Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2014/8. számú ítélete

Átírás

1 Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2014/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/148 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 26491/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3. Kf /2014/8. A Fővárosi Törvényszék a Buda Ügyvédi Iroda (1025 Budapest, Csévi utca 11/a., ügyintéző: dr. Cséza Anita ügyvéd) által képviselt Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád utca ) I. rendű, a Szerencsés és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest. Csengery utca 76. I/6., ügyintéző: dr. Szerencsés Angéla ügyvéd) által képviselt Vegyépszer Zrt. (1151 Budapest, Mogyoród útja 42.) II. rendű, a személyesen eljárt Betonút Zrt. (1024 Budapest, Káplár utca ) III. rendű, a Szerencsés és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Csengery utca 76. I/6., ügyintéző: dr. Szerencsés Angéla ügyvéd) által képviselt Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) IV. rendű, a MÁV Hajdú Vasútépítő Kft. f.a." (4024 Debrecen, Wesselényi utca 6.) V. rendű, a Resonator Kft. (1071 Budapest, Városligeti fasor ) VI. rendű felpereseknek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az I. rendű felperes pernyertessége érdekében a Szerencsés és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Csengery utca 76. I/6., ügyintéző: dr. Szerencsés Angéla ügyvéd) által képviselt Vegyépszer Zrt. (1151 Budapest, Mogyoród útja 42.) II. rendű, a személyesen eljárt Betonút Zrt. (1024 Budapest, Káplár utca ) III. rendű, a Szerencsés és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Csengery utca 76. I/6., ügyintéző: dr. Szerencsés Angéla ügyvéd) által képviselt Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti út 44.) IV. rendű, a MÁV Hajdú Vasútépítő Kft. f.a." (4024 Debrecen, Wesselényi utca 6.) V. rendű, a Resonator Kft. (1071 Budapest, Városligeti fasor ) VI. rendű felperesek beavatkoztak, és az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kecskés Gabriella ügyvéd (1024 Budapest, Keleti Károly utca 15/c.) által képviselt Strabag Építőipari Zrt. (1139 Budapest, Szegedi út ) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság január 17. napján kelt 14.K /2013/10. 1

2 sorszámú ítélete ellen az I. rendű felperes 12., a II., IV. és VI. rendű felperesek 13. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta a következő ÍTÉLETET A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja, az alperes D.276/18/2006. számú határozatát részben megváltoztatja és a Vegyépszer Zrt. konzorciumvezető részvételi jelentkezésével összefüggésben a Kbt. 1. (2) bekezdésére és 114. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt (3) bekezdése sérelmének megállapítását mellőzi. Az I. rendű felperest terhelő bírság mértékét forintra leszállítja. Kötelezi az alperest és az alperesi beavatkozót külön-külön, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. rendű felperesnek (kettőszázezer) forint, a II., IV., VI. rendű felperesek együttes kezéhez (kettőszázezer) forint első- másodfokú perköltséget. A kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ajánlatkérő I. rendű felperes a február 20-án feladott hirdetménnyel a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti meghívásos eljárást indított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése (vasúti összeköttetés (10,4 km), vasút és közút nem szintben keresztezése felüljáróval, a közút mintegy 1,1 km hosszú átépítésével, belső infrastrukturális ellátás"' tárgyban. Heten nyújtottak be részvételi jelentkezést, köztük együttes jelentkezőként a II-VI. rendű felperesek (vezető cég a II. rendű felperes); a Hoffmann Építőipari Rt. és a Seco-Rail alkotta Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium; Kikötő 2008 Konzorciumként a Strabag Építőipari Zrt. és a Magyar Aszfalt Keverékgyártó és Építőipari Kft.; Gönyűi Kikötő 2007 Konzorcium néven a Subterra a.s. és a Viadom Építőipari Zrt. valamint a Bauunternebmung GRÁNIT GmbH. A II-VI. rendű felperesek jelentkezésük oldalán csatolták a Vegyépszer Zrt. nyilatkozatát arról, hogy a jelentkező és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója, valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől, valamennyi számlára vonatkozóan becsatolta a felhívásban előírt tartalmú banki nyilatkozatot. A dokumentáció IV. 02. pontjára utalással a jelentkezésük oldalán benyújtották az alkalmassági feltételekre vonatkozó műszaki referencia című nyilatkozatot, a oldalon pedig az alkalmassági feltételekre vonatkozó szakember referencia elnevezésű nyilatkozatot. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntésében a II-VI. rendű felperesek és a Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium jelentkezését érvényessé, a többi részvételi jelentkezést érvénytelenné nyilvánította. A Gönyűi Kikötő 2007 Konzorcium (a továbbiakban: I. rendű kérelmező) vezetője által április 27-én előterjesztett, később kiegészített és a Kikötő 2008 Konzorcium (a továbbiakban: II. rendű kérelmező) április 28-án benyújtott jogorvoslati kérelmére eljáró alperes az egyesített eljárásban hozott D.276/18/2006. számú határozatában az I. rendű kérelmező kérelmét részben elutasította, az elkésett rész tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. A II. rendű kérelmező kérelmének részben helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (2) bekezdésére és a 114. (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt (3) bekezdését, míg a kérelem megalapozatlan részét elutasította. A részvételi eljárást lezáró döntést megsemmisítette. Az alperes egyebek mellett megállapította, hogy a Vegyépszer Zrt., a jelentkezésének oldalán a bankszámlákra vonatkozó nyilatkozatát, valamint a referenciákra és a szakemberekre vonatkozó összefoglaló táblázatát a dokumentáció IV.01. cikkelye, valamint a 2

3 IV. 02. szakasz 4. francia bekezdése ellenére nem a 3. fejezetbe, hanem az 5. fejezetbe helyezte el. Azzal, hogy ezt a formai hibát az ajánlatkérő a Vegyépszer Zrt. jelentkezése kapcsán nem észlelte, és a jelentkezés érvényességének megállapításakor nem vizsgálta, míg más jelentkező, a Kikötő Konzorcium esetében igen, sérült a Kbt. 1. (2) bekezdése. Az egyenlő elbánás elvének sérelmét állapította meg az alperes a Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium jelentkezésének formai és tartalmi vizsgálata során is. Az alapelvbe ütköző jogsértésekre figyelemmel az alperes az ajánlatkérőt 5 millió forint bírsággal sújtotta. A felperesek kiegészített, illetőleg pontosított kereseti kérelmére eljáró elsőfokú bíróság az egyesített perben, a Fővárosi Törvényszék 3.Kf /2013/2. sorszámú végzésével elrendelt megismételt eljárásban hozott ítéletében a felperesek keresetét elutasította. Az eljárásjogi kifogások mindegyikét alaptalannal ítélte; megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2. (3) bekezdésébe foglalt alapelvi rendelkezést, az ügyben résztvevő felek és egyéb érdekeltek számára végig biztosította eljárása során a nyilatkozattétel lehetőségét, megtartotta a Ket. 5. (1) bekezdésébe foglalt alapelvi rendelkezést, az érintettek jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szereztek. Az alperes eljárása megfelelt a Ket. 51. (1) bekezdésébe foglalt nyilatkozattételi kötelezettségnek is, az e jogszabály szerint biztosított jogok az eljárásban részt vevő ügyfél és egyéb érdekeltek részére adott volt. Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálat körére nézve, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. (2) bekezdése és a kereseti kérelemhez kötöttség elve alapján kifejtette, hogy a felperesek kereseti kérelme kapcsán azt vizsgálhatta, hogy az alperes jogszerűen adott-e helyt részben az alperesi beavatkozó azon kérelmének, amelyben vitatta a II-VI. rendű felperesek részvételi jelentkezésének érvényességét. Rögzítette, hogy a felperesek keresete önmagában nem vált alaptalanná attól, hogy nem érintette a Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium részvételi jelentkezésének érvényességével kapcsolatos határozati rendelkezéseket. Az alperessel egyezően foglalt állást érdemben a Kbt. 1. (2) bekezdésének sérelméről elfogadva azt a határozati érvelést is, hogy a jogorvoslati kérelem e jogszabály szerinti jogkérdés vizsgálatára is kiterjedt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű, valamint a II., IV. és VI. rendű felperesek terjesztettek elő költségigényük mellett fellebbezést. Az I. rendű felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a határidőben előterjesztett kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát kérte. Az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatainak fenntartásával azt emelte ki, hogy az alperes a Kbt ába, a 324. (1) bekezdésébe, és a ba ütköző módon túlterjeszkedett a II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelmén, mert az nem érintette a Kbt. 1. (2) bekezdésének általa történő megsértését. A Ket. 2. (3) bekezdése, a Ket. 5. (1) bekezdése, valamint a Ket. 51. (1) bekezdése és a Kbt a alapján ismételten hivatkozott a Ket. szerinti eljárásjogi alapelvekre, az ügyféli jogok biztosításának, a nyilatkozattételi jogának sérelmére, és a bírság jogsértő kiszabására. A kereseti előadásával egyezően hangsúlyozta, hogy a kiírás szerint a 3. fejezetbe a Kbt. által meghatározott pénzügyi-gazdasági alkalmassággal, valamint a műszaki-szakmai alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozatokat, igazolásokat, míg az 5. fejezetbe az összes egyéb nyilatkozatot kellett csatolni. Ezt a kiírási értelmezést vette alapul - azonosan - valamennyi jelentkezés értékelése során, eljárása teljes mértékben megfelelt a Kbt. 1. (2) bekezdése szerinti egyenlő elbánásra vonatkozó alapelvi rendelkezésnek. A II., IV. és a VI. rendű felperesek fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének az eredeti kereseti 3

4 kérelmüknek megfelelő megváltoztatására irányult. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, míg harmadlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérték. Állításuk szerint az elsőfokú bíróság helytelenül állapította meg a perbeli tényállást és alkalmazta az irányadó jogszabályokat, ez okból a levont jogkövetkeztetése is téves. Fenntartották, hogy az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme a Kbt (1) bekezdés e) pontja, illetve a Kbt (3) bekezdése vonatkozásában nem tartalmazott kérelmi elemet, ezért az alperes a határozathozatallal, míg a bíróság a felülbírálattal, túlterjeszkedett a hatáskörén. E tekintetben az ítélet indokolását a Pp ába ütközőnek vélték. Vitatták, hogy a II-VI. rendű felperesek részvételi jelentkezése formailag érvénytelen lenne, hiszen a kifogásolt nyilatkozatok nem a részvételi felhívás III.2.2. és III.2.3. pontjában megkövetelt pénzügyi-gazdasági vagy műszaki-szakmai alkalmasság igazolására szolgáltak, így azokat a megfelelő fejezetbe csatolták. Az alperes ellenkérelmében a fellebbezések elutasítását, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, költséget igényelt. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak az eljárási jogosultságára és a Ket. rendelkezéseinek megtartására felhozott indokaival. Visszautalva a határozatának 23. és 24. oldalain rögzítettekre, elfogadta az elsőfokú bíróságnak az alapelvi sérelemről hozott döntését. Az alperesi beavatkozó észrevételében az alperes által előadottakkal egyetértve az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A III., és az V. rendű felperesektől észrevétel nem érkezett. A fellebbezések az alábbiak szerint nagyobb részt alaposak. Az elsőfokú bíróság a Pp rendelkezéseit alapvetően megtartva ítéletében számot adott arról, hogy a felperesek eljárásjogi kifogásait miként értékelte, döntésének indokai az ítélet indokolásából megismerhetők. Az ítéleti tényállásból tételesen megállapítható, hogy az alperesi beavatkozó a április 28-ai jogorvoslati kérelmében megjelölte a Kbt. 1. (2) bekezdésének a sérelmét, az elsőfokú bíróság e megállapításra figyelemmel érdemben vizsgálta e jogsértéssel kapcsolatos kereseti érveket, így az ítélet olyan súlyú indokolásbeli hiányosságban nem szenved, amely annak hatályon kívül helyezését a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül indokolta volna. A fellebbezést előterjesztő felperesek az ítéletet abban a részében, mely szerint az elsőfokú bíróság érdemi eljárását a határidőben előterjesztett kereseti kérelemre korlátozta, nem érintve a Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium jelentkezésével kapcsolatos határozati megállapításokat, nem kifogásolták, így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét e részében nem érintette. A III. és V. rendű felperesek fellebbezést nem terjesztettek elő. A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelmek és ellenkérelmek korlátai között eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan döntött a felperesek eljárási kifogásait illetően és megalapozottan fogadta el az alperes érvelését a jogorvoslati kérelem terjedelmét illetően is. A Ket. kifogásolt rendelkezései alapján felhozott eljárásjogi kifogásokra kifejtett indokaival egyetért, azokat nem ismétli. A perben eldöntendő anyagi jogi jogkérdés alapvetően a kiírási feltételek megfelelő értelmezésétől függ. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a dokumentáció IV. cikkelyének 01. pont 5. fejezet tartalmát az alperesi határozattal egyezően (határozat 7. oldal), de a kiíráshoz képest nem szöveghűen idézte, ezért az elsőfokú bíróság által egyebekben helytállóan megállapított tényállást e tekintetben pontosította; az így pontosított tényállás alapján az alapelvi sérelem fennállásáról az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi álláspontot 4

5 alakította ki az alábbiak szerint: Nem volt vitatott, hogy a dokumentáció I. cikkelyében az ajánlatkérő előírta, hogy a jelentkezést a részvételi felhívásban és dokumentációban meghatározott formában, 1-7-ig terjedő fejezetekre bontva, az elvártak szerinti tartalommal kell kidolgozni, figyelemmel a Kbt. szabályaira is. Az attól való bármilyen eltérés a jelentkezés érvénytelenítését vonta maga után. A felek álláspontja abban sem tért el, hogy a dokumentáció IV. cikkelye 01. szakasz 3. fejezetében a Kbt ai szerinti jelentkezői nyilatkozatokat és igazolásokat kellett szerepeltetni. A Kbt ai pontosan meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen szempontok szerint, milyen igazolások benyújtását kérheti annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ajánlattevő és alvállalkozója pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmasságáról. A Kbt. kógens rendelkezéseiből következően alkalmassági követelménynek kizárólag az olyan nyilatkozat és igazolás minősül, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban a Kbt. 65. (1) bekezdése értelmében kötelezően, a aiban meghatározott módon ír elő. Minden más ajánlatkérői elvárás, amely az alkalmasság megítéléséhez kapcsolódik ugyan, de nem e rendelkezések szerinti, az egyéb feltételek közé sorolandó. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság szabályait Kbt a tartalmazza. A Kbt. 66. (1) bekezdés a)-d) pontig felsorolja a lehetséges igazolási módokat (pénzügyi intézménytől származó nyilatkozat vagy meghatározott biztosíték fennállásáról szóló igazolás; beszámoló benyújtása; a három évi teljes forgalomról szóló nyilatkozat: egyéb, a pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas nyilatkozat vagy dokumentum). A gazdasági és pénzügyi alkalmasság követelményeit az ajánlatkérő a részvételi felhívás III.2.2. pontjában szerepeltette. Az 1. alpont alapján kellett csatolnia a jelentkezőnek és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozónak a 30 napnál nem régebbi, pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat. Ezzel összefüggésben az ajánlatkérő nem az alkalmassági követelmények között, hanem a jelentkezés feltételeit meghatározó, a dokumentáció II.07. szakaszának 7.2. pontjában írta elő, hogy a jelentkezésnek tartalmaznia kell nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a jelentkező és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója valamennyi számlavezető pénzügyi intézményétől valamennyi számlára vonatkozóan becsatolta az előírt tartalmú banki nyilatkozatot. A II-VI. rendű felperesek jelentkezésének oldalán csatolt nyilatkozata szó szerint ezt tartalmazza. A nyilatkozat tartalma alapján megállapítható, hogy az a Kbt. 66. (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmassági követelménnyel összefügg, de nem azzal azonos. Nem is a Kbt ai szerinti elemek egyikeként szerepeltette az ajánlatérő, tehát semmiképpen sem kellett azt a 3. fejezetbe csatolni, a II-VI. rendű felperesek megfelelően helyezték el az 5. fejezetbe. A Kbt a szabályozza a műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolási módjait. Építési beruházás esetében a hivatkozott szakasz (2) bekezdésének a) pontja az előző öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését kéri, melyet a Kbt. 68. (2) bekezdése alapján lehet igazolni; a d) pontja az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos állományi létszámban és a vezetői tisztségviselő létszámáról készült kimutatást, illetőleg az e) pontja azoknak a szakembereknek, illetőleg vezetőiknek a megnevezését, képzettségüknek ismertetését, akiket az ajánlattevő a teljesítésbe be kíván vonni. A felhívás III.2.3. pontjában írta elő az ajánlatkérő a műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolások módozatait. E körben egyebek mellett azt, hogy a jelentkező és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója mutassa be a Kbt. 67. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a Kbt. 68. (2) bekezdésében 5

6 foglaltak alapján az általa megkívánt tartalom szerinti feltételeket teljesítő, az elmúlt három év legjelentősebb referenciáit. Ugyanígy be kellett mutatni a Kbt. 67. (2) bekezdés d) pontja alapján az előző két év átlagos statisztikai létszámát. A II-VI. rendű felperesek a felhívás III.2.3. pontjának megfelelően a dokumentáció 3. fejezetében becsatolták az alkalmassági igazolások referenciáit táblázatos formában, és az alkalmassági feltételekre vonatkozó szakember referencia elnevezésű nyilatkozatot (jelentkezés , 631. oldalai). A kiírás szerint az 5. fejezetben a jelentkező(k) és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójuk(alvállalkozóik) továbbá a Kbt. 66. (2) bekezdésében, illetve a Kbt. 67. (4) bekezdésében meghatározott szervezet számára előírt egyéb nyilatkozatok igazolások okiratok kellett, hogy szerepeljenek. Ezt az alperes a határozatának 7. oldalán akként interpretálta, hogy: a jelentkezők és a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozóknak a Kbt. 66. (2) bekezdése és a Kbt. 67. (4) bekezdése szerinti szervezetek számára előírt egyéb nyilatkozatok, igazolások, okiratok szerepelnek e fejezetben.". A két fogalmazás között az alanyi kört illetően alapvető különbség van. Az alperesi interpretációból az következik, hogy kizárólag a jelentkezőnek, illetve az alvállalkozónak erőforrást nyújtó szervezet nyilatkozatait kell az 5. fejezetben elhelyezni, holott a kiírás egyértelmű volt a tekintetben, hogy a jelentkező és az alvállalkozó olyan nyilatkozatát kell e fejezetben elhelyezni, amely a Kbt aihoz tételesen nem illeszkedik. Ide sorolható a dokumentáció IV.02. szakasz egyéb előírások 4. francia bekezdése szerint a jelentkezőnek a jelentkezésben csatolandó összefoglaló táblázata és/vagy nyilatkozata arról, hogy az alkalmassági feltételeknek melyik referenciájával (referenciáival), illetve melyik szakemberével (szakembereivel) felel meg. A II-VI. rendű felperesek jelentkezésük oldalán az alkalmassági feltételekre vonatkozó műszaki referenciáról nyilatkoztak, míg a oldalon az alkalmassági feltételekre vonatkozó szakember referenciáról szóló nyilatkozat szerepelt, amely a korábban benyújtott alkalmassági igazolások két dokumentumra bontott összefoglaló táblázata". Mindkét nyilatkozat a dokumentáció IV. 02. pontjára utalt, amely az ajánlatkérőnek az egyéb a jelentkezés benyújtásával kapcsolatos előírás"-a volt, és mint ilyen, az 5. fejezetbe volt csatolandó. Mindezek alapján egyik kifogásolt nyilatkozat esetében sem volt olyan formai hiba, amely érvénytelenséget okozott, és amelyet az ajánlatkérőnek észlelnie kellett volna; vagyis egységes elvek mentén vizsgálta és ítélte meg a jelentkezések érvényességét. Tévedett ezért az alperes és az elsőfokú bíróság, amikor a II-VI. rendű felperesek jelentkezése kapcsán megállapította a Kbt. 1. (2) bekezdésére és a 114. (2) bekezdésre tekintettel a Kbt (2) bekezdés sérelmét. A felperesek kereseti kérelme a jogsértés hiányában a bírság mellőzését is célozta. A Kbt. által biztosított megváltoztatási jogkörével élve a másodfokú bíróságnak lehetősége volt arra, hogy a felperesekre kedvező ítéleti döntésének eredményeként az I. rendű felperes terhére alkalmazott joghátrányt is mérsékelje. Ennek mérlegelése során - szem előtt tartva az alperesi határozatban a bírság kiszabásakor figyelembe vett szempontokat - figyelemmel kellett lennie arra, hogy a határozat marasztaló részében nem volt teljes egészében a felülvizsgálat tárgya. A határozatnak a Hoffmann-Seco-Rail Konzorcium részvételi jelentkezésének érvényességével kapcsolatos megállapításait nem érinthette, ezért a másodfokú bíróság a jogsértést mellőző döntésének eredményeként a kiszabott bírságot felére látta leszállíthatónak. Mindezekre figyelemmel a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebezett részében megváltoztatta: az alperes határozatát a Kbt. 348/A. (1) bekezdése értelmében részben megváltoztatta, az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértést a rendelkező rész szerint részben 6

7 mellőzte és ennek következtében a bírságot mérsékelte. Az I., II., IV., VI. rendű felperesek nagyobbrészt sikeres fellebbezésének eredményeként az alperes és az alperesi beavatkozó a Pp. 78. (1); (2) és 79. (1) bekezdése, valamint a 83. (1) bekezdése értelmében köteles részükre első- másodfokú perköltség megfizetésére. A III. és az V. rendű felperesek eljárásával összefüggésben megállapítandó perköltség nem merült fel. A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az alperes személyes illetékmentessége alapján a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/2986. (VI.26.) IM rendelet 14. -a értelmében az állam viseli. Budapest, november 26. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró 7