Aldehidek. láncvégi -CHO csoport (vagy oldalláncban) C-atomhoz kapcsolódik
|
|
- Zsófia Nagy
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 xovegyületek 1
2 xidációs fok: 2 2
3 Aldehidek láncvégi - csoport (vagy oldalláncban) -atomhoz kapcsolódik a) szubsztitúciós nómenklatúra előtag: formil- formyl utótag: -al, [-karbaldehid] carbaldehyde butanal pent-2-éndial pent-2-enedial (formilmetil)hexándial 3-formylmethylehexanedial ciklohexánkarbaldehid cyclohexanecarbaldehyde b) triviális nevek a megfelelő karbonsav triviális nevének töve + aldehid 3
4 Aldehid Karbonsav i- 3 7 izobutiraldehid isobutyraldehyde i- 3 7 a. isobutyricum isobutyric acid 4 9 valeraldehid valeraldehyde 4 9 a. valerianicum valeric acid 2 glikolaldehid hydroxyacetaldehyde 2 a. glycolicum glycolic acid 2 2 szukcinaldehid succinaldehyde 2 2 borostyánkősav a. succinicum succinic acid benzaldehid benzaldehyde benzoesav a. benzoicum benzoic acid 4
5 3 vanillin piperonal protokatechualdehid protocatechualdehyde 3 vanillinsav vanillic acid piperonilsav piperonilyc acid protokatechusav protocatechuic acid 5
6 Aldehid Karbonsav formaldehid formaldehyde hangyasav formic acid acetaldehid 3 3 acetaldehyde ecetsav acetic acid 2 5 propionaldehid propionaldehyde 2 5 propionsav propionic acid 3 7 butiraldehid butyraldehyde 3 7 vajsav butyric acid 6
7 Aldehid Karbonsav szalicilaldehid salicylaldehyde szalicilsav salicylic acid 3 ánizsaldehid p-anisaldehyde 3 ánizssav p-anisic acid 3 veratrumaldehid veratraldehyde 3 veratrumsav veratric acid 3 3 7
8 Ketonok láncon belüli a) szubsztitúciós nómenklatúra előtag: oxoutótag: -on, [ keton] l klór-2-metilpentán-3-on 1-chloro-2-methylpentan-3-one a karbonilcsoport két -atomhoz kapcsolódik oxovajsav 3-oxobutyric acid pentén-2-on 4-penten-2-one ciklohexanon cyclohexanone 8
9 b) csoportfunkciós keton etil-metil-keton c) aromás ketonok 3 acetil acetofenon acetyl acetophenone benzoil benzofenon benzoyl benzophenone 9
10 d) triviális nevek aceton acetone acetilaceton acetylacetone biacetil diacetyle Triviális csoportnevek acetonil acetonilidén fenacil fenacilidén 10
11 δ+ δ Szerkezet esonance structures for the carbonyl group ybride 3 3 Formaldehyde µ = 2.27 D Acetone µ = 2.88 D ~ 120 Z ~ 1,24 ~ 120 ~
12 Előállítás 1. Aldehidek és ketonok közös előállítási módszerei - xidáció 2-2 I. r., -2, II. r. Jones-reagens: 2 r 4 2 S 4 (víz-aceton) ollins-reagens: r 3 piridin Mn 2 -aktív ( KMn 4 + MnS 4 ) Dehidrogénező katalizátor: u-r oxid 12
13 - Acetilének hidratálása 2 S 4 2 g 2+ -só 3 enol 2. Aldehidek előállítása - Savszármazékokból redukcióval Savkloridból: osenmund r. l Pd/BaS
14 Savnitrilekből N Bu 2 i Al N l N l Et 2 1. Snl Aromás rendszerek elektrofil szubsztitúciója a) Gatterman: N + l (Znl 2 ) b) Gatterman - Koch: + l (All 3 ) c) eimer - Tiemann: l 3 / - d) Vilsmeier: Pl 3 / ( 3 ) 2 N Aromás metil vegyületek oxidációja 3 ox. pl. Se 2 14
15 Gattermann 15
16 Gattermann-Koch 16
17 eimer - Tiemann 17
18 eimer Tiemann - mehanizmus 18
19 Vilsmeier aack reakció 19
20 3. Ketonok előállítása - savszármazékokból Savkloridból Grignard-reakció 4 9 Mgl, Et 2 l Fel 3, Savnitrilből Grignard-reakció N, MgBr Et 2, víz NMgBr, 20
21 - aromás rendszerek elektrofil szubsztitúciója Friedel-rafts l All 3 Fries átrendeződés fenol-észter + All 3 (v. hν) - Aromás alkil vegyületek oldallánc oxidációja KMn 4 víz, Al 2 (S 4 )
22 Friedel-rafts acilezés + l All 3 + l Fries-átrendeződés: inter v. intramolekuláris All 3 All 3 hν Foto-Fr ies: ger jesztett áll. 22
23 xovegyületek kémiai reakciói I) Addíciós reakciók Sztereokémia (Felkin-Anh modell) II) eakciók az α-szénatomon III) Addíciós reakciók α,β-telítetlen karbonilvegyületekre egiokémia (1,2 és 1,4-addíciós reakciók) IV) xidáció-edukció 23
24 I) Addíciós reakciók 24
25 25
26 26
27 27
28 Gyűrűs acetál ('ketál') Etilénglikollal ciklopentanon-etilénketál Analóg: S S S S ditioketál BF 3 Et 2 28
29 S S John McMurry: rganic hemistry 7 th Edition Thomson Books/oole 2008 S S BuLi TF ', 2 S, 'X S ani S S pl. DMS-l dioxán v. us 4 /szilikagél v. g 2+ / 2
30 30
31 Aminok r eakciója - N 3 N 2 N hemiaminál imin - N 2 N- Schiff-bázis - 2 N N 2 N 2 enamin - 3 N N 3 X 31
32 Addition of 1 o Amines Formation of Imines Because the N atom of an imine is surrounded by three groups (two atoms and a lone pair), it is sp 2 hybridized, making the N bond angle 120, (not 180 ). Imine formation is fastest when the reaction medium is weakly acidic (p 4-5). 32
33 Addition of 2 o Amines Formation of Enamines A 2 o amine reacts with an aldehyde or ketone to give an enamine. Enamines have a nitrogen atom bonded to a double bond. 33
34 The formation of imines and enamines compared 34
35 - A - N 2 N-A A = - hidroxilamin oxim A = N 2 - hidrazin hidrazon A = 2 N N szemikarbazid szemikarbazon Főként analitikai jelentőségük van, illetve intermedierek heterociklusokhoz 35
36 36
37 Wittig-reakció Acetilén addíciója Grignard-vegyület addíciója l. olefinek l. acetilének l. alkoholok Megjegyzés: mellékreakciók lehetnek: A) Sztérikusan gátolt ketonnal enolizáció 'MgX + ' + B) Sztérikusan gátolt Grignard-vegyülettel redukció MgX + MgX 37
38 Grignard-reakció: karbonilvegyületek reduktív anionos alkilezése δ +δ -MgX 2 - MgX +δ δ MgX Mg 2 X a) MgX +δ 3 δ 3 MgX Mg X b) MgX +δ 3 3 δ 3 3 MgX Mg X c) 3 l MgX 3 δ +δ l 3 + Mg X l folytatása b) egyenlet szerint tercier alkoholig d) δ - MgX +δ Mg X 3 folytatása b) egyenlet szerint tercier alkoholig 38
39 Wittig reakció + ( 6 5 ) 3 P ' ' ' ' + ( 6 5 ) 3 P aldehid v. keton foszfónium-ilid alkén trifenilfoszfin-oxid ' ( 6 5 ) 3 P + trifenilfoszfin ' X S N 2 X 6 5 ' 6 5 P 6 5 ' Li alkil-halogenid 6 5 ' P 6 5 P 6 5 ' 6 5 ' ' a foszfónium-ilid rezonáns határszerkezetei 39
40 + ' ' P( 6 5 ) 3 Ad N ' ' P( 6 5 ) 3 ' ' P( 6 5 ) 3 ( 6 5 ) 3 P + ' ' Acetilén addíciója bázis 40
41 Első ipari alkalmazás természetes vegyület szintetikus úton történő előállítására Wittig G.; Pommer.: DBP , 1956 Wittig G.; Pommer.: hem. Abstr. 1959, 53,
42 Nátrium-hidrogén-szulfit addíciója =, alkil aromás aldehidek aromás ketonok ' + S 3 ' addukt N Na (ha =Ar, =) ' N addíciója N N ' ( B) ' ciánhidrin ArAr : nem! Ar : gyengén Ar : benzoin-kondenzáció 42
43 John McMurry: rganic hemistry 7 th Edition Thomson Books/oole
44 Benzoin kondenzáció Ar N Ar N Ar N Ar Ar N Ar Ar Ar N Ar N Ar aciloin + N Ar = Ph benzoin 44
45 45
46 Sztereokémia (Felkin-Anh modell) Sztereoszelektivitás - sztereokontroll Egy kémiai reakció végbemehet a legkedvezőbb úton (kinetikusan kontrollált), vagy végbemehet a legstabilabb terméket eredményező úton (termodinamikusan kontrollált) A sztereoszelektivitás leggyakrabban sztérikus gátlásra vezethető vissza. Sztereokontroll Általában ciklusos vegyületek esetében könnyebben elérhető, mint aciklusos vegyületeknél. 46
47 Sztereoszelektív reakció: Több lehetséges sztereoizomer közül egy keletkezik kizárólag, vagy túlnyomóan. Sztereospecifikus reakció: Egy bizonyos sztereoizomerből egy bizonyos termék (a lehetséges sztereoizomerek egyike) keletkezik, a másik sztereoizomerből a másik. (a egy vegyületnek nincs sztereoizomere, nem adhat sztereospecifikus reakciót!) 47
48 I (S)-2-iodoheptane Na ()-heptan-2-ol Stereospecific S N 2 reaction 48
49 Nukleofil addíció a karbonil-vegyületekre (Sztereokémia) Irreverzibilis, ha Nu = vagy everzibilis, ha Nu = N 2, vagy X Addíció nem szimmetrikus (a szubsztituensek nem királisak) ketonra racemát 3 MgBr : 1 49
50 Addíció nem szimmetrikus (a szubsztituens(ek) királisak) ketonra MeMgBr Me + Me Me Me Me syn- minor product anti- major product Diastereoselective addition to a ketone 50
51 Me MgBr MgBr Me + / 2 Me helation controlled nucleophilic addition to a ketone 51
52 A karbonilcsoport (általában trigonális centrumok) síkjának két oldalán lévő felületek típusai Trigonális centrumok síkjának két oldalán elhelyezkedő felületek lehetnek homotópok, enantiotópok vagy diasztereotópok. omotóp felületeket akkor kapunk, ha a π-kötések síkjában egy 2 szimmetriatengely fekszik. eterotóp felületek Enantiotóp felületek csak akirális s szimmetriájú molekulában találhatók. Diasztereotóp felületek viszonya nem jellemezhető semmilyen szimmetriaelemmel. 52
53 Felületek megkülönböztetése trigonális rendszerben Y Z Z Y X X pl.: X > Y > Z (.I.P.) A trigonális centrumnak pro- (szimbóluma: re, e) az a felülete, amely felől nézve a.i.p. konvenció szerint rangsorba állított ligandumok prioritása órairányú, pro-s (szimbóluma: si, Si), ha ellentétes. A kialakuló tetragonális centrum konfigurációja nemcsak a belépés irányától (re vagy si) függ, hanem a belépő ligandumnak a már meglevőkhöz visszonyított rangjától is. 53
54 Molekulán belüli azonos szerkezetű és helyzetű csoportok omotópok ( azonos helyzetűek ) az olyan csoportok, amelyek a molekula valamely n szimmetriatengelye körüli elforgatással kicserélhetők ( 1 kizárva!). omotóp csoportok teljesen megkülönböztethetetlenek. eterotóp csoportok egymás közötti viszonya enantiotóp vagy diasztereotóp lehet. 54
55 Trigonális centrumok síkjának két oldalán lévő felületek A) omotóp felületek két σ kötés a π kötés síkjában a) Z X Y Z Me Me Me Me Me Me 55
56 B) eterotóp felületek 1) Enantiotóp felületek b) Y W XA Z -A W X Y Z -A AX W Y Z W X Y Z 3 Me Me Me Me 2) Diasztereotóp felületek c) W X Y Z A B l 56
57 - omotóp felületek esetén bármelyik oldalról jön a támadás, ugyanaz a termék képződik, függetlenül attól, hogy a reagens királis, vagy akirális. LiAlD 4 D D -Enantiotóp felületek esetén mindig szteroizomerek képződnek akirális ligandummal királis ligandummal - Diasztereotóp felületek esetén minden ligandummal racém keverék diasztereomerek 1:1 től eltérő elegye diasztereomerek keletkeznek 57
58 Prokirális felületek A homotóp felületekkel jellemezhető centrumok ellen intézett támadás bármelyik felület irányából azonos termékhez vezet. Enantiotóp felületek estén új ligandum bevitele mindig sztereoizomereket hoz létre. Diasztereotóp felületek reaktivitása azok különböző hozzáférhetősége miatt mindenfajta reagenssel szemben eltérő. Az egyes felületek felöli ligandumfelvétel során diasztereomerek keletkeznek. 3 2 Si 3 2 e o e 3 Br e Br 180 o Si 3 Si 58
59 Diasztereotóp felülettel jellemezhető csoport reakciója Felkin-Anh modell, kinetikus kontroll L Me S M Nu: :Nu S = Kicsi M S M S M = Közepes Et Et L = Nagy L L Kedvezőtlen Kedvező M Nu S M Nu S Nu Et L L Et Me 59
60 Felkin-Anh modell 1. atározza meg a legnagyobb és legkisebb csoportokat (L, S)! 2. L csoportot helyezze el merőlegesen a karbonilra Newman projekcióban! A nukleofil támadási iránya az S csoport felől várható. Nu 107 o 60
61 Felkin-Anh modell 1) L, M, S meghatározása (large, medium, small térkitöltés) 2) L csoport és = csoport 90 -os vetületbe helyezése (Newman projekció) 3) 107 -os szög megkeresése (Nu =) a -L kötéssel quasi antiperiplanáris állásban, mindkét konformeren vizsgálva 4) (Nu)-S > (Nu)-M kedvezősége (taszítás szempontjából) 61
62 Felkin-Anh modell Sztereoszelektív reakció M M KEDVEZÕ M M Nu 107 o S L 107 o Nu S gyenge taszítás L quasi antipp Nu S L Nu S L D Nu M S erõs taszítás Nu M L 107 o quasi antipp L Nu M L Nu M S L 107 o S KEVÉSBÉ KEDVEZÕ S E E S S KEVÉSBÉ KEDVEZÕ S S Nu Nu 107 o 107 o M S M L 107 o Nu M erõs taszítás gyenge taszítás Nu S L 107 o M L quasi antipp quasi antipp L KEDVEZÕ Nu Nu M S M L L Nu Nu M S M L L D 62
63 A nukleofil támadás során az új kötés a kapcsolódó szigma kötéssel antiperiplanáris helyzetbe kerül. 63
64 II) eakciók α-szénatomon 64
65 65
66 66
67 eakció enol-/enolát-anionon keresztül xo-enol tautomerizáció 3 3 oxo 3 2 enol 10-4 % % % 67
68 karbonilcsoport reakciója: Nu 3 Nu 3 eactions at the α-position of carbonyl compounds enol(át) reakciója: pl. egy másik molekula karbonilcsoportjával enolate 68
69 Aldehydes and ketones are weak BrØnsted acids + B B pk a =
70 pk a
71 2 2 2 allyl anion vs. enolate anion
72 pr otonation pr otonation 72
73 2 B - 2 B pk a = 42 pk a =
74 3 2 K ~ K ~ K ~ 3.2 K >
75 = kötés stabilizációja metilcsoportok révén 2 enol forma 3 2 G enol forma Energia G' G' > G aldehid forma = kötés stabilizációja metilcsoport révén keto forma 75
76 1. Alkilezés 1. LiNPr 2 (i) 2. 3 I 3 pk a = Li 3 I pk a = 40 2 N 76
77 Kétszeresen aktivált α-szénatom, alkilezés NaEt 2. X Na 77
78 a két különböző α-szénatom van: az enolátképzés regiokémiája Könnyű hozzáférés Kinetikus enolát ( ) 3 2 Li B = Li N = LDA ( ) Nehéz hozzáférés Termodinamikus enolát 78
79 egioselective alkylation of ketones MeI Me 3 Sil SiMe alkylation ambident anion ('two fanged') -silylation 3 3 base base 3 Ph 2 Br Ph 2 Br 3 3 Ph kinetic enolate ther modynamic enolate Ph str ong hinder ed base (e.g. LDA) low temper atur e weak base (e.g. Et 3 N) high temperature 79
80 2. alogénezés A) savkatalízissel B) bázis jelenlétében 3 X 2 acid B - I I δ+ δ I B - I 2 X I 2 2 δ+ δ I I 2 I 2 I 3 + I 3 80
81 Br Br 2 Br 3-brómbután-2-on Br brómbután-2-on 81
82 1. Aldolképzés eakció az α szénatomon aldolkondenzáció (enolát addíciója karbonilcsoportra)
83 D D ugyan így D D Br 2 Br Br Enol gyenge nukleofil D 3 83
84 84
85 D 2 ugyan így D D D ( ) Br 2 ugyan így Enolátanion erõsebb nukleofil X S N 2 Br Br Br 85
86 újabb Aldol-reakció elvégzésére képes! Probléma: 'keresztezett aldol' 86
87 Keresztezett aldol-kondenzáció és lehetséges termékei
88 3 3 + l l l 1. Savkatalizált enolképzés Az enol addíciója egy másik aceton molekula protonált karbonilcsoportjára l Savkatalizált víz-elimináció + l + 88
89 2. Aldolreakció ketonnal (5%) (95%) Az aldolképződés ketonokból termodinamikailag kedvezőtlen! 89
90 3. Az aldol további reakciói: A) Elimináció savkatalízissel 2 α β aldol (β-hidroxiketon) 2 elimináció 3 + α β 3 α, β-telítetlen aldehid 90
91 3. Az aldol további reakciói: B) Elimináció báziskatalízissel rezonancia-stabilizált enolát 91
92 eakció az α szénatomon laisen-schmidt kondenzáció (hasonló a keresztezett aldolkondenzációhoz) vö. keresztezett aldol: egyik jóval reaktívabb
93 Diszproporcionálódás: annizzaro reakció α--t nem tartalmazó aldehidek karbonsav + alkohol 2 93
94 Keresztezett annizaro reakció K Intramolekuláris annizzaro reakció 2 glikolsav 94
95 95
96 III) Addíciós reakció α,β-telítetlen karbonil-vegyületekre egiokémia (1,2 és 1,4-addíciós reakciók) Sztereokémia (Felkin-Anh modell) A) α,β-telítetlen oxovegyületek reakciói nukleofilekkel Probléma: a nukleofil két helyen támadhat (ambidens elektrofil) Nu '1,4 - Addíció' Nu Nu és / vagy Nu '1,2 - Addíció' 96
97 1,4-Addíció (konjugált addíció) Nu 2 Nu: 2 3 Nu 3 Nu 2 3 enolát anion Nu 2 Nu
98 1,3-addíció 2 Nu Nu Nagyon ritka 98
99 Addíció Nu Nu Nu E + E Deprotonálás + reakció elektrofillel vagy E E B E E α 99
100 Enolát Pentadienil-anion Izokonjugált rendszerek 100
101 Karbonilcsoporttal konjugációban lévő (alternáló kettős- és egyszeres) kötés Látens polaritás eaktivitás: karbonil-szénatom = elektrofil (reagens: nukleofil) α-szénatom = nukleofil (reagens: elektrofil) N N hasonlóan : Br 101
102 egiokémia (1,2 és 1,4-addíciós reakciók) Nu Nu 1,4 Nu 1,2 Nu egioszelektivitás szempontjai erősen bázikus nukleofilek 1,2 gyengén bázikus nukleofilek 1,4 102
103 Nukleofil atom Nukleofil 1,4 1,2 Li + MgBr + MgBr/uI + LiAl 4 + NaB 4 /ui + NaB 4 /el 3 + eteroatom N 2, Na, SNa + 103
104 1,4-Addíció nem szimmetrikus α,β-telítetlen ketonra Me 2 uli then + / % % Stereoselective conjugate addition reaction 104
105 Lítium-dialkil-réz ( kuprát ) reagens 1,4-addíció éter 2 Li + ux 2 uli Példa: 1,4-kuprát addíció ( tandem vicinális difunkcionalizálás ) Bu 2 uli MeI Bu Bu Bu transz cisz 4 : 1 105
106 John McMurry: rganic hemistry 7 th Edition Thomson Books/oole
107 obinson annulation + 1. aldol condensation
108 Na +, Na +, K. Peter,. Vollhardt, Neil E. Schore: rganische hemie. Wiley-V Verlag Gmb & o. KGaA (5. Auflage)
109 Base 3 3 K. Peter,. Vollhardt, Neil E. Schore: rganische hemie. Wiley-V Verlag Gmb & o. KGaA (5. Auflage)
110 B) α,β-telítetlen oxovegyületek reakciói elektrofilekkel l l
111 IV) xidáció-redukció 1. edukció - Kizsnyer-Wolff l. paraffinok - lemmensen l. paraffinok - fémhidridek (Meerwein-Ponndorf-Verley) l. nukleofil addíció (Al - 4 ) l. alkoholok 111
112 2. xidáció /persavak 2 2 KMn 4 N 3 ( 2 ) 4 3 (Baeyer-Williger) Ph 3 Se 2 Ph 112
113 Meerwein-Ponndorf-Verley redukció ' Al ' alkoholát felesleg folyamatos kidesztillálás ppenauer oxidáció 3 + ' 3 ( 3 ) 3 Al ( 3 ) 3 ( 3 ) 3 nem oxidálható alkohol ' acetonfelesleg (nem tud leadni hidridiont) 3 ' + ( 3 ) 3 ( 3 ) 3 Al ( 3 ) 3 ' 3 Al + 3 ( 3 ) 3 113
114 Baeyer-Villiger oxidáció: észterképzés Ar, Ar,, Ar Et Ph Et Ph Vándorlási tendencia: > terc - alkil > szek - alkil > fenil > primer - alkil > metil 114
115 115
116 _
117 Mechanism of biological aldehyde and ketone reductions by the coenzyme NAD John McMurry: rganic hemistry 7 th Edition Thomson Books/oole
118 Fontosabb aldehidek Néhány fontosabb oxovegyület Formaldehid: 40%-os vizes oldata a formalin n 2 ( 2 ) n-1 2 n = par afor maldehid Acetaldehid Paraldehid Metaldehid S 4 2 S 4 l 2 S 4, 3 118
119 K. Peter,. Vollhardt, Neil E. Schore: rganische hemie. Wiley-V Verlag Gmb & o. KGaA (5. Auflage)
120 Fontosabb ketonok Butirofenonok (antipszichotikumok) F ( 2 ) 3 aloperidol Szteroidhormonok Androszteron (férfi) Ösztron (női) 120
121 Íz- és illatanyagok ( 2 ) Málna-keton (raspberry ketone imbeer-keton ) Gyöngyvirág-aldehid (lily-of-the-valley aldehyde Maiglöckchen-Aldehyd ) ldószerek és különféle szintézis-alapanyagok Aceton, mint oldószer Acetofenon, mint szintézis-alapanyag 121
122 Néhány biológiailag fontos származék Vitamine B 6 John McMurry: rganic hemistry 7 th Edition Thomson Books/oole
123 Pyridoxal Biosynthesis 123
124 124
125 Strictosidin-Synthase ist ein pflanzliches Enzym, das die Mannich-artige Kondensation von Tryptamin und Secologanin nach Strictosidin katalysiert. Dies ist ein wichtiger Schritt in der Biosynthese der Indolalkaloide. Das Enzym ist in den Vakuolen der Wurzeln lokalisiert. 125
126 livamuslica feromonjai K. Peter,. Vollhardt, Neil E. Schore: rganische hemie. Wiley-V Verlag Gmb & o. KGaA (5. Auflage)
127 idroxioxo- és dioxo vegyületek Zn 2, 2 Aldolképzés (l. előbb) vinil-acetát glikolaldehid s Br K kálium-formiát - KBr metil-formiát acetol 127
128 Se diacetil Na vízmentes acetilaceton l Na acetonilaceton 2 forralás 128
Oxovegyületek. Nevezéktan. Aldehidek
Ketonok láncon belül oxocsoportot tartalmaznak xovegyületek karbonilcsoportot tartalmaznak Aldehidek láncvégi - csoport (v. oldalláncban) -atomhoz kapcsolódik a) szubsztitúciós nómenklatúra Nevezéktan
RészletesebbenOxovegyületek. Nevezéktan. Aldehidek. C O karbonilcsoportot tartalmaznak CH 3 CH 2 CH 2 CHO OCH CH 2 CH CH CHO
xovegyületek karbonilcsoportot tartalmaznak Nevezéktan Aldehidek láncvégi - csoport (vagy oldalláncban) -atomhoz kapcsolódik a) szubsztitúciós nómenklatúra előtag: formil- formyl utótag: -al, [-karbaldehid]
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton Elnevezés Aldehidek propán karbaldehid 3 2 2 butánal butiraldehid oxo karbonil formil Példák 3 3 2 metanal etanal propanal formaldehid acetaldehid propionaldehid
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)
RészletesebbenKARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)
KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenHelyettesített karbonsavak
elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz
RészletesebbenMECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Készítette: Kormos Attila Lektorálta:
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenAldehidek, ketonok és kinonok
Aldehidek, ketonok és kinonok 3 3 3 innamomum camphora Agócs Attila rvosi Kémia 2018 kámfor Tanulási célok: Az oxovegyületek elnevezése és fizikai tulajdonságai Nukleofil addíció, az oxovegyületek legfontosabb
RészletesebbenALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
RészletesebbenO 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O
Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenAlkoholok és fenolok. Alifás hidroxivegyületek Aromás hidroxivegyületek
Alkoholok és fenolok Alifás hidroxivegyületek Aromás hidroxivegyületek Alkoholok soportosítás a hidroxicsoportot viselő szénatom rendűsége szerint (vö. alkil-halogenidek) Nómenklatúra 3 3 3 ( 2 ) 3 3 3
RészletesebbenAromás vegyületek II. 4. előadás
Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
Részletesebben7. Előadás. Alkoholok, éterek. Oxovegyületek.
7. Előadás Alkoholok, éterek. xovegyületek. 22. Alkoholok, fenolok, éterek Faszesz ( 3 ) Toxikus: 30ml vakság LD 50 érték patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához szükséges dózis [g/kg] LD
RészletesebbenHALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
RészletesebbenFogalomtár Szerves kémia kollokviumhoz Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet 2018.
Fogalomtár Szerves kémia kollokviumhoz Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet 2018. A vizsgaanyagot a teljes előadási anyag, valamint az előadó által kijelölt egyéb anyagrészek képezik, tehát azok
RészletesebbenBudapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens
SZERVES KÉMIA I. levelező B.Sc. képzés, kód: BMEVESZAL17 Tantárgy követelményei 2016/2017. tanév I. félév Az alaptárgy heti 2,5 óra (páratlan héten 2 óra, páros héten 3 óra) előadásból és ezzel integrált
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 3. Alifás szén-szén egyszeres kötések kialakítása báziskatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 C-H savak Savas hidrogént tartalmazó szerves vegyületek H H 2 C α C -H H 2
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenGyakorlati előkészítő előadások. II. félév
Gyakorlati előkészítő előadások II. félév Acetilszalicilsav -Acilezés 2 S 4, 3 80, 30 perc 3 + 3 + ( 3 ) 2 M r : 138,07 M r : 180,09 p.: 159 p.: 135-137 szalicilsav 2-hidroxibenzoesav acetilszalicilsav
RészletesebbenCH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2
10. Előadás zerves vegyületek kénatommal Példák: ZEVE VEGYÜLETEK KÉATMMAL CH 2 =CH-CH 2 ---CH 2 -CH=CH 2 diallil-diszulfid (fokhagyma olaj) H H H szacharin merkapto-purin tiofén C H2 H szulfonamid (Ultraseptyl)
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenBudapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
RészletesebbenAlkoholok és fenolok. Alifás hidroxivegyületek Aromás hidroxivegyületek
Alkoholok és fenolok Alifás hidroxivegyületek Aromás hidroxivegyületek Alkoholok soportosítás a hidroxicsoportot viselő szénatom rendűsége szerint (vö. alkil-halogenidek) Szubsztitúciós nómenklatúra 3
RészletesebbenO S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O
() ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenKARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...
KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3
RészletesebbenBudapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens
SZERVES KÉMIA BIOMÉRNÖKÖKNEK B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
RészletesebbenAROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenCOOCH 3. Ca + O - NH 2 OCH 2 CH 2 CH 3 NO 2 N H H 3 CO N OCH 3 COOH
9. Előadás itrogéntartalmú vegyületek 26. ITGÉTATALMÚ VEGYÜLETEK épszerű származékok 3 2 metil-antranilát (szőlő) 300 S szacharin (1977) S - kalcium-ciklamát (1970: rák) a + 2 2 3 2 2 3 2 2 3 2 2 2 glükóz:
RészletesebbenSZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév
SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenCHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H
2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 9. Funkciós csoportok kialakítása, eltávolítása, egymásba való átalakítása Kovács Lajos 1 A funkciós csoportok áttekintése szénhidrogének halogénszármazékok oxigéntartalmú
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (kiegészítés) I. félév
Szemináriumi feladatok (kiegészítés) I. félév I. Szeminárium 1. Rajzolja fel az alábbi ion π-molekulapályáit: N ány centrumú a delokalizált rendszer? ány elektron építi fel a delokalizált rendszert? ány
RészletesebbenRészletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):
Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 4. Szén-szén egyszeres kötések kialakítása savkatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 Karbokationok képz dése Brønsted- vagy Lewis-savak jelenlétében P Alkil karbokationok
RészletesebbenTörténet van t Hoff (holland), Le Bel (francia): a szénatom tetraéderes 1901 van t Hoff Nobel-díj
Sztereokémia Történet 1874 van t off (holland), Le Bel (francia): a szénatom tetraéderes 1901 van t off Nobel-díj A limonén egyik enantiomerje citromillatú, a másik narancsillatú ontergan (Thalidomide)
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus
RészletesebbenKARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK. Léránt István
KARBNILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK Léránt István KARBNILSPRT σ -KÖTÉS 2 2009.12.06. X-VEGYÜLETEK Karbonil csoport >= & szénhidrogén csoport Aldehid Formil csoport Formaldehid Szénhidrogén & szénhidrogén
Részletesebben8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
Részletesebben8. Előadás. Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenKarbonilcsoport reakciói Mannich-reakciónak nevezzük az
Karbonilcsoport reakciói Mannich-reakciónak nevezzük az a-helyzetű hidrogénatomot tartalmazó karbonilvegyületek (pl. acetofenon) aminometilezését formaldehiddel és primer vagy szekunder aminokkal (vagy
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenTantárgycím: Szerves kémia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Részletesebben1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.
1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán apoláris molekula. Az etilénglikol (etán-1,2-diol) molekulának azonban mérhető dipólusmomentuma van. Mi ennek a magyarázata? Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris
RészletesebbenBevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)
Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/
RészletesebbenIV. Elektrofil addíció
IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium
RészletesebbenZöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Aldol kondenzáció
Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok Aldol kondenzáció Budapesti Zöld Kémia Laboratórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó mentés: 2009.02.09.) A gyakorlat célja Az aldolkondenzáció
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 5. Szén-szén többszörös kötések kialakítása: alkének Kovács Lajos 1 Alkének el állítása X Y FGI C C C C C C C C = = a d C O + X C X C X = PR 3 P(O)(OR) 2 SiR 3 SO 2 R
Részletesebben10. Kémiai reakcióképesség
4. Előadás Kémiai reakciók leírása. Kémiai reakciók feltételei. Termokémia. A szerves kémiai reakciómechanizmusok felosztása és terminológiája. Sav-bázis reakció. Szubsztitució. Addició és elimináció.
RészletesebbenSzénsavszármazékok 1
Szénsavszármazékok 1 2 xidációs fok: 4 savklorid savklorid észter észter észter l l l l H foszgén (metaszénsavdiklorid) alkil(aril)karbonokloridát klórhangyasav-észter dialkilkarbonát (nem létképes) savamid
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének alogénezett szénhidrogének Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br 1,91 66
RészletesebbenÖsszefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet
Összefoglaló előadás Sav-bázis elmélet SAV-BÁZIS TULAJDNSÁGKAT BEFLYÁSLÓ TÉNYEZŐK Elméletek: 1. Brönsted Lowry elmélet: sav - + donor; bázis - + akceptor; Konjugálódó (vagy korrespondáló) sav-bázis pár:
Részletesebben2. melléklet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelethez
1. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei A B C D 1. Légszennyező anyag [CAS szám] Tervezési irányértékek [µg/m 3 ] Veszélyességi 2. 24 órás 60 perces fokozat 3. Acetaldehid [75-07-0] 0,2 1
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenA pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2015/2016 tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 7. Átrendez dések. Szén-nitrogén kötések kialakítása. Kovács Lajos 1 Átrendez dések elektronhiányos szénre 1. A Wagner-erwein-átrendez ı dés 3 C 3 C 3 C 1 3 C 3 C 3 C
RészletesebbenSzabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban
Szabó Dénes Molekulák és reakciók három dimenzióban Alkímia ma, 2012. április 19. Egy kis tudománytörténet -O azonos kémiai szerkezet -O Scheele (1769) -O különböző tulajdonságok -O Kestner (1822) borkősav
Részletesebben6. 1,3-DIKARBONILVEGYÜLETEK
6.1. Az 1,3-dikarbonilvegyületek szerkezete 6. 1,3-DIARBNILVEGYÜLETE 1,3-, vagy β-dikarbonilvegyületeknek nevezzük azokat az oxovegyületeket és/vagy savszármazékokat, ahol a második karbonilcsoport az
RészletesebbenSzerves Kémia II. 2016/17
Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.
RészletesebbenSzerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek
Részletesebbenβ-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai
β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai A β-dikarbonil vegyületek tipikus szerkezeti egysége a két karbonilcsoport, melyeket egy metilén híd köt össze. Ezek a származékok két fontos tulajdonsággal
RészletesebbenR nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport
1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét Szerves anyagok vizsgálata III. (177-180. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
RészletesebbenKARBONSAVSZÁRMAZÉKOK
KABNSAVSZÁMAZÉKK Levezetés Kémiai rokonság 2 2 2 N 3 N A karbonsavszármazékok típusai l karbonsavklorid karbonsavanhidrid karbonsavészter N N 2 karbonsavnitril karbonsavamid Példák karbonsavkloridok 3
RészletesebbenR nem hidrogén, hanem pl. alkilcsoport
1 Minimumkövetelmények C 4 metán C 3 - metilcsoport C 3 C 3 C 3 metil kation metilgyök metil anion C 3 -C 3 C 3 -C 2 - C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 3 -C 2 C 2 5 - C 2 5 C 2 5 C 2 5 etán etilcsoport etil kation
RészletesebbenPolimerizáció. A polimerizáci jellemzőit. t. Típusai láncpolimerizáció lépcsős polimerizáció Láncpolimerizációs módszerek. Monomerek szerkezete vinil
Polimerizáció Bevezetés Gyökös polimerizáció alapvető lépések kinetika mellékreakciók Ionos polimerizáció kationos polimerizáció anionos polimerizáció Sztereospecifikus polimerizáció Kopolimerizáció Ipari
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
RészletesebbenSzabó Andrea. Ph.D. értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Petneházy Imre Konzulens: Dr. Jászay M. Zsuzsa
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszék α-aminofoszfinsavak és származékaik sztereoszelektív szintézise Szabó Andrea h.d. értekezés tézisei Témavezető: Dr. etneházy
RészletesebbenSztereokémia II. Sztereokémia III.
Szerves Kémia (1) kv1n1es1/1, kredit: 4; Jalsovszky István Sztereokémia I. Sztatikus sztereokémia. A szén tetraéderes vegyértékorientációja és ennek következményei. Molekulamodellek használata a sztereokémia
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
Részletesebben