NEVELÉSI PROGRAM

Átírás

1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETİ Kedves Olvasó! Rövid iskolatörténet Intézményünk fı tevékenység-területei az alapító okiratunk alapján Alapvetı szakfeladataink: További szakfeladataink Képzési szakaszok, szakképzési irányok: Nappali tagozat Felnıtt tagozaton Létesítményi, tárgyi feltételek Az oktatást szolgáló helyiségeink Nem oktatási célt szolgáló helyiségeink Küldetésnyilatkozat NEVELÉSI PROGRAM Nevelési céljaink Általános és szakmai mőveltség... 6 Képességfejlesztés... 6 A nemzettudat formálása... 6 A korszerő környezetismereti mőveltség kialakítása A demokratikus együttélés biztosítása az iskolában... 7 A tantárgyszerkezet kialakítása... 7 Iskolahasználók az iskolai közéletben Diákok Tanulói részvétel az iskolai közéletben... 8 Szülık részvétele az iskolai közéletben... 9 Tanárok és iskolai alkalmazottak Gazdasági szervezetek Kollégiumokkal való együttmőködés Hagyományaink Közösségfejlesztés Célok Feladatok Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program Céljaink Feladataink Az iskola egészségügyi szolgálat tevékenysége Környezetnevelés erıforrásai, színterei Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az együttmőködés színterei, erıforrásai Az ifjúságvédelmi munka színterei iskolánkban A tanulók fizikai állapotának mérése Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális hátrányok enyhítése, a beilleszkedés segítése Az iskolai beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítı program A tanulási nehézségek leküzdésére szolgáló program A szociális helyzetbıl adódó hátrányok enyhítése A HELYI TANTERV

2 3.1. A helyi tanterv összesített óraszámai Csoportbontások elve Gyógytestnevelés, mindennapi testedzés Informatika A középszintő érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A tankönyvkiválasztás elvei A kiválasztás szempontjai: Az ingyenes tankönyvellátás rendje Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Elvek Feladataink Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje, korlátai Elvek Feladataink Az értékelés Az értékelés alapelvei: Az iskola magasabb évolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele Más iskolából való belépés Más osztályba, (szakra) átlépés Az évfolyamismétlések lehetısége A szakképzési évfolyamra való lépés A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei Magatartás Szorgalom Az írásbeli munkák külsı alakja Minimális osztályzat megállapítása Érettségi követelmény Érettségi kínálat Érettségi témakörök középszinten Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Matematika Idegen nyelv Informatika Testnevelés Közgazdasági alapismeretek Közgazdasági és marketing alapismeretek SZAKMAI PROGRAM A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A pedagógiai program elfogadása Hatálybalépés Biztosíték a változatás lehetıségére

3 1. BEVEZETİ Kedves Olvasó! Ön a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Azt a programot, amely a nevelıtestület célját, akaratát, lehetıségét tartalmazza. A hozzánk járó, idetartozó diákok érdekeit szolgálja. Ennek a szolgálatnak vagyunk részesei mi tanárok. Valljuk, hogy a tudás a legjobb befektetés, de tudjuk azt is, hogy az iskola nemcsak a tudásközvetítés színhelye, hanem olyan emberi közösség is, amelyben a résztvevık kölcsönösen gyakorolják a jogokat és kötelezettségeket. Ettıl lesz elıször elviselhetı az iskola, majd esetleg meleg, késıbb baráti, s lehet, hogy ettıl a tanulás folyamata is hatékonyabbá válik Rövid iskolatörténet Iskolánk alapítását a Vallás- és Közoktatási Minisztérium az 1912/13. tanévtıl engedélyezte Nıi Felsıkereskedelmi Iskola néven. Három évfolyammal, amelyet modern tantervei és tananyagai a kor legigényesebb iskolái közé soroltak. A középfokú gazdasági oktatás szükségességét az iskola 92 éves fejlıdésének története igazolja. (Az iskola elsı három évtizedét jelképesen a vándorlások korszakának is nevezhetjük. A megalakulást követı kétszeri költözést a negyvenes években újabbak követték.) Az 1940/41-es tanévre az addigi felsıkereskedelmi iskolákat kereskedelmi középiskolává szervezték át. Intézményünket ban államosították ben költözött a Temesvár u. 2. szám alá tíz osztállyal ben vette fel a Radnóti Miklós nevet tıl Közgazdasági Szakközépiskola ban az Esztergár Lajos út 6-os számú épületébe költözött 16 nappali tagozatos osztállyal, és négy osztály esti tagozattal. Az iskola, híven a jogelıdök tevékenységéhez, középfokú általános és szakmai képzést biztosít. Minden szakma érettségi bizonyítvány után szerezhetı meg Intézményünk fı tevékenység-területei az alapító okiratunk alapján Alapvetı szakfeladataink Nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás. 5 évfolyamos szakközépiskola. Egy évolyamon nyelvi elıkészítı További szakfeladataink Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét. Az intézményi vagyon mőködtetése. Önkormányzatok elszámolásai. Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás (13., 14. évfolyamon technikusképzés, akkreditált felsıfokú szakképzés). Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás. Diáksport. Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás. 3

4 Az iskolánkba jelentkezı tanulók többsége érettségit és erre épülı szakmai képesítést akar. Kisebb részük, elsısorban a gazdasági felsıoktatásba kíván bekapcsolódni az érettségi vagy a szakmai képesítés megszerzése után. Így elsıdleges célunk a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı, rugalmas szakképzés. Természetes, hogy a továbbtanuló diákjainknak minden segítséget megadunk a felsıoktatási intézménybe való bekerüléshez (emelt szintő érettségire való felkészítés, szakkörök, érdeklıdési körök) Képzési szakaszok, szakképzési irányok Nappali tagozat Nyelvi elıkészítı évfolyam Szakmacsoportjaink: közgazdasági, ügyviteli és kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció évfolyam: általános mővelı szakasz + pályaorientáció évolyam: általános mővelı szakasz + széles alapú szakmacsoportos (Elméleti és elméletigényes gyakorlati képzés évfolyam: szakmai specializáció Felnıtt tagozaton Érettségire, illetve a középiskola befejezésére épülı szakmai specializáció Létesítményi, tárgyi feltételek Iskolánk egy épületben mőködik, hozzá tartozik egy udvar, mely helyet ad a sportpályának. Az épületben: 16 tanterem (7 kismérető, 9 nagy mérető) van. Oktatástechnikai eszközök: írásvetítı, számítógép, videó, televízió Az oktatást szolgáló helyiségeink Rendelkezünk továbbá: 1 természettudományi szaktanteremmel és a hozzákapcsolódó szertárral (csak a legszükségesebb szemléltetı és kísérleti eszközökkel, tablókkal); 1 tornateremmel (ehhez tartozik 2+2 leány és fiúöltözı és zuhanyzó, 1+1 szertár pingpongszoba (a labdajátékokat kivéve alapvetı eszközeink hiányoznak, ezeket igyekszünk folyamatosan pótolni); 1 könyvtárral, ahol 16 olvasóhely áll a tanulók/tanárok rendelkezésére (a kötelezı és ajánlott irodalom, szakkönyvek, szótárak, tartós tankönyvek, elektronikus dokumentumok, számítógépek, multimédiás eszközök stb.); 5 számítástechnika illetve gépíró gyakorlóteremmel. A számítógépparkunk színvonala jó, hálózatban mőködnek, kihasználtságuk nagy (szakmai tantárgyak, idegen nyelvoktatás); 1 tanirodával (felszerelése jó: számítógépek, telefonközpont, a gyakorlathoz szükséges egyéb oktatási eszközök, de szükséges a géppark lecserélése), 1 multimédiás termünk van teljes felszereléssel. 4

5 Nem oktatási célt szolgáló helyiségeink Iskolánkban 4 tanári szoba van számítógépekkel felszerelve, amely az adminisztrációs feladatok ellátását és az órára való felkészülést biztosítja. 4 iroda és 1 operátori szoba van, amely a gazdasági és az ügyviteli feladatok ellátását, illetve a számítógépek és szerverek felügyeletét, karbantartását biztosítja. Orvosi rendelıvel rendelkezünk. A portahelyiségben egyben az iskola telefonközpontja is Küldetésnyilatkozat Célunk: a társadalom számára hasznos, boldogságra, együttmőködésre képes; a tárgyi tudás birtokában problémamegoldó-készséggel és kreativitással rendelkezı embereket nevelni. Hisszük, hogy minden tanuló tehetséges valamiben, és mi segítjük ıket, hogy ezt az adottságukat kibontakoztathassák. A tanulók fejlıdésének érdekében sokrétő tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Olyan pozitív környezetet igyekszünk teremteni diákjaink és az iskola valamennyi dolgozója számára, amelyben mindenki jól érzi magát. Az iskola közösségének tagjai osztoznak egymás sikereiben, problémáiban és egymást segítve hoznak döntéseket. 5

6 2. NEVELÉSI PROGRAM Nevelési céljaink Általános és szakmai mőveltség Célunk, hogy tanulóink megbízható, széleskörő mőveltséget szerezzenek, olyan széles alapú szakmacsoportos elıkészítés során, amely a tanulónak általános szakmai ismeretanyagot biztosít, esélyt ad a továbbtanulásra és/vagy a munkaerı-piaci irányultságú, érettségire épülı szakképzésben felkészíti ıket az életpályán bekövetkezı szakmaváltozásra. Célunk a képzési szakaszoknak megfelelıen a helyes tanulási módszerek kialakítása, az ismeretszerzés módjainak, illetve az elsajátított ismereteknek fokozatos bıvítése, jártasságok, készségek kialakítása. A humán, a reál és a közgazdasági tudományok alapjainak megismertetése, elsajátítása, az emberi kultúra legfontosabb értékeinek megismertetése. Szeretnénk, ha diákjaink helyes igényszintet alakítanának ki magukban a tanulás és az életvitel területén. Képesek legyenek diákjaink az önálló feladatmegoldásokra, a magasabb szintő ismeretszerzésre, a problémamegoldásra. Felkészítjük ıket a nemzetben való gondolkodásra, a világra való nyitottságra, a szerepvállalásra, a vezetésre. Céltudatos, tisztességes tanulókat kívánunk nevelni Képességfejlesztés Célunk, hogy tanulóink saját képességeik, adottságaik ismeretében kreatív, alkotó személyiséggé váljanak. Fejlıdjön problémamegoldó gondolkodásuk, kialakuljon tudatos értékválasztás-képességük. Az önálló feladatmegoldás lehetıségének és gyakoroltatásának megteremtése a tanítási-tanulási folyamatban. Képessé váljanak az elvégzett munka értékének elemzésére, az új, a szokatlan megoldások keresésére, értékelésére. A reális önismeret kialakítása törekszünk, bemutatva az önfejlesztés módjait, megismertetve az általános és egyedi képességeket, személyiségtulajdonságokat. Tanulóink képesek legyenek önállóan az eredmények és kudarcok okainak elemzése. Szeretnénk kialakítani tanulóinkban azt a képességet, hogy mások munkáját objektíven értékeljék, hogy ez által önmagukat helyét is reálisan határozzák meg a csoportban, illetve saját munkájuk értékét a csoport munkájában A nemzettudat formálása Célunk a nemzeti identitás kialakítása, a nemzet múltjának, jelenének bemutatása. A nemzeti értékek tudatos vállalása. A nemzet világban elfoglalt helyének reális értékelése. Ezért az oktató-nevelı munkában különösen nagy hangsúlyt helyezünk az alábbi területekre: a szőkebb régió helytörténete, Pécs várostörténete (különös tekintettel a világörökségre), iskolatörténet. A felsorolt területeket beépítjük a szaktárgyak ismeretanyagába. Hangsúlyozzuk a múlt és a jelen jelenségeinek elemzését az arra alkalmas szaktárgyakban (történelem, gazdaságföldrajz, közgazdaságtan, gazdasági környezet és az osztályfınöki munkában). A nemzettudat kiemelt területe az anyanyelv magas szintő mővelése. 6

7 Tanulóinkkal megismertetjük a határainkon kívül élı magyarság helyzetétek, kultúráját, problémáikat és az ebbıl fakadó teendıket A korszerő környezetismereti mőveltség kialakítása Célunk az emberiség globális problémáit ismerı, értı, azok megoldásaira törekvı, a világ fejlıdési irányait szem elıtt tartó korszerő mőveltség kialakítása. A Föld és a világőr, mint természeti környezet ismerete, a védelem szükségszerőségének felismerése, valamint a környezetvédı magatartás kialakítása, a kommunikációs képesség kialakítása, az anyanyelv, az idegen nyelvek és az informatikai ismeretek és kompetenciák különös tekintettel a könyvtárhasználatra elsajátíttatásával. A nemzetben és világban való gondolkodás egyensúlyának kialakítása. Mindezen célok elérése érdekében kidolgoztuk iskolánk környezet- és egészségnevelési programját (lásd Pedagógiai program részét) A demokratikus együttélés biztosítása az iskolában Célunk, hogy az iskola tanulói ismerjék meg az emberiség történelmi fejlıdése során kialakult együttélési formákat (államformák, vallások, kultúrák stb.), A diákok tudják az iskolai közösség egységeinek, tagjainak jogait, akarják gyakorolni és kötelességeik teljesítése mellett, élvezzék jogaikat. Az iskolai gyakorlatból szerezzenek jártasságot az érdekek képviseletében, a jogok gyakorlatában. A belsı rendszer (az iskolai egységek rendszere), az egységek, tagok egymáshoz való viszonyulásának ismertetése, tudatosítása. Fontos célunk a diákképviselet kialakításában segítséget adni a tanulóknak, a mőködés szabályainak ismertetése, fejlesztése. A diák- és tanári közösség konfliktusainak kezelésére fórumot teremteni, ez által a vitakészség, az érvelés, az érdekképviselet kialakítása (célunk, hogy mindez hassa át az iskola egészének légkörét: szakórák, osztályfınöki órák, magatartás és protokoll stb.). Tudatosítani szeretnénk a többség, illetve a kisebbség jogainak fontosságát, tiszteletét. Biztosítani kívánjuk a felelısségteljes döntések lehetıségét osztályok, egész közösségek programjának alakításában, magatartások megítélésében, a célok alakításában. Fontos elemnek tekintjük a szolidaritás erejének bemutatását (történelem, osztályfınöki tevékenység) valamely karitatív tevékenységhez való kapcsolódás útján. Minden tanulónk számára lehetıséget adunk az iskola közösségeibe való beilleszkedésre, azzal, hogy folyamatosan bıvítjük lehetıségeiket, az érdeklıdési, tevékenységi köröket és az öntevékenység formáit. Célunk, hogy diákjaink megismerjék az iskolai hagyományok kialakulását (kik és hogyan alakították azokat), s képesek legyenek a megértett hagyományokkal azonosulni (élmények, feladatok, lehetıségek) A tantárgyszerkezet kialakítása Célunk, hogy a tantárgyszerkezet a fenti célok, illetve a mőveltségi területek igényeihez alakuljon. Munkánk során ügyelünk a humán- és a reáltudományok, az elvont és pragmatikus ismeretek helyes arányának kialakítása, az ember és a technika viszonyának helyes értelmezése. Magas szintre kívánjuk emelni az anyanyelvi, idegen nyelvi, informatikai képzést, ezért is indítjuk a nyelvi elıkészítı évfolyamot, hogy ezzel egy jól fejleszthetı alapot teremtsünk meg a képzésben. 7

8 A szaktárgyakban: a kisebbség, másság létezésének okait, a másság és ellenség fogalmának megkülönböztetését, történelmi, társadalmi feszültségek megoldásának módjait szeretnénk tisztázni Iskolahasználók az iskolai közéletben Diákok Küldetésnyilatkozatunkból következik, hogy az iskolahasználók között a tanulókat kiemelt tényezınek tekintjük. Ezért tartjuk fontosan, hogy a Közoktatási törvényben megfogalmazottakon túl a Radnótista diákok ismerjék és gyakorolják kötelességeiket, jogaikat. Ha Radnótista diák vagyok, akkor jogom van: arra, hogy boldog legyek és körültekintéssel, megértéssel bánjanak velem. arra, hogy emberként tiszteljenek. arra, hogy véleményemet kifejezzem. arra, hogy végighallgassam, amit nekem mondanak, és mások meghallgassák az én mondanivalómat. arra, hogy megismerjem önmagam. arra, hogy biztonságban érezhessem magam. arra, hogy jogom legyen az esélyegyenlıségre. Ezen elvek értelmében fontosnak tartjuk, hogy a Radnótista diák elvégezze önként vállalt és kötelezı feladatait, hogy jellemét folyamatosan fejlessze az önnevelés igényével, hogy egyéniségét kialakítsa (legyen stílusa, tudjon viselkedni, tanuljon meg gondolkodni, beszélni és hallgatni), hogy tágítsa látókörét, hogy érdekelje minden érték, ami igaz és szép és jó a kultúrában, az életben, a haza sorsában Tanulói részvétel az iskolai közéletben A tanulói részvétel legfontosabb fóruma a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat az osztályközösségekre épül. Az osztályközösség két fıt delegál az iskolai diákönkormányzatba. Ide az osztály bármelyik két aktív és arra alkalmas tanulója beválasztható (kivéve, aki ellen fegyelmi eljárás folyik). Az iskolai diákönkormányzat legfontosabb fóruma az évenként összehívott diákközgyőlés. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja. Az iskola tanulói a Közoktatási Törvény értelmében diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök mőködése feltétlenül segíti az iskolai közélet aktivitását. Az iskolai diákönkormányzat folyamatos munkakapcsolatot tart az osztályfınöki munkaközösséggel, az ifjúságvédelmi felelıssel és a szabadidı-szervezıvel. A diákpanaszok az iskola több fórumán is kezelhetık. Ha a diák úgy érzi, hogy ıt sérelem érte, panasszal fordulhat a szaktanárhoz, az osztályfınökhöz, illetve az igazgatóhoz, a szülıi szervezethez (Szülıi Közösség), valamint a diákönkormányzathoz. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása, és ha indokolt, meg kell próbálnia orvosolni azt. Természetesen kiskorú esetében a szülı is panasszal élhet. 8

9 A Közoktatási Törvény értelmében a tanuló az ıt tanító és nevelı tanár munkájáról véleményt nyilváníthat. Ezt többféleképpen és több alkalommal teheti meg: tanítási órán, osztályfınöki órán, diákközgyőlésen. Ha a diákok által megfogalmazott vélemény akár pozitív, akár negatív megerısítést nyer, akkor az iskola vezetése késıbbi döntései során köteles azt figyelembe venni Szülık részvétele az iskolai közéletben A szülı jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvény szabályozza. Az iskola feladata, hogy lehetıséget teremtsen a szülı számára jogai gyakorlására, illetve, hogy segítse kötelessége teljesítésében. Az iskola lehetıvé teszi, hogy a szülık, már az iskolaválasztás idıszakában megismerkedjenek az iskola házirendjével, nevelési, oktatási célkitőzéseivel. A szülık jogainak személyesen, meghatalmazott képviselı által (Szülıi Közösség) szerezhetnek érvényt. A tanári kar az alábbi információcserét kínálja a szülık számára: 4.1.fogadóóra (egyrészt elızetes megbeszélés után minden szaktanárhoz fordulhatnak a szülık, másrészt évente egy-egy alkalommal külön tanári fogadóórát is tartunk) szülıi értekezlet (9. évfolyamon összevont szülıi értekezleten kaphatnak tájékoztatást a szülık az iskola általános mőködésérıl, míg 12. évfolyamon kiemelt feladatként kezeljük a továbbtanulás témáját) A szülık és a tanárok számára is fontos a nyílt nap, amelyeken a szülık részt vehetnek, véleményt nyilváníthatnak, kérdezhetnek. A szülı a szaktanár és az igazgató beleegyezésével megtekintheti a tanítási órát is Szülık fóruma. 4. A tankönyvrendelés elkészítéséhez kikérjük a szülıi közösség és a diákönkormányzat véleményét. A tankönyvjegyzékben nem szereplı tankönyveket csak akkor lehet a tankönyvrendelésbe felvenni, ha ezzel, a szülıi szervezet és a diákönkormányzat egyetért. 5. A szülıi szervezet minden tanévre meghatározza azt a legmagasabb összeget tanulónként, amelyet az intézményünk által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 6. Az osztályokban szervezett osztálykirándulások költségeit a szülık fizetik. Az osztálykirándulások elızetes terveit, költségvetését az osztályfınökök a szülık és a tanulók közösen alakítják ki (figyelembe véve az iskolai hagyományokat). Az iskola igazgatójának az osztálykirándulások programjával és költségvetésével kapcsolatban egyetértési joga van. 9

10 Tanárok és iskolai alkalmazottak A Közoktatási Törvény szabályozza a pedagógusok jogait és kötelességeit is. Az iskolai közélet alakítása a tanárokra vár. A pedagógusok alkalmasak a közélet szervezésére, mert ismerik a vonatkozó jogszabályokat, hiszen akkor tudják munkájukat sikeresen és jól végezni, ha a diákok (és a szülık) közérzete jó Gazdasági szervezetek Az iskola a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozásokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot. Együttmőködési megállapodást köt velük, melynek célja, hogy oktatástechnikai eszközökhöz jusson az iskola, gyakorlati képzési helyet találjon a tanulói számára, valamint az adott munkakör betöltéséhez szükséges speciális igényeket is ki tudja elégíteni Kollégiumokkal való együttmőködés Mivel diákjaink között számos kollégista van, ezért a kollégiumok igazgatójával, a nevelıtanárokkal az iskola nevelési igazgatóhelyettese, az ifjúságvédelmi felelıs, valamint az osztályfınökök szoros munkakapcsolatot alakítanak ki Hagyományaink Az alábbiakban felsoroljuk az iskolai hagyományokat. Feladatunk, hogy a nemzedékek alatt kialakult szokásokat közvetítsük a tanulók/tanárok felé, ezzel teremtve meg a folyamatosságot az iskola életében. Hisszük, hogy hagyományaink értéket képviselnek. Természetesen nyitottak vagyunk minden olyan kezdeményezésre, amely hagyományteremtı szándékkal születik meg! tanévnyitó Radnóti emléktúra nemzeti ünnepeink Iskolai évkönyv akadályverseny/bográcsparty Szakmai napok az iskola új tanulóinak fogadalomtétele Egészségügyi nap diáknap iskolaújság (RadoNet) iskolai karácsony iskolarádió szabadidıs hét színház- és hangverseny, szalagavató bál mozi látogatás tehetségkutató versenyek zöldnap tanulmányi pályázatok szerenád sportversenyek Radnóti Kupa (területi verseny) Radnótisták bálja Radnóti-nap(ok) ballagás tanévzáró DÖK tábor 10

11 Hagyományteremtı szándékkal egy Radnóti emléktermet szeretnénk létrehozni. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskola minden tagjának joga és kötelessége Közösségfejlesztés Célok Célunk, hogy a tanulók kisebb csoportjainak tevékenysége áthassa az iskola egész légkörét. Erre a munkára épüljön például egy-egy emléknap, megemlékezés esetleg iskolai mősor megszervezése. Ugyanakkor a csoportok aktívan kapcsolódhatnak be a versenyekbe is. Az osztályok fejlıdjenek osztályközösségekké. Célunk, hogy az iskola tanulói évfolyamig osztályonként alkossanak olyan közösségeket, melyek képesek az iskola hagyományainak folytatására, átadására; melyekben a tanulók sokoldalú közösségi munkát végezhetnek; melyek közvetítıi, átadói az emberi értékeknek. Az egy évfolyamon tanuló diákok képesek legyenek a közös feladatok elvégzésére, összefogásukkal erısítsék az iskolai hagyományokat, érdekeiket képviseljék az iskolai fórumokon. Az iskolában tanuló minden diák (és alkalmazott) érezze át, fogadja el és közvetítse azt, hogy a Radnóti hagyományai erkölcsi értékeket hordoznak. Minden egyéni teljesítményt és közösségben végzett munkát jó légkör, maximális segítıkészség, helyes értékelés és támogatás hasson át. Célunk, hogy az egyéni és a közösségi munka arányait helyesen megállapítva öregbítsük iskolánk hírnevét Feladatok Hisszük, hogy a tanulók közössége és a tanárok közössége együttes összefogással teremtheti csak meg a Radnótisták közösségét! A tanulók/tanárok alapvetı érdeke, hogy felismerjék a (kisebb vagy nagyobb) közösségek személyiség- és értékformáló erejét. Fontos, hogy az iskola tanulói/tanárai közös célok érdekében képesek legyenek az együttmőködésre. A közös tevékenységek során a pozitív értékek közvetítése, átadása elengedhetetlen követelmény. A közösség tagjai ismerjék meg egymás (elınyıs és hátrányos) tulajdonságait, formálják és tolerálják egymást. Az osztályközösségek fejlıdésében 4 tényezı szerepét rendkívül fontosnak tartjuk: osztályfınök, az osztály tanulói, az osztályban tanító pedagógusok, a szülıi háttér. Ezek együttesen hivatottak arra, hogy az adott osztályban valódi közösségi élet alakuljon ki. Különösen fontos szerep hárul a 9. évfolyamos osztályfınökökre, akik megalapozzák a tanulók és a szülık iskolához való kötıdését. Minden szaktanár kötelessége, hogy a tantárgyi órákon mind az egyéni mind a közösségi érdekeket betartsa, és felelısségteljes munkájával segítse az osztályközösség megszilárdulását. A közösségfejlesztés tevékenysége túlmutat a tanórai kereteken. Ezért az iskolai szabadidıfelelısnek is fontos szerepe van a munkában. A szabadidı értelmes, aktív, sokoldalú eltöltésének lehetısége cél, illetve eszköz a közösségformálásban. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola tanulói ismerjék meg és használják ki a számukra felkínált lehetıségeket. 11

12 A diákönkormányzat közösségformáló szerep is fontos. Önálló programjaival, érdekvédelmi funkcióival képes arra, hogy új lehetıségekkel, újszerő célokkal és feladatokkal álljon a tanulók elé, így szervezve újabb és újabb közösségeket, melyekbe a diákok aktívan kapcsolódhatnak be Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program Véleményünk szerint az egészségnevelés és a környezeti nevelés szorosan összetartozó területek, ezért egy egységként szerepeltetjük pedagógiai programunkban Céljaink Célunk, hogy a nevelési célkitőzések között megfogalmazott elvek beépüljenek az iskola mindennapi életébe, mőködésébe. Szeretnék tudatos munkával az iskolai élet minden közremőködıjét, minden iskolahasználót arra ösztönözni, hogy magatartásával, cselekedeteivel segítse az egészség megırzı, környezetvédı/alakító munkát Feladataink Alapvetı feladatnak tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását, fontosnak azt, hogy tanulóink törekedjenek harmonikus viszonyt kialakítani társadalmi és természeti környezetünkkel egyaránt. Ennek érdekében számba vesszük mindazokat a lehetıségeket, amelyek e célhoz közelebb visznek bennünket. Mozgósítunk az intézmény tárgyi környezetének tudatos és tervszerő fejlesztésére (udvar, sportpálya, tantermek, folyosók). Szorgalmazzuk és népszerősít a környezetbarát anyagok használatát. Felhívjuk a figyelmet a szelektív hulladékgyőjtés fontosságára, hasznára ugyanúgy, mint a környezet mind több komponensének (víz, levegı, erdık) óvására. Iskolai akciókkal, vetélkedıkkel törekszünk a környezet kímélésének gyakorlatára nevelni tanulóinkat. Tanévente egészségnapot rendezünk. Minden tantárgynak vannak e téren feladatai. A biológiát, a kémiát, a fizikát, a földrajzot, a gazdasági környezetünket tanító tanároknak mégis megkülönböztetett szerepük van. A szaktárgyakat tanító kollégák a tanmeneteikben tervezik a környezeti nevelést, szolgáló elemeket, és azokat tanítási órákon dolgozzák fel: élıvilág védelme; az élıvilágra veszélyt jelentı tényezık bemutatása; a gondos vegyszer-használat fontossága a háztartásban, a kozmetikumok körében; a nem vagy nehezen bomló anyagok károkozó hatása; gyógyszerek, szárazelemek, más vegyszerek veszélyei a hulladékokban; ésszerő takarékosság az energiahasználatban. Az iskolai munka más területén is szem elıtt tartjuk a környezettudatos, környezetkímélı magatartásra nevelést, az egészséges életmódra való törekvést. A túrák alkalmasak más vidékek természeti értékeinek, szépségének bemutatására; arra is, hogy az emberi beavatkozás káros hatásainak veszélyeire, hátrányaira felhívjuk a figyelmet. A túrákon, kirándulásokon azzal is alakítjuk tanulóink természethez főzıdı pozitív viszonyát, ha rámutatunk arra, hogy a természetet a helyén kell szeretni; hazavinni azt emlékeinkben, élményeinkben, fényképeken szabad. Jelentıs feladat vár az osztályfınökökre abban is, hogy feltárják és az osztályban megismerhetıvé tegyék az egyes tanulók természethez főzıdı pozitív élményeit, emlékeit e 12

13 téren meglévı hobbiját (otthoni kedvenc állataik, kertészkedés, túrázás). Így tudatosíthatjuk, hogy akik szeretik a természetet, a növényeket, állatokat, folyókat, fákat, azok lehetnek igazán természetbarátok, természetszeretı, természetet kímélı emberek. Az ı példájukat törekszünk vonzóvá tenni társaik számára. Osztályfınöki órákon, szakmai órákon, környezetvédelmi rendezvényeken megismertetjük az érvényes környezetvédelmi törvényt, városunk közgyőlésének e témával foglalkozó rendeleteit. Különös figyelmet fordítunk lakókörnyezetünk bemutatására, a környéken található szemétlerakó, szemétgyőjtı helyek veszélyeire. A hulladéktárolás, megsemmisítés lehetıségeire a lakóhelyen, az iskolában. A szelektív hulladékgyőjtés elınyeire és hasznára. A lakóhely, az iskolai környezet vízhálózatának nitrát-szintjére. Permetezıszerek lehetséges veszélyei szervezetünkre a fogyasztott növények, gyümölcsök közvetítésével. A zaj környezetszennyezı hatása, következményei. Az egészségnevelésben a megelızés (a betegségek, a sérülések elkerülésének, a jó testi, lelki kondíciók fejlesztésének, megırzésének) eszközeit a családdal, az iskolaorvossal, a védınıvel karöltve alakítjuk, minden erre okot és alkalmat adó helyzetben. E tevékenységben kitüntetett szerepe van a tantestület példamutatásának, az iskolai környezet egészségügyi, higiéniai feltételei megteremtésének. Az egymás biztonságára, egészségére ügyelés elemi normáinak gyakoroltatására, az iskoláskorú egészségügyi szőrések komolyan vétele, megszervezése, pontos számontartása alapvetı feladatunk. Az osztályfınöki programokban és iskolai szintő egyéb rendezvényeinken tervezzük és tanévenként, évfolyamonként megvalósítjuk az egészségnevelés elvi és gyakorlati ismereteinek feldolgozását. A mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtése, a túrák megszervezése, a mozgás megszerettetése ugyancsak fontos láncszem ebben a munkában. Az iskolai terhek arányos elosztása, a szülıi házzal kialakított jó kapcsolat, a felesleges stressz csökkentése ugyancsak egészségvédelmi tényezı. Közös összefogás szükséges a dohányzás, az italozás a drogfogyasztás, a meggondolatlan, felelıtlen életvitel, a rossz táplálkozási szokások elleni küzdelemben. A biológia, a kémia, a testnevelés tanárainak, az osztályfınököknek és a szabadidı-szervezınek e téren összehangolást is igénylı feladataik vannak. Az iskolaorvos, a védını és az osztályfınökök egyaránt érvelnek az ifjú- és felnıttkori szőrések fontossága mellett, az egészségügyi statisztikák elemzı bemutatásával. Az iskolaorvos, a védını tanévenként tájékoztatást ad a tantestületnek és a szülıi közösségnek a tanulók idıszerő egészségügyi helyzetérıl, az aktuális egészségnevelési és megelızési feladatokról Az iskola egészségügyi szolgálat tevékenysége A szolgálat az Egyesített Egészségügyi Intézmények keretén belül mőködik. A team tagjai: iskolaorvos, védını, asszisztensnı. A tevékenység helyszíne javarészt a rendelı, de kiterjed az iskola egészére. A tanulók beiratkozásától kezdve végig kísérjük egészségi állapotuk alakulását: 13

14 - Környezetüket (természetes és épített) közegészségügyi járványügyi szempontból megfigyeljük, szükség esetén beavatkozunk. - Rendszeres szőrıvizsgálattal a tanulók fizikai, lelki állapotát ellenırizzük. Különös tekintettel fejlıdésükre (magasság, súly, nemi érés, érzékszervek, vázrendszer, izomzat, pajzsmirigy, mellkasi és hasi szervek fizikális s vizsgálata, vérnyomásmérés, vizelet vizsgálata), érésükre. A primer preventió további teendıi: - rendszeres felvilágosító munka végzése, egészségügyi ismeretek bıvítése, - védınıi óraadás, - személyes (sokszor négyszemközti") beszélgetések, - egészségnap tartása, - kortárs oktatók bevonása, - példamutatás személyes magatartással, - átoltottság ellenırzése, szükség esetén pótoltás adása. További teendık: - Valamilyen betegség miatt kiszőrt tanuló szakrendelésre utalása, vizsgálati eredményeinek összegzése, sorsának nyomon követése. - Krónikus beteg gyermek gondozása, iskolai integrációjának elısegítése. - Testnevelési csoportbesorolás, szükség esetén gyógytornára küldés. - Ambuláns betegellátás (a tanórák védelme érdekében is fontos, hogy ne kelljen a tanulónak háziorvosához menni, helyben megoldható az ellátása). - Szükség esetén elsısegélynyújtás. - Esetleges tanulási problémák egészségügyi hátterének megítélése, ebben segítségnyújtás. - Továbbtanulásnál alkalmasság megállapítása. - Véradás szervezése. - Adminisztrációja a felsoroltaknak Környezetnevelés erıforrásai, színterei Erıforrásainkat két nagy csoportra osztjuk. Egyrészt a belsı erıforrásokra. Ide tartoznak a tanárok, hiszen az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. Másrészt a tanulók, hiszen az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben a munkában kiemelkedı szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, és az osztályközösségeknek, valamint a szülık segítségére is számítunk. Erıforrásaink másik csoportját azok a külsı, iskolán kívüli együttmőködési formák, jelenti, melyeket évek alatt építettünk ki, s folyamatosan bıvítjük az együttmőködés lehetıségeit. A környezeti nevelés színterei iskolánkban: A tanórai foglalkozások (szakórákon, osztályfınöki órákon, valamint a kétszintő érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyőjtése, tananyagba építése). Valamint tanórán kívüli foglalkozások lehetısége (különbözı győjtési akció (elem- és papírgyőjtés), pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió, látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégetı, szennyvíztisztító, mecseki túra, osztálykirándulások, a tantermek díszítés, a tantermek tisztasága, az iskolakert gondozása. 14

15 2. 6. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelem fogalmába tágabb értelemben lényegében beletartozik a gyermek születésétıl felnıtté válásáig minden, ami az ı érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik. Célja a gyermek testi, lelki, erkölcsi jólétének megırzése, helyreállításának segítése. Az iskolai ifjúságvédelem a gyermek érdekét mindenek elıtt szem elıtt tartó hatékony és rugalmas munka Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1. a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése (prevenció) 2. a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése 3. segítségnyújtás 4. jelzési kötelezettség 5. együttmőködési kötelezettség 6. dokumentációs feladatok A fenti feladatok logikailag feloszthatók és csoportosíthatók, de a szakterület jellegébıl eredıen az egyes teendık a gyakorlatban igen nehezen határolhatók el. A prevenció az iskolai ifjúságvédelmi feladatok egyik sarokpontja, és eredményessége csak hosszú távon (többnyire az iskolai évek után) érezhetı. Az alábbi kategóriákban nevezhetjük a gyermeket veszélyeztetettnek: a.) a gyermek fizikai, egészségi fejlıdésének veszélyeztetése, b.) a gyermek társadalmi integrációjának veszélyeztetése, c.) a gyermek morális fejlıdésének veszélyeztetése. A veszélyeztetettség felismerésében nem elegendı csupán a gyermek és a szülı önkéntes segítségkérése, szükséges az iskolán belüli és kívüli együttmőködés is Az együttmőködés színterei, erıforrásai Iskolán belüli együttmőködés: - osztályfınökökkel, - osztályfınöki munkaközösség vezetıjével, - nevelési igazgató helyettessel, - igazgatóval, - védınıvel, - iskolaorvossal. Iskolán kívüli együttmőködés: - Nevelési Tanácsadóval, - Gyermek- Ideggondozóval, - Gyermekjóléti-és családsegítı szolgálattal, - Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, - Rendırséggel, 15

16 - ÁNTSZ-szel, - Magyar Orvostanhallgatók Egyesületével, - egyéb civil szervezetekkel. A segítségnyújtás lehet a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység is. Az információszerzés igen kényes feladat, sokszor igen komoly ellenállásba ütközik, esetleg adatvédelmi vagy személyiségi jogi aggályok is felmerülnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs a gyermekvédelmi jelzırendszer tagjaként információ-szolgáltatási kötelezettséggel tarozik a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé. Erıforrások: - pedagógusok - gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs (segíti a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját) - védını - iskolaorvos - külsı segítık - pályázatok - szakirodalom, publikációk - intézményektıl, más iskoláktól átvett eredmények, tapasztalatok - képzések Az ifjúságvédelmi munka színterei iskolánkban Tanórai keret: - beszélgetések, foglalkozások - elıadások, tájékoztatók - intézménylátogatások Tanórán kívüli programok: - részvétel értekezleteken, konferenciákon - képzések, tanfolyamok végzése - családlátogatás Módszerek, eszközök: - egyéni esetkezelés - csoportos beszélgetések - szituációs játékok - kiállítások, bemutatók A tanulók fizikai állapotának mérése Célunk a tanulók fizikai állapotának mérése és a mérés hasznosítása. A tanulók fizikai állóképessége és teljesítménye szoros kapcsolatban van egészségi állapotukkal is. Ez is indokolja e mérések fontosságát. Ennek tanévi ütemezését az OM 16

17 kiadvány felhasználásával a testnevelı tanárok tervezik, ık szervezik és végzik és e mérések eredményeit tanévenként, ismertetik a diákokkal és a szülıkkel is az osztályfınökökkel közösen. A mérések iskolai tapasztalatairól az iskolaorvost, a tantestületet is tájékoztatják. A fejlesztéshez tanácsot adnak. Legalább kétévenként átfogó értékelést készítünk a tanulók fizikai állóképességének helyzetérıl, és javaslatot teszünk a szükséges teendıkre Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális hátrányok enyhítése, a beilleszkedés segítése Az iskolai tehetséggondozási programja Szerencsének és nagy kihívásnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói között számos tehetséges diák van. Biztosítani kívánjuk számukra a lehetı legoptimálisabb felkészülési formákat, ezért a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik a tantárgy-pedagógiai elvekkel, módszerekkel. Tehetséges tanítványaink számára az alábbi lehetıségeket kínáljuk. Csoportbontást a matematika, az idegen nyelv, a gyakorlati tantárgyakból. Felkészítjük ıket az emelt szintő érettségire. Számos szakkörök, sportkörök, érdeklıdési körök várja a tanulókat. Egyéni foglalkozásokat biztosítunk számukra a felkészülésben. Tanórán és tanítási órán kívüli differenciált foglalkozásban részesülhetnek. Biztosítjuk a versenyek lehetıségét: házi versenyek, iskolai rendezvények, megyei, területi, országos versenyekre való felkészítés és szereplés Az iskolai beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítı program Beilleszkedési, magatartási problémák esetén az osztályfınök elbeszélget a tanulóval, szülıvel. A szülı, a tanuló és a tanár együtt megpróbálják feltárni a beilleszkedést akadályozó tényezıket (esetleg a deviáns magatartás okát): családi problémák, tanulmányi sikertelenség, konfliktus valamelyik tanárral, baráti kör, egészségügyi problémák, drogfogyasztás, érdektelenség, életkori sajátosság (serdülıkori dac). Az osztályfınök a szülıvel, az osztályban tanító tanárokkal, az ifjúságvédelmi felelıssel közösen keresi azt a módszert, amivel vélhetıen az adott helyzet megszüntethetı vagy negatív hatása csökkenthetı. Súlyosabb esetben a szülıt, tanulót nevelési tanácsadóba, illetve pszichológushoz irányítja az ifjúságvédelmi felelıs. Az osztályfınök beszélgetése a tanulóval akkor lesz eredményes, ha az osztályfınök megérti ıt, azonosul problémáival, és segíteni akar; ha, az osztályfınök a tanuló számára hiteles, elfogadható; ha, az osztályfınöknek a tanulóval szemben nincs elıítélete. A beilleszkedési, magatartási problémák csökkentésére, megelızésére az osztályfınök, ifjúságvédelmi felelıs külsı elıadókat hívhat: orvos, védını, pszichológus, rendır stb A tanulási nehézségek leküzdésére szolgáló program Tanulási nehézségek, tanulmányi kudarc esetén az osztályfınök és az érintett szaktanár feltárják a kudarc okát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítı módszer lehet: a tanulószoba, a csoportbontás, a differenciált oktatás megvalósítása és az egyéni foglalkozás. 17

18 A tanuló tanulási nehézségeit vizsgáló pedagógus az alábbi területeket vizsgálja: rossz tanulási módszer; rossz az alkalmazott tanítási módszer; a képességek hiánya; a szorgalom hiánya; a motiváció hiánya; az önbizalom hiánya. Ezen okok ismeretében a szaktanár próbálja motiválni, egyszerőbb feladatokkal sikerélményhez juttatni a tanulót. A sikerélménnyel és beszélgetésekkel elı kell segíteni a tanulóban a pozitív én-kép kialakulását, amivel a tanuló önbizalma növelhetı. A tanulmányi lemaradásokat tantárgyi korrepetálásokkal igyekszünk pótolni A szociális helyzetbıl adódó hátrányok enyhítése Az iskolánkba járó tanulók szociális háttere rendkívül változó. A közösséggé válás fontos feltételének tartjuk, hogy az eltérı családi, szociális körülmények ellenére a radnótista diákokat ne érje megkülönböztetés. Nevelési elveinket úgy alakítottuk ki, hogy azokban az erkölcsi értékek védelme hangsúlyozott szerepet kapjon, illetve a megszerezhetı tudás és az ehhez kapcsolódó képességek jelentsék a tanulók valódi megítélésen alapját. Célunk, hogy a tanulókkal foglalkozó pedagógusok ismerjék fel a szociális háttérbıl adódó hátrányokat, majd segítsék azok enyhítését (pályázatok, ösztöndíjak stb.). Tanulóink között számos kollégista van. Tudjuk, hogy az ı beilleszkedésük rendkívül nehéz, hiszen sok idıt töltenek családjuktól távol. Ezért szoros kapcsolatot alakítunk ki a kollégiumok vezetıivel, a nevelıtanárokkal. Diákjaink jelentıs része bejáró tanuló. Számukra a legnagyobb problémát a közlekedési lehetıségek jelentik, ezért minden iskolai és tanórán kívüli tevékenységet úgy szervezünk, hogy a bejárók is részt vehessenek azokon (idıbeosztás, felkészülés a tanórákra stb.). Az iskolai könyvtár nyitva tartását úgy alakítjuk ki, hogy azt a korán reggel érkezı tanulók látogathassák, illetve a tanulószobai foglalkozásokat is igény szerint megpróbáljuk a reggeli és a délutáni idıszakban a lehetıségekhez képest arányosan elosztani. 18

19 3. A HELYI TANTERV 3.1. A helyi tanterv összesített óraszámai 19

20 Csoportbontások elve Az iskola hagyományainak megfelelıen az idegen nyelv, a matematika, a magyar nyelv és a gyakorlati tantárgyakban csoportbontás van, ha a csoport létszáma eléri a 15 fıt. Szakképzési évfolyamokon a szakképzési törvény szerinti csoportbontási és létszámkeretek alkalmazzuk, amely megengedi a kislétszámú csoportok kialakítását Gyógytestnevelés, mindennapi testedzés Többéves tapasztalatunk alapján igény van iskolánkban a gyógytestnevelés megszervezésére. Ezt 15 fı esetén szervezzük meg, úgy, hogy más iskola tanulói is részt vehetnek a foglalkozásokon. A mindennapi testedzés feladataival összefüggı program Úgy érezzük, hogy a testedzéssel kapcsolatos feladatok szerves részét képezik az egészségnevelési programnak, ezért az alábbi kiegészítéseket fogalmazzuk meg: A mindennapi testedzés az iskolában Céljaink Célunk, hogy évfolyamon a heti 2 kötelezı testnevelés tanóra mellé tanulóink számára változatos, szervezett testedzési lehetıségeket biztosítsunk. Külön figyelemmel kísérjük a könnyített, vagy gyógytestnevelésben részesülık programjait. További célunk, hogy az iskola tanulói és tanárai (közösségfejlesztı céllal) együtt vegyenek részt e foglalkozásokon. E téren szeretnénk hagyományainkat (sport- és szabadidıhét) megtartani és továbbfejleszteni Feladataink Feladatunk az, hogy megtaláljuk azokat az idıpontokat, amelyek tanulóink számára alkalmasak a mindennapi testmozgás megvalósítására, ebben a diákönkormányzat segítségét kérjük, hogy minden tanév elején mérje fel a tanulók igényeit, hogy milyen sporttevékenységet szeretnének végezni a tanévben. E felmérés alapján alakítjuk ki a sportkörök és sportolási lehetıségek rendszerét. Alapelvünk az, hogy az iskola sportlétesítményeit és eszközeit a tanulók térítésmentesen használhassák 7-8 óra között, illetve óra között. Feladatunk az is, hogy megfelelı felügyeletet biztosítsunk e tevékenységekhez, ezért mozgósítjuk az iskolában tanító testnevelı tanárokat, felmérjük, hogy a tantestület tagjai milyen sporttevékenységben tudnak segíteni a diákoknak, de külsı szakemberek segítségére is számítunk A cél megvalósításához rendelkezésre álló lehetıségek E tekintetben az iskola hagyományaira építünk. A tanulók a következı testedzési lehetıségek közül választhatnak: - sportkörök (leány kézilabda, leány foci, leány kosárlabda, fiú foci, fiú kosárlabda, sportgimnasztika) - sport- és szabadidıhét (sakk, aerobic, konditerem, úszás) - éjszakai kosár és pingpong torna rendezvényei - házibajnokságok rendezése (leány foci, fiú foci, röplabda) - állandóan (óraközi szünetekben is) igénybe vehetı elfoglaltság (pingpong, tollaslabda, kosárlabda) - idényjelleggel korcsolyázás - szervezett formában túrázás, íjászat 20