Készült március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Átírás

1 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03 tankerület (Szent Miklós Általános Iskola, Kollégium és Gyermekotthon OM-azonosító: Budapest, Miklós tér 5.) Készült március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1035 Budapest Miklós tér 5 levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 telefon: fax: OM-azonosító: intezmeny@sztmik.hu 1

2 Tartalom 1. Bevezetı Küldetésünk, önmeghatározásunk Alapelveink, értékrendünk Jövıképünk Alapvetı célunk Alapfeladataink Nevelési Program... 7 Személyiségfejlesztés... 7 Közösségfejlesztés A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Egészségnevelés és egészségfejlesztési program Környezettudatos magatartásra nevelés A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Minıségirányítással kapcsolatos feladatok Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv Nemzeti alaptanterv Kerettanterv Helyi tanterv A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az osztályfınöki munka nevelési tartalmai A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Kapcsolatrendszereink Kapcsolat a fenntartóinkkal Kapcsolat a szülıkkel, családokkal Kapcsolat más intézményekkel Legitimáció NYILATKOZATOK Mellékletek

3 1. Bevezetı Az intézmény munkáját meghatározó Pedagógiai Programjaink 1997-ben, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben egységes szerkezetben készültek. A 2006-os felméréseken alapuló, 2007-es dátummal elkészített, s a helyi változások szerint aktualizált Pedagógiai Programot - a Közoktatási törvény (továbbiakban Kt.) évi LXXXVII. (VII. 3.) törvény elıírásai, - a NAT bevezetésérıl szóló 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet szabályozása, - és a sajátos nevelési igényő (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelveirıl szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet útmutatásai szerint formáltuk át. A legutóbbi, 2007-es dokumentumot kiegészítettük a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv címő tartalmi szabályozással. E két program-együttes szeptemberétıl a fenntartó Fıvárosi Közgyőlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága jóváhagyási határozatával lépett életbe. Azóta a Pedagógiai Program további 2 kiegészítése és módosítása vált szükségessé a fenntartó elıírásai szerint: ben: * a szöveges értékelésrıl az osztályzatra való áttérés; * a nem szakrendszerő oktatás; * és az integrálható, középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatása tárgyában ben: az autista tanulók oktatása-nevelése tárgyában, amelyet az Alapító Okirat szeptember 1-jétıl ír elı. A Pedagógiai Program jelenlegi átdolgozását: - a Nemzeti köznevelésrıl szóló (Nkt.) évi CXC törvény, - a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet; - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet; - Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveirıl szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet; - a nevelési és oktatási intézmények mőködésérıl, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet teszi kötelezıvé. A helyi feltételeket tartalmazó dokumentum valamennyi elıírását az Alapító Okirat (ld. 1. melléklet) foglalja magában. A Pedagógiai Program az intézmény munkájának alapprogramja. Az Alapító Okiratra alapozó Pedagógiai Program a nevelési-oktatási intézmény életének alaptörvénye, amellyel az intézmény többi dokumentumának összhangban kell lennie. (Pl.: az egységek szakmai programjai, SzMSz, házirendek, éves Munkaterv, Szülıi Szervezet Munkaterve stb.) 3

4 2. Küldetésünk, önmeghatározásunk Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. ε ε ε ε ε ε ε Valljuk, hogy intézményünk létének és munkálkodásának az adja meg az alapját és jelentıségét, hogy sokszorosan sérült intellektusú és személyiségő, különlegesen nehéz sorsú növendékeink nálunk kapják meg azt az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátást, gondoskodást nevelést-oktatást és sérülésspecifikus fejlesztést, amely ıket felkészíti az egyénileg kiegyensúlyozott, szociálisan értékes életvitelre. Valamennyien tudjuk, hogy ezen küldetésünk jó betöltése érdekében számos nehézségünk közepette, naponta fel kell magunkba idéznünk bizakodásunk és hitünk érdekében Babits Mihály filozófiai hitvallását: Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. Mi is hiszünk abban, hogy növendékeink (konstruktív életvezetésre képes) emberré formálása nem lehetetlen. Alapfilozófiánknak megfelelıen arra törekszünk, hogy minden sérült gyermekben megtaláljuk a pozitívumokat, és ezekre építve, a teljesség igényével, szakszerően, bizalmat sugárzó attitőddel, napi sikerélményt biztosítva fejlesszük ıt. Nyitott szemlélető intézményként mőködünk. Már évek óta a gyermek fejlıdésének mindenek fölötti érdeke nevében szeretettel fogadjuk be azokat a középsúlyos fokban értelmi fogyatékos és autista gyermekeket, akik integrálhatónak bizonyulnak. Ugyanakkor magunk kezdeményezzük azoknak a gyermekeknek a többségi iskolákba történı integrációját, akik jobb képességőek a nálunk iskoláztatott növendékeknél. Felkészítésüket a 4. sz. Szakértıi Bizottság szakembere végzi. Elmondható, hogy régóta élünk mind a befogadó, mind a kidelegáló integráció lehetıségével*. A gyermekekért dolgozó felnıttek célszerő együttmőködésének megszervezésével biztosítjuk, hogy neveltjeinket partnereink igényei szerinti rendszeren belül fejleszthessük, s hogy gondozott, biztonságos környezet, jó ellátás, testi-lelki gondoskodás, barátságos légkör és szeretetteljes bánásmód vegye ıket körül. Végsı célként intézményünk szakmai kiválóságának, a felhasználóbarát, professzionális mőködésének elérésére törekszünk. A leírtak egyúttal prioritásaink soráról is képet adnak. 3. Alapelveink, értékrendünk Humanista értékrend szerinti szellemi, erkölcsi, érzelmi alapon végzett gyógypedagógiai munka. A gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazított tartalom. Nevelı-oktató munkánk pedagógiai értékei közül prioritást adunk az emberi magatartás alapvetı erkölcsi és szellemi értékeinek (tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, egyenlı bánásmód, mások jogainak tiszteletben tartása, a közjó szolgálata stb.). 4

5 Differenciált és individualizált készség-, kiemelt képesség- és kulcskompetenciafejlesztés. Gyakorlatorientáltság, alkalmazási konvertálhatóság. Tevékenységközpontú ismeretszerzés. Az ismeretek alkalmazásának biztosítása, gyakorlása. A tanítási-tanulási, fejlesztési folyamat során: Motiváció Differenciáció Individualizáció Aktivizáció Interiorizáció Perfektualizáció Nemzetiségi, vallási, etnikai hovatartozást figyelembe vevı nevelés lehetıségének biztosítása, a másság elfogadása. Vallási és világnézeti információk tárgyilagos közvetítése. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés kizárásával a tanulók személyisége kibontakoztatásának (kezdeményezıkészség, döntési képesség) segítése aránytalan megterhelés nélkül, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételével. Az esélyegyenlıség megteremtésének megcélzása. A pedagógiai kultúra: az egyéni bánásmód, a tanuló elfogadása, a bizalom, szeretet, empátia érvényesítése. Gyermekközpontú, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetet sugárzó légkör és bánásmód. Egységes gyógypedagógiai szemlélet és a megállapodások szerinti jól megválasztott, objektív követelményrendszer. 4. Jövıképünk Jövıképünket meghatározzák: növendékeink sajátos nevelési szükségletei az iskolahasználók igényei pedagógiai alapelveink nevelıtestületünk értékrendje, gyógypedagógiai szemléleti és nevelésfilozófiai beállítottsága Jövıképünkben egy olyan intézmény víziója szerepel, amely megırizve és továbbfejlesztve legjobb hagyományait: megteszi a minıségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen megfelelni partnereink igényeinek, a folyamatos fejlesztési elvárásoknak, a kiszámítható, felhasználóbarát, gazdaságos mőködés igényének, az elengedhetetlen horizontális és vertikális tanulás felelısségének, amely elvezet a feladatok önálló, kreatív megoldásához. tovább bıvíti innovációs mőhelymunkáját o az értékorientált gyermeki személyiség formálása, o az egyéni tanulási utak megtervezése, o a pályaorientáció és felkészítés javítása, o a munkaerı-piaci kínálat feltárása, o az eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása irányában. 5

6 5. Alapvetı célunk Célunk a gyermekek szélesen értelmezett sajátos nevelési szükségleteinek és a partnerek igényeinek megfelelı gyógypedagógiai nevelés, oktatás és fejlesztés biztosítása. A gyermekek felkészítése a konstruktív életvezetésre. Ezen belül: Harmonikus, továbbépíthetı alapmőveltséggel bíró (kulturális eszköztudással rendelkezı) önfejlesztésre képes személyiség kialakítása; Az alapvetı emberi értékek és normák befogadását és betartását jelentı, szociálisan értékes magatartás- és tevékenységrepertoárt felmutató konstruktív életvezetés megalapozása. (Ez egyénileg kiegyensúlyozott, tartalmas, a közösség számára hasznos életvitelt jelent.) A cél súlyos esetekben lehet az egyénileg elérhetı alapmőveltségi szinttel bíró, irányított önállóságra és alkalmazkodásra képes személyiség megalapozása is. 6. Alapfeladataink Az állami gondoskodásra és kollégiumi ellátásra szoruló 6-18 éves, sajátos nevelési igényő (enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos, gyakran társuló fogyatékossággal, képességés iskolai teljesítmény-zavarral, valamint spektrumzavarral küzdı autista) gyermekek iskoláztatása, nevelése, oktatása, fejlesztése és teljes ellátása. Minıségfejlesztés szerinti munkavégzés az intézmény mőködésének minden területén. A nevelési terv szerinti nevelımunka egységes, átfogó kezelése, tervezése és megvalósítása az iskolában, a kollégiumban és gyermekotthonban a törvényes elıírásoknak megfelelı területeken, úgymint: o személyiségfejlesztés (I. Önismeret-önfejlesztés; II. Társismeret-kapcsolattartás, III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megırzése, IV. Beilleszkedés-énvédelem), kulcskompetenciák és élethosszig tartó tanulás megalapozása; o közösségfejlesztés, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése; o szocializáció (beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek megsegítése); o felzárkóztatás, a tanulási nehézségek, kudarcok enyhítése sérülésspecifikus programokkal; o tehetség- és képességfejlesztés; o egészségnevelés, mindennapos testedzés; o környezettudatosságra nevelés; o a szociális hátrányok enyhítése; o a pedagógiai program végrehajtását segítı eszközök, körülmények, feltételek biztosítása; o a partneri együttmőködés megszervezése. A stratégiai célokhoz rendelt pedagógiai feladatok tevékenységek, eljárások meghatározása a nevelési programon belül történik.. 6

7 7. Nevelési Program Világos jövıképünk, küldetésünk, tisztázott alapelveink és értékrendünk által meghatározott céljaink, valamint feladatjelöléseink csak akkor lehetnek eredményt hozó mőködı pedagógiai tényezık, ha sajátos nevelési igényő gyermekeink személyiségével és valamennyi körülményével tökéletesen tisztában vagyunk, hiszen minden tevékenységünk rájuk irányul, velük kapcsolatos. Ezért készítjük el minden tanév elején a sérülésspecifikus személyiségtükröt, s a neveltségi szintfelmérést, és ezért tanulmányozzuk a gyermekek iratanyagát, körülményeit. Az egyénileg pontos személyiségrajz, az évfolyamszinten meghatározott helyzetkép és az intézményi egységek és csoportosulások áttekintése az a kiindulási alap, az a fundamentum, amelyre joggal és tudatosan építkezhetünk. Alapvetı feladatunk a Nevelési Program szerinti munka megvalósítása a következı területeken: Személyiségfejlesztés A Nemzeti köznevelési törvény értékkatalógusában kitüntetett helyet foglalnak el az emberi magatartás általános értékei és fıként a személyiségfejlesztés az iskolai nevelés feladatai szempontjából. Törekedni kell arra, hogy a gyermekekben kialakítsuk a fogékonyságot a következı értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrend; - az emberiség közös értékei; - a demokrácia értékei; - európai, humán, illetve transzcendentális értékek Intézményünkben felméréseink évek óta levont tanulságai és a nevelımunkánk során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a neveltség terén gyermekeink rendkívül hátrányos helyzetbıl indulnak, mert értelmi fogyatékosságuk mellett rossz családi és mikro-szociális környezetük miatt hiányoznak életükbıl a korai szocializáció feltételei és mintái. Viselkedésük és magatartásuk szempontjából ezért probléma mutatkozik: az akarati szférában az érzelmi szférában az erkölcsi szférában a szocializáltság fokában A pályaválasztási motiváció spontán kialakulására az értelmi fogyatékosság és a rossz biopszicho-szocio-kultúrális háttér miatt növendékeinknél nem számíthatunk. Ennek kialakítása, a munkaerıpiac reális lehetıségeinek figyelembe vételével, a pályafelkészítı nevelési munka feladata. Hasonló, sıt rosszabb a helyzet a pozitív tanulási attitőd terén. A rossz elıéleti feltételeket ugyanis további nehezen leküzdhetı akadályok tetézik. 7

8 Az értelmi fogyatékosság sajátossága valamennyi pszichikus funkciót érintı sokszínő negatív eltérés (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi és akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés stb.) mely tanulónként változó mértékő és minıségő, megmutatkozik a fejlıdés egyénileg változó ütemében, dinamikájában, várható eredményeiben. Intézményünk gyermekei személyiségének sokrétő anomáliáival a Nkt-ben meghatározott értékek közvetítésének megközelítése érdekében rendszerszerően gyógypedagógiai terápiás attitőddel kell foglalkoznunk. Továbbtanulási szándék Csak nevelı és pályafelkészítı munkánk nyomán alakul ki tanulóinkban, s ezt a szándékot a speciális szakiskolák szakmaképzési kínálatának megfelelıen tudják végzıs növendékeink realizálni. A diák- és gyermekönkormányzat Gyermekközösségünk életében a diákönkormányzat a demokratizmus, a közéletiség elsajátításának, illetve a normákhoz és érékekhez igazodó magatartás alakulásának egyik fontos terepe. Itt nyílik mód napirendjük, házirendjük, tehát a gyakorlati életvitelük igényeik szerinti alakítására. A lehetıségekkel képességeiknek és indítékaiknak megfelelıen élnek. A személyiségfejlesztés célja átfogó értelmezésben az intézmény legfontosabb pedagógiai törekvéseinek megfelelıen: A személyiség szükségleti és motivációs szférájának formálására építve az egyén szempontjából eredményes és a közösség szempontjából értékes magatartás- és tevékenységrepertoár kialakítása. A konstruktív életvezetés megalapozása a személyiség két funkcionális komponensének az ösztönzı, reguláló sajátosság-csoportnak (szokások, példaképek, meggyızıdések) és a kognitiv-szervezı-végrehajtó sajátosság-csoportnak (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek) o a tudatos, o tervezett, közvetlen (tekintélykapcsolaton alapuló) És közvetett (kortársi kapcsolatokra alapozott) módszerekkel történı fejlesztése által történik. Felhasználandó szükségleti hierarchia Fiziológiai szükségletek (táplálkozás, pihenés, mozgás, játék) Fizikai-pszichikai szükségletek (cselekvés, tevékenység, érzelmi biztonság) Társas szükségletek (valahová tartozás, szeretet) Kompetencia szükségletek (tanulás, tudásvágy, önbecsülés, elismerés, presztízs) Személyes fejlıdés szükséglete (önmegvalósítás, önfejlesztés) 8

9 A személyiséget fejlesztendı készség- és képesség-területeihez kapcsolódó feladatok célja: 1. Az egészséges életmód szükségleteinek megerısítése A fejlesztés legfontosabb feladatai Egészséges életrend és életritmus: o táplálkozás o pihenés o aktivitás (tanulás-mővelıdés, munka, játék-zene-gyönyörködés, szórakozáskedvtelések) Rendszeres testmozgás, testedzés A higiéniai szabályok betartása (testi és mentálhigiéné) Egészségmegırzı szokások kialakítása, a rossz szokások leépítése Testi és mentális egészségkárosító tényezık elkerülése 2. Fizikális képességek fejlesztése (erı, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenállóképesség stb.) 3. Szociális kompetencia fejlesztése (nyitottság, kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés, szociális intelligencia, empátia, tolerancia, önreguláció, önfejlesztés, alkalmazkodás, konszenzuskeresés, szerep- és felelısségvállalás, a közjót szolgáló aktivitás) 4. Kognitív kompetencia fejlesztése (egész életen át tartó folyamatos tanulás igénye és képessége, az ismeretek alkalmazására való képesség, alternatív gondolkodás, kreativitás) 5. Emocionális kompetencia fejlesztése (érzelmi intelligencia, inter- és intraperszonális érzelmi tulajdonságok: elfogadni-, szeretni-, tisztelni-, megbecsülni-, elismerni-, együttérezni-, vigasztalni-, segíteni tudás, udvariasság, türelem, tapintat, humor) 6. Affektív kompetencia fejlesztése (feladattartás, feladattőrés, újrakezdés, kitartás, hierarchiatőrés, önuralom, motiváltság, akaraterı, változni és változtatni tudás) 7. Esztétikai kompetencia fejlesztése (a szép felismerése, gyönyörködés a szépben, szépségápolás, a környezet esztétikuma) 8. Életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák, technikák (tervezés, szervezés, ellenırzés-értékelés, becslés, döntés, irányítás, hierarchiatőrés, megbízhatóság, felelısség- és kötelességtudás, tenni akarás) 9. Viselkedés- és magatartáskultúra (reális önismeret és önértékelés, mások korlátozása nélküli önmegvalósítás, önérvényesítés) A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei o Önálló terápiás tantárgy keretében minden évfolyamon heti 1 délelıtti órában és heti 1 délutáni foglalkozáson. A tantárgy neve: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program, amely intézményünk saját programja, helyi specialitása, hiszen nevelıtestületünk egyik tanára alkotta meg és eddig használt tantervünknek az Officina Bonának részeként évek óta minden évfolyamunkon eredményesen alkalmazzuk. A gondosan kidolgozott terápiás tantervet választott kerettantervünk helyi implementációjaként és Pedagógiai Programunk Nevelési tervünknek személyiségfejlesztésre irányuló tartalmaként az eddigiekhez hasonló módon a jövıben is alkalmazni fogjuk. (Ld. a teljes programot az Officina Bona kiadvány idegen nyelvi programmal egybefőzött kötetében.) (Továbbiakban: Komplex Program) A feladat megoldását jelentı moduljai: I. modul: Önismeret önfejlesztés II. modul: Társismeret kapcsolatfejlesztés III. modul: A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megırzése IV. modulból: Beilleszkedés Énvédelem 9

10 o o o o o Tantárgytervi keretben Testnevelés-sport Gyógytestnevelés(-úszás) Informatika Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei Dráma Tánc Mozgókép-kultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témaköreiben Énkép, önismeret Hon- és népismeret (Egyetemes kultúra, európai azonosságtudat) Környezeti nevelés, természet- és környezetvédelem Kommunikációs és információs kultúra A tanulás tanítása Egészséges életmód, testi-lelki egészség, egészségnevelés Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Szakkörök, diákkörök, sportkör tömegsport és klubok keretében (pl. állampolgári jogok gyakorlására felkészítı program) Házi és napirendi keretben a nevelık nevelési programjai, a gyermekfelügyelık, pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervezı munkája alapján (pl. családi életre és szexuális kultúrára felkészítı program). Az intézmény egészére vonatkozó gyógypedagógiai fejlesztési alapelvek, célok, feladatok elfogadása és egységes kezelése a követelmények szintjén az iskola, a kollégium és a gyermekotthon napi pedagógiai gyakorlatában realizálódik. A feladatok sikeres megvalósítását szolgáló konkrét, 1 évre, vagy hosszabb távra szóló döntések konszenzuson nyugvó meghozatala a következıket illetıen: o A feladatok realizálásához tartozó pedagógiai megoldások megválasztása Pl. hol (mely tantárgyon belül) és milyen terjedelemben kapjon helyet a: könyvtárhasználat mozgókép- és médiaismeret tánc dráma hon- és népismeret erkölcstan (etika) egészségnevelés, elsısegély-nyújtási alapismeretek környezeti nevelés vagy melyik nevelési programba építhetı be a tantárgyközi kommunikáció a tanulás tanítása egészséges életmód természet- és környezetvédelem hon- és népismeret nemzetközi együttmőködés o Feladatelosztás, lebontás- és vállalás, a felelısség delegálása Pl. milyen területeken lesz nívócsoportos felzárkóztatás, melyiket ki végzi o Munkaköri kompetenciakijelölés 10

11 Pl. a felzárkóztató fejlesztés eredményességének eldöntésében mire terjed ki a felzárkóztató és mire a szaktanár kompetenciája o Eljárásrendi szabályozás Pl. a felzárkóztatás kezdésének, befejezésének vagy folytatásának szükségességérıl, eredményeirıl kinek és mikor tartozik be- és elszámolással a nívócsoport vezetıje, s a munkát hogyan dokumentálja o Szervezési megoldások számbavétele és megosztása Pl. milyen módon és mely osztályok tanulóiból alakítsa ki a vezetı a nívócsoportot: - hol, mikor és milyen gyakorisággal mőködtesse, - a diák- és gyermekotthon területén ki és milyen formában segíti vagy folytatja ezt a munkát, o Az intézmény egészét, a tanulók vagy dolgozók munkáját érintı elemzések, értékelések, döntések meghozatalának rendje Pl. profilmódosítás, a Pedagógiai Program beválásának felülvizsgálata, a minıségbiztosítás és minıségfejlesztés körébe tartozó döntések stb. A nevelıtestület tagjai a nevelı-oktató munka egyes feladatainak konkrét megvalósításában, mind a módszerek, mind az eszközök megválasztásában teljes szakmai autonómiával dolgoznak. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok célja átfogó értelmezésben a konstruktív életvezetés magatartás- és tevékenységrepertoárjához tartozóan a társas szükségleteket ösztönzı sajátosságcsoportok megerısítése az ezek mőködtetéséhez tartozó kognitív-, szervezı-, végrehajtó sajátosságcsoportok fejlesztése A fejlesztés legfontosabb feladatai A harmonikus társkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges tulajdonságok számbavétele, mozgósítása, mőködtetése A tartalmas emberi kapcsolatok létrejöttéhez szükséges önismereti tartalmak társismereti tartalmak kapcsolatfejlesztési tartalmak élményszerő feltárása, és tevékenységekbe ágyazása (tevékenységrepertoár formálása) Az egyén és a közösség jó együttmőködéséhez szükséges szabályzók megismertetése (erkölcs, norma, szabály, jog, törvény), a szabálykövetı magatartás gyakorlása élethelyzetekben és játékokban A destruktív megnyilvánulások leépítése Felelıs állampolgárrá nevelés, a jogok és kötelességek harmonizálása Felelıs munkavállalóvá nevelés: a jó munkatársi, beosztotti, vezetıi kapcsolatok és munkavégzési szokások, a csoportban dolgozás és a kooperációs technikák anticipálása, szituációs helyzetgyakorlatokban való alkalmazása A konfliktuskezelés, stressz-kezelés és konszenzus keresés technikáinak elsajátíttatása A beteg, sérült, fogyatékos, idıs embertársak iránti segítı magatartás kialakítása A negatív társadalmi jelenségek, s az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellentételezése a nem -et mondás és a helyes döntéshozatal gyakorlása 11

12 A környezetbıl származó megterhelések és ártalmak csökkentésére szolgáló prevenciós programok mőködtetése A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei, módszerei o o o o o Önálló terápiás tantárgy keretében (Komplex Program) minden évfolyamon heti egy délelıtti órában és heti egy délutáni foglalkozáson. A feladat megoldását jelentı kiemelten fontos modulok: II. modul: Társismeret-kapcsolatfejlesztés IV.modulból: a Beilleszkedés Énvédelem témaköre Tantárgyi keretben valamennyi tantárgy, csoport- és projektmunkát igénylı óráin, versenyein különös tekintettel az életvitel és gyakorlati ismeretek, informatika tantárgyakra. Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei: Dráma - Tánc Mozgóképkultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témakörei Kommunikáció A tanulás tanítása Egészséges életmód (stresszkezelés, drogprevenció) Természet- és környezetvédelem Hon- és népismeret Szakkörök, diákkörök, sportkör- és tömegsport, klubok keretében Házi- és napirendi keretben a nevelık nevelési programja, a gyermekfelügyelık és pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervezı munkája alapján: szociális problémamegoldást fejlesztı gyakorlatok társismereti és kapcsolatfejlesztési tréning a Zsolnai-módszer alapján pantomim terápia mozgás- és gesztusterápia testbeszéd a családi életre felkészítı program gyakorlatai a joggyakorlók körének konkrét ügyintézési tematikája drogprevenciós programok közös természet- és környezetvédelmi tevékenységek (madáretetés, növényápolás, természetjárás, szelektív hulladékgyőjtés, stb.) mőemlékvédelmi tevékenységek (pl. óbudai romok környékén a környezetszennyezés felszámolása) a hagyományos ünnepek, jeles napok közös megünneplése (lásd: Pedagógiai Program és Szakmai Program) csoportos és plenáris értékelések (otthongyőlés), DÖK rendezvénnyel ismerkedés a népi hangszerekkel, népzenével, néptánccal, romafolklórral közös zenélés, tánc és éneklés formájában a népszokások megjelenítése dramatikus játékokkal népi mesterségek megismerése, elsajátítása játszóházakban, vásárokon 12

13 o A konstruktív ön- és közösségfejlesztı életre nevelésnek 2 módszerét alkalmazhatjuk: közvetlen módszerei tekintélykapcsolaton alapuló módszer szokásformálás követeléssel gyakoroltatással segítségadással ellenırzéssel magatartási tevékenységi modellek közvetítése elbeszéléssel modellértékő személyek bemutatásával mőalkotás bemutatásával személyes példaadással meggyızıdés formálása elıadással, magyarázattal, beszélgetéssel, a gyermekek önálló elemzı munkájával közvetett módszer kortárs csoportokhoz kapcsolódó, közösségi tevékenységen alapuló módszer a közösségi tevékenység nevelı hatású megszervezése (pl. kirándulás, táborozás) a kortársi interakciók irányítása speciális feltételek: információs és értékelı fórumok perspektívák hagyományok közvetett gyakorlás tevékenységformái: önkormányzati tevékenység fizikai munkatevékenység tanulmányi tevékenység közvetett gyakorlás módjai: megbízás munkatárssá avatás a közösség feladataiból való részeltetés a szükségesség megéreztetése közös célnak alárendelni tudás cselekvés általi tanulás minden tag részvétele permanens gyakorlás modellek közvetítésének módja a nevelı személyes részvétele a tevékenységben a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a nevelı által szolgáltatott érvek, bizonyítékok meggyızı interakciók vitával 13

14 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Szőrés, diagnosztizálás alapja a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása, a gyermek megnyilvánulásainak és magatartásának gondos megfigyelése a különféle élethelyzetekben a súlyos esetek pszichológiai kivizsgáltatása, szakvélemény kérése. a tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók vizsgálata: - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - auditív információk pontos észlelése - hangok helyes egymásutániságának felismerése - szem-kéz összerendezett mozgása, keresztcsatornák együttmőködése - kb. 10 perces figyelemkoncentráció a tapasztalatok egyeztetett elemzése a gyermekekkel foglalkozók team megbeszélésével (osztályfınök, nevelıtanár, pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelı, fejlesztı pedagógus), a megoldásra vonatkozó feladatok felelıseinek megjelölésével, a végzett munka eredményének írásos beszámolóba történı rögzítésével; az alacsonyabb tanulás teljesítmény mutatók, a részképesség- és magatartási zavarokkal, valamint tanulási nehézséggel és személyiségbeli anomáliákkal küzdı tanulók körének megállapítása. A fejlesztés célja boldog, egészséges, erkölcsös személyiség megalapozása. Ehhez szükséges: Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség. Az idegrendszer egészséges fejlıdésének biztosítása. A mozgás, az érzelmi élet, a beszéd és az érzékszervek megfelelı fejlesztése. Prevenció, reedukáció. A részképesség zavarok megszüntetése érdekében szükséges továbbá a: - figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése, valamint - az egészséges mőködés kialakulásához a korrekció és kompenzálás igénybevétele. Az iskolai elvárásoknak való megfeleltetés céljából az ismeretbıvítés a tanulni tudás és a kompetenciák fejlıdésének elısegítése. A megvalósítás módozatai: a szakmai nap fórumának nyilvánossága elıtti megbeszélés, különös figyelemmel a magatartási-beilleszkedési anomália mibenlétének, tünettanának, oki hátterének feltárására javaslattétel a nehézségek csökkentésére egyeztetett pedagógiai stratégia kialakítása a nehézségek felszámolására helyi megoldás esetén külsı segítség mibenlétének megbeszélése, igénybevételének megszervezése A megvalósításban együttmőködhetnek a segítı szakemberek A tanuló diagnózisának, illetve a speciális megoldás szükségleteinek megfelelıen: orvos-szakorvos-egészségügyi szakemberek pszichológus-magatartásterapeuta (Mentálhigiénés Központ) fejlesztı pedagógus gyógypedagógus-szaktanár szabadidı szervezı népmővelı 14

15 mentálpedagógus (drog- és alkoholprevenció) logopédus gyógytornász- testnevelı konduktor szurdo-, tiflo-, szomato- és oligophrén szakos pedagógus edzı-sportszakember a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálat szakemberei a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs családgondozó utógondozó rendır - nyomozó kortárs csoportok Az együttmőködés kortárs csoportokkal vagy a csoportba tartozó kortársakkal az adott terápiás hely szervezési feltételeinek megfelelıen történik. Kapcsolda program keretén belül közös megmozdulásokon való részvétel. A fejlesztés speciális programjainak meghatározása. A probléma oka és sajátossága szerinti individuális elbírálás alapján veszik igénybe a gyermekek a fejlesztési lehetıségeket, a speciális programokat: általában kis létszámú csoportos szervezésben esetenként egyénileg. A Komplex személyiség- és magatartásfejlesztı program alkalmazása. Gyógyászati segédeszköz használatának megtanítása: testi, érzékszervi sérültség esetén pl. szemüveg, sornagyító, hallókészülék Beszédjavítás Dyslexia-dysgraphia-dysphasia terápia Dyscalculia részképesség-kiesés esetén Gyógytestnevelés - mozgásfejlesztés Szenzomotoros koordinációt fejlesztı terápia Perceptuomotoros fejlesztés Pszichomotoros fejlesztés Syndelar program Képzımővészeti- pedagógiai terápia pedagógiai eszközökkel Játékterápia megközelíthetı magatar- Speciális célú kirándulások, táborok, tás és beilleszkedési nea kulturális integrációt segítı megmozdulások hézség esetén Intézményi rendezvények, intézményközi Versenyek (Tanulmányi, Szavaló, Sportvers.) Magatartásterápia pszichológusi, illetve orvosi közre- Pszichoterápia pszichológiai foglalkozások mőködést igénylı súlyosabb ese- Drog- és alkoholprevenció tekben Relaxációs módszerek Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértı Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához címő munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített. 15