KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

Átírás

1 KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport:

2 Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek 3 etanal acetaldehid 3 2 propanal propionaldehid ciklohexánkarbaldehid benzaldehid

3 Ketonok szénhidrogén neve + on funkciós csoport neve: oxo butanon etil-metil-keton pentán-3-on dietil-keton ciklohexanon

4 Fizikai tulajdonságok = poláris kötés E = 740 kj/mol, d = 121 pm magasabb olvadás- és forráspont mint a szénhidrogéneknél, de alacsonyabb, mint az alkoholoknál - almazállapot: csak a formaldehid ( 2 ) gáz, a többi folyadék, vagy szilárd anyag δ+ δ δ δ+ A karbonil-oxigén gyengébb elektronpár donor (Lewis-bázis), mint az éter-oxigén dipól-dipól kölcsönhatás - ldhatóság: vízzel hidrogén-kötések alacsonyabb ( 1-3 ) homológok vízzel korlátlanul elegyednek

5 xovegyületek előáll llítása - -N -l redukció - oxidáció - 2 primer alkohol karbonsavszármazék aromás vegyületek acilezés l/kat. -= oxidáció szekunder alkohol = alkén (szén-szén kötés hasadással)

6 xovegyületek reakciói Jellemző reakció: nukleofil addíció (A N ) = reakció Nu vegyületekkel ' Nu ' Nu ' Nu Víz addíciója ' 2-2 ' geminális diol (oxovegyület hidrát) nem stabil (kivéve:, elektronszívó csoport, pl. l 3 )

7 Alkoholok addíciója ' '' - '' ' '' '' - '' ' '' '' + 2 félacet lacetál acetál (ket ketál) Nátrium-hidrogén-szulfit addíciója ' + NaS 3 ' S 3 Na =, 3 1-hidroxi hidroxi-alk alkánszulfonsav nátrium só (szilárd adduktumok)

8 idrogén-cianid adíciója + N ' ' N α-ciano-alkohol ciánhidrin Aminok addíciója G. aszputyin ' A N + ''N 2 ' N hemi-amin aminál '' ' imin (Schiff-bázis) kondenzáció = vízkilépés (régies elnevezés) N '' + 2

9 A látás biokémiájának első lépése: + 2 N 11-cisz-retinál pszin (fehérjemolekula) - 2 N foton abszorpciója odopszin

10 eakció hidroxil-aminnal N 2 N ' ' oxim aldoxim ( = ), ketoxim eakció hidrazinnal addíci ció, és s kondenzáci ció N 2 N' '' N N '' ' ' hidrazon

11 eakciók k az α-sz szénatomon Aldol-dimerizáció B 3 2 A N 3 3 B B = bázis (pl. ) aldol = aldehid + alkohol ol α,β-telítetlen keton α-helyzetű halogénezés α 2 X 2 - X X X = l, Br, I

12 xo-enol tautoméri ria Egyensúly kialakulása (bázis katalitikus hatására) δ B - B oxovegyület (keton) enolát anion (rezonancia-stabilizált) két nukleofil centrum: és oxo-enol tautoméria (1,3-prototópia) enol A oxo/enol arány erősen oldószerfüggő (ui. egy semleges B lehet az oldószer is!) A bázisos oldószer az enol-, míg a savas oldószer a oxo-forma koncentrációját növeli

13 Ketonok (tisztán, folyadékfázisban) egyensúly név keto % enol % aceton 99, ,00025 ciklohexanon 98,8 1, ,4-pentán-dion enolok: Fel 3 -al intenzív színű komplexek 0 % 100 % Népszerű enol-származékok a szerves kémiában: Li + Si fenol

14 xovegyületek redukciója és oxidáci ciója ' redukció ' aldehidekből: primer alkohol ketonokból: szekunder alkohol redukció 2 keton szénhidrogén oxidáció aldehid karbonsav

15 Aldehidek kimutatása - Fehling-próba: + 2 u = + u Tollens-próba: vörös + 2 [Ag(N 3 ) 2 ] = N Ag + 3 N ,4-dinitrofenil-hidrazon teszt (ketonokra is): ezüst-tükör N 2 N N N 2 N N 1 2 N N 2 narancs-színű kr. anyagok, éles o.p.

16 Fontosabb karbonilvegyületek letek Aldehidek Formaldehid gáz halmazállapotú 30-40%-os vizes oldata: formalin fertőtlenítőszer, anatómiai preparátumok készítése allergén és rákkeltő Acetaldehid 3 Fp.: 20 a másnaposság fő oka... Klorál l 3 2 Klorál hidrát l 3 altató 2 Akrolein szúrós, kellemetlen szagú folyadék

17 Aromás aldehidek benzaldehid szalicilaldehid vanilin 3 3 piperonál ánizsaldehid fahéjaldehid

18 Ketonok 3 3 aceton acetil-aceton 3 2 l klóraceton 3 3 diacetil (2,3-butándion) etil-metil-keton acetofenon benzofenon progeszteron