Logika és informatikai alkalmazásai
|
|
- Ede Török
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz
2 Egy HF múlt hétről HF1. a) Egyesíthető: s = [y/f(x, g(x, a))][x/b][w/g(b, a)] vagy s = [y/f(b, w)][x/b][w/g(b, a)]. b) Nem egyesíthető. c) Nem egyesíthető. s 2 = [z/h(x)][x/f(y, y)] után a és h van az első eltérő pozíción.
3 És még egy... FZ2 V/11 c) C 1 = { p(x, y), p(x, x), q(x, f(x), z) } és C 2 = { q(f(x), x, z), p(x, z) } összes rezolvense: s 1 = [] és s 2 = [x/t][z/u] változóátnevezések után: C 1 s 1 = { p(x, y), p(x, x), q(x, f(x), z) }, C 2 s 2 = { q(f(t), t, u), p(t, u) } p(x, x) és p(t, u) egyesíthető s = [t/x][u/x]-szel, így R = { p(x, y), q(x, f(x), z), q(f(x), x, x) } rezolvens. Viszont q(x, f(x), z) és q(f(t), t, u) nem egyesíthető, mert s 1 = [x/f(t)] után a [t/f(f(t))] helyettesítés nem megengedett. Ezért nincs más rezolvens.
4 Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás fóliák: Elsőrendű rezolúció (#177 #182), a lineáris rezolúció (#190 #192 első két pontja) és az SLD rezolúció: (#201-#203) definíciója és alaptétele. Feladatsorok FZ1 Fülöp Zoltán: Gyakorló feladatok a "Logika a számítástudományban" tárgyhoz II. "Predikátumkalkulus"
5 Miért kell rezolvens képzés előtt az egyesítendő klózok változóit átnevezni? Legyen C 1 = {p(x, b)} és C 2 = { p(a, x)}. Ekkor változó átnevezés nélkül p(x, b) és p(a, x) nem egyesíthetők (hiszen [x/a] helyettesítés után a p(a, b) és p(a, a) literálokat kapjuk). De ha végrehajtjuk a változó átnevezést. Mondjuk legyen s 1 := [] és s 2 := [x/y], akkor a p(x, b)s 1 = p(x, b) és p(a, x)s 2 = p(a, y) klózok már egyesíthetők, mégpedig s = [x/a][y/b]-vel így az üres klózt kapjuk rezolvensként. Azaz 1. {p(x, b} a C 1 klóz 2. { p(a, x)} a C 2 klóz 3. Res 1,2, az s 1 = [], s 2 = [x/y] vált. átnevezések és s = [x/a][y/b] helyettesítés után. HF. Mutassuk meg, hogy az F = x y[p(x, g(y)) p(f(y), x)] formula klózainak szintén nem képezhető rezolvense a klózok változóinak előzetes átnevezése nélkül.
6 FZ2 V/9 Formalizáljuk az alábbi állításokat: F 1: Minden sárkány boldog, ha az összes gyereke tud repülni. F 2: A zöld sárkányok tudnak repülni. F 3: Egy sárkány zöld, ha legalább egy zöld sárkánynak a gyereke. Biz. be, hogy a ezekből következik: F 4: Minden zöld sárkány boldog. Megoldás. B(x) x boldog, Gy(x, y) x-nek gyereke y, R(x) x tud repülni, Z(x) x zöld. F 1 = x( y [Gy(x, y) R(y)] B(x)) x( y [Gy(x, y) R(y)] B(x)) x y([gy(x, y) R(y)] B(x)) x y [(Gy(x, y) B(x)) ( R(y) B(x))] s x [(Gy(x, f(x)) B(x)) ( R(f(x)) B(x))] F 2 = x(z(x) R(x)) x( Z(x) R(x)) F 3 = x [ t(gy(t, x) Z(t)) Z(x)] x t [ Gy(t, x) Z(t) Z(x)] F 4 = x(z(x) B(x)) x (Z(x) B(x)) x(z(x) B(x)) s Z(a) B(a)
7 Folytatás... { F 1, F 2, F 3 } = F 4 Σ := { F 1, F 2, F 3, F 4 } kielégíthetetlen. A Σ formuláit már zárt Skolemnormálformára hoztuk ezek magjai a következő klózhalmazt adják: Σ := { 1. { Gy(x, f(x)), B(x) }, 2. { R(f(x)), B(x) }, 3. { Z(x), R(x) }, 4. { Gy(t, x), Z(t), Z(x) }, 5. { Z(a) }, 6. { B(a) }, }
8 Befejezés: bizonyítás elsőrendű rezolúcióval. 1. { Z(a) } 5. klóz; 2. { Gy(t, x), Z(t), Z(x) } 4. klóz; 3. { Gy(a, x), Z(x) } Res 1,2, s = [t/a] hely; 4. { Gy(x, f(x)), B(x) } 1. klóz; 5. {Z(f(a)), B(a)} Res 3,4, s 1 = [x/y], s 2 = [] vált. átnev., s = [x/a][y/f(a)] hely; 6. { Z(x), R(x)} 3. klóz; 7. {B(a), R(f(a))} Res 5,6, s = [x/f(a)] hely; 8. { R(f(x)), B(x)} 2. klóz; 9. {B(a)} Res 7,8, s = [x/a] hely; 10. { B(a)} 6. klóz; 11. Res 9,10. Ezért Σ kielégíthetetlen, a log. következmény igaz.
9 Lineáris és SLD rezolúció Lineáris rezolúció: Olyan rezolúció, melyben mindig az előző rezolvenst használjuk egyik klózként a következő rezolúciós lépésben. Példa a táblán: {{p, q}, { p, q}, {p, q} { p, q}}. Tétel. Ha az üres klóz levezethető egy klózhalmazból, akkor mindig van lineáris rezolúcióval történő levezetése is. SLD-rezolúció: Horn klózok körében (azaz amikben klózonként legfeljebb egy pozitív literál engedélyezett) olyan lineáris rezolúció, mely negatív klózból (azaz csupa negatív literált tartalmazó klózból) indul. Tétel. Horn-klózok egy halmaza, akkor és csak akkor kielégíthetetlen ha SLD rezolúcióval levezető belőle az üres klóz.
10 Megjegyzések A lineáris illetve SLD rezolúció minden olyan klózzal/negatív klózzal kezdhető, mely a klózhalmaz egy minimális kielégíthetetlen részhalmazának eleme. Lineáris és így SLD rezolúció esetén is, a levezetésbe nem írjuk be azt a klózt, amivel az előző klózt rezolváljuk. Viszont az indoklásban ezt meg kell említeni (vagy legalább vonallal oda kell húzni) a szokásos változóátnevezésekkel és az egyesítővel együtt. SLD rezolúciónál minden a levezetésben szereplő klóz negatív klóz lesz, mert az egyetlen pozitív literálok (hiszen Horn-klózokról van szó) a rezolúció során mindig kiesnek.
11 V/15 a) Biz. be lineáris rezolúcióval, hogy F = x(f G) ( x F x G) tautológia! Feltehetjük, hogy F -ben és G-ben csak az x változó fordul elő szabadon, és a jelölés egyszerűsítése végett így F helyett F(x)-et, F [x/y] helyett F(y)-t írunk. Továbbá F(x)-et és G(x)-et atomi formulának tekintjük. F = [ x(f(x) G(x)) ( x F(x) x G(x))] x(f(x) G(x)) ( y F(y) z G(z)) x(( F(x) G(x)) y F(y) z(g(z)) x y z(( F(x) G(x)) F(y) G(z)) s x y(( F(x) G(x)) F(y) G(f(x, y))) F = { { F(x), G(x)}, {F(y)}, { G(f(x, y))} } Lineáris rezolúcióval: 1. { F(x), G(x) } F 1. klóza 2. { G(x) } Res a 2. klózzal [y/x] hely. után 3. Res a 3. klózzal s 2 = [x/u] vált. átn. és s = [x/f(u, y)] hely. után
12 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} }
13 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} } 1. { p(a, c)} Ezzel kell kezdeni, mert ez az egyetlen negatív klóz!
14 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} } 1. { p(a, c)} Ezzel kell kezdeni, mert ez az egyetlen negatív klóz! 2. { p(a, z), p(z, c)} Res a {p(x, y), p(x, z), p(z, y)} klózzal s = [x/a][y/c] helyettesítéssel;
15 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} } 1. { p(a, c)} Ezzel kell kezdeni, mert ez az egyetlen negatív klóz! 2. { p(a, z), p(z, c)} Res a {p(x, y), p(x, z), p(z, y)} klózzal s = [x/a][y/c] helyettesítéssel; 3. { p(b, c)} Res a {p(a, b)} klózzal s = [z/b] hely.
16 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} } 1. { p(a, c)} Ezzel kell kezdeni, mert ez az egyetlen negatív klóz! 2. { p(a, z), p(z, c)} Res a {p(x, y), p(x, z), p(z, y)} klózzal s = [x/a][y/c] helyettesítéssel; 3. { p(b, c)} Res a {p(a, b)} klózzal s = [z/b] hely. 4. { p(c, b)} Res a {p(x, y), p(y, x)} klózzal, s = [x/b][y/c] hely.
17 SLD rezolúció FZ2 V/16. Bizonyítsuk be SLD rezolúcióval, hogy a következő klózhalmaz kielégíthetetlen: { { p(a, c)}, {p(a, b)}, {p(c, b)}, {p(x, y), p(x, z), p(z, y)}, {p(x, y), p(y, x)} } 1. { p(a, c)} Ezzel kell kezdeni, mert ez az egyetlen negatív klóz! 2. { p(a, z), p(z, c)} Res a {p(x, y), p(x, z), p(z, y)} klózzal s = [x/a][y/c] helyettesítéssel; 3. { p(b, c)} Res a {p(a, b)} klózzal s = [z/b] hely. 4. { p(c, b)} Res a {p(x, y), p(y, x)} klózzal, s = [x/b][y/c] hely. 5. Res a {p(c, b)} klózzal.
18 Házi feladat FZ2 V/12, 15, 8, 10 Dr. Fülöp Zoltán jegyzetéből a 2.69 és 2.70-es kidolgozott rezolúciós példát átnézni. Iván Szabolcs: kidolgozott rezolúciós feladat (2007) szintén átnézni. Csináljuk meg a sárkányos példát lineáris rezolúcóval is. Még lineáris rezolúcióra: FZ2 V/16 b, c. (A kvantorok után persze x áll.) SLD rezolúcióra: Igazoljuk SLD rezolúcióval, hogy x y[ ( R(x, y) R(y, z) R(x, z)) R(f(x), f 3 (x)) R(x, f(x)) ] kielégíthetetlen /ahol persze f 3 (x) = f(f(f(x)))/.
19 Követlemények a 2. ZH-ra 1 Definíciók, tételek az előadás első 203 fóliájáról (előről az SLD rezolúcióig). 2 (zárt) Skolem normálformára hozás 3 Herbrand kiterjesztés felírása és alaprezolúció 4 az egyesítési algoritmus és elsőrendű rezolvensképzés 5 elsőrendű, lineáris és SLD rezolúció A rezolúciót továbbra is tudni kell alkalmazni, az alapvető eldöntési kérdések (tautológia, log. következmény, ekvivalencia) megválaszolására. Április 30-án (szerdán) 12h és 15h (táblás) gyakorló óra (I219). A szerdaiaknak kötelező, a csütörtökieknek szabadon látogatható. Május 7-én (szerdán) 12h, 15h (I219) és 8-án 8h, 9h (I221) nem kötelező konzultáció (bárkinek). Május 8-án, ZH 17h és 18h (Riesz-terem). Mindenkinek, amikor az első ZH-t írta, akinek nem jó, kérjen engedélyt ben május 5-ig.
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 9. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések 2012. február 19. 1. Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja,
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 6. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Hatodik el oad as 1/33
1/33 Logika és számításelmélet I. rész Logika Hatodik előadás Tartalom 2/33 Elsőrendű rezolúciós kalkulus - előkészítő fogalmak Prenex formula, Skolem normálforma 3/33 Eldönthető formulaosztályok keresése
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 4. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2008 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2011 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai
A tételhez hozzátartozik az elsőrendű nyelv szemantikája! 1. Tétel - Az ítéletkalkulus alapfogalmai Ítéletkalkulus - Az elsőrendű logika azon speciális este, amikor csak 0 ad rendű predikátumszimbólumok
A logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA)
ÍTÉLETKALKULUS SZINTAXIS ÍTÉLETKALKULUS (NULLADRENDŰ LOGIKA) jelkészlet elválasztó jelek: ( ) logikai műveleti jelek: ítéletváltozók (logikai változók): p, q, r,... ítéletkonstansok: T, F szintaxis szabályai
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének követlményeit
Automatikus következtetés
Automatikus következtetés 1. Rezolúció Feladat: A 1 : Ha süt a nap, akkor Péter strandra megy. A 2 : Ha Péter strandra megy, akkor úszik. A 3 : Péternek nincs lehetősége otthon úszni. Lássuk be, hogy ezekből
Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák
08EMVI3b.nb 1 In[2]:= Theorema Ítéletlogika 1 Ismétlés Szintaxis Szemantika Logikai következmény, tautológia, inkonzisztens, logikai ekvivalencia, normálformák 2 Kalkulusok Kalkulus Levezethetõség Dedukciós
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 1. levelezős gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Követelmények A tárgy (ea+gyak) teljesítésének
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai 2. gyakorlat Németh L. Zoltán http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth SZTE, Informatikai Tanszékcsoport 2009 tavasz Irodalom Szükséges elmélet a mai gyakorlathoz Előadás
Megoldások. 2001. augusztus 8.
Megoldások 2001. augusztus 8. 1 1. El zetes tudnivalók a különböz matematikai logikai nyelvekr l 1.1. (a) Igen (b) Igen (c) Nem, mert nem kijelent mondat. (d) Nem fejez ki önmagában állítást. "Ádám azt
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
Logika és informatikai alkalmazásai. Wednesday 17 th February, 2016, 09:03
Logika és informatikai alkalmazásai Wednesday 17 th February, 2016, 09:03 A logika rövid története 2 A logika rövid története Ókor Triviális: A trivium szóból származik trivium (tri+via = három út): nyelvtan,
Logika gyakorlat 08. Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul.
Logika gyakorlat 08 Normálformák elsőrendben Egy formula kiigazított, ha: Különböző kvantorok különböző változókat kötnek Nincs olyan változó, amely szabadon és kötötten is előfordul. Minden formulát kiigazíthatunk,
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
1. Az elsőrendű logika szintaxisa
1. Az elsőrendű logika szintaxisa 6.1 Alapelemek Nyelv=abc + szintaxis + szemantika. 6.1.1 Abc Logikai rész:,,,,,, Indivídum változók (X, Y, ) Elválasztó jelek ( ( ) ) (ítélet változók) Logikán kívüli
Diszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika
Példa 1. A majom és banán problémája
Példa 1. A majom és banán problémája Egy majom ketrecében mennyezetről egy banánt lógatnak. Kézzel elérni lehetetlen, viszont egy faládát be is tesznek. Eléri-e a majom a banánt? Mit tudunk a majom képességeirõl?
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája. Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1
Elsőrendű logika szintaktikája és szemantikája Logika és számításelmélet, 3. gyakorlat 2009/10 II. félév Logika (3. gyakorlat) 0-adrendű szemantika 2009/10 II. félév 1 / 1 Az elsőrendű logika Elemek egy
Predikátumkalkulus. 1. Bevezet. 2. Predikátumkalkulus, formalizálás. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Nézzük meg a következ két kijelentést: Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett. Bármely
Diszkrét matematika 1. középszint
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. sz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 3. el adás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. A logikai ekvivalencia Az A és a B elsőrendű formulák logikailag ekvivalensek, ha
Predikátumkalkulus. Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést.
Predikátumkalkulus Predikátumkalkulus alapfogalmai, formalizálás, tagadás, logikailag igaz formulák. 1. Bevezet Vizsgáljuk meg a következ két kijelentést. Minden almához tartozik egy fa, amir l leesett.
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Formulahalmaz kielégíthetősége Ezen az előadáson Γ-val egy elsőrendű logikai nyelv
Memo: Az alábbi, "természetes", Gentzen típusú dedukciós rendszer szerint készítjük el a levezetéseket.
Untitled 2 1 Theorema Predikátumlogika 1 3 Natural Deduction (Gentzen mag/alap kalkulus) Cél: a logikai (szematikai) következményfogalom helyett a (szintaktikai) levethetõség vizsgálata. A bizonyítási
Az informatika logikai alapjai
Az informatika logikai alapjai Várterész Magda DE, Informatikai Kar PTI BSc és informatikatanár hallgatók számára 2017. Az elsőrendű logikai nyelv interpretációja L interpretációja egy I-vel jelölt függvénynégyes,
Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László
MATEMATIKAI LOGIKA A gondolkodás tudománya Diszkrét matematika Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey,
Dr. Jelasity Márk. Mesterséges Intelligencia I. Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin
Dr. Jelasity Márk Mesterséges Intelligencia I Előadás Jegyzet (2008. október 6) Készítette: Filkus Dominik Martin Elsőrendű logika -Ítéletkalkulus : Az elsőrendű logika egy speciális esete, itt csak nullad
LOGIKA. Magyarok: Bereczki Ilona, Kalmár László, Neumann, Péter Rózsa, Pásztorné Varga Katalin, Urbán János, Lovász László.
MATEMATIKAI A gondolkodás tudománya Arisztotelész(i.e. 384-311) Boole, De Morgan, Gödel, Cantor, Church, Herbrand, Hilbert, Kleene, Lukesiewicz, Löwenheim, Ackermann, McKinsey, Tarski, Ramsey, Russel,
b, Van olyan makacs ember, a senki más tanácsára nem hallgat. (Univerzum az emberek halmaza)
Elsőrendű logika. Formalizálja az alábbi mondatokat: a, Aki másnak vermet ás, maga esik verembe. (Univerzum az emberek halmaza) ( yv ( E( ) E(: verembe esik, V(: vermet ás y-nak b, Van olyan makacs ember,
Logika Gyakorlati Jegyzet
Logika Gyakorlati Jegyzet Hajgató Tamás 2014 Lektorálta: Dr. Németh L. Zoltán Első gyakorlat A Russel-paradoxon Mik lehetnek egy halmazban? Lehet benne bármilyen matematikailag jól definiált objektum.
Logika és informatikai alkalmazásai
Logika és informatikai alkalmazásai Iván Szabolcs 2017 tavasz Iván Szabolcs Logika és informatikai alkalmazásai 2017 tavasz 1 / 309 A kurzusról Vizsga kell hozzá átmenő gyakjegy (idén, tavaly, tavalyelőtt
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció
2. Logika gyakorlat Függvények és a teljes indukció Folláth János Debreceni Egyetem - Informatika Kar 2012/13. I. félév Áttekintés 1 Függvények Relációk Halmazok 2 Természetes számok Formulák Definíció
Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék Mesterséges Intelligencia - MI Logikai ágens, lehetőségek és problémák 2 Előadó: Hullám Gábor Pataki Béla
Elsőrendű logika. Mesterséges intelligencia március 28.
Elsőrendű logika Mesterséges intelligencia 2014. március 28. Bevezetés Ítéletkalkulus: deklaratív nyelv (mondatok és lehetséges világok közti igazságrelációk) Részinformációkat is kezel (diszjunkció, negáció)
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia Problémák és az útkeresések kapcsolata Az MI problémái, hogy a megoldandó feladatai nehezek, hatalmas a lehetséges válaszok tere (problématér), a helyes válaszok megtalálása intuíciót,
1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.
1. A polinom fogalma Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1 = x egyenletet. Megoldás x + 1-gyel átszorozva x 2 + x + 1 = x 2 + x. Innen 1 = 0. Ez ellentmondás, így az
Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam
Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Szerkesztette: I. N. Szergejeva 2015. február 2. Technikai munkák (MatKönyv project, TEX programozás, PHP programozás, tördelés...) Dénes Balázs, Grósz Dániel, Hraskó
III. Szabályalapú logikai következtetés
Speciális szabályalapú következtetés III. Szabályalapú logikai következtetés Ismeretek (tények, szabályok, cél) elsőrendű logikai formulák. Ezek az állítások eredeti formájukat megőrzik, ami másodlagos
Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat
. Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben
Természetes számok: a legegyszerűbb halmazok elemeinek. halmazokat alkothatunk, ezek elemszámai természetes 3+2=5
1. Valós számok (ismétlés) Természetes számok: a legegyszerűbb halmazok elemeinek megszámlálására használjuk őket: N := {1, 2, 3,...,n,...} Például, egy zsák bab felhasználásával babszemekből halmazokat
Alapfogalmak-szemantika
Volt (a helyes következtetéseknél): ELSŐRENDŰ LOGIKA Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
Matematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával
Intelligens Rendszerek I. Tudásábrázolás formális logikával 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel:
Formális nyelvek I/2.
Formális nyelvek I/2. Véges utomták minimlizálás Fülöp Zoltán SZTE TTIK Informtiki Intézet Számítástudomány Alpji Tnszék 6720 Szeged, Árpád tér 2. Véges utomták minimlizálás Két utomt ekvivlens, h ugynzt
Boros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)
A 205/206. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták Javítási-értékelési útmutató. feladat Az {,2,...,n} halmaz
Mesterséges Intelligencia MI
Mesterséges Intelligencia MI Logikai ágens ügyesebben Dobrowiecki Tadeusz Eredics Péter, és mások BME I.E. 437, 463-28-99 dobrowiecki@mit.bme.hu, http://www.mit.bme.hu/general/staff/tade Mit tudunk már?
Logika feladatgyűjtemény
Debreceni Egyetem Informatikai Kar Logika feladatgyűjtemény 2005. május 19. Készítette: Lengyel Zoltán lengyelz@inf.unideb.hu Tartalomjegyzék 1. Ítéletlogika 2 2. Elsőrendű logika 17 2.1. Prenex alak......................................
Matematika alapjai; Feladatok
Matematika alapjai; Feladatok 1. Hét 1. Tekintsük a,, \ műveleteket. Melyek lesznek a.) kommutativok b.) asszociativak c.) disztributívak-e a, műveletek? Melyik melyikre? 2. Fejezzük ki a műveletet a \
Analízisfeladat-gyűjtemény IV.
Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította
Logika és számításelmélet. 10. előadás
Logika és számításelmélet 10. előadás Rice tétel Rekurzíve felsorolható nyelvek tulajdonságai Tetszőleges P RE halmazt a rekurzívan felsorolható nyelvek egy tulajdonságának nevezzük. P triviális, ha P
Logika es sz am ıt aselm elet I. r esz Logika Negyedik el oad as 1/26
1/26 Logika és számításelmélet I. rész Logika Negyedik előadás Tartalom 2/26 Az elsőrendű logika szemantikája Formulák és formulahalmazok szemantikus tulajdonságai Elsőrendű logikai nyelv interpretációja
Matematikai logika és halmazelmélet
Matematikai logika és halmazelmélet Wettl Ferenc előadása alapján 2015-09-07 Wettl Ferenc előadása alapján Matematikai logika és halmazelmélet 2015-09-07 1 / 21 Tartalom 1 Matematikai kijelentések szerkezete
Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport) Logika a számtastudományban Logika és informatikai alkalmazásai Varterész Magdolna, Uni-Deb
Logika, 5. Az előadásfóliák ÉsikZoltén (SZTE InformatikaiTanszékcsoport) Logikaa szamtastudomanyban Logikaes informatikaialkalmazasai Előadásai alapján készültek Ésik Zoltán (SZTE Informatikai Tanszékcsoport)
2. Algebrai átalakítások
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 2. Algebrai átalakítások 1. Mi az alábbi kifejezés legegyszerűbb alakja a változó lehetséges értékei esetén? (A) x + 1 x 1 (x 1)(x 2 + 3x + 2) (1 x 2 )(x + 2) (B) 1 (C) 2 (D)
Logikai alapok a programozáshoz
Logikai alapok a programozáshoz Kidolgozott tételek Készítette: Chripkó Ágnes Felhasznált anyagok: előadásvázlat; gyakorlatok anyaga; Pásztorné Varga K., Várterész M.: A matematikai logika alkalmazásszemléletű
3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
Határozatlan integrál
Határozatlan integrál Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Matematikai Intézet, Anaĺızis Tanszék Debrecen, 207. február 20 27. Primitív függvény, határozatlan integrál A továbbiakban legyen I R intervallum.
valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve
DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces.
Elsőrendű Logika Volt (a helyes következtetéseknél): Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
DISZKRÉT MATEMATIKA. Elsőrendű Logika. Minden madár gerinces. SZEMANTIKA
Elsőrendű Logika Volt (a helyes következtetéseknél): Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces. Feltétel1 Feltétel2 Következmény Érezzük, hogy a leírt következtetés helyes. Azonban
ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY
Koszinusztétel Tétel: Bármely háromszögben az egyik oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk e két oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát.
Kétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
1. Definíciók. 2. Formulák. Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat
Informatikai logikai alapjai Mérnök informatikus 3. gyakorlat 1. Definíciók A feladatokban bevezetünk két újabb logikai konstanst: a és jellel jelölteket. Ez a két konstans önmagában is formulának tekintendő.
Diszkrét matematika MATEMATIKAI LOGIKA
NULLADRENDŰ LOGIKA (ÍTÉLETKALKULUS) A logikát, mint a filozófia egy részét, már az ókori a görög tudósok is igen magas szinten művelték, pl. Platón (Kr. e. 427- Kr. e. 347), Arisztotelész (Kr.e. 384- Kr.
Automatikus tételbizonyítás
Automatikus tételbizonyítás előadások Várterz Magda Kádek Tamás Automatikus tételbizonyítás: előadások Várterz Magda Kádek Tamás Table of Contents 1 Előszó 1 2 Bevezet 2 1 Az elsőrendű nyelv szintaxisa
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
A Fermat-Torricelli pont
Vígh Viktor SZTE Bolyai Intézet 2014. november 26. Huhn András Díj 2014 Így kezdődött... Valamikor 1996 tavaszán, a Kalmár László Matematikaverseny megyei fordulóján, a hetedik osztályosok versenyén. [Korhű
Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és negyedfokú egyenlet
1. Bevezetés A félév anyaga Komplex számok Műveletek Kapcsolat a geometriával Gyökvonás Polinomok A gyökök száma A gyökök és együtthatók összefüggése Szorzatra bontás, számelméleti kérdések A harmad- és
2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia
2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai
A matematika nyelvér l bevezetés
A matematika nyelvér l bevezetés Wettl Ferenc 2012-09-06 Wettl Ferenc () A matematika nyelvér l bevezetés 2012-09-06 1 / 19 Tartalom 1 Matematika Matematikai kijelentések 2 Logikai m veletek Állítások
1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
Logikai ágensek. Mesterséges intelligencia március 21.
Logikai ágensek Mesterséges intelligencia 2014. március 21. Bevezetés Eddigi példák tudásra: állapotok halmaza, lehetséges operátorok, ezek költségei, heurisztikák Feltételezés: a világ (lehetséges állapotok
Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:
6. Gyakorlat. Relációs adatbázis normalizálása
6. Gyakorlat Relációs adatbázis normalizálása Redundancia: Az E-K diagramok felírásánál vagy az átalakításnál elképzelhető, hogy nem az optimális megoldást írjuk fel. Ekkor az adat redundáns lehet. Példa:
Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni.
Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni. Nincs olyan, aki ne tudna úszni. x(úx) ~ x(~úx) Kvantoros logikai ekvivalenciák Mindenki tud úszni.
Matematikai logika. 3. fejezet. Logikai m veletek, kvantorok 3-1
3. fejezet Matematikai logika Logikai m veletek, kvantorok D 3.1 A P és Q elemi ítéletekre vonatkozó logikai alapm veleteket (konjunkció ( ), diszjunkció ( ), implikáció ( ), ekvivalencia ( ), negáció
Valószínűségi változók. Várható érték és szórás
Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik
Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik Az A halmazrendszer σ-algebra az Ω alaphalmazon, ha Ω A; A A A c A; A i A, i N, i N A i A. Az A halmazrendszer
MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
függvények RE 1 Relációk Függvények függvények RE 2 Definíció Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor
Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált
Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518
Logika kiskáté. Mihálydeák Tamás és Aszalós László
Logika kiskáté Mihálydeák Tamás és Aszalós László 2012 1. Definíciók 1. Adja meg a klasszikus nulladrendű nyel definícióját! Klasszikus nulladrendű nyelen az L (0) = LC, Con, F orm rendezett hármast értjük,
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai
BOOLE ALGEBRA Logika: A konjunkció és diszjunkció tulajdonságai 1.a. A B B A 2.a. (A B) C A (B C) 3.a. A (A B) A 4.a. I A I 5.a. A (B C) (A B) (A C) 6.a. A A I 1.b. A B B A 2.b. (A B) C A (B C) 3.b. A
RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
RE 1 Relációk Függvények RE 2 Definíció: Ha A, B és ρ A B, akkor azt mondjuk, hogy ρ reláció A és B között, vagy azt, hogy ρ leképezés A-ból B-be. Ha speciálisan A=B, azaz ρ A A, akkor azt mondjuk, hogy
Logika és számításelmélet. 2011/11 11
(Logika rész) Logika és számításelmélet. 2011/11 11 1. előadás 1. Bevezető rész Logika (és a matematikai logika) tárgya Logika (és a matematikai logika) tárgya az emberi gondolkodás vizsgálata. A gondolkodás
Formális nyelvek - 9.
Formális nyelvek - 9. Csuhaj Varjú Erzsébet Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Informatikai Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/c E-mail: csuhaj@inf.elte.hu 1 Véges