ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM:034878

Átírás

1 ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM. OM:034878

2 TARTALOM INTÉZMÉNYI ADATOK ALAPADATOK: KÖZNEVELÉSI ÉS EGYÉB ALAPFELADATA A FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ VAGYON ÉS A FELETTE VALÓ RENDELKEZÉS ÉS HASZNÁLAT JOGA... 6 JOGSZABÁLYOK... 7 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 8 JÖVŐKÉP... 9 LEGITIMÁCIÓ...10 AZ ISKOLA PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA KÉPZÉSI RENDSZERÜNK, KÍNÁLATUNK EGYÉB FOGLALKOZÁSOK HAGYOMÁNYOK...15 ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ALAPELVEINK CÉLJAINK ÉRTÉKEINK FELADATAINK ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSOK...20 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJA A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A NEVELÉS KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIN...23 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ÁLLAPOTLEÍRÁS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PROGRAMOK NYOMON KÖVETÉS...36 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A TANULÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEMELT PEDAGÓGIAI FELADATOK...37 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A PEDAGÓGUS FELADATA AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI...41 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓ TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁKON TEHETSÉGGONDOZÁS A TANÓRÁN KÍVÜL A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK MEGSEGÍTÉSE MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK RÉSZVÉTEL A FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOKON

3 12.7 A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK ELLÁTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA-NEVELÉSE HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK...58 A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN DIÁKÖNKORMÁNYZAT...60 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI A SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK ÉS FOGADÓ ÓRÁK RENDJE...64 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEK A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI ELJÁRÁSREND A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK KÜLÖNÖS ELJÁRÁSI - SZABÁLYAI...67 A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI A FELVÉTEL SZABÁLYAI ELSŐ OSZTÁLYBA AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI...70 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV...71 A KERETTANTERV...74 ÓRATERV ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ 1 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ 1 4. ÉVFOLYAM ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ 1 4. ÉVFOLYAM DRÁMA A SZABADON FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERETBŐL ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ 5 8. ÉVFOLYAM EMELT ÓRASZÁMÚ NYELVI CSOPORTOK ANGOL CSOPORT, NÉMET CSOPORT A TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE...82 A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI...83 A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSA EGÉSZ NAPOS ISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYOS NEVELÉS A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A MINDENNAPOS MŰVÉSZETI NEVELÉS AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS...88 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSA NEVELÉSI CÉL...89 VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ALSÓ TAGOZAT

4 23.2 FELSŐ TAGOZAT ALSÓ ÉS FELSŐ TAGOZAT...91 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE A SZÁMONKÉRÉS FAJTÁINAK SZEREPE AZ ÉRTÉKELÉSBEN A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, A MINŐSÍTÉS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS RENDSZERE ÉS IDŐPONTJAI A TANULÓK OSZTÁLYZATTAL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE AZ SNI TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK, SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, RENDJE, KÖVETELMÉNYEI AZ OTTHONI, AZ ALSÓS ÉS FELSŐS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A JUTALMAZÁS ALAPELVEI ÉS FORMÁI A TANULÓ MEGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI CSOPORTBONTÁSSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A CSOPORTBONTÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI TANULÓSZOBA, NAPKÖZI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ALSÓ TAGOZAT FELSŐ TAGOZAT A MÉRÉS MENETE VIZSGÁLATI MÓDSZER MOTORIKUS PRÓBÁK AZ ÁLTALÁNOS TESTI ERŐ, ERŐ-ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSÉHEZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ALAPELVEI KÖRNYEZETI NEVELÉS A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ALAPELVEK A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK PROJEKTEK A TANULÁSSZERVEZÉS ALAPELVEI

5 30.3 A TANULÁSSZERVEZÉS MÓDSZEREI KOOPERATÍV TECHNIKÁK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA MELLÉKLET TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE FÜGGELÉK SAJÁT ZÁRADÉKOK

6 INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok: Hivatalos neve: Újpesti Homoktövis Általános Iskola Székhelye: 1048 Budapest, Homoktövis utca 100. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Bajcsy-Zsilinszky út Típusa: általános iskola OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) Iskola maximális létszáma: 700 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.3 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 76539/61 Hasznos alapterülete: nettó 4145 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Működtető székhelye: 1041 Budapest, István út 14. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6

7 JOGSZABÁLYOK évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) 229/2012.kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 17/ (III. 12.)EMMI rendelet A tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvellátás, a pedagóguskézikönyv-ellátás ac rendje évi CCXXXII. tankönyvtörvény 110/2012. Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet) 51/2012. EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet) 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/ (VIII.30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII.törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 7

8 KÜLDETÉSNYILATKOZAT A Homoktövis Általános Iskola teljes körű személyiségfejlesztésre törekszik. Célja, hogy az itt tanulók korszerű, versenyképes tudást szerezzenek, egyéni képességeik fejlesztésével megfelelően felkészítsük őket a továbbtanulásra. A művészeti nevelés, a művészettel nevelés középpontba állításával érzelmi intelligenciájuk fejlesztésére törekszünk. A helyi közösség részeként kívánunk működni, szorosan együttműködve a családokkal. Környezeti nevelésünk célja a fenntarthatóság elvének érvényesítése a felnövekvő nemzedék gondolkodásában. 8

9 JÖVŐKÉP Olyan értékelvű iskola megteremtése, mely egyszerre képes erősségei, jó hagyományai, bevált gyakorlatai megőrzésére, ápolására, és a korszerű nevelési-oktatási módszerek integrálására. A művészettel nevelés mindennapjaink része. Jelenléte tantárgyakon átívelő. Szaktól függetlenül beépítjük éves terveibe azokat a pontokat, ahol ehhez kapcsolódni tudunk. Rendelkezünk digitális stratégiával. Törekszünk a 21. századi tanulási képességekhez igazodó oktatás-nevelés módszereinek megismerésére, alkalmazására. Az éves kiemelt feladatok között szerepel olyan projekt, amelynek célja a 21. századi képességek fejlesztése. A tanulói tevékenységek szervezésekor ennek érdekében előnyben részesítjük azokat, amelyek során megvalósul a tudásépítés, együttműködés, IKT eszközök használata, valós problémák megoldása, az önszabályozás lehetősége, a felépített kommunikáció. Az órák minimum 10%-ában alkalmazzuk az IKT eszközöket. Differenciálással, egyéni fejlesztéssel alkalmazkodunk a tanulók egyéni igényeihez. Ismerjük a kiterjesztett osztályterem fogalmát, használjuk a tanítás-tanulás folyamatában. Természetes, mindennapi gyakorlatunk az egymás közti tudásmegosztás. Az éves munkaterv meghatározza, hogy az adott évben milyen keretek közt valósítjuk meg ( nevelési értekezleten jó gyakorlatok bemutatása, egymás óráinak látogatása, megosztott dokumentum, továbbképzési tapasztalatok ismertetése, belső továbbképzés szervezése stb.). 9

10 LEGITIMÁCIÓ Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola Szülői Közössége módosítását.november 23-i ülésén véleményezte. a Pedagógiai program Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola Diákönkormányzata a Pedagógiai program módosítását. november 23-i ülésén véleményezte. 10

11 Az Újpesti Homoktövis Általános Iskola nevelőtestülete módosítását. november 24-i értekezletén elfogadta. A Pedagógiai program módosítását az igazgató jóváhagyta. a Pedagógiai program 11

12 AZ ISKOLA PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA Az iskola 1989 óta működik. Az akkoriban épült lakótelep iskolájaként fokozatosan formálta arculatát. Alapvető jellemzője kezdettől a nyitottság, törekvés a családias légkör megteremtésére. Káposztásmegyernek az iskola körzetébe tartozó része az elmúlt időszakban jelentős változáson ment át. A bővítés eredményeképpen a lakótelep mellé felépült a Homoktövis Lakókert és a környező utcák kisebb társasházai. Sok kisgyermekes család költözött a környékre, így az elmúlt években nőtt a körzetünkbe tartozó iskoláskorúak száma, és sokan érdeklődnek pedagógiai programunk iránt a nem körzetünkbe tartozók közül is. A körzetes igények teljesítése után fennmaradó üres férőhelyekre tudjuk fogadni a nem körzetes tanulókat. 6.1 Képzési rendszerünk, kínálatunk Szándékunk az iskola megalakulása óta a személyiség életkori sajátosságokat figyelembevevő minden oldalú harmonikus fejlesztése. A mindennapi művészeti nevelés és a művészettel nevelés pedagógiai programunk alapja. Arra törekszünk, hogy ez hangsúlyosan legyen jelen az iskolai élet minden területén. Ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a pedagógusok és a gyerekek közösen megteremtett esztétikus környezetben éljék iskolai életüket, az iskolai szintű és osztályprogramokban jelen legyenek a művészeti programok, (rendhagyó órák, kiállítások, színházi előadások, művészeti versenyek, művészeti projektek stb.) Kimenő rendszerben folyik az emelt szintű ének-zene és rajz- vizuális kultúra oktatás évfolyamainkon a 2017-ig minden évfolyamon. A évi CXC törvény a köznevelésről (továbbiakban: Knt.) új lehetőségeket teremtett. A 2013/14-es tanévtől alsó tagozatban ének-zenei, rajzos, és drámás emelt óraszámú osztályt indítunk. 12

13 Ebben az életkorban a művészeti nevelés minden területen jótékony hatással van a teljesítményre, hozzájárul a nevelési célok eléréséhez, segíti a gyermek kiegyensúlyozott fejlődését. A készségtárgyak jelenléte a kötelező órák között változatossá, élményszerűvé teszi a tanulást, oldja a feszes napirendet, pihentet, miközben az adott művészeti területen jelentős ismereteket nyújt, készségeket bont ki. Felső tagozatban az életkori sajátosságok, a továbbtanulásra való felkészítés, a szerteágazóbb érdeklődés, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás határozza meg az egyes tevékenységek színtereit. A művészeti nevelés hangsúlya a délutáni szabadon választott kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokra tevődik át. Így lehetővé válik, hogy a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet folytassanak. A tehetséggondozás és a fejlesztés a motivált, érdeklődő gyerekekkel lehet igazán sikeres. Ebben az életkorban azonban ugyanolyan fontosnak gondoljuk a művészeti nevelést, mint az alsó tagozatban. Számítunk a gyerekek fokozatosan növekvő terhelhetőségére, ezért kiemelten javasoljuk a 16 óráig tartó művészeti szabadon választható kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételt: énekkar, rajzszakkör, drámafoglalkozás a terepe a mindennapos művészeti nevelésnek, melyeknek nagy hagyományai és jelentős eredményei vannak nálunk. A tehetséggondozás másik formája felső tagozatban az emelt óraszámú nyelvi képzés. Azoknak a tanulóknak biztosítjuk kötelező órában, akik a negyedik év második félévében a legjobb eredményeket érik el, amelyről anyanyelvi és matematikai készségmérésen győződünk meg. Az anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztésére a nyelvet alap óraszámban tanulók számára a kötelező órák terhére matematika és magyar nyelv és irodalom órákat biztosítunk magasabb óraszámban. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni haladási, érési ütem figyelembe vételével tegyük lehetővé az alapkészségek megerősítését. Az emelt óraszámok lehetőséget adnak a gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére, többlet tananyagtartalom beillesztésére. A 7. és 8. évfolyamon kiemelt figyelmet fordítunk a továbbtanulás előkészítésére. Az emelt óraszámú nyelvi és nem nyelvi csoportok átjárhatók az adott évfolyam befejeztével. 13

14 6.2 Egyéb foglalkozások Az új köznevelési törvény rendelkezései szerint az iskola a tanórákon túl 16 óráig biztosít un. egyéb foglalkozásokat. Az egyéb foglalkozások közé tartozik: a napközi, tanulószoba, a szakkörök, mindazok az egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejlődését szolgálják. Az egyéb foglalkozások alól felmentést a szülő írásbeli kérésére az iskola igazgatója adhat. Ügyeletet valamint óra között biztosítunk szülői igény esetén. A napközi és a tanulószoba Az alsó tagozaton a délutáni szabadidős foglalkozások legfőbb színtere a napközi, amely jelentős szerepet tölt be a személyiség fejlesztésben, a tanulási szokások kialakításában és gyakoroltatásában. Fontos helye a közösségi élet, a személyes kapcsolatok, a helyes énkép és önértékelés kialakításának, fejlesztésének. A foglalkozások keretében különböző manuális, sport- és kulturális tevékenységeket szerveznek a pedagógusok. Nagy hangsúlyt fektetnek a szabad levegőn való tartózkodásra, és arra, hogy minél több kulturális élmény, sportrendezvény részesévé váljanak tanulóink. Ennek keretében a könyvtári foglalkozások, vetélkedők, csoportközi foglalkozások, sportversenyek mellett meghívott előadókkal, színházlátogatásokkal színesítik mindennapjaikat. A napközi különböző tevékenységei szervesen kapcsolódnak az iskola oktatási- nevelési programjához. Felső tagozaton tanulószoba teszi lehetővé az elmélyült, önálló tanulást. A tanulószobai foglalkozást vezető tanárok egyéni segítség adásával, a feladatukat rövidebb idő alatt elvégzőknek gyakorlási lehetőség felkínálásával, plusz feladatokkal teszik hasznossá a tanulóidőt. A szakkörök az éves munkaterv szerint indulnak minden évben az igények és a tantárgyfelosztás függvényében. A tömegsport-foglalkozások, az ISK kínálata biztosítják a tanulóknak a lehetőséget a sportolásra. 14

15 6.3 Hagyományok Kialakult hagyományaink, a közösségformálást, a társas kapcsolatokat, az iskolához való kötődést erősítik, gazdagítják. Iskolai hagyománnyá vált az őszi múzeumlátogatás és a tavaszi osztálykirándulás, a karácsonyi és év végi koncert, a rajzkiállítás, a napközisek karácsonyfa állítása, a farsang és az anyák napja megünneplése, a napközisek által szervezett Luca-napi vásár. Az évente egy alkalommal - a karácsonyi ünnepek előtt - megrendezésre kerülő Család-barátsuli- napon szülők, gyerekek közösen vesznek részt sport- és kézműves programjainkon, illetve lehetőséget biztosítunk jövendőbeli tanítványainknak és szüleiknek iskolánk megismerésére. Az év során a szülők nyílt napon vehetnek részt, ahol a tanítási órákat látogathatják meg, megismerkedhetnek pedagógusaink oktatásban alkalmazott módszereivel és megfigyelhetik gyermekeik tanórai munkáját. Az iskolai élet kiemelkedő eseménye a tanítás utolsó hetében rendezendő DÖK-nap, melynek keretében színes kulturális és sportprogramokat rendezünk a diákönkormányzat részvételével. A nyolcadik évfolyamosok ballagása szintén év végi, nagy hagyományokkal rendelkező esemény. A tanévnyitó ünnepély fontos része az első osztályosok ünnepélyes fogadása. Nem feledkezünk meg a tőlünk elbúcsúzó diákokról sem. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó, távozó diákok neve bekerül az iskolai Aranykönyvbe. Az iskolai alapítvány minden évben pénzjutalomban részesíti az alsó- és felső tagozaton a legjobb eredményt elért tanulókat. A nyári időszakban nagyszámú tábor szervezésével biztosítjuk a szünidei pihenést, szórakozást.. Évente 6-8 tábort szerveznek pedagógusaink az ország különböző pontjain tól önköltségen minden negyedik évfolyamos diák erdei iskolában vehet részt, ahol az alsó tagozaton szerzett elméleti ismereteiket a természetes környezetben gyarapíthatják. Az erdei iskola csak azokban az osztályokban valósul meg, amelyekben ezt a szülők megszavazzák. 15

16 NEVELÉSI PROGRAM 16

17 ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 7.1 Alapelveink Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, nappali tagozatos oktatást végez, melynek során elsajátíttatja a tanulókkal az általános műveltséget megalapozó készségeket, képességeket. Az iskola nevelő-oktató munkája során a gyermek személyiségének átfogó fejlesztése révén érheti el, hogy a társadalom által általánosan elfogadott emberi értékek beépülésével váljon szűkebb és tágabb közösségéért tenni képes, az egyéni életben boldogulni tudó emberré. A korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű tantárgyi ismeretanyag elsajátítása során, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok fejlesztésével fenntartható és megerősíthető a gyermekkorban meglévő a nyitottság, kíváncsiság a minket körülvevő világ iránt. A tanulók eltérő képességeinek, érdeklődésének figyelembevétele teszi lehetővé az egyéni fejlődést. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra irányuló kiemelt figyelem, a támogató attitűd segíti problémáik, hátrányaik leküzdését. A tevékenykedtető, korszerű pedagógiai módszereket használó, kompetenciafejlesztést segítő oktatás során a tudást a tanulók a tanár segítségével a felismerés útján szerzik meg. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés az általános iskolás életkorban a személyiség komplex fejlesztésének hatékony, kiemelten fontos eszköze. Iskolánk működésének kezdete óta játszik meghatározó szerepet nevelési programunkban. Napjainkban elengedhetetlen a használható nyelvtudás megléte, amelynek megalapozása, az egyéni képességek, a teherbírás felmérésével, azok figyelembevételével történik. 17

18 7.2 Céljaink a) A tanulók nevelése, amely elősegíti harmonikus lelki, testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. b) Készségeik, jártasságaik életkoruknak és képességüknek megfelelő fejlesztése. c) Oktató munkánk eredményeképpen minél teljesebben legyenek képesek elsajátítani a NAT-ban, a kerettantervekben, a helyi tantervben megjelenő tudástartalmat, hogy felelős állampolgárrá érve legyenek képesek közösségi és egyéni céljaik elérésére. d) A NAT-ban rögzített fejlesztési területeken a nevelési célok minél teljesebb elérése, a kulcskompetenciák fejlesztése. e) Helyi tantervünk tükrözze a NAT-ban meghatározott közös értékeket. f) Tárgyilagos ismeretnyújtással, a problémák többoldalú megközelítésével önálló gondolkodásra képes, véleményalkotásra és annak kifejezésére képessé tenni tanítványainkat. g) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás változatos tevékenységek biztosításával történjen a tanórákon az egyéni fejlesztéskor és a köznevelési törvény által új fogalomként bevezetett egyéb foglalkozásokon. h) Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése. i) Az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. j) A művészetek iránti fogékonyság kialakítása iskolán belüli és kívüli tevékenységekkel, programokkal. k) A műveltség iránti igény kialakítása. l) A tudás megszerzésére törekvés igényének kialakítása. m) A közösséghez tartozás érzésének kialakítása, a nyitottság, az elfogadó és befogadó, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló homoktövises szellemiség ápolása. n) Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. o) A fenntarthatóság, a környezeti problémák iránt érzékeny, felelősen gondolkodó és cselekvő emberré nevelés. p) Felkészítés a nyolcadik évfolyamot követő továbbtanulásra, pályaorientáció. 7.3 Értékeink Nevelési-oktatási munkánkat a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékeire alapozzuk. Az iskola értékrendjében emberközpontú, humanista. 18

19 Tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, mások elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. Értékként preferáljuk a kreativitást, aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Törekvésünk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai munkánk során következetesen törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk, az emberiség közös értékei, a demokrácia értékei, alkalmazható tudás és műveltség, problémamegoldó gondolkodás (kreativitás), testi-lelki egészség, a család, mint a gyermek fejlődését leginkább meghatározó közeg, az ember és az őt körülvevő természet, valamint épített környezet tisztelete (humánum, esztétikum). 7.4 Feladataink a) Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. b) Annak biztosítása, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. c) A nemzeti műveltség átadása. d) Az egyetemes kultúra közvetítése. e) Az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. 19

20 Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás. f) Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése. g) A közjóra való törekvés megalapozása. h) A nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. i) A tanulók felügyelete, testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás. j) Egyéni bánásmódra való törekvés. k) A tanuló elfogadása. l) Az életkornak megfelelő követelmények támasztása. m) A feladatok elvégzésének ellenőrzése. n) A tanuló fejlődésének - sokoldalú, a követelményekhez igazodó - értékelése. o) A különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésüknek elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. p) A szülők rendszeres tájékoztatása. q) Diákjaink és a határainkon kívül élő magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása: határon túli kirándulások szervezése a központi költségvetés támogatásának igénybevételével. 7.5 Eszközeink, eljárások a) Korszerű módszerek alkalmazása a nevelés-oktatás minden területén. b) Tevékenykedtetésen alapuló oktatás. 20

21 c) Az osztályok kis közösségeinek és az iskola nagy közösségének egymásra épülő egysége megteremtésével biztosítható a közösségért tenni akaró és tudó, együttműködni képes egyén nevelése. d) Az egyéni képességek szerint differenciáló foglalkozás, feladatadás, haladási ütem, értékelés biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében. e) A tehetséggondozás a tanórákon, az egyéni fejlesztésben, az egyéb foglalkozásokon, a tanulmányi versenyeken, a differenciált követelmények kialakításában. f) A foglalkozások a tanórai foglalkozásoktól eltérő megszervezése: múzeumi nap, projektoktatás, rendhagyó tanórák, művészeti előadásokhoz, könyvtári órákhoz kapcsolódó foglalkozások. g) Tehetséggondozás, felzárkóztatás. h) A hagyományok ápolása. i) A nemzeti ünnepek méltó megünneplése, megemlékezés az emléknapokon. 21

22 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 8.1 A személyiségfejlesztés célja Mindennapi pedagógiai tevékenységünkben a következő személyiségjegyek fejlesztését állítjuk előtérbe: reális önismeret és önértékelés, önfegyelem, önbizalom, kezdeményezőkészség, munkafegyelem, munkaszeretet, a tudás tisztelete, az új iránti nyitottság, kompromisszum- és segítőkészség, nyitottság és tolerancia, az értékek tisztelete, megbecsülése, a kultúra, a hagyomány, a művészetek tisztelete. Ezek célja, hogy fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. 22

23 8.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a nevelés különböző területein Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. A tanulás tanítása. A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A szociális kompetenciák figyelembe vételével, a pozitív szokások kialakulásának, gyarapításának segítése, kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladatok A helyes állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak megismertetése, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság alakítása. Az ezekhez szükséges kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A 23

24 felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás kialakítása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok A tanulók váljanak képessé érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Énképükben is gazdagodjanak. Tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A tanulók nemzeti öntudata és hazafias nevelése területén elvégzendő feladatok A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra, jeles magyar személyiségek megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet, a közösséghez tartozás érzésének felébresztése. Annak felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek, nehézségeinek megismertetése. Évente megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról A magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításának elősegítése érdekében, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság életének megismertetése érdekében programokat szervezünk. 24

25 A családi életre nevelés területén elvégzendő feladatok A gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítása. A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére, a szexuális kultúra közvetítése. A tanulók testi és lelki egészség nevelése területén elvégzendő feladatok A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, gyakoroltatása. A stressz-kezelés módszereinek megismertetése és alkalmazása lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A családdal együttműködve az önállóságra, a betegség-megelőzésre való felkészítés, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. Igény kialakítása az önellátására és környezetük rendben tartására. A veszélyes körülmények és anyagok felismertetése, a váratlan helyzetek kezelésének kialakítása, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladatok A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás kialakítása. 25

26 Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladatok Az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában ismerjék és becsüljék meg. Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata. Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. A változásokat, válságokat előidéző gazdasági és társadalmi folyamatok felismertetése. Bekapcsolódás közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció területén elvégzendő feladatok Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A munka világának bemutatása. Tevékenységek biztosítása, amelyekben kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A megvalósításhoz szükséges erőfeszítések felismertetése. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fejlesztése és azok kezelése. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladatok A gazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézmények és folyamatok, munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világának és a fogyasztásnak a bemutatása. Váljanak képessé döntéseik közvetlen és közvetett következményeinek és kockázatának mérlegelésére. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát. Ismerjék meg az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az alapvető pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokat és a fogyasztóvédelmi jogokat. 26

27 Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladatok Az új és a hagyományos médiumokkal szembeni kritikai beállítódás kialakítása, hogy felelős résztvevőivé váljanak ennek a kultúrának. A médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos kialakítása. A média működésének és hatásmechanizmusának felismertetése. A virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezési mód megkülönböztetése. A tanulás tanítása Annak megtanítása /készségszintre emelése/ o hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere, o hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások, o hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok, o melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, o miként működhetnek együtt a tanulók csoportban, o hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a XXI. századi IKT technológiák megismertetése és tudatos használata a tanulásban. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség, csoportszokások, hagyományok, tanulmányi munka, szakkörök, kórus, értékelési rend, jutalmazása, elmarasztalás, egyéni- és csoportos beszélgetések, didaktikus játékok, kézműves tevékenységek, népi játékok, népszokások, 27

28 túrák, táborok, kirándulások, erdei iskola, iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, játszóház stb.), művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei, irodalmi), sportvetélkedők, sportfoglalkozások, felelősi rendszer, versenyek, pályázatok, ünnepségek, megemlékezések. 28

29 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ÁLLAPOTLEÍRÁS ÉLETMINŐSÉG (EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA) PROGRAMOK EREDMÉNYEK, NYOMONKÖVETÉS A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. 29

30 9.1 Állapotleírás Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan lakótelepi környezet, illetve kertvárosi övezet- másmás szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek alkotják a tanulóközösséget. A problémák egy részét képezi az, hogy a magas elvárásokkal rendelkező családoknál a gyerekek túlterheltsége szembetűnő - rengeteg külön foglalkozásra járnak -, aminek következménye a kevés szabadidő, fáradtság, túlzott megfelelni akarásból adódó pszichés tünetek. Másfelől azoknak a gyerekeknek kell megfelelő egyéni törődést, értelmes szabadidős tevékenységet biztosítanunk, akik alacsonyabb neveltségi szinttel rendelkeznek. Az iskolai szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy általános problémának tekinthető a rendszertelen és helytelen táplálkozás következményeként kialakult elhízás illetve a különböző táplálkozási zavarok kialakulása. Az egészségfejlesztés egyik alapfeladatának tekintjük felhívni a tanulók és a szülők figyelmét az egészséges táplálkozás fontosságára. Annak ellenére, hogy iskolánkban nagyon sokféle sportolási lehetőség áll diákjaink rendelkezésére, magas a különböző tartási rendellenességekkel küzdő, így a gyógytestnevelésre beutalt tanulók száma. Ez számos más ok mellett visszavezethető a mozgásszegény, ülő életmódra. Az inaktivitás a modern kor részévé vált, és a civilizációs ártalmak miatt sokkal jobban ki vagyunk téve a különböző megbetegedéseknek. Az iskolai egészségfejlesztés másik fontos alapfeladata tehát, hogy a negatív tendenciák ellenére tanulóink megszeressék a mozgást, az értékrendjükbe sikerüljön beépíteni a mindennapos testedzés igényét. Mivel iskolánk profilja a művészeti nevelés, ezért az egészségfejlesztés szempontjából fontos személyiségfejlesztő hatás az iskolai élet mindennapjait áthatva segíti ennek az alapfeladatnak a megvalósítását. Iskolánk Öko- iskola, így a környezeti nevelés szintén beépül az iskola mindennapjaiba. 9.2 Egészségfejlesztési stratégia 30

31 A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: Egészséges táplálkozás Nyitott iskola - hagyományos öko büfé programja, amely célja az egészséges ételek népszerűsítése,az iskola honlapján ismeretterjesztő cikkek, linkek megjelentetése, szorgalmazzuk, hogy a megfelelő étkezési szokásokat segítse elő az iskolai büfé kínálata, részvétel az iskolagyümölcs programban. Mindennapos testnevelés/testedzés Minden gyermeknek biztosítjuk (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is). A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés foglalkozások biztosításával védjük tanulóink egészségét, megpróbáljuk megelőzni a súlyosabb állapotok kialakulását. A gyógytestnevelést a Pedagógiai Szakszolgálat szakembere végzi, a könnyített testnevelés a testnevelés órákon differenciálással valósul meg. A mindennapos testmozgás megvalósulása Lsd.: a táblázatot A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja című fejezetben. A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése Személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.) kórus karácsonyi és év végi koncertje, részvétel a kerületi népdaléneklési versenyeken, farsangra minden osztály, ballagásra a nyolcadikosok táncprodukciókkal készülnek, rajzkiállítás, drámaszakkör, néptánc. 31

32 Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában Az egészség fogalma A krónikus beteg egészsége Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk A környezet egészsége Az egészséget befolyásoló tényezők Szájhigiénia A jó egészségi állapot megőrzése A betegség fogalma Megelőzhető betegségek A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása Lelki eredetű táplálkozási zavarok A beteg ember táplálásának sajátosságai A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata Az egészséghez szükséges testmozgás A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában Gerincvédelem, gerinckímélet Balesetek, baleset-megelőzés A lelki egészség Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében A két agyfélteke harmonikus fejlődése Az érett, autonóm személyiség jellemzői A társas kapcsolatok A nő szerepei A férfi szerepei A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek A gyermekáldás A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában 32

33 A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés) Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai A média egészséget meghatározó szerepe Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja Fogyasztóvédelem Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése Iskola-egészségügy igénybevétele Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele Otthoni betegápolás Ezeket a tartalmakat, témaköröket beépítettük a helyi tantervünkbe, így a különböző szaktárgyi órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően, változatos módszerekkel feldolgozva jutnak információkhoz tanulóink. A tantárgyak témakörei átfogják az egészséges élet szempontjából legkritikusabbnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószerfogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a nemi fejlődést. Ezeket nem egymástól elszigetelten, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalják. A megszerzett tudás alapja a tanulók egészséges életvezetésére és az egészséges környezet kialakítására való igényének. Fontos, hogy az ismeretek elsajátítása, gyakorlása már az első osztályban elkezdődjön, és szerves folytatása legyen az óvodában kialakult szokásrendszernek. Ebben nagy szerepe van a napközinek, ahol lehetőség van az étkezési kultúra, a helyes higiénés szokások kialakítására és gyakoroltatására, a tanulókat körülvevő környezet (tantermek, ebédlő, mellékhelyiségek) tisztántartására. Ezek kulturált kialakítása és ápolása, nemcsak a technikai dolgozók feladata. Állandó mintaadással, figyelemfelhívással, az önkiszolgálási készségek fejlesztésével elérhetővé válik az eziránti igény kialakítása. A napközi ideje alatt tanáraik vezetésével lehetőségük van a tanulóknak az udvar gondozására, közösségi kertünk ápolására, télen madáretetők kihelyezésére, ezáltal is elősegítve a környezetük iránti igényesség kialakítását. Külső partnerek 33

34 Együttműködésünk célja a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Iskola-egészségügyi Szolgálat rendszeres szűrések, prevenció, elsősegély, osztályfőnöki órákba bekapcsolódás. Rendőrkapitányság biztonságos közlekedés elősegítése év elején, Iskola rendőre program, rendezvények biztosítása, bekapcsolódás az osztályfőnöki órákba, o drogprevenció, o balesetmegelőzés, o bántalmazások elkerülése, o Kreszismeretek témakörökben. Pedagógiai Szakszolgálat logopédus, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, gyógy-testnevelő kíséri figyelemmel a tanulási és a részképesség-zavarokkal küzdő tanulók fejlődését. 34

35 9.3 Programok Az egészségfejlesztési program céljainak, feladatainak megvalósításában fontos és kihangsúlyozott szerepet szánunk a testmozgás, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény kialakításának, amelyre sokféle lehetőséget biztosítunk iskolánkban: osztálykiránduláso erdei iskola (önköltséges), nyári táborok, úszásoktatás, önköltséges korcsolyaoktatás, sportkörök- kosárlabda, futball, tollaslabda, tömegsport foglalkozások, iskolánkban működő sportegyesületek edzései, judo, karate, különböző táncok, részvétel a kerületi szabadidős sportrendezvényeken (futó- és kerékpáros fesztivál), kerületi és budapesti diákolimpián való indulás, Kihívás napi sportrendezvények, DÖK nap keretein belül évfolyambajnokságok szervezése, Segítjük az egyesületek tehetségválogató munkáját. Egyéb programok Papírgyűjtés, Nyitott iskola, Föld Napja, Szülők Fóruma: szakemberek (táplálkozási szakértő, drogprevenciós szakember, pszichológus) bevonásával. Indikátorok A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): 35

36 a tanulási eredményesség javítása, az iskolai lemorzsolódás csökkenése, a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése, bűnmegelőzés, a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal, az önismeret és önbizalom javulása, az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése. 9.4 Nyomon követés Pedagógiai programunk soron következő felülvizsgálatakor értékeljük az egészségfejlesztési terv végrehajtásának eredményeit. 36

37 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt pedagógiai feladatok A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. 37

38 Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskolai közösségek kialakítását nevelőmunkánk keretének tekintjük, mely elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi normák kialakítására, közvetlenül felkészíti őket a társadalmi beilleszkedésre. 38

39 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján A pedagógus feladata alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására, tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi, a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat, gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás, illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulók munkáját, rendszeresen ellenőrzi és értékeli szóban és írásban a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen, fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét, biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek, feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése, 39

40 a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására, a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait, szükség szerint együttműködik gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor, foglalkozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló eszközöket, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) tájékoztatja a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, szükség esetén más szakemberek bevonásával megtesz mindent a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében, irányítja tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését, pontosan és aktívan vesz részt a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, részt vesz a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, törekszik a 21. századi tanulás problémáinak megismerésére, arra, hogy azokra válaszokat keressen tanítási gyakorlatában, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt pedagógiai és adminisztratív feladatait teljesíti, a kötelező minősítéseket határidőre szerzi meg, a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. 40