5. HELYETTESÍTETT KARBONSAVAK ÉS SZÁRMAZÉKOK
|
|
- Benjámin Veres
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5. ELYETTESÍTETT KABSAVAK ÉS SZÁMAZÉKK 5.1. elyettesített karbonsavak szerkezete elyettesített karbonsavaknak nevezzük, azokat a karbonsavakat, amelyek szénláncában a karbonsav funkciós csoporton kívül a karbonsavhoz képest α-, β-, γ-, vagy δ- (stb.) i helyzetben egy másik funkciós csoport is található. A lehetséges funkciós csoportok közül ebben a fejezetben a halogén-, hidroxil-, amino- és oxocsoportokat tárgyaljuk. A két funkciós csoportot tartalmazó vegyületek kémiai tulajdonságai, előállítási lehetőségei alapvetően a két funkciós csoport elhelyezkedésétől függenek. a a két funkciós csoport olyan távolságra van egymástól, hogy már nem alakul ki közöttük kölcsönhatás, akkor a két csoport egymástól függetlenül fejti ki hatását. 1. ábra: Karbonsavak szénatomjainak helyzetjelölése. Az α-helyettesített savak esetén a két funkciós csoport ugyanarra az α-helyzetű szénatomra fejti ki induktív ( I) effektusát ii, és a vegyületek kémiai tulajdonságát ez a közvetlen elektronikus kölcsönhatás határozza meg. X 2. ábra: Az α-helyettesített savak közvetlen induktív kölcsönhatása (piros nyíl a I effektust ábrázolja). A β-helyettesített savak két funkciós csoportja között ún. vinilóg-kölcsönhatás alakul ki, ezek a vegyületek (az oxoszármazékok kivételével) könnyen alakulnak át α,β-telítetlen karbonsavakká, illetve könnyen képződnek ezekből a telítetlen karbonsavakból. A β-oxosavakra ellenben a fragmentálódás a jellemző kémiai reakció. X + =, 3. ábra: A β-helyettesített savak vinilóg-, illetve a β-oxoészterek fragmentációs egyensúlyi reakciói. A γ-, és δ-helyettesített savak gyűrűzárási reaktivitással rendelkeznek. X Y + Y 4. ábra: A γ- és δ-helyettesített savak gyűrűzárási egyensúlyai. a a két funkciós csoport távolabb helyezkedik el egymáshoz képest a szénláncon, akkor általában már nem befolyásolják jelentősen egymás reaktivitását, ezért ebben a fejezetben nem tárgyaljuk őket. X i A szénlánc szénatomjainak helyzetét görög betűkkel jelöljük: a karbonilcsoport szénatomjához kapcsolódó szénatom helyzete α-, és a további szénatomok helyzete rendre β-, γ-, δ- stb. ii Induktív effektusnak nevezzük a σ-kötéseknek a kötés pillératomjai elektronegativitási különbsége miatt fellépő polarizációját. A vonatkoztatási alapnak a hidrogént tekintjük. I effektusnak nevezzük, ha a vizsgált csoport a kötés elektronfelhőjéből a hidrogénhez képest nagyobb elektronmennyiséget vonz magához. 1
2 5.2. α-elyettesített savak előállítása Első stratégia: szubsztitúció a karbonsav α-helyzetében a. Gyökös szubsztitúció A gyökös szubsztitúció általában nem regioszelektív iii, ezért elsősorban akkor alkalmazzuk, ha szerkezeti okokból nincs melléktermék-képződésre lehetőség. Miután gyökös reagensként legkönnyebben a klór- és bróm-gyököket tudjuk előállítani, e szintézismódszer egyes α- halogénkarbonsavak előállítására korlátozódik. Klór-gyököket a klórgáz UV-fény, míg bróm-gyököket a bróm kékfény hatására történő gyökös bomlásával állíthatunk elő ábra: Az ecetsav gyökös brómozása. b. Elektrofil szubsztitúció Karbonsavszármazékok enol-alakjának α-helyzetű szénatomja nukleofil tulajdonságú, ezért elektrofilekkel reagáltatható. Elektrofil reagensként elemi klór és bróm, valamint nitrozil-kation használatával α-halogénkarbonsavak, illetve α-aminokarbonsavak iv állíthatóak elő. A legnagyobb mértékben enolizáló karbonsavszármazékok a savhalogenidek v, ezért az α-halogénkarbonsavakat általában savhalogenidekből állítjuk elő. Sl S 2 l l 2 l l l l 2 6. ábra: Az izovaleriánsav (3-metilbutánsav) elektrofil brómozása. ( = izopropil) iii osszabb szénláncú karbonsavak gyökös szubsztitúciójakor nem az α-szubsztitúció a kedvezményezett reakcióirány. A gyökös reakciók a szénlánc elágazásainál, illetve benzil-, vagy allil-helyzetben játszódnak le könnyen. iv A nitrozálás szubsztrátjai általában 1,3-dikarbonilvegyületek, pl. malonészter, acetecetészter. Ezekkel a reakciókkal az Aminosavak, peptidek, fehérjék c. fejezetben fogunk részletesen foglalkozni. v Az oxo-enol egyensúllyal részletesen a Karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek c. fejezetben foglalkoztunk. 2
3 Karbonsavakból savkloridokat pl. tionil-kloriddal vi lehet előállítani. A tionil-klorid használata azért előnyös, mert a melléktermék kén-dioxid és hidrogén-klorid gázként távozik a reakcióelegyből. A savkloridot elemi brómmal reagáltatva α-brómsavkloridot kapunk, a melléktermékként képződő hidrogén-bromid katalizálja az enol-képződést. Az α-brómsavkloridot jeges vízzel megbontva α- brómsavhoz jutunk, míg ha alkohollal reagáltatjuk, az α-brómsav észterét kapjuk termékként. Savhalogenidek előállításához nemcsak a tionil-klorid, hanem egyéb szervetlen savhalogenidek (pl. foszfor-halogenidek) is felhasználhatóak. A foszfor-tribromid elemi foszforból és brómból in situ vii is előállítható. A ell Volhard Zelinszkij-eljárás szerint, ha karbonsavat elemi brómmal katalitikus mennyiségű vörös foszfor jelenlétében reagáltatunk, termékként az α-brómsavhoz jutunk. 2 P P 3 1/ 3 P / 3 3 P ábra: Az izovaleriánsav (3-metilbutánsav) ell Volhard Zelinszkij féle brómozása A katalitikus ciklus tagjai kék színnel, a katalitikus ciklus bemenő és termék molekulái piros színnel jelölve. A reakcióelegyben katalitikus mennyiségű foszfor-tribromid keletkezik, amely a karbonsav egy kis részét savbromiddá alakítva hozza létre a katalitikus ciklus indító vegyületét. A keletkezett savbromid a már ismertetett mechanizmussal α-helyzetben brómozódik, majd az α-brómsavbromid a még el nem vi A tionil-klorid a kénessav savkloridja. vii In situ: em külön lépésben előállítva, hanem abban a reakcióelegyben, ahol azonnal továbbreagál. 3
4 reagált savval vegyes anhidridet képez, és a vegyes anhidrid hidrogén-bromiddal elreagálva a savbromid és az α-brómsav elegyévé alakulva zárja a katalitikus ciklust. A karbonsav + α-brómsavbromid savbromid + α-brómsav egyensúly a végtermék irányába van eltolva az α-brómsavbromid nagyobb reaktivitása viii (kisebb termodinamikai stabilitása) miatt Második stratégia: két funkciós csoport együttes kialakítása (szénlánchosszabbítás) Az α-helyzetű szénatomon karbonsav és egy másik funkciós csoportot is tartalmazó vegyületeket aldehidek nukleofil addíciós reakciójával lehetséges előállítani. A karbonsav funkciós csoport az aldehidre addícionáló -nukleofil reagensből, míg a másik funkciós csoport az aldehid oxocsoportjából jön létre. Az aldehid karbonil-szénatomja lesz a termék α-helyzetű szénatomja. A - nukleofil reagens célszerűen a cianid ion. Az aldehid hidrogén-cianid addíciós-eliminációs egyensúly p-függő. Savas körülmények között az addíció, míg bázikus körülmények között az elimináció irányában tolódik el az egyensúly. Ennek megfelelően, ha aldehidre savas körülmények között addícionálunk hidrogén-cianidot ix, majd a termék adduktot izolálás nélkül savas hidrolízisnek vetjük alá, α-hidroxisavakhoz jutunk ábra: A mandulasav x előállítása benzaldehidből kiindulva a az aldehidből a hidrogén-cianid addíció előtt imint képzünk, és az iminre addícionálódik a hidrogén-cianid, a savas hidrolízis után α-aminosavat kapunk termékként. Mind az imin-képzés, mind az addukt képzés in situ történik, ha az aldehid savas oldatába ammónium-kloridot és nátrium-cianidot adagolunk. Ezt a reakciót nevezik Strecker Zelinszkij-szintézisnek. Az ammónium-klorid és nátriumcianid vizes oldatban mint gyenge bázis és gyenge sav sók egyensúlyi mértékben ammónia és hidrogén-cianid elegyévé alakulnak, in situ létrehozva a reagenseket. Az aldehiddel nagyobb reaktivitása miatt az ammónia reagál el először, és a hidrogén-cianid az így létrejövő iminre addícionál. viii A reakcióelegyben az α-brómsavbromid is enolizálhat, azonban az α-brómsavbromid enol-alakja kevésbé reaktív, mint a savbromid enol-alakja, ezért dibróm-származékok képződésére nem kell számítanunk. ix A savas reakcióelegybe nátrium-cianidot mérünk be. x A mandulasav szisztematikus neve: 2-fenil-2-hidroxiecetsav. 4
5 4 l + a a l ábra: A fenilglicin xi előállítása benzaldehidből kiindulva a az aldehid helyett karbonsavszármazékból indulunk ki, hasonló reakcióban α-oxosavhoz jutunk. Karbonsav-kloridok reakciója réz(i)-cianiddal α-oxosavnitrilt eredményez, amely savas hidrolízise a termék α-oxosavat szolgáltatja. l ábra: Az 2-fenil-2-oxoecetsav előállítása benzoil-kloridból kiindulva xi A fenilglicin szisztematikus neve: 2-amino-2-fenilecetsav, a fenilglicin ikerionos formában létezik, a karbonsav funkciós csoport megprotonálja a bázikus aminocsoportot. 5
6 Megfigyelhetjük, hogy a hidrogén-cianid addíciója során a karbonil-szénatom redukálódik, míg a cianid szénatomja oxidálódik. A +1 oxidációs állapotú aldehid karbonil-szénatomból 0 oxidációs állapotú, míg a +3 oxidációs állapotú sav-klorid karbonil-szénatomból +2 oxidációs állapotú szénatom lesz. A hidrogén-cianid +2 oxidációs állapotú szénatomja pedig +3 oxidációs állapotúvá válik l ábra: xidációs állapot változások a cianid addíció következtében. Az oxidációs állapotokat piros szín jelöli armadik stratégia: átrendeződés, intramolekuláris redox-reakció 1,2-Dioxovegyületek, melyek nem tartalmaznak α-helyzetű hidrogénatomot, bázikus közegben intramolekuláris átrendeződéssel lejátszódó redox-reakcióval α-hidroxisavakká alakulnak át. Dialdehid (pl. glioxál) esetén hidrogén- xii, míg aromás diketon (pl. benzil) esetén fenilcsoport-vándorlással jár a diszproporcionálódási xiii reakció. K K K K 12. ábra: A glikolsav-kálium-só xiv előállítása glioxálból kiindulva intramolekuláris annizzaro-reakcióval. Az oxidációs állapotokat piros szín jelöli. A benzil xv hasonló reakcióját benzilsav-átrendeződésnek nevezzük. Az átrendeződés során intramolekuláris aromás elektrofil szubsztitúció játszódik le ipszo-helyzetben. xvi K K K K 13. ábra: A benzilsav-kálium-só előállítása benzilből kiindulva átrendeződési-reakcióval. Az oxidációs állapotokat piros szín jelöli Funkciós-csoport átalakítások: Az α-helyettesített savak más α-helyettesített savak funkciós csoportjainak átalakításával is előállíthatóak, mely reakciókkal az 5.4. fejezetben foglalkozunk. xii A hidrogénvándorlással lejátszódó reakció tulajdonképpen egy intramolekuláris annizzaro-reakció. xiii Intramolekuláris diszproporcionálódás: A molekula két azonos oxidációs állapotú csoportja között lejátszódó redoxreakció. Az egyik csoport oxidálódik, míg a másik redukálódik. xiv A glikolsav szisztematikus neve: 2-hidroxiecetsav xv A benzil és benzilsav szisztematikus neve: 1,2-difeniletán-1,2-dion, illetve 2,2-difenil-2-hidroxietánsav xvi Ipszo-szusztitúciónak nevezzük, ha a belépő csoport a kilépő csoport helyére kerül. 6
7 5.3. β-, γ- és δ-elyettesített savak és észterek előállítása Szénlánc-kapcsolási stratégia: Mivel a karbonsav melletti β-, γ- és δ-pozícióban szelektív szubsztitúció nem valósítható meg, a β-, γ- és δ-helyettesített savak és észterek előállítására a legkézenfekvőbb megoldás a szénlánc-kapcsolás. Az összekapcsolandó két fragmens közül az egyik tartalmazza a karbonsav-észter funkciós csoportot (vagy prekurzorát), a másik a hidroxil-, az amino-, vagy az oxo-csoport prekurzorát. Azaz ezzel a stratégiával β-hidroxi-, β-amino-, illetve β-, γ- és δ-oxokarbonsavak és -észterek állíthatóak elő. a + A b + c + A 2 d L + e f A A + L + L L ábra: Szénlánc-kapcsolási stratégiák. Kék színnel a karbonsav-észter funkciós-csoportot tartalmazó fragmenst, piros színnel a karbonil-csoportot tartalmazó fragmenst, míg zöld színnel az újonnan létrejött szén-szén kötést jelöltük. L: leválócsoport, A: aktiváló-csoport a. A β-hidroxikarbonsav-észterek előállítása, eformatszkij-szintézis Karbonsav-észterek α-helyzetű szénatomja könnyen nukleofillá tehető, ha a szénatomnál kevésbé elektronegatív atomot kapcsolunk hozzá. a α-brómecetsav-etil-észtert megfelelő fémmel kezelünk, a Grignard-reakcióhoz hasonlóan SET-folyamatban xvii umpolung-reakció xviii játszódik le, és az eredetileg δ+ töltésű szénatom δ töltésűvé válik. A fémnek a magnéziumnál nagyobb elektronegativitásúnak kell lennie, hogy a létrejövő fémorganikus vegyület az észter funkciós csoporttal ne reagáljon el. A eformatszkij-szintézisben cinket használunk. (E Zn = 1,6; E Mg = 1,2; a fémorganikus vegyület reaktivitása a fém-szén kötés polaritásától függ, amely pedig a szén és a fém elektronegativitás-különbségének a függvénye.) A eformatszkij-reagens oldatban a karbonil-oxigén és a cink között létrejövő datív kötéssel dimerként stabilizálódik. xvii SET: single electron transfer, egy-elektron-átmenet a redox reakció elemi lépése. xviii Umpolung-reakció: átpolározás, elektrofil nukleofil reaktivitás váltás. 7
8 a a eformatszkij-reagens oldatához oxo-vegyületet adunk a Grignard-reakcióhoz hasonló reakcióban β-hidroxikarbonsav-észterhez jutunk. A savas vizes feldolgozás előtti reakcióelegyben a termék molekula a cinkkel kelát-komplexet xix képezve stabilizálódik Zn Zn Zn Zn Zn Zn Zn ábra: A eformatszkij-reagens képződése és dimer szerkezete. Piros szaggatott nyíllal a datív kötést jelölve. A ciklohexanon eformatszkij-reakciója. Piros színnel a datív kötést jelölve. b. A β-hidroxikarbonsavak előállítása aldol-reakcióval Az aldehidek α-helyzetű szénatomja könnyen deprotonálható, pl. az acetaldehid pk a értéke kb. 17. Azaz: K a = [ 2 ] [ + ] [ 3 ] = Ennek megfelelően az enolát-arány az alábbi képlettel számolható: [ 2 ] [ 3 ] = [ + ] = 10p 17 Például ha az aldehidet 13 p értékű vizes oldatba helyezzük az aldehid molekulák kb. 0,1%-a deprotonálódik. Az így létrejött ambidens enolát-anion xx lágy nukleofil támadást hajt végre a nem deprotonált oxovegyület karbonil-szénatomja ellen. A nukleofil addíciós reakció, az aldol dimerizáció végterméke a β-hidroxialdehid (aldol), melyet enyhe oxidációval β-hidroxikarbonsavvá lehet oxidálni. pk a ~ 17 2 a a 2 3 a a a 1) Ag 2 1) Ag ) ) ábra: Az acetaldehid aldol-reakciójával előállítható karbonsavak. xix Kelát-komplex: a központi fématomhoz a szerves ligandum több donor atommal gyűrűt képezve kapcsolódik. xx Az enolát anion három atomra kiterjedő négyelektronos delokalizált π-rendszerének lágy reakciócentruma az α- szénatom. 8
9 A lúgos közegben a köztitermék addukt-anion két tautomer formában létezik. Az enolát tautomerből eliminációval α,β-telítetlen aldehid xxi keletkezik, mely enyhe oxidációjával α,β-telítetlen karbonsavat kaphatunk. Az eliminációnak a magasabb reakcióhőmérséklet kedvez. Az így szintetizált α,β-telítetlen karbonsavakat is felhasználhatjuk β-helyettesített karbonsavak előállítására. Ezeket a reakciókat az 5.5. fejezetben tárgyaljuk. c. Az α,β-telítetlen karbonsavak és β-aminokarbonsavak előállítása, Knoevenagel Doebner-szintézis és odionov-szintézis Aldehidek dikarbonsav-észter-enolátokkal végbemenő reakcióját Knoevenagel-kondenzációnak nevezzük. Mivel a monokarbonsav-észterek α-helyzetű szénatomján levő hidrogén kb. nyolc nagyságrenddel kevésbé savanyú (pk a kb. 25) mint az aldehidek α-helyzetű szénatomján levő hidrogén (pk a kb. 17), az észter-komponens α-szénatomján aktiváló (a savasságot növelő elektronszívó) csoportnak kell helyet foglalni. Ilyen aktiváló csoport lehet egy második karbonil-csoport. Pl. a malonsav-dietil-észter xxii pk a értéke kb. 13, így az aldehid és malonészter elegyét vízmentes közegben megfelelő szerves bázissal (általában szekunder aminok, pl. piperidin, pirrolidin, stb.) kezelve a malonészter deprotonálódik, és a malonészter-enolát-anion xxiii indít lágy nukleofil támadást az aldehidből és a szekunder aminból létrejött iminium-só karbonil-szénatomja ellen. pk a ~ ábra: A malonészter és benzaldehid Knoevenagel-kondenzációja. A Knoevenagel-kondenzáció Doebner-féle módosítása vizes közegben malonészter helyett malonsavból indul ki, és piridint használ szerves bázisként. A reakció eredményeként α,β-telítetlen karbonsavhoz jutunk. A piridin szerepe sokrétű, egyrészt elősegíti a malonsav-enolát képződését, másrészt reaktív adduktot képez az aldehiddel, és végül sót képezve a köztitermék dikarbonsavval, elősegíti annak spontán dekarboxileződését. A malonsav vizes piridines közegben részben dianiont képez (pk a1 kb. 1,9, pk a2 kb. 5,7), és a malonát-anion a piridin közreműködésével kismértékben enolát-anionná tautomerizál. Az enolát-anion indít lágy nukleofil támadást az aldehid-piridin-addukt ellen. A piridin mint proton-akkceptor, illetve a piridinium-kation mint proton-donor fejti ki katalitikus xxi A termék triviális neve krotonaldehid, innét kapta az aldol-kondenzáció a krotonizáció elnevezést. xxii A dietil-malonátot egyszerűen malonészternek szoktuk nevezni. xxiii Az ambidens malonészter-enolát öt atomra kiterjedő hatelektronos delokalizált π-rendszerének lágy reakciócentruma az α-szénatom. 9
10 hatását a reakció során. Az így szintetizált α,β-telítetlen karbonsavakat felhasználhatjuk β-helyettesített karbonsavak előállítására. Ezeket a reakciókat az 5.5. fejezetben tárgyaljuk ábra: A fahéjsav előállítása Knoevenagel Doebner-szintézissel, bíbor színnel a kilépő szén-dioxidot jelölve A reakció odionov-féle változatában a malonsav és aldehid elegyéhez ammónium-sót (pl. ammónium-acetát) adunk. Az ammónia a piridinhez hasonlóan elősegíti a malonsav-enolát képződését, valamint egyensúlyi reakcióban iminium-sót képez az aldehiddel. A malonsav-enolát az iminium-sóra addicionál, és az addukt bomlása két úton játszódhat le. A Knoevenagel-Doebner-szintézishez hasonló b) úton ammónia és szén-dioxid eliminációval α,β-telítetlen karbonsav keletkezik, míg az a) úton csak szén-dioxid elimináció történik, és a köztitermék enol-alakon keresztül β-aminokarbonsav keletkezik. Az ammónia koncentráció emelése és az alacsonyabb hőmérséklet az a) útnak, míg a magasabb hőmérséklet a b) útnak kedvez / a) b) ábra: A β-fenilalanin xxiv előállítása odionov-szintézissel, bíbor színnel a kilépő szén-dioxidot jelölve. xxiv A β-fenilalanin szisztematikus neve: 3-amino-3-fenilpropánsav, az aminosav ikerionos formában keletkezik. 10
11 Vegyük észre a hasonlóságot a Knoevenagel-, a odionov- és a Mannich-szintézis között. Mindhárom esetben aminokból és aldehidekből in situ képzett iminium-sók reagálnak el enol-vegyületekkel, és a reakciókörülményektől függően β-amino-, vagy α,β-telítetlen karbonil-vegyületek keletkeznek termékként és/vagy 2 vagy 1 ' '' '' ' ' '' ábra: A Knoevenagel-, a odionov- és a Mannich-reakció általános ábrája. Mannich: 1 = aril, 2 =, 3 =, és = alkil(gyűrű) Knoevenagel: 1 =, 2 =, 3 = aril, és = alkil(gyűrű) odionov: 1 =, 2 =, 3 = aril, és = A szerves kémiai gyakorlatban a fenti reakciók további változatait is széleskörűen alkalmazzák. d. A β-oxokarbonsav-észterek előállítása, laisen-kondenzáció Karbonsav-észterek α-helyzetű szénatomja vízmentes közegben kismértékben deprotonálható. Bázisként az észter alkohol komponensének nátrium-sóját használhatjuk. xxv Az etanol pk a értéke kb. 16, míg az etil-acetát pk a értéke kb. 25. a az etil-acetát K a értékét elosztjuk az etanol K a értékével, megkapjuk az etil-acetát + etoxid-anion = etil-acetát-enolát-anion + etanol reakció K egyensúlyi állandóját, amely értékére a 10 9 értéket kapjuk. xxvi K = [ 2 ] [ + ] [ 3 ] [] [ ] [ + ] = [ 2 ] [] [ 3 ] [ ] = = 10 9 Az így létrejött észter-enolát-anion lágy nukleofilként rátámad a nem deprotonált észter molekula karbonil-csoportjára, és a B Ac 2 mechanizmus szerinti reakció során etoxid-anion lép ki az adduktból. pk a ~ 25 a 2 2 a 3 a 3 3 pk a ~ a a 21. ábra: A laisen-kondenzáció. Piros szaggatott nyíllal a datív kötés jelölve. xxv Az alkalmazott alkoholát bázis anionja nukleofilként rátámadva az észter karbonil-szénatomjára B Ac 2 mechaniznusú átészterezést hajthat végre. a az alkoholát-bázis megegyezik az észter alkohol komponensével a végbemenő átészterezés nem hoz létre érzékelhető összetétel változást. Másik lehetőség, hogy nem nukleofil bázist használunk a deprotonálásra. xxvi Például, ha poláris aprótikus szerves oldószerben (pl. TF) 1 mól etil-acetátot 1 mól nátrium-etoxiddal reagáltatjuk, akkor kb. 3, mól enolát-anion keletkezik. 11
12 A termék β-oxokarbonsav-észter két karbonil-csoport közötti metilén-csoportja (pk a kb. 11) 14 nagyságrenddel savasabb, mint a kiindulási észter metil-csoportja (pk a kb. 25), ezért a reakcióelegyben gyakorlatilag teljes mértékben deprotonálódik. Az így létrejövő öt atomra kiterjedő hatelektronos π- rendszerrel rendelkező β-oxokarbonsav-észter-enolát-anion a nátrium-kationnal kelát-komplexet képezve stabilizálódik, ezért az egyensúlyi reakció eltolódik a termékképződés irányába. A reakcióelegyből a termék β-oxokarbonsav-etil-észtert xxvii savas feldolgozással kaphatjuk meg. a egy α-helyzetben nem deprotonálható és egy α-helyzetben deprotonálható észter elegyét kezeljük megfelelő bázissal vegyes laisen-kondenzáció játszódik le, mely során a deprotonálható észter enolátja indít nukleofil támadást a nem deprotonálható észter karbonil-szénatomja ellen. + 3 a a ábra: A vegyes laisen-kondenzáció. A benzoilecetsav-etil-észter és oxálecetsav-etil-észter előállítása. xxviii Alternatív lehetőség a β-oxokarbonsav-észterek előállítására, hogy ketont reagáltatunk dietilkarbonáttal megfelelő bázis jelenlétében. Ez esetben a ketonból képződik az enolát, amely a szénsavészter karbonil-szénatomja ellen indít támadást. pk a ~ a a a 3 pk a ~ a a 23. ábra: Az aceton és a dietil-karbonát laisen-reakciója. Piros szaggatott nyíllal a datív kötés jelölve. e. A γ-oxokarbonsav-észterek előállítása acetecetészter-szintézissel A legegyszerűbb β-oxokarbonsav-észtert, az acetecetésztert használhatjuk kiinduló anyagként γ- oxokarbonsav-észterek előállításához. Az acetecetészter metiléncsoportjának pk a értéke kb. 11, azaz alkoholos oldatban nátrium-etoxid bázis hatására deprotonálódik, és ha az így létrejövő enolát-aniont α-brómecetsav-etil-észterrel alkilezzük egy olyan köztitermékhez jutunk, amelyben az acetecetészter oxocsoportja az újonnan beépített észter-csoporthoz képest γ-helyzetben található. a e köztitermék észtercsoportjait lúgosan elhidrolizáljuk, majd a reakcióelegyet megsavanyítjuk, az eredetileg az acetecetészterben lévő észtercsoportból létrejött karboxilcsoport intramolekuláris hidrogén-hidat tud létrehozni az oxocsoporttal. E hidrogénhidas szerkezetben létrejövő elektronáramlás spontán xxvii A termék triviális neve acetecetészter, szisztematikus neve: etil-(3-oxobutanoát), és további használatos neve még az etil-acetoacetát. xxviii A termékek szisztematikus nevei: etil-(3-fenil-3-oxopropanoát) és dietil-(2-oxobutanoát). 12
13 dekarboxileződést eredményez, aminek eredményeként létrejött enol-alak γ-oxokarbonsavvá tautomerizál. pk a ~ 11 a 3 a ) a 2.) ábra: A γ-oxokarbonsav előállítása acetecetészter-szintézissel. Piros szaggatott nyíllal a datív kötést, bíbor színnel a kilépő szén-dioxidot jelölve. f. A δ-oxokarbonsav-észterek előállítása acetecetészter-szintézissel Az acetecetésztert felhasználhatjuk kiinduló anyagként δ-oxokarbonsav-észterek előállításához is. a az acetecetészter deprotonálásával létrejövő enolát-aniont β-brómpropionsav-etil-észterrel alkilezzük egy olyan köztitermékhez jutunk, amelyben az acetecetészter oxocsoportja az újonnan beépített észtercsoporthoz képest δ-helyzetben található. a e köztitermék észtercsoportjait lúgosan elhidrolizáljuk, majd a reakcióelegyet megsavanyítjuk, az eredetileg az acetecetészterben lévő észtercsoportból létrejött karboxilcsoport intramolekuláris hidrogén-hidat tud létrehozni az oxocsoporttal. E hidrogénhidas szerkezetben létrejövő elektronáramlás spontán dekarboxileződést eredményez, aminek eredményeként létrejött enol-alak δ-oxokarbonsavvá tautomerizál. pk a ~ 11 a 3 a ) a 2.) ábra: A δ-oxokarbonsav előállítása acetecetészter-szintézissel. Piros szaggatott nyíllal a datív kötést, bíbor színnel a kilépő szén-dioxidot jelölve. 13
14 Funkciós-csoport átalakítások: A további helyettesített savak más helyettesített savak funkciós csoportjainak átalakításával állíthatóak elő, mely reakciókkal az 5.5. fejezetben foglalkozunk α-elyettesített savak reaktivitása Az α-helyettesített karbonsavak karbonilcsoportja és α-helyzetű funkciós csoportja egyaránt I effektust fejt ki az α-szénatomra. Az α-helyzetű funkciós csoporton lévő magányos elektronpár ellenben nem tud +M effektust xxix kifejteni, mert az α-szénatom sp 3 hibridállapotú. E közvetlen induktív kölcsönhatás eredményeként az α-helyzetű szubsztituens elektronegativitásának függvényében növeli a karbonsav saverősségét, míg a karboxilcsoport növeli az α-szénatom δ+ töltését, így növeli az α-szénatomra történő nukleofil támadás valószínűségét Az α-helyettesített karbonsavak savas tulajdonságai A saverősséget a pk a értékkel tudjuk számszerűsíteni. A pk a érték a savas disszociációs egyensúlyi állandó negatív logaritmusa. K a = [Ac ] [ 3 + ] pk [Ac] a = logk a I 2 2 l pk a 4,76 3,83 3,16 2,90 2,86 l l l l l F F F 1,29 0, ábra: éhány α-helyettesített karbonsav saverőssége. Az ecetsav esetén a pk a = 4,76, azaz a K a = 1, , ezt az értéket behelyettesítve a fenti képletbe, feltételezve, hogy [Ac ] = [ 3 + ] = x, azt kapjuk, hogy x = 4, , azaz az ecetsav kb. 0,4%-a disszociál vizes közegben. 1, = x2 x = 4, x a ugyanezt a számítást a trifluorecetsavra végezzük el, akkor pk a = 0, azaz a K a = 1. 1 = x2 x = 0,618 1 x Azaz a trifluorecetsav 61,8%-a disszociál vizes közegben. Az α-oxosav glioxilsav xxx közepes erősségű sav, pk a = 3,33; ez esetben a karboxilcsoport elektronvonzó hatása miatt az aldehidcsoport reaktivitása megnő, és a vegyület stabil hidrátot képez. Ezért a vizes közegben mért pk a érték ehhez az alakhoz, azaz a 2,2-dihidroxiecetsavhoz tartozik. Ezt bizonyítja az is, hogy az aldehidcsoportnál kevésbé elektronvonzó karbonsavcsoportot tartalmazó oxálsav pk a1 értéke jóval kisebb, 1,27, azaz az oxálsav erősebb sav, mint a glioxilsav hidrát. Az xxix Mezomer (M) effektusnak nevezzük a p-típusú magányos elektronpárok, üres p-pályák, illetve π-elektronfelhők kölcsönhatását. a a vizsgált szénatom elektronsűrűsége az elektron-eltolódás hatására nő, a kölcsönhatást +M, ha az elektronsűrűség csökken, M effektusnak nevezzük. xxx A glioxilsav szisztematikus neve: 2-oxoecetsav, hidrátja a 2,2-dihidroxiecetsav 14
15 oxálsav monoanionja ellenben már jóval kevésbé hajlandó elveszteni a másik karboxilcsoporton található protont, így a pk a2 értéke már közel esik az ecetsav pk a értékéhez. 2 pk a 3,33 pk a1 pk a2 1,27 4, ábra: A glioxilsav és az oxálsav savas disszociációs egyensúlyai Az α-helyettesített karbonsavak átalakítása más α-helyettesített karbonsavakká Az α-helyettesített karbonsavakat az α-szénatom viszonylag nagy δ+ töltése miatt könnyen át lehet alakítani más α-helyettesített karbonsavakká. 2 a a + al lg l Sl 2 l l + 2 S l 2 l + l cc. + 2 a 2 + l al a S a + a 2 S ábra: Az α-helyettesített savak átalakításai Az α-halogénkarbonsavakat bázikus közegű nukleofil szubsztitúciós reakciókban α-hidroxi- és α- aminosavakká tudjuk átalakítani. A α-aminosavak ikerionos szerkezetűek, xxxi emiatt nem kell az ammónia többszörös alkilezésével számolnunk. xxxi A karbonsav funkciós csoport protonálja a bázikus aminocsoportot, emiatt az elveszti nukleofil reaktivitását, és nem reagál el további halogénvegyülettel. 15
16 Az α-hidroxikarbonsavakat savkatalizált nukleofil szubsztitúcióval tudjuk α-halogénkarbonsavakká átalakítani, e reakció ellenben csak cc. alkalmazása esetén jár jó termeléssel. A klórszármazékot tionil-klorid alkalmazásával tudjuk előállítani. Az első lépésben az α-klórsavklorid keletkezik, amelyet vízzel hidrolizálva lehet α-klórsavvá átalakítani. Az α-aminosavak nitrozálása a már ismert módon nem izolálható diazónium-vegyületek képződéséhez vezet, amelyek az alifás diazónium-vegyületeknél ismertetett módon azonnal α-hidroxikarbonsavakká, vagy α-brómkarbonsavakká alakulnak át A β-, γ- és δ-helyettesített savak, valamint α,β-telítetlen savak reaktivitása A β-helyettesített savakból eliminációval α,β-telítetlen savak, míg az α,β-telítetlen savakból nukleofil addícióval β-helyettesített savak állíthatóak elő A β-helyettesített karbonsavak és α,β-telítetlen savak addíciós-eliminációs reakciói Az eliminációk a β-helyettesített savak α-szénatomján lévő savas hidrogén és a β-helyzetű funkciós csoport távozásával játszódnak le. Az elimináció β-halogénkarbonsavak esetén bázikus, míg β- hidroxikarbonsavak esetén savas körülmények között játszódik le. A β-aminosavakból termikus hatásra történik az elimináció. A β-hidroxi- és a β-aminosavak esetén az α-szénatomra ható, az elimináció lejátszódásához elégséges I effektus csak akkor jön létre, ha a β-hidroxi- és a β- aminocsoport protonálva van. A β-aminosavak ikerionos szerkezete miatt ez már közel semleges p-n megvalósul, míg a β-hidroxisavak esetén csak a megfelelően savas körülmények között. X Y B Y + B + X' X = lg, 2 +, 3 + X' = lg -, 2, 3 Y = -,, - Y = -,, - B = -, 2, 3 B = 2, 3 +, ábra: β-helyettesített savakban érvényesülő induktív kölcsönhatások (piros nyílak a I effektusokat ábrázolják), és az elimináció során létrejövő elektroneltolódások Az α,β-telítetlen karbonsavak az α- és β-helyzetű szénatomra valamint a karbonil-csoportra kiterjedő négyelektronos delokalizált π-rendszerrel rendelkeznek. A π-rendszer erőteljesen polarizált, a β- szénatomon δ+, míg a karbonil-oxigénen δ töltés alakul ki. A kötésrendszer M-pályája az oxigén p y magányos elektronpárja. Ennek megfelelően a vegyület nukleofil reakciócentruma az oxigén, míg elektrofil reakciócentruma a β-szénatom, és így a delokalizált π-rendszerre történő addíció e két atomon játszódik le. xxxii 30. ábra: α,β-telítetlen savak delokalizált π-rendszere, az ábra csak a π-rendszer pillératomjait ábrázolja. σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék sp x -hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros xxxii Az addíció megfelel a butadién 1,4-addíciójának. 16
17 ézzük példaként a hidrogén-halogenid addíciót. A proton a karbonil-oxigénre, míg a halogenid-ion a β-szénatomra kapcsolódik, továbbá a π z -rendszer a karbonil- és az α-szénatomokra korlátozódik. Az így létrejött enol-alak gyors reakcióban a stabil karbonsav-alakká izomerizál. A reakció formálisan olyan, mintha az α,β-kettőskötésre történt volna az addíció. Y Y X X = lg -, 2, 3, - Y = X' X' = lg,, + 3, Y =,, -, 31. ábra: A krotonsav xxxiii hidrogén-bromid addíciója, illetve az α,β-telítetlen savak addíciós reakciói Az addíciós eliminációs reakciók felhasználásával a következő átalakítások hajthatóak végre: 3 + 1) ab 4 2) 2 1) Sl 2 2) 2 a 3 a 3 l 3 3 Ag D 32. ábra: β-helyettesített karbonsavak reakciói A β-oxokarbonsav-észterek enyhe redukciójával β-hidroxikarbonsavakhoz jutunk. A nátriumtetrahidridoborát xxxiv az észter-karbonilcsoportot nem, csak a reaktívabb keton-karbonilcsoportot redukálja. A β-hidroxikarbonsavak tionil-kloriddal β-klórkarbonsav-kloriddá alakítható, mely hidrolízisével β- klórkarbonsavhoz jutunk. A β-halogénkarbonsavak ezüst-hidroxiddal β-laktonokká (négytagú gyűrűs észter) alakíthatóak, e reakcióval részletesen az 5.6. fejezetben foglalkozunk. A β-hidroxikarbonsavak xxxiii A krotonsav szisztematikus neve but-2-énsav. xxxiv Egyszerűen nátrium-borohidrid. 17
18 savas közegben melegítve α,β-telítetlen karbonsavakká alakulnak. Erősebben savas közegben megtörténik a hidrogén-halogenid addíció az α,β-telítetlen karbonsavra, és így β-halogénkarbonsavat kapunk. A β-halogénkarbonsavak lúgos közegben melegítve α,β-telítetlen karbonsavakká alakulnak, az α,β-telítetlen karbonsavak további lúgos vizes kezelése β-hidroxikarbonsavakat eredményez. Az α,β-telítetlen karbonsavak ammóniás közegben β-aminokarbonsavakká alakulnak. Ugyancsak β- aminokarbonsavakhoz jutunk a β-halogénkarbonsavak ammóniás reakciójával. A β-aminokarbonsavak hevítés hatására ammóniát vesztve visszaalakulnak α,β-telítetlen karbonsavvá. A β-aminokarbonsavak diciklohexilkarbodiimiddel β-laktámokká (négytagú gyűrűs amid) alakíthatóak, e reakcióval részletesen az 5.6. fejezetben foglalkozunk. Az α,β-telítetlen karbonsavakra szén-nukleofilek (pl. hidrogén-cianid) is addícionálhatóak. E reakciót nevezzük Michael-addíciónak. A hidrogén-cianid addícióval kapott dikarbonsav-mononitril dikarbonsavvá hidrolizálható A γ- és δ-helyettesített savak funkcióscsoport átalakításai Ahogy az 5.3.1) fejezet e) és f) szakaszaiban említettük, hogy acetecetészter-szintézissel γ- és δ- oxosavakat lehet előállítani. A további γ- és δ-helyettesített karbonsavakat ezekből az oxosavakból kiindulva lehet szintetizálni. A γ- és δ-hidroxikarbonsavakat a γ- és δ-oxokarbonsav-észterek enyhe nátrium-borohidrides redukciójával lehet előállítani. A γ- és δ-halogénkarbonsavakat a γ- és δ-hidroxikarbonsavakból lehet előállítani; klórszubsztituens esetén a tionil-kloridos reakcióval kapott klórkarbonsav-klorid hidrolízise, míg brómszubsztituens esetén a cc. hidrogén-bromidos kezelés a megvalósítás módja. A γ- és δ-halogénkarbonsavak ammóniás reakciója γ- és δ-aminokarbonsavakat eredményez. 1) ab 4, 2) 3 + (1) cc. 1) Sl 2, 2) lg (2) (3) ábra: A 4-hidroxipentánsav (1), a 4-halogénpentánsav (2), illetve a 4-aminopentánsav (3) előállítása. 1) ab 4, 2) 3 + cc. lg (1) 1) Sl 2, 2) (2) (3) ábra: Az 5-hidroxihexánsav (1), az 5-halohgénhexánsav (2), illetve az 5-aminohexánsav (3) előállítása 18
19 5.6. elyettesített savak gyűrűképzési reakciói, laktonok és laktámok előállítása A helyettesített karbonsavak két funkciós csoportja megfelelő feltételek esetén egymással is elreagálhat. Az így létrejövő gyűrűs észtereket laktonoknak, míg gyűrűs savamidokat laktámoknak nevezzük. A gyűrűtagszámot a gyűrűzárásban résztvevő második funkciós csoport helyzetétől függően α- (háromtagú gyűrű), β- (négytagú gyűrű), γ- (öttagú gyűrű), δ- (hattagú gyűrű), stb. görög betűkkel jelöljük. Az α-laktonok nagyon feszült gyűrűrendszere általában a keletkezését követően azonnal in situ továbbreagál, a β-laktámgyűrű fontos természetes és szintetikus antibiotikumok vázában megtalálható, a γ- és δ-laktonok és -laktámok képződnek legkönnyebben, de ismertek a nagyobb gyűrűtagszámú makrocilusok is. S Me Me Me Me Me Me Me Me Me 35. ábra: A β-laktámvázas Penicillin G és a 14-tagú makrociklusos gyűrűs lakton eritromicin képlete Az α-helyettesített karbonsavak gyűrűképzési reakciói Az α-halogénkarbonsavak a nagyon reaktív háromtagú α-laktonokká alakíthatók, míg az α- hidroxikarbonsavak és α-aminokarbonsavak melegítés hatására végbemenő kondenzációs reakcióval gyűrűs dilaktonokká, illetve gyűrűs dilaktámokká alakulnak át. Az α-laktonok a közegben jelen lévő nukleofillal elreagálva azonnal kinyílnak. Mind a laktonképződés, mind a laktongyűrű kinyílása inverzióval lejátszódó folyamat, ezért a termék molekula konfigurációja megegyezik a kiindulási molekula konfigurációjával. xxxv A laktongyűrű képződése során a karboxilát-anion indít intramolekuláris nukleofil támadást az ezüst-kation elektrofil vonzóereje miatt megnövekedett parciális pozitív töltésű α-szénatom ellen, majd az oldószer víz támadása nyitja ki a laktongyűrűt. 3 S Ag 3 Ag Ag Me 3 S 36. ábra: Az (S)-2-brómpropánsav átalakítása (S)-tejsavvá α-lakton intermedieren keresztül. A konfiguráció zöld színnel jelölve. A háromtagú α-laktongyűrű nem kedvezményezett képződése miatt az α-hidroxikarbonsavak és α- aminokarbonsavak oldatát melegítve két-két molekula részvételével játszódik le a kondenzációs gyűrűképződési reakció hattagú gyűrűs dilaktonokat, illetve dilaktámokat eredményezve. xxxv Inverziónak nevezzük azt a folyamatot, amikor a belépő csoport a távozó csoporttal ellentétes oldalról megközelítve az sp 3 hibridállapotú reakciócentrumot térszerkezetileg átfordítja a tetraédert. etenciónak nevezzük, ha a belépő csoport térszerkezetileg a tetraéder ugyanarra az oldalára kerül, ahonnét a távozó csoport kilépett. Az S 2 mechanizmusú szubsztitúció inverzióval játszódik le. A kétszer lejátszódó inverzió retenciót eredményez. 19
20 ábra: Az (S)-tejsav és az (S)-alanin dilaktont xxxvi, illetve dilaktámot xxxvii eredményező reakciója A β-helyettesített karbonsavak gyűrűképzési reakciói A négytagú β-lakton- és -laktámgyűrű képződése sem kedvezményezett, ezért a β-hidroxikarbonsavak és β-aminokarbonsavak oldatát melegítve eliminációs reakciók játszódnak le. Ezekkel a reakciókkal az 5.5. fejezetben foglalkoztunk. Ez esetben dilakton-, illetve dilaktám-képződés sem játszódik le, mert nyolctagú gyűrűk képződése sem kedvezményezett. A β-laktonok β-halogénkarbonsavak ezüsthidroxidos reakciójával állíthatóak elő. A β-lakton-képződés inverzióval lejátszódó folyamat. 3 Ag 3 3 S + 2 Ag + Ag 38. ábra: Az (S)-3-brómbutánsav átalakítása ()-β-laktonná xxxviii. A konfiguráció zöld színnel jelölve. A β-laktámok β-aminokarbonsavak diciklohexilkarbodiimiddel kiváltott víz-eliminációs reakciójával állíthatóak elő. A β-laktám-képződés nem változtatja meg az aszimmetrikus β-szénatom konfigurációját. A diciklohexilkarbodiimid az aminosavval vegyes karbonsav-szénsav-anhidridet képez, így aktiválva a karbonil-szénatomot az aminocsoport nukleofil támadása fogadására. 3 3 S D S 39. ábra: Az (S)-3-aminobutánsav átalakítása D segítségével (S)-β-laktámmá xxxix. A konfiguráció zöld színnel jelölve A γ- és δ-helyettesített karbonsavak gyűrűképzési reakciói Az öt- és hattagú γ- és δ-lakton- és -laktámgyűrű képződése ellenben kedvezményezett, ezért a γ- és δ- hidroxikarbonsavak, illetve γ- és δ-aminokarbonsavak oldatát melegítve gyűrűképzési reakciók játszódnak le. A laktonképződés egyensúlyi folyamat, a vízkilépést savas katalízissel kell elősegíteni, a gyűrűfelnyílás (észter-hidrolízis) lúgos közegben játszódik le. A γ- és δ-halogénkarbonsavak nátriumhidroxidos reakciójával ugyancsak γ- és δ-laktonokhoz jutunk. xxxvi A termék szisztematikus neve: (3S,6S)-3,6-dimetil-1,4-dioxán-2,5-dion xxxvii A termék szisztematikus neve: (3S,6S)-3,6-dimetilpiperazin-2,5-dion xxxviii A termék szisztematikus neve: (4)-4-metiloxetán-2-on xxxix A termék szisztematikus neve: (4S)-4-metilazetidin-2-on 20
21 l (2) 3 a a (4) l al (1) a 3 (3) (5) ábra: A 4-hidroxipentánsav (1), a 4-klórpentánsav (2), illetve a 4-aminopentánsav (3) gyűrűképzési reakciói. xl l a a (2) l (1) (4) al a 3 (3) (5) ábra: Az 5-hidroxihexánsav (1), az 5-klórhexánsav (2), illetve az 5-aminohexánsav (3) gyűrűképzési reakciói. xli A gyűrűzáródási reakciók egy speciális fajtája a gyűrű-lánc tautoméria. xlii A gyűrű-lánc tautoméria többek között a 4- és 5-hidroxi-oxovegyületek, illetve 4- és 5-oxokarbonsavak jellemző reakciója. A hidroxi-oxovegyületek gyűrűzárási reakcióját savkatalízissel lehet felgyorsítani, míg az oxokarbonsavak esetén a karbonsav funkciós csoport katalizálja a reakciót. A hidroxi-oxovegyületek gyűrűzárt alakját laktol-gyűrűnek, míg az oxokarbonsavak gyűrűzárt alakját hidroxilakton-gyűrűnek nevezzük. (1) (3) (2) (4) 42. ábra: A 4-oxopentánsav (1), illetve a 4-hidroxipentanal (2) gyűrű-lánc tautomer egyensúlya. xliii A laktolképződéssel részletesebben a szénhidrátoknál fogunk foglalkozni. xl A gyűrűs termékek neve: 5-metiltetrahidrofurán-2-on (4) és 5-metilpirrolidin-2-on (5). xli A gyűrűs termékek neve: 6-metiltetrahidro-2-pirán-2-on (4), 6-metilpiperidin-2-on (5). xlii Tautomer egyensúlynak nevezzük, ha két vagy több szerkezeti (konstitúciós) izomer egymással spontán reverzibilis egyensúlyt alakít ki. A tautomer egyensúlyok két fő típusa az ún. prototróp (protonvándorlással lejátszódó) tauméria (mint pl. az oxo-enol egyensúly) és a gyűrű-lánc tautoméria. xliii A gyűrűs termékek neve: 5-hidroxi-5-metiltetrahidrofurán-2-on (3), 5-metiltetrahidrofurán-2-ol (4). 21
Helyettesített karbonsavak
elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
Részletesebben6. 1,3-DIKARBONILVEGYÜLETEK
6.1. Az 1,3-dikarbonilvegyületek szerkezete 6. 1,3-DIARBNILVEGYÜLETE 1,3-, vagy β-dikarbonilvegyületeknek nevezzük azokat az oxovegyületeket és/vagy savszármazékokat, ahol a második karbonilcsoport az
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenKARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...
KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
RészletesebbenKARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)
KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek
RészletesebbenMECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék MECHANIZMUSGYŰJTEMÉNY a Szerves kémia I. előadáshoz Készítette: Kormos Attila Lektorálta:
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenO S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O
() ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 4. hét Szerves kémia ismétlése, a szerves kémiai ismeretek gyakorlása a biokémiához Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br
RészletesebbenIV. Elektrofil addíció
IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium
RészletesebbenKARBONSAVSZÁRMAZÉKOK
KABNSAVSZÁMAZÉKK Levezetés Kémiai rokonság 2 2 2 N 3 N A karbonsavszármazékok típusai l karbonsavklorid karbonsavanhidrid karbonsavészter N N 2 karbonsavnitril karbonsavamid Példák karbonsavkloridok 3
RészletesebbenALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C R' keton. O R C H aldehid. funkciós csoportok O. O CH oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton funkciós csoportok oxocsoport karbonilcsoport formilcsoport Elnevezés Aldehidek nyíltláncú (racionális név: alkánal) 3 2 2 butánal butiraldehid gyűrűs (cikloalkánkarbaldehid)
RészletesebbenHALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenBudapest, szeptember 5. Dr. Tóth Tünde egyetemi docens
SZERVES KÉMIA I. levelező B.Sc. képzés, kód: BMEVESZAL17 Tantárgy követelményei 2016/2017. tanév I. félév Az alaptárgy heti 2,5 óra (páratlan héten 2 óra, páros héten 3 óra) előadásból és ezzel integrált
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
Részletesebben8. Előadás. Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
Részletesebben8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok.
8. Előadás Karbonsavak. Karbonsav származékok. 24. Karbonsavak α H X H H X N karbonsav nitril X Név F, Br, l halogénsav H hidroxisav oxosav NH 2 aminosav X Név F, Br, l savhaloid R észter R anhidrid NH
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
Részletesebbenβ-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai
β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai A β-dikarbonil vegyületek tipikus szerkezeti egysége a két karbonilcsoport, melyeket egy metilén híd köt össze. Ezek a származékok két fontos tulajdonsággal
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek 3. Alifás szén-szén egyszeres kötések kialakítása báziskatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 C-H savak Savas hidrogént tartalmazó szerves vegyületek H H 2 C α C -H H 2
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenAromás vegyületek II. 4. előadás
Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
RészletesebbenH 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2
1 Gyökös szubsztitúciók (láncreakciók gázfázisban) - 3 2 2 3 2 3-3 3 Szekunder gyök 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 Szekunder gyök A propánban az azonos strukturális helyzetű hidrogének és a szekunder hidrogének
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenSavak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43
Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenO 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O
Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2018/2019tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenÖsszefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet
Összefoglaló előadás Sav-bázis elmélet SAV-BÁZIS TULAJDNSÁGKAT BEFLYÁSLÓ TÉNYEZŐK Elméletek: 1. Brönsted Lowry elmélet: sav - + donor; bázis - + akceptor; Konjugálódó (vagy korrespondáló) sav-bázis pár:
RészletesebbenSZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2016/2017tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A
RészletesebbenSzerves Kémia II. 2016/17
Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét Szerves anyagok vizsgálata III. (177-180. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
RészletesebbenAldehidek, ketonok és kinonok
Aldehidek, ketonok és kinonok 3 3 3 innamomum camphora Agócs Attila rvosi Kémia 2018 kámfor Tanulási célok: Az oxovegyületek elnevezése és fizikai tulajdonságai Nukleofil addíció, az oxovegyületek legfontosabb
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenSZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit
SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
RészletesebbenOXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid
XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton Elnevezés Aldehidek propán karbaldehid 3 2 2 butánal butiraldehid oxo karbonil formil Példák 3 3 2 metanal etanal propanal formaldehid acetaldehid propionaldehid
RészletesebbenKarbonilcsoport reakciói Mannich-reakciónak nevezzük az
Karbonilcsoport reakciói Mannich-reakciónak nevezzük az a-helyzetű hidrogénatomot tartalmazó karbonilvegyületek (pl. acetofenon) aminometilezését formaldehiddel és primer vagy szekunder aminokkal (vagy
RészletesebbenKémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét
Kémia fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 13. hét Szerves anyagok vizsgálata II. (174-176. o.) Írták: Agócs Attila, Berente Zoltán, Gulyás Gergely, Jakus Péter, Lóránd Tamás, Nagy Veronika, Radó-Turcsi
RészletesebbenLouis Camille Maillard ( )
Maillard reakció Louis Camille Maillard (1878-1936) 1913-ban, PhD. tanulmányaiban közölte le, hogy ha egy cukor és amin elegyét hevítjük, egy idő után mindkét reakciópartner eltűnik az oldatból és új termékek
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2018/2019 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
Részletesebben1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris konformációban létezik, így A C-Br dipólok kioltják egymást, a molekula apoláris.
1. feladat (3 pont) Az 1,2-dibrómetán apoláris molekula. Az etilénglikol (etán-1,2-diol) molekulának azonban mérhető dipólusmomentuma van. Mi ennek a magyarázata? Az 1,2-dibrómetán főként az anti-periplanáris
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenEredményes vizsga esetén a tárggyal 5 kreditpont szerezhető. A félév csak aláírással zárul, ha
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti 2
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2014. április 25. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
RészletesebbenBudapest, szeptember 6. Dr. Huszthy Péter egyetemi tanár
SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Válogatott fejezetek a szerves kémiából I., kód: BMEVESKA002 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Részletesebben1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont
1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenBudapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens
SZERVES KÉMIA BIOMÉRNÖKÖKNEK B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
Részletesebben1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9
1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
RészletesebbenRészletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):
Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák
RészletesebbenCHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H
2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel
RészletesebbenZöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Aldol kondenzáció
Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok Aldol kondenzáció Budapesti Zöld Kémia Laboratórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó mentés: 2009.02.09.) A gyakorlat célja Az aldolkondenzáció
RészletesebbenIX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)
IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenSZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév
SZERVES KÉMIA biomérnököknek B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2017/2018 tanév II. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.
RészletesebbenTantárgycím: Szerves kémia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebben10. Előadás. Heterociklusos vegyületek.
0. Előadás eterociklusos vegyületek. ETECIKLUSS VEGYÜLETEK Felosztás:. telített telítetlen. heteroatomok száma 3. gyűrűk száma. heteroatomok milyensége (,, S, P, As, Si) oxa- S tia- aza- I. Monociklusos,
Részletesebben7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
RészletesebbenJavító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály
Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenOxovegyületek. Nevezéktan. Aldehidek
Ketonok láncon belül oxocsoportot tartalmaznak xovegyületek karbonilcsoportot tartalmaznak Aldehidek láncvégi - csoport (v. oldalláncban) -atomhoz kapcsolódik a) szubsztitúciós nómenklatúra Nevezéktan
RészletesebbenSzénsavszármazékok 1
Szénsavszármazékok 1 2 xidációs fok: 4 savklorid savklorid észter észter észter l l l l H foszgén (metaszénsavdiklorid) alkil(aril)karbonokloridát klórhangyasav-észter dialkilkarbonát (nem létképes) savamid
RészletesebbenBevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)
Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenA kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
RészletesebbenAMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3
Levezetés AMIK 2 primer 2 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 1aminobután butánamin nbutilamin Aminok rendűsége és típusai 2amino2metilpropán 2metil2propánamin tercierbutilamin
RészletesebbenBÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA
Szervezeti és Működési Szabályzatának BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA KÖRBÉLYEGZŐK (SZÁMOSAK) I. leírás: szabályos körben, 39 mm-es körkörös szegéllyel leírt kétsoros szöveg, középen az Egyházat szimbolizáló
RészletesebbenA szervetlen vegyületek
5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves
RészletesebbenKarbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak.
Szerves kémia Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak. Ecetsav Funkciós csoport: Karboxil- Számos biológiailag aktív vegyület karbonsav jellegű vegyület.
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!
A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged Lektorálta: 2019. május 11. Széchenyi Gábor, Budapest Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2018/2019. A feladatok megoldásához csak periódusos
Részletesebben