Élménypedagógia Élménypedagógiának (experiential education) a cselekvés általi tanulás és fejlıdés egyik sajátos változatát nevezzük.
|
|
- Alexandra Bakosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Élménypedagógia Élménypedagógiának (experiential education) a cselekvés általi tanulás és fejlıdés egyik sajátos változatát nevezzük. Az élménypedagógia nem más, mint személyközpontú pedagógia, mely mind az egyén, mind pedig a csoport fejlıdésére és sikerességére fókuszál (Rogers 1984). Multiszenzoros tanítás, mely a tanítás-tanulás folyamatába bevonja a résztvevıket, különleges metaforikus gyakorlatokat végeztet velük, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, meggyızıdéseiket, interperszonális képességeiket és kreatív gondolkodásukat. A tanulók felfedezéseket tesznek, és a tudással ık maguk kísérleteznek, ahelyett, hogy mások tapasztalatait olvasnák, vagy hallgatnák: ık maguk felelnek saját tanulásukért. Azaz a tapasztalati tanulás nemcsak kognitív, hanem érzelmi fejlıdéssel is jár. Az élménypedagógiai tevékenységek során a csoport tagjai metaforikus helyzetekben, fizikailag és pszichikailag egyformán biztonságos, kontrollált körülmények között tervezik el különbözı feladatok megoldását. A végrehajtás után nagy gondot fordítanak az értékelésre, a pozitív visszajelzések közvetítésére, a szituációban rejlı tanulságok levonására, és a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetésére. A feldolgozás jellemzıen csoportmunkában történik, melyben a részvevık aktív jelenléte szükséges. A tevékenységek rendszere egy folyamatot alkot, amely lehetıvé teszi, hogy mélyebbre jussunk pedagógiai céljaink elérésében, maximálisan kiaknázva a szituációban rejlı oktatási és fejlesztési lehetıségeket. Az élménypedagógia alapjai sokféle nevelési mozgalomban fellelhetık, mint például a szabadtéri nevelésben, a kalandpedagógiában, az emberközpontú pedagógiában, a szabadidıpedagógiában, a játékpedagógiában. A módszer a tapasztalati nevelés egyik formája, amely kivezeti a résztvevıket a való világba, hogy próbára tegyék értékeiket, tudásukat, képességeiket és kreatív gondolkodásukat. A felnıtt vezetık (pedagógusok, animátorok, szociális munkások stb.) segíthetik a kivételes és izgalmas helyzetek létrejöttét, de az élménypedagógiát inkább önirányításúnak, mint mások által irányítottnak kell tekinteni. Az elsı lépés a résztvevık/gyerekek és az animátorok/pedagógusok közötti bizalomra alapuló kapcsolat kiépítése. A megértéssel párosuló bizalom a kezdıpontja lehet egy új tanulási élménynek, miszerint vannak olyan felnıttek, akikre lehet számítani, mint a támogatás, megértés, szeretet kiszámítható forrásaira, és praktikus dolgokban is segítenek. Az animátorok/pedagógusok a saját hozzáértésükön keresztül nyerik el a résztvevık/gyerekek bizalmát. Ehhez rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy azt teszik, amit tenni szeretnének, hiszen ekkor tudják teljes lelkesedéssel
2 és megelégedettséggel végezni munkájukat. A lehetıségek száma végtelen, az alkalmazott módszerek elsısorban a nevelı pedagógiai stílusán, személyiségén és elsajátított tudásán, módszertani gazdagságán múlnak. Az animátoroknak/pedagógusoknak meg kell ismerniük és meg kell érteniük a rájuk bízott résztvevık/gyerekek: fizikai képességeit (erı, egyensúlyérzék, koordináltság, fizikai korlátok stb.), technikai képességeit (a feladat ismerete, az eszközök ismerete, gyakorlat stb.), nyilvánvaló lelkivilágát (készenlét, magatartás, kifejezett félelmek, aggodalmak, önmagával szembeni elvárások, viszonyulás a többiekhez a csoporton belül stb.), rejtett lelkivilágát (konfliktusok, tudattalan tényezık, elfojtott érzések, testnyelv stb.). I. MÓDSZEREK 1. Csoportos tevékenység vita és reflexió; a résztvevık tudatosítják a csoportban való munka sajátosságait; minden tevékenységet csoportban kell megtervezni, végrehajtani és értékelni. 2. A saját élmény középpontba helyezése saját élmény a foglalkozás résztvevıjeként, vezetıjeként, és egy csoport tagjaként; a siker reményével kecsegtetı megoldások tervezése és végrehajtása. 3. Alkalmazható élmények szoros kapcsolat a valódi élet és az élménypedagógiai foglalkozások között; a mindennapi gyakorlatba valóban átvihetı, domináns minták állítása. 4. Technikai ismeretek szituációs gyakorlatok, mikro-foglalkozások, csoportmunka, páros gyakorlatok; gyakorlati feladatok megoldása, saját élményő feladatmegoldások; konzultációk, egymás munkájának értékelése, tanulságok levonása, a más területeken is alkalmazható készségek és képességek felismertetése, tudatosítása.
3 A tapasztalati tanulás Kolb-féle modellje (élménypedagógia kör) konkrét tapasztalás kipróbálás, cselekvés reflexió, elemzés magyarázat/ elmélet (forrás: [ ]) Kolb modellje, illetve annak változatai számos tapasztalati tanuláselmélet és -gyakorlat alapkövévé váltak. 1. A tevékenységek megtervezése Minden olyan tevékenység, amely az önértékelést vagy az interperszonális kapcsolatokat fejleszti, aktív részét képezheti a tapasztalaton alapuló tanulásnak. A leggyakoribb egyéni és csoportos foglalkozások típusai a következık: elméleti problémák megoldása; gyakorlati szituációk megoldásának megtervezése, kivitelezése és értékelése; tárgyalás, információcsere, megegyezés, konszenzus létrehozása; tárgyi produktumok elıállítása, képalkotás, mővészeti alkotások létrehozása; verbális és nonverbális kommunikáció útján feldolgozható helyzetek elemzése; önkifejezés, szerepjátékok, produkciók létrehozása. 2. Tapasztalatszerzés A tervezetten létrehozott körülmények (nem szokványos külsı környezet, szokatlan, nem mindennapi cselekvések és fizika erıfeszítések stb.) segítik, hogy a résztvevık a célokra
4 fókuszáljanak, biztosítják az idıt az egymás közötti kommunikációra, segítenek a rossz beidegzıdések, a megszokott, de eredménytelen válaszokon való túllépésben. Az animátorok által létrehozott és kontrollált problémamegoldó szituációkban a tanulás lehetısége konkrét, a problémákat meg lehet oldani, ha a csoport tagjai igénybe veszik a mentális, érzelmi és fizikai lehetıségeiket. Ezeknek a feladatoknak a megoldása az eredményesség érzetéhez, a sikeresség, az önérzet és az önbizalom növeléséhez vezet, fejleszti a kommunikációs készséget, és a problémamegoldási készséget. 3. Feldolgozás, megosztás A résztvevık/gyerekek készek arra, hogy megosszák élményeiket. Itt az a szándékunk, hogy a csoport megismerhesse minden egyes tagjának tapasztalatait. Ebben a szakaszban meg kell tudni, hogy mi történt a csoporttal és az egyénekkel a tevékenység folyamán kognitív és affektív szinten, valamint a viselkedés szintjén. A résztvevıket tervezett módszerek segítik abban, hogy feldolgozzák, megfogalmazzák, megjelenítsék, kifejezzék, azaz megosszák reakcióikat és észrevételeiket. Élménypedagógiai tevékenységek végrehajtása után a résztvevıknek, gyerekeknek lehetıséget kell adnunk a feldolgozásra, arra, hogy reflektáljanak saját tapasztalataikra. Ezeknek a tapasztalatoknak a jelentısége fokozódik a feldolgozással, a résztvevık motiváltakká válnak észrevételeik közlésében, és ily módon a gondolataik, élményeik, érzéseik kifejezésében. A feldolgozás szakaszában használható módszerek a következık: tematikus beszélgetések; egyéni válaszok megfogalmazása írásban vagy szóban; kérdıívek; interperszonális visszajelzések. A feldolgozás segíti a résztvevıket abban, hogy összekapcsolják tanulási tapasztalataikat a valódi élethelyzetekkel, segít felismerni képességeiket és erısségeiket azáltal, hogy megnevezi azokat, így tudatosulnak bennük önnön erıforrásaik, amelyeket a jövendı élethelyzetekben majd felhasználhatnak. Sokszor a résztvevı szívesebben beszél egy jelképet ábrázoló kártyáról vagy tárgyról, mint saját magáról: ezen eszközök révén olyan gondolatok is kifejezést nyernek, amelyek egyébként kimondatlanul maradnának. A jelképekkel való munka különösen hasznos, ha a
5 csoport introvertált tagjait kell szóra bírni. Akkor osztják meg érzéseiket a csoporttal, ha úgy érzik, az elfogadja ıket, és olyan mértékben teszik majd ezt, amennyire biztonságosnak érzik. 4. Általánosítás, alkalmazás A tapasztalaton alapuló tanulás körfolyamatának utolsó szakasza, hisz az alkalmazás maga a kitőzött cél, amelyért az egész tapasztalatszerzést megtervezik. Az animátor segít a résztvevıknek abban, hogy az általánosításokat az éppen aktuális szituációkban alkalmazzák. Ahhoz, hogy sokkal hatékonyabb magatartásbeli változások következzenek be, döntı fontosságú, hogy figyelmet fordítsunk a tapasztalatszerzés során szerzett tudás felhasználásának megtervezésére, akár egyénre, akár csoportra szabottan. Az élménypedagógiai képzés célja: játékos élménypedagógiai alapképzés trénigszerő módszerekkel, a tapasztalati tanulás hatékonyságának és módszereinek megismerése; gyerekekkel foglalkozó szakemberek közös képzése, helyes szemléletének kialakítása és módszertani repertoárjuk bıvítése a tapasztalati tanulás gyakorlatában az ismerkedési játékoktól a csoportépítı feladatokon át az egyéni fejlesztés lehetıségéig; felkészítés élménypedagógiai foglalkozások vezetésére, gyerekek foglalkoztatására, a fejlesztés nem tanórai szervezéső formáinak megismertetése, újfajta felnıtt-szerep megtapasztaltatása, játékok, helyzetgyakorlatok, problémamegoldó tevékenységek megismertetése. Az élménypedagógiai képzés fı témakörei: bemelegítı játékok és gyakorlatok egyszerő eszközökkel (jégtörı és energetizáló játékok egyénileg, párban és teljes csoportban); páros és kiscsoportos kommunikációs gyakorlatok, csapat- és bizalomépítı tevékenységek, problémamegoldó játékok (csomó vagy nem csomó, sárkányrajz, héliumbot, száll a labda, képdominó, közös zene, varázslózsák stb.); együttmőködési játékok és szituációk, nehezített kommunikációs helyzetek (párbeszéd bekötött szemmel, süllyedı hajó, mese Párizsról, házépítés stb.); élménypedagógiai foglalkozások tervezése, szervezése, lebonyolítása, a facilitátor
6 szerepe, a biztonság megteremtése; magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdı gyerekek egyéni és csoportos fejlesztése élménypedagógiai foglalkozásokon keresztül, a kockázatok felmérése, kezelése, rendkívüli helyzetekre való felkészülés. Alapelveink: a hatékony képzés alapja az aktív részvétel, a módszerek, játékok és gyakorlatok személyes kipróbálása, a saját élmény megszerzése, az élmény megosztása és feldolgozása, majd pedig a tanulságok adaptálása más, hasonló helyzetekre.; ennek megfelelıen a képzés aktív viszonyt vár minden szereplı részérıl; a képzés csoportban zajlik, ezért alkotó közösség létrehozására törekszünk. Érteni kell és elfogadni a csoportfolyamatokat és a közösségben való munka etikáját. A siker megerısít elv alapján sikerorientált légkör építése a célunk; folyamatosan törekszünk a gyakorlat arányának magas szinten tartására, sok egyéni és kiscsoportos munkát építünk be. A résztvevık meglévı tudásukkal járulnak hozzá a munkához: ötletbörzék, alkotómőhelyek során kerül sor a korábbi tapasztalatok átadására. Képzéseink várt hatásai: a résztvevık képesek céltudatosan megtervezni, megszervezni, lebonyolítani és értékelni saját élményő foglalkozásokat és projekteket; a résztvevık tanult tevékenységeket, játékokat és gyakorlatokat képesek nevelési céljaik szolgálatába állítani, értik annak összefüggéseit, ismerik és hatékonyan használják az ebben rejlı oktatási és fejlesztési lehetıségeket; a gyerekek individuális és szociális nevelése és erısítése a játékpedagógia és az élménypedagógia eszközeivel hatékonyabbá válik, mert segítségével elindul egy szemléletformálás a gyerekek aktív részvételével; a résztvevık az informális és nonformális tanulás során szerezhetı sikerélményekkel tudatosan képesek nevelni a fiatalokat, hogy azok az ıket körülvevı környezetben megoldásokat találjanak a mindennapok során jelentkezı konfliktusok megelızésére, felismerésére és kezelésére; a képzéseknek csapatépítı hatása van, illetve fejleszti a résztvevı csoport
7 szervezeti kultúráját, elısegíti a konfliktusok kezelését, közös tevékenységen keresztül segíti, építi, fejleszti a pedagógusok, szociális és közmővelıdési szakemberek csoportjának együttmőködését, és egyúttal hozzájárul az egyes résztvevık módszertani, szemléletbeli megújulásához. Milyen módszereket használunk? A képzéseket az adott szakterületen dolgozó, magasan kvalifikált gyakorlati szakemberek tartják. Leggyakrabban alkalmazott módszereink: sok-sok játék; gyakorlati feladatok megoldása, konzultációk, egymás munkájának értékelése; önálló munka, csoportmunka, páros gyakorlatok, egyéni feladatmegoldás; szituációs gyakorlatok, mikro-foglalkozások, esetfeldolgozások, csoportviták; szabadtéri foglalkozások, túra, expedíció, outdoor tréningtechnikák; kiegészítı programként játéktanítást, ötletbörzét rendezünk. A képzés során használatos eszközök: Könnyen beszerezhetı, bárhol elérhetı eszközöket használunk, illetve a gyerekek környezetében elıforduló eszközök alkalmazására serkentjük a résztvevıket ugyanakkor olyan eszközöket vonunk be, amelyek motiválóak a gyerekek számára. A képzés eredményességének mérése, értékelése: Kirkpatrick modellje szerint az alábbi négy szinten (lépésben) mérjük a tréning eredményét: 1. szint Kiértékelés Reakció 2. szint Kiértékelés Tanulás 3. szint Kiértékelés Viselkedés 4. szint Kiértékelés Eredmények 1. szint Reakció Ezen a szinten a fı cél a tréningben résztvevık reakcióinak a mérése. A program végén azonnal el kell végezni a reakciók mérését. Az egyes szintő kiértékelés nem csak általában a
8 programra való reagálást méri, hanem mérnie kell a résztvevıknek a program specifikus összetevıi (az elıadó, a téma, az elıadás stílusa, az idıbeosztás, audiovizuális anyag stb.) által kiváltott reakcióját, attitődjét. A fent felsorolt értékelési szempontok további összetevıkre bonthatók (pl. megkérheti a résztvevıket, hogy értékeljék az elıadó vagy az elıadás bizonyos jellemzıit). A lényeg az, hogy az egyes szintő felmérés sokkal több, mint a résztvevık általános megelégedettségének a mércéje. A tanulás (amely a kettes szint eredménye), illetve a tanulás transzfere (a hármas szint eredménye) csak akkor jön létre, ha a résztvevı pozitívan vélekedik a programról. Emiatt igen fontos felmérni a résztvevıknek a programra történı reagálását. A pozitív reagálás azért is fontos lehet, mert a vezetıség a nem túl népszerő programokat általában leállítja. A tréning specifikus jellemzıinek a mérésével fontos információkat szerezhetünk arról, hogy a továbbiakban a programnak mely összetevıit kell továbbfejlesszük, csiszoljuk. Az 1. szintő kiértékelés az attitődök kérdıív alapján történı mérésére alapoz. Fontos az, hogy a kérdıív egyaránt tartalmazzon zárt (például pontozási) és nyílt elemeket. Két népszerő nyílt kérdés: Véleménye szerint mi a program három leggyengébb pontja? Véleménye szerint mi a program három legerısebb pontja? Ahhoz, hogy hatékonyan javíthassunk a programon, ismernünk kell annak erıs, illetve gyenge oldalait is. Éppen ezért ne habozzunk rákérdezni a program gyenge oldalaira! Amikor a résztvevıknek kiosztjuk a kérdıíveket, a legjobb, ha a nevüket nem tüntetik fel a lapon, ugyanis a névtelenségnek és a bizalmas jellegnek vannak bizonyos elınyei. Nevük feltüntetése nélkül valószínőleg ıszintébben válaszolnak majd a kérdésekre. Az alábbi kijelentés a Kirkpatrick-féle értékelésnek mind a négy szintjére vonatkozik, én azonban csupán ennél a szintnél szeretnék utalni rá: az értékelés eredményei alapján a kiértékelést végzı személynek meg kell állapítani egy bizonyos teljesítmény-színvonalat úgy, hogy a kiértékelést mind a négy szinten logikusan lehessen alkalmazni és azok alapján érdemi döntést lehessen hozni. Kirkpatrick azt javasolja, hogy az értékelés lezárása után az eredményeket ismertessük, hiszen megfelelı kommunikáció és terjesztés hiányában az értékelés eredményei felhasználatlanok maradnak. Az egyes szinten végzett értékelés néhány elınye:
9 megtudja, hogy a résztvevık hogyan vélekednek a tréningrıl; kiemeli azokat a tartalmi részeket, amelyeket a képzést végzık hiányoltak a tréningbıl; megtudhatja azt, hogy mennyire érezték a résztvevık azt, hogy bevonják ıket a munkába; átfogó információval szolgál a résztvevık reakcióit, visszajelzését, illetve a kiértékelés specifikus oldalait illetıen; az elsı szinten végzett részletes kiértékelés informatív elemeket tartalmazhat arra nézve, hogy milyen irányba fejleszthetı tovább a program (pl. javítani lehet azokon a részleteken, amelyekkel a résztvevık nem voltak megelégedve, illetve ki lehet egészíteni olyan elemekkel, amelyeket hiányoltak). 2. szint Tanulás A cél itt az, hogy megállapítsuk, mennyit tanultak a program résztvevıi a tréning ideje alatt. Ha a programvezetı megfelelıen fogalmazza meg a tanulással kapcsolatos célkitőzéseket, akkor az eredmények is világosan körülhatárolhatóak lesznek. A tanulási eredmények jelenthetik a tudásszint változását (pl.: melyek a Windows 95 és a Windows ME között az alapvetı különbségek?), a szakértelem szintjének növekedését (pl.: a résztvevı képes új operációs rendszert telepíteni a számítógépre), illetve az attitődben bekövetkezett változást (pl.: javult-e a résztvevıknek a számítógép iránti hozzáállása?). A tréning különbözı összetevıi közül egyesek a tudás, mások a szakértelem, illetve az attitődök fejlesztését célozzák, bizonyos részei pedig a fenti összetevık egyidejő fejlesztését célozzák. A kiértékelés célja elsısorban a tréning alatt elsajátított ismeretek felmérése (pl.: tanulási célkitőzések). A második szinten a kiértékelést rögtön a tréning befejezése után, az elsajátított tudás, szakértelem, illetve attitődök mérése céljából kell lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel: (a) hogyan lehet mérni a tudást, szakértelmet, illetve az attitődöt, illetve (b) milyen kutatási modellt alkalmazzunk a második szinten elért eredmények szemléltetésére? Elıször vizsgáljuk meg a második szinten elért eredmények mérését. A tudásszintet általában már meglévı, illetve a program vezetıje által készített teljesítménytesztek segítségével mérjük (pl.: az elsajátított tudás mértékét feltáró tesztek). A tréning körülményei
10 között ezek a tesztek általában kritérium-alapúak. A norma alapú tesztek ezzel szemben hagyományos standardizált felmérések, amelyek az egyéni különbségek maximalizálását célozzák, segítségükkel az egyéneket össze lehet hasonlítani egy külsı normacsoporttal. A normacsoport teljesítmény-megoszlását általában normál görbe jellemzi. Ezzel ellentétben a kritérium-alapú tesztek azt állapítják meg, hogy a résztvevı mennyire sajátított el egy bizonyos tanulási célkitőzést és megállapítanak egy bizonyos határértéket is (átment/nem ment át). A kritérium-alapú tesztek eredményei általában negatív görbe mentén alakulnak, ahol a résztvevık nagy többsége elérte vagy túlhaladta a megállapított határértéket (pl.: azt a pontszámot, amely fölött sikeresnek tekintik a tesztet), és csupán néhány résztvevı eredménye marad a megállapított határ alatt. A kritérium-alapú teszt megalkotásakor meg kell határozni egy sor olyan kritériumot, amely a tartalmi rész elemeit hivatott mérni. Az elemeket szakértık véleményezik, a kijelölt elemeket pilótateszt keretében mérjük, majd egyenként elemezzük az egyes összetevık bonyolultsági fokát (pl.: a megkérdezettek hány százaléka válaszolt helyesen), a diszkriminancia szintjét (ha az elem megfelelı, az alaposabban felkészültek helyesebben fognak rá válaszolni, mint a kevésbé felkészült személyek), és felmérjük a torzítók hatékonyságát (azt, hogy megfelelıen mőködnek-e a torzítók). A gyengének bizonyuló (túl egyszerő vagy túl bonyolult) elemeket, a diszkriminanciákat (pl.: azokat az elemeket, amelyekre valószínőleg a kevésbé felkészültek válaszolnak helyesebben), illetve a nem túl hatékony torzítóval rendelkezı elemeket kiszőrjük. A szakképzettség rendszerint a vizsgázó valamilyen manuális, motorikus reakcióját feltételezi; ennek mérésére teljesítménytesztet alkalmaznak. A teljesítményteszt során a vizsgázó elkészít valamit, vagy egy folyamatot szemléltet. A cél egyértelmően az, hogy megállapítsuk, az illetı elsajátította-e azt a szakképzettségi szintet, amelyet a tréning elvégzése feltételez. Ha a cél az volt, például, hogy megtanítsuk a résztvevıket számítógépet szerelni, akkor a teszt azt fogja vizsgálni, hogy az illetı képes-e ellátni a számítógépet tápegységgel vagy bele tud-e szerelni egy elektronikus áramkört. Ha a tanulási célkitőzés az volt, hogy megtanuljon hatékony beszédet tartani, akkor a résztvevık értékelése az általuk megszerkesztett és a csoporttársak jelenlétében elıadott felszólalások, beszédek alapján történik. Bizonyos teljesítménnyel kapcsolatos elemeket tartalmazhatnak a hagyományos, ceruzával és papírral végzett felmérések is (pl.: esszéírás, rajzkészség, stb.). A tréning során végzett teljesítménymérı tesztek általában kritérium-alapúak (a résztvevık teljesítményét a megállapított határértékhez viszonyítják). Az attitődöket olyan kérdıívek segítségével mérik, amelyek hasonlítanak az elsı szintő felmérésben alkalmazottakhoz. A megkérdezettek különbözı elemeket értékelnek
11 (Határozottan egyetért, Egyetért, Semleges, Nem ért egyet, Határozottan nem ért egyet, vagy más értékelési szempont), a kérdıívnek tartalmaznia kell néhány nyílt kérdést is, amelyre a megkérdezett saját gondolatvilágával válaszolhat (pl.: Mi a véleménye a változatosságról a munkahelyén?). 3. szint Viselkedés A cél itt az, hogy megállapítsuk, a résztvevık a tréning eredményeként változtattak-e a munkahelyi viselkedésükön. Ha a viselkedésükben nem tapasztalható változás, ennek az okát is meg kell állapítanunk. A hármas szint arra kérdez rá, hogy pozitívan hatott-e a tréning a munkateljesítményre, ennek megfelelıen elsısorban a tudás, a szakképzettség és az attitődök transzferének mértékét vizsgálja. Az egyes, illetve kettes szintő eredmények továbbra is fontosak, mert a résztvevık pozitív módon kell reagáljanak a programra (1. szintő eredmény) és el kell sajátítsák a megfelelı ismeretanyagot (2. szintő eredmény) ahhoz, hogy motiváltak lehessenek és a munkahelyen gyakorlatilag is kivitelezzék azt, amit a tanfolyamon tanultak. A tanultak általában csak akkor transzferálódnak, ha a munkahelyi körülmények kedveznek a transzfernek. A tréning vezetıje hozzájárulhat a transzfer valószínőségének a növeléséhez. Más szóval a transzfert a tréningfaktorok már a munkahelyre való visszatérés elıtt is befolyásolják, tehát még mielıtt a munkahelyi faktorok is mőködésbe lépnének. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan faktort, amely elısegíti a transzfer létrejöttét: A közegnek vagy kultúrának, amelynek keretében a tréning vagy a tanulás történik, hasonlítania kell a munkahelyi környezetre vagy szervezeti kultúrára (ezt nevezik szituált tanulásnak). Az eredeti környezetben elsajátított ismereteket a résztvevık valószínőleg csak késıbb kezdik alkalmazni. Reális, mindennapi, egyszerően gyakorlatba ültethetı példák alkalmazásával ismertessük és gyakoroltassuk a viselkedést. Gyızıdjön meg arról, hogy a tréning résztvevıi teljes mértékben értik a viselkedést alátámasztó általános elveket (ezt elv-alapú transzfernek nevezzük). Magyarázzuk el alaposan a késıbbi, a munkahelyen alkalmazott viselkedés fontosságát és jelentıségét (pl. motiváljuk a résztvevıket).
12 4. szint Eredmények Ezen a szinten a cél az, hogy megállapítsuk, elérte-e a tréningprogram a végsı célt, különösen ha ez alapvetıen üzleti jellegő (pl.: profit létrehozása). A négyes szint eredményei nem jelentenek korlátozott befektetés-arányos megtérülést (ROI). A négyes szint eredményei hozzájárulhatnak a szervezet hatékony mőködéséhez. Egyszerően fogalmazva: négyes szintő minden olyan eredmény, ami az üzlet szempontjából hasznos. Az eredmény lehet anyagi jellegő (megtérült a tréningbe fektetett pénz vagy megnı a termelt profit), de konkretizálódhat olyan változásokban is, amelyek a jövıben direkt módon befolyásolják majd az anyagiakat. Szerkesztette: Bányai Sándor
Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz
Részletesebben,, A Kalandok és Álmok Szakmai Muhely
www.kalandokesalmok.hu,, A Kalandok és Álmok Szakmai Muhely Teljes nevén a Kalandok és Álmok Élménypedagógiai és Animációs Szakmai Műhely 1999 óta foglalkozik pedagógus-továbbképzésekkel. A rendezvényszervezés,
RészletesebbenAkkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az élet.
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Akkor a legkomolyabbak, amikor
RészletesebbenLegújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen
RészletesebbenA tökfejfaragástól a kötélpályáig
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * A tökfejfaragástól a kötélpályáig
RészletesebbenTörpék között óriás órás képzés élménypedagógia a kisgyermekkori fejlesztésének területén
Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Törpék között óriás... 30 órás
RészletesebbenMINDEZ VÁLASZTHATÓ - EGY TÁBORON BELÜL!
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * a Kalandok és Álmok Pedagógiai
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenTörpék között óriás...
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Törpék között óriás... 30 órás
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények:
TÁNC ÉS DRÁMA 9 11. évfolyam Célok és feladatok A Tánc és dráma tantervi modul a drámajáték eszköztárának és a különbözı színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását helyezi a középpontba. Ez természetesen
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenÉlménypedagógia. Kalandok és Álmok módra
Élménypedagógia Kalandok és Álmok módra Az élménypedagógia mint megközelítés, nem ismeretlen Magyarországon. A saját tapasztalaton alapuló tanulásnak, a tanórán kívüli oktatásnak és nevelésnek jelentős
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenJátszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı
Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Barta Erika: Játszva segíteni 1/6 A Fıvárosi Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona 214 fı értelmi fogyatékos személy
RészletesebbenI. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb
I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános
RészletesebbenI. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb
I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenA tökfejfaragástól a kötélpályáig...
Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia A tökfejfaragástól a kötélpályáig...
RészletesebbenD/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M
D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi
RészletesebbenA három nap időbeosztása: 2015. május 29., péntek: 14.00-18.00 2015. május 30., szombat: 9.00-18.00 2015. május 31., vasárnap: 8.30-15.00.
Kedves Művészeti Tárló Közhasznú Egyesület! "Egymás terhét hordozzátok..." Gyerekek és fiatalok egyéni és csoportos fejlesztése bibliai keretű élménypedagógiai foglalkozáson keresztül A Kalandok és Álmok
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.
RészletesebbenKOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi
KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!
EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az
RészletesebbenMagyarok, Románok, Szerbek, Szlovákok, Romák, Zsidók közös kultúránk közös értékeink! avagy Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés...
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Magyarok, Románok, Szerbek,
RészletesebbenHelyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához
Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenAZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen
AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben
RészletesebbenÖnálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/
Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenSzólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.
Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R
RészletesebbenAlapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük
Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével
RészletesebbenVállalkozói Akadémia
Vállalkozói Akadémia Videoton Képzı Központ 2010-2011. Vállalkozói Akadémia Régrıl ismert az a tény, hogy egy vállalkozás eredményességét és fejlıdıképességét milyen mértékben befolyásolja a vállalkozás
RészletesebbenAz egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció
Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók
RészletesebbenElkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt
Elkötelezettség a Kiválóságért Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi suliban Élet a Tóvárosi
RészletesebbenFiatalokkal dolgozol? Szeretnél lehetıséget teremteni a szervezetetekben / intézményetekben lévı fiataloknak arra,
Projektmenedzsment a nemzetközi ifjúsági projektekben 90 órás képzés fiatalokkal foglalkozó szakemberek számára nemzetközi projektmenedzsment témakörben A képzés szervezıje: NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági
RészletesebbenMunkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia
Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenKreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás
RészletesebbenA STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ
ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi
RészletesebbenHelyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához
Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenVédett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése
Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenPROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban
PROJEKTTERV Értünk, csak mi tehetünk! Diákvezető képzés a kollégiumban Időpont: 2010. február 22. A projekt célja: A diákok jogi tudásának, ismeretének bővítése, gyakorlati feladatok keretében felkészíteni
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY 1. Ismertesse a deviáns viselkedés kialakulásának társadalmi okait, magyarázatait! Jellemezze a deviáns viselkedésformákat Magyarországon!
RészletesebbenÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára
ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT
A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.
RészletesebbenTANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita
TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı
RészletesebbenKörös körül a világ. Kőrösi Tibor. A Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciája szeptember SZARVAS
Kőrösi Tibor Körös körül a világ A Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciája 2017. szeptember 22-23. SZARVAS Körös Tehetséggondozó Egyesület Békéscsaba MAGYAR TEHETSÉGGONDOZÓ TÁRSASÁG
RészletesebbenInterkulturális kommunikáció kurzus
Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok
Részletesebben100 játék IV. Szakmai nap
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * 100 játék IV. Szakmai nap a
RészletesebbenA Menedék képzéseinek. Hegedős Réka
A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató
fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos
RészletesebbenA Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái -
A Múzeumok és Látogatók Alapítvány felnıttképzési programjai konferenciái és mőhelymunkái - Az Alapítvány A Múzeumok és Látogatók Alapítvány 2004. januárjában azzal az alapvetı célkitőzéssel jött létre,
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN
SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.
RészletesebbenTÁMOP-3.1.4-08/1-2009-0019. Egészségnap órarend. Háztartási balesetek megelőzése 04.terem. A nemi élet kockázatai 103.terem
Egészségnap órarend 9/a 014.terem 9/b 014. terem 9/c 10/a Szív, ér és 10/b Szív, ér és 10/c 11/a játék, játék, játék, játék, 11/c játék, játék, 07.terem 12/b Elsősegély 016.terem 12/c 07.terem Elsősegély
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenPEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM
PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl
RészletesebbenNonprofit szervezeti menedzsment területek
XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2
RészletesebbenA mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés
FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner
RészletesebbenInformatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában
Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés
Részletesebbensegítı tartalmak Projektoktatás elméleti kereteinek megismerése A probléma megfogalmazásának képessége.
1. Projekt modul Az együttmunkálkodás, a pedagógiai pszichológiai problémák megsokasodása, a tevékenységorientált oktatás hiánya. Téma/ Modulegység 1. 1. A projektoktatás Probléma/cél Napjaink oktatásában
RészletesebbenHelyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához
Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő
RészletesebbenEFOP Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel
EFOP-3.3.7-17-2017-00027 Kreatív közösségi iskolák létrehozása élménypedagógiai és projekt módszerekkel A projektben részt vevő intézmények Szandaszőlősi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Damjanich
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenZsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek
Zsiday Krisztina Európai szintő Képzés Képzıknek Az elmúlt évek tapasztalataira építve a Youth-Partnership, az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Ifjúsági Fórum, a Nemzeti Ifjúsági Irodákkal
RészletesebbenBeszámoló. a Magyar Kolping Szövetség Grundtvig Egész Életen át Tartó Tanulási Programja keretében szervezett. Csapatépítı Programról.
1 Beszámoló a Magyar Kolping Szövetség Grundtvig Egész Életen át Tartó Tanulási Programja keretében szervezett Csapatépítı Programról Mottó: Egyedül minden nehéz, együtt semmi sem lehetetlen. (Széchenyi)
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /
KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenIgazgató: Szabó Győzőné
JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,
RészletesebbenII/2. számú melléklet ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda címet már KORÁBBAN ELNYERT intézmények számára a cím újabb elnyerésére
II/ számú melléklet ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda címet már KORÁBBAN ELNYERT intézmények számára a cím újabb elnyerésére Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır szakképesítés Masszázs alapozás modul. 1.
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenNon-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül
Non-formális tanulás útjai az önkéntes munkán keresztül 2009. június 22. 1 Voluntarius = Hajlandó Személyes szabad akaratból Anyagi ellenszolgáltatás nélkül Szabadidejét áldozni egy ügyért Egy közös jó
RészletesebbenTI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
RészletesebbenHospitálási jegyzıkönyv
Hospitálási jegyzıkönyv Általános információk Hely: Báthori István Középiskola és Szakiskola Sajókazai Tagintézménye Sajókaza, Ady Endre út 2. Idıpontja: 2011. április 11. Tanít: Nagyházi Zoltán Osztály:
RészletesebbenROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban
Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti
Részletesebben