Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2015/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/27 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 2298/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3.Kf /2015/5.szám A Fővárosi Törvényszék a dr. Báthori Ágnes jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház utca 9-11.) I. rendű, a dr. Kenyeres Valéria jogtanácsos által képviselt Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervező Kft. (1054 Budapest, Nagysándor József utca 6.) II. rendű felpereseknek, a dr. Fáry Zoltán jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a II. rendű felperes oldalán a Hontvári és Társa Ügyvédi Iroda (1125 Budapest, Nógrádi utca 37., ügyintéző: dr. Völgyesiné dr. Hontvári Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt UTIBER Kft. (1115 Budapest, Csóka utca 7-13.), az alperes oldalán dr. Kádár Attila ügyvéd (1078 Budapest, Murányi utca 51. 1/2.) által képviselt KÖMI Kft. (1036 Budapest, Galagonya utca 5.) beavatkozók beavatkoztak, a Fővárosi Közigazgatási, és Munkaügyi Bíróság január 30. napján kelt 12.K /2014/21. számú ítélete ellen az alperes 22. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek (harmincezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű felperes (a továbbiakban: ajánlatkérő) a december 9-én feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer 1

2 környezetbarát technológiáinak bővítése tárgyú KEOP-1.1.1/B/ azonosító számú projekthez kapcsolódó FIDIC szerinti műszaki ellenőri, mérnöki feladatok ellátására. Az ajánlatkérő által készített dokumentáció részét képezte a felolvasólap iratmintája, amelynek lábjegyzete tartalmazta a közös ajánlattétel esetére, hogy melyek a felolvasó lapon szerepeltetni szükséges formai követelmények, továbbá az ajánlatkérő külön dokumentumba foglalta a közös ajánlattételi megállapodással szemben támasztott ajánlatkérői és az egyes nyilatkozatmintákhoz a közös ajánlattevők részéről szükséges dokumentumok csatolására vonatkozó előírásokat. A módosított ajánlattételi határidőre négy társaság nyújtotta be ajánlatát, az OVIBER Kft., a KÖMI Kft. (a továbbiakban: kérelmező), az EHUK Mérnök Konzorcium és a felolvasó lapból kitűnően az UTIBER-OVIBER Konzorcium, amelynek tagjai az UTIBER Közúti Beruházó Kft. (a továbbiakban: UTIBER Kft.) és az OVIBER Kft. voltak. Ez utóbbi ajánlat fedlapján az UTIBER Kft. neve és lógója szerepelt, míg a felolvasólapon ajánlattevőként az UTIBER-OVIBER Konzorcium elnevezés, a konzorcium vezetőjeként pedig az UTIBER Kft., annak tagjaként az OVIBER Kft. Az ajánlatban nem szerepelt közös ajánlattételi megállapodás és az OVIBER Kft. által kiállított, a közös ajánlattétel esetén megkövetelt nyilatkozatok. Az ajánlatkérő felhívása nélkül február 13-án az OVIBER Kft. és az UTIBER Kft. egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a közbeszerzési eljárásban önálló ajánlattevőként vesznek részt. Az ajánlatkérő az UTIBER-OVIBER Konzorciumot érintő árindokolás kérésére, hiánypótló felhívására, valamint az OVIBER Kft.-t érintő felvilágosítás kérésére adott válaszában az OVIBER Kft. ismételten bejelentette, hogy önálló ajánlattevőként vesz részt az eljárásban, míg az UTIBER Kft. úgy nyilatkozott, hogy a felolvasólapon szerkesztési hiba következtében tévesen szerepel az UTIBER-OVIBER Konzorcium megjelölés, ennek az ajánlatnak egyedüli ajánlattevője az UTIBER Kft. Az ajánlati kötöttség lejártáig eljárást lezáró döntés nem keletkezett, az ajánlatkérő felhívást intézett az ajánlattevőkhöz, hogy az ajánlataikat fenntartják-e. Az UTIBER Kft április 2-án kelt nyilatkozatában ajánlatát visszavonta és kérte az ajánlatkérőt, hogy tekintsen el ajánlata további értékelésétől. Az ajánlatkérő összegzésében az eljárást eredményesnek nyilvánította, az eljárás nyerteseként az OVIBER Kft.-t hirdette ki, míg az azt követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette. A kérelmező által kezdeményezett eredménytelen előzetes vitarendezési eljárást követően a kérelmező jogorvoslati kérelmére - amelyben a Kbt. 63. (3) bekezdése sérelmének megállapítását kérte - eljárt alperes D.296/14/2014. számú határozatával az ügyfélképesnek elismert kérelmező határidőben érkezett jogorvoslati kérelmének helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését. Az ajánlatkérő május 30. napján kelt eljárást lezáró döntését megsemmisítette és az ajánlatkérőt forint pénzbírság, valamint a kérelmező részére forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Az UTIBER-OVIBER Konzorcium ajánlattevői státusza a felolvasólapon írtaknak megfelelően a bontási jegyzőkönyv szerint rögzült. E tekintetben hiány, hiányosság vagy tisztázandó körülmény nem merült fel. A hiánypótlás teljesítését követően az ajánlatkérő már jogszerűen nem állapíthatta meg, hogy az UTIBER-OVIBER Konzorcium néven benyújtott ajánlatot a valóságban az UTIBER Kft. önállóan tette, mert erre a Kbt. számára nem biztosít lehetőséget, ezért az ajánlatkérőnek a feltüntetett adatok alapján kellett döntést hoznia az ajánlatok érvényességéről a Kbt. 25. (7) és 28. (1) bekezdés a) pontjában írtak figyelembevételével. A Kbt. 63. (3) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során kell megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, a (4) bekezdésből következően pedig az értékelést csak az érvényes ajánlatok esetében kell elvégezni. A Kbt. 65. (2) bekezdése csak az értékelés során engedi figyelmen kívül hagyni a fenn nem tartott ajánlatokat, az ajánlatkérőnek ezért először meg kellett volna vizsgálnia, hogy az 2

3 UTIBER-OVIBER Konzorcium ajánlata érvénytelennek tekinthető-e, amennyiben az érvénytelenség nem állt volna fenn, akkor hagyhatta volna figyelmen kívül az értékelés során azt az ajánlatot, melyet az ajánlattevő már nem tartott fenn. A Kbt. 25. (7) bekezdésében foglalt tilalom folytán az ajánlattevőnek nem volt lehetősége arra, hogy az UTIBER-OVIBER Konzorcium helyett utóbb, mint UTIBER Kft. tegyen ajánlatot, ezért az ajánlatkérőnek az UTIBER-OVIBER Konzorcium néven benyújtott ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. A Kbt. 28. (1) bekezdés a) pontja tiltja, hogy az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban másik ajánlatot tegyen más ajánlattevővel közösen, ezért az OVIBER Kft. ajánlatát az ajánlatkérőnek a Kbt. 28, (1) bekezdés a) pontjára tekintettel érvénytelenné kellett volna nyilvánítania a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján, mert az nem felelt meg a jogszabályoknak. Az érvénytelenség megállapításának elmaradása a Kbt. 63. (3) bekezdésének sérelmét valósította meg. Az alperes határozatának elsődlegesen megváltoztatása, a jogsértés hiányának megállapítása, a fizetési kötelezettségek megsemmisítése, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése, valamint perköltség iránt az ajánlatkérő keresettel élt és keresetet terjesztett elő az OVIBER Kft. is elsődlegesen a határozat megváltoztatása, a megalapozatlan jogorvoslai kérelem elutasítása, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése iránt. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes július 24. napján kelt D.296/14/2014. számú határozatát részben és akként változtatta meg, hogy az I. kérelmi elem tekintetében az érvénytelenség kimondásának elmaradására vonatkozó jogsértés megállapítását mellőzte, az I. rendű felperest terhelő bírság összegét forintra mérsékelte, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Egyebek mellett kifejtette, hogy az alperes helytállóan állapította meg, hogy a közös ajánlattevők személye az ajánlattételi határidő lejártakor rögzült, abban változás a Kbt. 25. (7) bekezdésében foglalt jogszabályi tilalom folytán nem következhet be, ezért az ajánlatkérőnek nem állt fenn jogszerű intézkedési lehetősége a közös ajánlattevők személyében korrekció alkalmazására. A hiánypótlás, illetve az arra adott ajánlattevői válasz ezért nem idézhet elő jogszerűen változást a közös ajánlattevők személyében, ez az OVIBER Kft. önálló ajánlatának érvénytelenségét is meghatározza, függetlenül az utóbb tett nyilatkozat következtében visszavont ajánlat tényétől. Nem értett egyet ugyanakkor azzal, hogy az ajánlatkérőnek a meghosszabbított ajánlati határidőn túl fenn nem tartott ajánlat érvénytelenségéről is döntenie kellett volna. A Kbt. 65. (2) bekezdése kimondja, amennyiben valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során az ajánlatot figyelmen kívül kell hagyni. E rendelkezés helyes értelmezéséből - függetlenül az értékelés kifejezéstől - megítélése szerint az következik, hogy a visszavont ajánlat érvénytelenségéről már nem kell dönteni az ajánlatkérőnek, ezért mellőzte az I. kérelmi elemként tekintett, az érvénytelenség kimondásának ez okból történt elmaradására vonatkozó jogsértés megállapítását, és erre figyelemmel a bírság összegét is leszállította. Az elsőfokú bíróság ítéletének - annak megváltoztató részének - megváltoztatása, a keresetek elutasítása és első- másodfokú perköltség iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Határozati álláspontja fenntartásával kiemelte, hogy az ajánlatkérőnek először az ajánlatok érvénytelenségét kell megállapítani és azt, hogy mely ajánlattevőt kell az eljárásból kizárni. A bírálat folyamata addig tart, amíg ennek megállapítása az ajánlatkérő részéről nem történik meg. A bírálatot követi az értékelés szakasza, amelyben az érvényes ajánlatokat kell értékelni a bírálati szempont szerint. A Kbt. 65. (2) bekezdése nem a bírálatra, hanem az értékelésre nézve írja elő a fenn nem tartott 3

4 ajánlat figyelmen kívül hagyását, mert olyan ajánlat nem értékelhető csak, amelyet megelőzőleg érvénytelennek nyilvánítottak. Az ajánlatkérőnek a bírálat során rendelkeznie kellett volna a közös ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról a Kbt. 28. (1) bekezdés a) pontja és a Kbt. 25. (7) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulására tekintettel, amely érvénytelenséget eredményezett. Az elsőfokú perköltség megállapítására vonatkozó rendelkezést külön nem kifogásolta, csak a fellebbezésének érdemével összefüggésben kért elsőfokú perköltséget. Az I. rendű felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és perköltséget kért. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a visszavont ajánlat érvénytelenségéről már nem kell dönteni az ajánlatkérőnek, hiszen a Kbt. 65. (2) bekezdése a bírálatra vonatkozó szabályok között, nem pedig az értékelés szabályai között található. Ezt az álláspontot támasztja alá nézete szerint a Kbt. 65. (2) bekezdéséhez fűzött magyarázat is, amelyből kiolvasható az a jogalkotói szándék, hogy a bírálat és az értékelés során egyaránt figyelmen kívül marad a fenn nem tartott ajánlat, vagyis azt úgy kell tekinteni, mintha elő sem terjesztették volna. Nem létező ajánlatot pedig sem elbírálni, sem értékelni nem kell. Az alperes ezzel ellentétes álláspontjának elfogadása azt jelentené, hogy az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően fenn nem tartott ajánlat esetében - újabb hiányosság észlelésekor - újabb hiánypótlást, felvilágosítás kérést lenne köteles az ajánlatkérő elrendelni, ami a Kbt. 2. (3) bekezdésében foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközne. A II. rendű felperes, valamint a felperesi és alperesi beavatkozók ellenkérelmet, illetve észrevételt nem terjesztettek elő. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróságnak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia jogszerűen hagyhatta figyelmen kívül az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésekor a visszavont, de érvénytelen ajánlatot. A közös ajánlat érvénytelenségét megállapító elsőfokú ítéleti, illetve alperesi határozati érveket a Fővárosi Törvényszék nem vizsgálhatta, az nem lehetett a másodfokú eljárás tárgya, mint ahogy a további elsőfokú ítéleti megállapítások sem. A másodfokú bíróság a fenti ajánlatkérői magatartás jogszerűségének megítélését illetően az elsőfokú bíróságnak az álláspontját osztotta a következő indokok miatt: A Kbt. XI. fejezete rendelkezik az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályokról. A másodfokú bíróság több alkalommal kifejtette, hogy a bírálat a Kbt. kogens előírásaiból következően több, egymásra épülő döntések sorozata, amely azonban jellemzően egy, az eljárást lezáró döntésben és az arról készült összegzésben jelenik meg. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő külön, az eljárást lezáró döntést megelőzően közölje egyes döntéseit. A Kbt. 63. (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás estén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A (2) bekezdés szerint az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát is. Az ajánlatkérő köteles a 63. (3) bekezdésre figyelemmel megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek és van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni, míg a (4) bekezdés szerint az érvényes ajánlatok értékelését kell elvégezni az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont (71. ), valamint a okban írtak szerint. A jogszabály felépítéséből látható, hogy a Kbt. egy logikai rendet állít fel az ajánlatok elbírálása 4

5 során, amely az ajánlattevők, valamint az ajánlatok vizsgálatától az értékelésen keresztül az eljárást lezáró döntés meghozataláig, az arról szóló tájékoztató közreadásáig tart. Az ajánlatkérő rendelkezésére állnak e szabályok szerint mindazok a jogi eszközök, amelyek azt célozzák, hogy minél több alkalmas ajánlattevő érvényes ajánlata közül választhassa ki a leginkább megfelelő ajánlatot. Ennek érdekében hiánypótlást rendelhet el, a nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében felvilágosítást kérhet, az ajánlatokban előforduló esetleges számítási hibák kiküszöbölését, javítását elvégezheti és az ajánlati elemek megalapozottságáról való meggyőződés érdekében indokolásra hívhat fel. A bírálat folyamatának következő eleme az ekként kiszűrt érvényes ajánlatok értékelése, amely szóhasználat pusztán abból ered, hogy a bírálat szabályai között helyezkedik el a Kbt a, amely értékelési szempontként nevesíti azokat a szempontokat, amelyek közül az ajánlatkérőnek a kiírási feltételek meghatározása során választania kell. A nyertes a választott értékelési szempont szerint legkedvezőbb ajánlat kell legyen. A folyamat feltételezi, hogy az ajánlatkérő döntését a lehető legrövidebb időn belül, vagyis az ajánlati kötöttség fennálltának ideje alatt meghozza. A Kbt. 65. (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ajánlati kötöttség lejártát követően fenn nem tartott ajánlatok az eljárás további részében az értékelés során figyelmen kívül hagyhatók. Az alperes álláspontjának egyetlen indoka a törvényi szóhasználat, a bírálat-értékelés különbözősége volt. Egyfelől figyelmen kívül hagyta az eljárás további részében kitételt, ami eleve feltételezi, hogy nem pusztán a bírálati szempont szerinti nyertes kiválasztása lehet az eljárás folyamatából hátra, másrészt logikailag hibás érvelés. Az értékelés ez esetben a bírálat szinonimájaként értelmezendő és a bírálatnak azt a szakaszát kell felölelje, amely még az ajánlati kötöttség lejáratának időpontjában hátra van. Ellenkező értelmezés esetére helytállóan hivatkozott az I. rendű felperes arra, hogy az alperes jogi álláspontjának elfogadása - a visszavont, fenn nem tartott ajánlatokat csak az értékelés során kell figyelmen kívül hagyni, a bírálat megelőző szakasza során nem - azt eredményezné, hogy egy már fenn nem tartott ajánlat esetében is szükséges lenne az ajánlat érvényessé tétele érdekében a hiánypótlás, felvilágosítás kérés és egyéb jogi eszközök alkalmazása az ajánlatkérő részéről. Ez egyrészt ellentétes lenne azzal a jogalkotói céllal, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok bírálatának a lehető leggyorsabban történő elvégzése, másrészt ellentmond Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének is. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös, gazdaságos célt szolgálnak. A józan ésszel ellentétes az az értelmezés, amely egy visszavont, tehát már nem létező ajánlat bírálatára/értékelésére kényszerítené az ajánlatkérőt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes fellebbezésével nem támadott részét nem érintve, fellebbezett részét a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. A Fővárosi Törvényszék a sikertelenül fellebbező alperest a Pp. 78. (1); (2) és 79. (1) bekezdése alapján kötelezte az I. rendű felperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A II. rendű felperesnek, a felperesi beavatkozónak a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, erről rendelkezni nem kellett. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a értelmében az állam viseli. Budapest, január 13. napján 5

6 Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona s.k. bíró 6