AJÁNLÓ. Kedves leendõ és jelenlegi Fõiskolások, Egyetemisták! Tisztelt Olvasók!

Átírás

1 strat.qxd :04 Page 7 AJÁNLÓ Kedves leendõ és jelenlegi Fõiskolások, Egyetemisták! Tisztelt Olvasók! A választás szabadsága egyszerre lehetõség és felelõsség. Nem csupán azt jelzi, hogy az egyén sokszínû viszonyok között igényének, érdekének, akaratának megfelelõen választ a fennálló lehetõségek közül. Többet jelent ennél. Megalapozott döntések meghozatalához ugyanis elengedhetetlen a szükséges információhoz való hozzáférés lehetõsége. Jelen kiadvány, a Felvi rangsor, éppen ezt testesíti meg, célja olyan információ közzététele, amely birtokában hallgatók és szülõk racionális döntést hozhatnak a jövõt illetõen. Egy-egy felsõoktatási intézménybe való jelentkezést megelõzõen nem csupán a túljelentkezési arányt szükséges figyelembe venni, hanem az adott intézmény által kínált kurzuskínálatot, az ott megszerzett tudás minõségét, értékét, valamint a késõbbi felhasználásának lehetõségeit. Ez utóbbi elvárás jelentõsége különös mértékben megnõtt, a gyakorlatorientáltság, a gyakorlatiasabb tudásformák iránti kereslet meghatározóvá vált napjainkban. Paradigmaváltás történt, ahol új fogalmi rendszerrel szembesülünk: olyan kifejezések mint mobilitás, átjárhatóság, élethosszig tartó tanulás léptek a régiek helyébe. A változó körülményekhez, viszonyokhoz való alkalmazkodás lényegében világszerte az oktatási rendszerek alapelemévé vált. Hazánk uniós csatlakozásával részévé vált annak a nemzetközi versenynek, amelyben hagyományai és jövõbeli törekvései révén Európát erõsíti. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan modern elemek jelennek meg a magyar felsõoktatási rendszerben, mint az oktatók hallgatók által történõ véleményezése, vagy éppen a felsõoktatási intézmények rangsora. Ezek mind-mind a minõségi képzés kontrolját képezik, s a visszacsatolás révén hozzájárulnak a magyar felsõoktatási rendszer innovációjához. A tények ismeretében nem csupán felsõoktatási rendszerünk adhat választ az új kihívásokra, hanem az egyén mozgástere is jelentõsen bõvül, szülõk és diákok hozhatnak megalapozott döntéseket. A Felvi rangsorral a továbbtanulni vágyók olyan térképet kapnak kézhez, amely megkönnyíti számukra a felsõoktatás világában történõ eligazodást. Kívánom Önöknek, hogy e kötet segítségével helyes döntést hozzanak, és sikeresen kamatoztassák a magyar felsõoktatási intézményekben megszerzett tudásukat. Üdvözlettel: Magyar Bálint oktatási miniszter 7

2 strat.qxd :04 Page 8 BEVEZETÔ EGYETEMI-FÔISKOLAI RANGSOROK: MI AZ ÉRTELME? MI AZ ÉRTÉKE? 8 Alig ismerte meg a felsõoktatási piac, a szolgáltató egyetem/fõiskola fogalmait a máshoz szokott közönség, immár a tájékoztatási, információs piac viszonyaival is meg kell barátkozniuk azoknak, akik a felsõfokú továbbtanulásra készülnek, illetve az egyetemek-fõiskolák helyzetemûködése iránt érdeklõdnek, ebben érdekeltek. Sokfélét hallani ugyanis a diplomák értékérõl, egy-egy szakterület vagy éppen intézmény jellegérõl, minõségérõl valamint az egész felsõoktatási rendszer átalakulásáról. Szempontok, értékek és érdekek sokaságában keresik a jelentkezések elõtt álló diákok, családjaik, a felsõoktatásban tanulók és az oktatói kar is a fogódzókat, érdemi és korrekt információkat. Ebben a helyzetben vállalta az Országos Felsõoktatási Információs Központ, a felvételi eljárás hivatott gazdája, hogy egyedülállóan átfogó, hiteles és gazdag adatbázisok, elemzések alapján segédletet kínál az egyetemek, fõiskolák összehasonlításával a tájékozódáshoz, mérlegeléshez. A munka elõzményei már korábban megjelentek: a felvi.hu elemzései 2003-tól, az Egyetemek mérlegen címû, nagy figyelmet keltett rangsor-könyv 2004-ben adott segítséget a felsõoktatási kínálat megismeréséhez. A mostani kiadvánnyal teljessé vált az OFIK összehasonlító jellegû tájékoztatási programja, hiszen egyetemisták, fõiskolások és a munkaadók körében végzett felmérések mellett a felsõoktatás statisztikái is megalapozták a karok, intézmények bemutatását. A felmérések, adatfeldolgozások és rangsorolások módszertani leírását a Tisztelt Olvasó megtalálja könyvünk errõl szóló fejezetében; itt csak arról szólunk, hogy mit kínál ez a fajta rangsorolás. Elsõsorban áttekinthetõ, szemléletes és érdekes információ-csoportosítást. Egyetemi és fõiskolai karokról szól a könyv, ami a felsõoktatási mûködés intézményszervezési szempontból megfogható egysége bár a hallgatók tanulmányi munkája és közösségi élete természetesen más szinteken is zajlik: szakokon, tanszékeken, egyetemi intézményekben. Ez is mutatja, hogy rangsorolásunk nem tart igényt sem kizárólagosságra, sem teljességre. Nem gondoltuk, hogy mindent elmondunk a felsõoktatásról. Csak olyan körben értelmezhetõk az általunk választott adatfeldolgozás módszerei, amelyek egymással összehasonlítható, széles kör számára elérhetõ oktatási bázisok. A mûvészeti vagy katonai képzési területek ezért kimaradtak a vizsgálatokból, de az orvosi képzés hallgatói felméréseit is az általános orvoskarokon, mint reprezentatív helyeken végeztük el. A teljes adatbázis is lényegesen gazdagabb, mint ami egy kötetben közölhetõ volna. Ezért kiválasztottuk a legfontosabbnak gondolt szempontokat, amelyek iránymutatóak lehetnek a tájékozódáshoz s ezek alapján rendeztük el szakterületenként a karok bemutatását. Elsõdleges törekvésünk a korrektség és átláthatóság volt. Ezért ahol adathiánnyal, a források bizonytalanságával találkoztunk, jeleztük bízva abban, hogy maga a kiadvány is hozzájárul a késõbbi adatszolgáltatások erõsítéséhez. Közös érdeke ez a felsõoktatás valamennyi szereplõjének. A könyv többször is jelzi majd, hogy nincs abszolút rangsor, nem lehet megjelölni A legjobb magyar egyetemet vagy fõiskolát. Azt sem állítjuk, hogy pontosan meg tudjuk mondani, milyen egy-egy egyetemi-fõiskolai kar. Arra vállalkoztunk, hogy a hallgatók véleményét és a statisztikai adatokat mutatjuk be, a munkaadók reflexióival megerõsítve. A korábbi kiadványok tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy igen hasznos tükör ez a felsõoktatásnak és igen hasznos segédeszköz a továbbtanulóknak. Leginkább pedig egy érdekes és tanulságos tanulási folyamat mindenkinek, aki megtiszteli érdeklõdésével kezdeményezésünket e könyv olvasásával vagy internetes formájának ( tanulmányozásával: intézmények, oktatók, hallgatók, jelentkezõk, kutatók együtt tanuljuk meg, hogyan kell értelmesen rákérdezni az új magyar felsõoktatás tényeire, jellemzõire és folyamataira. Így adhat ki-ki választ magának arra, hogy a saját rangsorában mi az elsõ, hol találja meg a legjobb választást.

3 strat.qxd :04 Page 9 FELVÉTELI STRATÉGIÁK A DIÁKOK FELVÉTELI STRATÉGIÁI HOGYAN VÁLASSZAK INTÉZMÉNYT? 1. Mi leszel, ha nagy leszel? legkorábban a leendô orvosok tudják Az országos kérdõíves felmérés során megkérdeztük a diákokat, hogy mikor döntöttek jelenlegi pályájuk, szakterületük mellett. Az egyetemre járók egyharmada csak a középiskola végén döntött arról, hogy milyen irányban tanuljon tovább. A diákok egy része hosszan mérlegeli, hogy mihez kezdjen, mások azonban magát a tanulást, tehát a diákéveket kívánják meghosszabbítani, és ezért döntenek egy bizonyos intézmény mellett. A legtöbb fiatal 14 és 18 éves kora között határoz, mindössze minden tizedik diák mondta magáról azt, hogy már kora gyermekkora óta tudta, hogy mi akar lenni. Minden 8-9. egyetemista úgy nyilatkozott, hogy csak az érettségi vizsga után döntötte el, hol tanuljon tovább esetleg úgy választotta jelenlegi intézményét, hogy nem közvetlenül az érettségi után felvételizett, vagy elõször máshová jutott be. A fõiskolások késõbb döntenek a továbbtanulásról, mint az egyetemisták: 100 megkérdezett közül mindössze 7-en nyilatkoztak úgy, hogy kisgyermekként választottak pályát, ezzel szemben több, mint egyharmaduk a középiskola utolsó évében határozta el, hogy hova jelentkezik továbbtanulni. Ebben valószínûleg szerepet játszik az is, hogy a fõiskolákat piacorientáltabb és gyakorlatiasabb tudást nyújtó intézményeknek tartják, mint az egyetemeket. Mikor döntötte el, hogy milyen szakterületen akar tanulni? egyetemi hallgatók középiskola legvégén 30,8% (1499 fõ) késõbb 8,7% (422 fõ) nem erre készült 4,2% (206 fõ) nem tudja 0,4% (19 fõ) kisgyerekkorban 11,1% (540 fõ) középiskolában 44,9% (2187 fõ) A különbözõ szakterületeket összehasonlítva az általános orvostudományi egyetemeken tanulók közül sokan (majdnem egyharmaduk!) kisgyermekként már orvosok akarnak lenni. A legkésõbbi pályaválasztók a bölcsészek: 15%-uk az utolsó pillanatokban határoz a humán tanulmányok mellett. 9

4 strat.qxd :04 Page 10 FELVÉTELI STRATÉGIÁK Figyelemre méltó, hogy a pályaválasztási döntéseket kevéssé befolyásolja, lányok-e vagy fiúk a válaszadók; hogy nagyvárosokban vagy kisebb településeken élnek-e vagy hogy milyen típusú középiskolában tesznek érettségi vizsgát. Egyedül az tûnik lényeges szempontnak, hogy milyen iskolai végzettséggel rendelkezik az adott diák családjában az apa (kenyérkeresõ). Azon egyetemisták/fõiskolások többsége ugyanis, akiknek az apja mindössze az általános iskolát fejezte be, az átlagnál késõbb, csupán a középiskola legvégén vagy az érettségit követõ években dönt úgy, hogy tovább tanul tehát a legalacsonyabb iskolai végzettségû apák gyermekeinek gyakorlatilag nincs esélyük a korai, értelmiségi elhivatottság megérzésére. Mindössze egy lényeges különbséget találunk a különbözõ szakterületek képviselõi között, mégpedig a kisgyermekkori pályaválasztás esetében. Az általános orvostudományi egyetemeken tanulók közel egyharmada (29,6%) emlékezett úgy, hogy már kisgyerekként elhatározta, hogy õ orvos lesz. Ezzel szemben viszont a többi szakterület képviselõihez képest a bölcsészek között szerepelnek viszonylag nagy súllyal (14,3%) a késõi pályaválasztási döntést hozók. 2. A pályaválasztást befolyásoló tényezõk az egyéni érdeklôdés a kulcs Mind az egyetemisták, mind a fõiskolások számára a pályaválasztást befolyásoló tényezõk közül a legfontosabb az egyéni érdeklõdés: 3 megkérdezett közül ketten ezért választják az adott intézményt. Viszonylag magasnak tûnik azonban azoknak az aránya is, akik már csak sokadik (4-7.) helyre sorolták a szakmai érdeklõdést. A táblázatból látható, hogy a lakóhely közelsége a legkevésbé lényeges szempont a felsõoktatási intézmény kiválasztásánál, de szerepet játszanak a családtagok tanácsai, a végzés után elérhetõ fizetés, és a diplomával megszerezhetõ állás társadalmi tekintélye, a tanárok és a barátok tapasztalatai. MILYEN TÉNYEZÔK BEFOLYÁSOLTAK A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN? (7-fokú skálán mérve, ahol 1: legfontosabb; 7: legkevésbé fontos) Egyéni Család Presztízs Pénz- Tanárok Barátok Lakóhelyi érdeklõdés kereset közelség átlagérték (egyetemisták) 2,1 3,6 3,8 4,0 4,2 4,5 5,4 átlagérték (fõiskolások)2,3 3,6 3,8 3,8 4,6 4,4 5,2 A pénzkereseti lehetõség szempontját érdemes külön megemlíteni, hiszen ez mutatja legjobban, hogy mennyit ér a diploma. Ebben a tekintetben egyértelmû különbségeket lehet kimutatni az egyes hallgatói csoportok között: például a közgazdászok, a jogász hallgatók és a mûszaki képzésben résztvevõk között van a legnagyobb szerepe az anyagi szempontnak. Az egészségügyi fõiskolások, a pedagógusnak készülõk, illetve a természet- és bölcsészettudományi képzésben résztvevõk körében a késõbbi kereseti lehetõség teljesen háttérbe szorult. 10

5 strat.qxd :04 Page 11 FELVÉTELI STRATÉGIÁK 3. Az intézményválasztás szempontjai a szakterületen belül a jó hírnév a legnagyobb vonzerô Egy adott szakma vagy hivatás melletti elhatározáson túl a továbbtanulni vágyó fiatal választása az azonos szakterületen képzést nyújtó intézmények között hosszú távra meghatározhatja a diákok szakmai beilleszkedését, elhelyezkedési esélyeit, illetve azt, hogy az egyetemi-fõiskolai éveket milyen légkörben, intézményi közegben töltik el. A felsõoktatási intézmények számára sem közömbös, hogy hányan felvételiznek egy adott fõiskolára vagy egyetemre, hiszen egymással is versengenek a diákokért, és a minél jobb képességû hallgatók megnyerése szakmai és anyagi érdek egyaránt. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a hallgatók milyen tényezõket mérlegeltek jelenlegi intézményük kiválasztásánál: INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS ELSÔ HELYEN MEGJELÖLT SZEMPONT (%) egyetemisták fõiskolások presztízs 52,2% 34,3% oktatás színvonala 16,0% 12,1% lakóhelyi közelség 12,4% 18,1% középiskolai eredmények 7,3% 17,5% egyéb 5,8% 5,9% pezsgõ intézményi élet 3,9% 5,9% ismerõsök is ide felvételiztek 1,7% 5,2% nem tudja 0,7% 1,0% összesen: 100,0% 100,0% Az egyetemisták/fõiskolások többsége az intézmény presztízsét, jó hírnevét tartotta a legfontosabbnak a választáskor. A második legfontosabb szempont az oktatás színvonala volt. E két tényezõ nyilván nem függetleníthetõ egymástól, ám a jelentkezõk számára a hírnév többet ért, mint a tényleges szakmai színvonal. Tény ugyanakkor, hogy egy felsõoktatási intézmény hírneve sokkal egyszerûbben megszerezhetõ információ, mint az, hogy milyen színvonalú oktatókat foglakoztat. A fõiskolások intézményválasztásánál meghatározó tényezõ a középiskolai tanulmányi eredmény (tehát, hogy hova könnyebb bekerülni), illetve a lakóhelyi közelség (hogy melyik intézmény van közelebb). Érdekes összefüggést lehet kimutatni a felvételi sikeresség és az intézményválasztás szempontjai között. Az adatok szerint, ha valaki az elsõ helyre megjelölt intézménybe jutott be, akkor az intézményválasztáskor elsõsorban az intézmény presztízse és az oktatás színvonala voltak a döntõ szempontok. Azok esetében viszont, akik nem jutottak be az elsõ helyre, egyértelmûen a lehetõségek (vagyis, hogy a középiskolai eredmények ezt tették lehetõvé ) domináltak, függetlenül attól, hogy második vagy sokadik helyen jelölték meg azt az intézményt, ahová bejutottak. Azaz elsõ helyen azt az intézményt jelölik meg, ahová szeretnének bejutni annak hírneve és színvonala miatt, azonban a második helyre már olyan intézményt írnak be, ahová szinte bizonyosan bejutnak a középiskolai eredményeik alapján, mintegy így bebiztosítva magukat. A fõiskolásokat külön megkértük arra, mondják meg, miért a fõiskolai képzést választották az egyetemi helyett. A válaszok szerint a végzés utáni könnyebb elhelyezkedés lehetõsége befolyásolta a megkérdezetteket a leginkább (30,0%) a fõiskolai képzés melletti döntésben. Egy jelentõsebb csoport úgy nyilatkozott, hogy csak fõiskolai szinten volt számára megfelelõ szak. A 11

6 strat.qxd :04 Page 12 FELVÉTELI STRATÉGIÁK megkérdezettek csak kisebb arányban tartották fontosnak azt a körülményt, hogy a fõiskola rövidebb képzési idõt jelent, és még kevesebben voltak, akik az alacsonyabb követelményszint miatt választották a fõiskolát. A válaszok alapján a hallgatók jelentõs része tervezi, hogy jelenlegi tanulmányai mellett elõbb-utóbb egyéb felsõoktatási képzésben (posztgraduális képzés, átképzés stb.) is részt vesz, amellett, hogy döntõ többségük nem szándékozik jelentõs pályamódosítást végrehajtani. Tudatában vannak annak is, hogy az általánossá váló élethosszig tartó tanulás meg is követeli az ismeretek folyamatos frissítését és bõvítését, illetve a továbbképzéseket és átképzéseket. 4. Jelentkezési stratégiák az egyetemistáknál beválik, a fôiskolásoknál kevésbé A felsõoktatási jelentkezést szabályozó rendelet alapján ma már mindenki annyi intézménybe adhatja be a jelentkezési lapját, ahányba jónak látja. Felvételt azonban csak egy helyre nyerhet. A jelentkezéskor megjelölt intézményi sorrend, illetve a kiválasztott intézmények száma a továbbtanulási stratégia fontos elemei. Minden ötödik egyetemista/fõiskolás csupán egyetlen helyre adta be jelentkezési lapját. A felsõoktatásban tanulók egyharmada három kívánatos intézményt jelölt meg a jelentkezési lapján, egynegyedük jelentkezett két helyre. Az ún. kizárólagos intézményválasztás leginkább a mûszaki és az agráregyetemeken tanulóknál jellemzõ, és legkevésbé a gazdasági egyetemi és fõiskolai karok hallgatóinál, ez utóbbiak annak idején akár négy intézményt is megjelöltek. Hány helyre adtak be a diákok jelentkezési lapot, amikor felvételiztek (egyetemisták)? 1 helyre 16,0% (751 fõ) 2 helyre 25,6% (1201) 5 helyre 7,1% (332 fõ) 6 vagy annál több 3,9% (181 fõ) 4 helyre 15,3% (718 fõ) 3 helyre 32,1% (1507) 12

7 strat.qxd :04 Page 13 FELVÉTELI STRATÉGIÁK Hány helyre adtak be a diákok jelentkezési lapot, amikor felvételiztek (fõiskolások)? 4 12% 5 7% 6 vagy több 4% 1 20% 3 33% Érdekesség, hogy minden ötödik orvostanhallgató 4 helyre adott be jelentkezést, ami ez utóbbiak esetében az összes képzõhelyet lefedi. Mivel a szakra rendszerint központi felvételi dolgozatot kellett írni, így egy felvételivel pályáztak négy helyre, minden bizonnyal arra gondolva, hogy az egyes intézményeknél egymástól eltérõen alakul a felvételi ponthatár. A megkérdezett orvostanhallgatók 94,4 százalékát az elsõ helyre felvették, a maradék hat százalékot pedig szinte kivétel nélkül a második helyre, így talán nyugodtan kijelenthetjük, hogy õk igen csak túlbiztosították magukat. Megjegyzendõ, hogy az elsõ helyre felvettek tekintetében az általános orvostudományi karok hallgatói járnak a szakterület közül. Ezek az adatok minden bizonnyal az orvosi szakma sajátosságaival, a szakterületet választók átlagosnál nagyobb elhivatottság érzésével, a jelentkezõk céltudatosságával magyarázhatóak. Hasonló tendenciákkal találkozunk a jogászok esetében is, hiszen közel egynegyedük (23 %) 5 vagy annál is több helyre jelentkezett, messze felülmúlva ezzel a többi szakterületet. Ezen óvintézkedés azonban a többségük esetében végül feleslegesnek bizonyult, hiszen 76,4 százalékukat az elsõ helyen megadott intézménybe vették fel. Összességében az egyetemre felvettek közel négyötöde reálisan mérte fel képességeit és esélyeit, így az elsõként (vagy esetleg a másodikként) megadott intézménybe jutott be. A fõiskolásoknál rosszabb az arány: kevesebb, mint kétharmadukat (62%), akiket a felvételikor az elsõ helyen megjelölt intézménybe vettek fel és viszonylag magas azoké, akiket a harmadik vagy sokadik helyre (16%). 2 24% 13

8 strat.qxd :04 Page 14 A NAGY RANGSOR HELYETT Összesített egyetemi fõiskolai sorrendek Ahány szempont, annyi rangsor Az egyetemeken, fõiskolákon széleskörû a képzés, sokfélék a kapcsolódó szolgáltatások, és legalább ilyen változatosak a felsõoktatási intézményekbe bekerülni szándékozó fiatalok intézményválasztási szempontjai mindezekbõl számos kombináció adódik arra, hogy kinek-kinek mi alapján legjobb egy intézmény. Ezért értelmetlen és eleve eredménytelen volna az a kísérlet, hogy felállítsuk a magyar felsõoktatási intézmények egyetlen és minden tényezõt figyelembe vevõ rangsorát. Természetesen érdekes egy-két jól megválasztott szempontból szakterületeken átívelõen is összevetni az intézmények adatait, hallgatói értékeléseit. Ezek közül mutatunk be néhányat, de csupán abból a célból, hogy kedvet csináljunk azoknak az egyetemi, fõiskolai sorrendeknek a böngészéséhez, amelyek már valóban alkalmasak arra, hogy összehasonlítva az egyetemi, fõiskolai karokat, eligazodást nyújtsanak a felsõoktatási intézményekbe jelentkezni szándékozók számára. AHOL A LEGTÖBBEN TANULNAK Minden felsõoktatási tagozatot, képzési formát figyelembe véve a legnagyobb hallgatói létszámok a négy magyarországi tudományegyetemen találhatók. Legtöbben a Pécsi Tudományegyetemen tanulnak, valamivel kevesebb hallgatója van az ELTE-nek és a Szegedi Tudományegyetemnek. Az egyetemek-fõiskolák mindennapi életét leginkább a nappali tagozatos hallgatók jelenléte határozza meg, õk azok, akik teljes körûen igénybe veszik az intézmények által nyújtott képzési és egyéb szolgáltatásokat. A legtöbb nappalis az ELTE karain található, ennél lényegesen kevesebben tanulnak a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de mindkét intézményben a magyar átlagnál (52%), jóval nagyobb arányban járnak a hallgatók nappali tagozatra (ELTE: 72%; BME: 68%). A legnagyobb létszámú magyarországi felsõoktatási intézmények 10-es listáján egy fõiskola található, a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola, elõkelõ helyezését elsõsorban a levelezõs és távoktatási képzésben résztvevõknek köszönheti. A legnagyobb hallgatói létszámú intézményekbe járó nappali tagozatos és összes hallgatói létszám PTE ELTE SZTE DE BME KRF BCE SZIE ME NYME összes hallgató nappali tagozatos hallgató

9 strat.qxd :04 Page 15 A LEGNÉPSZERÛBB INTÉZMÉNYEK A tudományegyetemek az élen Az elsõ helyre beadott jelentkezési lapokat figyelembe véve a népszerû intézmények listáján stabilan õrzi vezetõ szerepét négy nagy tudományegyetem (ELTE, PTE, SZTE, DE), ezek az intézmények a jelentkezõk több mint egyharmadát vonzották 2005-ben is. Az ELTE továbbra is igen nagy fölénnyel vezet, hiszen ide adta be a jelentkezési lapját az összes felvételizni szándékozó több mint egytizede! (Érdemes megemlíteni, hogy itt található a legnépszerûbb magyarországi kar is: az ELTE BTK-ra több mint ötezren jelentkeztek az idén.) A második és harmadik legnépszerûbb intézmény évek óta felváltva a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A Budapesti Gazdasági Fõiskola már több éve a legnépszerûbb fõiskolának számít (összességében ötödik a listán), jóllehet ebben az évben valamivel kevesebben jelölték meg elsõ helyen az intézmény valamelyik karát, mint tavaly. Itt mûködik a második legnépszerûbb magyarországi kar, a fõiskola jelentkezõi létszámának közel felét kitevõ Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kar is. Természetesen mindezeket a számokat sok tényezõ alakítja, közülük mindenképpen érdemes arra is figyelemmel lenni, hogy a Budapesten és a fõváros tágabban értelmezett agglomerációjában élõk száma önmagában is növeli az itteni intézmények rekrutációs bázisát. Az összes jelentkezõt figyelembe véve az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján (minden képzési forma és tagozat) 2005.(2004) Intézmény neve Jelentkezõk száma (fõ) (1.)Eötvös Loránd Tudományegyetem (3.)Pécsi Tudományegyetem (2.)Szegedi Tudományegyetem (4.)Debreceni Egyetem (5.) Budapesti Gazdasági Fõiskola (6.)Budapesti Corvinus Egyetem (8.)Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (13.)Semmelweis Egyetem (9.) Budapesti Mûszaki Fõiskola (15.)Veszprémi Egyetem A LEGNÉPSZERÛBB SZAKOK A legtöbben a társadalomtudományi szakokra jelentkeznek A jelentkezõk számának elmúlt évekbeli adatait vizsgálva látható, hogy a közgazdászgazdálkodási szakok népszerûsége töretlen, bár összességében a nagyobb gazdasági szakokra már kevesebben jelentkeztek az idén, mint 2004-ben. Az egyetemi közgazdász szak továbbra is vezeti a szakok listáját, a 2004-hez képest történt mintegy nyolcszáz fõs csökkenés nem sokkal haladja meg az általános jelentkezési szám változásának arányát. A jogász szak továbbra is a dobogón van a szakok népszerûségi listáján, hosszú évekig vezette a listát, 2003-ban és ben azonban a harmadik helyre esett vissza, idén a második. Az egyetemi bölcsész szakok népszerûsége jelentõsen növekedett: a magyar nyelv és irodalom és a történelem szakok mellett a pszichológia szakon az elõzõ évben közel hétszáz, ebben az évben pedig újabb hatszáz fõs növekedés volt tapasztalható. 15

10 strat.qxd :04 Page 16 A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezõk száma az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján, 2005 közgazdasági (egyetemi) jogász (egyetemi) idegenforgalmi és szálloda (fõiskolai) pszichológia(egyetemi) gazdálkodási (fõiskolai) kommunikáció(fõiskolai) kommunikáció(egyetemi) mérnök informatikus BSc mûvelõdésszervezõ (fõiskolai) magyar nyelv és irodalom (egyetemi) Budapesti túlsúly Ha az egyes népszerû szakokat intézményenként vizsgáljuk a jelentkezõk száma alapján, a legkeresettebb intézményekben meghirdetett szakok szinte kizárólag a fõvárosban találhatók, a 20-as listára mindössze a Veszprémi Egyetem Gazdaságtudományi Karán meghirdetett fõiskolai idegenforgalmi és szálloda szak került, de ez is csak a 19. az összesítésben. Mindez nyilván összefügg azzal, hogy jónéhány népszerû képzés csak itt zajlik (bûnügyi, színész), valamint a patinás budapesti egyetemek és fõiskolák népszerûek a vidéki településen érettségizõk körében is. A legtöbb népszerû szakkal a Budapesti Gazdasági Fõiskola rendelkezik, ezek közül három is a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fõiskolai Kar által meghirdetett képzés. A BCE, BME, ELTE egyaránt 3-3 slágerszakkal büszkélkedhet a 2005-ös évben LEGNÉPSZERÛBB SZAKOK INTÉZMÉNYEK SZERINT 16

11 strat.qxd :04 Page 17 A nappali tagozatos alapképzésre jelentkezõk száma, intézményenként az elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján Helyezés Intézmény Szak Képzés szintje Jelentkezõk száma 1. ELTE-ÁJK jogász egyetemi BGF-KVIFK idegenforgalmi és szálloda fõiskolai RTF bûnügyi fõiskolai SE-ÁOK általános orvostudományi egyetemi ELTE-PPK pszichológia egyetemi BCE-TK nemzetközi tanulmányok egyetemi SZFE színész egyetemi BME-VIK mérnök informatikus BSc BGF-KVIFK vendéglátó és szálloda fõiskolai BCE-GTK közgazdasági egyetemi BGF-PSZFK-BP általános közgazdasági fõiskolai BCE-KIK igazgatásszervezõ fõiskolai BMF-NIK mérnök informatikus BSc BME-ÉSZK építészmérnöki egyetemi ELTE-BTK angol nyelv és irodalom egyetemi BME-VIK villamosmérnöki BSc BGF-KVIFK kereskedelmi fõiskolai ÁVF vállalkozásszervezõ fõiskolai VE-GTK idegenforgalmi és szálloda fõiskolai BGF-KKFK külgazdasági fõiskolai 573 A LEGMAGASABB PONTHATÁROK 130 pont felett csak patinás fôvárosi karok Az elmúlt idõszakban kitüntetett figyelem irányult egyes szakok ponthatáraira. A pontszámítási rendszer bonyolultsága miatt félrevezetõ lehet egy-egy abszolút számot értékelni, de az egyes szakok ponthatárainak súlyozott átlagát karonként megvizsgálva már kiegyensúlyozottabb képet kapunk arról, hogy mely felsõoktatási karokon voltak általában magasak a ponthatárok. Az adatok alapján egyértelmû, hogy 2005-ben az elsõ tízbe csak fõvárosi egyetemek karainak volt esélyük bekerülni, kivételt képez itt a tizedik helyen a Szegedi Tudományegyetem orvosi kara. Ha képzési területenként vizsgálódunk, két szakcsoport dominanciája figyelhetõ meg: 3-3 kar gazdasági és egészségügyi szakjainak ponthatárai voltak szintén a legmagasabbak között 2005-ben. 17

12 strat.qxd :04 Page 18 Az egyes karokhoz tartozó szakok 2005-ös ponthatárainak súlyozott átlaga, nappali alapképzés (zárójelben a szakok típusa) Helyezés Intézmény, kar Szakok, ponthatár súlyozott átlaga 1. ELTE-TÁTK (gazdasági szakok) BCE-KTK (gazdasági) BME-TTK (természettudományos) SE-ÁOK (egészségügyi) BCE-TK (gazdasági) SE-FOK (egészségügyi) ELTE-ÁJK (jogi) BME-TTK (mûszaki) ELTE-PPK (bölcsész) SZIE-ÁOTK (egészségügyi)130 LEGNÉPSZERÛBB KAROK ÉS BEJUTÁSI ARÁNYOK A népszerû bölcsészkarokon átlagban minden negyedik jelentkezés sikeres A felvételizni szándékozók számára talán a jelentkezõk, felvettek létszámánál is fontosabb ezek hányadosa, azaz hány jelentkezõ jut egy-egy felvételt nyert hallgatóra. Ebbõl lehet részben következtetni arra, hogy milyen éles verseny várható az egyes karokon azonban fontos tudni, hogy ezek a számok nem mondanak semmit arra nézve, hogy milyen teljesítményre van szükség a felvételhez, hisz lehet olyan kar, ahol igen sokan próbálkoznak kevés helyre bejutni, viszonylag gyengébb eredményekkel. A legnépszerûbb karokat vizsgálva látható, hogy a legnagyobb verseny a bölcsészkarokon tapasztalható, itt négy jelentkezõbõl átlagban csak egynek sikerült bekerülnie 2005-ben. A nappali tagozatos alapképzésre, elsõ helyre beadott jelentkezési lapok alapján és az elsõ helyen felvett hallgatók létszáma, valamint ezek hányadosa (bejutási arány) ELTE-BTK BGF-KVIFK SZE-MTK PTE-BTK KRF-GFK DE-BTK SZTE-BTK ELTE-ÁJK SZTE-JTFK SZF

13 strat.qxd :04 Page 19 PRO SCIENCIA ARANYÉRMESEK Azt elmúlt öt évben az ELTE karainak hallgatói vagy friss diplomásai közül kapták meg a legtöbben a Pro Sciencia Aranyérmet. A kitüntetésnek még egy nyertes OTDK-dolgozatnál is nagyobb a rangja: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adja át minden év õszén azoknak a pályázóknak, akik tanulmányaik során kiemelkedõ teljesítményt nyújtottak. Pro Sciencia díjas lehet akár egy OTDK-munka, egy elõadás vagy egy tudományos alkotás Kar díjazottak 1. ELTE-TTK ELTE-BTK SZTE-TTK ELTE-ÁJK 7 5. BME-VIK 6 6. BCE-GTK 5 7. SE-ÁOK 5 8. PTE-TTK 4 9. SZTE-BTK ZMNE-KHK 4 AHOL A LEGTÖBB KÜLFÖLDI TANUL Orvoskarok és határon túli magyarok A hazai felsõoktatás egyre nyitottabbá válik a külföldrõl érkezõ egyetemisták elõtt, mégis, még mindig alacsony a nálunk tanuló külföldiek aránya. Mindezek következtében két jelenség figyelhetõ meg a hazai felsõoktatásban tanuló külföldi hallgatók létszámát tekintve: kimagasló arányuk az orvosi karokon, ahol elsõsorban nyugati és tengerentúli országokból érkezõ diákok tanulnak idegen nyelven. A külföldi diákok magas létszámának másik forrását a magyarországi intézményekben vagy a szomszédos országokban mûködõ kihelyezett tagozatokon tanuló határon túli magyarok jelentik, akik nyelvi akadályok nélkül részt tudnak venni a képzésben. A nappali tagozaton tanuló összes és ebbõl külföldi hallgató létszáma, 2004/ SE-ÁOK 40,4% BCE-GTK* GDF* DE-ÁOK BCE-KERTK* 13,3% 7,4% 23,2% 16,9% SZIE-ÁOTK SZTE-ÁOK 30,4% 20,5% PTE-ÁOK MÜTF* SZTE-TTK 5,4% 8,9% 4,7% külföldi hallgatók összes hallgató külföldi hallgatók aránya 19

14 strat.qxd :04 Page 20 HA ÚJRA VÁLASZTANÉK Minden szempontot mérlegre téve, az egyes egyetemek, fõiskolák értékelésének összesítéseként, elégedettségi indexként is felfogható azon hallgatók aránya, akik nem bánták meg, hogy oda vették fel õket, ahol most járnak egyetemre, fõiskolára, és ha tehetnék, újra az adott intézménybe jelentkeznének. Ha azt tekintjük, hogy hol volt a legnagyobb az újraválasztók aránya, feltûnõ, hogy a 10-es listára csak egyetemi karok kerültek fel, közülük három intézmény (SZTE, BME, ME) több karral is képviselteti magát a rangsorban. A szakterületek többfélék: gazdasági, bölcsész, mûszaki, orvosi, jogi és állatorvosi karok egyaránt szerepelnek. Ha most kellene beadnia a jelentkezési lapját, ismét ezt az intézményt választaná? Tíz intézmény, ahol az igennel válaszolók aránya a legnagyobb volt válaszadók közül 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 97,7% 96,9% 96,9% 96,9% 94,9% 92,7% 91,5% 91,0% 90,7% 90,2% SZTE-GTK BME-GTK DE-ÁJK SZIE-ÁOTK NYME-EMK ME-GTK ME* BME* PTE-ÁOK SZTE-TTK *mûszaki karok átlaga 20

15 strat.qxd :04 Page 21 A KÉPZÉSI TERÜLETEK LEGJOBBJAI A HALLGATÓK SZERINT A hallgatók intézményi értékeléseinek szempontjai két markánsan elkülönülõ csoportra oszthatók: szakmai, illetve presztízsmutatók (diploma értéke, szakmai színvonal, a diákok, intézmények tanulmányi menedzselése, az intézmény presztízse) szolgáltatási mutatók (oktatási infrastruktúra, épületek, intézményi légkör) A fentiek alapján két kategóriában és minden egyes képzési területen a legjobb helyezéseket elérõ intézményeket vizsgálva megállapítható, hogy a diákok igen pontosan érzékelik: a szakmai színvonal nem feltétlenül esik egybe az intézmények által nyújtott nem tanulmányi jellegû szolgáltatások színvonalával. Csak néhány képzési terület van, ahol mindkét szempontból egyazon intézményt emeltek ki a diákok. Ezekben az esetekben az intézmények mutatói általában jóval meghaladják a többi hasonló kar értékelését. (Ilyen kettõs gyõzelmet elérõ intézmény az egyetemek között a BME, míg a fõiskolai szintû képzésben az ELTE-TTK a fõiskolai tanárképzésben résztvevõ hallgatók véleménye szerint, valamint a mûszaki fõiskolák közül a Kecskeméti Fõiskola Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskolai Kara.) Az egyes képzési területeken belül legjobb helyezést elérõ intézmények (zárójelben az összesítésben azonos, de további bontásban valamivel gyengébb helyezést elérõ intézmények) EGYETEMEK agrár bölcsész természet- mûszaki jogi egészségügyi gazdasági tudományos szakmai NYME-EMK ELTE-BTK SZTE-TTK BME* ELTE-ÁJK SE-ÁOK BCE (ELTE-TTK) (PTE-ÁJK) szolgáltatás BCE-TÁJK DE-BTK ELTE-TTK* BME* DE-ÁJK DE-ÁOK DE-KTK (KE-ÁTK)(PPKE-BTK) (BME-GTK) FÕISKOLÁK agrár bölcsész természet- mûszaki tanító egészségügyi gazdasági tudományos szakmai SZTE-SZÉFK ELTE-BTK ELTE-TTK*** KF-GMFK KF-TFK DE EFK BGF- PSZFK SA szolgáltatás NYF-MMFK SZTE-JTFK** ELTE-TTK*** KF-GMFK DE-HPFK SE-EFK NYF-GTFK * mûszaki karok átlaga ** bölcsész szakos hallgatók véleménye alapján *** fõiskolai szintû képzés 21

16 strat.qxd :04 Page 22 A különbözô szempontokból LEGJOBBNAK TARTOTT EGYETEMek, FÔISKOLák A legmagasabb hallgatói értékelésben részesülõ intézmények különbözõ szempontok szerint Szempontok Egyetemek Fõiskolák Tanulmányi menedzselés Oktatók segítõkészsége KRE-BTK (4,14)KRE-TFK (4,70) Szakmai önképzési lehetõségek SZTE-GTK (4,04)KJF (3,85) Egyéni szakmai érdeklõdés kielégítése SZTE-GTK (4,02)KRE-TFK (4,02) Szakmai konferenciákon részvételi lehetõség SZTE-GTK (3,97)KRE-TFK (4,08) Végzés utáni elhelyezkedés segítése SZTE-GTK (3,78)KRE-TFK (4,31) Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége SE-ÁOK (3,99)BGF-PSZFK-SA (3,73) Képzés alatti munkalehetõségek biztosítása ELTE-TTK (3,95) DE-MFK (4,00) Oktatási infrastruktúra Számítógépellátottság BME* (4,16)NÜF-IBS/SZTE-JTFK (4,70) Könyvtár színvonala DE-KTK (4,41)DE-MFK (4,38) Tantermek felszereltsége DE-KTK (4,04)BKF (4,59) Épületek Intézmény épületeinek állapota PTE-ÁJK (4,62)SE-EFK (4,94) Intézmény megközelíthetõsége KRE-BTK (4,72)ÁVF (4,72) Kollégium színvonala SZTE-GTK (3,82)KRE-TFK (4,48) Intézmény külleme DE-KTK (4,66)SE-EFK (4,92) Egyetemi-fõiskolai légkör Intézményen belüli étkezési lehetõségek PPKE-BTK (4,15)DE-MFK (4,84) Kulturális lehetõségek PTE-BTK (3,91)KTIF (4,49) Sportolási lehetõségek VE-MK (4,16)KTIF (4,58) Általában az intézményi légkör SZTE-GTK (4,38)DE-MFK (4,50) Hallgatók tájékoztatása tanulmányi ügyekben SZTE-GTK (3,95)KRE-TFK (4,24) Intézményi demokrácia SZTE-GTK (3,87)KRE-TFK (3,88) Hallgatói önkormányzat tevékenysége SZTE-GTK (4,34)KRE-TFK (4,52) Oktatók és hallgatók viszonya KRE-BTK (4,18)KRE-TFK (4,36) * mûszaki karok átlaga 22

17 strat.qxd :04 Page 23 És végül egy áttekintés arról, hogyan értékelik szakterületenként a hallgatók intézményeiket! KÉPZÉSI TERÜLETEK KÜLÖNBSÉGEI A leginkább eltérõ megítélésû szempontok az egyes képzési területekhez tartozó intézmények átlagértékei alapján AGRÁR BÖLCSÉSZ JOGI MÛSZAKI ORVOS TANÍTÓ TERM.TUD. GAZDASÁGI Végzés utáni elhelyezkedés segítése 2,92 2,80 2,77 3,36 3,15 2,66 2,93 3,26 Kutatásokba való bekapcsolódás lehetõsége 3,22 3,03 2,97 3,21 3,47 2,72 3,21 3,03 Intézmény épületeinek állapota 3,04 3,26 3,66 3,00 3,45 3,35 3,71 3,91 Kollégium színvonala 2,76 2,77 2,84 2,96 3,29 3,31 2,97 2,86 Intézményen belüli étkezési lehetõségek 3,02 3,12 2,73 3,19 3,13 3,13 3,12 3,45 Sportolási lehetõségek 3,60 3,47 3,08 3,54 3,48 3,48 3,81 3,25 Oktatók és hallgatók viszonya 3,49 3,68 3,13 3,45 3,58 3,60 3,68 3,65 23