Az immunológia alapjai

Átírás

1

2

3 Az immunológia alapjai Szerkesztette: Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva 2., átdolgozott kiadás

4 Dr. Falus András, 2007, 2014 E-ISBN Az e-könyv alapja: Az immunológia alapjai (Szerkesztette:Falus András, Buzás Edit, Holub Marianna Csilla, Rajnavölgyi Éva ) 2., átdolgozott kiadás 2014 (ISBN ) A könyv és adathordozó (legyen az e-könyv, CD vagy egyéb digitális megjelenés) szerzõi jogi oltalom és kizárólagos kiadói felhasználási jog alatt áll. Az e-könyv kódrendszer DRM, avagy digitális másolásvédelem feltörése bûncselekmény! Bármely részének vagy egészének mindennemû többszörözése kizárólag a szerkesztõk, a szerzõk és a kiadó elõzetes írásbeli engedélye alapján jogszerû. Felelõs kiadó: dr. Táncos László igazgató Felelõs szerkesztõ: dr. Vincze Judit Tördelõszerkesztõ: Békésy János Grafika: Kovács László és Ángyán Gergõ Borító: Táncos László SKD: 340-e

5 A könyvet szerkesztették: Buzás Edit egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Falus András egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Holub Marianna Csilla egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Rajnavölgyi Éva egyetemi tanár Debreceni Egyetem, Immunológiai Intézet A könyvet írták: Berki Timea egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Buzás Edit egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Falus András egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Illés Zsolt egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Neurológiai Klinika Kacskovics Imre egyetemi tanár Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Immunológiai Tanszék Lakos Gabriella egyetemi docens Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, III. Sz. Belgyógyászati Klinika, Regionális Immunológiai Laboratórium László Valéria egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Mándi Yvette egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet Németh Péter egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Pállinger Éva tudományos fõmunkatárs MTA-Semmelweis Egyetem Gyulladásbiológiai és Immungenomikai Kutatócsoport Prohászka Zoltán egyetemi tanár Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika, MTA-Semmelweis Egyetem Gyulladásbiológiai és Immungenomikai Kutatócsoport Rajnavölgyi Éva egyetemi tanár Debreceni Egyetem, Immunológiai Intézet Szekeres Júlia egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem, ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Tóth Sára egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Uher Ferenc tudományos fõmunkatárs Országos Gyógyintézeti Központ, Õssejt-biológia Wiener Zoltán egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

6

7 TARTALOM ELÕSZÓ ELÕSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ IMMUNOLÓGIAI ALAPFOGALMAK, SEJTEK, MOLEKULÁK XV XVI 1 1. AZ IMMUNOLÓGIAI MÛKÖDÉS SAJÁTOSSÁGAI, IMMUNOLÓGIAI ALAPFOGALMAK Az immungenom és jellegzetességei, az immungenomika Az immunológia mint tudomány definíciója, biológiai, orvosi és laboratóriumi megközelítései Az immunológia fõ tudományos kérdései Az immunválasz legfõbb alapfogalmainak rövid áttekintése Elsõdleges és másodlagos immunválasz, az immunválasz fõ szakaszai Az immunválasz két összefüggõ része, a természetes és szerzett immunválasz Az immunválasz legfontosabb jellegzetességei Az immunválasz törzsfejlõdésének fõbb jellegzetességei AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEIÉS SZERVEI Õssejtek és elõdsejtek az immunrendszerben Az immunválaszban szereplõ legfõbb sejtek Lymphocyták Mononukleáris phagocytasejtek Dendritikus sejtek Granulocyták Myeloid szuppresszor sejtek Az immunválaszban szereplõ szervek Elsõdleges nyirokszervek Csontvelõ Thymus Másodlagos nyirokszervek Nyirok és nyirokcsomó Lép Nyálkahártyával kapcsolódó immunrendszer (MALT) Bõrrel kapcsolódó immunrendszer (SALT-SIS) Kóros körülmények között megjelenõ másodlagos nyirokszövetek Immunprivilegizált szervek (szem, gonadok, agy) A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS TERMÉSZETES IMMUNITÁS Az immunrendszer sejtjeinek vándorlása, az adhéziós molekulák szerepe az immunválasz során Sejtvándorlás és homing Adhéziós fehérjék és szerepük a sejtvándorlásban Immunglobulin géncsaládba tartozó adhéziós fehérjék Integrinek Szelektinek Kadherinek CD A kemokinek és receptoraik Az adhéziós kölcsönhatás és a sejtszintû aktiváció Gördülés Szoros adhézió

8 VIII TARTALOM Endothelen történõ áthatolás: a fehérvérsejtek kilépése a magas endothelialis venulák falán át Az extravazáció révén az érpályából kijutott sejtek vándorlása a szövetekben a kemokinek irányító hatása alatt Az Fc-receptorok Fc-receptorok osztályozása és szerkezete A járulékos sejtek Fc-receptorai és mûködésük Fc-receptorok által kiváltott fagocitózis Fcy-receptor által kiváltott természetes ölõ sejt (NK) aktiválás A nagy affinitású Fce-receptor által kiváltott aktiváló hatás Az immunglobulinok transzportjában szerepet játszó Fc-receptorok Az IgA és IgM szekrécióját biztosító polimer immunglobulin receptor (pigr) A neonatalis Fc-receptor (FcRn) szerepe az IgG-transzportban és katabolizmusban Phagocytasejtek, fagocitózis phagocytasejtek Mononukleáris phagocytasejtek Polimorfonukleáris phagocytasejtek A fagocitózis folyamata Kemotaxis, a felveendõ anyag közelkerülése Abszorbció, a felveendõ anyag megkötése, phagocytareceptorok Bejutás szénhidrátreceptorokon keresztül Fagocitózis Fc-receptorokon keresztül Fagocitózis komplementreceptorokon át Membránaktiváció és fagocitózisiniciálás Fagoszóma-lizoszóma állapot Intravezikuláris killing A felvett anyag lebontása, az aktivációs és degradációs termékek kibocsátása A fagocitózis szabályozása A patogének stratégiái a megsemmisítés elkerülésére A phagocytarendszer kóros állapotai (defektusai) Citokinek, citokinreceptorok A citokinek általános tulajdonságai A Citokinek szerkezeti felosztása A citokinek funkciói Antigénprezentáló sejtek által termelt citokinek Adaptív immunválaszra ható citokinek Humorális immunválaszban részt vevõ citokinek Sejtközvetített immunválaszban részt vevõ citokinek Allergiás reakciókat reguláló citokinek Antiinflammatorikus citokinek Haematopoesisre ható citokinek T-helper lymphocyta eredetû citokinek Kemokinek Citokinreceptorok, szignál transzdukció Citokinreceptorok és asszociált molekulák Haematopoeticus citokinreceptor géncsalád Interferonreceptor-géncsalád Immunglobulin receptorcsalád Protein-tirozin-kináz receptorcsalád NGF-receptorcsalád G-protein-kapcsolt receptorcsalád, kemokinreceptorok Jelátvitel citokinreceptorokon A jelátvitel negatív szabályozása Citokin génpolimorfizmusok Citokinantagonisták és inhibitorok A komplementrendszer felépítése és aktivációja A komplementrendszer felfedezésének rövid története Nevezéktan Komplementaktiváció A komplementaktivációs útvonalak központi molekulája: a C A komplementaktiváció alternatív útja A komplementaktiváció klasszikus útja A komplementaktiváció lektin-útja... 63

9 TARTALOM IX A komplementaktiváció terminális (vagy litikus) útja A komplementaktivációt szabályozó mechanizmusok A C3-konvertáz komplex kialakulásának és mûködésének szabályozása A litikus utat szabályozó mechanizmusok A komplementreceptorok A komplementfehérjék termelése Komplementgenetika A komplementrendszer mûködésének biológiai hatásai Fertõzésekkel szemben nyújtott védelem Opszonizáció és a fagocitózis fokozása komplement által A gyulladásos válasz szabályozása a komplement révén Komplementmediált lízis Az antitestválasz beindításában játszott szerep A megváltozott saját védelme: A komplement hatása az immunkomplexek méretére és az apoptotikus testekre A komplementrendszer és más plazma-enzimrendszerek hálózati kapcsolatai Fõ hisztokompatibilitási génkomplex (MHC) A fõ hisztokompatibilitási génkomplex és fehérjetermékeinek általános jellemzõi A klasszikus MHC-fehérjék jellegzetességei Az MHC-I-molekulák szerkezete Az MHC-II-molekulák szerkezete A klasszikus MHC-fehérjék biológiai funkciói Az MHC-gének szervezõdése Az emberi MHC-I-gének Az emberi MHC-II-gének Az emberi MHC-III-gének A klasszikus MHC-gének sokféleségének mértéke és jelentõsége Egér MHC-gének Az MHC-gének bioszintézise és szabályozása Az MHC- és KIR-molekulák polimorfizmusának genetikai és funkcionális összefüggése Az MHC komplexen kívül kódolt MHC-szerû gének és molekulák A természetes immunválasz Történeti bevezetés A természetes és az adaptív immunitás összefonódása A természetes és az adaptív immunrendszer jellemzõi A természetes immunitásban szerepet játszó barrierek Mechanikai barrierek Kémiai barrierek szerepe a természetes immunitásban Biológiai tényezõk szerepe a barrierek fenntartásában A természetes immunitás sejtjei Mintázatfelismerõ receptorok Szecernált mintázatfelismerõ receptorok (szecernált PRR) Sejtmembránhoz kötött mintázatfelismerõ molekulák Intracelluláris mintázatfelismerõ receptorok A veszély hipotézis (Danger hypothesis) A SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ SZERZETT IMMUNITÁS Ellenanyagok Az immunglobulinok molekuláris szerkezete Általános szerkezeti elvek A könnyûlánc A nehézlánc A könnyû- és nehézlánc kapcsolódása A sejtfelszíni immunglobulin komplex (BCR) Az antigén kötõdése az immunglobulinok CDR-szakaszaihoz T-sejt-receptor (TCR) Történeti áttekintés AZ a-, b-, g- ÉS d-láncok SZERKEZETE A CD3-komplex és a z-láncok A TCR és a CD3 komplex expressziója

10 X TARTALOM 4.3. Immunglobulin és T-sejt-receptor (TCR) gének Az immunglobulin gének genomikus szervezõdése A TCR-gének genomikus szervezõdése Az immunglobulin gének átrendezõdése A TCR-gének átrendezõdése RAG-1-, RAG-2-rekombinázok Az immunglobulin és TCR-géndiverzitás eredete, T- és B-sejt-repertoár Immunglobulin-allotípusok Immunglobulinok expressziója és termelõdése Receptorátszerkesztés (receptor editing) Az immunglobulin szekréciós formájának elõállítása Izotípusváltás (nehézlánc-osztályváltás) A szomatikus hipermutáció AID és error prone DNS-polimerázok Receptorrevízió (receptor revision) Az ellenanyag-termelés transzkripciós szabályozása Az immunglobulin-mrns metabolizmusának szabályozása Immunglobulin-transzláció, láncok kapcsolódása és glikoziláció Hibridomák és a monoklonális ellenanyagok A monoklonális antitest kutatás története A szomatikus sejtek fúziójának biológiai háttere A hibrid klónok szelekciója Monoklonális ellenanyagok elõállítása A monoklonális ellenanyagok leggyakoribb felhasználási területei Terápiás célokra alkalmazott monoklonális antitestek Hibrid és kiméra monoklonális antitestek elõállítása humanizált antitestek Ig-gén könyvtárakkal elõállított monoklonális antitestek Alkalmazási területek Radioizotóppal és toxinnal kapcsolt antitestek ANTIGÉNFELDOLGOZÁS ÉS -BEMUTATÁS Antigének Az antigénbemutatás két útja Endogén antigénfeldolgozás antigénbemutatás MHC-I-molekulák által Az endogén antigénbemutatási folyamatban részt vevõ molekulák Az MHC-ben kódolt transzporter gének szerepe az antigénprezentációban Az MHC-ben kódolt proteáz gének szerepe az antigénprezentációban Az endogén antigénprezentációs út folyamata Keresztprezentáció Exogén antigénfeldolgozás antigénbemutatás MHC-II-molekulák által Az invariáns (Ii) lánc Az exogén peptidek képzõdése Az exogén peptidek kötõdése az MHC-II-molekulákhoz A hivatásos antigénprezentáló sejtek sajátságai és szerepük az antigénspecifikus immunválaszban Az MHC háttér restrikciójának molekuláris értelmezése A CD1-molekulák szerepe az antigénbemutatásban T-LYMPHOCYTÁK FEJLÕDÉSE ÉS AKTIVÁCIÓJA, A SEJTKÖZVETÍTETT IMMUN VÁLASZ T-sejtek differenciálódása Történeti áttekintés A T-sejtek fejlõdése a thymusban Szelekciós folyamatok a thymusban Perifériás T-sejt szubpopulációk ab TCR/CD3 sejtek T-sejt antigénbemutató sejt kapcsolódás A gd TCR/CD3 sejtek Az immunológiai szinapszis T-sejtek aktivációja A T-sejt-aktivációban szereplõ korai foszforilációs események Génaktiváció és -kifejezõdés a T-sejt aktiváció során IL-2-receptorok szerepe a T-sejtek osztódásában Memória T-sejtek

11 TARTALOM XI Szuperantigének Sejtközvetített immunitás Közvetlen citotoxikus válasz Citotoxikus T-sejtek (CTL) mûködése NK- (természetes ölõ) sejtek Antitestfüggõ celluláris citotoxicitás (ADCC) Késõi típusú túlérzékenységi reakciók (DTH) A DTH fázisai Citokinek a DTH-reakcióban A B-LYMPHOCYTÁK AKTIVÁCIÓJA, A HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ A B-sejtek aktivációja TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Antigénbemutatás B-sejtekkel A Th-B-sejt kölcsönhatás B-memóriasejtek Affinitásérés A B-sejt-aktiváció citokinszabályozása A B-sejt-aktiváció kezdetén ható citokinek Az aktivált B-lymphocyták differenciálódásának citokinszabályozása, az osztályváltás A B-sejtek terminális differenciálódása, a szekréció szabályozása Intracelluláris jelek a B-lymphocyta-aktivációban Antitest-feedback Thymusindependens antigének A humorális immunválasz Az elsõdleges humorális válasz A másodlagos humorális válasz Az antigén antitest komplexek AZ IMMUNVÁLASZ SZABÁLYOZÁSA SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK AZ IMMUNVÁLASZBAN Általános szabályozási jellegzetességek az immunválaszban Történeti áttekintés Kostimulációs hatások szabályozási szerepe T-sejt-függõ serkentés és gátlás A T-sejt-függõ serkentés és gátlás mechanizmusa, a Th1- és Th2-citokinek A reguláló T-sejtek és tolerogén dendritikus sejtek A CD4 + NK.1.1-alcsoport Az antigén hatása az immunválaszra Az Fc-receptorok feedback gátló- és a komplement- receptorok serkentõ hatása a B-sejtválaszban Idiotípus-reguláció, idiotípus-hálózat Az immunrendszer homeosztázis-kontroll mechanizmusa A triptofánlebontás, IDO, kinureninek A gyulladásos reakció befejezése A gyulladást követõ T-sejt-pusztulás mechanizmusa AZ IMMUN- ÉS A NEUROENDOKRIN RENDSZEREK KAPCSOLATA Az immunrendszer neuroendokrin és neurális szabályozása A hormonális moduláció (neuroendokrin moduláció, stresszrendszer) Neuronális szabályozás Stresszválasz és immunológia A neuroendokrin rendszer hatása az immunrendszerre Fehérje- és peptidhormonok Szteroidhormonok Neurotranszmitterek, katekolaminok és kolinerg mediátorok Citokinek a neuroendokrin hálózatban IMMUNTOLERANCIA T-sejt-tolerancia

12 XII TARTALOM Centrális tolerancia Perifériás tolerancia Anergia Ignorancia Antigénszegregáció Citokineltérések Reguláló T-sejtek Klonális kimerülés Idegen antigénnel szembeni perifériás tolerancia B-sejt-tolerancia AZ IMMUNOLÓGIAI HOMUNCULUS ÉS AZ IMMUNIGNORANCIA Természetes autoimmunitás CD5+ B-sejtek és a természetes ellenanyagok (MZB-, B1A-, B1B-sejtek) Esszenciális jelentõségû konzervált autoantigének Az immunválasz második típusa Az immunológiai homunculus Az immunrendszer felismerõ mintázata és feladatmegoldása Jel/zaj kérdés Az antigén környezete Az effektor válasz repertoár Az immunválasz kognitív jellege AZ EGÉSZSÉGES IMMUNVÁLASZ FOLYAMATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE BEVEZETÉS A KLINIKAI IMMUNOLÓGIÁBA A KLINIKAI IMMUNOLÓGIA ALAP- ÉS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI Túlérzékenységi reakciótípusok Az Bevezetés a klinikai immunológiába 1 típusú túlérzékenységi reakció A II. típusú túlérzékenységi reakció A III. típusú túlérzékenységi reakció A IV. típusú túlérzékenységi reakció Azonnali túlérzékenység, az allergiás immunválasz Az allergiás válasz afferens szakasza Az allergiás válasz efferens szakasza Akutfázis-reakció és gyulladás Az akutfázis-reakció és a homeosztázis Az akutfázis-reakció szakaszai Az akutfázis-reakciót kiváltó hatások Intercelluláris jelek az APR indukciójában Az akutfázis-fehérjék jelentõsége Az akutfázis-reakció hatása az arachidonsav-származékok termelõdésére A szervezet antimikrobiális védekezése Bevezetés Az antimikrobiális védekezés alapvetõ sajátságai Az antimikrobiális immunválasz fázisai Immunológiai folyamatok az extracelluláris baktériumokkal és toxinjaikkal szemben Természetes immunválasz szerepe az antimikrobiális immunválaszban A mintázatfelismerõ receptorok szerepe az antimikrobiális immunitásban A szepszis Legfontosabb szepszis-mediátorok Mikrobiális szuperantigének Adaptív immunválasz extracelluláris baktériumokkal szemben Az extracelluláris baktériumok túlélési stratégiái Immunológiai folyamatok intracelluláris baktériumokkal szemben Természetes immunválasz intracelluláris baktériumokkal szemben Specifikus immunválasz intracelluláris kórokozókkal szemben Az intracellulárisan szaporodó baktériumok menekülési stratégiái

13 TARTALOM XIII Immunológiai folyamatok a vírusok ellen Természetes immunválasz vírusokkal szemben Specifikus immunválasz vírusfertõzésekkel szemben Vírusok menekülési stratégiái Dendritikus sejtek szerepe az antibakteriális, antivirális immunválaszban Immunológiai folyamatok gombás fertõzésekkel szemben Immunológiai folyamatok parazitafertõzésekkel szemben Természetes immunválasz parazitákkal szemben Specifikus immunválasz parazitákkal szemben Paraziták menekülési mechanizmusai A Treg-sejtek szerepe az antimikrobiális immunitásban Az antimikrobiális védekezés különbözõ kimenetelei A tumorimmunológia alapjai A tumorok és az immunrendszer kétirányú kapcsolata Tumorantigének A tumorellenes immunválasz Természetes tumorellenes immunitás A tumorspecifikus T-lymphocyták aktivációjának feltételei A természetes ölõsejtek szerepe a tumorsejtek elpusztításában Tumorellenes ellenanyagok A tumorsejtek menekülési mechanizmusai A tumorellenes immunterápia lehetõségei Passzív immunterápia Aktív immunterápia Csontvelõ-átültetés A szervátültetés és a graft versus host reakció immunológiai háttere Az allogén szervátültetés immunológiai következményei Az allograft-kilökõdés megakadályozása Csontvelõ-átültetés, graft versus host reakció Immunológiai párbeszéd az anya és a magzat között Megváltozott citokintermelés és csökkent NK-aktivitás szerepe a terhesség fenntartásában Progeszteronfüggõ immunológiai szabályozás Autoimmunitás Az autoimmun megbetegedések általános jellegzetességei Az autoimmun megbetegedések genetikája A genetikai hajlam kialakításában szerepet játszó, MHC-n kívüli gének Az autoimmunitás kialakulásához vezetõ lehetséges molekuláris mechanizmusok Immunhiányok Primer immunhiányok Szerzett immunhiányok HIV-fertõzéssel kapcsolatos immunhiány (AIDS) Egyéb szerzett immunhiányok Immunizálás és oltóanyagok Megelõzõ aktív immunizálás Az adjuvánsok szerepe az oltóanyagokban Passzív immunizálás ellenanyagokkal Terápiás immunizálás immunmoduláció Reverz vakcináció az oltóanyag-gyártás új kihívásai A LEGELTERJEDTEBB IMMUNOLÓGIAI MÓDSZEREK ELVE CD-markerek vizsgálata A vér sejtes összetétele HLA-tipizálás szerológiai és molekuláris biológiai módszerekkel Lymphocyta-toxicitási teszt Molekuláris biológiai módszerek Sejtproliferáció Malignus hematológiai kórképek molekuláris genetikai diagnosztikája a génátrendezõdés vizsgálatával Immunglobulinok mennyiségi, minõségi vizsgálata és izolálása Radiális immundiffúzió (RID)

14 XIV TARTALOM Turbidimetria, nefelometria szendvics ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay) Immunelektroforézis, immunfixációs elektroforézis Immunglobulinok izolálása Specifikus ellenanyagok kimutatása és meghatározása Agglutináció Precipitáció Indirekt immunfluoreszcencia (IIF) indirekt ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay) Western blot, dot blot A celluláris citotoxicitási aktivitás meghatározása CMC (sejtmediált citotoxicitás) meghatározása NK-sejt-aktivitás meghatározása ADCC (antitestfüggõ celluláris citotoxicitás) meghatározása A bõrpróbák az immunreaktivitás vizsgálatában Prick-teszt Epicutan teszt Intracutan teszt Lymphocytaproliferációs tesztek szerepe az immunreaktivitás vizsgálatában B- és T-sejtek számának meghatározása Keringõ antigén antitest komplex (immunkomplex) meghatározás fizikokémiai, immunkémiai és biológiai eljárásokkal Fizikokémia eljárások Biológiai eljárások Hibridomák és monoklonális antitestek Fc- és komplementreceptorok kimutatása Kimutatás áramlási citofluorimetriával Biológiai módszer Molekuláris biológiai módszer Citokinek mérése immunkémiai, molekuláris biológiai és biológiai módszerekkel ELISA Biológiai módszerek Citokintermelés vizsgálata egyedi sejtszinten Citokintermelés vizsgálata mrns-szint alapján Helper T1/helper T2 sejtarány meghatározása A komplementrendszer funkcionális és immunkémiai vizsgálata A phagocyták aktivitása, a fagocitózis mérése A kemotaxis vizsgálata A fagocitózis vizsgálata A szuperoxid (O 2 ) termelés és a killing funkció vizsgálata A gyulladásos reakciók laboratóriumi mérése A CRP-szint meghatározása A vörösvérsejtek süllyedési sebességének meghatározása (Westergreen) Granuloma-modellek Összes és allergénspecifikus IgE mérése Lymphocyta- és monocytaizolálás Sûrûségi grádiens centrifugálás Szeparálás fluorescence activated cell sorterrel (FACS) Sejtszeparálás mágneses gyöngyökkel Polimeráz láncreakció (PCR) Immunhisztokémia Természetes ellenanyagok mérése Immunizálás Vakcináció Small interfering (si)rns RNS-interferencia (RNAi) Microarray módszerek SNP-genotipizálás FÜGGELÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... ÉRTELMEZÕ SZÓTÁR... TÁRGYMUTATÓ

15 XV ELÕSZÓ Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Az immunológia alapjai címû könyv elõszavának megírására Falus András engem kért fel. Az immunológia területén az utóbbi néhány évben nagyon sok változás történt, így valóban megérett az idõ az új, harmadik kiadás megjelentetésére. Az olvasó egy egységes szemléletû, igen jól szerkesztett, és arányos munkát tart a kezében. Az immunológia sokoldalúsága és rohamos fejlõdése teljes tartalmi megújítást tett szükségessé. A korábbi kiadásokhoz hasonlóan a könyv igen nagy elõnye a tömörség, a világos, didaktikus stílus és a gyakorlati szemlélet, ami nagyban segíti az egyébként nehéz tartalmi mondanivaló megértését. A könyvet haszonnal forgathatják a téma iránt érdeklõdõ orvosok, biológusok, agrár szakemberek. Számomra külön öröm, hogy a klinikai immunológia alapjainak megértéséhez nélkülözhetetlen fejezetek is kellõ hangsúlyt kaptak. Ebbõl a szempontból ez a könyv abszolút hiánypótlónak számít, és nagy segítséget fog nyújtani a medikusok, rezidens orvosok, és szakorvosok képzésében, illetve továbbképzésében. Az alapkutatások és a klinikai immunológiai közötti határvonal az utóbbi években nagymértékben elmosódott. Az alapmechanizmusok ismerete ma már az orvosi gyakorlat szerves részévé vált. Csak egyetlen példát kiragadva, tömegesen jelennek meg a terápiás eszköztárunkban a citokin/citokin receptor ellenes, T-, B-sejt-aktivációt befolyásoló, kemokinellenes humanizált monoklonális ellenanyagok. A klinikusok számára tehát egyre inkább alapvetõvé válik az immunológiai alapismeretek fejlesztése, ha úgy tetszik, ismét újra kell tanulnunk a medicinát. Csaknem másfél évtizeddel ezelõtt a könyv szerkesztõje volt a Magyar Immunológiai Társaság elnöke, magam pedig a fõtitkári poziciót töltöttem be. Munkánk kezdetén próbáltuk meghatározni, hogy egy tudományos társaság mit tehet a magyar immunológia fejlõdésének elõsegítése céljából. Akkor két fontos szempontot emeltünk ki: legyenek jó és színvonalas kongresszusok és legyen az immunológiával ismerkedõk számára korszerû, jó tankönyv. A fõszerkesztõnek és csapatának sikerült megvalósítani azt a hosszú távú célt, hogy mindig álljon rendelkezésre egy megfelelõen frissített, színvonalas immunológiai alaptankönyv. A hazai immunológus társadalom számára még mindig maradt egy feladat, hiszen jó, és átfogó immunpatológiai könyv sajnos még nem áll rendelkezése (megjegyzem, ilyen angol nyelven is alig található). Nagyon jó lenne, ha e könyv kitûnõ stílusú, világosan és tömören író szerzõi (további szakemberek bevonásával) a jövõben ennek megírására is vállalkoznának. Pécs, 2006 júniusa Czirják László

16 XVI ELÕSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ Hét év telt el a Az Immunológiai Alapjai címû tankönyv kiadása óta. A természettudományok számára hét év nagyon hosszú idõ, különösképpen így van ez az élettudományok egyes diszciplináival, köztük az immunológiával is. A jelen kiadásban a helyenként nagyon jelentõs módosulások, kiegészítések, sõt cáfolatok két forrásból fakadnak, részben a szûken vett immunológiai tudás gazdagodásából, másrészt a társtudományok (pl. a sejtbiológia, genetika-genomika, bioinformatika) immunrendszerre is vonatkozó eredményeibõl. Csak pár példa, a 2007-es kiadásban alig esett szó az extracelluláris vezikulák feladatairól, ezek, az intercelluláris kommunikációs struktúrák mára a sejtbiológia tudományának egyik forró pontjává váltak. Akkor sokkal kevesebb hangsúlyt fordítottunk az epigenetikai módosítások jelentõségére és alig esett szó a velünk élõ mikrobiális flóra szerepérõl. Ma már nem csak sokkal több citokin és kemokin vált ismertté, de funkcióikat is mélyebben értjük. Emellett a CD antigének azonosítása és funkcionális jelentõségükkel kapcsolatos tudásunk is markánsan kibõvült. Köszönjük szerzõink áldozatos és igényes munkáját és a Semmelweis Kiadó figyelmes gondozását február Falus András Buzás Edit Rajnavölgyi Éva