Heterogén anyagú lapos görbe rudak stabilitásvizsgálata
|
|
- Zoltán Balla
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Heterogén anyagú lapos göre rudak stailitásvizsgálata Kiss László II. éves MSc gépészmérnök hallgató Konzulens: Szeidl György egyetemi tanár Mechanikai Tanszék Miskolc, 0
2 TARTALOMJEGYZÉK. Bevezetés. Feltevések, alapvető összefüggések.. Egyszerűsítő feltevések.. Az alkalmazott koordináta-renzer.3. Az elmozdulásvektor 3.4. Az alakváltozási viszonyok 4.5. Rúderő, hajlítónyomaték 4 3. A virtuális munka elv Egyenletek a stailitásvesztés előtti állapotra Egyenletek követő terhelésre Linearizált egyenletek 0 4. A stailitásvizsgálat egyenletei merev terhelésre 4.. Bevezető megjegyzések 4.. Egyenletek a stailitásvesztés előtt folyamatra 4.3. Stailitásvesztés a középvonal hosszváltozása nélkül 4.4. Stailitásvesztés a középvonal hosszváltozásával 3 5. Stailitásvizsgálat vegyes peremfeltételek esetén Megoldás a stailitásvesztés előtti állapotra Lineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m = 0 feltevés mellett Lineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m 0 feltevés mellett Nemlineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m = 0 feltevés mellett 5.5. Egy nemlineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m 0 feltevés mellett 5.6. Differenciálegyenletek dinamikus stailitásvesztés esetére 3 6. Következtetések, eredmények 4 A. függelék Integrálátalakítások 6 A.. A aloldalán álló integrál átalakítása 6 A.. A 9 egyenlet átalakítása 6 A.3. A 60 képlet levezetése röviden 8 A.4. A 79 alatti integrál számításának vázlata 9 Hivatkozások 30
3 . BEVEZETÉS A dolgozat témája keresztmetszeti inhomogenitású lapos, állandó görületi sugarú síkeli rudak röviden lapos ívek stailitásának vizsgálata. Keresztmetszeti inhomogenitás alatt azt értjük, hogy a rúd anyagjellemzői csak a keresztmetszeti koordinátáktól függenek. Laposnak pedig akkor tekinthető egy rúd, ha a támasztávolság negyedénél nem nagyo a rúd magassága. A műszaki mechanika szakirodalmának csak egy kise része fordítja figyelmét a síkgöre rudak stailitási kérdéseire, holott a gyakorlati életen egyre inká szükség van hasonló vizsgálatokra. Gondoljunk itt például az ívelt kialakítású hízerkezetekre, ahol a teherhordó rudakat saját súlyuk és emellett az úttest súlya is terheli. Ausztráliáan az utói évtizeden Y.-L. Pi, M. A. Bradford és munkatársaik tö cikken vizsgálták lapos ívek stailitási kérdéseit, ha a rúd szimmetriatengelye mentén működő koncentrált, illetve sugárirányú megoszló erőrenzer a rúd terhelése [,, 00], [3, 007], [4, 008]. Az idézett három tanulmány homogén izotrop anyagú rudat és szimmetrikus támaszelrendezést tételez fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a lapos rudak viselkedésének leírásához ajánlott nemlineáris modellt alkalmazni és a stailitásvesztés előtti deformációk figyelemevétele is célszerű. A klasszikus rúdelmélet lásd [5, 96], [6, 976] viszont nem számol ezekkel és így pontatlana eredményt ad a megengedhető legnagyo terhelésre. M. A. Bradford és szerzőtársai [,, 00], [3, 007], [4, 008] nem foglalkoztak a vegyes peremfeltételek esetével. Ennek figyelemevételével az a dolgozat fő célkitűzése, hogy keresztmetszeti inhomogenitással rendelkező lapos ívek esetén a vegyes peremfeltételek a rúd egyik vége csuklóval van megtámasztva, a másik vége efogott feltételezése és a rúd középvonalán működő koncentrált erő, mint terhelés esetén formulát vezessen le a kritikus terhelésre mind a lineáris, mind pedig a nemlineáris elmélet alapján. Az elérni vélt eredmények két tekinteten is meghaladják M. A. Bradford és szerzőtársai eredményeit: a a rúd anyaga nem homogén és vegyesek a peremfeltételek. A fentiekkel összhangan a dolgozat írása során feltételeztük, hogy a rúd rugalmassági modulusa csak az η, ζ keresztmetszeti koordináták függvénye: E = Eη, ζ. Ez a függvény folytonos, vagy résztartományonként folytonos a keresztmetszet felett. A teljes szöveget hat szakasza szerveztük. A. FELTEVÉSEK, ALAPVETŐ ÖSSZE- FÜGGÉSEK című szakasz röviden ismerteti a kitűzött feladattal kapcsolatos alapvető összefüggéseket és a rúdelméleten szokásos egyszerűsítő feltevéseket. A 3. A VIR- TUÁLIS MUNKA ELV című szakasz az egyensúlyi egyenletek és dinamikai peremfeltételek levezetése a stailitásvesztés előtti és stailitásvesztés utáni állapotra mindkét végén rugalmasan spirálrugóval és csuklóval megtámasztott, továá koncentrált és megoszló erőkkel terhelt rúd esetén. A gondolatmenet a koncentrált erőt tekintve követő terhelés feltételezése mellett kerül emutatásra. A 4. STABILITÁSVIZSGÁLAT EGYENLETEI MEREV TERHELÉSRE című szakasz merev koncentrált erő esetén tekinti át a feladat megoldását adó egyenleteket. A STABILITÁSVIZSGÁLAT VEGYES PE- REMFELTÉTELEK ESETÉN című 5. szakasz meghatározza a kritikus terhelés értékét
4 lineáris zárt alakú a megoldás és nemlineáris modell felhasználásával is. A dolgozatot az eredményeket kiértékelő KÖVETKEZTETÉSEK, EREDMÉNYEK, a hossza átalakításokat tartalmazó FÜGGELÉK és végül a HIVATKOZÁSOK jegyzéke zárja.. FELTEVÉSEK, ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK.. Egyszerűsítő feltevések A feladat megoldása során az alái lényegese egyszerűsítő megfontolásokkal élünk:. A vonatkozó egyenletek felírásakor kontinuummechanikai szóhasználattal élve az ún. Lagrange-féle leírásmódot alkalmazzuk az egyenleteket a kezdeti állapotra vonatkoztatva írjuk fel.. A kinematikai egyenletek felírásakor a rúdelméleten megszokott keretek között figyeleme vesszük a nemlineáris tagokat is. 3. A vonalelem és a keresztmetszeti felületelem számításakor elhagyjuk a nemlinearitást kifejező tagokat. 4. A rúd anyaga inhomogén, azaz a rugalmassági állandók a rúdkeresztmetszet helykoordinátáinak függvényei, de függetlenek a rúd középvonala mentén mért koordinátától keresztmetszeti inhomogenitás esete forog fenn. 5. A rúd úgynevezett E-vel súlyozott középvonalának síkja tartalmazza a rúzelvény egyik tehetetlenségi főtengelyét. 6. A rúd E-vel súlyozott középvonala az alakváltozás során saját síkjáan marad. 7. A középvonal irányú normálfeszültség eleget tesz a σ ξ σ η, σ ζ relációnak ez a feltevés általános rúzerű testek mechanikai vizsgálataian. 8. Az anyagegyenlet lineáris, a hőmérsékleti hatásoktól pedig eltekintünk. 9. A rúd állandó keresztmetszetű. 0. A rúd lapos, vagyis a támasztávolság negyedénél nem nagyo a rúd magassága... Az alkalmazott koordináta-renzer Az. ára a rúd középvonalához kötött és célszerűen választott koordináta-renzert szemlélteti. e e C S o e s. ára. Az alkalmazott görevonalú koordináta-renzer
5 Az árán: Az e ξ egységvektor a rúd E-vel súlyozott középvonalának érintője. Az e η egységvektor merőleges a rúd középvonalának síkjára és nyilvánvaló, hogy e ξ e η = e ζ. A rúd E-vel súlyozott középvonala a rúd szimmetriasíkjáan fekszik, helyét pedig az S eη = Eη, ζ ζ da = 0 A feltétel határozza meg a képleten S eη az E-vel súlyozott statikai nyomaték az η tengelyre. A sugár a rúd E-vel súlyozott középvonalának görületi sugara. Az s a rúd E-vel súlyozott középvonala mentén mért ívkoordináta. A C pont összhangan a fente mondottakkal a rúd kiragadott keresztmetszetének E-vel súlyozott középpontja itt döfi az s ívkoordináta a rúd kiragadott keresztmetszetét S a keresztmetszet, mint síkidom geometriai középpontját jelöli. Leolvasható az. áráról, hogy zérus az η és ζ koordináták értéke az rúd E-vel súlyozott középvonalán. Elemi átalakításokkal adódik, hogy de ξ = e ζ ; de ζ = e ξ. A operátor fenti vonatkoztatási renzeren érvényes, s késői számításokan előnyösnek izonyuló alakja: = s ζ e ξ η e η ζ e ζ. 3 A továiakan az E-vel súlyozott középvonal kifejezés helyett egyszerűen a középvonal kifejezést használjuk, de ezen mindig az E-vel súlyozott középvonalat értjük anélkül, hogy erre külön is felhívnánk a figyelmet..3. Az elmozdulásvektor A rúd egy tetszőleges pontjának elmozdulásvektora az u = u o ψ oη ζe ξ alakan írható fel, ahol u o = u o e ξ w o e ζ a középvonal elmozdulása, ψ oη pedig a középvonal elfordulása. A ψ ζ=0 = ψ oη e η = u ζ=0 egyenletől itt nem részletezett, de elemi átalakításokkal, valamint a lapos ívek esetére vonatkozó u o dw o feltevés kihasználásával kapjuk, hogy ψ oη = u o dw o dw o. 4 3
6 Vezessük e az.4. Az alakváltozási viszonyok ε oξ = du o w o és a κ o = dψ oη d w o 5 jelöléseket ε oξ a lineáris elméletől adódó fajlagos nyúlás a középvonalon, κ o pedig a középvonal görületváltozásának mértéke lapos ívek esetén csak w o -ól számítjuk. A ξ irányú fajlagos nyúlás számításánál vegyük emellett figyeleme, hogy igen jó közelítéssel fennállnak az és ε ξ ψ oη ψ oη egyenlőtlenségek, következésképp ε ξ ε ξ = e ξ u u e ξ e ξ ψ T ψ e ξ = = ζ ε oξ ζκ o ψ oη. 6 Vegyük észre, hogy a középvonalon ε m = ε oξ ψ oη 7 a fajlagos nyúlás értéke. Ez az összefüggés egy nemlineáris egyenlet..5. Rúderő, hajlítónyomaték Vezessük e az képletet is figyeleme véve az A er = Eη, ζda Eη, ζda = A e A ζ A I er = ζ Eη, ζζ da Eη, ζζ da = és az S er = A A A 8a 8 Eη, ζζda = ζ ζ ζ A ρ ζ 3 O x 3 Eη, ζda o ζeη, ζda ζ Eη, ζda = S eη = 8c A A }{{} =0 jelöléseket, ahol A er, S er és I er rendre az E-vel súlyozott redukált terület, redukált statikai nyomaték és redukált másodrendű nyomaték, míg A e, S eη és, összhangan az képlettel, az E-vel súlyozott terület, statikai nyomaték és másodrendű nyomaték. Mivel σ ξ σ η, σ ζ alkalmazható az egyszerű Hooke-törvény, azaz fennáll a A A σ ξ = Eη, ζε ξ egyenlet. Ennek felhasználásával adódik tekintettel a 7 és 8 képletekre az Eη, ζ ζeη, ζ N = σ ξ da = ζ daε oξ A ζ daκ o dwo Eη, ζda = A 4
7 = A }{{} er ε oξ S er κ }{{} o A eψoη A e ε oξ ψ oη A e }{{} ρo ε m κ o összefüggés a rúderőre. A hajlítónyomatékot ugyanilyen módon az M = ζσ ξ da összefüggésől számítjuk: M = A σ ξ ζda = A A A e ε }{{ m } nemlineáris elmélet κ o ε oξ ρ }{{ o } lineáris elmélet. 9 ζe η, ζ ζ E η, ζ ζ daε oξ ρ A o ζ daκ o dwo E η, ζ ζda = ρ A o = S er ψoη κ o ε oξ κ o. 0 }{{} ρo ε oξ I er }{{} κ o S eη }{{} =0 }{{} lineáris és nemlineáris elmélet Vegyük észre, hogy ez az összefüggés mindig lineáris, ellentéten a rúderőre vonatkozó összefüggéssel. 3. A VIRTUÁLIS MUNKA ELV 3.. Egyenletek a stailitásvesztés előtti állapotra Tekintsünk egy mindkét végén csuklóval rugalmasan megtámasztott lapos, göre rudat. A csukló helyén a szögelfordulást a k t = /γ rugóállandójú spirálrugó gátolja. Ez a rugó feltevés szerint lineáris karakterisztikájú. A rúd terhelése a középvonalon megoszló f = f n e ζ f t e ξ sűrűségű erőrenzeről, illetve a P = P oζ = P oζ ϕ = 0 nagyságú koncentrált erőől áll a viszonyokat a. ára szemlélteti. Megjegyezzük, hogy nem tüntettük fel az árán a középvonalon megoszló f terhelést. h D P e k 0 e k. ára. A vizsgálat tárgyát képező lapos göre rúd A virtuális munka elv a tekintett rúdra az σ ξ δε ξ dv = P oζ δw o ϕ=0 k t ψ oη δψ oη ϑ k t ψ oη δψ oη ϑ V L f n δw o f t δu o 5
8 alakan írható fel, ahol a δ-val jelölt mennyiségek virtuális mennyiségek. Nem nehéz ellenőrizni a 4, 5 és 6 összefüggéseket is felhasználva hogy dv = ζρo da a továá, hogy δε ξ = ζ dδuo δw o ζ dψ oη ψ oη δψ oη, δκ o = d δw o, δψ oη = dδw o. c A képleten a első erők virtuális munkájának továi átalakítása szükséges. A lépéseket a Függelék A.. szakasza ismerteti. Az eredményt adó 93 képlet felhasználásával dn d M δu o N Mρo ψ oη f n δw o L f t [ dm L ] N Mρo ψ oη δw o sϑ N d [ dm [ dm dm ] s0ε P oζ δw o s=0 s0ε N Mρo ψ oη ] δw sϑ M k t ψ oη sϑ δψ oη sϑ M k t ψ oη sϑ δψ oη sϑ = 0 a virtuális munka elv alakja. Ha élünk az N M feltevéssel, valamint úgy tekintjük, hogy f n = f t = 0, a virtuális változók tetszőlegességét kihasználva kapjuk egyrészt a dn = 0, d M N d N Mρo ψ oη d M N d Nψ oη = 0 3 egyensúlyi egyenleteket, másrészt pedig az N s±ϑ = 0, [ dm Nψ oη] s±ϑ = 0, M k t ψ oη s±ϑ = 0 4 dm dm s0ε P oζ = 0 5 s0ε dinamikai peremfeltételeket és illesztési feltételt. A dinamikai peremfeltételek sorrendjéen megadjuk a vagylagosan előírható kinematikai geometriai peremfeltételeket is: u o s±ϑ = 0, w o s±ϑ = 0, ψ oη s±ϑ =
9 3.. Egyenletek követő terhelésre A továi számítások során feltételezzük, hogy a P terhelés követő. Ezzel együtt a stailitásvesztés utáni mozgást dinamikai folyamatnak tekintjük. Vezessük e az alái felontásokat: u o = u o u o, w o = w o w o, ψ oη = ψ oη ψ oη ε ξ = ε ξ ε ξ, σ ξ = σ ξ σ ξ, N = N N, M = M M. 7 Itt a felső indexként megjelenő azt jelöli, hogy a vonatkozó mennyiség a stailitásvesztés után kialakuló helyzethez tartozik, a alsóindex pedig a stailitásvesztés előtti helyzethez viszonyított növekményt azonosítja. Ez azt jelenti, hogy az egyes mennyiségek stailitásvesztés utáni állapotan tekintett értéke egyenlő a stailitásvesztést megelőző egyes egyensúlyi állapoteli érték és a megváltozás növekmény összegével. Ezeken kívül igazak még a δu o = δu o, δw o = δw o, δψ oη = δψ oη δε ξ = δε ξ, δσ ξ = δσ ξ, δn = δn, δm = δm 8 egyenletek, mivel a stailitásvesztés előtti folyamatot kvázistatikusnak és ismertnek tekintjük. Ez utói oknál fogva nyilvánvalóan helytállók a δu o = δw o = δψ oη = δε ξ = δσ ξ = δn = δm = 0 és ẅ o = ü o = 0 9 képletek is. Az elői feltevések figyelemevételével átírható lesz majd a kezdeti állapotra vonatkoztatva felírt virtuális munka elv. Az egyszerűség kedvéért az első modellt úgy választjuk meg, hogy elhanyagoljuk az E-vel súlyozott középvonal menti tömegeloszlást és azt tételezzük fel, hogy a stailitásvesztés dinamikai volta úgy kísérhető figyelemmel, hogy a ϕ = 0 pontan m nagyságú tömeget helyezünk el a rúdon, amelyet emellett jóval nagyonak tekintünk, mint a rúd tömege. Ez eseten σξδε ξ dv = Poζ δwo ϕ=0 Poξ δu o ϕ=0 mẅoδw o ϕ=0 mü oδu o ϕ=0 V k t ψoηδψ oη ϑ k t ψoηδψ oη ϑ fnδw o ft δu o 0 a virtuális munka elv alakja, ahol a feltételezzük hogy a terhelés követő volta miatt jelenik meg a P oξ erő, a tehetetlenségi erők virtuális munkáját pedig a mẅoδw o ϕ=0 mü oδu o ϕ=0 összeg adja. A 0 egyenlet a 7, 8 és 9 összefüggések, valamint a Poζ = P oζ P oζ, Poξ = P oξ P oξ és ft = f t f t, fn = f n f n felontások részleges helyettesítése után az σ ξ σ ξ δε ξ dv = P oζ P oζ δw o ϕ=0 P oξ P oξ δu o ϕ=0 V mẅ o δw o ϕ=0 mü o δu o ϕ=0 k t ψ oη ψ oη δψ oη ϑ k t ψ oη ψ oη δψ oη ϑ [f n f n δw o f t f t δu o ] L L 7
10 ővített alakan fejezhető ki. A virtuális munka elv ezen alakjának továi átalakításához szükségünk lesz δψ oη és δε ξ kifejezéseire. Figyeleme véve, hogy a 4 és 7 feltevések szerint fennáll a ψoη = u o dw o dw o = d w o w o = d w o w o dϕ = w o w }{{} o }{{} ψ oη ψ oη összefüggés ahol d n... /dϕ n =... n, illetve w o / = w o nyilvánvaló, hogy δψoη = δψ oη = dδw o = δ w o. 3 Visszaidézve továá a 6 képletet írhatjuk, hogy ε ξ = ε ζ oξ ζκ o ψ oη, ahol κ o = d u o dw o d wo = d ψ oη ψ oη ε oξ = du o w o, 4 = ψ oη ψ oη = κ o κ o. Ily módon kapjuk meg a középvonal stailitásvesztés utáni helyzetéhez tartozó ξ irányú fajlagos nyúlást az ε ξ = ε ξ ε ξ = ζ [ε oξ ε oξ ζ κ o κ o ] ψ oη ψ oη = = ζ ε oξ ζκ o ψ oη ρ } o ζ ε oξ ζκ o ψ oη ψ oη ψ oη ρ {{}} o {{} ε ξ ε ξ alakan. Innen azonnal adódik a virtuális nyúlásnövekmény δε ξ = ζ δε oξ ζδκ o ψ oη δψ oη }{{} = ζ dδuo δε L ξ δw o ψ oη δψ }{{ oη } = δε N ξ ζ dδψ oη ψ oη δψ oη ψ oη δψ oη = 5 = ζ δũ o δ w o ζ δψ oη ψ oη δψ oη ψ oη δψ oη, 6 ρ } o {{} δε L ξ amely egy lineáris és egy nemlineáris részől áll. Utóit a } {{ } δε N ξ δε N ξ = ψ oη δψ oη = ψ oη dδw o 7 8
11 módon is írhatjuk. A 6 képlet helyettesítésével átírható a virtuális munka elv. Ennek során feltételezzük, hogy P oξ = 0 a stailitásvesztés előtt ugyanis sugárirányú a P erő, és hogy P oζ = 0 a sugárirányú erőösszetevő jó közelítéssel ugyanaz marad, mint stailitásvesztés előtt. A egyenlet fentiek figyelemevételével történő zérusra rendezésével kapjuk, hogy 0 = σ ξ δε L ξ dv P oζ δw o ϕ=0 k t ψ oη δψ oη ϑ k t ψ oη δψ oη ϑ V f n δw o f t δu o σ ξ δε N ξ dv σ ξ δε L ξ dv σ ξ δε N ξ dv L V P oξ δu o ϕ=0 mẅ o δw o ϕ=0 mü o δu o ϕ=0 k t ψ oη δψ oη ϑ k t ψ oη δψ oη ϑ f n δw o f t δu o 8 Vegyük észre, hogy az utói egyenlet első sora valójáan a virtuális munka elv stailitásvesztés előtti alakja lásd a összefüggést és így önmagáan is zérus. A megmaradó σ ξ δε N ξ dv σ ξ δε L ξ dv σ ξ δε N ξ dv P oξ δu o ϕ=0 mẅ o δw o ϕ=0 V V V mü o δu o ϕ=0 k t ψ oη δψ oη ϑ k t ψ oη δψ oη ϑ f n δw o f t δu o = 0 egyenlet átalakításával az A.. Függelék foglalkozik részletesen, itt csak az eredményeket közöljük. Eszerint a virtuális munka elv 95 alatti és véglegesnek tekinthető alakjáól a virtuális változók tetszőlegessége miatt következik, hogy fenn kell állnia a dinamikus egyensúlyt kifejező dn d M f t = 0 N d [ N N M M differenciálegyenleteknek, továá a [ dm N N M M [ dm N N M M illesztési és ψ oη V ψ oη N M L L ψ oη N M V 9 30a N M ] ψ oη f n = 0 30 ] ψ oη m s0ε d w o dt s=0 ] ψ oη = 0 3a s0ε N s0ε N s0ε P oξ m d u o dt = 0 s=0 N s±ϑ = 0 [ dm N N M M ψ oη N M ] ψ oη = 0 s±ϑ 3 3a 3 9
12 M k t ψ oη s±ϑ = 0 3c dinamikai peremfeltételeknek. Nyilvánvaló, hogy a fenti dinamikai peremfeltételek és az u o s±ϑ = 0, w o s±ϑ = 0, ψ oη s±ϑ = 0 33 kinematikai geometriai peremfeltételek vagylagosan írhatók elő. Vegyük észre, hogy ezek az eredmények mind elhanyagolásmentesek. Belátható továá a 9 és 0 összefüggések alapján, hogy N A e ε oξ ψ oη = A e ε m; ε m = ε oξ ψ oη illetve, hogy a stailitásvesztés utáni helyzeten a fajlagos nyúlás összhangan az eddigiekkel az ε m = ε oξ ψ oη ε oξ ψ oηψ oη }{{} ψ oη }{{} ε m módon ontható fel. Ezt visszahelyettesítve átírható a rúderő: N = A e ε oξ ψ oη A e ε oξ ψ oη ψ oη ψ oη. 34 }{{}}{{} N N Az M nyomaték a 5 képlet felhasználásával az ε m alakan adódik. M κ o d w o I d w o eη = M M Linearizált egyenletek Az előző szakaszan alkalmazott gondolatmenet eredményeként adódó 30a-30 differenciálegyenletek és a hozzájuk kapcsolódó 3-3c perem- és illesztési feltételek levezetése során nem éltünk elhanyagolásokkal, egyszerűsítésekkel. A stailitási prolémákat azonan első közelítésen mindenképen érdemes lineáris egyenletekkel leírni. Ennek érdekéen, figyeleme véve egyúttal a terhelés jellegét is, az alái feltevésekkel élünk: a Mivel koncentrált erővel terhelt rudakat vizsgálunk, elhanyagoljuk a megoszló terhelések növekményeit: f n = f t = 0. Elhanyagoljuk a kvadratikus tagokat azokat a tagokat amelyeken mindkét tényező a stailitásvesztés utáni állapothoz tartozik. c Kihasználjuk emellett a már a 3.. szakaszan is alkalmazott N M/ egyenlőtlenséget. A mondottak alapján egyszerűsödnek a 30 differenciálegyenletek: dn = 0 36a d M N d [Nψ oη N ψ oη ] = 0, 36 0
13 valamint a 3 illesztési feltételek: [ [ dm Nψ dm oη N ψ oη] s0ε Nψ oη N ψ oη] s0ε és végül a 3 peremfeltételek: N s0ε N s0ε P oξ m d u o dt = 0 s=0 m d w o dt = 0 s=0 37a 37 [ dm Nψ oη N ψ oη] = 0 s±ϑ 38 M k t ψ oη s±ϑ = 0. 38c N s±ϑ = 0 38a Megjegyezzük, hogy a 33 geometriai peremfeltételek változatlanok és vagylagosan írhatók elő. A rúderő növekményére a 34 képlet alapján az N = A e ε oξ ψ oη ψ oη ψ oη A e [ duo w o dw o ] dw o duo A e w o közelítő összefüggést kapjuk. Az M értékét változatlanul a 35 képlet alapján számítjuk, mivel az eleve lineáris összefüggés: 39 M = d w o. 40 A 36 differenciálegyenletek, 37 illesztési- és a vagylagosan előírható 38 dinamikai-, illetve 33 geometriai peremfeltételek a 39, 40 Hooke törvénnyel társulva a dinamikai stailitásvizsgálat linearizált egyenletrenzerét alkotják. 4. A STABILITÁSVIZSGÁLAT EGYENLETEI MEREV TERHELÉSRE 4.. Bevezető megjegyzések Feltételezzük egyelőre, hogy iránytartó merev a ϕ = 0 pontan működő P e ζ teher. Ismeretes, hogy merev terhelés esetére dead load az egyensúlyi mózer helyes eredményre vezet. Erre a körülményre való tekintettel mind a stailitásvesztés előtti, mind pedig a stailitásvesztési folyamatot kvázistatikusnak tételezzük fel azaz feltételezzük az utói eseten, hogy m = 0. A teljesség kedvéért áttekintjük erre a két esetre az E-vel súlyozott középvonal elmozduláskoordinátáit adó differenciálegyenleteket.
14 4.. Egyenletek a stailitásvesztés előtt folyamatra Figyeleme véve a 9 és 0 összefüggéseket fennáll, hogy N A e ε oξ ψ oη I eη κ o A e ε m és M κ o ε oξ, 4 ρ }{{} o ε m amivel a 3 egyensúlyi egyenletől a dn = A d e ε m = 0 összefüggés következik. Ez azt jelenti, hogy mind lineáris, mind pedig nemlineáris eseten állandó az E-vel súlyozott középvonalon a fajlagos nyúlás. A második, azaz a 3 egyensúlyi egyenletől pedig figyeleme véve, hogy N M = a d M vagyis az A e ρ o ε m = ρ o Ae ρ o d ρ µε m o ψ oη N = d M ε m = ρ µε m, µ = A eρ o A eρ o 4 o d ρ µε m o ψ oη A eε m = 0, d κ o A e dψ oη ε m A e ε m = 0 differenciálegyenlet következik. A 4 képlet helyettesítése után d κ o A eε m A e ε m dψ oη = 0 ennek az egyenletnek az alakja. Ha ezt a eszorozzuk /A e ε m -mel, evezetjük összhangan a 3 összefüggéssel a w o és µ jelöléseket és c áttérünk ϕ szerinti deriváltakra, akkor megkapjuk a végleges w 4 o µ w o =, w o = w o, d n... dϕ n =... n, µ = A e ε m 43 alakot. Vegyük észre, hogy a fenti egyenlet a mindig lineáris, mivel állandó az ε m és hogy a lineáris feladatokan ε m = ε oξ Stailitásvesztés a középvonal hosszváltozása nélkül Ha nem változik meg a stailitásvesztési folyamatan az E-vel súlyozott középvonal hossza, akkor fennáll az ε m = 0 egyenlet. Következésképp tekintettel a 34 anyagegyenletre, valamint a 36 egyensúlyi egyenletre adódik, hogy N = A e ε m = 0. Az utói eredmény felhasználásával a 36 differenciálegyenlet a d M d [Nψ oη ] = 0 44 alakra egyszerűsödik. Ha ide helyettesítjük a a 40 képletől az M hajlítónyomatékot, a 4 képletől az N ruderőt, és végül c a alapján ψ oη értékét, akkor
15 a dimenziómentes w o = w o / -ra a vagy ami ugyanaz a d 4 w o dϕ 4 ρ oa e ε m d w o dϕ = 0, d 4 w o dϕ 4 = µ }{{} d w o dϕ, µ = ρ oa e ε m 45 λ q differenciálegyenletet kapjuk. Nem nehéz elátni a lehetséges 33 geometriai peremfeltételek alapján, hogy a al oldali végén csuklóval megtámasztott és a jo oldali végén efogott rúd esetén fenn kell állnia a w o ϑ = 0, w = 0, w = 0 46 ϑ ϑ o egyenleteknek peremfeltételeknek. A 45 homogén differenciálegyenlet és a 46 homogén peremfeltételek által meghatározott peremértékfeladat egy sajátértékfeladat a sajátérték pedig µ. Legyen ûϕ legalá négyszer differenciálható és a 46 peremfeltételeket kielégítő függvény. Figyeleme véve, hogy a vonatkozó Rayleigh hányados ϑ ϑ R q û = û ϑ û4 dϕ ϑ ϑ û û dϕ = ϑ û û dϕ ϑ ϑ û û dϕ λ q = µ = ρ oa e ε m < 0, adódik a következtetés, hogy a sajátértékfeladat megoldásáól számított ε m mindig negatív Stailitásvesztés a középvonal hosszváltozásával Ha megváltozik az E-vel súlyozott középvonal hossza a stailitásvesztés során, akkor fennáll az ε m 0 egyenlőtlenség. A 36a egyensúlyi egyenlet alapján következik, hogy ez eseten dε m = d duo w o dw o o dw o d duo w o = Vegyük észre, hogy ez az egyenlet nemlineáris. Az első kerek zárójelen álló kvadratikus tag azonan elhagyható, ha relative kicsik az alakváltozások. Ez eseten lineáris a kapott összefüggés. Nem nehéz ellenőrizni a 39 és 40 összefüggést is felhasználva, hogy N M = A e ε m κ o. 48 Ha emellett figyeleme vesszük a 4 képleteket is, a 30 egyensúlyi egyenletől a növekményen kvadratikus tagokat elhagytuk kapjuk, hogy d M N d [N Mρo ψ oη N M ] ψ oη = 0 d M d [N Mρo ψ oη N M ] ψ oη A eε m = 3
16 d M d [A e ε m ψ oη A e ε m I ] eη A e ρ κ o ψ oη A eε m o d M d A e ε m ψ d oη A e ε m ψ oη A eε m = 0, ahonnan a Hooke törvényt jelentő 40 képlet helyettesítésével, valamint a egyenlet segítségével kapjuk, hogy d 4 w o ρ 4 odϕ 4 A eε m d w o dϕ = A eε m d w o dϕ. Eől az egyenletől a nyúlásmentes esetre vonatkozó 45 képletet adó utolsó átalakítás lépéseivel a w 4 o µ w o = oa e ρ ε m w o 49 összefüggés következik. Az egyenlet linearizálható: w 4 o µ w o = oa e ρ ε m STABILITÁSVIZSGÁLAT VEGYES PEREMFELTÉTELEK ESETÉN 5.. Megoldás a stailitásvesztés előtti állapotra A jelen szakaszan egy al oldalon merev csuklóval megtámasztott k t = 0, jo oldalon efalazott, középen azaz a ϕ = 0 helyen koncentrált, merev és állandó nagyságú P oζ = P erővel terhelt rúd stailitási kérdéseire fordítjuk a figyelmet. A viszonyokat a 3. ára szemlélteti. 0 P A B 3. ára. Koncentrált erővel terhelt lapos göre rúd vegyes peremfeltételek esetén Első lépésen a stailitásvesztés előtti w o vagy ami tulajdonképpen ugyanaz, a w o elmozdulás meghatározására fordítjuk a figyelmet. Nyilvánvaló az előzőek alapján, hogy ez eseten a 43 differenciálegyenletet kell megoldani. Mivel az erő a ϕ = 0 helyen működik szakadást idéz elő a nyíróerően, a w o megoldást külön keressük a ϕ [ϑ; 0] illetve a ϕ [0; ϑ] tartományokon. Jelölje ezeket a megoldásokat rendre w o,al illetve w o,jo. Nyilvánvaló a 43 egyenlet szerkezetéől, hogy cos µϕ sin µϕ w o,al = D µ D µ D 3 ϕ D 4 ϕ 5 4
17 és cos µϕ sin µϕ w o,jo = D 5 µ D 6 µ D 7 ϕ D 8 ϕ ahol D,... D 8 egyelőre határozatlan integrációs állandók. Az integrációs állandók a rúd két végére vonatkozó 5 w o,al ϕ=ϑ = 0, w o,jo ϕ=ϑ = 0 w = 0, w = 0 ϕ=ϑ ϕ=ϑ o,al o,jo 53 peremfeltételekől a rúd al oldali végén zérus az elmozdulás és a nyomaték, a rúd jo oldali végén pedig zérus az elmozdulás és a szögelfordulás lásd a 4, 6 és 35 képleteket, továá a ϕ = 0 helyre vonatkozó [ w 3 o,al w o,al ϕ=0 = w o,jo ϕ=0 w o,al = w o,jo ϕ=0 ϕ=0 w = w ϕ=0 ] o,al ϕ=0 P ρ o o,jo ϕ=0 [ w 3 o,jo ] ϕ=0 = 0 54 illesztési folytonossági és diszkontinuitási feltételekől folytonos az elmozdulás, szögelfordulás és a nyomaték, előírt szakadása van a nyíróerőnek lásd a 4, 5 és 35 képleteket számíthatók. Kellő renden deriválva az 5, 5 megoldásokat a peremfeltételeke történő helyettesítés után a w o,al ϕ = ϑ = D cos µϑ µ D sin µϑ µ D 3 ϑ D 4 ϑ = 0, w o,jo ϕ = ϑ = D 5 cos µϑ µ D 6 sin µϑ µ D 7 ϑ D 8 ϑ = 0, w o,al ϕ = ϑ = D cos µϑ D sin µϑ = 0, w o,jo ϕ = ϑ = D 5 sin µϑ D 6 cos µϑ D 7 µ µϑ = 0 egyenleteket, az illesztési feltételekől pedig az D µ D 4 = D 5 µ D 8 D D 3 µ = D 6 D 7 µ D = D D µ P ρ o D 6 µ = 0 összefüggéseket kapjuk. Nyilvánvaló az 56 képletek alapján, hogy D = D 5 és D 4 = D 8. 5
18 Mindent összevetve az alái hat egyenlet megoldása adja az ismeretlen integrációs állandókat: cos µϑ sin µϑ µ µ ϑ 0 0 ϑ cos µϑ µ 0 0 sin µϑ µ ϑ cos µϑ sin µϑ sin µϑ cos µϑ µ 0 µ 0 µ 0 µ 0 0 µ 0 A D i megoldások felírását megkönnyítendő vezessük e az U = µϑ cos µϑ sin µϑ D D D 3 D 4 D 6 D 7 = jelölést. A számítások részletezése nélkül D = D 5 = A P ρ µϑ sin µϑ µϑ cos µϑ o B = U D = C P ρ o D = P ρ o mϑ µϑ cos µϑ sin µϑ U P ρ o ϑ µϑ 0 P ρ o µϑ sin µϑ sin µϑ µϑ sin µϑ U µ µϑ cos µϑ 0.5 sin µϑ µϑ µϑ cos µϑ U µ D 3 = F P ρ o cos µϑ µϑ sin µϑ G = P ρ o sin µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ µu U µ D 4 = D 8 = H P ρ o L = 3 µ ϑ sin µϑ cos µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ ϑ 3 µ 3 cos µϑ µ U D 6 = C P ρ o E = P ρ o µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ U P ρ o D 7 = F P ρ o cos µϑ µϑ sin µϑ I = µu az integrációs állandók értéke, ahol ϑ sin µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ µ U µϑ cos µϑ 0.5 sin µϑ µϑ µϑ cos µϑ U µ P ρ o µϑ cos µϑ sin µϑ U µ 57a 57 57c 57d 57e sin µϑ µϑ cos µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ J =, K = U µ U µ. 58 Vegyük észre, hogy a megoldások mindegyike két részre van ontva. A felontásokan álló A..., I állandókat maguk a képletek értelmezik. A felontás elkülöníti a terheléssel arányos tagot a megoldásokan. Ezt a későieken ki fogjuk használni. 6
19 Vegyük azt is észre, hogy a kapott w o megoldás lineáris és nemlineáris esetre egyaránt vonatkozik. 5.. Lineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m = 0 feltevés mellett A jelen szakaszan feltételezzük, hogy a nem változik meg a rúd E-vel súlyozott középvonalának hossza a stailitásvesztés során és hogy alkalmazható a lineáris modell. Az E-vel súlyozott középvonal fajlagos nyúlását lineárisan közelítjük vagyis az 5 képlet alapján, azaz eltekintünk majd a szögelfordulás négyzetétől. A kritikus terhelés meghatározása három lépésen történik. Első lépésen meghatározzuk az ε m és a P terhelés közötti összefüggést az ε m = N A e = ϑ ϑ ϑ ε oξ ψ oη dϕ = ϑ }{{} ε m ϑ 0 ϑ ϑ ϑ w o,al dϕ ũ o w o ψ oη dϕ ϑ 0 w o,jo dϕ = ε oξ 59 egyenlet alapján. Második lépésen megoldjuk a 45, 46 sajátértékfeladatot, ami végeredményen megadja az ε m ε oξ kritikus értékét. A harmadik lépésen pedig kiszámítjuk a fenti egyenletől az ε m krit kritikus fajlagos nyúláshoz tartozó P krit erőt. Megjegyezzük, hogy a számítások áttekintett gondolatmenete a lineáris és nemlineáris modellre egyaránt vonatkozik. A lineáris estre vonatkozóan az A.3. függelék részletezi a számítás fő lépéseit. Az ott közölt átalakítások végeredménye a dimenziómentes kritikus terhelés értéke a P = 4 µϑ 3 3 µϑ 4 cos µϑ µϑ µϑ 3 µϑ µϑ cos µϑ alakan, ahol sin µϑ 3 3 µϑ sin µϑ 4 P = P ρ oϑ, λ = l Ieη I / 4 eη A e µϑ 3 µϑ4 λ µϑ cos µϑ sin µϑ µϑ sin µϑ 4 µϑ cos µϑ cos µϑ A fenti jelöléseket illetően megjegyezzük, hogy P az említett dimenziómentes kritikus terhelés, l a rúd hossza, λ pedig a rúd módosított karcsúsági tényezője. A továiakan tekintsük át a 45, 46 sajátértékfeladat megoldását. A 45 differenciálegyenletnek cos µϕ sin µϕ w o ϕ = G µ G µ G 3 ϕ G 4 6 a megoldása G i, i =,, 3, 4 integrációs állandók. A megoldás köteles eleget tenni a 46 peremfeltételeknek. Következésképp teljesülnie kell a cos µϑ sin µϑ w o ϑ = G µ G µ G 3 ϑ G 4 = 0 63a w o = G sin µϑ G cos µϑ G 3 µ = 0 63 ϑ µ 7
20 és a cos µϑ sin µϑ w o ϑ = G µ G µ G 3 ϑ G 4 = 0 64a = G cos µϑ G sin µϑ = 0 64 ϑ w o egyenleteknek. Mivel az utói négy lineáris egyenlet mindegyike homogén, akkor kapunk triviálistól különöző megoldást az integrációs állandókra, ha zérus az együtthatókól képzett determináns, vagyis ha fennáll a feltétel. Innen a vagy ami ugyanaz a cos µϑ µ sin µϑ µ ϑ cos µϑ µ sin µϑ µ ϑ cos µϑ sin µϑ 0 0 sin µϑ µ cos µϑ µ 0 = 0 cos µϑ sin µϑ ϑ µ cos µϑ ϑ µ sin µϑ = 0 µϑ cos µϑ = sin µϑ 65 nemlineáris egyenletet kapjuk a µϑ számítására. Ennek az egyenletnek µϑ n π ; n = a legkise pozitív gyöke. Amennyien ennek ismeretéen képezzük a 63a, 64a egyenletek összegét, majd különségét és átrendezzük a 64 képletet, a stailitásvesztéshez tartozó w o radiális elmozdulást kapjuk: w o ϕ, ϑ G ϑ 0.54 [ π cos n π ϑ ϕ 0.55 n π sin π ϑ ϕ 0.99 ϕ π ϑ 0.99 ] π A képleten álló G határozatlan állandó. A 4. ára G = és ϑ = 0. esetén grafikusan szemlélteti a megoldást.. 4. ára. A stailitásvesztés utáni radiális elmozdulás ε m = 0 esetén 8
21 Visszahelyettesítve a 65 és 66 eredményeket a kritikus erőt adó 60 formuláa vegyük észre hogy a visszahelyettesítés után a számlálóól és a nevezőől egyaránt esnek ki tagok adódik a dimenziómentes P kritikus terhelés numerikus értéke: P = P l krit = π. 67 Az utói eredmény és a 6 értelmezés felhasználásával pedig a kritikus erő. P l krit = n π ρ oϑ, n = Lineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m 0 feltevés mellett Ha feltételezzük, hogy megváltozik az E-vel súlyozott középvonal hossza a stailitásvesztés után és továra is a lineáris modell alapján számolunk, akkor ε oξ 0, és fenn kell állnia a 47 és 50 összefüggések alapján írható dε oξ dϕ = ũ o w o = 0, ε oξ = állandó 69 w 4 o µ w o = oa e ρ ε oξ = állandó = C µ differenciálegyenleteknek, ahol a C µ módon jelöltük az egyelőre ismeretlen állandót. Nem nehéz visszahelyettesítésekkel ellenőrizni, hogy a fenti differenciálegyenletrenzernek ũ o = 6 µ C C µ µϕ3 6C 3 µϕ 3C 4 µϕ 6C 5 sin µϕ 6C 6 cos µϕ 70a w o = C µ µϕ C 3 C 4 µϕ C 5 cos µϕ C 6 sin µϕ 70 a megoldása. A fenti képleteken C i, i =,..., 6 egyelőre határozatlan integrációs állandókat jelöl. A 70 differenciálegyenletekhez a al oldalon csuklóval megtámasztott és jooldalon efogott rúd esetén az ũ o ϑ = 0, ũ o ϑ = 0 w o ϑ = 0, w o ϑ = 0, w = 0, w = 0 ϑ ϑ o peremfeltételek társulnak. A megoldások 7 peremfeltételeke történő helyettesítése a o 7 6 µ ũ o ϑ = C C µ µϑ3 6C 3 µϑ 3C 4 µϑ 6C 5 sin µϑ 6C 6 cos µϑ = 0 w o ϑ = C µ µϑ C 3 C 4 µϑ C 5 cos µϑ C 6 sin µϑ = 0 µ w o = C ϑ µ C 5 cos µϑ C 6 sin µϑ = 0 7 9
22 illetve a 6 µ ũ o ϑ = C C µ µϑ3 6C 3 µϑ 3C 4 µϑ 6C 5 sin µϑ 6C 6 cos µϑ = 0 w o ϑ = C µ µϑ C 3 C 4 µϑ C 5 cos µϑ C 6 sin µϑ = 0 73 µ w o = C ϑ µ µϑ C 4 C 5 sin µϑ C 6 cos µϑ = 0 lineáris egyenletekre vezet. A fenti homogén lineáris egyenletrenzernek akkor van triviálistól különöző megoldása a C, C / µ,..., C 6 ismeretlenekre, ha zérus értékű a determinánsa: D 8 = 8 µϑ 3 6 µϑ 3 µϑ 6 sin µϑ 6 cos µϑ 0 µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ cos µϑ sin µϑ µϑ 3 6 µϑ 3 µϑ 6 sin µϑ 6 cos µϑ 0 µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ 0 µϑ 0 sin µϑ cos µϑ = = µϑ 4 cos µϑ 3 µϑ 3 sin µϑ µϑ 3 sin µϑ 3 µϑ sin µϑ = 0 Ez utói egyenletnek µϑ n 3 π ; n 3 = a legkise pozitív gyöke. A 7, 73 peremfeltételek alkalmas lineáris kominációit képezve felírható ε m 0 esetén az ũ o érintőirányú és a w o radiális elmozdulás. Utóit a w o ϕ, ϑ = 0.074C 6 [ ϕ π ϑ ϕ π ϑ n3 π cos π ϑ ϕ n3 π ] sin π ϑ ϕ 75 formáan lehet kifejezni. A ϑ = 0. és C 6 = 0 értékek választása esetén az 5. ára grafikusan szemlélteti a megoldást ϕ függvényéen. 5. ára. A stailitásvesztés utáni radiális elmozdulás ε m 0 esetén 0
23 Behelyettesítve a 74 megoldást a kritikus P értéket adó 60 képlete adódik a 6 jelölést is felhasználva, hogy P l krit = λ. 76 Innen pedig az következik, hogy a jelen modellnél n4 n 5 λ P l krit = πieη ρ, n 4 = , n 5 = oϑ a stailitásvesztést okozó terhelésre vonatkozó összefüggés Nemlineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m = 0 feltevés mellett Az alkalmazott gondolatmenet megegyezik az 5.3 szakaszan már látott gondolatmenettel. Annyi az eltérés, hogy a középvonal nyúlását most a nemlineáris tag figyelemevételével számítjuk: Véve a fajlagos nyúlás ε m = ϑ [ 0 ϑ ε m = ũ o w o ψ oη = ε oξ ψ oη. 78 ũ o,al w o,al w o,al dϕ ϑ 0 ũ o,jo w o,jo ] w o,jo dϕ matematikai középértékét, majd elvégezve az integrálást, viszonylag hosszadalmas és az A.4. függeléken tömören összefoglalt átalakításokat követően P -an másodfokú egyenlet adódik. Ennek együtthatói a µ és µϑ függvényei. Itt csak az egyenlet nullára rendezett 4 X P Y P Z = 0 80 alakját közöljük, ahol X = D B E cos µϑ sin µϑ 4 µ DG IE sin µϑ B µϑb J B K µ J cos µϑ cos µϑ µ ϑd 4BK ϑe µ 3 ϑ I G 8a Y = EC AB CD cos µϑ sin µϑ µ 3 ϑ I G E D B µϑd µϑe µdf µcg µci µef sin µϑ µ 3 ϑf I G D E 4 µϑb µka AJ cos µϑ cos µϑ A µϑb J µk µϑc D E µ µϑ 4 µ µϑ sin µϑ cos µϑ µϑ sin µϑ sin µϑ µϑ sin µϑ µϑ cos µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ 8 79 Z = 6 [3 C A cos µϑ sin µϑ A CF µ sin µϑ µϑa cos µϑ 3 µϑ A C µ 3 ϑ 3F ϑ ] ϑ µ 3 µϑ λ
24 µϑ 3 4 µϑ sin µϑ 4 µϑ µϑ µϑ4 3. 8c µϑ cos µϑ sin µϑ 3 µϑ A fenti képleteken álló A,..., K állandók értelmezését illetően visszautalunk az 57, 58 képletekre. Ha ehelyettesítjük a fenti 8a-8c összefüggéseke a nyúlásmentes esetre vonatkozó 65 és 66 megoldásokat a részletektől eltekintünk, akkor adódik hogy 4 X.0939, Y 3.34, Z Ezeket a konstansokat felhasználva a 80 másodfokú egyenlet megoldásáól a dimenziómentes kritikus terhelésre a P nl krit = P nl krit = kettős gyököt kapjuk zérus a másodfokú egyenlet diszkriminánsa. Ez az eredmény pontosan megegyezik a lineáris modellel kapott eredménnyel v. ö. 67 és így változatlanul fennáll, hogy az ε m = 0 feltevés esetén a stailitásvesztést okozó erő. P nl krit, = n π ρ oϑ, n = Egy nemlineáris modell a kritikus terhelés meghatározására az ε m 0 feltevés mellett Feltételezzük, hogy a stailitásvesztés utáni változásokat továra is a 69 differenciálegyenletek írják le, azaz a elhanyagolható a 49 egyenlet jooldalán az egység mellett a w o derivált és a középvonal fajlagos nyúlásának növekménye lineáris függvénye az ũ o és w o elmozdulásnövekményeknek fennáll tehát a 69 egyenlet. Következésképp felhasználható az 5.3. szakaszan a fajlagos nyúlás változásának feltételezése mellett meghatározott µϑ érték a továi számításokan. Helyettesítsük ennek alapján µϑ szorzat 74 alatti értékét a kritikus terhelést adó 80 egyenlet 8a-8c együtthatóia. A számítások részletezése nélkül kapjuk, hogy 4 X =, Y , Z = λ. 85 Következésképp a 80 másodfokú egyenletnek P nl krit 3,4 = ± λ a megoldása P -re, amivel a kritikus terhelés a P nl krit 3,4 = n 6 ± n 7 n 8 πieη λ, n 6 = 9.768, n 7 =.047, n 8 = alakan írható fel. ϑρ o
25 5.6. Differenciálegyenletek dinamikus stailitásvesztés esetére A stailitásvesztést harmónikus dinamikai folyamatként kezelve mutatjuk meg itt a vonatkozó mozgásegyenleteket. A linearizált egyenletekől indulva ki, de nem élve az ε m = 0 feltevéssel az elmozdulásnövekményeket a w o = W ϕ sin αt, ũ o = Uϕ sin αt módon közelítjük, ahol U és W a mozgás amplitudói, α pedig a rezgés frekvenciája. Megjegyezzük, hogy a ψ oη szögelfordulásmezőnek Ψ oη = dw/dϕ az amplitúdója. Behelyettesítve ezeket az összefüggéseket a 36a, 36 képleteke és alkalmazva a 4.3. szakasz gondolatmenetét a d 4 W dϕ 4 d U dϕ dw dϕ = 0 µ d W dϕ = 0, µ = ρ oa e ε m 88 differenciálegyenleteket kapjuk az amplitudókra. Mivel M, ψ oη és N folytonos, továá mivel az s = 0 helyen fennáll, hogy N ψ oη dm, átírhatók a 37 diszkontinuitási feltételek a dm dm s0ε m d w o s0ε dt = 0 s=0 89 N s0ε N s0ε P ψ oη s=0 m d u o dt = 0 s=0 alakra, ahol kihasználtuk, hogy P oξ s=0 amplitúdókkal felírt P ψ oη s=0. A fenti feltételekhez az U s0ε = U s0ε, W s0ε = W s0ε dw dϕ = dw d W s0ε dϕ, s0ε dϕ = d W 90 s0ε dϕ s0ε folytonossági feltételek társulnak. A 39 és 40 képletek felhasználásával térve át az amplitúdókra és kihasználva ahol érdemes az elői folytonossági feltételeket, átírhatók a 89 diszkontinuitási feltételek az d 3 W d 3 W dϕ 3 s0ε dϕ 3 ρ omα W s=0 = 0 s0ε du A e du dϕ A e s0ε dϕ P dw s0ε dϕ mα U 9 s=0 = 0 s=0 alakra, ahol α a feltételezett harmonikus mozgás körfrekvenciája. Ezeken kívül elven dw U s±ϑ = 0, W s±ϑ = 0, d W dϕ = 0, s±ϑ dϕ = 0 9 s±ϑ alakúak lehetnek a geometriai peremfeltételek. Felhívjuk azonan ehelyütt arra a körülményre is a figyelmet, hogy hallgatólagos feltevés az, hogy a P erő megtartja az irányát a stailitásvesztésig. Következésképp szimmetrikus támaszelrendezés alapulvételével kell választani a fenti peremfeltételek közül. Ilyen pl. a két végén csuklóval megtámasztott, illetve a két végén efogott rúd. 3
26 6. KÖVETKEZTETÉSEK, EREDMÉNYEK Összhangan a Bevezetésen megfogalmazott célkitűzéssel, keresztmetszeti inhomogenitású heterogén anyagú és állandó görületű lapos síkeli rudak esetére meghatároztuk a kritikus terhelést, ha a rúd al oldali vége csuklóval van megtámasztva, a jo oldali vége pedig efogott. Ezt a feladatot ismereteink szerint homogén izotrop testre sem vizsgálta a lapos göre rudak stailitási kérdéseivel foglalkozó szakirodalom. 6. ára. Lineáris modell, ε m 0 7. ára. Lineáris és nemlineáris modell ε m = 0-ra, és egy nemlineáris modell, ε m 0-ra 4
27 A megoldás során a szükséges kinematikai összefüggések előállítása után leszármaztattuk a virtuális munka elv felhasználásával a vonatkozó egyensúlyi egyenleteket és a dinamikai peremfeltételeket és mindenütt utaltunk elhanyagolások esetén ezek jogosságára. Négy különöző modellel foglalkoztunk. Ezek közül kettő lineáris, kettő pedig nemlineáris modell volt. A 6-8. árák mind a négy modell esetére szemléltetik a stailitásvesztést okozó kritikus P értékeket a λ paraméter függvényéen ezek értelmezését illetően visszautalunk a 6 képletekre. Amikor feltételeztük, hogy nem változik meg az E-vel súlyozott középvonal hossza a stailitásvesztés után, akkor a lineáris és nemlineáris modell meglepő módon azonos eredményre vezetett lásd citromsárga görék. 8. ára. A négy modell együtt Amikor feltételeztük, hogy megváltozik az E-vel súlyozott középvonal hossza a stailitásvesztés után, akkor a lineáris modell piros göre a λ >.5 értéktől kezdődően kise kritikus erőt adott, mint az előző két modell. Ez azt jelenti, hogy nem hanyagolható el a stailitásvesztés utáni alakváltozások E-vel súlyozott középvonalra gyakorolt hatása. Meglepő módon ez eseten a nemlineáris modell kék görék nagyo terhelést enged meg. Ez azt jelenti, hogy een az eseten továi vizsgálatokra is szükség lehet, azaz feltehetően nem hanyagolható el a 49 egyenlet jooldalán az egység mellett a w o derivált. Ez a megoldás azonan a λ értékére a rúd geometriai jellemzőire vonatkozó megszorítást is jelent, mivel a dimenziómentes kritikus erőt adó másodfokú egyenletnek csak akkor van valós és pozitív gyöke, ha nem zérus a diszkrimináns, vagyis ezen képlet csak a λ > 4 értékek esetén alkalmazható. A virtuális munka elvől a fentiek mellett leszármaztattuk a stailitásvizsgálat egyenleteit követő terhelésre is. Ezek az egyenletek lehetőséget iztosítanak majd a dinamikus stailitásvizsgálat elvégzésére. Továi kérdésként vethető fel, hogy mi 5
28 történik, ha nem lapos a rúd. E két kérdéskör tekintetéen folyamatan vannak a vizsgálatok. FÜGGELÉK A. INTEGRÁLÁTALAKÍTÁSOK A.. A aloldalán álló integrál átalakítása Ez az integrál a első erők virtuális munkája. A képletek helyettesítésével kapjuk a -ől, hogy: σ ξ δε ξ dv = V L A ζ σ ξ δε ξ da = [ = ζρo d σ ξ L A ζ δu o δw o ζ dψ ] oη ψ oη δψ oη da = ρ o [ dδuo = σ ξ da L A δw o ζσ ξ da dδψ ] oη ζρo σ ξ daψ oη δψ oη = A A [ dδuo = N δw ] o M d δw o N Mρo dδw o ψ oη. L Innen parciális integrálások után adódik, hogy dn d σ ξ δε ξ dv = V L δu M o Nδu o sϑ Nδu o sϑ L N δw o Mδψ oη sϑ Mδψ oη sϑ dm δw o dm sϑ δw o sϑ [ dm dm ] [ ] d s0ε δw o s=0 N Mρo ψ oη δw o s0ε L N Mρo ψ oη δw o N sϑ Mρo ψ oη δw o. 93 sϑ A.. A 9 egyenlet átalakítása A hivatkozott képleten álló első három tag igényel továi módosításokat. Tekintsük az első integrált, amely a 7 képlet helyettesítése és alkalmas parciális integrálások elvégzését követően az V σ ξ δε N ξ dv = L [ d = L [ N M A ζρo σ ξ δε N ξ da = N Mρo ψ oη ] δw o L N Mρo N Mρo ψ oη δw o sϑ ] ψ oη N s0ε Mρo ψ oη δw o s=0 s0ε N Mρo ψ oη δw o sϑ ψ oη dδw o = 94a 6
29 alakan írható fel. A 9 képlet második tagjánál hasonlóan eljárva kapjuk, hogy V σ ξ δε L ξ dv = [ = ζρo d σ ξ L A ζ δu o δ w o ζ dψ ] oη ψ oη δψ oη da = ρ o [ = σ ξ da dδu o σ ξ da δw o ζσ ξ da dδψ oη L A A A ] ζρo σ ξ daψ oη δψ oη = A [ dδu o = N N δw o M da d δw o L N M ] dδw o ψ oη = dn ] = L δu o N δu o sϑ [N s0ε N s0ε δu o 0 N δu o sϑ N d M δw o L L δw o M δψ oη sϑ M δψ oη sϑ dm [ δw dm o sϑ dm ] s0ε δw o s=0 dm s0ε δw o sϑ ] ψ oη δw o N M ψ oη δw o N sϑ M [ d N M L [ N M ψ oη s0ε N M ψ oη s0ε ] ψ oη δw o sϑ δw o s=0. 94 A harmadik integrál pedig megegyezik az elsővel, ha σ ξ helyett σ ξ -t gondolunk. Eől kifolyólag könnyen képezhető az eredmény, ha a 94a képlet jo oldaláa N és M helyett N illetve M kerül eírásra. Következésképp: σ ξ δε N ξ dv = ζρo dδw o σ ξ ψ oη da = V L A [ d = N M ] ψ oη δw o N M ψ oη δw o L sϑ [ N M ψ oη N s0ε M ] ψ oη δw o s=0 s0ε N M ψ oη δw o. sϑ 94c A 94 képletek segítségével átírható a 9 alatti virtuális munka elv az alái véglegesnek tekinthető alaka: dn L f t d [ dm d M δu o L [ N N M M N N M M N ψ oη ψ oη N M N M ] ψ oη f n δw o ] ψ oη δw o sϑ 7
30 [ dm [ dm [ [dm N N M M N N M M [ N δu o sϑ N N M M ψ oη ψ oη N M ψ oη N M N M N s0ε N s0ε P oξ m d u dt ψ oη ] δw o sϑ ψ oη ] s0ε ] ] ψ oη m s0ε d w dt δw o s=0 s=0 ] δu o s=0 N δu o sϑ s=0 M k t ψ oη sϑ δψ oη sϑ M k t ψ oη sϑ δψ oη sϑ = A.3. A 60 képlet levezetése röviden Ha eírjuk az 5 és 5 képleteket az 59 egyenlet jo oldaláa, kapjuk egyrészt az 0 w o,al dϕ = 0 cos µϕ sin µϕ D ϑ ϑ ϑ ϑ µ D µ D 3 ϕ D 4 ϕ dϕ = = 6D sin µϑ 6D cos µϑ 3D 3 ϑ µ 3 6D 4 ϑ µ 3 ϑ µ 3 ϑ µ 3 tagot, másrészt pedig az ϑ ϑ 0 w o,jo dϕ = ϑ ϑ 0 cos µϕ sin µϕ D µ D 6 µ D 7 ϕ D 4 ϕ dϕ = = 6D sin µϑ 6D 4 ϑ µ 3 6D 6 cos µϑ 3D 7 ϑ µ 3 ϑ µ 3 ϑ µ 3 részeredményt. Visszaírva ezek összegét az 59-e átalakításokkal kapjuk, hogy [ ] ε oξ = ϑ µ 3 D sin µϑ [D D 6 ] cos µϑ D 7 D 3 ϑ µ 3 D 4 ϑ µ 3 ϑ µ3 3 ahonnan a 6 jelölés evezetése után a zérusra rendezett 0 = D sin µϑ [D D 6 ] cos µϑ D 7 D 3 ϑ µ 3 D 4 ϑ µ 3 ϑ µ3 µϑ5 3 λ 96 formula következik. A D i értékeket eírva 57 alapján megmutatható, hogy a fenti egyenletnek 0 = µϑ4 3 3 µϑ µϑ 4 µϑ sin µϑ 4 4 µϑ µϑ 4 µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ µϑ5 λ 8 P µϑ µϑ sin µϑ cos µϑ µϑ sin µϑ sin µϑ µϑ sin µϑ µϑ cos µϑ µϑ cos µϑ sin µϑ a végleges alakja, amelyől rendezés után máris adódik a 60 kifejezés., 8
31 A.4. A 79 alatti integrál számításának vázlata A hivatkozott egyenletet átrendezve kapjuk a [ 0 = 0 ϑ ũ o,al ϑ w o,al dϕ ϑ 0 [ 0 ϑ ϑ ] ũ o,jo w o,jo dϕ ϑε m ] ϑ w o,al dϕ w o,jo dϕ 0 alakot, ahol a jo oldali első szögletes zárójelen álló összeg megegyezik 96-tal. Így tehát csak a második szögletes zárójelen lévő tagokkal kell a továiakan foglalkozni nevezzük ezeket együttesen I nl -nek. Deriváljuk 5-et és az eredményt emeljük négyzetre. Rendezés után adódik, hogy 4ϑ w o,al ϕ = [ D ϑ µ D µ D µ sin µϕ D D µ cos µϕ D 3 ϕ µ cos µϕ D 3 ϕ cos µϕ D 3 D3 ϕ sin µϕ ] ϕ. Az 5 képlet esetén hasonló gondolatmenettel kapjuk az 4ϑ w o,jo ϕ = [ D ϑ µ D 6 µ D µ sin µϕ D 6 D6 µ cos µϕ D 7 ϕ µ cos µϕ D 7 ϕ cos µϕ D 7 D7 ϕ sin µϕ ] ϕ összefüggést. Visszaírva ezen eredményeket I nl -e, majd elvégezve az integrálást kapjuk, hogy I nl = 4ϑ µ 3 {3D [D cos µϑ sin µϑ µϑ 4 µϑ sin µϑ D 3 µ sin µϑ cos µϑ ] 6D [ D µϑ cos µϑ sin µϑ D 6 D sin µϑ µ D 7 D 3 cos µϑ 4 sin µϑ µϑ cos µϑ] 3D 6 [D 6 cos µϑ sin µϑ µϑ 4 D 7 µ sin µϑ cos µϑ µϑ sin µϑ] µ 3 ϑ [ 3D 7 D 7 ϑ 3D 3 D 3 ϑ ϑ ]}. Ha ehhez még hozzávesszük a lineáris közelítés 96 eredményeit, majd 57 alapján felontjuk a D i állandókat, akkor már felírható a P hatványai szerint rendezett 80, 8 alak. 9
32 HIVATKOZÁSOK. M. A. Bradford, B. Uy, and Y. L. Pi. In-plane staility of arches under a central concentrated load. J. Eng. Mech. ASCE, 87:70 79, 00.. M. A. Bradford Y.L. Pi and B. Uy. In-plane staility of arches. International Journal of Soli and Structures, 39:05 5, Y. L. Pi, M. A. Bradford, and F. Tin-Loi. Nonlinear analysis and uckling of elastically supported circular shallow arches. International Journal of Soli and Structures, 44:40 45, Mark Andrew Bradford Yong-Lin Pi and Francis Tin-Loi. Non-linear in-plane uckling of rotationally restrained shallow arches under a central concentrated load. International Journal of Non-Linear Mechanics, 43: 7, S.P. Timoshenko and J.M. Gere. Theory of elastic staility. New York, McGraw-Hill, G.J. Simitses. An introduction to the elastic staility of structures. New Jersey, Prentice-Hall,
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2013. szeptember 23. Javítva: 2013.10.09.
RészletesebbenPélda: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével
Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása végeselemes módszer segítségével Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 213. október 8. Javítva: 213.1.13. Határozzuk
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenEgyenletek, egyenlőtlenségek VII.
Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós
RészletesebbenMECHANIKA I. rész: Szilárd testek mechanikája
Egészségügyi mérnökképzés MECHNIK I. rész: Szilárd testek mechanikája készítette: Németh Róbert Igénybevételek térben I. z alapelv ugyanaz, mint síkban: a keresztmetszet egyik oldalán levő szerkezetrészre
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges
RészletesebbenEnergiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
RészletesebbenT s 2 képezve a. cos q s 0; 2. Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról
Kötélstatika I. A síkbeli kötelek egyensúlyi egyenleteiről és azok néhány alkalmazásáról Úgy találjuk, hogy a kötelek statikájának népszerűsítése egy soha véget nem érő feladat. Annyi szép dolog tárháza
RészletesebbenVirtuális elmozdulások tétele
6. Előadás A virtuális elmozdulás-rendszer fogalma A virtuális munka fogalma A virtuális elmozdulások tétele Alkalmazás statikailag határozott tartók vizsgálatára 1./ A virtuális elmozdulásrendszer fogalma
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenMUNKA- ÉS ENERGIATÉTELEK
MUNKA- ÉS ENERGIAÉELEK 1. előadás: Alapfogalmak; A virtuális elmozdulások tétele 2. előadás: Alapfogalmak; A virtuális erők tétele Elmozdulások számítása a virtuális erők tétele alapján 3. előadás: Az
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
Részletesebbeny + a y + b y = r(x),
Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenDifferenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel
Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel Ez még nem a végleges változat, utoljára módosítva: 2012. április 9.19:38. Elsőrendű egyenletek Legyen adott egy elsőrendű lineáris állandó együtthatós
RészletesebbenPélda: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén
Példa: Normálfeszültség eloszlása síkgörbe rúd esetén Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 20. Az 1. ábrán vázolt síkgörbe rúd méretei és terhelése ismert.
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenGyakorlati útmutató a Tartók statikája I. tárgyhoz. Fekete Ferenc. 5. gyakorlat. Széchenyi István Egyetem, 2015.
Gyakorlati útmutató a tárgyhoz Fekete Ferenc 5. gyakorlat Széchenyi István Egyetem, 015. 1. ásodrendű hatások közelítő számítása A következőkben egy, a statikai vizsgálatoknál másodrendű hatások közelítő
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet
RészletesebbenPélda: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben
Példa: Csúsztatófeszültség-eloszlás számítása I-szelvényben Készítette: Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2011. március 14. Határozzuk meg a nyírásból adódó csúsztatófeszültség
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenVégeselem analízis. 1. el adás
Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenKeresztezett pálcák II.
Keresztezett pálcák II Dolgozatunk I részéen a merőleges tengelyű pálcák esetét vizsgáltuk Most nézzük meg azt az esetet amikor a pálcák tengelyei nem merőlegesen keresztezik egymást Ehhez tekintsük az
RészletesebbenSzélsőérték feladatok megoldása
Szélsőérték feladatok megoldása A z = f (x,y) függvény lokális szélsőértékének meghatározása: A. Szükséges feltétel: f x (x,y) = 0 f y (x,y) = 0 egyenletrendszer megoldása, amire a továbbiakban az x =
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenPélda: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása
Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 8 VIII Elsőrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk Elsőrendű differenciálegyenlet általános és partikuláris megoldása Az vagy (1) elsőrendű differenciálegyenlet
RészletesebbenDifferenciálegyenletek. Vajda István március 4.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:
RészletesebbenHasználhatósági határállapotok. Alakváltozások ellenőrzése
1.GYAKORLAT Használhatósági határállapotok A használhatósági határállapotokhoz tartozó teherkombinációk: Karakterisztikus (repedésmentesség igazolása) Gyakori (feszített szerkezetek repedés korlátozása)
RészletesebbenFeladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.
Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
RészletesebbenJanuary 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
RészletesebbenMegoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7
A = {1; 3; 5; 7; 9} A B = {3; 5; 7} A/B = {1; 9} Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 Azonos alapú hatványokat
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1.(a) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1.(a) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 A deformálható testek mozgása (1) A Helmholtz-féle kinematikai alaptétel: A deformálható test elegendően
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.
Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 5.
Matematikai geodéziai számítások 5 Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 5: Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Lektor: Dr Benedek Judit Ez a modul a TÁMOP
RészletesebbenA főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról Előző dolgozatunkban melynek címe: ED: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa σ - feszültségeinek számításáról elkezdtük / folytattuk
RészletesebbenVégeselem modellezés alapjai 1. óra
Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,
Részletesebben1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
Részletesebben8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.
8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenSegédlet: Kihajlás. Készítette: Dr. Kossa Attila BME, Műszaki Mechanikai Tanszék május 15.
Segédlet: Kihajlás Készítette: Dr. Kossa ttila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 2012. május 15. Jelen segédlet célja tömören összefoglalni a hosszú nyomott rudak kihajlásra történő ellenőrzését.
Részletesebben3. Fékezett ingamozgás
3. Fékezett ingamozgás A valóságban mindig jelen van valamilyen csillapítás. A gázban vagy folyadékban való mozgásnál, kis sebesség esetén a csillapítás arányos a sebességgel. Ha az vagy az ''+k sin =0,
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor
Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket
RészletesebbenExponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások
Eponenciális és logaritmikus kifejezések - megoldások Eponenciális és logaritmikus kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és jelű egyenletnek pontosan egy megoldása
RészletesebbenFelső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya
1 Felső végükön egymásra támaszkodó szarugerendák egyensúlya Az [ 1 ] példatárban találtunk egy érdekes feladatot, melynek egy változatát vizsgáljuk meg itt. A feladat Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I
Matematika I (Analízis) Készítette: Horváth Gábor Kötelező irodalom: Ács László, Gáspár Csaba: Analízis 1 Oktatási segédanyagok és a tantárgyi követelményrendszer megtalálható a http://rs1.szif.hu/ horvathg/horvathg.html
RészletesebbenHatározatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos
RészletesebbenTrigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )
Trigonometria Megoldások Trigonometria - megoldások ) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( ) akkor a háromszög egyenlő szárú vagy derékszögű!
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenFüggvények vizsgálata
Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =
RészletesebbenMatematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,
Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2
RészletesebbenNémeth László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így
RészletesebbenEgyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások
) Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek - megoldások Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások a) Oldja meg a valós számok halmazán az alábbi egyenletet! = 6 (5 pont) b) Oldja
RészletesebbenAbszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások
Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások ) Igazolja, hogy az alábbi négy egyenlet közül az a) és b) jelű egyenletnek pontosan egy megoldása van, a c) és d) jelű egyenletnek viszont nincs megoldása
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.
Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x + 1x + 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x + 1x + 16 = 0.
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenDenavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra
Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás
RészletesebbenA brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
Részletesebben9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
Részletesebben6. Differenciálegyenletek
312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon
RészletesebbenA talajok összenyomódásának vizsgálata
A talajok összenyomódásának vizsgálata Amit már tudni kellene Összenyomódás Konszolidáció Normálisan konszolidált talaj Túlkonszolidált talaj Túlkonszolidáltsági arányszám,ocr Konszolidáció az az időben
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenFüggvény határérték összefoglalás
Függvény határérték összefoglalás Függvény határértéke: Def: Függvény: egyértékű reláció. (Vagyis minden értelmezési tartománybeli elemhez, egyértelműen rendelünk hozzá egy elemet az értékkészletből. Vagyis
RészletesebbenGeometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső
Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy
Részletesebbena) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet
Vasbetonszerkezetek II. Vasbeton lemezek Rugalmas lemezelmélet 2. előadás A rugalmas lemezelmélet alapfeltevései A lemez anyaga homogén, izotróp, lineárisan rugalmas (Hooke törvény); A terheletlen állapotban
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval
RészletesebbenA gradiens törésmutatójú közeg I.
10. Előadás A gradiens törésmutatójú közeg I. Az ugrásszerű törésmutató változással szemben a TracePro-ban lehetőség van folytonosan változó törésmutatójú közeg definiálására. Ilyen érdekes típusú közegek
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x 1x 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x 1x 16 =. 1. lépés:
RészletesebbenPoncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval
RészletesebbenA.2. Acélszerkezetek határállapotai
A.. Acélszerkezetek határállapotai A... A teherbírási határállapotok első osztálya: a szilárdsági határállapotok A szilárdsági határállapotok (melyek között a fáradt és rideg törést e helyütt nem tárgyaljuk)
RészletesebbenExplicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához
Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához Izsák Ferenc 2007. szeptember 17. Explicit hibabecslés Maxwell-egyenletek numerikus megoldásához 1 Vázlat Bevezetés: a vizsgált egyenlet,
RészletesebbenLineáris algebra numerikus módszerei
Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y
Részletesebben