CONSTANTINUM Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Kollégium

Átírás

1 CONSTANTINUM Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Kollégium Helyi tanterv és tantárgyfelosztás Általános iskola (A Pedagógiai Program IV/a sz. melléklete) Kiskunfélegyháza 2010.

2 "Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez maghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során." (Max Plancot) Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály 1. Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyag ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) összehangolását. 2. Fejlesztési követelmények A megfelelő olvasási és íráskészség kialakítása, pontos és alapos szövegértés elsajátíttatása. 2

3 A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező, a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedezhetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban. Az önálló tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása 3

4 Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. 3. Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. Digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes sokszor igen esetleges elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat 4

5 elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság. 4. Témakörök, tartalmak, óraszámok 1. évfolyam Heti óraszám: 8 óra Évi óraszám: =288 óra Témakörök, tartalmak Órakeret Kultúrált nyelvi magatartás, beszédművelés 18 Az olvasás-írás tanulásának előkészítése 32 Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Az olvasás jelrendszerének megtanítása 54 5

6 Az írás jelrendszerének megtanítása 135 Az írott betűalakok tanítása. Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Irodalomolvasás, szövegértés 70 Betűismertetés és olvasásgyakorlás. Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. Tanulási képesség könyv- és könyvtárhasználat 4 Könyvtári informatika Társadalmi ismeretek 7 Informatika 4 Programok; ismert honlapok futtatása Témakörök, tartalmak Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 20 Az olvasás-írás tanulásának előkészítése 50 Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Írástanítás, íráshasználat 120 Az írott betűalakok tanítása. Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Olvasás, irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 65 Betűismertetés és olvasásgyakorlás. Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 4 Könyvtári informatika Informatika 4 Programok; ismert honlapok futtatása Beszédkészség, Az olvasás-írás tanulásának előkészítése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció 6 Tananyag A beszéd és a beszédértés fejlesztése

7 információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás Helyes ejtés, szövegértés, szövegalkotás Írástanítás, íráshasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, írás, helyesírás, szabálykövetés Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Az írás megtanulásának technikai alapozása Tananyag Az írott betűalakok tanítása. Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Olvasás, irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) környezeti nevelés tanulás hon-és népismeret beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés, hangos olvasás, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció Tananyag A beszéd és a beszédértés fejlesztése Betűismertetés és olvasásgyakorlás Olvasási gyakorlatok Drámajátékok Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás: mesék, versek, történetek gyermekjátékok a népköltészet és a műköltészet köréből; beszélgetés a természetről és a természetvédelemről empátia, pozitív és negatív viselkedésminták önkifejezés és együttműködés A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép, önismeret tanulás Tananyag A tankönyvhasználat tanulása: a tartalomjegyzék használata A füzetvezetés alapjainak megismerése Látogatás a könyvtárban: a könyvtárhasználat alapjai 7

8 önálló feladatvégzés, lényegkiemelés A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem határozza meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. évfolyam Heti óraszám: 8 óra (5 óra olvasás, 2 óra nyelvtan, 1 óra írás) Évi óraszám: =288 óra Témakörök, tartalmak Órakeret Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés 14 Irodalomolvasás, szövegértés 96 Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség 56 Olvasásgyakorlás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás 22 Íráskészség 49 Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Nyelvtani és helyesírási ismeretek 73 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Tanulási képesség könyv- és könyvtárhasználat 4 Könyvtári informatika Társadalmi ismeretek 6 Informatika 4 Programok; ismert honlapok futtatása Témakörök, tartalmak 8 Órakeret

9 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés 9 Tananyag Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése. Tananyag Szövegfeldolgozás: prózai szövegek, versek, mondókák, találós kérdések a népköltészet és a műköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek

10 Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák tanulás hon-és népismeret testi-lelki egészség énkép és önismeret beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság Drámajátékok Tananyag Az írástechnika fejlesztése Betűalakítás és kapcsolás Az írás eszközi használatának gyakorlása. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép, önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás Tananyag Az önálló tanulás képességének fejlesztése: szövegmondás; memoriterek tanulása - könyv- és könyvtárhasználat Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) tanulás hon-és népismeret 10 Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; betűrend, szótagolás; szótő és toldalék;

11 beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés - mondatfajták Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás: az időtartam jelölése: -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; -ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről; a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; a hagyomány szerinti írásmód; az elválasztás szabályai; a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válasz adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondással. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 a tanulók által gyakran használt szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással. 3. évfolyam Heti óraszám: 8 óra (3 óra olvasás, 3 óra nyelvtan, 2 óra fogalmazás) Évi óraszám: =288 óra Témakörök, tartalmak Órakeret Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés 8 Irodalomolvasás, szövegértés 65 Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség 12 Olvasásgyakorlás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás 74 Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. Íráskészség 30 11

12 Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat 4 Könyvtári informatika Nyelvtani, helyesírási ismeretek 81 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Társadalmi ismeretek 10 Informatika 4 Programok; ismert honlapok futtatása Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása Órakeret Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret 12 Tananyag Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése.

13 Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása, együttműködés, változások megértése Tananyag Szövegfeldolgozás: Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, természeti és társadalmi jelenségeket bemutató írások. Hétköznapi szövegek. Népköltészet és műköltészet. Dramatikus játékok. Műélvezet, átélés, belefeledkezés. Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák tanulás hon-és népismeret testi-lelki egészség énkép és önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése, írásbeli kifejezőképesség, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, kritikai képesség, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság Tananyag Az írástechnika fejlesztése: írásszokások megszilárdítása; lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata. Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 13

14 Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép és önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret élettapasztalatok felhasználása Tananyag Az önálló tanulás képességének fejlesztése: szövegmondás; memoriterek tanulása - könyv- és könyvtárhasználat önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) tanulás hon-és népismeret beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, szövegalkotás, írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: - mondatfajták; - szavak; - szófajok. Helyesírási szabályismeret és - alkalmazás. A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerű feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. Minimum öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajok megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. 14

15 4. évfolyam Heti óraszám: 7 óra (3 óra olvasás, 3:2 óra nyelvtan, 1:2 óra fogalmazás) Évi óraszám: =252 óra Témakörök, tartalmak Órakeret Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés 6 Irodalomolvasás, szövegértés 66 Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség 12 Olvasásgyakorlás. Szóbelis és írásbeli szövegalkotás 55 Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat 4 Könyvtári informatika Nyelvtani, helyesírási ismeretek 93 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Társadalmi ismeretek 12 Informatika 4 Programok; ismert honlapok futtatása Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Órakeret 15

16 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása, együttműködés, változások megértése Tananyag Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése. Tananyag Szövegfeldolgozás: Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetéből. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek. Drámajátékok Olvasásgyakorlás: hangos olvasás; néma olvasás. 16

17 Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák tanulás hon-és népismeret testi-lelki egészség énkép és önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése, írásbeli kifejezőképesség, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, kritikai képesség, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság Tananyag Az írástechnika fejlesztése: írásszokások megszilárdítása; lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata. Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép és önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret élettapasztalatok felhasználása Tananyag Az önálló tanulás képességének fejlesztése: szövegmondás; memoriterek tanulása - könyv- és könyvtárhasználat önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag információs és kommunikációs kultúra I) Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek. 17

18 tanulás hon-és népismeret A szófajokról tanultak bővítése, elmélyítése. Helyesírási szabályismeret és - alkalmazás. beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, szövegalkotás, írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés A továbbhaladás feltételei: Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám felismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használat. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. 4. Tankönyvek: 1. osztály: 2. osztály: - Az én ábécém, - Első olvasókönyvem, - Gyöngybetűk, - Szépen, helyesen!, - /Betűfaló/, - Arany ABC gyakorló olvasókönyv, 18

19 - Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet, - Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, - Írás-helyesírás munkafüzet. - Anyanyelvi gyakorlófüzet 3. osztály: 4. osztály: - Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet, - Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, - Anyanyelvi gyakorlófüzet. - Fogalmazás munkafüzet, - Eszterlánc, - Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet, - Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, - Anyanyelvi gyakorlófüzet, - Fogalmazás munkafüzet, - Gyöngyfüzér. 5. Tanulmányi segédletek, taneszközök: 1. osztály: 2. osztály: - betűkirakó, szótagkártya, szójegyzék, nagy tematikus képek, kézikönyvek, mesekönyvek (Gőgös Gúnár Gedeon) bábok; - video és videofilmek, diafilm, diapozitív, írásvetítő, fólia a tankönyv feladataihoz. - applikációs képek, kis és nagy ábécés tábla, helyesírási szótár, tanítói kézikönyvek, Ablak Zsiráf, szójegyzék, folyóiratok, bábkészlet; - dia- és videofilmek, lemezjátszó és lemezek, diavetítő, írásvetítő és fólia, magnó és kazetták. 3. osztály: - applikációs készlet, bábok, írók-költők arcképei, gyermeklexikonok, szépirodalmi- és ismeretterjesztő könyvek, vers- és mesekönyvek, ifjúsági regények, folyóiratok, Magyar Helyesírás Szabályai, Értelmező kéziszótár, szójegyzék; - magnó és kazetták, televízió, video és videofilmek, lemezjátszó és hanglemezek, diafilmvetítő és diafilmek, diavetítő és diasorozatok, írásvetítő és fólia, CD-lejátszó és CD-k. 4. osztály: 19

20 - applikációs készlet, bábok, írók-költők arcképei, gyermeklexikonok, szépirodalmi- és ismeretterjesztő könyvek, vers- és mesekönyvek, ifjúsági regények, folyóíratok, Magyar Helyesírás Szabályai, Értelmező kéziszótár, szójegyzék; - magnó és kazetták, televízió, video és videofilmek, lemezjátszó és hanglemezek, diafilmvetítő és diafilmek, diavetítő és diasorozatok, írásvetítő és fólia, CD-lejátszó és CD-k. 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás: 1. osztály: - Fejlesztő értékelés, órai aktivitás, szorgalom, gyakorló munka. - A témakörök végén írásbeli számonkérés. - Memoriter szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből. - Témakörönként folyamatos fejlesztő célzatú szöveges értékelés. - Tematikus mérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése, javítása. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 2. osztály: - Év elején a tanulók tudásszintjének felmérése tájékozódás szintjén (hangos és értő olvasásból, írásból). - Egy-egy témakör feldolgozása közben szóbeli tájékozódás. Befejezéskor írásbeli számonkérés. Értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Nyelvtan, írás-helyesírás, hangos olvasás és értő olvasásból folyamatos értékelés, motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből. - Gyakorló jellegű feladatok, gyűjtő- és kutatómunkák értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Házi feladatok folyamatos ellenőrzése és értékelése. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: érdemjegyekkel történő osztályozás, a munkaközösség döntése alapján esetleg szöveges értékelés is. 3. osztály: - Diagnosztizáló mérés tanév elején tájékozódás szintjén. - Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák szöveges illetve érdemjeggyel való értékelése. - Témakörök feldolgozása közben szóbeli és írásbeli értékelés. A témakörök befejezésekor szóbeli és írásbeli számonkérés. - Negyedévente szöveges, félév és év végén érdemjeggyel történő értékelés. - Félévkor és tanév végén évfolyamszintű felmérés helyesírásból, olvasás-szövegértésből és hangos olvasásból, érdemjegyre. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből, érdemjegyre. - Gyakorló jellegű feladatok értékelése pontozással, amely jegyre váltható. 20

21 - Gyűjtő- és kutatómunka értékelése /szóbeli, pontozás vagy érdemjegy/. - Félévkor és év végén érdemjegyekkel történő osztályozás től 4. osztály: - Tanév elején, tájékozódás szintjén diagnosztizáló mérés, félévkor és év végén évfolyamszintű felmérés nyelvtan-helyesírásból, olvasásszövegértésből és hangos olvasásból, érdemjegyre. - A témakörök feldolgozása során szóbeli tájékozódást végzünk /formáló-segítő/. - A témakörök végén írásbeli számonkérés /összegző-lezáró/ érdemjeggyel. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből érdemjegyre. - Helyesírási feladatok értékelése pontozással, amely bizonyos mennyiség után jegyre váltható. - Gyűjtőmunka és kutatómunka értékelése /szóbeli dicsérettel, pontozással vagy érdemjeggyel/. - Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategóriánként. 1. Célok és feladatok Matematika 1-4. osztály A matematika nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: - az alapvető matematikai képességek kialakításával, - a gondolkodás fejlesztésével, - a helyes tanulási szokások kiépítésével, - az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, - a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, - a pozitív attitűd alapozásával, - az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. 21

22 A fejlesztés fontosabb területei: - összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, - emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), - válogató-, osztályozó- és rendszerezőképesség, - adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, - lényegkiemelő képesség, - absztraháló- és konkretizálóképesség, - összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, - probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, - tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, - kreativitás, - analógiák felismerése, követése, - algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, - logikai gondolkodás elemi szinten, - tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, - a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: - a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, - segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, - kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, - formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességeket, - alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, - tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését, - valószínűségi játékokkal, megfigyelésükkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, - konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. 22

23 A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. 2. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejlesztjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk. A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásának képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a modell jóságát. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. 23

24 A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, ami a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: - az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, - a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, - megoldási tervek készítése, - kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, - feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, - indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. FEJLESZTÉSI FELADATOK, KOMPETENCIÁK Tájékozódás Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban Megismerés Tapasztalatszerzés Képzelet Emlékezés Gondolkodás Ismeretek rendszerezése Ismerethordozók használata Ismeretek alkalmazása 24

25 Problémakezelés és -megoldás Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek Kommunikáció Együttműködés Motiváltság Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás A matematika épülésének elvei A MATEMATIKAI KOMPETENCIÁK FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, - rendszerezés, kombinativitás - induktív következtetés A tanulók értelmi képességeinek - logikai készségének, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességeinek folyamatos fejlesztése A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése A tanulók önellenőrzésének fejlesztése A tervszerű és célirányos feladat-megoldási készség alapozása A kreatív gondolkodás fejlesztése A helyes tanulási szokások A kezdő szakasz alapvető feladata a matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését segíti elő, amely a tanulás más területén is hasznosítható; alkalmazható, gyakorlatra váltható tudást eredményez. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata; a megértett és megtanult fogalmak, az eljárások eszközként való használata; megoldási tervek készítése; kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése; indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése; 25

26 a megértés igénye; tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről; tankönyvek, feladatlapok önálló használata. Miután a fenti képességeket többnyire komplex módon érdemes fejleszteni, elengedhetetlen a tantárgyi koncentráció alkalmazása az iskolai munkában. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok 1. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Évi óraszám: =180 óra Tananyag témakörönkénti megoszlása Órakeret Számtan, algebra (126) Számfogalom a húszas számkörben 48 Műveletek értelmezése, műveletvégzés 44 Összefüggések szöveges feladatokban 34 Sorozatok, függvények (25) Sorozatok 13 Függvények 12 Geometria, mérés (20) Geometria 8 Mérés 12 Valószínűség, statisztika (5) 5 Informatika (4) 4 Programok; ismert honlapok futtatása Tananyag témakörönkénti megoszlása Gondolkodási és megismerési módszerek Osztályozás, rendezés, nyitott mondat, kombinatórika Számtan, algebra (126) Számfogalom a húszas számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések szöveges feladatokban Relációk, sorozatok, függvények (25) Sorozatok Függvények 26 Órakeret

27 Geometria, mérés (20) Geometria 8 Mérés 12 Valószínűség, statisztika (5) 5 Informatika (4) 4 Programok; ismert honlapok futtatása Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat Tananyag Tárgyak, síkidomok, testek, számok (20-as számkörben). Állítások igazságtartalmának eldöntése. Igaz, hamis állítások, nyitott mondatok. Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés és felismerés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat, szövegértés, helyes nyelvhasználat, változások megértése, elvonatkoztatás, értékorientációs képesség, összefüggések meglátása, önellenőrzés, kezdeményezőképesség, felelősségvállalás Tananyag Természetes számok a 20-as számkörben Személyek, tárgyak, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatása közös és eltérő tulajdonság alapján. A természetes szám többféle tapasztalati bázisa: darabszám, mérőszám, sorszám. Személyek, tárgyak megszámlálása, leszámlálása. A természetes számok előállítása mennyiségek mérőszámaként, a számok megjelenése sorszámként. A számok jele. Számok tulajdonságainak megismerése: összeg- és különbségalakjaik, bontott alak, számjegyek száma, páros, páratlan számok. Számok kapcsolatai: kisebb, nagyobb, egyjegyű, kétjegyű. 27