A sikertelen beiskolázás nt

Átírás

1 A sikertelen beiskolázás következményeként nt kialakuló pszichés s zavarok Székely Judit SE I. sz. Gyermekgyógy gyászati Klinika Miért kell iskolába járni? j Minden fejlett társadalomban t az iskolai oktatás és s nevelés s során n sajátítj tják k el a gyermekek azokat az alapvető ismereteket és s együtt ttélési szabályokat lyokat,, melyek majd alkalmassá teszik a társadalomban a felnőtt szerep betölt ltésére: a saját t célok c elérése (önmegval( nmegvalósítás) s) mellett a társadalom hasznos tagjává válik (a személyis lyiségfejlődés s folyamata során) A folyamatban gyermekkorban a család d szerepe is meghatároz rozó,, de nem helyettesíti ti az intézm zményes képzést és s nevelést Jogi szabályoz lyozás: tankötelezetts telezettség 1

2 Tankötelezetts telezettség g hazánkban évi LXXIX. TörvT rvény a közoktatk zoktatásról 6. (1) A Magyar KöztK ztársaságban e törvt rvényben meghatározottak szerint minden gyermek tanköteles. teles. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez l szüks kséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik,, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét t betölti, tanköteless telessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez l szüks kséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezetts telezettség teljesítését. t. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezetts telezettség teljesítését t akkor is, ha a hatodik életévét t december 31. napjáig tölti be. A tankötelezetts telezettség g kezdete annál l a gyermeknél l eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. Iskolaéretts rettség A szomatikus és s mentális fejlődésben valamint a szociális viselkedésben sben elért fejlettségi szint,, mely alkalmassá teszi az iskolai fejlesztésre sre Relatív v fogalom: : az adott oktatási rendszer elvárásai határozz rozzák k meg az alkalmasság g kritériumait riumait (változhat) Az iskolaéretts rettség g helyes megítéléséhez a gyermek fejlettségi szintjének nek felmérése mellett az iskola oktatási módszerének, elvárásainak ismerete is szüks kséges Döntéshozó: : a szülő Segíts tségére lehet: óvoda, nevelési tanácsad csadó,, szakért rtői bizottságok 2

3 Az iskolaéretts rettség általános szempontjai Testi állapot Mentális készsk szségek Figyelem és s emlékezet Gondolkodás Grafomotoros fejlettség Beszédk dkészség Munkaéretts rettség: feladattudat, feladattartás Szociális érettség g (érzelmi( állapot, szociális viselkedés) s) Az iskolaéretts rettség g megítélése Komplex megközel zelítés: Orvosi Pszichológiai Pedagógiai giai A megítélés s módszerei: m Adatgyűjt jtés s a fejlődés üteméről l (anamnézis a szülőtől, l, pedagógiai giai vélemv lemény) Orvosi vizsgálat (belszervi( belszervi,, neurológia, pszichiátriai statusz) A gyermek megfigyelése kötetlen k játékhelyzetben, j feladat helyzetben, esetleg közössk sségben Kognitív v funkciók pszichometriai vizsgálata 3

4 Az iskolaéretts rettség g orvosi szempontjai Testi fejlettség első alakvált ltás fogvált ltás Általános egészs szségi állapot megítélése fizikai terhelhetőség g megnöveked vekedése Érzékszervek, észlelési si funkció Térbeli tájékozt kozódás Vizuális és s akusztikus differenciáci ció Testséma kialakulása Mozgáskoordin skoordináció fejlettsége (myelinisatio( befejeződése) Nagymozgások összerendezettsége, szánd ndékos irány nyítása Finommotoros funkció fejlettsége Mentális és emócion cionális állapot megítélése Iskolai tanulásra való készenlét (Mérei, Binet) Helyzetmegért rtés Testi fejlettség Feladattudat Csökken a Nagyobb kitartás gondolkodás érzelmi Teljesítm tményigény telítetts tettsége Értelmi képessk pességek Saját t teljesítm tmény értékelése Kiterjedt emlékezeti befogadás Társas kapcsolatok Kérdéshez igazodó alakulása felidézési készsk szség Viselkedés mintakövet vetés stabilizálódása sa 4

5 Az iskolai tanulmányok nyok megkezdésének időpontja Minden tankötelezetts telezettséggel rendelkező országban 5-75 év v közöttk Az óvodás és s iskolás s kor pszichológiai értelemben egységes ges fejlődési szakasz A gyermekek testi és s lelki fejlődése genetikusan rögzr gzített menetrend szerint zajlik, a környezeti k hatások csak modifikálj lják k (Atkinson( 1999) 5-6 éves korra a finommotoros koordináci ció fejlettsége alkalmassá teszi az írás megkezdésére 6-7 éves korra képe k mozgásoss sosságát, hírtelen h késztetk sztetéseit, seit, azonnali reakcióit it uralni 6-7 évesen a már m r kialakult monotónia nia tűrése t alkalmassá teszi a számára kevésb sbé érdekes feladatok rendszeres végzv gzése 6-7 éves korra képes k a közössk sségi szabályok felismerésére, re, követk vetésére és elfogadására 6-7 évesen a konkrét t fogalmi gondolkodás s alkalmassá teszi a módszeres m tudásfejleszt sfejlesztésresre évesen kialakuló elvont fogalmakon alapuló gondolkodás s pedig már m r a legmagasabb szintű (felnőttre jellemző) ) probléma megoldásokra A gyermekek szomatomentális fejlődési üteme egyedileg eltérő,, de többségük k a fenti életkorokban már m r eljut a fejlettség g ezen szintjére Sikeres beiskolázás A gyermek tanulmányi nyi előmenetele (teljesítm tménye) megfelel az iskola követelmk vetelményeinek: a tanulásra jól j l motivált az iskola módszereivel m fejlesztve tudásszintje (képess pességeihez mérten) maximálisan, egyenletesen nőn Az új j közössk sségben adaptálódik: dik: kapcsolata tanáraival és s kortársaival rsaival jój viselkedése életkorának és s az iskolai szabályoknak megfelelő, szokványos Önmagával elégedett, hangulata kiegyensúlyozott Fejlődése, teljesítm tménye megfelel a szülői elvárásoknak 5

6 Az iskola kihívásai a gyermek számára Fizikális, mentális és s emocionális alkalmazkodást igényel Az óvodás s korban jellemző fő tevékenys kenységet a játékot felváltja ltja a rendszeres ismeretszerzés, s, feladatvégz gzés (mentális és emocionális terhelés) Naponta több órás s kötöttk tt (helyhez és s szabályokhoz) csoportos feladatvégz gzés és s egyéni tanulás s (fizikális és s mentális terhelés) Gyakorlatilag állandó teljesítm tmény- és s számonk monkérési helyzet eredményeit önmaga is méri m társaihozt a rendszeres pedagógusi gusi és s a szülői i visszajelzések sek elfogadása, az ezeknek való megfelelés: (emocionális és s mentális terhelés) Új j kortárs rs közössk sségbe való alkalmazkodás az iskola szabályozottabb, ridegebb miliőjének elfogadása új j kapcsolatok kialakítása, csoporton belüli li helyének megtalálása (érzelmi terhelés) A téves t (sikertelen)beiskolázás s (1.) Rossz időben, rossz helyre Túl l korai: A gyermek szomatikus, mentális vagy emocionális érettsége elmarad az életkorának megfelelőtől: l: nincs felkész szülve az iskolai elvárások teljesítésére Testi erőnl nléte nem megfelelő a fokozott terhelésre: alulfejlett, vagy túlst lsúlyos, lyos, fáradékony, immunrendszeri gyengeséggel, ggel, krónikus betegséggel ggel küzdk Túl l játékosj kos : : szüks ksége van arra, hogy a játék j k maradjon főf tevékenys kenysége, mert még m ez biztosítja tja számára önfejlesztést, st, önkifejezést Szociális éretlensége miatt az óvodai megszokott (biztonságos) miliőtől l nem képes k elszakadni (overprotekt( overprotektív szülői i vagy pedagógusi gusi attitüd) Az iskolába lépés l s időpontj pontjában más s emocionális megterhelés s is éri (lakóhelyv helyváltás, testvér r szület letése) Túl l késői: k A magyar iskolarendszer túlzott t elvárásai miatt pszichológiai szempontból minden gyermeknél l előny nyös s a játékos j tevékenys kenységet preferáló óvodában tartás s 7 éves korig, de ezt pedagógiailag giailag előre kell tervezni (a kis- vagy középső csoportot ismételje) Az iskolaérett gyermek visszatartása sa a nagycsoport megismétl tlésével a tanulásra való motiválts ltság g csökken kkenésével járhatj Kortársai rsai többst bbségének beiskolázása sa önértékelését t ronthatja 6

7 Sikertelen beiskolázás s (2.) A normál l tantervű iskolák k az átlagos képessk pességű és s szokványos viselkedésű gyermekeknek megfelelő fejlesztésre sre képesek. k Az eltérő intellektusú,, különleges k képessk pességekkel rendelkező vagy egyedi problémákkal küzdk zdők k a hagyományos iskola típusban t hátrh trányban kerülnek és s ez a hátrh trány az oktatás s folyamán általában egyre nő. n Az iskolák pedagógiai giai programjukban fogalmazzák k meg az iskolában folyó tevékenys kenység g céljc lját, alapelveit, értékeit A kiemelkedő képességű gyermekek oktatását t végzv gző iskolákban kban az átlagos képességű,, vagy kiemelkedő képességű,, de teljesítm tmény- vagy szociális szorongásra sra hajlamos gyermekek is problémásak lehetnek A speciális tantervű iskolák k a határeseti intellektusú gyermekeket alulképzik A szigorúbb morális közössk sségi szabályokat tartó iskolákban kban a minimálisan szabályszeg lyszegő viselkedésű gyermekeket sem tolerálj lják Rossz helyre történik tehát t a beiskolázás, s, ha az iskola oktatási színvonala, vagy módszere m nem felel meg a gyermek egyéni adottságainak Az USA-ban az iskoláskor skorúak 10 %-a% a igényel egyéni megsegítést st vagy speciális oktatási módszerm dszerű képzést (P. H. Drowkin 2002.) A sikertelen beiskolázás s okai (előfordul fordulási gyakoriság g szerint) A gyermekből l fakadó (belső okok) Tanulási nehezítetts tettségek Nyelvi készsk szség g elmaradása Motorium fejlődési szintjének nek vagy a szenzomotoros funkciók k gyengesége ge Részképesség g zavarok (olvasási, si, írásbeli kifejezési, számol molási) Figyelemzavar Mentális retardáci ció (beiskolázás s előtt nem ismerték k fel) Érzékszervi fogyatékoss kosság (hallás, látás) l Érzelmi zavarok (szorongás, s, önértékelési problémák) Krónikus betegségben gben szenvedő gyermekek %-ánál% l jelent gondot az iskolai tanulás fáradékonyság, fájdalmak f okozta rossz közérzet k gyógyszer gyszer mellékhat khatás s rontja a kognitív v funkciókat kat a gyakori hiányz nyzás s lehetetlenné teszi a folyamatos képzk pzést Temperamentum vagy más m s személyis lyiség g tényezt nyezők miatt a szabályokhoz való alkalmazkodás, a szokványos viselkedés s nehezített nehéz z gyerek : : alacsony frusztráci ciós s toleranciájú,, ingerlékeny Öntörvényű,, különc k (autisztikus( autisztikus) 7

8 A sikertelen beiskolázás s okai (2.) Környezeti problémák k (küls lső tényezők) Családi diszfunkciók,, szociális problémák Túlféltő család (féltik az iskolától, l, nem alakultak ki a szociális környezethez való alkalmazkodás s megküzd zdési stratégi giái: i: iskola fóbia) f Túlkövetelő család (fokozza az iskolai kudarcok miatti szorongást, st, negatív önértékelés. Tanulásbeli túlterhelt lterhelés!) Elhanyagoló család ( a tanulás s nem fontos a család értékrendjében, a motiválts ltság g alacsony) Alacsonyan iskolázott szülők (a gyermek nyelvi készsk szsége elmarad az iskolában szüks kségestől, a lemaradás ált. fokozatosan nő. n. A tanulásra való motiválás s nem feltétlen tlenül l alacsony, de nincsenek hatékony eszközeik zeik a gyerek problémájának megoldására Abuzáló család (testi és s lelki megterhelő hatása elvonja a gyermek energiáit it a tanulást stól) Iskolai környezet: k integráci ció vagy szegregáci ció? Az iskola nem vállalja v fel a gyermek problémájának megismerését és s a megsegítést st a tanulásban vagy a beilleszkedésben sben A kortárs rs közeg, k pedagógusok gusok elutasító hozzáá áállása fokozhatja is a problémákat A sikertelen beiskolázás következményei A problémát t mindig a tanulási teljesítm tmény zavara és s a viselkedéses ses tünetek jelzik (életkor( letkor- specifikus) A tünet t jelentkezhet azonnal, vagy a tanulmányok nyok során n bármikorb Teljesítm tményzavar: A gyerek teljesítm tménye nem felel meg az iskolai követelmk vetelményeknek egy vagy több t tárgybt rgyból A gyerek önmaga képessk pességeihez mérten m teljesít t sokkal gyengébben A tünet t lehet: Átmeneti (néhány ny napos) Időszakos (néhány ny hétig) h Tartós s (több hónapig) h Állandósult (évekig)( Feltétlen tlen segíts tséget igényel a tartós s vagy állandósult teljesítm tmény- zavarral küzdk zdő gyerek 8

9 Iskolai teljesítm tményzavar és következményei a gyermeknél l (1.) A gyermek nem képes k a feladatok sikeres megoldására a mindennapos megmérettet rettetés s miatt folyamatosan kudarcokkal szembesül önmagát t hasonlítja társaihoz, t a pedagógus gus visszajelzései sei is negatívak, ami feszültt ltté, elkeseredetté tesz a szülők k elégedetlens gedetlensége tovább fokozza a szorongást st a fokozódó szorongás s tovább rontja a teljesítm tményt, újabb kudarcokhoz vezet : önbizalma meggyengül, negatív énkép p alakul ki a sorozatos kudarcok miatt a tanulásra való motiválts ltság g csökken: elkerülő viselkedés lép p fel az órákon mással m foglalkozik otthon is nehezen ül l le tanulni hiányz nyzások A tanulás s elhanyagolása (szorongást st keltő helyzet elkerülése) miatt lemaradása egyre nő. A tanulásbeli sikertelenség g miatt a kortársak rsak közötti k tekintélye sem megfelelő Azok, akiknek az elismerésre, sre, figyelemre nagyobb igénye van, más m s módon m próbálj lják ezt elérni feltűnő viselkedés s az órákon: bohóc szerep felvétele támadó,, agresszív v viselkedéssel ssel vívjv vják k ki társaikt rsaik tiszteletét. Az iskolai teljesítm tmény zavarok következményei a gyermeknél l (2.) A sorozatos kudarcok miatti szorongás állandósulva szomatizáci ciós tüneteket manifesztálhat: Pszichogén fájdalom szindrómák: 10 év v alatt leggyakoribb a hasfájás 10 év v felett a fejfájás A szorongás s vegetatív v tüneteket t tarthat fent: alvás- és s emészt sztési si zavarok, testi ok nélkn lküli li belázasod zasodásoksok (pl. dolgozatok előtt) Gyengül l az immunrendszer, megnő az infekciókra kra való hajlam (következm vetkezményesen gyakori hiányz nyzások, újabb lemaradások) Életkor specifikus szorongásos sos kórkk rképek: Iskola félelemf (szituatív szorongás) s) Szociális szorongás (gyakran nem csak iskolai helyzetben) Szelektív mutizmus Szeparáci ciós s szorongás s (iskola fóbia) f tünetei az iskolához köthetk thetők, de a hátth ttérben intrafamiliáris ris problémák k dominálnak Átmeneti tic zavar Reaktív v szorongásos sos depresszió 9

10 A sikertelen beiskolázás viselkedéses ses tüneteit Problémás s viselkedés: s: A gyermek viselkedése nem felel meg az életkorában tőle t elvárhat rhatónak és s nem képes k csoportjában (osztály) a szabályok betartására ra Formái: Beilleszkedési si zavar Az új j közössk sséggel való kapcsolat-felv felvételi vagy fenntartási problémák (leválás s nehezítetts tettsége, odatartozás s vágya v vagy az együttm ttműködési készsk szség gyenge, idegen helytől, l, emberektől l való félelem, szabálytart lytartás nehezítetts tettsége) Viselkedészavar szavar alkalmi jellegű,, egy-egy iskolai helyzethez köthetk thető Magatartászavar: az életkortól és élethelyzettől l adódó követelményeknek, szabályoknak tartósan nem tud megfelelni (dekoncentrálts ltság, hiányz nyzások, csúfol folódás, bohóckod ckodás, verekedés) Deviáns viselkedés: társadalmilag és s morálisan elfogadott normák k ismételt megsért rtése (szökés, s, csavargás, s, lopás, kábítószer k élvezet) Iskolai magatartászavar Elsődleges: a gyermek személyis lyiségéből, l, mentális zavarából l fakadó A gyermek személyis lyiségjegyei, mentális zavara eleve képtelennk ptelenné teszi a szokványos iskola szabályaihoz való alkalmazkodásra (súlyos hiperaktív, autisztikus,súlyos szociális szorongásban sban szenvedő) Számukra az alternatív v iskolák k jelenthetnek segíts tséget, ahol más m s a tanár-gyerek viszony, a tanulásra való motiváci ció és s az oktatás s módszerem Másodlagos : a teljesítm tményzavar következmk vetkezménye Kortárs rs kapcsolatai nem alapozódhatnak a tanulásbeli sikerekkel kivívott vott tekintélyre, megingott önbizalma rontja a kapcsolatok kiépítését Viselkedése lehet passzív, visszahúzódó,, vagy figyelemfelkeltő,, renitens A kudarcok okozta feszülts ltség g szétsz tszórtságban, mozgás-és s beszédk dkényszerben is megjelenhet (el kell különíteni k az ADHD-tól) Tekintély lyét t pozitív v módszerek m híján h n negatív v módon m (támad madással) éri el: társait t csúfolja, tanáraival tiszteletlen, provokatív A tartós és s jelentős s feszülts ltség g hatására ingerlékenny kennyé válik: agitált, robbanékony lesz. Cselekvései sei felett elveszítheti a kontrollt. Auto- és heteroagresszív megnyilvánul nulások jelentkezhetnek. A másodlagos m magatartási zavarral küzdk zdő gyermekek iskolavált ltása: mindig egyéni megfontolás alapján n törtt rténhet Későbbi évfolyamon kezdve már m r az alternatív v iskola módszere m sem sikeres annyira 10

11 A sikertelen beiskolázás következményei a csoportra Ha több t az alulteljesítő gyerek, a többiek t oktatásának üteme is lassulhat A problémás s viselkedésű gyerek zavarja a tanítási órákat, elvonja a többiek t figyelmét A kisiskolások sok általában elutasítj tják k a különc, k agresszív társakat. Az el nem fogadás s növeli n a gyerek feszülts ltségét és s gyakran támadt madóvá válik, megféleml lemlíti társaitt A pubertást stól l a különc k viselkedés s modellként működhet m a társak t előtt, rontva az osztály tanulásra való motiválts ltságát A csoport periféri riájára ra szorultak saját értékrendjük szerinti kis csoportot alkothatnak (klikkek) rontva a teljes csoport közössk sségként működésétm A problémás s gyermek hatása a pedagógusra gusra Gyakori a tehetetlenség-érz rzés s az adott szituáci ció,, vagy a gyermek problémájának megoldására A tehetetlenség g miatti frusztrálts ltság g a problémát t tovább rontó reakciót t válthat v ki (indulata határozza meg reakcióit: it: túlreagt lreagál, l, nevelői i eszközeiben zeiben a büntetb ntetések kerülnek túlst lsúlyba) lyba) A tanulási és s viselkedési si problémák k megoldásában a szülők k gyakran nem partnerek, az iskolát t hibáztatj ztatják A pedagógus gus munkájának nak minősítése se a gyerekek tanulmányi nyi eredményei alapján n törtt rténik. A problémás s gyerekkel való foglakozás felvállal llalása sok energiát t emészt fel, de hivatalosan ritkán n kap érte elismerést st A pedagógusok gusok gyakran túlterheltek, t anyagi és s társadalmi t elismertségük k alacsony. A tartósan problémás s gyerekkel való foglalkozás s fokozza kimerülését t (burn( out szindróma) 11

12 A sikertelen beiskolázás elkerülése A gyermek és s az iskola szempontjából l is a téves t beiskolázás elkerülése (megelőzés) az optimális Az óvodai iskolai előkész szítő csoportban pedagógiai giai és s pszichológiai módszerekkel minden gyermeket meg kellene vizsgálni személyis lyiség jegyek, érzelmi állapot és s különleges k képessk pességek irány nyába is, hogy beiskolázását t optimáliss lissá tegyék Az óvodai pedagógusok gusok számára segíts tséget kellene adni a gyermek problémájának felismerésében és s a szülőkkel való elfogadtatásában már r a beiskolázást st megelőző években Az óvodák és s az iskolák k közötti k hatékony együttm ttműködés s alapján n a TKVB nélkn lkül l is megtalálhat lható lenne a gyermek számára megfelelő iskola típus t (jelenleg a szülő többnyire egyedül l keresi) A megelőzés, ahogy később k az iskolában sikertelen gyermek problémájának kezelése a pedagógus, gus, a pszichológus és s az orvos együttm ttműködésével lehet sikeres Sikertelen beiskolázás s elkerülése Kezdettől l vontatott fejlődésű gyerekek: A fogyatékoss kosságot kizárólag szakért rtői i vagy rehabilitáci ciós s bizottság állapíthatja meg! 3-5 éves korban: korai fejlesztés 5 éves kortól: fejlesztő felkész szítés Integrált vagy szegregált óvodai csoportban Egyéni fejlesztéssel ssel kiegész szítve (logopédia, gyógypedag gypedagógia, gia, gyógytorna) gytorna) A fejlesztés s minden gyermeknek alanyi joga, a szülő törvényileg kötelezett k ennek igénybev nybevételére Államigazgatási eljárással kötelezhetk telezhető 12

13 Sikertelen beiskolázás s megelőzése Óvodában felmerülő problémák k esetén Beilleszkedési, si, tanulási (fejlesztési) si) és s viselkedési si zavarok miatt nevelési tanácsad csadóba irány nyítás A nevelési tanácsad csadók k funkciója: Tanköteles korúak iskolaéretts rettségének vizsgálata A tanulási vagy viselkedési si problémával küzdk zdő gyermekek vizsgálata és s szakvélem lemény készk szítése se (felmentés s számonk monkérések alól) l) Pszichológiai, pedagógiai giai tanácsad csadás Speciális fejlesztés s (gyógypedag gypedagógiai, giai, logopédiai) Kapcsolattartás s a gyermek óvodai vagy iskolai pedagógus gusával A nevelési tanácsad csadónak is szakért rtői i bizottsághoz kell irány nyítania, ha sajátos nevelési vagy oktatási szüks kségletűnek tartja A sikertelen beiskolázás következményeinek kezelése A probléma részletes r feltárása a szakért rtői és s rehabilitáci ciós bizottságok feladata Megyei és s fővárosi f önkormányzatok nyzatok tartják k fenn Kettős s feladat: 1. A gyermek komplex vizsgálata: az egyéni probléma megállap llapítása és s az ennek megfelelő oktatási és s fejlesztési si feladat és s intézm zmény kijelölése A teljesítm tményzavar rendezéséhez a gyermek problémájának megfelelő oktatási módszert mindenképpen biztosítani tani kell Speciális tantervű vagy oktatási módszerm dszerű iskolák Felmentések bizonyos tárgyak t oktatása alól, l, vagy számonk monkérések formájának meghatároz rozása Egyéni megsegítés s (felzárk rkóztatás, korrepetálás) Magántanul ntanulóvá tétel tel csak végsv gső esetben és s lehetőleg leg átmenetileg (a kortárs rs kapcsolatokra szüks ksége van személyis lyisége fejlődéséhez) 2. Felülvizsg lvizsgálatok latok elvégz gzése (1 év v után, két k évente 12 éves korig, ez után n 3 évente) A bizottság g döntd ntése az iskolákra kra kötelezk telező,, a szülő fellebezést nyújthat be, kereshet másik m befogadó intézm zményt. A gyermek fejlesztésének biztosítására viszont kötelezhetk telezhető: államigazgatási eljárást indítv tványozhatnak ellene. 13

14 Gyermekpszichiátriai teendők k a téves beiskolázás s kapcsán A tanulási zavar hátterh tterében lévől figyelem- vagy érzelmi zavarok (szorongás, s, depresszió) ) diagnosztizálása sa és s kezelése Általában ambulánsan megoldható Elsősorban sorban pszichoterápia pia Súlyos esetekben gyógyszeres gyszeres kiegész szítés A viselkedési si zavarok pszichopathológiai hátterének tisztázására Osztályos megfigyelés s is szüks kséges lehet A kezelés s komplex: Hiperaktiv viselkedészavar szavar esetén n gyógyszerek gyszerek Ritalin, Risperdal, Strattera Pszichoterápia egyénileg vagy csoportban A szülőkkel és s a gyermek pedagógus gusával való kapcsolattartás elengedhetetlen Szegregáci ció vagy integráci ció?! 14