6. 1,3-DIKARBONILVEGYÜLETEK
|
|
- Marika Illés
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 6.1. Az 1,3-dikarbonilvegyületek szerkezete 6. 1,3-DIARBNILVEGYÜLETE 1,3-, vagy β-dikarbonilvegyületeknek nevezzük azokat az oxovegyületeket és/vagy savszármazékokat, ahol a második karbonilcsoport az elsőhöz képest β-helyzetben található. Ezt a vegyületcsaládot előnyös tulajdonságai miatt széles körben alkalmazzák a szerves szintézisben alapanyagként. A leggyakrabban használt alapvegyületek az acetilaceton, i az etil-acetoacetát, ii illetve a dietil-malonát. iii Q Q' Q,Q' = R, R 3 acetilaceton acetecetészter malonészter 1. ábra: Az 1,3-dikarbonilvegyületek szerkezete. 6.. Az 1,3-dikarbonilvegyületek előállítása és fragmentálódása Az 1,3-dikarbonilvegyületek előállítására jellemzően az előző fejezetben ismertetett laisenkondenzációt, illetve ezzel analóg reakciókat használnak. A laisen-kondenzáció során egy α-savas karbonilvegyületet iv reagáltatunk el egy másik, leváló-csoportot tartalmazó karbonilvegyülettel. v Az alapreakció során az α--savas karbonilvegyület enolát-anionja indít nukleofil támadást a másik karbonilvegyület karbonil-szénatomja ellen, amelyről a leváló-csoport távozása B Ac mechanizmus szerint játszódik le. i, ii, iii p a ~ 5 p a ~ ábra: Az etil-acetát laisen-kondenzációja. (Piros szaggatott nyíllal a datív kötést jelölve.) A B Ac mechanizmus szerint lejátszódó reakció egyensúlyi. A termék β-oxokarbonsav-észter két karbonilcsoport közötti metiléncsoportja (p a kb. 11) 14 nagyságrenddel savasabb, mint a kiindulási i Szisztematikus neve: pentán-,4-dion. ii Szisztematikus neve: etil-(3-oxobutanoát); vagy nevezhetjük egyszerűen még így is: acetecetészter. iii Szisztematikus neve: dietil-propándioát; vagy nevezhetjük egyszerűen még így is: malonészter. iv α- savas karbonil-vegyületnek nevezzük azt a karbonil-vegyületet amelyben az α-helyzetű szénatomhoz legalább egy protonként lehasítható hidrogénatom kapcsolódik. v A második karbonil-vegyület (jellemzően karbonsav-származék) azonos lehet az elsővel. 1
2 észter metilcsoportja (p a kb. 5), ezért a reakcióelegyben gyakorlatilag teljes mértékben deprotonálódik. Az így létrejövő öt atomra kiterjedő hatelektronos π-rendszerrel rendelkező β- oxokarbonsav-észter-enolát-anion a nátrium-kationnal kelát-komplexet képezve stabilizálódik, ezért az egyensúlyi reakció eltolódik a termékképződés irányába. A reakcióelegyből a termék β-oxokarbonsavetil-észtert savas feldolgozással kaphatjuk meg. Amennyiben a kelát-komplex képződése nem lehetséges (pl. α-helyzetben csak egy savas-hidrogént tartalmazó észter a kiindulási α--savas karbonilvegyület, mint az alábbi ábrán látható etil-- metilpropanoát vi esetében), akkor a másik komponensnek olyan leváló-csoportot kell tartalmaznia, amelynek anionja nem rendelkezik nukleofil tulajdonsággal (pl. savklorid). Továbbá az alkalmazott bázis anionja sem lehet nukleofil tulajdonságú, mint az általánosan használt etoxid. 3 3 l l 3. ábra: Az etil-izobutirát és benzoil-klorid laisen-kondenzációja. Piros áthúzott nyíl a végbe nem menő retro-laisen-reakciót jelöli. A fenti laisen-kondenzáció során melléktermékként nem reaktív nátrium-klorid és trifenilmetán keletkezik, így nincs jelen olyan nukleofil reagens, amely kiváltaná a retro-laisen-reakciót. Retro- laisen-reakciónak nevezzük a laisen-kondenzáció megfordítását, azaz az 1,3-dikarbonilvegyületek fragmentálódását. a ellenben nukleofil reagens feleslege van jelen, a retro-laisen-reakció válik a fő reakcióiránnyá. Így pl. acetecetésztert cc. oldattal reagáltatva fragmentálhatjuk. Az egyensúlyt a fragmentálódás irányba tolja továbbá az, hogy a lúgos közegben az ecetsav sóként stabilizálódik. retro-laisen-reakció 4. ábra: Az etil-acetoacetát cc. oldattal kiváltott retro-laisen-reakciója. A lúgos vizes közegben nem képződik stabil kelát-komplex, így az acetecetészter enolátja nem stabilizált, egyensúlyban van az oxo-alakkal. vi Triviális neve: etil-izobutirát.
3 Ugyancsak a retro-laisen-reakció válik a kedvezményezett reakcióiránnyá, ha abban egy nem reaktív savszármazék keletkezik, pl. nátrium-amid hatására savamid. + N N N retro-laisen-reakció 5. ábra: Az etil-acetoacetát nátrium-amiddal kiváltott retro-laisen-reakciója. Az amid-anion a β-oxoészter reaktívabb karbonilcsoportjára, a keton karbonil-szénatomjára támad. A fragmentálódási reakció során keletkező acetamid reaktivitása annyira kicsi, hogy az etil-acetát enolátanionja, nem tud támadást indítani az acetamid karbonil-szénatomja ellen. Így a reakció egyirányúvá válik a fragmentálódás irányában. Észter funkcióscsoportot tartalmazó β-dikarbonilvegyületek, így az acetecetészter-, illetve a malonészter-származékok másik jellemző fragmentálódási reakciója a hidrolízist követő dekarboxileződés ábra: Az etil-acetoacetát hidrolízisét követő dekarboxileződési reakció. A könnyű dekarboxileződést az okozza, hogy a β-oxokarbonsavak karboxilcsoportja belső hidrogénhidat képez a karbonil-oxigénatommal. Miközben a hidrogénhídban lévő proton átkerül a karbonil-oxigénre egy olyan elektronáramlás játszódik le, amelynek eredményeképp a karboxilcsoport szénatomja és az α-szénatom közötti kötés felhasad. A fragmentálódás során a szén-dioxid mellett a keton enol-alakja keletkezik, amely gyors reakcióban átalakul a stabil oxo-alakká. Míg a β-oxokarbonsavak dekarboxileződése a keton karbonilcsoportjának jelentős polarizáltsága miatt szobahőmérsékleten lejátszódik, vii addig a malonsav szobahőmérsékleten stabil, és csak melegítés hatására dekarboxileződik ábra: A malonsav dekarboxileződése melegítés hatására. 3 vii A nagyobb polarizáltság miatt a keton karbonil-oxigénatomján nagyobb a δ és a karbonil-szénatomon nagyobb a δ+ töltés nagysága, mint a malonsav esetén, ezért a proton könnyebben kerül át a keton oxigénatomjára, valamint a karboxilcsoport szénatomja és az α-szénatom közötti kötés is könnyebben hasad β-oxokarbonsavak, mint a malonsav esetén. A spontán dekarboxileződés miatt a β-oxokarbonsavak általában nem izolálhatóak. 3
4 Az alábbi négy ábrán összefoglaljuk a három alapvegyület (az acetilaceton, az acetecetészter, és a malonsav) előállítási és fragmentálódási reakcióit: Az acetilaceton etil-acetát és aceton laisenreakciójával állítható elő, és retro-laisen-reakcióval kálium-acetáttá és acetonná fragmentálható cc ábra: Az acetilaceton előállítása laisen-reakcióval és fragmentálása retro-laisen-reakcióval. Az acetecetészter egyrészt etil-acetát laisen-kondenzációjával állítható elő, és retro-laisenreakcióval és hidrolízissel kálium-acetáttá fragmentálható. + + cc ábra: Az acetecetészter előállítása laisen-kondenzációval és fragmentálása retro-laisen-reakcióval. Az acetecetészter másrészt aceton és dietil-karbonát laisen-reakciójával is előállítható, és hidrolízist követő dekarboxilezéssel acetonná és szén-dioxiddá fragmentálható ábra: Az acetecetészter előállítása laisen-reakcióval és fragmentálása dekarboxilezéssel. A malonsav kálium-acetátból állítható elő kálium-karbonát jelenlétében magas hőmérsékleten nagy nyomású szén-dioxid atmoszférában p, T ábra: A malonsav előállítása karboxilezéssel és a malonészter fragmentálása dekarboxilezéssel. 4
5 A reakció során a kálium-karbonát dianiont létrehozva kis mértékben deprotonálja a kálium-acetátot, és ez a dianion reagál el a szén-dioxiddal. A légköri nyomáson a dekarboxileződési irányban lejátszódó reakciót a nagy nyomás tolja el a karboxilezés irányába. p,t 1. ábra: A kálium-acetát karboxilezése nagynyomású szén-dioxid atmoszférában. Látható, hogy mind a négy bemutatott reakció igaz, hogy eltérő körülmények között végrehajtható mind a szintézis, mind a fragmentálódás irányában. Az acetecetészter ipari előállítása acetonból történik. Az aceton Pt katalizátor feletti hevítésével diketént viii állítanak elő, melyet etanolban acetecetészterré alakítanak Pt ábra: Az acetecetészter ipari előállítása acetonból diketénen keresztül. A laisen-kondenzáció intramolekuláris változatával a Dieckmann-kondenzációval gyűrűs β-oxoészeterek állíthatóak elő. Pl. adipinsav-dietil-észter ix nátrium-etoxiddal kiváltott reakciója -oxociklopentánkarbonsav-etil-észtert x eredményez. A gyűrűs észter hidrolízisét követő dekarboxilezéssel ciklopentanonhoz juthatunk ábra: A dietil-adipát Dieckmann-kondenzációs reakciója és termék oxo-észter dekarboxilezése. viii A diketén a ketén dimerje. A ketént a diketén inert körülmények közötti hevítésével lehet előállítani. ix Szisztematikus neve: dietil-hexándioát x Szisztematikus neve: etil-(-oxociklopentánkarboxilát) 5
6 6.3. Az 1,3-dikarbonilvegyületek tautomériája A karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek 1.. fejezetében bemutattuk, hogy az α-helyzetű szénatomon lévő hidrogén savasságának növekedésével együtt nő az oxo-enol egyensúly enolaránya is. Az 1,3-dikarbonilvegyületek középső metiléncsoportjára mindkét karbonilcsoport elektronszívó hatást fejt ki, ezért a metiléncsoport a értéke több nagyságrenddel nagyobb, mint a monokarbonilvegyületek értéke. Ennek megfelelően az enolképződés is sokkal jelentősebb e vegyületek esetén. Az enol stabilitását tovább növeli az enol hidroxilcsoportja és a másik karboniloxigénatom között létrejövő intramolekuláris hidrogénhíd. Mivel az intamolekuláris hidrogénhíd stabilitása erősen függ az oldószertől, az 1,3-dikarbonilvegyületek oxo-enol-arányát nemcsak a metiléncsoport p a értéke, hanem az oldószer tulajdonsága is erőteljesen befolyásolja. xi p a ~ 9 virtuális tautomerek hexán: víz: 8% 84% 9% 16% p a ~ 11 valódi tautomerek hexán: víz: 51% 90% a 49% 10% 15. ábra: 1,3-dikarbonilvegyületek oxo-enol egyensúlya. b Az 1,3-dikarbonilvegyületek enol-alakjában a hidrogénhídban lévő proton vándorol a két pillér oxigénatom között. Míg az acetilaceton esetén a két enol-alak azonos, ezért virtuális tautomerrendszert képeznek, addig az acetecetészter két enol-alakja valódi tautomerek. A két tautomer enolalak nem egyenlő mértékben van jelen az egyensúlyi elegyben, a ketoncsoport nagyobb reaktivitása miatt az a forma mennyisége felülmúlja a b formáét. xii Összehasonlításként megemlítjük, hogy a p a ~0 értékkel rendelkező aceton esetén a vizes oldatban mért enol-arány 0,00015%, míg a p a ~5 értékkel rendelkező etil-acetát esetén a vizes oldatban az enol-arány nem mérhetően kicsi. ldószermentes közegben az acetecetészter oxo-enol tautomerizációjának a reakciósebessége nagyon kicsi, ezért az oxo- és az enol-izomer frakcionált desztillációval szétválasztható. Ezt a jelenséget nevezzük dezmotrópiának. Az 1,3-dikarbonilvegyületek enolát-anionjait gyakran használják fémkomplexek ligandumjaiként is. 3 Fe ábra: A trisz(acetilacetonáto)-vas(iii) komplex xiii xi Az intramolekuláris hidrogénhíd apoláros közegben stabil, míg prótikus közegben a dioxo-alak oxigénatomjai az oldószerrel képeznek hidrogénhidat. xii A megadott enol-arány a két forma együttes mértékét adja meg. xiii Az ábra a ligandumok delokalizált π-rendszerét nem tünteti fel. 6
7 6.4. Az 1,3-dikarbonilvegyületek szubsztitúciós reakciói Az 1,3-dikarbonilvegyületek enolát-anionjainak két karbonil-oxigénatomja sp, és a három szénatomja sp hibridállapotú. A p z atompályákból egy ötcentrumú 5 M-ból álló 6 elektronos delokalizált π- rendszer jön létre, amelyen a negatív töltés a két karbonil-oxigénatom és az α-helyzetű szénatom között osztódik el. Az oxigénatom nagyobb elektronegativitása miatt x és z nagyobb, mint y. xiv Ennek megfelelően a két oxigénatom kemény, míg az α-helyzetű szénatom lágy nukelofil reaktivitással rendelkezik. x y z 17. ábra: Az 1,3-dikarbonilvegyületek enolát-anionjának delokalizált π-rendszere. Az ábra csak a π-rendszer pillératomjait ábrázolja. σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék sp x -hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros Az ambidens reaktivitásnak megfelelően az enolát-anion lágy elektrofilekkel az α-helyzetű szénatomon, míg kemény elektrofilekkel a nagyobb töltéssűrűségű oxigénatomon reagál el. Ennek megfelelően az enolát-anion alkil-halogenidekkel, illetve savhalogenidekkel a szénatomon alkilezhető, illetve acilezhető. A reakcióhoz az 1,3-dikarbonilvegyület enolát-anionja alkoholos oldatát általában az oldószer alkoholból képzett nátrium-alkoholát segítségével állítják elő. xv p a ~ 11 I lágy elektrofil 3 I 18. ábra: Az etil-acetoacetát metilezése. p a ~ 13 l 3 l lágy elektrofil 19. ábra: A dietil-malonát acetilezése. a ellenben prótikus és kevésbé bázikus közegben, ahol jellemzően az oxo-alak fordul elő, acilezzük az etil-acetoacetátot, a vegyület a reaktívabb keton oxigénatomján enol-észter képezve acileződik. xiv x+y+z=1. Szimmetrikus dikarbonilvegyület enolátja esetén x=z. xv Észter-csoportot tartalmazó 1,3-dikarbonilvegyület esetén az átészterezés elkerülése érdekében célszerű az észter alkoholkomponensét használni oldószerként. a ez valamiért nem lehetséges, akkor poláros oldószerben (pl. TF) nátrium-hidriddel lehet az enolátot előállítani. 7
8 l l N N 0. ábra: Az etil-acetoacetát -acetilezése. gyon erősen bázikus közegben, pl. kálium-amiddal folyékony ammóniában, kétszeresen deprotonálható az etil-acetoacetát. Az így létrejövő dianion delokalizált π-rendszerének legnukelofilabb atomja a láncvégi szénatom lesz, ezért alkil-halogenidekkel az alkilezhető. N N3 I + I 1. ábra: Az etil-acetoacetát ω-metilezése, a dianiont határszerkezettel ábrázolva. a a dianion monoalkilezése után a reakcióelegyet nem bontjuk meg, hanem egy második alkilhalogenidet adunk a reakcióelegyhez szelektíven dialkilezett termékhez jutunk. N N3 I I I 3 3. ábra: Az etil-acetoacetát ω,α-dialkilezése, az anionokat határszerkezettel ábrázolva. I Az α-helyzetben kisméretű szubsztituens tartalmazó származékot újra deprotonáljuk és alkilezzük, α,αdialkilezett termékhez jutunk. 8
9 p a ~ I 3 3 I 3 I I 3. ábra: Az acetilaceton α,α-dialkilezése Az 1,3-dikarbonilvegyületek felhasználása a szerves szintézisben Az 1,3-dikarbonilvegyületeket (acetilaceton, acetecetészter és malonészter) előszeretettel használják fel szénlánckiépítési reakciókban. Az ún. acetilaceton-, acetecetészter- és malonészter-szintézisek során az 1,3-dikarbonilvegyületek 6.4. fejezetben ismertetett alkilezési és 6.. fejezetben ismertetett fragmentációs reakcióit használják fel etonok előállítása γ-, δ-, ε-diketonokat acetilacetonból, vagy acetecetészterből kiindulva lehet előállítani. 1.) 1.) 3.) Br 3.) R Br 3 R cc. cc. R 1.),.) l,, 1.).) Br 1.) N.) Br 3.) R Br 1.), R.) l,, R 4. ábra: etonok előállítása. 9
10 Acetilacetont α-helyzetben monoalkilezve, vagy dialkilezve, majd az alkilezett köztiterméket retro- laisen-reakcióval bontva a kívánt vázú alkán--on végtermékhez jutunk. Acetecetészter α-helyzetű monoalkilezésével és az alkilezett köztitermék hidrolízist követő dekarboxilezésével ugyancsak alkán--on végterméket kapunk. a ellenben az acetecetésztert ω,αdialkilezésnek vetjük alá a keton funkcióscsoport a váz tetszőleges pontján helyezkedhet el arbonsavak előállítása arbonsavakat malonészterből, vagy acetecetészterből kiindulva lehet előállítani. 1.) 1.).) Br.) R Br R 1.),.) l,, 1.),.) l,, R cc. 1.).) Br 5. ábra: arbonsavak előállítása. Malonésztert α-helyzetű monoalkilezésével, vagy dialkilezésével, majd az alkilezett köztitermék hidrolízist követő dekarboxilezésével a kívánt vázú karbonsav végtermékhez jutunk. Acetecetészter α-helyzetben monoalkilezve és az alkilezett köztiterméket retro-laisen-reakcióval bontva ugyancsak karbonsav végterméket kapunk Diketonok előállítása Diketonokat acetilacetonból, vagy acetecetészterből kiindulva lehet előállítani. (6. ábra) ét mól deprotonált acetilacetont α-helyzetben halogénnel, vagy dihalogenid vegyülettel összekapcsolva, majd az összekapcsolt köztiterméket retro-laisen-reakcióval bontva a kívánt vázú alkán-,(ω-1)-dion végtermékhez jutunk. A kapcsolást elemi halogénnel (jóddal, vagy brómmal; x=0) elvégezve γ-, dibrómmetánnal (x=1) elvégezve δ-, 1,-dibrómetánnal (x=) elvégezve ε- dioxovegyülethez jutunk. Acetecetészter α-helyzetű kapcsolásával és az összekapcsolt köztitermék hidrolízist követő dekarboxilezésével ugyancsak alkán-,(ω-1)-dion végterméket kapunk. a az acetecetésztert kapcsolás előtt ω-helyzetben alkilezzük, a γ-, δ-, illetve ε-diketon rész a szimmetrikus váz tetszőleges pontján helyezkedhet el. 10
11 1.) 3 [ ] x 3 3.) Br[ ] x Br x=0,1, cc. 1.) N.) Br 1.).) Br[ ] x Br x=0,1, [ ] x 3 1.),.) l,, [ ] x 3 1.).) Br[ ] x Br x=0,1, 1.), ). l,, [ ] x 6. ábra: γ-, δ-, és ε-diketonok előállítása Dikarbonsavak előállítása Dikarbonsavakat malonészterből, vagy acetecetészterből kiindulva lehet előállítani. (7. ábra) 1.) [ ] x.) Br[ ] x Br x=0,1, 1.),.) l,, [ ] x 1.).) Br[ ] x Br x=0,1, [ ] x 3 1.) cc..) l, 7. ábra: Az 1,4-, 1,5- és 1,6-dikarbonsavak előállítása. 11
12 ét mól deprotonált malonészter α-helyzetben halogénnel, vagy dihalogenid vegyülettel történő összekapcsolásával, majd az összekapcsolt köztitermék hidrolízist követő dekarboxilezésével a kívánt vázú dikarbonsav végtermékhez jutunk. A kapcsolást elemi halogénnel (jóddal, vagy brómmal, x=0) elvégezve borostyánkősav, dibrómmetánnal (x=1) elvégezve glutársav, 1,-dibrómetánnal (x=) elvégezve adipinsav termékhez jutunk. Acetecetésztert α-helyzetben összekapcsolva és az összekapcsolt köztiterméket retro-laisenreakcióval bontva ugyancsak dikarbonsav végterméket kapunk xokarbonsavak előállítása xocsoportot γ-, illetve δ-helyzetben tartalmazó karbonsavakat acetecetészterből kiindulva lehet előállítani. [ ] x 1.).) Br[ ] x x=1, [ ] x 1.),.) l,, 8. ábra: γ-, illetve δ-xokarbonsavak előállítása. Acetecetészter α-helyzetben brómecetsav-észterrel (x=1), vagy 3-brómpropionsav-észterrel (x=) történő alkilezésével, majd az alkilezett köztitermék hidrolízist követő dekarboxilezésével γ-, illetve δ- oxokarbonsavakhoz jutunk. Az észter funkciós csoportok hidrolízisét követően csak az eredetileg az acetecetészterben jelen lévő karbonsav dekarboxileződik, mivel ő van a belső hidrogénhíd képzéséhez szükséges β-pozícióban a keton funkciós csoporthoz képest. Az újonnan beépített észterből (kék az ábrán) származó karbonsav a dekarboxileződést nem elősegítő γ-, illetve δ-pozícióban található. [ ] x [ ] x 9. ábra: Dekarboxileződési lépés a γ-, illetve δ-oxokarbonsavak előállítása során. 1
Helyettesített karbonsavak
elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenKARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...
KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
Részletesebbenβ-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai
β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai A β-dikarbonil vegyületek tipikus szerkezeti egysége a két karbonilcsoport, melyeket egy metilén híd köt össze. Ezek a származékok két fontos tulajdonsággal
Részletesebben8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
Részletesebben8. Előadás. Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
Részletesebben5. HELYETTESÍTETT KARBONSAVAK ÉS SZÁRMAZÉKOK
5. ELYETTESÍTETT KABSAVAK ÉS SZÁMAZÉKK 5.1. elyettesített karbonsavak szerkezete elyettesített karbonsavaknak nevezzük, azokat a karbonsavakat, amelyek szénláncában a karbonsav funkciós csoporton kívül
RészletesebbenMECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Készítette: Kormos Attila Lektorálta:
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 3. Alifás szén-szén egyszeres kötések kialakítása báziskatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 C-H savak Savas hidrogént tartalmazó szerves vegyületek H H 2 C α C -H H 2
RészletesebbenIV. Elektrofil addíció
IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium
RészletesebbenALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
RészletesebbenKARBONSAVSZÁRMAZÉKOK
KABNSAVSZÁMAZÉKK Levezetés Kémiai rokonság 2 2 2 N 3 N A karbonsavszármazékok típusai l karbonsavklorid karbonsavanhidrid karbonsavészter N N 2 karbonsavnitril karbonsavamid Példák karbonsavkloridok 3
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma: Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül?
1. feladat / 5 pont Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül? 2. feladat / 5 pont Egy C 4 H 8 O összegképletű vegyületről a következő 1 H és 13 C NMR spektrumok készültek. Állapítsa meg a vegyület szerkezetét!
RészletesebbenKARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)
KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2014. április 25. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Részletesebben1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont
1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenBudapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens
SZERVES KÉMIA I. levelező B.Sc. képzés, kód: BMEVESZAL17 Tantárgy követelményei 2016/2017. tanév I. félév Az alaptárgy heti 2,5 óra (páratlan héten 2 óra, páros héten 3 óra) előadásból és ezzel integrált
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenO 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O
Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenAromás vegyületek II. 4. előadás
Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek
RészletesebbenH 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2
1 Gyökös szubsztitúciók (láncreakciók gázfázisban) - 3 2 2 3 2 3-3 3 Szekunder gyök 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 Szekunder gyök A propánban az azonos strukturális helyzetű hidrogének és a szekunder hidrogének
Részletesebben1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.
1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán apoláris molekula. Az etilénglikol (etán-1,2-diol) molekulának azonban mérhető dipólusmomentuma van. Mi ennek a magyarázata? Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
RészletesebbenVII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet
VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete
RészletesebbenHALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid
RészletesebbenÖsszefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet
Összefoglaló előadás Sav-bázis elmélet SAV-BÁZIS TULAJDNSÁGKAT BEFLYÁSLÓ TÉNYEZŐK Elméletek: 1. Brönsted Lowry elmélet: sav - + donor; bázis - + akceptor; Konjugálódó (vagy korrespondáló) sav-bázis pár:
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét Szerves anyagok vizsgálata III. (177-180. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
RészletesebbenCH 2 =CH-CH 2 -S-S-CH 2 -CH=CH 2
10. Előadás zerves vegyületek kénatommal Példák: ZEVE VEGYÜLETEK KÉATMMAL CH 2 =CH-CH 2 ---CH 2 -CH=CH 2 diallil-diszulfid (fokhagyma olaj) H H H szacharin merkapto-purin tiofén C H2 H szulfonamid (Ultraseptyl)
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)
Részletesebben1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9
1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton Elnevezés Aldehidek propán karbaldehid 3 2 2 butánal butiraldehid oxo karbonil formil Példák 3 3 2 metanal etanal propanal formaldehid acetaldehid propionaldehid
RészletesebbenKÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK június 6. du.
KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. du. I. Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!
A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged Lektorálta: 2019. május 11. Széchenyi Gábor, Budapest Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos
RészletesebbenSzerves Kémia II. 2016/17
Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal I. FELADATSOR 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útmutató A következő kérdésekre az egyetlen helyes
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenNi 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma
1. feladat Összesen 10 pont Egy kén-dioxidot és kén-trioxidot tartalmazó gázelegyben a kén és oxigén tömegaránya 1,0:1,4. A) Számítsa ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! B) Számítsa ki 1,0 mol
RészletesebbenAROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenSzénsavszármazékok 1
Szénsavszármazékok 1 2 xidációs fok: 4 savklorid savklorid észter észter észter l l l l H foszgén (metaszénsavdiklorid) alkil(aril)karbonokloridát klórhangyasav-észter dialkilkarbonát (nem létképes) savamid
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenBudapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens
SZERVES KÉMIA BIOMÉRNÖKÖKNEK B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
RészletesebbenBudapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból
RészletesebbenKözös elektronpár létrehozása
Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenCHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H
2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel
RészletesebbenO S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O
() ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen
RészletesebbenSZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit
SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenSZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév
SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
RészletesebbenSzabadalmi igénypontok
l Szabadalmi igénypontok l. A dihidroxi-nyitott sav szimvasztatin amorf szimvasztatin kalcium sója. 5 2. Az l. igénypont szerinti amorf szimvasztatin kalcium, amelyre jellemző, hogy röntgensugár por diffrakciós
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
RészletesebbenKÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Kémia középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 5. Szén-szén többszörös kötések kialakítása: alkének Kovács Lajos 1 Alkének el állítása X Y FGI C C C C C C C C = = a d C O + X C X C X = PR 3 P(O)(OR) 2 SiR 3 SO 2 R
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben8. HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK
8. ETERIKLU VEGYÜLETEK 8.1. A heterociklusos vegyületek csoportosítása és elnevezése eterociklusos vegyületeknek nevezzük azokat a gyűrűs vegyületeket, amelyek gyűrűjében az egy vagy több szénatom mellett
RészletesebbenZöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Aldol kondenzáció
Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok Aldol kondenzáció Budapesti Zöld Kémia Laboratórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó mentés: 2009.02.09.) A gyakorlat célja Az aldolkondenzáció
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak
RészletesebbenSZABADALMI IGÉNYPONTOK. képlettel rendelkezik:
SZABADALMI IGÉNYPONTOK l. Izolált atorvasztatin epoxi dihidroxi (AED), amely az alábbi képlettel rendelkezik: 13 2. Az l. igénypont szerinti AED, amely az alábbiak közül választott adatokkal jellemezhető:
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
RészletesebbenOxovegyületek. Nevezéktan. Aldehidek
Ketonok láncon belül oxocsoportot tartalmaznak xovegyületek karbonilcsoportot tartalmaznak Aldehidek láncvégi - csoport (v. oldalláncban) -atomhoz kapcsolódik a) szubsztitúciós nómenklatúra Nevezéktan
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Részletesebben