A SZIGETHALMI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZIGETHALMI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE"

Átírás

1 A SZIGETHALMI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2010

2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2

3 Pedagógiai program Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Helyzetelemzés... 8 Az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszerének alakulása... 8 Díjaink Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az intézmény tanulmányi helyzete Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai eszményeink Kiemelten kezelt célok meghatározása A képzés szakaszai A kompetencia alapú oktatás megvalósítása intézményünkben Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1-8. évfolyam) Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek Osztályfőnöki tevékenységek Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók Pedagógiai munkamódszerek A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon Mérés-értékelés A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösség fejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási órákon megvalósuló tevékenységek A tanítási órákon kívül megvalósuló tevékenységek Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba Hagyományőrző tevékenységek Szervezeti hagyományok Iskolatörténeti hagyományok Tantárgyi hagyományok A nevelő munka hagyományai Tanórán kívüli kapcsolatok hagyományai A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Tehetséggondozás A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái A különleges gondozást igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Sajátos nevelési igény A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Gyakorlati fejlesztőmunka A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásával kapcsolatos eljárások A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai programja Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének elemei A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere

4 16. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Egészségnevelési program Egészségnevelés Az iskola egészségügyi mutatói, a tanulók általános egészségi állapota Küldetésünk, jövőképünk, céljaink az egészségnevelés területén Rövid távú, konkrét céljaink, feladataink Az egészségnevelés iskolai területei Az egészségnevelés színterei a tanítási órákon Az egészségnevelés tanórán kívüli megvalósítása Gyógytestnevelés Az iskolán belüli kapcsolatok Az iskolán kívüli kapcsolatok Erőforrások Nem anyagi erőforrások Anyagi erőforrások Tájékoztatási lehetőség formái Környezetvédelmi nevelési program Helyzetelemzés A környezeti nevelés színterei az iskolában Tanórán kívüli programok Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelem mai célja A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere Nemzetközi fogyasztóvédelmi információk Az EU fogyasztóvédelmi politikája, szervezete A fogyasztóvédelmi oktatás színterei a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában Helyi tanterv A NAT és kerettanterv alapján készített helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatásról Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A házi feladat mint az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok A tanulók fizikai állapotának mérése A pedagógiai programmal és helyi tantervvel kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program és helyi tanterv elfogadása, jóváhagyása MELLÉKLET 144 4

5 1. Bevezetés Az intézmény általános jellemzői, adatai: Az iskola hivatalos elnevezése: Gróf Széchenyi István Általános Iskola 2315 Szigethalom, Thököly u. 37. Telefon/fax: Az iskola fenntartója: Szigethalom Város Önkormányzata (2315 Szigethalom, Kossuth L. u. 10.) Az iskola Alapító Okiratát szeptember 28-án hagyta jóvá Szigethalom Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete. Módosítás történt: július 1-jén, amelyet Szigethalom Város Önkormányzatának képviselő-testülete fogadott el. Az intézmény feladata az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. A fenti feladatokat az intézmény a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében látja el. Az iskola Szigethalom Város tanköteles tanulói számára biztosítja az iskoláztatási lehetőséget, de a létszámtól függően más településekről is felvesz tanulókat. A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk! (Gróf Széchenyi István) 5

6 A pedagógiai program és helyi tanterv módosítása a 243/2003. (XII.17.9.) Kormányrendelet a NAT bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a 28/2000. (IX.21. OM rendelet és a 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervről előírásai alapján készült. Iskolánk pedagógiai programját az oktatás irányítását végző minisztérium által kiadott, a mindenkori Nemzeti alaptanterv szerinti minisztériumi kerettanterv alapján készítette el. A NAT változásakor a tantervet az átdolgozott kerettanterv szerint módosítjuk. A minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmazzuk, amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított változata. A Nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatásban A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása oly módon, hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait határozza meg, megteremtve ezzel a közoktatás egységét. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált dokumentumokban öltenek testet. Az iskola környezete, a település rövid múltja Szigethalom területe Tököl községhez tartozott, amely az 1270-ből való oklevél szerint királyi birtok volt ban I. Lipót szerbeket, rácokat telepített be, akik ma is Tököl város törzslakosságát alkotják. Szigethalom a Szigetköz után a Duna legnagyobb magyarországi szigetén, a 257 km 2 területű Csepel-szigeten helyezkedik el. Az 1800-as években a település helyén akác- és nyírfaerdők voltak. Ezt a területet a tököli gazdák közös legelőnek használták. A múlt század végén, 1888-ban változást hozott a legelőterület felmérése és parcellázása. Erről tanúskodik az 1896-ból származó térkép, amely szerint 11 ház épült a településen és 1891-ben Szilágyi Lajos főszolgabíróról kapta a nevét. (Szilágyi-telep) 1891-ben megépült a Budapestet Ráckevével összekötő HÉV-vasútvonal. 6

7 A vasútvonal megépítése után szórványosan megindult az építkezés, a buckákba vájt lakásoktól a szép házakig minden megtalálható volt ban 16 tanulóval megindult az oktatás. A nagyobb építkezések az as években indultak meg, amikor a település postai kirendeltséget kapott. Az 1930-as években 5 nagybirtokos vásárolta meg a települést, így újabb parcellázások következtek és növekedett a lakosok száma is ban megépült a második tanterem, a tanulók létszáma ekkor 157 fő ig református és katolikus templom épült ben hivatalos postahivatal kezdte meg működését ben a település bekerült a telefonhálózatba. A Szilágyi-telep elnevezést 1940-ig viselte a település, ekkor kapta a Horthy-liget nevet, majd december 2-án kapta a végleges nevét, Szigethalmot ben az iskola önállósult, Vohányi Géza igazgatásával. A világháború idején sokat szenvedett a lakosság, az 1944-es bombázáskor a volt Repülőgépgyárban 2000 ember halt meg. A teljes újjáépülés 1948-ra fejeződött be, 1947-ben épült meg a végleges Duna-híd Szigethalom és Taksony között. Az 51-es út megépülésével, az ipartelepek létrehozásával (Csepel Autógyár, Pestvidéki Gépgyár) óriási fejlődésnek indult a falu. Az infrastruktúra elmaradott volt. A jó közlekedési lehetőség, a gyárak, a környező üzemek, a szép Duna-part és az erdő vonzotta ide az embereket ben létesült a Tüzép, gyógyszertár, mentőállomás és orvosi rendelő épült. A szolgáltatások terén cipész kisipar indult és patyolattal bővült a település ben villamosították a települést, 1953-tól filmszínház szórakoztatta a lakosokat ben bővült a BKV 38-as autóbusz útvonala a Csepel Autógyárig ben korszerűsítették az óvodát, 1963-ban bevezették a hármas váltásban történő tanítást az általános iskolában. Az 1970-es években új üzletsorok, áruházak épültek. Ekkor alakították ki a Duna-parti üdülőterületet, amely ma is nagyon szép ben 6 tanteremmel bővítették az iskolát ban buszpályaudvar épült és létrehozták az Öregek Napközi Otthonát ben a Gyermekek Évében megnyílt a harmadik, Csepel Autógyári óvoda. 7

8 1988-ban Marlyn-telepen átadták az új, 12 tantermes általános iskolát. Ez a jelenlegi Gróf Széchenyi István Általános Iskola, amelyben 40 pedagógus tanít és 23 tanulócsoport működik tól napjainkig fellendült az infrastruktúra, gáz-, víz-, telefon-, csatornahálózat épült ig sajnos felszámolták a gyárakat, megnőtt a munkanélküli lakosok száma ben kötetes nagyközségi könyvtárnak adott otthont Szigethalom. A lakosság egy része helyben dolgozik, 590 magánvállalkozó él a településen, a lakosság másik része pedig Budapestre, illetve a környékbeli üzemekbe jár dolgozni. Jelenleg a város lélekszáma kb fő. 2. Helyzetelemzés 2.1.Az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszerének alakulása Az intézmény szeptember 1-től működik. Az épületben - létrejötte óta - alapvető bővítés nem történt szeptember 1-jétől az iskola épülete akadálymentesített lett, amely lehetővé teszi a településen élő testi és érzékszervi fogyatékos tanulók fogadását is. A tornaterem, a konyha, az ebédlő és a büfé kielégíti az igényeket. A vetítőterem és az aula alkalmas kiállítások, műsorok, rendezvények megtartására. A számítógépes helyiség biztosítja a számítógépes ismeretek tanítását, de a pályázatokon nyert géppark növekedése miatt bővítésre szorul. Az orvosi és logopédiai szoba lehetővé teszi a tanulók helyben történő vizsgálatát és logopédiai kezelését. A tanulócsoportok számának növekedése miatt a kezdeti 12 tantermen kívül fel kellett használni a kiszolgáló és szertárhelyiségeket is, így jelenleg 25 tanteremben folyik az 531 tanuló oktatása. Az intézmény munkáját 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdálkodási előadó, 1 fő gondnok és további 18 fő technikai dolgozó segíti. 8 évfolyamos általános iskolánkban 23 tanulócsoport (11 alsó, 12 felső tagozatos), 3 napközis csoport, és 3 iskolaotthonos csoport (alsó) és 1 tanulószobai csoport (felső) működik. 8

9 Integrált oktatásban részt vevő SNI tanulók: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók: Hátrányos helyzetű tanulók: Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: Magántanuló: Veszélyeztetett tanuló: Ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanuló: 15 fő 19 fő 115 fő 34 fő 5 fő 40 fő 213 fő Főállású könyvtáros-tanító szervezi az iskolai könyvtárhasználattal kapcsolatos teendőket. A könyvtár állománya fejlesztésre szorul, a szertárak zsúfoltak, szükségesek lennének raktárak, valamint jó lenne egy nagyobb számítógépterem is. A lapos tetővel ellátott épület éveken keresztül beázott, gondot okozott a nem megfelelő hő- és hangszigetelés, a nyílászárók és a kopolit üveg javítása, pótlása. Megtörtént az intézmény rákötése a szigethalmi gáz- és csatornarendszerre. Szükséges az ablakok, ajtók javítása, mázolása. Szükség lenne az elhasználódott konyhagépek cseréjére, a karbantartási munkákhoz gépek, szerszámok vásárlására. Az iskola szemléltetőeszköz ellátottsága jónak mondható. Az oktató munkánkat interaktív táblák, projektorok, laptopok, CD-s magnók, hordozható nyelvi labor és írásvetítő, videók és DVD - tár is segíti. Szükséges a tanulókísérletekhez használt eszközök további fejlesztése. Az intézményben 40 pedagógus álláshely van. Szükséges lenne egy pszichológus és egy fejlesztőpedagógus szakember alkalmazása. A tantestület korösszetétele az alábbiak szerint alakul: éves 3 fő éves 11 fő éves 14 fő éves 12 fő Idősödik a nevelőtestület, amely egy részről a tapasztalatok gazdagodását, a kiegyensúlyozottabb munkavégzést, más részről a terhelhetőség végességét is jelzi. A nők aránya a tantestületben 90 %. A nevelőtestület iskolai végzettsége: egyetemet végzett 5 fő ált. isk. tanár szakkal 13 fő tanító speciális képesítéssel 16 fő tanító 5 fő logopédus-gyógypedagógus 1 fő 9

10 7 fő rendelkezik két-három diplomával, 3 fő folytat másoddiplomát eredményező tanulmányokat. Minden pedagógus rendelkezik a munkaköréhez szükséges képesítéssel. Anyagi és erkölcsi megbecsülésük sajnos elmarad a kívánt színvonaltól. A tantestület innovatív, szakmai felkészültsége, nyitottsága az új módszerek alkalmazására, összetartása jó. A továbbképzést, az önképzést a testület meghatározó része az értelmiségi létből, valamint a változásokból eredően fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja. A tantestület munkájában nyomon követhető az igényesség, az eredményre törekvés, az új iránti érdeklődés, a szakmai tudás tisztelet és a tanulókért érzett felelősség. Ez a garancia arra is, hogy a pedagógiai program megvalósításával színvonalas oktatást-nevelést tud biztosítani az idejáró tanulóknak Díjaink Iskolánk 20 éves fennállása alkalmából megkapta az Oktatási Miniszteri Elismerő Oklevelet. Környezetvédelmi munkánkért a Virágos Magyarország díjjal jutalmazták intézményünket. Ökoiskola címet nyertünk 2 alkalommal: 2006-ban és 2009-ben. Az OKAIM Minőségfejlesztési Védjegyet megkaptuk újabb 3 évre. A Köznevelés, az Új Katedra országos oktatási heti és havilapok rendszeresen írnak iskolánk sikereiről. 10

11 Egyed Jolán 2005-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Kitüntetésben részesült. Kerekesné Nagy Julianna 2008-ban a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Kitüntetésben részesült. Papp Zoltánné 2008-ban az Oktatási és Kulturális minisztertől Elismerő Oklevél kitüntetést vett át. Kiváló Pedagógus díjban részesültek a városi ünnepségen: Sorsz. Év Pedagógus neve: Horváth Katalin Gbúr Viktória Csiszér Mária Katalin Markó Tiborné Kerekesné Nagy Julianna Juhász Józsefné Némethné Egyed Jolán Papp Zoltánné Bóka Péter Mermeze Klára Kalmár Gabriella 11

12 Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk felső tagozatán: Sorsz. Év Pedagógus neve Vezsenyi Mária Dorottya Debreczeni Magdolna Csürke Olga Vidáné Wéber Adrienn Csvóricsné Csernyi Marianna Bihariné Kiss Anikó Takács Róbert Op Veasna Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk alsó tagozatán: Sorsz. Év Pedagógus neve Dr. Popovics Lászlóné Mészáros Krisztina Papp Zoltánné Sziklainé Fazekas Erzsébet Kartali Erika Bosnyák Gáborné Ráczné Nochta Tímea Nagyné Kirchner Katalin Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk technikai dolgozói: Sorsz. Év Név Somodi Lajosné Weinémer Tiborné Franku Mihályné Simon Lászlóné Szabad Istvánné Maróti Istvánné Bányai Márta Hemmer Ferenc 12

13 Az iskolai tanévzáró ünnepélyen az Év tanára díjban részesültek: Sorsz. Év Pedagógus neve Kerekesné Nagy Julianna Op Veasna Ráczné Nochta Tímea Elek Jánosné Juhász Józsefné Nagyné Mermeze Klára Kalmár Gabriella Papp Zoltánné Vidáné Wéber Adrienn Dr. Popovics Lászlóné Takács Róbert Dr. Hajnalné Nánási Katalin Bóka Péter Magyarné Huszár Ágnes Markó Tiborné Tóthné Kelemen Lilla Farkas Ágnes Czita Gáborné Akire névadónk is büszke lenne elnevezésű díjban részesült tanulóink: Fekete Csaba 4.b Egyed József 8.c Eggendorfer Noémi 4.b Adelmayer Dóra 8.c Várkonyi Annamária 8.c Nagy Richárd 4.c Galántai Tamás 8.d Bihari Anett 4.a Gyöngyösi Viktória 4.b Erdős Arnold 8.b Nagy Dorina 4.a Szépi Richárd 4.c Fodor Zsolt 8.a Borsodi Anna 8.b Gyöngyösi Katalin 4.b Benke Balázs 4.c Benke Fruzsina 6.b Szatmári Barnabás 8.c 13

14 Év Év tanulója díjat kapták Év sportolója díjat kapták Kovács Gergely 4.a Kabai Máté 4.a 2004 Miszlay Noémi 5.a Ferka Alexandra 7.c Tóth Bálint 7.c Szente Bernadett 4.b Molnár Ágnes 8.c Demeter Zsuzsanna 4.a Szűcs Gréta 8.b Varga Eszter 4.a Veress Norbert 8.a Kölcze Szabolcs 4.c Gonda Nikolett 8.b Batu Bernadett 4.c Szatmári Barnabás 8.c Pákozdi Norbert 8.a Gyöngyösi Alexandra 4.b Sinkó Henriett 7.d Különdíj: Olasz Alexandra 7.a Miszlay Noémi 7.a Retek Richárd 4.c Tóth Bence 8.b Tajti Krisztián 4.b Szabó Vivien 8.a Különdíj: Kovács Attila 8.b Kiss Gergő 4.a Czita Gábor 8.a A tanévben a Városi Sikerkönyvben szereplő tanulók és pedagógusok: tanév kistérségi, megyei, országos és nemzetközi versenyeinek eredményei Kistérségi Labdarúgó bajnokság III. kcs. I. hely Dóra Zoltán 5.b Tajti Krisztián 5.b Szépi Richárd 5.c Pálinkó Márk 5.c Sáfár Vilmos 5.c Kölcze Szabolcs 5.c Veres Dávid 5.c Rajzverseny I. hely Kalóczkai Ildikó 5.b Sváb Erik 5.c Benke Fruzsina 6.b Endrész Nikolett 6.c Kaszonyi Sándor 7.b Mészáros Dávid 7.b Molnár Anita 7.a Nagy Angelika 8.b II. hely Varga Dávid 3.b Szincsák Bernadett 6.b Felkészítő tanár neve Bóka Péter Op Veasna 14

15 Nagy Kitti 7.a Györfi Dóra 8.b Matematika verseny I. hely Benke Fruzsina 6.b Pákozdi Norbert 8.a Kiss Mátyás Levente 2.a Angol nyelvi szavalóverseny III. hely Balogh Adrienn 5.c Különdíj Sipos Eliza 7.a Szövegértési verseny III. hely Horváth Kornélia 5.a Kollár Melani 5.a Nagyváradi Nóra 5.a Vers-és prózamondó verseny I. hely Gyöngyösi Katalin 4.b III. hely Benyovszky Csenge 2.a Retek Mercédesz 2.c Versíró verseny I. hely Kóti Henriett 3.b Katasztrófavédelmi verseny II. hely Balogh Bianka 8.c Rendek Tímea 8.c Szatmári Barnabás 8.c Pákozdi Norbert 8.a Nyelvtan-helyesírás I. helyezett Kóti Henriett 3.b Nyelvtan-helyesírás II. helyezett Marton Dóra 3.a Nyelvtan-helyesírás III. helyezett Batu Bernadett 4.c Magyarné Huszár Ágnes Bihariné Kiss Anikó Mermeze Klára Sziklainé Fazekas Erzsébet Marschek Zsuzsanna Csürke Olga Mészáros Krisztina Mermeze Klára Ónódyné Papp Adrienn Kartali Erika Juhász Józsefné Tzintzisné Tárnoki Anita Gulyás Rita Matolcsi Erika 15

16 Nyelvtan-helyesírás Csapatverseny III. helyezett Batu Bernadett 4.c Vámosi Réka 4.c Ruckel Dzsenifer 4.c Matolcsi Erika Megyei Felkészítő tanár neve Röplabda bajnokság 3. kcs. III. hely Balogh Adrienn 5.c Portik Dóra 5.b Toldi Lídia 5.a Borsodi Fanni 6.a Kovács Cintia 6.a Nagy Barbara 6.a Szincsák Bernadett 6.b Molnár Anita 7.a Medveczky Alexandra 7.a Sáfár Lilla 7.c Farkas Ágnes Országos Futóbajnokság II. hely Mojzer Nikolett 5.c Balogh Adrienn 5.c Mikó Erika 8.c Rendek Tímea 8.c III. hely Agócs Dávid 5.c Sáfár Vilmos 5.c Modellező verseny IV. hely Kovács Norbert 7.b Felkészítő tanár neve Sziklainé Fazekas Erzsébet Hemmer Ferenc Nemzetközi Dalverseny III. hely Németh Viktória 5.b Felkészítő tanár neve Czita Gáborné 16

17 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját alsó és felső tagozatos igazgatóhelyettes és 5 munkaközösség-vezető segíti. Az iskola vezetőségének tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettesek - szakmai munkaközösség-vezetők - diákönkormányzat vezetője - gazdálkodási előadó Az iskola szervezetének vázlata Igazgató Alsó tag. igh. Felső tag. igh. Pénzügyi ea. Könyvt. Isk. titkár tanítók (of.) napk. otth. nev. isk.otth. nev. gyermekv. fel. logopédusgyógypedagógus szakos tanárok osztályfőnökök DÖK vezető tan. sz. vez. gyermekv. fel. élelm. vez. konyhai dolg. gondnok takarítók karbantartók 17

18 4. Az intézmény tanulmányi helyzete A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulói teljesítmények határozzák meg tanév végi eredmények Alsó tagozat: Kitűnő: 26 fő Jeles: 37 fő 1. évf.: 5 fő 1. évf.: 13 fő 2. évf.: 8 fő 2. évf.: 10 fő 3. évf.: 6 fő Nev.test.dics.: 1 fő 3. évf.: 7 fő 4. évf.: 7 fő Nev.test.dics.: 2 fő 4. évf.: 7 fő Kiválóan megfelelt: 1 fő Jól megfelelt: 47 fő 1. évf.: megegyezik a kitűnőkkel 1. évf.: 9 fő 2. évf.: megegyezik a kitűnőkkel 2. évf.: 21 fő 3. évf.: 1 fő 3. évf.: 17 fő 4. évf.: - 4. évf.: - Megfelelt: 85 fő Felzárkóztatásra szorul: 7 fő 1. évf.: 36 fő 1. évf.: 1 fő 2. évf.: 24 fő 2. évf.: 0 fő 3. évf.: 25 fő 3. évf.: 6 fő 4. évf.: - 4. évf.: - Évet ismétel: 3 fő Bukott 1-2 tárgyból: 1 fő 1. évf.: 1 fő 4. évf.: 1 fő 2. évf.: 1 fő 3. évf.: 1 fő Felső tagozat: Bukott 1-2 tárgyból: 9 fő Bukott 3 vagy több tárgyból: 4 fő 5. évf.: 1 fő 6. évf.: 3 fő 6. évf.: 7 fő 7. évf.: 1 fő 7. évf.: 1 fő 8. évf.: - 18

19 Jeles tanulók: 23 fő Kitűnő tanulók: 21 fő 5. évf. 7 fő 5. évf.: 10 fő 6. évf. 7 fő 6. évf.: 6 fő 7. évf. 5 fő 7. évf.: 2 fő 8. évf. 4 fő 8. évf.: 3 fő Nevelőtestületi dicséretben részesült: 3 fő alsó tagozat + 13 fő felső tagozat = 16 fő Az előző néhány évet tekintve javultak a tanulók alapkészségei. A szociokulturális hátrány nem küszöbölhető ki, de gondoskodással csökkenthető. Ebből eredően a tanulók egy része az alapkészségeket csak minimumszinten sajátítja el. A felső tagozaton a tanulás nagy gondot okoz számukra. A későbbiekben még fokozottabban kell fejleszteni a tanulók tanulásra történő felkészítését. Fontos, hogy az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a szóbeliség, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése. Fontos célkitűzésünk az oktatás módszereinek korszerűsítése. Iskolánk szeptember 1-jétől megkezdte az integrált oktatást. Ezzel egyidejűleg vezettük be a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink integrációs felkészítésének pedagógiai rendszerét. Iskolánkban jelenleg 39-ről 15 főre csökkent a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Közülük 8 fő SNIa (enyhe fokban értelmi fogyatékos),1 fő SNIa (beszédfogyatékos), 6 fő SNIb (a megismerő funkciók tartós zavara). 34 tanulónk halmozottan hátrányos helyzetű. 19

20 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai eszményeink, nevelési és oktatási alapelveink, közös értékrendünk Megcélzom a legszebb álmot, komolyan venni a világot, mindig szeretni és remélni, így érdemes a Földön élni. (Shakespeare) 5.1. Pedagógiai eszményeink: - A szülőföld, ország, nemzet, haza múltjának, jelenének ismerete. - Érzelmileg kötődjenek tanulóink a szülőföldhöz. - Ismerjék környezetüket, alakuljon ki a helyes természet- és környezetvédelmi szemléletük. - Éljenek egészséges életmódot. (Életvitel, táplálkozás, testedzés.) - Legyenek büszkék arra, hogy a szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanulói közé tartoztak vagy tartoznak. - Büszkén viseljék iskolánk jelvényét. - Váljon hagyománnyá iskolánk névadója szellemi örökségének ápolása. - Demokratikus légkörben készüljenek fel a későbbi társadalmi szerepvállalásra. - Tanulóinkat jellemezze az empátia, az együttműködés, a segítőkészség, egymás problémáinak megértése. - A tudásnak és munkának legyen becsülete. - Képességeikhez mérten törekedjenek minél magasabb szint elérésére. - Legyen felelősségük a jövőjük alakításában. - Legyenek tisztelettudóak, tudjanak felelősséget vállalni tetteikért. Iskolánk arra törekszik, hogy: - olyan feltételeket biztosítson, olyan iskolát teremtsen, amelyben a gyermek, a pedagógus és a szülő egyaránt jól érzi magát, - a diákönkormányzat segítségével demokratikus légkört alakítson ki, 20

21 - jól hasznosítható, teljesítményképes tudással, - a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró, - számítástechnikai alapismeretekkel rendelkező, - az iskolában és azon kívül szerzett információkat alkalmazni és rendszerezni képes, - a társadalmi elvárások értelmében, állampolgári kötelezettségeinek és jogainak gyakorlására kész gyermekeket neveljen-oktasson. Mindemellett iskolánk követelményelvű, a tanulási teljesítményt előtérbe helyező intézmény. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, - iskolánkban római katolikus, görög katolikus és református hitoktatás igény szerint választható, - iskolánk vallási és világnézeti téren semleges, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 21

22 Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetünkben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. - fontosnak tartjuk a másság elfogadását és elfogadtatását, az együttnevelést a mindennapi iskolai nevelő-oktató munkában - az együttnevelés során azt szeretnénk elérni, hogy: a sajátos nevelési igényű tanulók kövesse ép társait, növekedjen önbizalma és önállósága, alakuljon ki pozitívabb, reálisabb énképe, gyorsuljon fejlődési tempója, maradjon megszokott környezetében, az ép tanuló ismerje meg és fogadja el a másságot, legyen érzékeny társai nehézségei iránt, pozitívabbá váljon személyisége, - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a többi tanulóéval megegyező esélyt szeretnénk biztosítani az iskolai élet minden területén és hangsúlyozottan a továbbtanulásban. 22

23 Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található nevelési és oktatási intézményekkel, valamint közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományihoz híven továbbra is képviselhesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, 23

24 - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 24

25 6. Kiemelten kezelt célok meghatározása 6.1. A képzés szakaszai Kt.8. (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása intézményünkben A magyar pedagógia fejlődésében az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe. Az iskola sem vonhatja ki magát a társadalmi környezet változásai alól. A korunkra jellemző globalizáció, az információrobbanás, a demokratizálódási folyamatok automatikusan az iskola szerepének az újraértelmezését igénylik. Az iskola szerepe megváltozik, ma már nem csak azt várják el az iskolától, hogy ismeretekkel vértezze fel a tanulókat, hanem azt is, hogy ez a tudás úgynevezett alkalmazkodó képes tudás legyen. Tehát a kijelölt út az élethosszig tartó tanulás, a kulcskompetenciák megszerzése, amelyek a munkahely megőrzéséhez, egyes esetekben szakmaváltáshoz segíthetik az embereket. Az élethosszig tartó tanulás olyan meghatározás, amely az egyéni felelősséget helyezi a tanulási folyamat középpontjába. Kibővült, átstrukturálódott az iskola alapfeladata, vagyis a magyar közoktatásnak is váltania kell, mert fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, vagyis olyan kulcskompetenciákat kell kialakítania, amelyek hozzásegítik tanítványainkat ahhoz, hogy saját szakmájuknak, hivatásuknak megfelelően szakavatott, hozzáértő / kompetens / képviselői legyenek. 25

26 Tanítványainkat olyan készségekkel, képességekkel kell felvértezni, amelyek birtokában a továbbtanulásuk, a munkaerő-piacon való elhelyezkedésük esélyei növekedjenek. A magyar közoktatás versenyképességét, a hagyományos tananyaggal, módszerekkel, eszközökkel már nem lehet biztosítani. A világ változó igényeihez nekünk is alkalmazkodni szükséges. Az Európai Unió oktatással kapcsolatos legfontosabb alapelvét valósítjuk meg, amikor bevezetjük a kompetencia-alapú oktatást. A kompetencia: az ismeretek, képességek és attitűdök folyamatos fejlesztését foglalja magában, úgy hogy ennek megvalósításához motivált környezetet biztosítunk. A gyermekek személyiségfejlesztése nevelő-oktatómunka középpontjába került. Az iskolának a legfontosabb feladata, hogy a gyermekekben rejlő képességeket fejlessze, és a napi tevékenységét úgy szervezze meg, hogy adjon teret a különböző képességek fejlesztésére, gondozására, erősítésére. Fontos cél annak elfogadása, hogy a kompetencia azoknak az ismereteknek, magatartási és viselkedésjegyeknek az összessége, amelyek által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel - A tanár személyiségére és felkészültségére - A személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására - A gyermekek életkorának megfelelő támogató, új pedagógusszerep kialakítására - A tanár - szülő - gyerek kapcsolatra - Az iskola - szülői ház viszonyra A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. A kompetencia- alapú oktatás keretében a tanítandó tanagyag elsajátítására jellemző, hogy: - Együttműködésre épít. - Megváltoztatja a tanár-diák viszonyt - Hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra - Épít az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. Kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatás, amelynek elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, és amelynek eszközei a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. 26

27 1. Szövegértési-szövegalkotási kompetencia terület A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszteni, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Cél, hogy feloldódjanak az olvasási kudarcok okozta szorongások. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. 2. Matematikai kompetencia terület A számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. 27

28 Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). Fontos, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. 3. Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia terület Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint. 4. Természettudományi és technológiai kompetencia terület A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a 28

29 természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. 5. Digitális kompetencia terület A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. 6. A tanulás tanulása A tanulás tanulása a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 7. Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén 8. Vállalkozói kompetencia 29

30 A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. 9. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Eszményeink elérése érdekében az alábbi célokat fogalmazzuk meg: Célunk az átlagos képességű tanulókon túl a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, valamint a tehetségek gondozása, fejlesztése. Mindkét réteget készítse fel a tanulmányai folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, amelyhez megadja a szükséges ismereteket és erkölcsi alapokat. 30

31 6.3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1 8.évfolyam) A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Tézisek, tényszerű Mozgósító erejű, Konkrét feladatok, I. Azon Alkalmazott megállapítások - kijelentő mondatokban fogalmazva. célok felszólító mondatokban fogalmazva. tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk? folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk. módszerek, eszközök. Felsorolás. Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományo s, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképes ség és vállalkozói komp., - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint Fejlesszük az egész II. életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképess ég, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: is.hu A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejleszté s a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; 31

32 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánk a A tanulás tanítását és A tanulási stratégiák, A mérési, A diagnosztikus, fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek folyamatos fejlesztése és szilárd alapkészségek kialakítása. az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. formatív és szummatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont. szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. Lehetőséget biztosítunk a tehetséges tanulók alapfokú nyelvvizsgájának megszerzéséhez.. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása 32

33 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlensége t eredményezzenek! Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával segítjük. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása minden pedagógus számára kötelező. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT t. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a bátorító megengedő nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust.. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk én erős, jó komfortérzésű fiatalokat! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. A pedagógus a megszólíthatóság közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú csoportnyomás eszközeit is alkalmazza. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával. 33

34 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásáho z. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Az elemi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését! A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére.. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/ Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/ 34

35 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntéseket. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Társas kapcsolatok fejlesztése. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló-megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságr a nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési, ellenőrzési, minőségbiztosítási programjának megfelelően. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Én és a másik. A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté. Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. 35

36 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. Egységes évfolyamszintű bemeneti mérőlapok kidolgozása 1-4. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. évfolyamon. Differenciálás Kooperatív technikák Projektek Célunk az átlagos képességű tanulókon túl a lassan haladó, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integráltan oktatásuk. Az együttnevelést megvalósításával többet vállalunk, magasabb értékeket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Kiemelt feladatként kezeljük a tehetséges tanulóink gondozását, fejlesztését Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei - alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; - minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; - a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; 36

37 ember a természetben; földünk környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; 6.5. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; - a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; - alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); - a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; - alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; - támogassa az egyéni képességek kibontakozását; - az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; - a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; - tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; - erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; - a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; 37

38 6.6. Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait, az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 38

39 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 7. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek 7.1. Osztályfőnöki tevékenységek A nevelési munka során a házirend, az osztályfőnöki tanmenet illetve az éves munkaterv irányadó minden pedagógus kolléga számára a napi gyakorlatban. Az oktató-nevelő munka, valamint a tanórán kívüli nevelés a teljes nevelőtestület feladata. Az éves munka megalapozásaként minden osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal a házirend szabályait (napirend, jogok, kötelességek). Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. A nevelés színterei: - tanóra - óraközi szünetek - szabadidős tevékenység - szakkörök - kirándulás - erdei iskola 39

40 A közös munka és szabadidős tevékenység során különböző pedagógiai módszerekkel alakítjuk ki évről évre az elvárt erkölcsi normákat, tulajdonságokat. A módszerek széles skáláját alkalmazzuk munkánk során: - Egyéni beszélgetés - Csoport megbeszélés - Páros munka - Csoport munka - Kooperatív munkaforma - Drámapedagógiai eszközök - Játék (önismereti, együttműködési, bizalmi ) - Vita - Projekt munka A módszer megfelelő kiválasztása hozzájárul a tanuló személyiségfejlődéséhez függetlenül attól, hogy tanórán vagy azon kívül történik. Az alsó tagozaton nem áll rendelkezésünkre osztályfőnöki óra. A szokásrendszer kialakítása, a szabályok megbeszélése, személyiség fejlesztése, szociális kompetencia fejlesztése első osztálytól kezdve folyamatos. Felső tagozat évfolyamain heti egy óra osztályfőnöki óra is rendelkezésre áll. A tanmenet tartalmazza azokat a témaköröket, amelyeket feldolgozunk a gyerekek életkorának megfelelően. Ilyen pl. család, iskola, barátság, önálló tanulás, tanulási stílusok, tanulási szokások, szeretet, jó és rossz, önismeret, együttműködés, tolerancia. Leggyakrabban használt módszerek osztályfőnöki órán: - Vita - Beszélgetés - Kooperatív munka - Interjú - Drámapedagógia - Játék - Páros munka - Kérdőív 40

41 Ezen kívül akadnak az osztály életében aktuális feladatok: - Tanulmányi munka közös értékelése (havonta) - Közösségi munka, magatartás közös értékelése (havonta) - Ünnepi előkészületek (október 6-i ünnepély, október 23-i ünnepély, karácsony, március 15-i ünnepély, Széchenyi névadó ünnepély, anyák napja) - Közös program tervezése (mozilátogatás; fellépés a farsangon; színházlátogatás; kirándulás; erdei iskola stb.) A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, szerveznek, kutatnak, alkotásokat hoznak létre. Az osztályok az iskola közösségi életében is részt vesznek, programokat az éves munkaterv határozza meg: - Részvétel az iskolai ünnepélyeken (október 6-i ünnepély, október 23-i ünnepély, karácsony, március 15-i ünnepély, Széchenyi névadó ünnepély, anyák napja) - Részvétel iskolai rendezvényeken (Gála, Ki mit tud?, DÖK nap, Farsang, Széchenyi napok, projekt napok ) 7.2. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. 41

42 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását Követelés. A tanulói közösség célzó, beidegző Gyakoroltatás. tevékenységének módszerek Segítségadás. megszervezése. Ellenőrzés. Közös (közelebbi vagy Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. 2. Magatartási modellek Elbeszélés. A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése. Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. Műalkotások A követendő egyéni és bemutatása. csoportos minták A nevelő személyes kiemelése a közösségi példamutatása. életből. 3. Tudatosítás Magyarázat, Felvilágosítás a (meggyőződés beszélgetés. betartandó magatartási kialakítása). A tanulók önálló elemző normákról. munkája. Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk minden végzős diákja a 8. évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. 42

43 - rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően Pedagógiai munkamódszerek Az iskolánkban alkalmazott pedagógiai módszerek igen változatosak. Több év óta rendszeresen szervezett tantestületi és egyéni továbbképzéseken sajátítottuk el azokat az új módszereket, amelyekkel igyekszünk a tanulók megváltozott tempójához, érdeklődéséhez, képességeikhez alkalmazkodni. Mindegyikükhöz igyekszünk megtalálni a megfelelő kulcsot. Az ismeretek átadásában ma már első helyen szerepel a megtapasztaltatás, az elsajátíttatás. Így a frontálisan, a minden tanulóhoz egyformán szóló ismeretközlés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperatív technikák, a tanulói csoport- és páros munkák. Differenciálunk, hiszen nem kell minden tanulónak akkor és abban a témában ugyanott tartania. Ha képes rá, akkor hagyjuk előre futni, ha lassabban halad, hagyunk neki időt az érésre. Rendkívül izgalmas és a gyerekek érdeklődését hihetetlenül megnövelő munkamódszert is alkalmazunk: ez a projektmódszer. Ez azt jelenti, hogy az adott témán dolgoznak a gyerekek egy egész tanítási nap, vagy egy egész héten át. Ekkor minden tanítási órába beleszövik a témához kapcsolódó ismereteket, az életkoruknak megfelelően. A tanulók a szokásosnál is több önálló munkát kapnak, párokban, vagy csoportokban dolgoznak. A bevezető és a kezdő szakaszban az olvasási-, számolási- illetve írási készségek és képességek minél mélyebb elsajátíttatása a legfontosabb feladatunk. Ennek érdekében a szilárd alapismeretek kialakítására, a folyékony, hangos és értő olvasás, a szépen formált írás és helyesírás tanítására, az alapműveletek elvégzése mellett a szöveges feladatok önálló és hibátlan megoldására helyezzük a hangsúlyt. Célunk az irodalmi művek olvasására, a mozgásra igényt tartó és a kreatív művészeti tevékenységet kedvelő gyermekek nevelése (ének, zene, rajz). Törekszünk a könyv- és könyvtárhasználati 43

44 ismeretek elsajátítására és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztésére, a tanulás megtanítására, a beszédkészség és a kreatív gondolkodás fejlesztésére. Törekszünk tanulóink motiválására, a sikerorientált oktatásra, az elfogadó légkör kialakítására. Nagyon fontosnak tartjuk a szemléltetést, egyre gyakrabban használjuk az interaktív táblát. Az 5-8. évfolyamon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek 44

45 törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8. -a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon részben nem szakrendszerű oktatás keretei között, és a fejlesztő szakaszban a 7-8. évfolyamon, szakrendszerű oktatás keretei között. A évi LXI. és évi LXXI. törvények által történt módosítása következtében az 5-6. évfolyamon a kötelező (22,5 óra) és nem kötelező (5,625 óra) tanórákra fordítható időkeret 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A kt (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A felső tagozaton fontos feladatunk volt a nem szakrendszerű oktatás megszervezése és bevezetése szeptember 1-től az 5. évfolyamon. Hangsúlya: - alapvető készségek- és képességek fejlesztése - a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, ennek megfelelő oktatás megszervezése (csoportmunka, páros munka, nívócsoport) - egységes alapokra épülő differenciálás - kulcskompetenciák fejlesztése - a tanulási esélyegyenlőség segítése - a tanulók személyiségének széles körű kibontakoztatása - a tanítói és a tanári tanulásszervezés egysége (biztonságot ad, segíti a tagozati átmenetet) 45

46 Heti 7 nem szakrendszerű tanórát építettünk be a tanulók órarendjébe: 2 óra magyar nyelv és irodalom 3 óra matematika 1 óra angol nyelv 1 óra tanulásmódszertan A nem szakrendszerű oktatás keretein belül a kulcskompetenciák fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. Kulcskompetenciák: Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek: - Énkép, önismeret - Hon- és népismeret - Európai azonosságtudat egyetemes kultúra - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környezettudatosságra nevelés - A tanulás tanítása - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hatékony tanulásszervezéssel, a tanulók eltérő képességeinek, meglévő tudásának, érdeklődésének figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására - az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztésére - a kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére - a szociális kompetenciák fejlesztésére - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódásra - a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztésére. A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, tantárgyakhoz kapcsolódik. 46

47 Ennek során törekszünk arra, hogy az értékelés legyen: - az oktatás minden szintjére kiterjedő visszacsatolás - folyamatközpontú - fejlesztő - tanulássegítő - tanulói önreflexiót és önértékelést fejlesztő - hatékonyságnövelő. A tanulók teljesítményét félévi és tanév végi szöveges értékelés formájában minősítjük. A félévi értékelés során a: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - nehezen teljesített kategóriák megfelelőjével értékeljük a tanulók munkáját. A tanév végén rövid jellemzésben foglaljuk össze a tanulók nem szakrendszerű oktatás keretében nyújtott teljesítményét, az egyes készségeik-, képességeik és kompetenciáik fejlődését. A tanév folyamán mindvégig az érintett tantárgyak teljesítményének értékelésekor figyelembe vesszük a tanulók nem szakrendszerű tanórákon nyújtott teljesítményét is Mérés-értékelés Az első évfolyamon, az első félévben diagnosztikus képességfelmérést, úgynevezett bemeneti mérést végzünk minden tanulóval. Erre alapozzuk az első évfolyam egyes osztályaiban a fejlesztőmunkát. A második tanév elején megvizsgáljuk ennek a munkának a hatását és az elkövetkező pedagógiai tennivalókat ehhez igazítjuk. Az első évfolyamon végzett DIFER mérés A DIFER jelentése: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer Az aktuális tanév elején elvégzendő mérés feladata, hogy feltárja a tanulóknál a vizsgált alapkészségek szintjét. Ezek átlagát mutatja az AKI, az Alapkészség Index. A mérésnek köszönhetően megtudhatjuk, hogy tanulóink aktuálisan hol tartanak a fejlődésben, és az elkövetkezőkben mit kell még tenni, elérni. Ez a vizsgálati eszköz az iskolába lépő gyermekekre méretezett. (A vizsgált készségek fejlődése négyéves kor körül kezdődik, és a leglassabban fejlődő gyerekek között előfordulnak olyanok is, aki még 8-9 éves korukban sem jutottak el az optimum elsajátításáig). 47

48 Az iskolába lépő gyerekek között szélsőségesen nagyok a fejlődésbeli különbségek: az értelmi fejlettséget tekintve öt év, a szociális fejlettség (a magatartás) szerint hat év. Ezen kívül minden gyerek átlagos fejlettsége mögött a legkülönbözőbb (érésbeli, képességbeli, nyelvi, stb.) jellemzők is különböző fejlettségűek. Annak érdekében, hogy a különbségeket az eredményesebb nevelés, oktatás, az esélyegyenlőség szolgálatában jobban figyelembe lehessen venni, eredményesebben tudjuk kezelni, a DIFER t használjuk. A személyiség működését és fejlődését az úgynevezett alapkészségek, alapképességek és alapismeretek teszik lehetővé. Ezek képezik a személyiség alapját, alaprendszerét. Ennek megfelelően mérjük: - a szociális motívumot és készséget, - az írásmozgás-koordinációt készségét, - a relációs szókincset, - a beszédhanghallás készségét, - az összefüggés-megértés készségét, - a következtetés készségét, - az elemi számolási készséget. Az egyes készségeknél mért eredmények átlaga minden vizsgált tanulónál alapkészség indexet (AKI) eredményez, amelynek változását kontrollméréssel követhetjük figyelemmel. Az alapkészségek eredményei alapján készítünk a tanulóval kapcsolatosan fejlesztési tervet, és megtervezzük a vele kapcsolatos egyéni bánásmód stratégiáját. Minden tanév elején diagnosztikus mérést végzünk az egyes tantárgyakból a 2-8. évfolyamon. Ennek eredményeire alapozzuk a tanév eleji tananyagismétlést. Ezt az időszakot zárja le az év eleji felmérés, ezt követik az évfolyamonkénti és tantárgyankénti féléves, majd a tanév végén az év végi felmérések. A 3. és 4. évfolyamon, a tanév végén külső mérést is végzünk matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, amelyet az iskolától független pedagógiai szolgáltató intézmény állít össze és értékel a számunkra. Az ő értékelésük alapján dolgozza ki a bevezető és kezdő szakasz munkaközössége a következő tanév fő oktatási célkitűzéseit, kijelölve a megerősítendő szakterületeket. Tanulóink értékelése és minősítése az 1. évfolyamtól kezdődően a 4. tanév első félévével bezárólag szövegesen történik. Az értékeléskor nagyon fontos szempont a gyermekek erősségeinek, pozitívumainak kiemelése és az esetlegesen sikertelenebb területeken a segítségadás módjának kijelölése. 48

49 A kezdő szakasz, a 4. évfolyam tanulmányi munkájának eredményeit minden tanév végén az Országos Kompetenciamérés értékelése alapján elemezzük. Erre a szakmai elemzésre építjük az 5. évfolyamon történő nem szakrendszerű oktatást. Országos Kompetenciamérés az alapozó és a fejlesztő szakaszban A nemzetközi és a hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a szövegértés és a matematikai logika kompetencia területek fejlesztésére. Célunk az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatása, melyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az aktív társadalmi szerepvállaláshoz és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetenciamérés matematika tesztje főként a mindennapi életben előforduló matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll. Hasonlóak a szövegértési feladatok is, melyek a szövegrészletekben szereplő tények, összefüggések feltárását, a problémahelyzetek megoldását várják el a tanulóktól. Az Országos Kompetenciamérés a hatodik és a nyolcadik évfolyamos tanulókat érinti. Olyan mérés, melynek segítségével össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló iskolákkal. A kompetenciamérés elemzésére minden évben nagy gondot fordítunk, hiszen ez egy olyan sokrétű, komplex vizsgálat, melynek segítségével korrekt következtetéseket tudunk levonni tanulóink képességéről. Az elmúlt évek mérési eredményei alapján iskolánk a matematika területén az országos átlag szintjén, a szövegértés területén néhány ponttal az országos átlag fölött helyezkedik el. 49

50 8. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejleszt ésre törekszünk Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkez etét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) 50

51 személyiségfejleszt ő hatásának érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése. Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. készségét, eddze akaratát! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal. teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében terepgyakorlatként szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia antipátia kapcsolatok). célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség- 51

52 igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket. fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés! Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív! A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében. Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása. Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása. A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával. A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása A formális és informális emberiközösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommuniká-ciós technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 52

53 A tanulók értelmi nevelése Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Törekszünk a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatására. A kiváló képességű tanulók körében tehetséggondozást végzünk. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: az élő és az élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladat: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Kötelezően betartjuk a tanulók mindennemű hátrányos megkülönböztetésének tilalmát. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 53

54 A tanulók testi nevelése Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a mindennapos testmozgás megvalósítása. Feladatok: - az önálló ismeretszerzés igényének, képességének kifejlesztése - tudásra épülő, önálló vélemény kialakítása, érvelő megvédése - magyarságtudat kialakítása - nyitottság más etnikumok, népek hagyományai, szokásai iránt - felelősségérzet kialakítása önmaga, szűkebb és tágabb környezete iránt - felelősség a barátságban - felkészülés a társadalmi életben való aktív részvételre - egészséges életvitel, környezetvédelem - megalapozott pályaválasztás - a szabadidő tartalmas eltöltése - reális énkép, megalapozott önbizalom kialakítása. 9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 54

55 A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Jól működő diákönkormányzatunk (DÖK) a tanév során aktívan vesz részt a közéletben. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, névadó hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Feladatok: - a közösségi, közéleti tevékenység fejlesztése - az önkormányzás képességének kialakítása - a tanulók nemzeti tudatának erősítése - esztétikus iskolai környezet kialakítása - az iskola és a család pedagógiai kapcsolatának erősítése - a tanórán kívüli munka megszervezése - a szabadidő tartalmas eltöltése iskolánk félállású szabadidő-szervezőt alkalmaz. 55

56 10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanítási órákon megvalósuló tevékenységek Az iskola nevelői, a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulási folyamat végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - Az 1-4. évfolyamon a gyengébb képességű tanulók képességű tanulók képességfejlesztésen, felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. - A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. (Pl. önálló csoportos munkálkodás, kiselőadások tartása.) - Igény és lehetőség szerint nívócsoportok kialakításával is a személyiségfejlesztést szolgáljuk. A csoportbeosztás szempontja a tanulók adott tantárgyból elért eredménye. 56

57 10.2. A tanítási órán kívül megvalósuló tevékenységek Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében. - A napi időbeosztás jól illeszkedik a tanulók életkori sajátosságaihoz. - Az osztályban tanító pedagógusok a tanórák megtartásán kívül napközis tevékenységet is ellátnak. - Nincs hagyományos értelemben vett szószerinti házi feladat. Szükség van viszont a házi feladat funkcióit átvállaló önálló feladatokra, önálló tanulásra, melyre a 45 perces tantervi órák előtt vagy után kerül sor. - Az önálló foglalkozásokon minden esetben a tárgyat tanító pedagógus van jelen, így a tanítási órán szerzett információk alapján tudja, hogy ki az, akinek a feladat megértése nehézséget okozott. Így közvetlenül lehetőség van az egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra is. - A tanulók tankönyveiket, iskolai felszerelésüket csak hétvégén viszik haza, akkor is elsősorban azért, hogy szüleiknek megmutathassák munkájukat. - A nap folyamán az intenzív tanítási-tanulási időszak és a szabadidő váltja egymást, így egyenletesebb a tanulók fizikális és mentális terhelése. - Napirendünkben nagy szerepe van a szabadban eltöltött időnek is, a levegőzésnek, amikor a gyerekek kedvükre játszhatnak a szabadban. - Több lehetőség nyílik a tanulókkal való személyes beszélgetésre, élményeik, problémáik meghallgatására, a játék közbeni spontán és célzott megfigyelésre. - Több alkalom kínálkozik a közös programokra: a városi kulturális és szabadidős intézmények látogatására, sétákra, kirándulásokra. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon az 1-4. évfolyam számára összevont napközi otthoni csoport működik, ha ezt legalább több szülő kéri. 57

58 Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai ellátását. Részükre elsődlegesen biztosítunk férőhelyet és tanulmányi foglalkozásokon, a házi feladatok elkészítésében fokozottabb a nevelői segítségnyújtás. Diákétkeztetés A napközi otthonos tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. Iskolánk tanulói számára igény szerint ebédet biztosítunk. Az étkezési díjakat a fenntartó állapítja meg, s az iskolában kell befizetni. Célunk, hogy minden hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló részesüljön iskolai étkeztetésben Hagyományőrző tevékenységek A közösségi eszmék értékek megbecsülését, a valahová tartozás tudatát a hagyományok közvetítik. A hagyományok állandóságot, folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében, közösségteremtő és meggyőző erő. A hagyományok erősítik az adott intézményben való kötödést. Munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és tanulóifjúság véleményére, javaslataira valamint az SZMK elképzeléseit is figyelembe vesszük Szervezeti hagyományok Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által megválasztott, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A DÖK hagyományőrző tevékenységei Szeptember: A Diákönkormányzat alakuló ülése, a tisztségviselőinek megválasztása, a feladatok vállalása. A Diákönkormányzat működési elveinek meghatározása. Az éves munkaterv elfogadása. A házirend és az iskolai munkaterv megvitatása és elfogadása. A tisztasági verseny megszervezése az iskolavezető testületével. Magyar népmese napja. (Alsó tagozattal) 58

59 Október: Zene világnapja. Sulitakarítás. November: Felső tagozatos KI MIT TUD? December: AIDS-ellenes világnap. Mikulás (erdei és iskolai: 8. évfolyam) Január: Magyar Kultúra Napja. Február: Bálint napi posta. Felsős Farsang. Március: Nemzetközi Nőnap. Diákközgyűlés. Április: DÖK nap DÖK kirándulás. Május: A Madarak és Fák Napja. Sulitakarítás. Június: Környezetvédelmi világnap. Az éves munka értékelése. Év végi DÖK kirándulás Iskolatörténeti hagyományok Fontos feladatunk iskolánk névadójának, Gróf Széchenyi István emlékének ápolása. Nagy gondot fordítunk a legnagyobb magyar életútjának megismertetésére. Az évente megrendezésre kerülő Széchenyi napokon felelevenítjük emlékét, munkásságát. Irodalmi műveit, s a róla szóló könyveket kiállítjuk, az általa létrehozott intézményekkel is megismertetjük tanulóinkat. Részt veszünk az Országos Széchenyi Kör rendezvényein. 59

60 Évente ellátogatunk Nagycenkre, ahol koszorút helyezünk el emlékére. Ez egyben jutalomkirándulás is, ahol a tanulmányi versenyek díjazottjai, az iskola legjobb sportolói, valamint a kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók vesznek részt. Évente átadjuk az Akire névadónk is büszke lenne díjat egy-egy arra érdemes alsó és felső tagozatos tanulónak. A Széchenyi díj, oklevél és emlékplakett elnyeréséhez pályázatot kell beadni, odaítéléséről az igazgatóság dönt. Az iskola életét, tevékenységét bemutató évkönyv 10 évenként kerül kiadásra Tantárgyi hagyományok Nyílt tanítási órák szervezése Iskolánk különböző kistérségi és megyei versenyeket rendez. Megrendezésre kerül az alsó és felső tagozatos komplex tanulmányi verseny, 1-2. évfolyamos matematika verseny, és a parlagfű verseny. Részvételünk tanulmányi és kulturális versenyeken Országos levelező versenyek Iskolai, városi, kistérségi és megyei szintű szavalóversenyek Kistérségi kompetencia alapú szövegértés és matematika versenyek Matematika, helyesírási, informatika versenyek Rajzpályázatok A nevelő munka hagyományai Az óvodából az iskolába való átmenet segítése és az iskolába lépés előkészítése Az általános iskolába való belépés előkészítésének 1. programjaként, három alkalommal iskolába hívogatjuk az óvodás gyerekeket, változatos délutáni foglalkozásokkal, amelyekkel szorongásaikat, az iskolától való félelmüket szeretnénk oldani. Nem titkolt célunk az is, hogy a Szigethalomra csak nemrégen költözött családok bepillantást nyerjenek az iskolánk életébe, képet alkothassanak rólunk. 2. programként még a tavaszi szünet előtt, az érdeklődő szülők, ha úgy kívánják gyermekeikkel együtt, nyílt tanítási órákon vehetnek részt, ismerkedhetnek a tanítási órák hangulatával, az iskolánkba járó tanulókkal, az itt tanító nevelőkkel. 3. program az elkövetkező tanévre szóló beiratkozás. 60

61 4. program a leendő első osztályos tanító nénik a nagycsoportos óvodásokhoz látogatnak, tapasztalatcserét folytatnak az óvó nénikkel. 5. programként megtörténik az iskolai osztályokba való besorolás. A leendő első osztályos tanítók ettől kezdve már új tanítványaik fogadására készülnek. 6. programként az alsó tagozatos tanulók és a leendő tanító nénik köszöntik az iskola látogatására érkező, az iskolánkba beíratott, leendő első osztályos gyermekeket. 7. programként közös szülői értekezletre várjuk a leendő elsős gyermekeink szüleit, ahol tájékoztatást kapnak a legszükségesebb teendőkről és megtanácskozzuk az elkövetkező időben ránk váró közös feladatokat. Évente gálaműsort rendezünk, amelyen az év legsikeresebb produkcióit mutatjuk be tanulóinknak, a szülőknek és érdeklődőknek. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Gróf Széchenyi István születése, október 6-a, október 23-a, március 15. évfordulóján, karácsonykor, a tanévnyitás és a tanévzárás alkalmából, illetve a 8. osztályosok ballagásakor Tanórán kívüli kapcsolatok hagyományai Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente l tanulmányi kirándulást szerveznek. Ezek kapcsolódnak a tananyaghoz, a történelmi események színhelyeihez. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falin kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Élményszerűbb itt egy-egy tanagyag feldolgozása, a tanulás mellett megismerkedünk hazánk más tájaival is. A több napos együttlét alatt a közösségi élet minden területén gyakorlatot szereznek tanulóink. Az erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az alsó tagozatos gyerekek számára minden évben eljön az Erdei Télapó, mely városi rendezvénnyé nőtte ki magát. 61

62 A Szülői Munkaközösség segítségével SZMK bált tartunk. Múzeumlátogatások, művészeti előadások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. (Múzeum, színház, mozi, könyvtári foglalkozások.) A foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szervez, mintákat ad (pl. túrák, kirándulások, nyári, sí-, úszótáborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható, fokozatosan bővülő állományú iskolai könyvtár segíti elő. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, Internet, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységét függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 62

63 Énekkar, tánc-dráma, néptánc Iskolánkban az alsó és a felső tagozaton is működik énekkar. A közös éneklés öröme mellett tanulóinkat a zene szeretetére, zenei igényességre is neveljük általa. Az iskolai és a nagyközségi ünnepélyeken rendszeresen szerepel. A tánc és drámafoglalkozásokon tanulóink különböző szerepekben próbálják ki magukat, egy-egy szituáció rájuk gyakorolt hatását elemzik, megoldási módokat keresnek. A gyerekek megismerkednek a néptánc alapjaival, a tánc öröme, szépsége mellett megtanulják, hogy a közös produkció sikeréhez alkalmazkodniuk kell társaikhoz. Célunk, hogy a tanításon kívüli foglalkozásokon minél nagyobb létszámban vegyenek részt a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulóink. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a szülők meggyőzésével igyekeznek ezt elérni. A költségekkel járó programokhoz iskolánk alapítványától kérnek a gyermekek számára hozzájárulást. 11. A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Iskolánk kiemelten kezeli végzős tanulóink pályaorientációját. Minden lehetséges módon biztosítja a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket, fórumokat. Kihasználjuk az összes lehetőséget: - tanórákon változatos munkaformák alkalmazása, - képességek szerinti differenciálás, - korosztályhoz igazított motiválás, - versenyek, szakkörök felvételi előkészítők annak érdekében, hogy diákjaink megfelelő tudásszinttel, jól fejlesztett képességekkel lépjenek a következő szintre. Beiskolázási tevékenységünk központi feladatai közé soroljuk a középfokú intézményekkel való kapcsolattartást. Ez nem csak a konkrét feladatok ütemezését foglalja magába, hanem diákjaink eredményeinek nyomon követését is felöleli. Az iskolavezetés a pályaválasztási felelőssel együtt figyelemmel kíséri az iskola volt tanulóinak teljesítményét a középiskolákban. Tájékozódunk arról, hogy a tanulóink hány százaléka végzi el a választott középiskolát. Évek óta megfigyelhető tény, hogy a legjobb képességű tanulók sikeres felvételi vizsga után 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban tanulnak tovább. Erre büszkék is vagyunk, 63

64 ugyanakkor nagy gondot jelent, hogy a felső tagozaton kis számban maradnak tehetséges, versenyekre felkészíthető, kiváló képességű tanulók. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű továbbtanulóink számára is keressük a megfelelő lehetőségeket. (Az Útravaló ösztöndíj pályázat több hetedikes, nyolcadikos tanuló számára nyújt nélkülözhetetlen támogatást). Hagyomány intézményünkben a pályaválasztási szülői értekezlet, ahol a környező középiskolák kapnak bemutatkozási lehetőséget. E fórumunkra nem csak a nyolcadikos diákjainkat hívjuk meg szüleikkel együtt, szívesen látjuk a hetedik évfolyamról érkező érdeklődőket is. Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy az általuk kiválasztott iskolákban látogatást tegyenek. Minden diák három alkalmat vehet igénybe a középiskolák meglátogatására. A középiskolai jelentkezési lapokat a 8. évfolyamos osztályfőnökök töltik ki a szülők által megadott adatok alapján. Pályaorientációs tevékenységeink direkt és indirekt módon folyamatosan megjelennek a mindennapjainkban: - technika és életvitel órán (élet és pályatervezés címmel végzett projekt) önművelési programjainkban, - különböző munkanemek rendszeres végeztetése és értékelése során. - Kiemelt feladatunk a naprakész információk átadása, amelyet jól szolgál az iskolai oktatásunk során megszerzett számítástechnika, és médiaismeret. 12. Tehetséggondozás A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséges gyerekek felfedezését, a tehetségek gondozását minden nevelő feladatának kell, hogy érezze. A tehetséggondozás egy folyamat, melynek kezdete a felismerés, vége pedig (a tanár részéről) a siker elérése, a cél megvalósulása. Sikeres pályázatok, felvételi vizsgák, nyelvvizsgák, megyei és országos tanulmányi versenyek kiemelkedő helyezései ezek azok a tények, amelyekkel a tehetséggondozás eredményessé válik. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, városi, 64

65 megyei, regionális, országos és nemzetközi) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az idegen nyelv, a matematika és a testnevelés oktatása iskolánkban kiemelt szerepet kap. Idegen nyelv 3. évfolyamon a tanulók szabadon választható tantárgyként tanulhatják 4. évfolyamtól megkezdődik az angol nyelv heti 3 tanórai oktatása 7. évfolyamtól csoportbontásban történő oktatás (létszámtól függően) 7. évfolyamtól emelt szintű angol nyelvi oktatás heti +2 órában. Szeretnénk még több tanuló számára biztosítani a sikeres PITMAN nyelvvizsgát, amelyet minden évben több diákunk teljesít től hagyomány, hogy az idegen nyelv iránt érdeklődő 5-8. évfolyamos diákjaink iskolánk angol tanáraival Angliába, Skóciába utaznak, hogy a nyelvet eredeti környezetében gyakorolhassák, megismerhessék az angol nyelv kultúráját és továbbtanulásra motiváltak legyenek. Matematika A 2006/2007. tanévtől kezdődően matematika tehetséggondozó foglalkozást tartunk az 1. évfolyamtól kezdődően, heti 2 órában. A fejlesztő munkában megfogalmazott alapelvek a következők: - logikus gondolkodás fejlesztése 65

66 - ismeretszerzés, problémamegoldás - tanulás iránti érdeklődés és nyitottság fejlesztése - a környezethez való alkalmazkodás - a játék, mozgás iránti vágy természetes fejlődése - kíváncsiságra, érdeklődésre épített motiválás - mintaadás az ismeretszerzéshez - erkölcsi értékek tudatosítása - jellemformálás, személyiségfejlesztés Az általános fejlesztési követelmények között szerepel - az emlékezet - önismeret - problémamegoldó gondolkodás - konstrukciók - ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek - motoros képességek - a figyelem - és a kommunikációs képességek fejlesztése. A tehetséggondozó foglalkozásokon a feladatok mindig valamilyen matematikai problématerülethez köthetők (sorozatok, kombinatorika, alakzatok, stb.), de természetesen az alsóbb évfolyamokon a játékosság a fő szempont. Fontos az állandó segítségnyújtás, az önbizalom növelése, a pontos munkavégzésre szoktatás. A csoportos munkáknál, a közös és páros játéknál követelmény a másik elfogadása, a tolerancia, a kudarctűrés, a veszteni tudás, és azután az újrakezdés képessége. A felsőbb évfolyamokon már komolyabb matematikai problémák kerülnek elő a feladatmegoldás kapcsán. Harmadik osztálytól megkezdődik a versenyfelkészítés, a gyerekek problémamegoldó képességének, kreatív gondolkodásának fejlesztése, olyan életszerű problémahelyzetek teremtésével, melyek megoldásával felkelthető a kíváncsiságuk, mely esetleg további gondolkodásra késztetik őket. Testnevelés A testneveléssel elsődleges célunk a harmonikusan fejlett személyiség kialakításának hozzásegítése azzal, hogy a tanulók szeressenek mozogni, életük fontos részévé váljon a sport. Az 1-4. évfolyamon a heti 3 tanórán túl, évfolyamonként +2 órában emelt szintű oktatást folytatunk. 66

67 Az 5-8. évfolyamon a heti 3 tanórán túl, tagozati szintű lány és fiú csoportokban +2 órában emelt szintű oktatást folytatunk labdarúgás és röplabda sportágakból. Minden évben sok versenyen veszünk részt labdarúgás, röplabda és atlétika sportágakból. A jövőre nézve iskolánk egyik legfontosabb céljának a hatékony tehetséggondozást tekinti. Ennek megvalósításához azonban még jó néhány feladat áll előttünk. Úgy véljük, hogy a tehetség kellő kiaknázásához és a képességek maximális felszínre hozatalához a szakértelmen és a jó szándékon kívül, számos tárgyi és eszközbeli feltétel kellene. Hiányoznak a nívósan felszerelt szaktantermek. Néhány éven belül megvalósulhatna az, hogy minden tárgyból a legkiemelkedőbb tanulók részére, megfelelően felszerelt helyiségekben folyjon az oktatás. Idegen nyelvből hatékonyabban lehetne kis csoportos, nyelvi laboros rendszerben gondozni a tehetségeket és fejleszteni az adott nyelvérzéket, képességet. Szükséges lenne az iskolához új szaktantermek építése. 13. A különleges gondozást igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Az egész iskolánk befogadó integráló iskola. Ez azt jelenti, hogy a különleges gondozást igénylő gyerekeket is befogadjuk, és együtt neveljük oktatjuk őket az ún. többségi tanulókkal. A pedagógusok jól tudják, hogy minden tanuló különleges gondozást érdemel és igényel, mégis a fenti kategóriába azokat a gyerekeket soroljuk, akik részére a tanulási képességvizsgáló bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleményt állított ki, valamely képességének elmaradásáról, lassabb fejlődési üteméről, vagy egyéb speciális megtámogatást igénylő problémájáról. A 2004/2005. tanévtől iskolánk integrált oktatásban részesíti az integrálás feltételeinek megfelelő tanulókat. Előzmények A 2003/2004. tanévben ötven tanulónkat küldtük az 1. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz szakvizsgálatra. A vizsgálatot azért igényeltük ebben a tanévben, mert ettől a tanévtől alkalmazunk főállású gyógypedagógust-logopédust és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy tanulási nehézséggel küzdő gyermekeinket a szakértői bizottság véleménye alapján felzárkóztathassuk. A szakértői bizottság vezetője jelezte számunkra, hogy 8 tanulónknál sajátos nevelési igény merült fel. Ezek a tanulók betöltötték a 9. életévüket, a szülők már nem kötelezhetők arra, hogy kijelölt általános iskolába vigyék gyermekeiket. A mi iskolánknak nem szerepelt az 67

68 Alapító Okiratában, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket oktat. Eddig a mi iskolánkban tanultak (úgynevezett hideg integrációban ), és ha számukra segítséget szeretnénk nyújtani, akkor meg kellene teremtenünk ennek a lehetőségét. Az Alapító Okiratunk módosításában a tanévtől már szerepel az integrált oktatás felvállalása. Sajátos nevelési igényű gyermekeinket a körülményeik figyelembe vételével részben, vagy teljesen kívánjuk integrálni. Részben integrálás, ha az érintett tanuló a tanítási idő egy részét az osztályközösségével tölti, más részében külön foglalkozik vele speciális végzettségű szakember. Teljes integrálás, ha az érintett tanuló a tanítási idő egészében az osztályközösségével együtt tanul. Számára rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, amelynek megtartására gyógypedagógust alkalmazunk Sajátos nevelési igény A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológia és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagától eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (Kt pont) Tanulásban akadályozottság tünetei A gyermek képességeihez, intellektusához, a befektetett munkához képest tartósan alulteljesít, a tanagyag elsajátításához szükséges háttérképességek egyes területein elmaradást mutat, hagyományos körülmények között és szabványos eljárásokkal nem tud tanulni, másodlagosan megjelenhetnek magatartási zavarok, pszichoszomatikus tünetek. 68

69 Szervezési eljárások a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatban A gyógypedagógus feladatai - A gyógypedagógus az osztályfőnökkel és a szülővel együttműködve kéri a Szakértői Bizottság vizsgálatát. - A szakértői véleményben foglaltak alapján a probléma típusának megfelelően egyéni fejlesztési tervet készít, ez alapján rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásokat tart a tanuló részére.(kt. 52 (11) ) - A sajátos nevelési igényű tanulók részére speciális naplót használ. Elnevezése: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap - Tájékoztatja a pedagógust az adott gyermek ellátásához szükséges szakirodalomról és módszertani útmutatással látja el. (Az adott évfolyam követelményeinek megismertetését és ennek lebontását a tanmenetben segíti.) - Folyamatosan konzultál (kéthetente, vagy igény szerint) az osztályban tanító nevelőkkel és a szülővel, segítséget nyújt tevékenységükhöz. - Figyelemmel kíséri és kéri a kötelező kontrollvizsgálatokat. - Szükség esetén a szülővel együttműködve közreműködik abban, hogy a gyermek igénybe vegye más szakintézmények szolgáltatásait: pszichológus, iskolaorvos, szemész, fül-orr-gégész segítségét. - Tanítók, szaktanárok, napközis nevelők feladatai - Megfigyelései alapján jelez a gyógypedagógusnak, szülőnek. - Együttműködik a tanuló megfelelő szakemberhez való juttatásában. - A helyi tantervben és a tanmenetben megfogalmazottak szellemében napi gyakorlatában él a differenciálás, egyéni bánásmód lehetőségeivel. - Rendszeresen konzultál a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógussal. - A számonkérések, értékelések során a tanulót teljesítményében önmagához, és a számára előírt követelmények alapján értékeli fejlődését. 69

70 - Elfogadó, előremutató, pozitív attitűddel fordul a gyermek felé. Az érintett tanulóval foglalkozó tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök napi kapcsolatban vannak az iskolánk gyógypedagógusával. Együtt dolgozzák ki az érintett tanulóra vonatkozó egyéni fejlesztési tervet, és közösen értékelnek. Az integrált tanuló azokból a tankönyvekből tanul, mint az osztálytársai. Számára az egyes tananyaghoz kapcsolódó feladatok, elvárások és követelmények eltérnek a többségi oktatásban részesülő tanulókétól. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a részükre előírt tantervi követelményeknek kell megfelelniük. Az integrált tanulók bizonyítványának utolsó oldalára, a törzskönyvbe és az osztálynaplóba az alábbi bejegyzés kerül: Az aktuális tanévtől integrált oktatásban részesül. A tantestület részére az iskolánkba kihelyezett továbbképzéseket szervezünk, amelyek témái: az integrált és az alternatív oktatási módszerek. Továbbtanulásukat úgy kívánjuk megoldani, hogy a számukra megfelelő középiskolába iskolázzuk be őket. A sajátos nevelési igényű tanulók száma egyetlen tanulócsoportban sem haladhatja meg a törvényi előírásoknak megfelelő 10%-ot A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A fejlesztő pedagógus kompetenciája és feladata Foglalkozik: - azokkal az iskolába lépő tanulókkal, akiknek a Nevelési Tanácsadó által elvégzett iskolaérettségi vizsgálati szakvéleményén fejlesztendő részképességek szerepelnek, és ezzel együtt javasolt az általános iskolai tanulmányok megkezdése, de további vizsgálatok elvégzése nem indokolt, - az óvodából az iskolába lépéskor azokkal a tanulókkal, akiket az óvodapedagógusok és fejlesztő óvónők az óvodában már fejlesztésben részesítettek és az iskola bevezető szakaszában is további fejlesztésre javasolnak, - amely tanulóknál az általános iskola első osztályában elvégzendő Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer /DIFER/ értékeinek elemzése alapján az alapkészségek fejlesztése szükséges, 70

71 - a Nevelési Tanácsadó szakemberei által beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel diagnosztizált tanulókkal, - a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság által statussal diagnosztizált, ám korrekciós javaslattal ellátott tanulókkal, - olyan alsó tagozatos tanulókkal, akiknél az osztálytanító az általános iskola 1 4. évfolyamán tanulási lemaradást jelez, és a fejlesztő pedagógus vizsgálatai alapján nem szükséges más szakemberhez küldeni, - az integrációs felkészítésben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal. A készség- és képességfejlesztés alapelvei - Fontos tisztában lenni a tanulók speciális szükségleteivel és egyéni teherbíró képességével. - A fejlesztéssel kapcsolatos minden tevékenység, a tervezés és a cselekvés, során érvényesülnie kell a komplexitás elvének, melynek értelmében a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul. - Az egész személyiséget fejlesztjük. - Figyelembe kell venni, hogy a fejlődés az alacsonyabb szintektől halad a magasabb funkciók felé. - A fejlesztés indirekt módon történjen, amely során mozgósítjuk a tanuló kreativitását, fantáziáját és rendszeresen sikerélményhez jutassuk őt. A fejlesztés szempontjai - A fejlesztés hosszú folyamat, amely következetességet és folyamatos gyakorlást igényel. - Hely és idő vonatkozásában fontos a rendszeresség. - A feladatadás kis lépésekben történjen, fontos a türelmes kivárás. - A gyermek teljesítményéről pontos és konkrét visszajelzés történjen. - Nem a gyermeket értékeljük, hanem a hibát javítjuk. - A fejlesztést a tanuló képességeihez és személyiségéhez kell igazítanunk. - Fontos a gyermeket érdekeltté, motiválttá tennünk, hogy aktívan és szívesen együttműködjön a fejlesztővel. - Számolnunk kell a tanuló aktuális állapotával. - Törekedni kell a megfelelő tárgyi feltételek megteremtésére, a megfelelő nagyságú és a speciális igényeknek megfelelően felszerelt helyiség kialakítására. 71

72 A fejlesztő programok fajtái - A sérült funkciók korrigálását segítő programok. /pl. figyelem, emlékezet/ - A hiányos funkciók megindítását célzó programok. /pl. kapcsolatfelvétel és fenntartás/ - A jól működő, ép funkciók szinten tartása. - A kultúrtechnikai ismeretek megszerzését szolgáló fejlesztő programok tanulói képességfejlesztő programok. /pl. gyors szemmozgás, látószögnövelés, hibakeresés/ - Egyes műveltségi területhez, tantárgyakhoz, tematikus egységekhez kapcsolódó fejlesztő programok. - A tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó tematikus részprogramok. /pl. íráselőkészítés, vizuo-motoros koordináció/ - A tanulás tanítása tanulási technikák programja. /pl. feladatértelmezés, feladatmegoldás lépései, memoriterek/ - Rendszerbe szervezett tréningek. /pl. kulturált érintkezés, utazás, vásárlás/ - Életvezetési programok és tréningek Az általános iskolában folytatott fejlesztőmunkához szükséges dokumentumok: - az integrációs felkészítésben dolgozó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok az iskola nevelőtestülete által kidolgozott Integrációs Pedagógiai Rendszer alapján végzik fejlesztő tevékenységüket, A fejlesztett tanulókról szóló írásos anyagok gyűjteménye: - szakvélemények, - szűrővizsgálati eredmények, - orvosi vélemények, - fejlesztési tervek, cselekvési tervek, - hatásvizsgálati eredmények, - a fejlesztő pedagógus szöveges értékelései - fejlesztési napló A fejlesztő pedagógus a tanév során két fontos dokumentummal dolgozik napi rendszerességgel. A fejlesztési tervvel és a fejlesztési naplóval. Mindkettőnek tükröznie kell a magas színvonalú és igényes szakmai odafigyelést, mérlegelést, tervezést. 72

73 A fejlesztési terv elkészítéséhez alapul szolgálnak a Szakértői Bizottság, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata, a tanulók tartós megfigyelésén alapuló tapasztalatok, a különböző csoportos és/vagy egyéni szűrővizsgálati eredmények. A fejlesztési terv tartalmazza a fejlesztés célját, a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, formáját, eszközeit és várható időtartamát. Feltüntethetjük benne a fejlesztő szakember típusát és, ha szükséges, akkor külső szakember közreműködésének a tényét. A fejlesztési tervet a fejlesztés kezdeti szakaszában célszerű negyed-vagy félévenként felülvizsgálni és, ha szükséges, korrigálni. A fejlesztési napló a fejlesztési tervben rögzített pedagógiai fejlesztő tevékenység megvalósulását tükröző dokumentum. Tartalmaznia kell a fejlesztő foglalkozások időpontját, a fejlesztés tartalmát, módszerét és előre meghatározott időszakonként annak eredményességét vagy kudarcát. Ez a dokumentálás történhet a hagyományos napló nyomtatványok valamelyikében, vagy a helyileg kialakított és az iskolába vezetője által jóváhagyott nyomtatványban. A fejlesztési napló vezetésének meg kell felelnie a szoros elszámolás feltételeinek. A fejlesztő pedagógus az aláírásával igazolja a foglalkozások megtartását, a bejegyzések hitelességét Gyakorlati fejlesztőmunka Az általános iskolában dolgozó gyógypedagógus óraszáma: 21 óra a fejlesztő pedagógus óraszáma: 24 óra. A fejlesztés módja, ideje, gyakorisága Az integrációs felkészítésben / halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetén /vagy a tanítás órákon un. kéttanáros modell alapján dolgozik fejlesztő pedagógus, szoros napi kapcsolatban az osztálytanítóval, vagy/és a tanítási órák után végez felzárkóztató, fejlesztő tevékenységet. A fejlesztő foglalkozások gyakoriságát, a heti fejlesztésre fordítandó órakeretet vagy a Szakértői Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó javaslatai alapján tervezzük, vagy a Kt. 52. (5) (7) a) b) c) bekezdések adta lehetőségek szerint gondolkozunk. A fejlesztő munka tervezése, ütemezése Az iskola nevelőtestületének egésze alakítja ki az iskola fejlesztési stratégiáját az intézmény tárgyi és személyi feltételeinek ismeretében és a fejlesztendő tanulókról összegyűjtött valamennyi tudás birtokában. 73

74 Az adott tanév előkészítésekor - A fejlesztendő tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok részletesen elemzik a tanulók már meglévő iratanyagát. - Egy hónapra szóló átmeneti fejlesztési tervet készítenek. - Megtervezik a szülőkkel való kapcsolatfelvétel módját. - Beszerzik a szükséges fejlesztő eszközöket. Az adott tanév kezdetekor - Hosszabb távú fejlesztési terv készítése - A fejlesztésre fordítandó órakeret felosztása, órarend készítése. - A tanulók fejlesztéséhez szükséges dokumentációk megnyitása. Az adott tanév során - Alkalmi teamek hozhatók létre, ha az egyes tanulóval kapcsolatos fejlesztési munka ezt megkívánja. - A fejlesztő munkával kapcsolatban folyamatosan az egész tanév során javaslatot tehet az adott tanulóval foglalkozó valamennyi pedagógus. - Rendszeres kapcsolattartás az illetékes Szakszolgálat munkatársaival, esetenként utazó gyógypedagógussal. - Javaslattétel a továbbképzési terv módosítására, a szakmai továbbképzések tartalmára, külső szakember bevonására. - Belső mérési rendszer kidolgozása a fejlesztőmunka hatékonyságának megismerése. Az adott tanév végén A fejlesztett tanulók fejlődéséről, az elért eredményekről közösen értékelést készítenek az érintett tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok. - Az értékelés alapján megkezdődik a következő évi fejlesztési stratégia kidolgozása, ha szükséges külső szakemberek bevonásával. - A szükséges szakvizsgálatok tervezése, ütemezése. 74

75 A sikeres fejlesztőmunka érdekében nagyon fontos, hogy a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus folyamatosan együttműködjön: - a fejlesztésben részesülő tanuló szüleivel /hozzátartozóival/, - az óvodapedagógusokkal, fejlesztő óvónőkkel, - a tanulóval foglalkozó minden iskolai pedagógussal, illetve szakemberrel /osztálytanítóval, szaktanárral, napközis nevelővel, szakkörvezetővel, edzővel/, - a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, - a Szakértői Bizottság munkatársaival, - a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásával kapcsolatos eljárások A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai programja A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. -a és 39/E. -a két olyan új oktatási-szervezési formát tesz lehetővé, amellyel a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó iskolai nevelését, oktatását teszi lehetővé. Szigethalom Önkormányzat képviselő-testülete 93/2004. (V.13.) sz. határozatában elfogadta iskolánk Alapító Okiratának módosítását. E módosítás alapján a 2004/2005. tanévtől megkezdhettük tanulóink képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítését. Az integrációs felkészítés pedagógiai programja az együttnevelés fogalmával egészíti ki iskolánk hagyományos pedagógiai programját, kinyilvánítva ezzel az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. 75

76 Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének elemei: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Kétéves bevezetési ütemterv I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján 1.2. Célrendszer megfogalmazása 1.3. Kétéves bevezetési terv elkészítése 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 3. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal 3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer Az integráció, a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés: - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok - az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló életkornak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozások 76

77 - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése: - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: - patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal - művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek: - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia 4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái: - értékelő megbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: - a szöveges értékelés árnyalt értékelés - egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak: - multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban - multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 77

78 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: - pályaorientáció - továbbtanulásra felkészítő program III. Elvárható eredmények Az alábbi eredmények a kétéves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik. - A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 78

79 IV. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kétéves bevezetési ütemterve Tevékenység I. félév II. félév II. év I. Az alkalmazás feltételei 1. Az integrációs stratégia elkészítése 1.1. Elkészül a helyzetelemzés. Az egy évvel korábbi Helyzetelemzés helyzetelemzés áttekintése, az integráció felülvizsgálata, aktualizálása. szempontjai, elvárható eredményei alapján Elkészül az általános célok A célok felülvizsgálata Célrendszer intézményű szintű elkészült. megfogalmazása. megfogalmazása - a helyi sajátosságok figyelembevételével Elkészül a bevezetési terv. Időarányos teljesítés Kétéves figyelemmel kísérése, bevezetési terv szükség esetén a korrekció elkészítése. elkészítése. - Beiskolázási Hosszútávon használható Tanulók szüleinek Fenntartói körzethatárok az terv beiskolázási terv készült, trend informálása megtörtént. integrációs feltételeknek vizsgálat alapján (demográfiai megfelelően módosultak. adatok, beiskolázási terület nagysága. - Szervezetfejlesztési Iskolaszervezési intézkedések, A szervezetfejlesztési terv terv technikai feltételek, módszertani teljesítésének áttekintése, feltételek és pedagógus szükséges korrekciók készségek listája elkészült. A elkészítése. hiányok pótlására projektterv készült. - Erőforrás terv, Az intézmény rendelkezésére Az erőforrás terv továbbképzési terv álló humán és eszköz erőforrások felülvizsgálata, stb. feltérképezése, az intézményi aktualizálása, szükség esetén kompetencia térkép elkészítése. korrigálása. Beiskolázási terv aktualizálása. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Országos diagnosztikus vizsgálat Egyéni fejlesztési terv Vizsgálati anyag Az óvodából az 4-9 évesek számára c. alapját alkotó közös felülvizsgálata, korrekciója iskolába való fejlődésvizsgálat megtervezése, vizsgálati anyag készült. megtörtént. átmenet segítése. kivitelezése. Közös program készült: - célmeghatározás - kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése - projekt-team kialakítása - helyzetelemzés 2.2. Iskolaszervezési intézkedések, Jogszabálynak megfelelő A 2. évnek megfelelő 79

80 Heterogén osztályok technikai feltételek kialakítottak. integrációs integrációs feltételrendszer kialakítása a feltételrendszer jött létre. létrejött. jogszabályoknak megfelelően 3. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Kommunikációs terv készült a A pedagógusok a A kapcsolatrendszer Szülői házzal szülőkkel való kapcsolattartás szülőkkel egyéni működtetése beépült a formájára és tartalmára. kapcsolattartási rendet pedagógiai programba. alakítottak ki Együttműködési terv készül a Az iskolába kerülő A kapcsolatrendszer Gyermekjóléti konkrét feladatokat, ütemezést, tanulók és családjuk működtetése beépült a Szolgálattal várható eredményeket felsorolva. komplex segítési terve pedagógiai programba. elkészült A megfelelő szolgáltató Együttműködési A szakszolgáltatók Szakmai és igénybevételéről komplex szerződés felsorolja az minősítése rendszeres és szakszolgáltatókkal szempontok alapján döntés igénybe veendő dokumentált. született. területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket Az együttműködési területek Együttműködési A kapcsolatrendszer Középfokú oktatási azonosítása után a tanulók megállapodás működtetése beépült a intézménnyel középiskolai utánkövetése felsorolja a konkrét pedagógiai programba. érdekében megtörtént. feladatokat, ütemezést, várható eredményeket Együttműködési megállapodás A kapcsolatrendszer Amennyiben van, a felsorolja a konkrét feladatokat, működtetése beépült a kisebbségi ütemezést, várható eredményeket. pedagógiai programba. önkormányzattal 3.6. Együttműködési megállapodás A kapcsolatrendszer Civil szervezetekkel felsorolja a konkrét feladatokat, működtetése beépült a ütemezést, várható eredményeket. pedagógiai programba. II. A tanítást-tanulást segítő értékelő eszközrendszer elemei 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) A programelemek Kulcskompetenciákat Döntés születik a Programadaptáció beépültek fejlesztő programok kulcskompetenciák fejlesztését és/vagy fejlesztés. a pedagógiai programba, és programelemek szolgáló programokról: mely Programelemek teljes körű bevezetésük programok adaptálandók és kipróbálása. megtörtént. melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Az integrációt Kiegészítő és speciális programok Dokumentáltan működnek Éves szinten a munkatervben segítő tanórán kívüli listájáról döntés született. a kiegészítő programok, és rögzítettek ezek a programok, Projektterv készült az új hatékonyságuk tevékenységek. szabadidős programok bevezetésére és monitorozott. tevékenységek működtetésére. Patrónusi, mentori Döntés született a patrónusi A patrónusi rendszer vagy tutori rendszer rendszer működtetéséről. Személyi működik, ellenőrzése 80

81 működtetése feltételek biztosítása megtörtént. megoldott. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási A módszer helye és szerepe Differenciáló A pedagógusok alkalmazzák ütemet segítő pontosan meghatározott, a tananyagegységek állnak a differenciálást. differenciált szükséges iskolaszervezési és rendelkezésre. A pedagógiai programban a tanulásszervezés technikai feltételek listája módszerek helye és szerepe elkészült. A hiányok pótlására pontosan meghatározott. projektterv készült. Kooperativitás A módszer helye és szerepe Együttműködési A pedagógusok alkalmazzák pontosan meghatározott, a készségeket fejlesztő a kooperációs technikákat. szükséges iskolaszervezési és tananyagok állnak A pedagógia programban a technikai feltételek listája rendelkezésre. módszerek helye és szerepe elkészült. A hiányok pótlására pontosan meghatározott. projektterv készült. Projektmódszer A módszer helye és szerepe Tanmenetek készültek a A felsorolt módszerek a helyi pontosan meghatározott, a projektekhez. tantervben szerepelnek. szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. Drámapedagógia A drámapedagógia helye és A pedagógiai programban a szerepe pontosan meghatározott, drámapedagógia helye és a szükséges iskolaszervezési és szerepe pontosan technikai feltételek listája meghatározott. elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. 4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái Értékelő Iskolaszervezési intézkedések, Rögzítettek azok a Az értékelő esetmegbeszélések technikai feltételek, módszertani szempontok, amelyek esetmegbeszélések feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok alapján a pedagógusok dokumentáltan a rendszer elvégzik az értékelő részei, és konklúzióit a pótlására projektterv készült. esetmegbeszélést. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál. Problémamegoldó Iskolaszervezési intézkedések, Rögzített és dokumentált a A pedagógus fórumok technikai feltételek, módszertani kapcsolattartás formája, együttműködési technikák feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok gyakorisága, módszere és dokumentáltan a rendszer eredményei. részei, és konklúzióit a pótlására projektterv készült. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál. Hospitálásra épülő Iskolaszervezési intézkedések, Rögzített és dokumentált a A pedagógus együttműködés technikai feltételek, módszertani kapcsolattartás formája, együttműködési technikák feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok gyakorisága, módszere és dokumentáltan a rendszer eredményei. részei, és konklúzióit a 81

82 pótlására projektterv készült. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál. 5. Háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A szöveges értékelés Elkészült a szöveges értékelésre Rögzítettek azok a A pedagógusok alkalmazzák vonatkozó terv, mely - árnyalt értékelés szabályozza szempontok, amelyek az árnyalt értékelést. az érdemjeggyel és szöveggel alapján a pedagógusok A pedagógiai programban a történő értékelés kapcsolatát. értékelnek. módszer helye és szerepe pontosan meghatározott. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik. Egyéni fejlődési Az egyéni fejlesztés nyomon Az érintett tanulók értékelése napló követésének módjáról döntés a jogszabályban született. meghatározott rendben zajlik. 6. Multikulturális tartalmak Multikulturális A multikulturális tartalmak Tananyagok és segédletek Tanagyagok vagy projektek tartalmak megjelenítéséről döntés született prototípusa elkészült vagy beépültek a helyi tantervbe. megjelenítése (integráltan a tantárgyakban, adaptált. vagy külön projektekben). 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Döntés született a pályaorientációs program Pályaorientáció helyéről a helyi pedagógiai progamban. Pályaorientációs program Nő az érettségit adó elkészült. intézményekben Projektterv továbbtanuló hátrányos készült az esetleges változásra. helyzetű tanulók száma. Továbbtanulásra Döntés született a felkészítő A felkészítő program Nő az érettségit adó felkészítő program program helyéről a helyi elkészült. intézményekben pedagógiai programban. Projekt- továbbtanuló hátrányos terv készült az esetleges helyzetű tanulók száma. változásra. 82

83 14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Célok: - a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - a veszélyeztető okok felderítése - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - a veszélyeztetett gyermek ellátásának, gondozásának elősegítése, a személyi biztonságának, érdekeinek védelme, a tankötelezettségének teljesítéséhez segítség nyújtása. Feladatok: A gyermekvédelmi felelősök és minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. - Családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - Segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. - A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. - Tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A gyermekvédelmi felelősök kapcsolatot tartanak az igazgatóval, az osztályfőnökökkel, a diákönkormányzattal is. 83

84 Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, vöröskereszttel, - rendőrkapitánysággal a DADA program (drog, alkohol, dohányzás, AIDS) megvalósításáért, - továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, 84

85 - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program a következő tevékenységek segítségével történik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - napközi otthon, - tanulószoba, - egyéni foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - iskolai könyvtár használata, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - folyamatos sikerhez juttató feladatok (személyre szóló gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, dyslexia esetén szóbeli feleltetés), - testnevelés emelt szintű oktatása során az aktivitás és emóciók erősítése, - drámapedagógiai foglalkozások, - könyvtár, múzeum látogatása, művészeti, ének, tánc, rajz tevékenységek, - megjelenési lehetőség az iskolaújságban, az évkönyvben, a tanulók rajzaival díszített falinaptárokon. 85

86 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató órák, - napközi otthon, - tanulószoba, - diákétkeztetés, - iskolai könyvtár, - a nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - családlátogatások, - továbbtanulás irányítása, segítése, - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 15. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere A közoktatási törvény bekezdés alapján a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építettünk ki és működtetünk. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásait. 86

87 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a es tanévtől kötelezővé tette a nevelési oktatási intézmények számára az iskolai dolgozók teljesítményértékelési rendszerének bevezetését. A program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Ezt a rendszert részletesen a minőségirányítási programunkban (intézményi minőségirányítási program IMIP) határoztuk meg. Az iskola az oktató-nevelő munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi munkájának folyamatos értékelését. A közoktatási törvényben előírt és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelmények teljesítésének értékelését az iskolai helyi tanterv tartalmazza. 16. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 87

88 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők közösségének szervezetei: - az iskolai SZMK választmánya - az osztályok szülői munkaközösségei - A Szigethalmi Gyermekek Mosolyáért Alapítvány működését irányító kuratórium 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. 88

89 c.) Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d.) Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül a gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. f) Egyéb tájékoztatási formák: hirdetőtáblák, szórólapok, iskolarádió, az iskola honlapja, helyi média helyi tv, helyi havilap Feladata: a szülők tájékoztatása az intézményben folyó eseményekről, programokról, az elért eredményekről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 17. Egészségnevelési program Bevezetve a ös tanévtől Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészség-nevelés, egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakkal foglalhatunk össze: - prevenció 89

90 - az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere - az egészséget támogató társadalompolitika - hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - rizikócsoportos megközelítés - érzelmi intelligenciák, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások - kortárshatások az egészségfejlesztésben - közösségi alapú komplex egészségfejlesztés Az egészség, mint érték Az egészség a legnagyobb érték az életünkben, mivel ha nem vagyunk egészségesek, megszakad a normális életvitel, romlik az életminőség, nem tudjuk feladatainkat ellátni, egyetlen célunk az egészségünk visszaszerzése. Ha azonban egészségesek vagyunk, ezt teljesen természetesnek vesszük. Amire egészségnevelési programunk próbál ráébreszteni az, hogy egészségesnek lenni nem magától értetődő, hanem tenni is kell érte. Az iskola épületének, az épített környezetének jellemzői Az iskolaépület műszaki állapota megfelelő, bár az épület enyhén szűkös, a tanulók létszámához képest az épület kicsi, szükségtantermekben is tanítunk. Az iskolának egy tornaterme van, amelyhez megfelelő öltözők, zuhanyzók és mosdók tartoznak, amelyeken sajnos egyszerre több osztály kénytelen osztozni. Nagy, tágas udvarunk van, focipályával, futópályával, az iskola mögött parkosított terület van, így a mozgás, levegőzés, szellőzés lehetősége biztosítva van a gyerekek számára. Az iskolának játszótere és Öko tava is van. Az iskola udvarát folyamatosan parkosítjuk. Ebédlőnk tágas, és az előírásoknak megfelelő konyhával, kézmosási lehetőséggel rendelkezik. Büfé is áll a gyerekek rendelkezésére. A kínálata egészséges. Megfelelő számú vízöblítéses, higiénikus mosdó van az iskolában, amelyeknek a tisztaságáról rendszeresen gondoskodunk. Sajnos a nagy tanulólétszám miatt szaktantermek kialakítására nincs lehetőség, pedig az hatékonyabbá tenné az egészségnevelést is. Balesetveszélyes helyszínt nem észleltünk. 90

91 17.2. Az iskola egészségügyi mutatói, a tanulók általános egészségi állapota Iskolánkban az iskolai védőnő rendszeresen végez szűrővizsgálatokat a szűrésre kötelezett gyerekek között. Alsó tagozatban a leggyakoribb rendellenesség a látásélesség megváltozása, gyakori a mozgásszervi elváltozás (gerincferdülés, lúdtalp). Ritkán előfordul vérnyomásrendellenesség. Felső tagozatban főleg a fiúk között gyakoribb az elhízás, második helyen a látásélesség megváltozása, mozgásszervi elváltozások, és halláscsökkenés is előfordul. Ebből arra következtetünk, hogy felső tagozatos korra a helytelen életmód (mozgásszegénység, sok számítógép, TV, DVD) hatásai már érzékelhetőek Küldetésünk, jövőképünk, céljaink az egészségnevelés területén Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, mivel társadalmi vonatkozásban is alapigazság az egészséges érték volta, hiszen a társadalmilag fontos célok megvalósításában egészséges emberek tudnak tevékenyen részt vállalni. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani az egészségtudatos magatartást és az egészséges életvitel iránti igényt és e célok eléréséhez szükséges készségeket. Az egészséget befolyásoló tényezők arányának ismeretében (orvosi ellátás 10%, genetikai adottságok 25%, környezet 25%, életmód 40%) feladatunknak érezzük, hogy változtassunk azon, amin tudunk, és ami a legnagyobb problémát okozza az egészség megőrzésében Rövid távú, konkrét céljaink, feladataink Rövid távú céljaink tervezésénél figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az iskolában tervezett új, speciális egészségnevelési képzési irányok követelményeinek, tananyagainak, specialitásának kidolgozása - a tantestület tagjainak megnyerése az egészségnevelési munkához 91

92 - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, az iskolai egészségnevelés módszereinek megismerése Hagyományok ápolása: - nyári táborok szervezése - egészségnap szervezése az egész iskolai közösség számára - drogprevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák egészségnevelési, környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása az egészségnevelésre - a hétköznapi egészségvédelmi problémák megjelenítése a szakórákon - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - tanórán kívüli szakórák szervezése - egészségnevelési, természetvédelmi versenyekre felkészítés A legfontosabb, hogy már a lehető legfiatalabb korban kialakítsuk az igényt az egészséges életmódra. Ennek kezdeti lépcsője a helyes egészségi ismeretek bevezetése már gyermekkorban, így kialakulnak a pozitív attitűdök, ezáltal létrejön a helyes magatartás, és szépen lassan megszületik az öntevékenység, ami az egészséges életmód legfontosabb tényezője és alapköve. Fő feladat a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz-hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó - nevelő - oktató munka elválaszthatatlan része és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő feladata abban áll, hogy késztesse a gyermeket életének egészséges irányítására, feszültségek feloldására. Ezzel elérhető a kockázatok tudatos csökkentése és az egészséges életmód előmozdítása Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, és az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. 92

93 Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a barátság, felkészítés a egészséges párkapcsolatra, szexualitás - a személyes krízishelyzetek felismerései és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A fenti felsorolásból nyerhető és az életkori sajátossághoz is illeszthető legfontosabb témák a következők: - az egészséges táplálkozás témái - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás, nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (gyógyszerhasználat) - testi higiénia - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az egészségnevelés színterei a tanítási órákon Osztályfőnöki órák: a tanítási órákon elsajátított helyes ismereteket osztályfőnöki órán kell egységes egészbe foglalni. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ez az osztályfőnök feladata. Fontos a gyerekek aktív részvétele a beszélgetésekben, és az, hogy a következtetéseket tanári segítséggel, de saját maguk vonják le. 93

94 Az egészségnevelés komplex feladat, minden tanítási órán helye van, de kiemelten az osztályfőnöki, biológia, kémia, technika és testnevelés órákon. Biológia és környezetismeret órákon a gyerekek megismerkednek a testük felépítésével és annak egészséges működésével, a személyi higiénia fontosságával, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókkal, a káros szenvedélyek veszélyeivel (dohányzás, alkohol, drog), a környezet és egészség összefüggéseivel, a betegségmegelőzéssel kapcsolatos tudnivalókkal, az emberi kapcsolatoknak egészségre gyakorolt hatásával, a rendszeres testmozgás fontosságával és a szexuális ismeretekkel. Kémia órán megtanulják a tápanyagok összetételét, melyik egészséges, melyik káros a szervezetre, a nyomelemek szerepét, a modern táplálkozásban használt különböző adalékanyagok (szintetikus színezék, illat- és ízfokozók, stb.) káros hatásait a szervezetre, a szervezetben lejátszódó alapvető kémiai reakciókat. Technika órákon az elméleti ismereteket a gyakorlatba próbáljuk meg átültetni. Például helyes étkezési szokások, egészséges étel kialakítása, az egészséges környezet megteremtése, környezet tisztaságának, lakáskultúrának a szerepe az életünkben, káros szenvedélyek veszélyei. A gyakorlatban is kipróbáljuk néhány egyszerűbb egészséges étrend elkészítését, tálalását. Téma a helyes napirend kialakítása, fogápolás, tisztálkodás fontossága. Testnevelés órán elsősorban a rendszeres mozgás biztosításával járulunk hozzá az egészség megőrzéséhez. Igyekszünk kialakítani a tudatos részvételt az egészséges testi fejlődésben. Arra törekszünk, hogy megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényét. Egészséges legyen a gyerekek mozgásfejlődése, és igyekszünk megtanítani azt is, hogy mindeközben hogyan kerüljék el a baleseteket. Az iskolánkban be lett vezetve minden tanuló számára a mindennapos testmozgást. Iskolaotthon, napköziotthon és tanulószoba: az összefüggő napi 3 órát megtartandó napközis és tanulószobai foglalkozások között, minden olyan délutáni tanítási időszakban, amikor nincs testnevelés óra, a tanulószobát vezető tanár és a napközis nevelő irányításával a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást kell végezni 45 percben, lehetőleg a szabadban. Minden tanítási napon, a tanórák megkezdése előtt labdajáték-foglalkozásokat tartanak az iskolában dolgozó testnevelő tanárok. 94

95 Az egészségnevelés tanórán kívüli megvalósítása Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott, lehetőleg minden egészséges tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik, amelyet egyeztet a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Az általunk elkészített terv konkrét feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmaz a következő fontos területeken: - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése - az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka) - mindennapi testmozgás - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelőzése - a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja - szexuális nevelés már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is Iskolánkban minden tanévben rendezünk sportnapot, ahol a gyerekek a szabad levegőn mozoghatnak. Nagyon sok osztályunk rendszeresen részt vesz erdei iskolai oktatáson. Rendszeresen szervezünk nyári táborokat, ahol az egészséges életmóddal is foglalkozunk. Aktív mozgás és pihenés - tudatosítani mennyire fontos a szív jó működéséhez a testedzés és a regeneráló pihenés - szemléletbeli változásra való törekvés - táplálkozási szokások alakítása - az egyén önmagához való igényességének kialakítása - büfé (egészséges ételek, italok árusítása) - rendszeres mozgás a szünetekben - szabadidő tudatos tervezése Szabadidő, kultúra fejlesztése - elhasznált energia pótlása - szellemi-testi kondíció megőrzése, fejlesztése - önfejlesztés - programok ajánlása 95

96 Ajánlott filmek az egészségneveléshez - Hurrá, pihenés! (a szabadidő helyes felhasználása) - Egészséges, mint a makk (az egészséges életmódról) - Gyere velünk! (a testmozgás szépségeiről) - Sokoldalú egészségnevelés (az egészséges életmódra nevelés különféle módszerei) Az egészséges életmód össztársadalmi cél és igény Mindennapos iskolai testedzési program Törvényi szabályozás: A Közoktatási Törvény 52. -a kimondja, hogy az általános iskola első négy évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő, iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Gyógytestnevelés Heti 2 alkalommal történik gyógy testnevelő vezetésével. A gyógytestnevelés helyét az iskolánkban kettős feladat határozza meg. Egyrészt a testnevelés célját szolgálja, másrészt a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújtunk lehetőséget arra, hogy munkaképes és életerős ember váljék belőlük. Az iskolai gyógytestnevelési órán azokkal a tanulókkal foglalkozunk, akik sem az általános, sem a könnyítette testnevelési órán nem vehetnek részt. A gyógytestnevelési órák biztosítják fejlődésük és egészségük olyan mértékű helyreállítását, hogy lehetőség szerint visszakerülhessenek egészséges társaik közé, és velük egyenrangú munkát végezhessenek. Mindemellett a gyógytestnevelési órák fontos szerepet játszanak a prevenció, megelőzés területén is. A gyógytestnevelési órán alkalmazott eszközök és eljárások elősegítik a tartó- és mozgatórendszer elváltozásai kialakulásának megelőzését. 96

97 A tanulók gyógytestnevelésre utalása minden esetben szakorvosi diagnózis, illetve ajánlás alapján történik. A gyógytestnevelő tanár gyógyító-nevelő munkája minden esetben a belgyógyász- és ortopéd szakorvos diagnózisához igazodik Az iskolán belüli kapcsolatok Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját és környezete épségére, és figyelmeztesse társait az egészségtelen életmód veszélyeire. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségnek, valamint az egészség- és környezetvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok az egészséggel kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van az egészség- és környezettudatos szemlélet kialakításában az egészségvédelmi témájú napoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Tanárok és szülők Az iskolai egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt az egészségtudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván Az iskolán kívüli kapcsolatok Fenntartó A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a vele való együttműködés az egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat. 97

98 Iskola-egészségügyi szolgálat Az iskola rendelkezik saját iskolaorvossal, és évente egy alkalommal egy védőnő elvégzi a szükséges felméréseket a tanulók általános egészségi állapotáról. Amennyiben szükséges, szakorvosi rendelésre utalják be a gyerekeket. Iskolánkban minden évben történnek szűrővizsgálatok. KT. 53. : A napközis és a tanulószobai foglalkozásokon biztosítani kell a játékos, fejlesztő testmozgást. A Közoktatási Törvény több előírást is tartalmaz az iskolai testnevelési órák, a mindennapos testmozgás, az iskolai sportkör megszervezésével kapcsolatban. A helyi tantervbe nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. (A többlet testnevelési órákkal a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak számai megnövelhetők.) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés megszervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. A szükséges időkeret a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megtenni. A mindennapos testnevelés megszervezésébe a sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskola köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez, sportcsoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére, a rendelkezésre álló időkeretből Erőforrások Az egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés, egyben egészségnevelési munkánk erőforrásai is Nem anyagi erőforrások Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészségnevelés, illetve oktatás 98

99 közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az iskolaorvos ellenőrzi az étlapokat a konyhán. Megszerveztük a drogprevenciós előadásokat, a tanulók, tanárok továbbképzését szakemberek segítik, pályázat segítségével a demonstrációs kamiont is megtekinthettük. Szükség esetén, rendkívüli esetben is fordulhatunk az iskolaorvoshoz, a védőnőhöz, vagy nevelési problémák esetén a körzeti Nevelési Tanácsadó pszichológusaihoz is. Civil szervezetek A városunkban működő Életmód és Egészségvédő Egyesülettel, a Szigethalmi Teljesítménytúrázó Egyesülettel, és a városi Zöld Háló Egyesülettel és a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság dolgozóival is szoros kapcsolatot alakítottunk ki. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók esetében gyakran kérjük a városi gyámügyi előadó és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének és munkatársainak segítségét Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés: az iskolai költségvetésbe minden évben az épített környezet felújításával kapcsolatos kiadásokat, továbbá az egészségnevelés megvalósításához szükséges anyagi forrásokat be kell tervezni. Külső erőforrások Pályázatok: a pályázati lehetőségekről való rendszeres tájékozódás, a pályázatokon való részvétel nagymértékben segítheti elő az iskolai egészségnevelés magvalósításához szükséges anyagi erőforrások előteremtését Tájékoztatási lehetőség formái Ha iskolánkban valamilyen egészségvédelemmel kapcsolatos esemény történik, elsősorban tanulóinkon keresztül felhívjuk a szülők, lakosság figyelmét (pl. papírgyűjtés, családi nap, stb.). Lehetőségünk van a Szigethalmi Híradóban és a Kis-Duna Tv műsoraiban közzétenni az információkat, amelyeket az iskolai kommunikátor és az iskolai kapcsolattartó közvetít. 99

100 18. Környezetvédelmi nevelési program Helyzetelemzés Az iskola Iskolánk 1988 óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást. Ezáltal viszonylag fiatal intézménynek számít. Így iskolánk tanárai és tanulói minden modern irányzat befogadására képesek. Az iskola helye és épülete Az iskola Budapest vonzáskörzetében, a Nagy-budapesti agglomerációhoz tartozó Szigethalmon található. Tágas környezetben, nagy udvarra rendelkezik. Az épület kialakítása miatt több belső udvarral is ellátott. Az iskolától mindössze 200 m-re véget ér a lakott terület. A közelben helyezkedik el a Tököli Parkerdő. A település fekvése miatt (Csepel-sziget) néhány kilométernyi távolságra található iskolánktól a Ráckevei- és a Nagy-Duna is. Ez sok lehetőséget nyújt a környezeti nevelési programhoz. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a nevelőtestület jelentős része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A munkában és az együttműködésben szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltak és a fiatal kollégák segítségére is. Pályázati lehetőség az Ökoiskola valamint a Virágos iskola cím elnyerésére. (Mindkét címet odaítélték iskolánk számára.) A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatás szervezésében A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyen szerepelnek a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is közük van. Az ismeretek átadása interaktív és önálló megismerési módszerek felhasználásával 100

101 történik. A szemléltetésben a hagyományos és audiovizuális módszerek mellett az informatikai lehetőségeket is alkalmazzuk. Fontos, hogy diákjainkban a komoly elméleti alapok megszerzése után a környezet tudatos magatartás alakuljon ki. 5. évfolyam Természetismeret tantárgyhoz (elméleti): - a Föld, mint egységes rendszer - egyszerű és összetett rendszerek - dinamikus egyensúly ember és környezet között - az élettelen földi rendszer - légkör - vízburok - kőzetburok 6. évfolyam Természetismeret tantárgyhoz (elméleti): - az élő földi rendszer - élővilág és ember kapcsolata - az élővilág és a társadalom - a környezeti alapproblémák feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek 7-8. évfolyamon Földrajz tantárgyhoz (elméleti): - a népességrobbanás, népesedési problémák és hatásuk a földi környezetre - a mezőgazdaság, ipar és egyéb gazdasági ágak környezeti problémái, környezetvédelmi lehetőségek - az urbanizáció környezeti hatásai - elsivatagosodás - az ózonpajzs szerepe - hulladékgazdálkodás - környezetszennyezés visszaszorításának egyéni lehetőségei 101

102 Nem hagyományos tanórai keretben A projektmódszer alkalmazásával Öko-programokat, Öko-napokat szervezünk. Erre lehetőséget adnak az erdei iskolák és a Diákönkormányzat napjai is. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint zajlik. Környezetvédelmi programunk szerves részét képezik még a múzeumlátogatások Tanórán kívüli programok Az iskola és környékének takarítása, tisztán tartása. Az iskola épületének, belső udvarainak kialakítása, gondozása. (pl. az egyik belső udvart már öko-kertté, ökotóvá alakítottuk.) Fontosnak tartjuk a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való sikeres részvételt. Rendszeresen részt veszünk a várostakarítási programon és a városi fásítási programokon, valamint a városi Zöld Sziget projekt megvalósításában. Évek óta szervezzük az Együtt a parlagfű ellen elnevezésű kistérségi és a pest megyei Zöld Föld környezet-és egészségvédelmi versenyt. A városi Zöld Háló Egyesülettel közösen rendezzük minden évben a komplex kistérségi környezetvédelmi versenyt az iskolai névadó héten. Ismeretterjesztő előadásokat szervezünk iskolánk tanulói és a város érdeklődő polgárai részére, amelynek keretei között sor került Molnár Gábor munkásságának bemutatására, valamint Szigetújfalu Vadásztársaságának madárbemutatójára. Egyéb kapcsolódó tevékenységek 5-6. évfolyamon (gyakorlati) - a tantermi környezet tisztántartása tisztasági verseny - az iskolai környezet tisztántartása Sulitakarítás a Gróf Széchenyi István Általános Iskola területén Egyéb kapcsolódó tevékenységek 7-8. évfolyamon (gyakorlati) - az iskolai belső környezet tisztántartása - az iskolai külső környezet tisztántartása - hulladékgyűjtés, Sulitakarítás - az otthoni, lakókörnyezet tisztántartása - környezetbarát termékek használata - az egyéni környezetszennyezés megszüntetése, csökkentése 102

103 Lehetséges környezetvédelmi programok - a Tököli Parkerdő környezetének ápolása, tisztántartása - egyéb, kistérségi szemétgyűjtő akciók szervezése 19. Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) Tel.: Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) Tel.: A fogyasztóvédelem mai célja A fogyasztóvédelmi intézményrendszer tevékenységének irányait alapvetően a társadalom által támasztott igények határozzák meg, amelyeket az apparátus igyekszik tevékenysége során figyelembe venni, másrészt a jogszabályok, amelyek tulajdonképpen a társadalmi elvárások jogi normákba sűrített tükörképei. A fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljait a következők szerint foglalhatjuk össze: - a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának, valamint - vagyoni érdekeinek védelme, - a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, - a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése. A piacgazdaság egyik mozgató rugója a fogyasztóért folyó verseny, egészen pontosan a fogyasztó pénzéért, a vételárért, amelyből a vállalkozások a profitjukat nyerik. Fontos gazdasági érdek tehát a fogyasztók csoportjainak meghatározása, jogaik deklarálása, valamint az ezek érvényesítéséhez szükséges jogi szabályozás és intézményrendszer megalkotása és működtetése. 103

104 Hazai jog- és társadalomfejlődésünk fontos eredménye a fogyasztói politika koncepciójának megfogalmazása, amely Magyarországon az állami politika rangjára emelte a fogyasztóvédelmet. A fogyasztóvédelem célja pedig nem más, mint a fogyasztó védelme. Védeni kell ugyanis a fogyasztókat a jogaik megsértőitől: azoktól, akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyt jelentő termékeket hoznak forgalomba. Azoktól, akik a kereskedelem folytatásának szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing- és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. De védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellő információk hiányában hozott döntésektől, ezek következményeitől is. Mindemellett a fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényeges feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése, és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere Az alábbi fejezetekben a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezetrendszert tárgyaljuk. A szervezetek rendszerében meg kell, hogy különböztessünk két fő típust, az egyikbe a hatósági feladatokat ellátni hivatott szervezet és társszervezetei, a másikba a fogyasztóvédelem civil szerveződései tartoznak. A kétféle intézménytípus között oszlanak meg a feladatok és a hatáskörök azon célból, hogy a fogyasztói érdekek különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz megfelelő védelemben részesüljenek, továbbá, hogy a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselet a súlyához méltó feladatokat betölthesse. A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezetek egyre szélesebb körű tevékenysége is jelzi: felértékelődött a fogyasztóvédelem jelentősége, intézményesítése, amelyre sürgetőleg hat a globalizáció, s hazánk EU-csatlakozása is. Szükséges tehát, hogy az Európai Unió 104

105 fogyasztóvédelmi politikájával összhangban kerüljenek meghatározásra az állam, a kormányzat és a civil szféra fogyasztóvédelmi feladatai. Kiemelkedő szerep jut a rendszer minden elemére, az erős állami, hatósági fogyasztóvédelem mellett fontos feladat hárul a települési önkormányzatokra, elsősorban a jegyzőkre, s természetesen a civil fogyasztóvédelmi szervezetekre, a békéltető testületekre, az érdekképviseletekre egyaránt Nemzetközi fogyasztóvédelmi információk A nemzetközi fogyasztóvédelmi információk az alábbi területeket ölelik fel: nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetek ismertetése, az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervezetének, politikájának bemutatása, a hazánkban bevezetett, az Európai Unióban alkalmazott fogyasztóvédelmi jogszabályok gyűjteménye. Fő törekvésünk, hogy e témakörben az érdeklődők számára megadjuk a leglényegesebb magyar nyelvű információkat, de lehetőséget biztosítsunk részletes információk elérése angol nyelven az egyes témakörök, nemzetközi szervezetek tárgyalásánál megadott web elérhetőség megadása révén. Az ismertetésre kerülő nemzetközi szervezeteknél egyik szempontunk volt, hogy azokat a szervezeteket ismertessük, amelyek tevékenységében magyar fogyasztóvédelmi szakemberek állami és civil szervezetek képviselői is részt vesznek, illetve amennyiben még nem tagok, a közeljövőben csatlakozni kívánnak e szervezetek tevékenységéhez. Szempont volt még a szervezetek kiválasztásánál, hogy olyan nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezeteket mutassunk be, amelyek a magyar fogyasztók érdeklődését is felkelthetik. Az Európai Unió fogyasztóvédelmének ismertetésénél kiemelt szerepet szántunk a RAPEX rendszer a fogyasztási cikkek használatából adódó veszélyekről tájékoztató gyors információs rendszer bemutatásának. 105

106 19.5. Az EU fogyasztóvédelmi politikája, fogyasztóvédelmi szervezete Az Európai Bizottság Fogyasztóvédelemért és a Fogyasztók Egészségének védelméért felelős Főigazgatósága Elsősorban e Főigazgatóság feladata a fogyasztói érdekek érvényre juttatása az EU jogalkotási és jogérvényesítési folyamataiban. A Főigazgatóság feladatkörébe tartoznak az élelmiszerek biztonságos fogyasztásával összefüggő témakörök, amelyek felölelik a teljes élelmiszerláncot, az állategészségügytől kezdődően az élelmiszerek címkézéséig bezárólag. A nem élelmiszereket illetően a Főigazgatóság foglalkozik a termékek és szolgáltatások biztonságával, az általános termékbiztonsággal, a távollévők közötti kereskedelem, a megtévesztő reklám, a termékfelelősség, az árak feltüntetése, a tisztességtelen szerződési feltételek témakörök fogyasztóvédelmi vonatkozásaival A fogyasztóvédelmi oktatás színterei a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák), Földrajz eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia génmódosított élelmiszerek (GMO,) amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, Háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk, Informatika elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám 106

107 története stb. Médiaismeret a reklám képi nyelve és hatásai, Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?). - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), Az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 107

108 HELYI TANTERV A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján készült. Bevezető a tantervhez Iskolánk a helyi tantervét az oktatás irányítását végző minisztérium által kiadott, a mindenkori Nemzeti alaptanterv szerinti minisztériumi kerettanterv alapján készítette el. A NAT változásakor a tantervet az átdolgozott kerettanterv szerint módosítjuk. A minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmazzuk. A helyi tantervet eredetileg a Nemzeti alaptantervben előírt egységes követelmények (megjelent a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékleteként), az alapvizsga követelményei 108

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nyíregyháza 1 Bevezető Mottó: Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) Az

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. Tartalom I. ISKOLÁNKRÓL...5 Általános helyzetelemzés...5 II. AZ ISKOLA ALAPADATAI...6 N E V E L É S I P

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. szeptember 1. 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA A GÁRDONYI GÉZA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2015. augusztus 24. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Pedagógiai program Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 6 1.1 Az intézmény adatai...

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSŐ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához:

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához: A nevelő szakképzettsége / végzettsége. Közzétételi lista A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 23. - a értelmében az Őcsényi Perczel Mór Általános Iskola az alábbi adatokat, információkat honlapunkon is közzé tesszük: 1. A pedagógusok iskolai

Részletesebben

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200. Veszprém, Halle u. 10. Tel./Fax.: 88/561-915, 561-916 E-mail: bathory@vpbathory.sulinet.hu www.vpbathory.sulinet.hu OM azonosító: 037034 B Á T H O R Y I S T V Á N

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015.

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola OM azonosító: 201027 Bodajk, Bányász ltp. 21-22 Pedagógiai program Naponta nő és tágul a világ; tegyétek tökéletesebbé tehát!

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV DEMECSERI OKTATÁSI CENTRUM GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Herceghalmi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Készítette: 1 Az iskola nevelőtestülete TARTALOMJEGYZÉK KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 ISKOLÁNKRÓL... 5 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM... Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Pedagógiai program. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2015 Pedagógiai program Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 1 Van egy hely, ahol 6-16 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2009/2010.

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2009/2010. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2009/2010. KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS 2 ISKOLA ÉS ÓVODA Tartalomjegyzék I.A Pedagógiai Program törvényi háttere 6. II. Bevezető gondolatok.. 7. II. 1. Iskolatörténet.

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. Név Tanított tárgy A nevelő szakképzettsége / végzettsége

1. A pedagógusok iskolai végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. Név Tanított tárgy A nevelő szakképzettsége / végzettsége Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú mellékletének értelmében a nevelési-oktatási intézmények az alábbi adatokat, információkat kötelesek honlapjukon (is) közzé tenni: 1. A pedagógusok

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Nagy Sándor, igazgató Véleményezte: Szülői képviselet: Diákönkormányzat: Elfogadta: Alkalmazotti

Részletesebben

Akkreditált pedagógus továbbképzések

Akkreditált pedagógus továbbképzések Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola (200896 / 001) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Varga Tamás Általános Iskola Intézmény neve Feladatellátási hely

Részletesebben

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március

Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program. 2013.március Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (1065 Bp.Táncsics u 7-9.) Pedagógiai Program 2013.március 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM Mert mi is lehetne szebb, mint abban a sok benyomásban,

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja A Hevesi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja 2013. Mottó: ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan halad előre, ha ellenben baj van a nevelés körül,

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE

Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE Pedagógiai és Szakmai Program CITY COLLEGE ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA Győr, 2013. május 22. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. 1 City College Üzleti Szakközépiskola 9021 Győr, Eötvös tér 1. PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve

Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár 2012/2013. tanévre vonatkozó Munkaterve A munkatervet készítette: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató A munkatervet jóváhagyó nevelőtestületi döntés

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetı... 3 II. Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai... 6 III. Küldetésnyilatkozat... 11

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Helyi Pedagógiai Program Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen. / Széchenyi István: Por és sár / KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - PÉTERFY SÁNDOR

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP-3.1.4-09/1-2009-0006. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - gödi innovatív intézményekben A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 TARTALOMJEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások...

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

A tartalmi szabályozás változásai

A tartalmi szabályozás változásai A tartalmi szabályozás változásai Technika, életvitel és gyakorlat Kovács Október A tanév itt kezdődik! 2012. augusztus 31. NAT Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika

Részletesebben

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhfold@t-online.hu Iktatószám: 3001-2 /2012. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A

S e g e s d - T a r a n y i I V. B é l a K i r á l y Á l t a l á n o s I s k o l a O M 2 0 1 3 1 5 P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA SEGESD-TARANY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE 2013. április 24. napján 1. oldal Mottó: " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév

Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Gyulaffy László Általános Iskola 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24 OM azonosító: 037040 Intézkedési terv a minőségirányítási program értékelése alapján 2011/2012-es tanév Készítette: Fodorné Szöllősi

Részletesebben