A Horváth István Általános Iskola

Átírás

1 A Horváth István Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnıttet, akivé lesz lássuk meg a felnıttben a gyereket, aki volt. Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes

2 Helyi Pedagógiai Program BEVEZETİ 1/1. Az iskola mőködésének törvényi feltételei az Alapító Okirat alapján Az intézmény neve: Horváth István Általános Iskola, OM azonosítója: Székhelye: 8105 Pétfürdı Berhidai út 54. Telefon: 88 / Telephelye: 8105 Pétfürdı, Hısök tere 1. Telefon: 88 / Jellege: Nyolc évfolyammal, matematika, számítástechnika és idegen nyelvi emelt szintő csoportokkal mőködı nevelési, oktatási intézmény. 1 A maximálisan felvehetı tanulólétszám: 448 fı A tanulócsoportok száma: - alsó tagozat: 8 (4 párhuzamos) - felsı tagozat: 8 (4 párhuzamos) - napközis csoportok száma: 5 Alaptevékenysége: Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) (Szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével alátámasztottan a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetık.) Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) (Szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményével alátámasztottan a megismerı funkciók vagy viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása, amennyiben azok a többi gyermekkel együtt nevelhetık.) Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Iskolai intézményi étkeztetés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése június 3. 2

3 Kiegészítı tevékenység: Munkahelyi étkeztetés Alapítói jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerve: Pétfürdı Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 8105 Pétfürdı, Berhidai út 6. Típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató, közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: önállóan mőködı Elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: Költségvetési keretekkel rendelkezik, melyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelısséggel bír. Gazdálkodási feladatait Pétfürdı Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szervezeti egysége, a Pénzügyi Csoport (önkormányzati kincstár) végzi. Bankszámlával nem rendelkezik, pénzforgalmát az önkormányzati bankszámlához kapcsolódó alszámlán bonyolítja. A Pedagógiai Program módosítását az iskola nevelıtestülete június 3-án fogadta el. A Pedagógiai Program felülvizsgálatára általában négy évenként kerül sor. Megvalósulásának értékelése minden tanév végén a tanévzáró értekezleten történik. Az általánosan elfogadottól eltérıen felülvizsgálatra, értékelésére a 2010/2011. tanévben kerül sor, ekkor épülnek be a vásárol jó gyakorlatok, valamint a helyi tantervi részben 3-4. évfolyamon a szövegértés szövegalkotás (magyar nyelv és irodalom), valamint a 7-8. évfolyam angol nyelv tantárgy tantervének módosítása. A Pedagógiai Program módosítását a TÁMOP pályázaton végzett munka tette szükségessé, alkalmazkodva a XXI. század pedagógiai modernizációs törekvésihez. A Pedagógiai Program nyilvánosan elérhetı az iskola könyvtárában, valamint honlapján. A Pedagógiai Programot Pétfürdı Nagyközség Képviselı-testülete július 8-án hagyta jóvá. Határozat száma: 206/2010.(VII.8.) 3

4 1/2. Küldetésnyilatkozat: Célul tőzzük ki, hogy minden egészséges gyermek a nevelés által teljes értékő felnıtté váljon. Ennek érdekében egyrészt igyekszünk a szociális hátrányokon enyhíteni, másrészt a jó képességő tanulóink tehetségét kibontakoztatni és fejleszteni. Mindezeket úgy kívánjuk megvalósítani, hogy figyelembe vesszük tanulóink életkori sajátosságait és a helyi környezet (szülık, tanulók, fenntartó együttmőködı intézmények és szervezetek) igényeit és elvárásait. 2 Iskolánk pedagógiai elve a teljes tanulói személyiség fejlesztése, ennek érdekében a kompetencia alapú oktatás keretében fejlesztjük tanulóink készségeit, képességeit és ismereteinek körét. 1/3. Iskolánk története: 1922-ben alakult meg az úgynevezett tanyasi, majd 1932-ben a gyártelepi iskola. Az államosításig a római katolikus egyház volt a fenntartó. A tanítás a létszámnövekedés után több épületben történt. Jelenlegi épületünk 8 tanteremmel 1967-ben épült. A Péti Nitrogénmővek fejlesztésével ismét növekedett a tanulók száma, ezért az iskolát 4 tanteremmel bıvítették, majd ismét szők lett a hely, így a településünkön lévı volt szakmunkás kollégiumot alakították át iskolává. Jelenleg az alsó tagozat 1-3. évfolyama tanul ott. Iskolánkban a legmagasabb tanulólétszám 1985-ben volt, közel 1000 fı. Azóta, mint minden más településen csökken a gyerekek száma ben nevet választottunk iskolánknak. Névadónk Horváth István, aki a gyártelepi iskola tanítója, majd hosszabb ideig igazgatója volt. Rá emlékezünk minden év tavaszán a Horváth István Napok rendezvényein. 1/4. Hagyományaink: (települési, iskolai, osztályszintő) 1.) Iskolánk rövid történetébıl is kitőnik, hogy intézményünk régi múltra tekint vissza, ezért az évek során egyre több hagyományt teremtettünk. Ezek idırendi bontását az alábbiakban soroltuk fel. 2.) Iskolánk tanulói részt vesznek települési, iskolai és osztályszintő rendezvényeken június 3. 4

5 Hagyományaink települési iskolai osztályszintő Aug. 1.osztály számára kettı-három napos iskolai elıkészítı foglalkozás Felkészülés a tanévnyitóra Az év során a KISTÉRSÉGEK által megszervezett tanulmányi, kulturális, sportversenyeken részvétel Szept. Hulladékgyőjtés A 2., 3. osztály számára feladatmegoldó verseny meghirdetése magyar, matematika, környezet tantárgyakból Okt.6. Megemlékezés (faliújság, rádiós mősor) Színházlátogatás szervezése igény és lehetıség szerint (1-8.o.) Okt.23. Mősoros megemlékezés Mősoros megemlékezés Nov. Helytörténeti Nov. Ady versmondó verseny (Berhida) Mesemondó verseny Kazinczy szépkiejtési verseny TITOK Angol versenyek Arany János nyelvi verseny Simonyi helyesíró verseny Dec. Karácsonyi ünnepély Mikulás ünnepség, ajándékozás, klubdélután Jan. Kultúra Napja Jan. Nyelvünkben élünk kommunikációs verseny Bendegúz nyelvész vetélkedı Bendegúz magyar, matek,

6 környezet, angol, humán tantárgyakból Febr. Zrínyi matematika verseny Területi kémia verseny Farsang alsós, felsıs Alapítványi bál Márc. Versmondó verseny Márc.15. Mősoros megemlékezés Márc.15. Mősoros megemlékezés Ápr. Hulladékgyőjtés Föld Napja (takarítás) Horváth István Napok (kulturális, sport és tanulmányi versenyek) Máj. Anyák napi ünnepség Máj. Anyák napi szülıi értekezletek Tanulmányi osztálykirándulások Gyereknap Kihívás napja Diákönkormányzat év végi jutalomkirándulása Júni. Ballagás, tanévzáró Nyári napközis tábor 6

7 2/1. Az iskola társadalmi környezete Településünk október 1-jén vált önálló nagyközséggé. Kulturális, oktatási és gazdasági kapcsolatai Várpalotához kötik. Kialakulása szorosan összefügg a Nitrogénmővek Rt alapításával, tanulóink szüleinek nagy része ebben az országos szinten is jelentıs nagyüzemben dolgozik. A szülık nagy része betanított- illetve szakmunkás. Jelentıs azon tanulóink száma, akik csonka családban, vagy rossz anyagi körülmények között nevelkednek. 2/2. 3 Tanulóklétszáma 2007/ /2010. iskolánk tanulóinak száma:. 376 fı; 2 fı magánt. 365; 1 magántanuló ebbıl az 1-4.osztályosok száma: 183 fı osztályosok száma: 193 fı 174 napközis tanulók száma: 115 fı 118 más településrıl bejárók 49 fı 45 2/3. A tanítás-nevelés feltételei: Iskolánkban két épületben folyik az oktatás. Az alsó tagozatos épület tágasabb, nagyobb a gyerekek mozgástere. Tíz tanterem, egy tornaszoba és egy ebédlı áll a tanulók rendelkezésére. Hat osztály tanul osztálytermekben. Három napközis csoport foglalkozása van délután. A felsı tagozatos épületben tíz osztály tanul, két napközis csoport mőködik, az egyik a negyedik évfolyamosok számára, a másik a felsısök részére. Az épület tizenöt tanteremmel, két technika, egy könyvtárral, egy tornateremmel rendelkezik. Minden osztálynak saját tanterme van, bizonyos tantárgyakat szaktanteremben oktatunk (fizika, ének-rajz, kémia-biológia, német-földrajz, angol, technika, testnevelés, számítástechnika). A szünetekben a vándorlás kevesebb, így a gyerekeknek több lehetıségük van az udvaron a mozgásra. Mindkét épülethez tágas udvar és tornapálya tartozik. A magatartási, szorgalmi átlagok tükrében tanulóink magatartása, szorgalma jónak mondható, hisz évek óta a 3,9 és 4,2 között mozog. Az alsó tagozatban két-három tizeddel jobb, mint a felsı tagozatban. A szorgalmi átlag valamivel alacsonyabb 3,4-4,1 közötti. Itt nagyobb eltérés mutatkozik az alsó és a felsı tagozat között. A tanulmányi dicséretek száma elég magas, a tanulólétszám kb. 20 %-a kapja évek óta. A területi, megyei tanulmányi és sportversenyeken szereplı tanulóink közül mindig vannak helyezettek. 2/4. Tantestületünk összetétele: 4 A nevelıtestület létszáma 28 fı, ebbıl 11 tanító, 13 tanár, 4 napközis nevelı. A tanítók közül 1 fı könyvtárosi, a tanárok közül 1 fı félállásban ifjúságvédelmi feladatot lát el, 1 fı logopédus, aki az óvodások fejlesztését is végzi június június 3.

8 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 5 Kulcskompetenciák A NAT meghatározza az iskolai nevelés-oktatás alapvetı céljait. Ezeknek a céloknak az elérésében döntı szerep jut a kompetenciák fejlesztésének. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természet-tudományos kompetencia digitális kompetencia (IST) hatékony önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezıképesség és vállalkozó kompetencia esztétikai, mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. - Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a nevelés során és az oktatásban, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. - Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése

9 és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint. - Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. - Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. - Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. - Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. - Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a 9

10 társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. - Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. - Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. - Közös értékeink Fontos alapelvnek tartjuk - Az értelmi képességeket fejlesztı ismeretanyag megértését és alkalmazását, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását. - Saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítását. - Legfontosabb alapelvünk a kompetencia alapú oktatás megvalósítása az iskolában 6 A továbbképzéseken megismert új eljárások és pedagógiai eszközrendszer bevezetése az iskola minél több évfolyamán szükséges. A frontális osztálymunkát fokozatosan kiegészítik, felváltják az új tanítási módszerek: kooperativitás, projektek, beszélgetıkör stb. Sokoldalúan kívánjuk kihasználni az Internet lehetıségeit a tanórákon, az otthoni kutatómunkában, információszerzésben, fejlesztı feladatok készítésében, megoldásában. A kompetenciaterületek fejlesztése során törekszünk az alábbi feltételek megteremtésére: - meleg, nyitott iskolai légkör - világosan megfogalmazott célok és szabályok - tanulóközpontú tanulás és tanítás - kooperatív tanulási formák alkalmazása - sokféle tanulási forrás biztosítása - a gyerekek pozitív elfogadása - személyközi kapcsolatok sokasága (pedagógus-pedagógus, pedagógus-tanuló, pedagógusszülı, illetve külsı partnerek) - Szülıföldünk, hazánk, a Kárpát-medence 7 kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerését, megırzését, tiszteletben tartását - Demokratikus magatartásformák kialakítását - Különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezését, feldolgozását június december

11 - Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítását - A környezetvédelem lehetıségeinek ismertetését és gyakorlását - 8 A tanulók magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká - 9 Biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadásának lehetıségét - 10 Tanulóink fogadják el más nemzetek, nemzetiségi és etnikai csoportok, a nemek egyenlıségét - 11 Gyermekeink legyenek érzékenyek az emberiséget fenyegetı globális problémákra, érezzék át, hogy ezek megoldásáért mindenki egyaránt felelıs 12 A kompetencia alapú oktatás célrendszere: Arra törekszünk, hogy a hagyományos oktatási formát (frontális) kiegészítse a tevékenykedtetı, önálló ismeretszerzésen alapuló oktatás. Céljaink megvalósítása érdekében olyan újszerő tanulási helyzetek megteremtését alkalmazzuk, melynek középpontjában a csoportmunka, a tanulói tevékenykedtetı ismeretszerzés és az együttmőködés áll. Céljaink között szerepel 1.) az iskolába lépı kisgyermek ırizze meg a tanulás iránti érdeklıdését és nyitottságát 2.) a megismerési és megértési képessége fejlıdjön 3.) az óvoda játékközpontúságát fokozatosan váltsa fel az iskolai tanulás tevékenysége 4.) váljék fogékonnyá saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok iránt 13 Feladatainknak tekintjük: 1.) kiemelten a tanulás tanítását, a hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatását (tantárgyanként) A korszerő oktatási módszerek között alkalmazzuk iskolánkban: - kooperatív technikák alkalmazása - egyéni fejlesztések, - csoportmunkák, - projektmódszer, - szerepjátékok, drámapedagógia - témahét, - mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra - nem szakrendszerő oktatás az 5. és 6. évfolyamban december december december december június június 3. 11

12 2.) elemi ismereteket közvetítünk, alapvetı képességeket és alapkészségeket fejlesztünk, A fejlesztések, az ismeretek közvetítésében használjuk a korszerő infókommunikációs eszközöket és technikákat; projektor, laptop, interaktív tábla. 3). mintákat nyújtunk az ismeretszerzéshez, feladat és problémamegoldáshoz A feladatok megoldásában használjuk az elérhetı digitális tananyagtartalmakat, elsısorban az SDT-t. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az ismeretszerzés folyamatában a digitális pedagógia módszertanának alkalmazását. A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bıvítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintő alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A felmenı rendszerben bevezetett kompetencia alapú tantárgyak estében el kell érni IKT eszközökkel támogatott tanórák 25%-os arányát Óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenırzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedezı, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenırzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülıknek, tanároknak szóló információkkal, az iskola saját belsı hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, 12

13 multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, e-tanulás rendszerekkel kezelhetı, módosítható tartalmak, tananyagok A digitális tartalmak, tananyagok, internetes elérhetıségek, a pedagógiai program függelékében kapnak helyet és minden évben, illetve folyamatosan aktualizálásra kerülnek. 4.) segítünk a tanulási szokások megalapozásában 5.) támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását Törekszünk arra, hogy a diákokat önálló személyként, egyénként kezeljük. A diákokra, mint egyénekre koncentrálunk, és azon lehetıségükre, hogy nagyobb részt és felelısséget vállaljanak saját tanulási folyamatukban. A TÁMOP program keretében megvalósított mérési eljárásaink és a mérések eredményei segítik az egyéni fejlesztési tervek elkészítését. 6.) segítünk a tanulási nehézségek leküzdésében 7.) törekszünk a szociális-kulturális környezetbıl adódó hátrányok csökkentésére 8). felkészítjük a további tanulásra az önálló ismeretszerzés képességének kialakításával diákjainkat a tanuló önálló ismeretszerzési képességének fejlesztése a korszerő IKT eszközök alkalmazásával 9.) elıkészítjük a gyermeket a társadalomba való majdani beilleszkedésre 10.) A test és a lélek harmonikus fejlesztését: a.) az egészséges életmód alapvetı ismereteinek és az azt elısegítı szokásoknak kialakítását b.) az érzelmi élet gazdagítását c.) önismeret és reális önértékelés fejlesztését, a helyes önismeret és önértékelés lehetıvé teszi a tanuló egyéniségéhez igazodó pályaválasztást, az élethossziglani tanulás kialakításának igényét, melyhez az életpálya kompetencia fejlesztése hozzájárul. d.) a társas kapcsolatok iránti igények erısítését 11.) A szocializáció folyamatainak elısegítését: a.) helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását b.) kortárs kapcsolatok megerısítését c.)a mindennapi életvitellel kapcsolatos praktikus ismeretek nyújtását 12.) Az elemi mőveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtését: a.) biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot b.) alapvetı készségek és képességek elsajátítását c.) mentális képességek célirányos fejlesztését d.) az önálló tanulás és önmővelés megalapozását, fejlesztését 13

14 Eszközeink, eljárásaink 14 Több éves pedagógiai tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek egész iskolai pályáját, majd munkaerı-piaci esélyeiket is nagymértékben befolyásolja, hogy az iskolai élmények, az iskolai oktatás kezdeti szakaszában kapott nevelés-oktatás mennyire segíti a tanulót készségei, képességei megfelelı fejlıdéséhez. A sikeres életpálya építésének és az élethosszig tartó tanulás feltételeként szükséges a jó tanuló hagyományos jellemzıitıl eltérı vagy azokat kiegészítı más személyiségjegyek erısítése: önállóság, belsı kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, toleráns attitőd, együttmőködési készség. A nevelés eszközei és eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. Ez leggyakrabban a gyermekek fı tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei, a nevelési folyamat egymással összefüggı, egymást feltételezı nagyon fontos elemei, amelyek elválaszthatatlanok a nevelés céljától. A nevelési módszereink igazodnak: - a tanulók életkori sajátosságaihoz - a nevelık személyiségéhez - értelmi fejlettségéhez - pedagógiai kulturáltságához - képességeihez - felkészültségéhez - vezetıi stílusához A módszerek alkalmazásának elve: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszerek: - követelés - meggyızés - gyakorlás - ellenırzés - értékelés - elismerés - büntetés Eljárásaink, módszereink: a.) A meggyızés, felvilágosítás, tudatosítás módszerei (pl: meggyızés, minta, példa, példakép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, vita) b.) A tevékenység megszervezésének módszerei (pl: követelés, megbízás, ellenırzés, értékelés, gyakorlás, játékos módszerek) c.) A magatartásra ható módszerek (pl: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, felszólítás, követelés, parancs, büntetés, felügyelet, ellenırzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, elmarasztalás) június 3. 14

15 Eszközeink, módszereink: Nyelvi (verbális) eszközök /pl: beszéd, beszélgetés, interjú/ Nem nyelvi (non verbális) eszközök: /testbeszéd/ Szociális technikák /pl: ön és emberismeret fejlesztése, fejlesztı beszélgetés, minta és modellnyújtás, megerısítés, szerepjáték, dramatizálás/ 15 Kooperatív technikák A kooperatív tanulás együttmőködı tanulást jelent, amely nem egyenlı a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel. A kooperatív tanulás több, mint a teljesítmény növelése, tárgyi tudás mélyítése, kritikai gondolkodás képességének fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók a tanulási szituációk jelentıs részét kooperatív csoportokban éljék meg. A kooperatív csoportok a csoporttagok egymást kölcsönös függıségén alapul. Az együttmőködı tanulás lényege: A társas készségek, képességek fejlıdése, fejlesztése: - megtanul másokra figyelni, - megköszönni tudás és a köszönet elfogadása - egy feladat, szöveg többféle értelmezése, - segítségadás, segítség elfogadása, meghallgatni tudás, - biztatás, és biztatás elfogadása, - kommunikációs készségek, - gondolkodási képességek. - A kooperatív tanulás hatására nı a gyerekek tanulási motivációja, csökken a szorongásuk, ezáltal erısödik pozitív beállítottságuk az iskolával, tanulással kapcsolatban. Javul a tanulási teljesítményük és segíti a problémamegoldó, kreatív gondolkodás fejlıdését. Jó irányba alakul a gyerekek egymás iránti toleranciája is. Képessé válnak a társadalmi, etnikai, kulturális különbségek tisztább megértésére, elıítéletük, elfogultságuk csökken. A kooperatív tanulás egyenlı esélyt biztosít a hátrányos helyzető és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre. A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyızését, kiszorítását. A kooperatív tanulás négy alapelve: az egyenlı részvétel, az építı egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelısség minden feladattípusnál be vannak építve rendszerébe. A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez június 3. 15

16 Új tanulásszervezési eljárások Tantárgytömbösítés 16 : A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott mőveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy idıszakra összevonva szervezik meg. A kötelezı tanórai foglalkozások teljes intézményi idıkeretének legalább %-a mértékéig 17. A minimális célértéket 3 év alatt felmenı rendszerben kell elérni. Intézményi megvalósítás területei: - a szakrendszerő oktatásban- viszonylag magas óraszámú tantárgyak / pl. matematika, idegen nyelv / esetében- mőveltségterületeket átfogó csoportosítással. Többhetes ciklusokra alkalmazva a tömbösített óráknak legalább két egymást követı tanítási napra kell esniük, úgy, hogy az egyik napon kettı, a másik napon három foglalkozás van. Az intézmény tantestülete tanévenként határozza meg a tantárgytömbösített tantárgyak körét, melyet az adott tanév munkatervében rögzítünk. Témahét 18 : A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb idıkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas idıkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínő módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A pedagógiai programba rendszerszerően beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak. Az intézmény tantestülete tanévenként határozza meg a témahét idıtartamát, témáját, melyet az adott tanév munkatervében rögzítünk. Projektoktatás 19 : Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életbıl származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projekt módszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerően a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehetı legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához szervesen kapcsolódik. Röviden olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendı tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A projekt végére pedig olyan produktumot várunk el, mely lehetı legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. Minden tanévben a munkaterv készítésekor a tantestület dönt a projekt tartalmáról, idıpontjáról, melyet az adott tanév munkaterve tartalmaz. 16 Tantárgytömbösítés a 2009/2010 tanévben angol nyelv és matematika tantárgyból történt. Mivel a jó gyakorlat átvételére csak a szorgalmi idıszak végén volt lehetıség, így az átvett jó gyakorlat a pedagógiai programmellékletét képezi, a pedagógiai programba való beépítésére a következı tanév során, kerülhet sor. Az átvett jó gyakorlat addig a pedagógiai program függelékét képezi. 17 A szakrendszerő tanítási órákra vonatkozóan a 2011/12. tanévre kell a 15%-ot elérni, fenntartási kötelezettségünk 2015-ig tart. 18 Témahét 2009/2010 tanévben Barátaink az Unióban témakörben valósult meg, a pedagógiai program függelékét képezi. 19 Három hetet meghaladó projekt 2009/2010 tanévben Mindennapi matematikából volt, a megvalósított projekt pedagógiai program függelékét képezi. 16

17 Modul, moduláris oktatás 20 : A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek. Önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szervezıdésének logikája eltérı modultípusokat hozhat létre. Sorrendjük és egymásra épülésük nem lehet véletlenszerő. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb- nagyobb terjedelmő elemként beépíthetık a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekbıl (modulokból) felépülı jellege lehetıvé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás rugalmasságát, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A következı új tanulásszervezési eljárásokat alkalmazzuk intézményünkben: Megnevezés Cím, tantárgy Terjedelem Évfolyam Felelıs Kompetencia alapú Matematika, oktatási program, Tanítók, szövegértésszövegalkotás, rendszerben Felmenı programcsomag Egész tanév nyelvtanárok, alkalmazása tanárok idegen nyelv Tantárgytömbösített oktatás Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Projekt Témahét Például: Matematika, idegen nyelv Például: Idegen nyelv szövegértésszövegalkotás Pályaorientáció A tanév programja szerint A tanév programja szerint Egész tanév Egész tanévben Tanévenként egy, 30 órás A szakrendszerő oktatásban Felsı tagozat Alsó tagozat Szaktanárok Szaktanárok Tanítók 7-8. évfolyam Osztályfınökök 3-5 hét 5. évfolyam Osztályfınökök 1 hét 5-8. évfolyam Osztályfınökök A táblázatban foglaltak a minimális elvárások, természetesen az egyes tanévek programjában ennél több területen is megvalósulhatnak a fentiek, amennyiben arra a nevelıtestület, illetve a munkaközösségek, pedagógusok vállalkoznak. Tantárgytömbösített órák száma 2 párhuzamos osztályra: heti évi 20 Moduláris oktatás 2009/2010 tanévben Pályaorientációból (életpálya építésbıl) volt, a megvalósított modul pedagógiai program függelékét képezi. 17

18 Nem szakrendszerő Szakrendszerő % 10% 15% évi 310,8 621,6 932,4 heti 8,4 16,8 25,6 ciklusonként 16,8 33,6 51,2 18

19 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermeki személyiség társas kapcsolatai során fejlıdik. A tanulók társas kapcsolatai kiterjednek a családra, kortárs csoportokra és a vele kapcsolatba kerülı felnıttekre. Ezért A személyiségfejlesztés megvalósulásán keresztül, a közösség fejlesztése gyakoroltatás útján. A folyamat alapja az erkölcsi normatívák tudatosítása, következetes betartatása. 1. célunk, hogy tanulóink - egyéni adottságaikkal - különbözı mértékő fejlıdésükkel - az iskolai és azon kívüli tanulásukkal - egyéb tevékenységükkel - spontán tapasztalataikkal összhangban minél tökéletesebben kibontakoztathassák személyiségüket. 2. Iskolánk teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek: - tanulásnak - játéknak - munkának 3. Fejleszteni szándékozzuk: - a tanulók önismeretét - együttmőködési készségét - (eddze) akaratukat 4. Hozzájárulunk példamutató magatartásunkkal - az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez, életmódjuk, motívumaik, szokásaik terén. 5. Feladatunknak tekintjük a.) Az értelem kimővelését a következı területeken: a. a játékszeretet és az alkotásvágy b. a felfedezési és megismerési vágy c. érdeklıdés és sikerélmény, mint az emberi tevékenység mozgatórugói ennek szükségessége a mindennapi életben d. kognitív kommunikáció (beszéd - beszédértés, írás, olvasás), mely alapja a sikeres társadalmi integrációnak. e. gondolkodás (viszonyítás, általánosítás, problémamegoldás) f. tanulás (tanulási módok optimalizálása, tapasztalati és értelmezı tanulás, önálló és szociális tanulás) b.) Társas kapcsolatok kialakítását, fejlesztését g. globális és egyéni értékrendek kialakítása, megfelelı szociális szokások, készségek és ismeretek elsajátításának elısegítése, szabálytudat, döntési szabadság, felelısség h. egyéni, szociális értékrend kialakítása, fejlesztése i. szociális szokások minták készségek 19

20 ismeretek j. szociális értékérvényesítés fejlesztése (szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése) k. segítıképesség fejlesztése l. együttmőködési képesség m. versengés képességének fejlesztése c.) Egészséges és kultúrált életmódra nevelést, amely magába foglalja. az önkiszolgálási, önellátási, önvédelmi, valamint önmegismerı, önkifejezı, önfejlesztı, önértékelı képességek fejlesztését. 6. A személyiségfejlesztés színterei lehetnek: n. tanórák o. szakkörök p. sportkörök q. kirándulások r. osztályfınöki órák s. napközis foglalkozások t. mindennemő közösségi rendezvények 20