Hypophysis dysfunctio irradialt beteganyagban

Átírás

1 ypophysis dysfunctio irradialt beteganyagban DR. NMS ORSOLYA PT KK I SZ. BLGYÓGYÁSZATI KLINIKA XXV. PANNON NDOKRIN LUB ÉTVÉG SIKLÓS,. OKTÓBR 2-3.

2 Miért fontos? Progresszív és irreversibilis neuroendokrin működészavar A leggyakoribb késői szövődmény a craniális, hypophysis vagy fej-nyaki radiotherápián átesett betegeknél A hypothalamus-hypophysis működészavar gyakorisága hosszú távon elérheti a 0%-t Érintheti a növekedést, a testösszetételt, a csontrendszer kialakulását, a fertilitást, a szexuális működéseket, a fizikai és lelki egészséget A hypopituitarismus fokozott morbiditással és mortalitással jár

3 Miért késik a diagnosis? A hypophysis elégtelenség széles időintervallumban alakulhat ki A tünetek gyakran nem jellegzetesek osszú időn át rendszeres endokrin vizsgálatok indokoltak A diagnosztikai ajánlások ma még hiányosak

4 Kiket érinthet? Agytumorok, haematológiai malignitások miatt craniális radioterápiában részesülők Agresszív-invazív hypophysis tumorok miatt irradiáltak Fej-nyaki tumorok (sinus, orr, garat) miatt kezeltek A sikeres onkológiai kezelések következtében növekszik a túlélési arány

5 Irradiatios károsodás patofizológiája sak részben ismert Direkt sejtkárosító hatás Vaszkuláris károsodás Fibrosis Krónikus gyulladás ypophysis műtét után gyakoribb Életkortól függő érzékenység (G hiány gyermekkorban, AT, L hiány felnőttkorban) > 40 Gy felett mind a hypothalamus, mind a hypophysis károsodik ypothalamus hyperprolactinaemia, elhúzódó válasz a stimulációs tesztekben ypophysis - sökkent válasz a hypothalamikus stimuláló hormonokra

6 Az irradiáció dózisának jelentősége A G termelés a legsebezhetőbb, ezt követi a gonadotropinok, az AT majd a TS elégtelen termelése Konvencionális sugárkezelésnél, ha a dózis <40 Gy, általában csak G hiány alakul ki, főleg gyermekeknél Nagyobb sugárdózisoknál (>50 Gy, nasopharyngealis carcinoma, basis tumorok) korai és multiplex adenohypophysis elégtelenség jelentkezik

7 Várható hormonhiányok dózis szerint Irradiáció típusa Tumor típusa ormonhiány gyakorisága Teljes test besugárzás (7-6 Gy) Leukémia, lymphoma Izolált GD a pubertas során Profilaktikus craniális irrad (-24 Gy) Leukémia, lymphoma Izolált GD gyermekekben 30%, felnőttben nem GD pubertasban xtrasellaris agytumorok ranialis irrad (30-50 Gy) iperaktív R-AT tengely Darzy K. urr Opin ndocrinol Diab Obes 3. : 342. Pubertas praecox lányokban GD 30-00%, életkortól és dózistól függően Pubertas praecox mk. nemben L, FS hiány >% TS hiány 3-9% AT hiány 3% yperprolactinaemia 5-% nőkben

8 Várható hormonhiányok dózis szerint Irradiáció típusa Tumor típusa Intenzív craniális irrad. (50-70 Gy) Nasopharyngealis cc, basis tumorok ormonhiány gyakorisága GD 5 év után csaknem 00% Gonadotrop hiány -50% TS hiány 60% AT hiány 27-35% ypophysis és parasellaris tumorok ypophysis radiotherapia (3050Gy) Darzy K. urr Opin ndocrinol Diab Obes 3. : 342. yperprolactinaemia -50% GD 5 év után csaknem 00% Gonadotrop hiány 0 év után 60% TS hiány 0 év után 30% AT hiány 0 év után 60% yperprolactinaemia -50%

9 Irradiatios dózis hypophysis tengelyek rowne és mtsai Lancet Diabetes ndocrinol 5; 3: 56 76

10 Az egyes hormontengelyek normális működésének esélye élethossziglan hypophysis adenoma és nasopharyngealis carcinoma sugárterápiája esetén Littley et al. Q. J. Med. 70 (99) 45 60, Lam et al. Q. J. Med. 7 (99)

11 0 7% % Somatotroph 0 60 Percentage -P működészavar nasopharyngealis carcinoma túlélői között N=50, medián év követés orticotroph 30% 22% 4% Lactotroph ormonal Axis Dysfunction Gonadotroph Thyrotroph Ratnasingam J és mtsai Pituitary (5) :44 455

12 6% -P működészavar nasopharyngealis carcinoma túlélői között N=50, medián év követés normal % % Single Axis Deficiency 2% 30% 2 Axes Deficiency 3 Axes Deficiency 4 Axes Deficiency Ratnasingam J és mtsai Pituitary (5) :44 455

13 Adenohypophyis dysfunctio kialakulása felnőtt korban gyerekkori agyi irradiatiot követően N: év hemaitilly W és mtsai J lin Oncol 33: GD: 46,5%, nem kezelt: 99,7% L/FSD: 0,%, nem kezelt: 7,5% férfi nem, obesitas, kaukázusi rassz >22 Gy >22 Gy TSD: 7,5% kaukázusi rassz >30 Gy ATD: 4,0% > 30 Gy

14 Saját adataink Szűrőprogram 7 óta a sella régiót is érintő, de nem hypophysis célú irradiatios kezelés hosszú távú endokrin következményeinek felmérésére Fül-Orr-Gégészeti Klinika és Idegsebészeti Klinika részvételével Betegszám: 42, FOG-i betegek: 2 fő, idegsebészeti betegek: 4 fő. Átlag életkor az irradiatio kezdetén: 54.3 év volt (54.6 / 53. év) Irradiatio és az első endokrin szűrés között átlagosan eltelt idő: 3.05 év (3 hó év) Férfi/nő arány: 57/42 % volt, FOG: férfi dominancia (7.4%), agyi benignomák: női dominancia (7.4%)

15 Tumortípusok Fej-nyaki Koponyaűri Nasopharyngealis cc.: 2 Meningeoma: 0 Orr melléküreg cc.: 0 Schwannoma: 2 pipharynx tu.: 4 hordoma: Orr bemeneti laphám cc.: Meningenoma+Schwannoma: Orr basocell. cc.:

16 A besugárzás típusai FOG 2 Konformális 4 Frakcionált sztereotaxiás Gamma-kés Telecobalt lektron 4 Nincs adat 7 IMRT AGYI Sztereotaxiás sugársebészet Gamma-kés+frakcionált sztereotaxiás

17 ndokrin tesztek Alap hypophysis functio felmérés ITT L, FS, 2/T Glucagon teszt PRL G, IGF G cut off: Kortizol, AT Kortizol cut off: 500 nmol/l TS, FT4 G/AT rezerv felmérése 3 ng/ml

18 Post-irradiatios hypophysis dysfunctio ypophysis dysfunctio 33 %-ban alalkult ki Agyi irradiatio: 4 fő/4 FOG irradiatio: 0 fő/2 ypophysis elégtelenség súlyossága 7, Single Axis Deficiency 42,9 35,7 2 Axis Deficiency 3 Axis Deficiency 4,3 4 Axis Deficiency

19 ormonhiányok megoszlása G PRL Agytumor TS L/FS Összes 2 0 AT 3 Fej-nyak tumor N

20 ypophysis tengelyhiányok a sugárdózis függvényében hormon 23,4 Gy 50 Gy 2 hormon Összes 0 3 hormon 2 54 Gy 66 Gy 70 Gy N

21 Összefoglalás A craniális irradiáció leggyakoribb endokrin szövődménye az izolált növekedési hormon hiány, amely gyermekekben már 0 Gy alkalmazásánál is előfordulhat Diabetes insipidusra nem kell számítani A sugárkezelés által okozott hypopituitarismus irreverzibilis és progresszív Gyermek- és felnőttkorban egyaránt szükséges rendszeres endokrin vizsgálat és indokolt esetben hormonpótlás Az endokrin ellenőrző vizsgálatok időintervalluma függ az alkalmazott dózistól, a kezelés óta eltelt időtől, a beteg életkorától és a klinikai képtől A jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani a malignus betegségek túlélőinél az endokrin következményekre

22 Köszönet PT KK Idegsebészeti Klinika: Dr. orváth Zsolt PT KK Fül-Orr-Gégészeti Klinika: Dr. Nepp Nelli PT KK I Belgyógyászati Klinika: Dr. Mezősi mese Dr. Bajnok László Dr. Bódis Beáta Dr. Rucz Károly Tulézi Krisztina ovh.

23 Köszönöm a figyelmet!