Vásárolt és saját termelésű készletek számviteli elszámolása

Átírás

1 Vásárolt és saját termelésű készletek számviteli elszámolása Vásárolt és saját termelésű készletek számviteli elszámolása Készletek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, b) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), c) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). 2 Vásárolt és saját termelésű készletek számviteli elszámolása A készletek között kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják, c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. (5) bekezdése szerint - átsoroltak, d) a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett. (4) A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összeget Vásárolt készletek számviteli elszámolása Vásárolt készletek: Anyagok Áruk Készletekre adott előlegek Anyagok Pl.: Alapanyagok Segéd-, üzem- és fűtőanyagok Egyéb anyagok Tartalék alkatrészek Fogyóeszközök Gyártó eszközök Fenntartási és építési anyagok Tárgyi eszközből átsorolt eszközök 4

2 1. Vásárolt készletek számviteli elszámolása 1. Vásárolt készletek bekerülési értéke Áruk: - Kereskedelmi áruk: Úton lévő Nem számlázott Bérmunkára átadott Bizományba átadott Csomagoló anyag - Közvetített szolgáltatás - Alvállalkozói teljesítmények - Betétdíjas göngyölegek Mérleg érték: bekerülési érték értékvesztés + érték vesztés visszaírás Készletre vétel = aktiválás bekerülési értéken Vásárolt készletek bekerülési értéke Anyag- és árukészlet beszerzési ára: Számlázott, kivetett, szerződés szerinti, elfogadott összeg Forintban Devizában (valutában)( teljesítés napi választott árfolyam, barter esetében az első ügylet árfolyamán, valutás fizetés esetén a valuta könyvszerinti értéke is lehet.) +/ - számlázott felárak, engedmények + szállítási, rakodási szerelési költségek - közvetítői, bizományi díjak + bérmunkadíj + beszerzéshez szorosan kapcsolódó: Illetékek, adók(termékdíj, le nem vonható áfa, jövedéki adó) Vámterhek Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak Hitel, kölcsön kezelési költség, jutalékok, a beszállításig felmerülő kamat, biztosítás 1.1. Vásárolt készletek bekerülési értéke Speciális beszerzési árak: Apportként átvett apport érték Pótbefizetés az elrendelő határozat szerinti érték Követelés fejében átvett megállapodás szerinti érték Barter ügylet a csere szerződés szerinti érték, cserébe adott eszköz eladási ára Vagyon felosztás a vagyonfelosztási dokumentum szerinti érték Térítés nélkül átvett, többlet (fellelt) a bekerüléskori piaci érték 7 8

3 1.1. Vásárolt készletek bekerülési értéke 1.2. Értékelési árak, eljárásokolt Közvetített szolgáltatások beszerzési ára - a szolgáltatást ténylegesen elvégző fél által számlázott, elfogadott érték. Készletekre adott előleg bekerülési értéke: Az anyag, áru szállítónak, a közvetített szolgáltatás nyújtójának ilyen címen átutalt, megfizetett, kiegyenlített, áfa-t nem tartalmazó összeg. Készlet nyilvántartás módszere: Nincs kötelező törvényi előírás Az eljárások közötti választást befolyásolja: A vállalkozás tevékenysége és jellege A vállalkozás szerkezete, struktúrája A vállalkozás könyvvezetésének módja, az eredménykimutatás típusa A vállalkozás információ igénye Érték-, és analitikus nyilvántartás év közbeni vezetése 9 10 Beszerzési ár lehet: Tényleges beszerzési ár Átlagos beszerzési ár 1.2. Értékelési árak, eljárások A tényleges beszerzési áras nyilvántartás: Egyedi beszerzési ár FIFO Átlagos beszerzési ár: Egyedi beszerzési árak súlyozott átlaga Elszámoló ár + árkülönbözet módszer 1.2. Értékelési árak, eljárások Példa: Z Kft. Egyik alapanyagféleségének analitikus nyilvántartásából a következőket ismerjük: Megnevezés Mennyiség Egyedi tonna beszerzési ár Ft/tonna Nyitó Beszerzés Beszerzés Felhasználás Beszerzés Beszerzés Felhasználás Elszámoló ár Ft/tonna 11 12

4 1.2. Értékelési árak, eljárások Határozzuk meg a felhasználás és a zárókészlet értékét FIFO, súlyozott átlagár és elszámoló ár módszerrel. FIFO: Felhasználás 1: 10 t* Ft/t + 20 t* Ft/t + 10 t* Ft/t= Ft Felhasználás 2 : 20 t* Ft/t+50 t* Ft/t+50 t* Ft/t= Ft Zárókészlet érték: az utolsó beszerzésből maradt 10 t = 10 t* Ft/t= Ft Súlyozott átlagár: Felhasználás 1 : 10 t* Ft/t + 20 t* Ft/t + 10 t* Ft/t 60 t = ,33 Ft/t átlagár ,33 Ft/t * 40 t = Ft Értékelési árak, eljárások Felhasználás 2 : 20 t* ,33 Ft/t +50 t* Ft/t +60 t* Ft/t 130 t = ,59 Ft/t átlagár ,59 Ft/t * 120 t = Ft Zárókészlet érték: 10 t*13 543,59 Ft/t = Elszámoló ár: Felhasználás 1: 40 t* Ft/t = Ft Felhasználás 2 : 120 t* Ft/t = Ft elszámoló áron Zárókészlet érték: 10 t* Ft/t = Ft 14 Időszak végén: 1.2. Értékelési árak, eljárások T Árkülönbözet számla K Nyitó Beszerzés Készletre vétel elszámoló áron Beszerzés t* Ft/t= Beszerzés Beszerzés Egyenleg: T T Készlet elszámoló áron K Nyitó Felhasználás Beszerzés Beszerzés t* Ft/t= Beszerzés Beszerzés Egyenleg: T Árkülönbözet arány: 1.2. Értékelési árak, eljárások árkülönbözet számla egyenlege zárókészlet + felhasználás elszámoló áron Ft Ft Ft = 0,04188 Felhasználásra jutó árkülönbözet: * 0,04188 = Ft Zárókészletre jutó árkülönbözet: * 0,04188 = Ft FIFO Súlyozott átlagár Elszámoló ár Felhasználás Zárókészlet

5 1.3. Vásárolt készletek könyvviteli elszámolása 1.3. Vásárolt készletek könyvviteli elszámolása Attól függ, hogy milyen készletnyilvántartást vezetnek év közben, költség elszámolási technikát alkalmaznak, típusú eredménykimutatást kíván készíteni a vállalkozás. A nyilvántartás lehet: Folyamatos mennyiségei és értékbeli Folyamatos mennyiségi Év közben nincs sem mennyiségi sem értékbeli nyilvántartás Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett Választható értékelési eljárás: Egyedi beszerzési ár FIFO Súlyozott átlagár Elszámoló ár Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett Jellemzője: A készlet változást a főkönyv is folyamatosan követi Növekedés, csökkenés könyvelése a 2. készletek főkönyvvel szemben Speciális gazdasági események Apportba adás 1. T 2. technikai számla - K 2. Készlet bekerülési értéke számla, könyvszerinti érték 2. T 36 Egyéb követelések K 2. technikai számla apport érték 3. T 17 Részesedések K 36. Egyéb követelések apport érték a cégbírósági bejegyzéskor 4. T/K 2. technikai számla K 96/T86 19 Apportként kapott 1.a) T 2. Készlet K 32. Jegyzett de még be nem fizetett tőke apport értéken (kötelezettség) (egyedi besz. ár) 1. b,a) T 2. Árkülönbözet K Jegyzett de még be nem fizetett tőke apport értéken 1. b,b) T 2. Készlet K 2. Árkülönbözet elszámoló áron 2. T 32. Jegyzett de még be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke apport értéken a cégbírósági bejegyzéskor Térítés nélkül kapott 1. T 2. Készlet bekerülési értéke K 96. Egyéb bevétel piaci értéken 2. T 96. Egyéb bevétel K 48. Halasztott bevétel 3. T 48. Halasztott bevétel K 96. Egyéb bevétel a készlet kivezetésekor 20

6 Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett Térítés nélküli átadás 1. T 86. Egyéb ráfordítás K 2. Készlet bekerülési érték könyvszerinti értéken (elszámoló ár esetén árkülönbözet) 2. a) T 86. Egyéb ráfordítás K 467. Fizetendő ÁFA 2. b) T 36. Egyéb követelés K 467. Fizetendő ÁFA Káresemény miatti kivezetés 1. T 86. Egyéb ráfordítás K 2. Készlet bekerülési érték könyvszerinti értéken (elszámoló ár esetén árkülönbözet) 2. T 2. Hulladék anyag K 86. Egyéb ráfordítás visszanyerhető hulladék piaci ára Bérmunkára kiadott készlet (nincs saját teljesítmény) 1. T 2. Idegen helyen tárolt készlet - K 2. Készlet raktáron 2. T 2. Idegen helyen tárolt készlet K 45. Szállító számlázott bérmunkadíj 3. T 2. Készlet raktáron K 2. Idegen helyen tárolt készlet bérmunkadíjjal együtt Folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése mellett Folyamatos nyilvántartás hiányában Választható értékelési eljárás: FIFO (zárókészlet, ráfordítás elszámolás) Jellemzője: Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni Csak mennyiségi analitika van Zárókészlet mennyisége a nyilvántartásból is megállapítható Választható értékelési eljárás: FIFO vagy tényleges egyedi beszerzési ár (zárókészlet, ráfordítás elszámolás) Jellemzője: Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni Nincs analitika Leltár eltérés nem értelmezhető Zárókészlet mennyisége leltározással 23 24

7 Folyamatos nyilvántartás hiánya/csak mennyiségi nyilvántartás Speciális gazdasági események Apportba adás 1. T X. technikai számla - K 51 Anyagköltség/814. ELÁBÉ beszerzési áron 2. T 36 Egyéb követelések K X. technikai számla apport érték 3. T 17 Részesedések K 36. Egyéb követelések apport érték a cégbírósági bejegyzéskor 4. T/K 2. technikai számla K 96/T86 Folyamatos nyilvántartás hiánya/csak mennyiségi nyilvántartás Apportként kapott 1. T 51/814. K 32. Jegyzett de még be nem fizetett tőke apport értéken (kötelezettség) 2. T 32. Jegyzett de még be nem fizetett tőke K 411 Jegyzett tőke apport értéken a cégbírósági bejegyzéskor Térítés nélkül kapott 1. T 51/814. K 96. Egyéb bevétel piaci értéken ( 2. T 96. Egyéb bevétel K 48. Halasztott bevétel 3. T 48. Halasztott bevétel K 96. Egyéb bevétel a készlet kivezetésekor) Folyamatos nyilvántartás hiánya/csak mennyiségi nyilvántartás Folyamatos nyilvántartás hiánya/csak mennyiségi nyilvántartás Térítés nélküli átadás 1. T 2. Készletek K 51/814. beszerzési áron technikai készletre vétel 2.T 86. Egyéb ráfordítás K 2. Készletek beszerzési áron 3. a) T 86. Egyéb ráfordítás K 467. Fizetendő ÁFA 3. b) T 36. Egyéb követelés K 467. Fizetendő ÁFA Káresemény miatti kivezetés 1. T 2. Készletek K 51/814. beszerzési áron technikai készletre vétel 2. T 86. Egyéb ráfordítás K 2. Készletek beszerzési áron 2. T 2. Hulladék anyag K 86. Egyéb ráfordítás visszanyerhető hulladék piaci ára Bérmunkára kiadott készlet (nincs saját teljesítmény) 1. Készlet átadás bizonylattal 2. T 51/814. K 45. Szállító számlázott bérmunkadíj Évvégén készletre vétel T 2. Készletek K 51/814. beszerzési áron Forgalmi költséges eredmény kimutatás Első vagy másodlagosan a 6-7 számlaosztályt is használni kell

8 Készletekre adott előlegek elszámolása Készletekre adott előlegek elszámolása Készletekre adott előleg: Az anyag, áru szállítónak, a közvetített szolgáltatás nyújtójának ilyen címen átutalt, megfizetett, kiegyenlített, áfa-t nem tartalmazó összeg. Elszámolása: - Az átutalás napjával - Devizás előleg a pénzügyi teljesítés napi választott árfolyamon - T 36. Készletekre adott előleg K 38. Pénzeszközök nettó érték - T X. (36,466) Technikai számla K 38. Pénzeszközök ÁFA összege - T 466. Levonható ÁFA K X. Technikai számla az előleg számla kézhezvételekor. - A mérlegben a készletek soron szerepeltetendő Teljesítés utáni elszámolás: Végszámla alapján T 2. Készletek K 45. Szállítók az előleget is tartalmazó összegben T 466. Levonható ÁFA Előleg átvezetése T 45. Szállítók K 36. Készletekre adott előleg az adott nettó előleg T 45. Szállítók K 466. Levonható ÁFA az előleg ÁFA összege Közvetített szolgáltatások elszámolása Közvetített szolgáltatások elszámolása Közvetített szolgáltatás: A Szt. 3. (4) bek. 1. pontja értelmében közvetített szolgáltatás: szerződés alapján, megrendelésre végzett tevékenység, nem a kötelezett végzi el, változatlan formában részben vagy egészben továbbszámlázásra kerül, a szerződésből a közvetítés lehetőségének, a számlából a közvetítés tényének ki kell tűnnie, ide tartozik a Ptk. szerinti alvállalkozói teljesítés is A közvetítőnél Példa: Közvetítő Kft. Megrendelő Kft-vel kötött szerződése alapján közvetített szolgáltatásként fuvarozást rendel meg Fuvarozó Kft-től ÁFA összegben. Közvetítő Kft. ezt a szolgáltatást ÁFA összegért értékesíti Megrendelő Kft-nek. Hogyan kell ezeket a tételeket Közvetítő Kft-nél elszámolni? Megoldás 1. Közvetítő Kft. A közvetített szolgáltatásokat beszerzéskor a Készletre veszi: T 2. Közvetített szolgáltatások K 45. Szállítók Fuvarozó számlája alapján 100 T 466. Levonható ÁFA K 45. Szállítók

9 Közvetített szolgáltatások elszámolása Közvetített szolgáltatások elszámolása Megrendelő Kft. a teljesítést elismerte, Közvetítő Kft. Kiállította csak erről a szolgáltatásról a számlát, melyre ráírta, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz: T 31. Vevők K 91. Értékesítés nettó árbevétel /közvetített szolgáltatás 110 T 31. Vevők K 467. Fizetendő ÁFA 30 T 815. Közvetített szolgáltatások K 2. Közvetített szolgáltatások 100 Megoldás 2. Közvetítő Kft. A közvetített szolgáltatásokat beszerzéskor költségként számolja el: T 815.Közvetített szolgáltatások K 45. Szállítók Fuvarozó számlája alapján 100 T 466. Levonható ÁFA K 45. Szállítók 27 Megrendelő Kft. a teljesítést elismerte, Közvetítő Kft. Kiállította a számlát, melyben saját szolgáltatását is számlázta ÁFA összegben. A számlán külön soron tüntette fel a fuvar átterhelést, mint közvetített fuvarozási szolgáltatás: T 31. Vevők K 91. Értékesítés nettó árbevétel /közvetített szolgáltatás 110 T 31. Vevők K 467. Fizetendő ÁFA 30 T 31. Vevők K 91. Értékesítés nettó árbevétele 50 T 31. Vevők K 467. Fizetendő ÁFA Közvetített szolgáltatások elszámolása 1.4. Év végi értékelés szabályai Megoldás 3. Közvetítő Kft. a közvetített szolgáltatásokat beszerzéskor költségként számolja el: T 815.Közvetített szolgáltatások K 45. Szállítók Fuvarozó számlája alapján 100 T 466. Levonható ÁFA K 45. Szállítók 27 Közvetítő a közvetített fuvar szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatását csak a következő év januárban teljesíti, a fuvarozást Fuvarozó Kft azonban már elvégezte és leszámlázta tárgyévben: Teendő év végén: T 2. Közvetített szolgáltatás K 815. Közvetített szolgáltatások 100 Alvállalkozói teljesítmény elszámolásakor ha az közvetlenül beépül a saját szolgáltatásba a 815. helyett az 52. Alvállalkozói teljesítmények számlát használjuk 35 Leltározási kötelezettség (szabályzat) Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett : A mennyiségi leltárfelvétel csak 3 évente kötelező A leltározás a forduló napot megelőző vagy követő negyedévben is elvégezhető Közbenső években egyeztetéssel készülhet a leltár Folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett: A mennyiségi leltárfelvétel csak 3 évente kötelező A leltározás a forduló napot megelőző vagy követő negyedévben is elvégezhető Közbenső években egyeztetéssel készülhet a leltár 36

10 Leltározási kötelezettség Leltár eltérések elszámolási szabályai Folyamatos nyilvántartás hiányában: Minden év végén mennyiségi leltárfelvétel A leltározás csak forduló napra vonatkozóan történhet Bizományba, bérmunkára átadott készletek leltározása: Elkülönített nyilvántartást kell vezetni A leltározást egyeztetéssel kell elvégezni Idegen helyen tárolt készletek leltározása: Jellemzője: - a teljesítés helye az eladó telephelye - a készletet az eladó a vevő kérése alapján tárolja és a teljesítés megtörtént A leltározást egyeztetéssel kell elvégezni Hiány- többlet csak folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett értelmezhető A kompenzálható hiány- többlet egymással szemben számolandó el Adminisztrációs hiba miatti eltérés a hiba javításával rendezendő A tényleges leltár hiány egyéb ráfordítás A tényleges leltár többlet egyéb bevétel, halasztott bevételként kezelendő Csak értékbeli nyilvántartás esetén a kereskedelmi áruknál leltárértékelési különbözet (egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás) Forduló napra számolandó el Mikor és hogyan kell értékvesztést elszámolni Mikor és hogyan kell értékvesztést elszámolni Év közben a mennyiségi csökkenéssel is járó értékvesztést Káresemény Hiány Selejtezés Az esemény bekövetkeztekor kell az egyéb ráfordítások között elszámolni Év végén a leltározás, a készlet minősítése során, értékvesztést kell elszámolni, ha a készlet piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyvszerinti értékénél, csökkent értékű a készlet vagy nem felel meg eredeti rendeltetésének (86. egyéb ráfordítás) Visszaírni csak ezen okoknál fogva elszámolt értékvesztést lehet (96. Egyéb bevétel) Csökkent értékű az a készlet amely: a vonatkozó előírásoknak nem felel meg felhasználása, értékesítése kétségessé vált Nem felel meg az eredeti rendeltetésének a készlet: Ha megrongálódott, A termelési profilváltás következtében feleslegesség vált (inkurrens, immobil) Eredeti rendeltetésszerű felhasználásra nem alkalmas Az értékvesztést a mérlegkészítéskor ismert piaci értékig kell elszámolni Csökkent értékű készletnél a használhatóságnak, értékesíthetőségnek megfelelő piaci értékig, de legalább haszonanyag, hulladék anyag értékig Selejt, értékvesztés Tao alapot nem érinti, de igazolni kell, hogy felmerülése az ésszerű gazdálkodás keretei között indokolt volt 39 40

11 Úton lévő készletek Nem számlázott szállítások elszámolása Beszerzésből úton lévő készletek elszámolása Teljesítés helye az eladó telephelye A forduló napig nem érkezett meg A számla megérkezett Elszámolás: T 2. készletek (Beszerzésből úton lévő) T 466. Levonható ÁFA K 45 Szállító Értékesítésből úton lévő készlet elszámolása Teljesítés helye a vevő telephelye A kiszállítás fordulónapig megtörtént A vevő a fordulónapig nem vette át Elszámolás: T 2. Értékesítésből úton lévő készlet K 2. készletek A készlet a raktárba beérkezett A teljesítés helye a vevő telephelye A teljesítés elfogadásra került A számla mérlegkészítésig nem érkezett meg Elszámolási szabályok: A rendelkezésre álló dokumentumok alapján meg kell határozni a bekerülési értéket (a még nem számlázott egyéb tételekkel együtt) Készletre vétel: T 2 Készletek K 45. Nem számlázott szállítók ÁFA nélkül Következő év elején visszavezetés: T 45. Nem számlázott szállítók K 2 Készletek Nem számlázott szállítók egyéb kötelezettség a mérlegben Nem számlázott szállítások elszámolása Nem számlázott szállítások elszámolása A számla kézhezvételekor: T 2. Készletek K 45. Szállítók ÁFA nélkül T 466. Levonható ÁFA K 45. szállítók ÁFA Bekerülési érték módosítás vagy Egyéb bevétel/egyéb ráfordítás ha az eltérés nem jelentős 43 Példa: Nagy Kft. árut szerzett be Beszállító Kft-től. Az áru a mérleg fordulónapja előtt beérkezett, Nagy Kft. a teljesítést elismerte, Beszállító azonban mérlegkészítésig nem küldte meg a számláját. A megrendelés szerint az áru értéke 100, de a megrendeléstől a teljesítésig az ár változhat. Mérleg készítés után megérkezett Beszállító számlája ÁFA-ról. Könyveljük a gazadási eseményeket Nagy Kft-nél. Megoldás: Tárgyévben: T 2. készletek K 45. Nem számlázott szállító 100, könyvelés dátuma a mérleg fordulónapja Következő év nyitása után: T 45. Nem számlázott szállító K 2. Készletek

12 Nem számlázott szállítások elszámolása 2. Saját termelésű készletek számviteli elszámolása A számla kézhezvételekor: T 2. Készletek K 45. Szállítók 105 T 466. Levonható ÁFA K 45. Szállítók 28 Az eltérés nem jelentős: T 86. Egyéb ráfordítás K 2. Készletek 5 Az eltérés jelentős: Önellenőrzéssel módosítani a bekerülési értéket. Saját termelésű készlet az a készlet, amelyet a gazdálkodó saját maga állít elő a termelés során: Befejezetlen termelés Félkész-termék Késztermék Növendék- hízó és egyéb állatok A saját termelésű készlet bekerülési értéke Közvetlen önköltség: az eszköz (termék) előállítása során közvetlenül felmerült, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban volt, a termékre megfelelő mutatók, jellemző segítségével ráosztható. Nem része: értékesítési költségek az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségek 2.1. A saját termelésű készlet bekerülési értéke Saját szolgáltatás önköltsége azok a költségek, amelyek: a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Önköltség-számítási szabályzat: értékesítés nettó árbevétele ELÉBÁ közvetített szolgáltatás > 1 mrd Ft vagy költségnemek szerinti költségek együttes összege > 500 MFt 47 48

13 2.2. Értékelési árak, eljárások 2.2. Értékelési árak, eljárások Értékelés: Tényleges előállítási költség - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírás Mérleg érték Aktiválás: Tényleges előállítási költségen: utókalkulált közvetlen önköltségi áron súlyozott átlagáron FIFO módszerrel elszámoló ár alkalmazásával Utókalkuláció készülhet: Az időszak tényleges költségeinek összegyűjtésével Norma szerinti költségek összesítésével Önköltségbe tartozó költség elemekre egy számított érték van előre meghatározva (alapanyag, bér, energia, stb. norma) Eladási árból kalkulálva Még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár (csak egyszerűsített beszámoló esetén) Súlyozott átlagár Bekerülési ár az egy-egy időszaki közvetlen önköltség (1. gyártott mennyiség x 1. közvetlen önköltség + 2. gyártott mennyiség x 2. közvetlen önköltség)/ mennyiség Elszámoló áras módszer Időszaki közvetlen költség elszámoló ár = KÉK, mely felosztandó Saját termelésű készletek számviteli elszámolása Csak 5-ös számlaosztály vezetése mellett Az önköltség megállapításához célszerű: munkaszámokat használni a főkönyvben költséghelyi bontást alkalmazni Összköltséges eredménykimutatás esetén jellemző Befejezetlen termelés elszámolása Befejezetlen termelés: azok a megmunkálás alatt lévő termékek, teljesítmények, amelyeken legalább egy lényeges munkaműveletet már elvégeztek, egy teljes megmunkálási folyamaton még nem ment keresztül forduló napig ki nem számlázott saját szolgáltatások teljesítménye. Évközi mennyiségi és értékbeli nyilvántartás vezetése nem jellemző T 231. Befejezetlen termelés K 581. STK ÁV év végén közvetlen önköltségen a záró mennyiség készletre vétele T 581. STK ÁV K 231. Befejezetlen termelés nyitás utáni visszavezetés 51 Csak 5-ös számlaosztály vezetése mellett Félkész termék elszámolása Félkész termék: minden olyan termék, amely a vállalkozásnál már legalább egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vehető, de még nem késztermék mert még további megmunkálást igényel a vállalkozásnál, de már ebben az állapotában is értékesíthető termék Évközi mennyiségi (értékbeli) nyilvántartás vezetése mellett T 5. Költség nemek K 1-4 számlaosztály termelési költségek elszámolása T 235. Félkész termékek K 581 STK ÁV egy-egy időszak végén készletre vétel tényleges önköltségen (súlyozott átlagáron, elszámoló áron) T 581. STK ÁV 235. Félkész termékek további megmunkálás miatti visszavezetés 52

14 Csak 5-ös számlaosztály vezetése mellett Csak 5-ös számlaosztály vezetése mellett Félkész termék elszámolása T 581 STK ÁV K 235. Félkész termékek esetleg értékesítés Elszámoló ár alkalmazása esetén időszak végén, de év végén kötelezően el kell számolni a zárókészletre, értékesítésre jutó KÉKet. Késztermék elszámolása Késztermék: A valamennyi megmunkálási folyamaton végigment, a vele szemben támasztott minőségi előírásoknak megfelelő raktárra vehet, értékesíthető termék. Elsődlegesen terméket előállító vállalkozásnál célszerű év közben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezetni (6/7 számlaosztály használata nélkül komoly informatikai hátteret igényel) Késztermék elszámolása Késztermék elszámolása Ha a vállalkozás nem vezet vagy csak mennyiségben vezet év közben nyilvántartás: Példa: T Kft. asztalt gyárt, évközben csak mennyiségi nyilvántartást vezet a készleteiről. Év végén 10 db kész asztalt még nem adott el. Az év közben gyártott asztalok termelési költsége (anyag+energia+bérköltség+amortizáció+egyéb közvetlen költség) eft. Év közben a vállalkozás 100 db asztalt gyártott. Könyveljük a Kft. asztal gyártási tevékenységét. 55 Megoldás: 1.Termelési költségek év közben felmerüléskor folyamatosan számolandók el a megfelelő költség nemre: T 1-4 számlaosztály K 51,52,53,54,55,56, eft 2. Év végi késztermék zárókészlet raktárra vétele eft közvetlen önköltség / 100 db = 1 00 eft/db a tényleges előállítási költség az utókalkuláció alapján 3. A 90 db asztal eladással kapcsolatban az értékesítéskor, számla alapján csak az árbevételt, ÁFA-t és vevő követelést kell könyvelni. 4. Zárókészlet: 10 db = 10*1 00 eft/db = eft T 25. Késztermékek K 581. STK ÁV eft fordulónappal 5. Következő évi nyitást követően T 581. STK ÁV K 25. Késztermékek eft 56

15 Csak 5-ös számlaosztály vezetése mellett 6-7. számlaosztályok használata mellett Speciális elszámolású ügyletek: Ráfordításként elszámolandó tételek Hiány Térítés nélküli átadás Apportálás Selejtezés, értékvesztés 1. T 581 STK ÁV K Sajáttermelésű készlet 2. T 86. Egyéb ráfordítás - K 582. SEE AÉ Oka: Nyitó sajáttermelésű készlet értéke záró sajáttermelésű készlet érték= 581. év végi egyenlege (fordított előjellel) Jellemzően tömeggyártást végző vállalkozások használják Szinte mindig forgalmi költséges eredménykimutatással párosul Mennyiségi és értékbeli nyilvántartás folyamatos vezetése jellemző Gyakoribb az elsődleges 6-7. számla osztály használata Befejezetlen termelés elszámolása Félkész termék elszámolása Termelési költségek elszámolása T 7. Termelési számla 1-4. Számlaosztály számlái T 6. Általános költségek 1-4. Számlaosztály számlái T Költség nemek K 59. Költség nem ellenszámla Utólag felosztásra kerülő általános költségek T 7. Termelési számla K 6. általános költségek átvezetés Készletre vétel tényleges előállítási költségen T 231. Befejezetlen termelés - K 7. Termelési számla Következő időszak elején visszavezetés T 7. Termelési számla K 231. Befejezetlen termelés Jellemzően nem vezetnek mennyiségi nyilvántartást sem, időszak végén leltár, utókalkuláció A Termelési számlák között célszerű 7. STK ÁV számlát nyitni 59 Termelési költségek elszámolása Utólag felosztásra kerülő általános költségek Készletre vétel tényleges előállítási költségen Tovább felhasználás = visszavezetés Értékesítés T 811. Értékesítés elsz. Klen. Önköltsége K 235. Félkész termékek Tényleges előállítási költségen 60

16 Késztermék elszámolása Termelési költségek elszámolása Hulladék megtérülés T 227. Hulladék 7. Termelési számla T 59. Költség nem ellenszámla K 511 Anyagköltség Utólag felosztásra kerülő általános költségek Késztermék készletre vétel elszámoló ár alkalmazásával T 251. Késztermékek K 7. STK elszámolási számla elszámoló áron T 7. STK elszámolási számla K 7. Termelési számla tényleges előállítási költség átvezetése T/K 258. KÉK K/T 7. STK elszámolási számla Értékesítés elszámoló ár alkalmazásával T 811. Értékesítés elsz. klen költsége K 251 Késztermék elszámoló áron 61 Értékesítés elszámoló ár alkalmazásával Ráfordításként elszámolandó készlet csökkenések elszámoló áron T 86. Egyéb ráfordítások K 251. Késztermékek T 79. STK elszámolási számla K 7. SEEAÉ KÉK felosztása Példa: Zárókészlet elszámoló áron Értékesítés elszámoló áron Egyéb ráfordításként elszámolt készlet csökkenés 500 KÉK T 500 KÉK aránya = 500/( )= 0,0435 Értékesítésre jutó KÉK : *0,0435 = 435 T 811 K 258 Egyéb ráfordításra jutó KÉK: 500*0,0435 = 21,5 T 86 K 258 T 79. STK K 7. SEEAÉ Zárókészletre jutó KÉK: 1 000*0,0435 = 43, egyenlege Év végi értékelés szabályai Leltározási kötelezettség Leltározási kötelezettség (szabályzat) Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás mellett : A mennyiségi leltárfelvétel csak 3 évente kötelező A leltározás a forduló napot megelőző vagy követő negyedévben is elvégezhető Közbenső években egyeztetéssel készülhet a leltár Folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett: A mennyiségi leltárfelvétel csak 3 évente kötelező A leltározás a forduló napot megelőző vagy követő negyedévben is elvégezhető Közbenső években egyeztetéssel készülhet a leltár Folyamatos nyilvántartás hiányában: Minden év végén mennyiségi leltárfelvétel A leltározás csak forduló napra vonatkozóan történhet 63 64

17 Leltár eltérések elszámolási szabályai Mikor és hogyan kell értékvesztést elszámolni Hiány- többlet csak folyamatos mennyiségi nyilvántartás mellett értelmezhető A kompenzálható hiány- többlet egymással szemben számolandó el Adminisztrációs hiba miatti eltérés a hiba javításával rendezendő A tényleges leltár hiány egyéb ráfordítás Tényleges leltár többlet saját termelésű készlet esetében nem lehetséges Forduló napra számolandó el Leltár hiány esetén plusz könyvelendő tétel: T STK ÁV K SEEAÉ Év közben a mennyiségi csökkenéssel is járó értékvesztést Káresemény Hiány Selejtezés Az esemény bekövetkeztekor kell az egyéb ráfordítások között elszámolni Év végén a leltározás, a készlet minősítése során, értékvesztést kell elszámolni: ha a saját termelésű készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert, várható eladási ára, a készletet ekkor a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatással növelt eladási áron kell a mérlegben kimutatni. csökkent értékű a készlet vagy nem felel meg eredeti rendeltetésének (86. egyéb ráfordítás) Visszaírni csak ezen okoknál fogva elszámolt értékvesztést lehet (96. Egyéb bevétel) Devizás forgóeszköz (készletekhez kapcsolódó) hitel nem realizált árfolyam veszteségének elhatárolása Beruházási hitelnél, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó tartozásoknál, pénzügyi lízingnél, forgóeszközhitelnél (Szv.tv.33. (2) bekezdés) Saját döntés Árfolyamnyereséggel nem ellentételezett és devizakészlettel nem fedezett Céltartalék és lekötött tartalék képzési kapcsolódó szabályok Halasztott ráfordításkénti elszámolás Céltartalék képzés kötelező Forgóeszközhiteleknél a céltartalék arányszáma: hitel felvétel idejétől eltelt időtartam / hitel teljes futamideje. Lekötött tartalék képzése az eredménytartalékból kötelező, ha az árfolyamveszteség időbeli elhatárolására került sor. Lekötött tartalék képzése = Időbelileg elhatárolt nem realizált árfolyam veszteség (-) képzett céltartalék Az árfolyamnyereségnek megfelelő összeget fel kell oldani az előző évben elhatárolt veszteségből