorlatok: - mozgásirányok megfigyelése, - írásgyakorlatok mozgással, - olvasás iránya, sorváltás, - téri relációk verbalizálása, - tájékozódás a vonalrendszerben. 4. SINDELAR módszer 5. Ayres-terápia 6. Szenzoros integrációs terápia Eszköz: Csabay Katalin által összeállított LEXI- sorozat darabjai. Mozgásfejlesztést, érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök, Ayres-terápiás eszközök, Puzzle- kirakók, figyelem koncentrációt erősítő játékok Színtere: Egyéni és csoportos terápiás foglalkozások 35

36 Különleges bánásmódot igénylő, SNI és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/ tanuló, gyógypedagógiai ellátása A komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátás keretében: - pszichológiai, gyógypedagógiai és pedagógiai vizsgálatot, gondozást végez, - terápiás ellátást, korrektív megsegítést nyújt a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a nevelési tanácsadás keretében fejlesztésben részesülő gyermekek, tanulók számára, - a gyermek, a tanuló fejlesztése során az állapotára irányuló változásokat a folyamatdiagnosztika során értékeli, - pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosít, és konzultációs lehetőséget nyújt a gyermekek, a tanulók szülei, pedagógusai részére. Célcsoportja: a TKVSZRB által megállapított SNI, és a SZB szakvéleménye alapján BTMN küzdő tanköteles korú gyermek, illetve közoktatási intézmény tanulója. Színtere: Egyéni terápia Csoportos terápia Eszközök: Mozgásfejlesztő eszközök Szenzoros integrációs, Ayres- terápiás eszközök Értelmi képesség, készségfejlesztő játékok Érzékelést, észlelést fejlesztő eszközök 36

37 Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek ellátása Célcsoportja: a TKVSZRB által megállapított SNI, tanköteles korú gyermek, illetve közoktatási intézmény tanulója. pervazív fejlődési zavarban szenvedő, és/vagy autisztikus tünetekkel élő gyermekek Színtere: Egyéni terápia Csoportos terápia Az autizmussal élő gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotíp viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A deficitek okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyosból a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formában jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus spektrum zavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatóak: értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar, beszéd-, érzékszervi-, mozgás- vagy "más" fogyatékosság, viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió, étkezési és alvási zavarok előfordulása is gyakori. A fejlesztési, tanítási módszerek alkalmazása során figyelembe vesszük a következő jellemző tulajdonságokat: az elmeolvasás nehézségei: a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, 37

38 belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban, a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes hiánya, a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is (ezt a nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai), az egyenetlen képességprofil (pl. ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek). Erősségek, amelyekre az autizmussal élő gyermekeknél építeni lehet: a megfelelő szintű vizuális információ általában informatív, tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, jó mechanikus memória, megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás, egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene). Nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során: szenzoros ingerfeldolgozás zavarai, figyelemzavar, utánzási képesség deficitje, percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák, analízis, szintézis műveleteinek problémája, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje, általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája, emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél, 38

39 nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor, a feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya, szimbolikus gondolkodás fogyatékossága, énkép, én tudat fejlődésének deficitje, a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén, képességek, ismeretek kreatív (nem idioszinkretikus) alkalmazásának hiánya, gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól). Alkalmazott módszerek, eszközök A fejlesztésben és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitívviselkedésterápiás módszerek alkalmazása: a kívánt viselkedések szisztematikus megerősítése, a szóbeli magyarázatok csökkentése, bemutatás, modell nyújtása: azoknál a gyermekeknél, akik képesek utánozni fizikai és verbális prompt a kívánt viselkedés elsajátításához Alternatív és augmentatív kommunikációs (AAK) eszközrendszerek használata: PECS (Képkártya Cserés Kommunikációs Rendszer), vizuálisan segített kommunikáció Protetikus környezet kialakítása (TEACCH módszer szerint): a tér és az idő strukturálása a tevékenységek szervezése átlátható módon 39

40 Szociális- és kommunikációs fejlesztés: szociális történetek, "babzsákos foglalkozás", Én-könyv és személyes napló, zenei interakciók egyéni motivációs rendszerek kialakítása Ellátottak köre: Hallásfejlesztés Diagnosztizált, átmeneti vagy tartós hallássérülés esetén. A fejlesztés célja: Az egyéni hallásfejlesztés eszközeivel a hallási figyelem, az észlelés, az emlékezet fejlesztése; az artikulációs zavarok csökkentése, a kifejezőkészség és a grammatizmus kialakulásának elősegítése. Hallási figyelem és differenciáló képesség fejlesztése, beszédhangok és zörejek megkülönböztetése, lokalizálása, szavak felismerése. Beszédmegértés fejlesztése, egyszerű utasításokkal, cselekvéses helyzetekkel, képtörténetek mesélésével stb. Aktív és passzív szókincs fejlesztése, bővítése játékosan, cselekvéses helyzetekbe ágyazva, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Kifejezőkészség fejlesztése, képtörténetekkel, saját élmény mesélésével, az életkori sajátosságoknak megfelelően. A szurdopedagógus feladata, kompetenciája: - A logopédiai szolgálat által kiszűrt, és az audiológiai állomásokon diagnosztizált gyermekek terápiás fejlesztése-18 éves korig - Szájról olvasási készség kialakítása 40

41 - Hangtanítás - Hallásritmus fejlesztése - Aktív-passzív szókincstartomány bővítése - Megfelelő beszédpélda nyújtása - Kifejezőkészség fejlesztése - Hallás fejlesztése - Hallókészülék ellenőrzése - Társalgás alapjainak kialakítása - Célzott beszéd - hallás fejlesztés - Hallásnevelés Munkaformák: - Egyéni terápia - Csoportterápia - Egyéniesített csoportterápia Terápia eszközei: - Szájparaván - Beszédlottó-képanyagok - Hangkeltő-zörejkeltő játékok - Varázsdoboz-szoftver - Más képességfejlesztő szoftverek, játékok, könyvek, munkafüzetek - Elemmérő - Steto - clip A gyermekek értékelése, minősítése: 41

42 A tanév eleji, félévi és tanév végi mérések alapján: - Tünetmentes - Lényegesen javult - Részben javult - Keveset javult - Nem javult - Nem minősíthető - Kimaradt A szurdopedagógus egyes esetekben szöveges értékelést alkalmaz. e) A logopédiai ellátás Az ellátottak köre: A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a Szakértői Bizottság, az orvosok, a pszichológusok, a védőnők, a pedagógusok, ill. a szülők logopédiai vizsgálatra javasolnak; valamint a tanév eleji területi - logopédus általi- szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít - 18 éves korig. A logopédiai terápia célja: Biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. Leghatékonyabb formája a megelőzés: a szülők, nevelők felvilágosítása, a veszélyeztetettek korai kiszűrése; előzetes fejlesztéssel az esetleges halmozódó beszédhibák megjelenésének kivédése. A vizsgálat a terápia egész folyamatát érinti. A terápia a szakemberek széles körű, összehangolt team-munkáját igényli. A széles körű program, eszköz alkalmazása, a célirányos fejlesztés, a személyiséget figyelembe vevő intenzív foglalkozás alkalmazása elengedhetetlen a beszédhiba javításában. 42