Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/7. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2016/7. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/141 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 15159/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3.Kf /2016/7. szám A Fővárosi Törvényszék a Dr. Pénzes Katalin Ügyvédi Iroda (1188 Budapest, Nemes utca 121. II/7., ügyintéző: dr. Pénzes Katalin ügyvéd) által képviselt Freedom-Tech Informatika Kft. (2724 Újlengyel, Petőfi Sándor utca 48.) felperesnek, a dr. Szathmári Réka jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság április 5. napján kelt 27.K /2015/9. számú ítélete ellen a felperes 10. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, az alperes D.47/15/2015. számú határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az ajánlatkérő a 3. kérelmi elem szerint megsértette a Kbt. 63. (3) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontját, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás 1

2 A perben nem álló ajánlatkérő október 7. napján feladott hirdetménye szerint nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett informatikai eszközök és szoftverek beszerzése tárgyában. A további információk között egyebek mellett előírta azt is, hogy az ajánlatban szereplő árnak tartalmaznia kell az összes számítógép feltelepítését, mely magában foglalja az operációs rendszert, irodai szoftvercsomagot, vírusellenőrző programot, távmenedzseléshez szükséges programot, ADOB dokumentumolvasó programot, a telephelyekre megjelölt mennyiségű számítógép kiszállítását, helyszíni beüzemelését, helyi hálózat rendszerezett kialakítását, VPN hálózat kialakítását stb. A dokumentáció műszaki leírás fejezetében a beszerezni kívánt eszközök és szoftverek általa elvárt minimális követelményeit rögzítette tételesen. Az ajánlattételi határidőre egyebek között a felperes és a PC Trade Kft. (a továbbiakban: nyertes ajánlattevő) nyújtotta be ajánlatát. A nyertes ajánlattevő kitöltötte az ajánlattételi űrlapot, amely az űrlap szerinti bontáshoz igazodóan (a műszaki leírásban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő eszközök) megnevezését, darabszámát, nettó egységárát és nettó értékét" tartalmazta, ténylegesen azonban részletes ajánlatában adta meg az egyes eszközök termék megnevezését és leírását, így - egyebek mellett - a PCT Blade Optimum-R elnevezésű szerverre tett, három év helyszíni garanciával ajánlatot, e terméknél a megnevezésen túl további leírást (konfiguráció) nem adott. Az ajánlatkérő több hiánypótlást bocsátott ki december 23-án egyebek között a nyertes ajánlattevő felé arra nézve várt nyilatkozatot, hogy az ajánlatban szereplő hálózati csomag" műszaki paramétereinek, illetve a megajánlott szervernek és pendrive-nek melyek a specifikációs adatai. Az általa megajánlott ár tartalmazza-e a kiírásban szereplő valamennyi szolgáltatást, mivel az ajánlati dokumentációban még utalás sincs az ajánlatkérő azon elvárására, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell a szállítást, a telepítést, hálózattelepítést és egyéb szolgáltatásokat (3; 4 pont). A nyertes ajánlattevő december 29-i hiánypótlásában ez utóbbira nézve nyilatkozatot tett, továbbá az ajánlatkérő által kért egyes termékek specifikációjára nézve csatolt dokumentumokat, így a PCT Blade Optimum-R szerver specifikációjaként CPU; CPU darabszám; maximális CPU darabszám; alaplap; memória; merevlemez; VGA; Ház; LAN, valamint a garanciára nézve adott meg adatokat. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében egy előzetes vitarendezést és ismételt hiánypótlást követően a felperes ajánlatát érvénytelennek, a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvényesnek és a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja szerint legkedvezőbbnek, ekként nyertesnek állapította meg, amely döntés ellen a felperes élt jogorvoslati kérelemmel egyfelől állította, hogy az ajánlata érvényes volt, másfelől kifogásolta a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánítását. Hiánypótlási felhívásra azt pontosította, majd a február 26-i jogorvoslati tárgyaláson egyebek mellett arra nézve nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő saját termékű szervert ajánlott, ugyanakkor műszaki leírást nem adott meg, azt a hiánypótlás során közölte, ezek a dokumentumok a nyertes honlapján nem lelhetők fel, nyilván saját, egyedi gyártású termékről van szó, így a műszaki paraméterek utólagos megadása a szakmai ajánlat módosításának minősül, ugyanis az ajánlattétel pillanatában nem volt műszaki tartalma ennek a terméknek. Az alperes a jogorvoslati kérelmet végső soron négy kérelmi elemet tartalmazó jogorvoslati kérelemként bírálta el és D.47/15/2015. számú határozatában 2. kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 74. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 63. (3) bekezdését, míg az 1; 3. és 4. kérelmi elemet elutasította. Az ajánlatkérőt forint pénzbírság megfizetésére kötelezte, az igazgatási szolgáltatási díjból forint visszautalásáról rendelkezett. Az ajánlatkérőt a felperes terhére forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte, egyéb költségeiket a felek maguk viselik, ekként rendelkezett. A felperes ajánlatának érvényességét három szempontból vizsgálta. Az ORINK CE285A 2

3 toner egyenértékűsége és az erőforrást biztosító szervezet referenciaigazolása vonatkozásában az ajánlatkérő döntését jogsértőnek, ugyanakkor a védjegy bejegyzés állapotára tekintettel az ajánlat érvénytelenségét megállapíthatónak, ennek megfelelően az ajánlatkérő érvénytelenségre vonatkozó döntését jogszerűnek találta. A nyertes ajánlattevő ajánlatát illetően az alperes kiemelte, hogy számítástechnikai eszközök esetében különös jelentőséggel bír a megajánlott termék beazonosíthatósága annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen több gyártó hasonló, vagy akár azonos műszaki specifikációval rendelkező eszköze, illetve akár az ajánlattevő által más gyártó alkatrészeiből összeszerelt eszköz megfelelőségéről, amellyel az adott ajánlattevő a beszerzési igényt teljesíteni kívánja. Az ajánlati kötöttségre figyelemmel az ajánlattevőknek az ajánlatukban konkrétan megnevezett termékkel kell a szerződést teljesíteni nyertességük esetén, amennyiben a konkrét termék nem kerül nevesítésre, hanem csupán az ajánlatkérő által előírt műszaki tartalom megismétlése történik meg, nincs szakmai ajánlat, mivel nem azonosítható be a megajánlott termék, amelyre az ajánlati kötöttség bekövetkezett. A nyertes ajánlatában nem közölt olyan adatokat, amely alapján a megajánlott hálózati eszközök, valamint a pendrive típusa megállapítható lett volna. A rack szekrény, switch, router, wifi, pendrive termékek vonatkozásában az ajánlat termékmegnevezést nem tartalmazott, ezért az ajánlat a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. A nyertes ugyanakkor a beszerezni kívánt szerverként megjelölte a PCT Blade Optimum-R szervert, az ajánlat nem tartalmazta a termék műszaki adatlapját, amelynek benyújtására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsátott ki, azonban a határidőben benyújtott ajánlat pontosan és egyértelműen megnevezett termékre vonatkozott, amellyel a nyertes ajánlattevő a szerződést teljesíteni kívánta, ezért a műszaki adatlap hiánypótlás teljesítése során történt becsatolása nem tekintendő a szakmai ajánlat módosításának, mivel annak beazonosíthatósága a termék megnevezésével megtörtént. A felperes hivatkozását arra nézve, hogy saját gyártású termékről van szó, az alperes nem fogadta el, mert a saját termék hiánypótlására a Kbt. rendelkezéseiből eltérő következtetés nem vonható le. Az alperes álláspontja szerint a termékbeszerzés mellett külön elvégzendő feladatokra szóló nyilatkozatpótlás sem eredményezte a nyertes ajánlattevő által megtett szakmai ajánlat módosítását. A műszaki leírásban közölt elvégzendő feladatok, azok műszaki tartalma egyértelmű volt, a nyertes a vállalását az ajánlati ár megadásával megtette. A nyilatkozat pótlólagos benyújtásával ajánlati árát nem módosította, a teljesítési határidő sem változott, így a dokumentum csatolásával a nyertes ajánlattevő nem sértette meg az ajánlati kötöttséget, szakmai ajánlata nem változott. A felperes forint igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg, amely összegből forint a közbeszerzési hatóság saját bevétele, további költségek viselésére nézve pedig az alperes a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján határozott. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmére eljárva, amelyben egyfelől az ajánlatának érvénytelenségére, másfelől a nyertes ajánlat érvényességére vonatkozó döntőbizottsági megállapításokat sérelmezte a felperes, az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a jogorvoslati kérelem 1. kérelmi elemének is helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontját, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Felhívta az alperest, hogy a felperes részére az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül utaljon vissza forint igazgatási szolgáltatási díjat. A perköltségre nézve úgy rendelkezett, hogy a felek saját költségeiket maguk viselik forint kereseti illetéket a felperes visel, míg a fennmaradó forint kereseti illetéket az állam. Az elsőfokú bíróság a felperes 3

4 ajánlatát a védjeggyel ellátottságot illető ajánlatkérői követelményre nézve állapította meg érvényesnek, ugyanakkor a nyertes ajánlattevő ajánlatát az alperessel egyezően értékelte azzal, hogy a sérelmezett hiánypótlások az ajánlat szakmai részének módosításaként nem tekintendőek. A felperes kereshetőségi jogának hiányát állapította meg abban a részben, amelyben a felperes az ajánlatkérővel szemben kiszabott bírság összegszerűségének felülvizsgálatát és a bírság mértékének felemelését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan az ítélet részbeni megváltoztatását oly módon, hogy az 1. számú kérelmi elemre vonatkozóan előterjesztett kereseti kérelemnek a másodfokú bíróság adjon helyt. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezéssel nem támadta. Megismételte, hogy a nyertes ajánlattevő mind a hálózati csomag, mind a szerver termékkörben hiánypótlásként csatolt olyan műszaki leírást, mely az eredeti ajánlatban egyáltalán nem szerepelt. Hivatkozott arra, hogy az alperes míg a hálózati csomag, sőt a pendrive termékekre a kérelmét megalapozottnak találta, ugyanakkor a PCT Blade Optimum-R szerverre nézve azt elutasította. Nem azért érvénytelen az ajánlat e szempontból, mert a nyertes saját gyártású terméket ajánlott meg, hanem a saját gyártású termék miatt lett volna szükséges részletes műszaki tartalmat és nem műszaki adatlapot csatolni. A nyertes ajánlattevő a PCT Blade nevet védette le, valamennyi általa gyártott/összeszerelt számítógép szerver, vagy bármilyen más számítástechnikai eszköz ezzel a megnevezéssel (kezdődően) kerül megajánlásra. A -R csak a rack megjelölést jelenti, így az ajánlat termékmegnevezése nem tekinthető pontos, a tartalmat egyértelműen megjelölő leírásnak. A saját termék adott ajánlatban különböző konfigurációkban jelenhet meg. Adott termékvonalon számos, alapjaiban is különböző (más alaplap, különböző méret stb.) termék található meg. A felperes különböző más alperesi eljárásokra hivatkozással azt emelte ki, hogy az eredeti ajánlat konkrét műszaki tartalom hiányában, pusztán az ajánlat adott terméknév megnevezése mellett nem elfogadható. Tételesen utalt a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásaira és az ajánlatkérő kötelezettségére az ajánlatok megvizsgálását illetően, valamint az érvénytelenség jogkövetkezmény alkalmazásának kötelezettségére. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte perköltségének megállapítása mellett. Állította, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében a PCT Blade Optimum-R szerver tekintetében konkrét hiányosságot nem jelölt meg. A fellebbezés olyan új hivatkozásokat sorakoztat fel, melyek ismertetésére mindeddig nem került sor. Míg a hálózati csomag, pendrive és a kapcsolódó szolgáltatások körében tartalmi hiányosságot jelölt meg a felperes, így arról az alperes dönteni tudott. Megismételte határozati álláspontját a termék beazonosíthatóságát illetően utalva arra, hogy a nyertes ajánlat érvénytelenségét az alperes megállapította. A felperes arra hivatkozott, hogy a műszaki adatlap azért nem pótolható, mert saját termékről van szó, holott a Kbt. rendelkezéseiből ilyen következtetés nem vonható le. Változatlan álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata hiányos volt, nem volt az ajánlatnak és a hiánypótlásnak olyan tartalmi eleme, amelyek mindkét dokumentumban szerepeltek volna eltérő adatokkal. Ugyanakkor, ilyenre a felperes sem hivatkozott. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között járt el, ezért a másodfokú eljárásban kizárólagosan a felperes fellebbezésének tartalmából következően azt 4

5 vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat érvénytelensége azokban az elemekben, amelyekre nézve sem az alperes, sem pedig az elsőfokú bíróság az alperesi határozat felülvizsgálata során az érvénytelenség megállapítására jogszerű lehetőséget nem látott - megalapozott-e (kereseti kérelem II/1. Pont), vagyis a megajánlott szerver, illetve a hiánypótlásra tett nyilatkozat az elvárt szolgáltatásokra nézve a szakmai ajánlat meg nem engedett módosításának tekintendő-e, az ajánlatkérő a Kbt. szabályainak sérelmével érvénytelen ajánlatot hirdetett ki e szempontokból is érvényes és nyertes ajánlatként. A jogorvoslati eljárásban a felperes jogorvoslati kérelme egyes elemeinek szám szerinti megjelölése következetlenül történt (két ajánlat, három-három szempontú vizsgálata, négy kérelmi elemről hozott döntés), melyhez képest a kereseti kérelem eltérő számozást követett. Szükséges ezért annak rögzítése, hogy a felperes ajánlata két vizsgált elemre nézve a jogorvoslati eljárásban, a további harmadik elemére pedig az elsőfokú peres eljárásban a felperesre nézve kedvező döntés nyomán érvényes volt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet e részében fellebbezés hiányában nem vizsgálta. Nem része a fellebbezési eljárásnak a kereshetőségi jogra és az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezés sem. A nyertes ajánlat érvénytelenségét a jogorvoslati eljárás során az alperes megállapította. A kereseti kérelem tárgya a jogorvoslati kérelem azon további elemeiről hozott alperesi döntés jogszerűségének vizsgálata volt, amelyekre nézve az alperes az érvénytelenség megállapítását nem látta indokoltnak, a másodfokú eljárás ez utóbbi döntésekre hozott elsőfokú ítéleti rendelkezések felülvizsgálatára korlátozódott. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal, ennek megfelelően az alperessel abban, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat illetően a nyertes ajánlat hiánypótlásra történő kiegészítése a nyilatkozat becsatolásával nem eredményezte a szakmai ajánlat jogsértő módosítását. A felperes fellebbezése erre nézve érdemi cáfolatot az alperes helyes indokai és az elsőfokú bíróság ehhez kapcsolódó érvelése ellenében nem tartalmaz, így a másodfokú bíróság e tekintetben az elsőfokú bíróság helytálló indokaira utal. Egyetértett a másodfokú bíróság a felperessel ugyanakkor abban, bár az eljárások során következetesen arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő saját gyártású szervert ajánlott meg, ezt azonban nem azért kifogásolta, mert a termék saját gyártású, vagyis nem azt állította, hogy ez okból nem lehet hiánypótlást szakmai tartalomra nézve kibocsátani, hanem következetesen azzal érvelt, hogy a nyertes ajánlat eleve a szakmai tartalom hiánya miatt érvénytelen, csupán az eldöntendő, hogy a megfelelőség miatti egyéb ok, vagy a műszaki ajánlat módosítása miatt kell az érvénytelenséget megállapítani. Az ajánlatkérő által kibocsátott hiánypótlás (2014. december 23-i hiánypótlás nyertesre vonatkozó 3-4. pont) kézhezvételekor már ez egyértelmű volt. E tekintetben a saját termékre, mint a szakmai tartalom beazonosítására alkalmatlanságra hivatkozott, kérelmét végső soron a jogorvoslati tárgyaláson konkretizálta, az alperes azt a határozatának a 23. oldalán maga is akként rögzítette, hogy a saját gyártású termék abból a szempontból fontos, mert egyedi termékről van szó, így az ajánlattételkor a műszaki tartalom nem volt ismert, tehát az ajánlati kötöttség egy egyedileg nem beazonosítható termékre nézve jött létre. A felperes ezt a terméknév alapján a nyertes ajánlattevő honlapjáról szerezhető információkkal kívánta alátámasztani. Helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a hiánypótlás teljesítéseként benyújtott specifikációs adatok jelentették az ajánlat tartalmát felfedő ajánlattételt, vagyis hiánypótlás kibocsátása a Kbt. 67. (7) bekezdésének b) pontja sérelmével járó, szükségtelen ajánlatkérői cselekmény volt. Akkor járt volna el helyesen az ajánlatkérő, ha a Kbt. 63. (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, hiánypótlást mellőzve, a Kbt. 74. (1) bekezdés e) pontja alapján az érvénytelenséget megállapítja. Mindazok az érvek, amelyeket az alperes a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását 5

6 illetően a határozatában a hálózati csomagra vonatkozóan megállapított, a megajánlott szerverre nézve is helyén valóak, függetlenül attól, hogy a Kbt. - és erre az elsőfokú bíróság és az alperes is helyesen hivatkozott - saját termék megajánlását illető speciális szabályozást nem tartalmaz. Ez a hivatkozás ugyanis irreleváns, hiszen az ajánlat nem az okból volt érvénytelen, hogy a nyertes ajánlattevő saját terméket ajánlott, hanem abból az okból, hogy a termék megnevezés pusztán nem specifikálta oly módon a terméket, mint ahogy azt az ajánlatkérő a kiírási feltételek között rögzítette. Az alperes ellenkérelmében arra sikertelenül hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem nem erről szólt, hiszen a jogorvoslati tárgyaláson legkésőbb nem lehetett kétsége afelől, hogy a felperes mely okból kifogásolta a kérelem előterjesztésétől kezdve a megajánlott szerverre vonatkozóan az ajánlatot. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét (a felperesi ajánlat védjeggyel ellátottsága; a kereshetőségi jog; az igazgatási szolgáltatási díj elszámolás) nem érintette, fellebbezett részében (a nyertes ajánlat saját termék megajánlása; kiegészítő szolgáltatások) részben megváltoztatta, a saját termék szerver megajánlását illetően a jogsértést megállapította, a Pp (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét e részben megváltoztatta, és utalva a Kbt (3) bekezdésére és a Pp (2) bekezdés q) pontjára az alperes határozatát e részben megváltoztatta. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet (szolgáltatásokra vonatkozó nyilatkozat) helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a felperes túlnyomórészt sikeres fellebbezést terjesztett elő, erre figyelemmel rendelkezett a másodfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78. (1); (2), 79. (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 39. (1) és 46. (1) bekezdése alapulvételével. Budapest, november 2. napján Dr. Sára Katalin s.k. előadó, a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró, Dr. Matheidesz Ilona s.k. bíró 6