Készült március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Átírás

1 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 03 tankerület (Szent Miklós Általános Iskola, Kollégium és Gyermekotthon OM-azonosító: Budapest, Miklós tér 5.) Készült március Fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1035 Budapest Miklós tér 5 levélcím: 1035 Budapest Miklós tér 5 telefon: fax: OM-azonosító: intezmeny@sztmik.hu 1

2 Tartalom 1. Bevezető Küldetésünk, önmeghatározásunk Alapelveink, értékrendünk Jövőképünk Alapvető célunk Alapfeladataink Nevelési Program... 7 Személyiségfejlesztés... 7 Közösségfejlesztés A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Egészségnevelés és egészségfejlesztési program Környezettudatos magatartásra nevelés A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Nemzeti alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv Nemzeti alaptanterv Kerettanterv Helyi tanterv A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Kapcsolatrendszereink Kapcsolat a fenntartóinkkal Kapcsolat a szülőkkel, családokkal Kapcsolat más intézményekkel Legitimáció NYILATKOZATOK

3 1. Bevezető Az intézmény munkáját meghatározó Pedagógiai Programjaink 1997-ben, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben egységes szerkezetben készültek. A 2006-os felméréseken alapuló, 2007-es dátummal elkészített, s a helyi változások szerint aktualizált Pedagógiai Programot - a Közoktatási törvény (továbbiakban Kt.) évi LXXXVII. (VII. 3.) törvény előírásai, - a NAT bevezetéséről szóló 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet szabályozása, - és a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelveiről szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet útmutatásai szerint formáltuk át. A legutóbbi, 2007-es dokumentumot kiegészítettük a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv című tartalmi szabályozással. E két program-együttes szeptemberétől a fenntartó Fővárosi Közgyűlés Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága jóváhagyási határozatával lépett életbe. Azóta a Pedagógiai Program további 2 kiegészítése és módosítása vált szükségessé a fenntartó előírásai szerint: ben: * a szöveges értékelésről az osztályzatra való áttérés; * a nem szakrendszerű oktatás; * és az integrálható, középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatása tárgyában ben: az autista tanulók oktatása-nevelése tárgyában, amelyet az Alapító Okirat szeptember 1-jétől ír elő. A Pedagógiai Program jelenlegi átdolgozását: - a Nemzeti köznevelésről szóló (Nkt.) évi CXC törvény, - a Nemzeti alaptanterv (Nat.) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet; - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet; - Az SNI-s gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelveiről szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet; - a nevelési és oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet teszi kötelezővé. A helyi feltételeket tartalmazó dokumentum valamennyi előírását az Alapító Okirat (ld. 1. melléklet) foglalja magában. A Pedagógiai Program az intézmény munkájának alapprogramja. Az Alapító Okiratra alapozó Pedagógiai Program a nevelési-oktatási intézmény életének alaptörvénye, amellyel az intézmény többi dokumentumának összhangban kell lennie. (Pl.: az egységek szakmai programjai, SzMSz, házirendek, éves Munkaterv, Szülői Szervezet Munkaterve stb.) 3

4 2. Küldetésünk, önmeghatározásunk Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. Valljuk, hogy intézményünk létének és munkálkodásának az adja meg az alapját és jelentőségét, hogy sokszorosan sérült intellektusú és személyiségű, különlegesen nehéz sorsú növendékeink nálunk kapják meg azt az egyéni szükségleteikhez igazodó ellátást gondoskodást nevelést-oktatást és sérülésspecifikus fejlesztést, amely őket felkészíti az egyénileg kiegyensúlyozott, szociálisan értékes életvitelre. Valamennyien tudjuk, hogy ezen küldetésünk jó betöltése érdekében számos nehézségünk közepette, naponta fel kell magunkba idéznünk bizakodásunk és hitünk érdekében Babits Mihály filozófiai hitvallását: Hiszek a nehézben, hogy nem lehetetlen Ember vagyok, s hiszek az emberben. Mi is hiszünk abban, hogy növendékeink (konstruktív életvezetésre képes) emberré formálása nem lehetetlen. Alapfilozófiánknak megfelelően arra törekszünk, hogy minden sérült gyermekben megtaláljuk a pozitívumokat, és ezekre építve, a teljesség igényével, szakszerűen, bizalmat sugárzó attitűddel, napi sikerélményt biztosítva fejlesszük őt. Nyitott szemléletű intézményként működünk. Már évek óta a gyermek fejlődésének mindenek fölötti érdeke nevében szeretettel fogadjuk be azokat a középsúlyos fokban értelmi fogyatékos és autista gyermekeket, akik integrálhatónak bizonyulnak. Ugyanakkor magunk kezdeményezzük azoknak a gyermekeknek a többségi iskolákba történő integrációját, akik jobb képességűek a nálunk iskoláztatott növendékeknél. Felkészítésüket a 4. sz. Szakértői Bizottság szakembere végzi. Elmondható, hogy régóta élünk mind a befogadó, mind a kidelegáló integráció lehetőségével*. A gyermekekért dolgozó felnőttek célszerű együttműködésének megszervezésével biztosítjuk, hogy neveltjeinket partnereink igényei szerinti rendszeren belül fejleszthessük, s hogy gondozott, biztonságos környezet, jó ellátás, testi-lelki gondoskodás, barátságos légkör és szeretetteljes bánásmód vegye őket körül. Végső célként intézményünk szakmai kiválóságának, a felhasználóbarát, professzionális működésének elérésére törekszünk. A leírtak egyúttal prioritásaink soráról is képet adnak. 3. Alapelveink, értékrendünk Humanista értékrend szerinti szellemi, erkölcsi, érzelmi alapon végzett gyógypedagógiai munka. A gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazított tartalom. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai értékei közül prioritást adunk az emberi magatartás alapvető erkölcsi és szellemi értékeinek (tudás, igazságosság, rend, szabadság, méltányosság, egyenlő bánásmód, mások jogainak tiszteletben tartása, a közjó szolgálata stb.). 4

5 Differenciált és individualizált készség-, kiemelt képesség- és kulcskompetenciafejlesztés. Gyakorlatorientáltság, alkalmazási konvertálhatóság. Tevékenységközpontú ismeretszerzés. Az ismeretek alkalmazásának biztosítása, gyakorlása. A tanítási-tanulási, fejlesztési folyamat során: Motiváció Differenciáció Individualizáció Aktivizáció Interiorizáció Perfektualizáció Nemzetiségi, vallási, etnikai hovatartozást figyelembe vevő nevelés lehetőségének biztosítása, a másság elfogadása. Vallási és világnézeti információk tárgyilagos közvetítése. Mindenfajta hátrányos megkülönböztetés kizárásával a tanulók személyisége kibontakoztatásának (kezdeményezőkészség, döntési képesség) segítése aránytalan megterhelés nélkül, a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vételével. Az esélyegyenlőség megteremtésének megcélzása. A pedagógiai kultúra: az egyéni bánásmód, a tanuló elfogadása, a bizalom, szeretet, empátia érvényesítése. Gyermekközpontú, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetet sugárzó légkör és bánásmód. Egységes gyógypedagógiai szemlélet és a megállapodások szerinti jól megválasztott, objektív követelményrendszer. 4. Jövőképünk Jövőképünket meghatározzák: növendékeink sajátos nevelési szükségletei az iskolahasználók igényei pedagógiai alapelveink nevelőtestületünk értékrendje, gyógypedagógiai szemléleti és nevelésfilozófiai beállítottsága Jövőképünkben egy olyan intézmény víziója szerepel, amely megőrizve és továbbfejlesztve legjobb hagyományait: megteszi a minőségfejlesztés szükséges lépéseit, hogy képes legyen megfelelni partnereink igényeinek, a folyamatos fejlesztési elvárásoknak, a kiszámítható, felhasználóbarát, gazdaságos működés igényének, az elengedhetetlen horizontális és vertikális tanulás felelősségének, amely elvezet a feladatok önálló, kreatív megoldásához. tovább bővíti innovációs műhelymunkáját o az értékorientált gyermeki személyiség formálása, o az egyéni tanulási utak megtervezése, o a pályaorientáció és felkészítés javítása, o a munkaerő-piaci kínálat feltárása, o az eredményes munkavállalói magatartáshoz tartozó kulcskompetenciák kialakítása irányában. 5

6 5. Alapvető célunk Célunk a gyermekek szélesen értelmezett sajátos nevelési szükségleteinek és a partnerek igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és fejlesztés biztosítása. A gyermekek felkészítése a konstruktív életvezetésre. Ezen belül: Harmonikus, továbbépíthető alapműveltséggel bíró (kulturális eszköztudással rendelkező) önfejlesztésre képes személyiség kialakítása; Az alapvető emberi értékek és normák befogadását és betartását jelentő, szociálisan értékes magatartás- és tevékenységrepertoárt felmutató konstruktív életvezetés megalapozása. (Ez egyénileg kiegyensúlyozott, tartalmas, a közösség számára hasznos életvitelt jelent.) A cél súlyos esetekben lehet az egyénileg elérhető alapműveltségi szinttel bíró, irányított önállóságra és alkalmazkodásra képes személyiség megalapozása is. 6. Alapfeladataink Az állami gondoskodásra és kollégiumi ellátásra szoruló 6-18 éves, sajátos nevelési igényű (enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos, gyakran társuló fogyatékossággal, képességés iskolai teljesítmény-zavarral, valamint spektrumzavarral küzdő autista) gyermekek iskoláztatása, nevelése, oktatása, fejlesztése és teljes ellátása. Minőségfejlesztés szerinti munkavégzés az intézmény működésének minden területén. A nevelési terv szerinti nevelőmunka egységes, átfogó kezelése, tervezése és megvalósítása az iskolában, a kollégiumban és gyermekotthonban a törvényes előírásoknak megfelelő területeken, úgymint: o személyiségfejlesztés (I. Önismeret-önfejlesztés; II. Társismeret-kapcsolattartás, III. A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése, IV. Beilleszkedés-énvédelem), kulcskompetenciák és élethosszig tartó tanulás megalapozása; o közösségfejlesztés, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése; o szocializáció (beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek megsegítése); o felzárkóztatás, a tanulási nehézségek, kudarcok enyhítése sérülésspecifikus programokkal; o tehetség- és képességfejlesztés; o egészségnevelés, mindennapos testedzés; o környezettudatosságra nevelés; o a szociális hátrányok enyhítése; o a pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, körülmények, feltételek biztosítása; o a partneri együttműködés megszervezése. A stratégiai célokhoz rendelt pedagógiai feladatok tevékenységek, eljárások meghatározása a nevelési programon belül történik.. 6

7 7. Nevelési Program Világos jövőképünk, küldetésünk, tisztázott alapelveink és értékrendünk által meghatározott céljaink, valamint feladatjelöléseink csak akkor lehetnek eredményt hozó működő pedagógiai tényezők, ha sajátos nevelési igényű gyermekeink személyiségével és valamennyi körülményével tökéletesen tisztában vagyunk, hiszen minden tevékenységünk rájuk irányul, velük kapcsolatos. Ezért készítjük el minden tanév elején a sérülésspecifikus személyiségtükröt, s a neveltségi szintfelmérést, és ezért tanulmányozzuk a gyermekek iratanyagát, körülményeit. Az egyénileg pontos személyiségrajz, az évfolyamszinten meghatározott helyzetkép és az intézményi egységek és csoportosulások áttekintése az a kiindulási alap, az a fundamentum, amelyre joggal és tudatosan építkezhetünk. Alapvető feladatunk a Nevelési Program szerinti munka megvalósítása a következő területeken: Személyiségfejlesztés A Nemzeti köznevelési törvény értékkatalógusában kitüntetett helyet foglalnak el az emberi magatartás általános értékei és főként a személyiségfejlesztés az iskolai nevelés feladatai szempontjából. Törekedni kell arra, hogy a gyermekekben kialakítsuk a fogékonyságot a következő értékekkel kapcsolatban: - nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrend; - az emberiség közös értékei; - a demokrácia értékei; - európai, humán, illetve transzcendentális értékek Intézményünkben felméréseink évek óta levont tanulságai és a nevelőmunkánk során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a neveltség terén gyermekeink rendkívül hátrányos helyzetből indulnak, mert értelmi fogyatékosságuk mellett rossz családi és mikro-szociális környezetük miatt hiányoznak életükből a korai szocializáció feltételei és mintái. Viselkedésük és magatartásuk szempontjából ezért probléma mutatkozik: az akarati szférában az érzelmi szférában az erkölcsi szférában a szocializáltság fokában A pályaválasztási motiváció spontán kialakulására az értelmi fogyatékosság és a rossz biopszicho-szocio-kultúrális háttér miatt növendékeinknél nem számíthatunk. Ennek kialakítása, a munkaerőpiac reális lehetőségeinek figyelembe vételével, a pályafelkészítő nevelési munka feladata. Hasonló, sőt rosszabb a helyzet a pozitív tanulási attitűd terén. A rossz előéleti feltételeket ugyanis további nehezen leküzdhető akadályok tetézik. 7

8 Az értelmi fogyatékosság sajátossága valamennyi pszichikus funkciót érintő sokszínű negatív eltérés (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi és akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés stb.) mely tanulónként változó mértékű és minőségű, megmutatkozik a fejlődés egyénileg változó ütemében, dinamikájában, várható eredményeiben. Intézményünk gyermekei személyiségének sokrétű anomáliáival a Nkt-ben meghatározott értékek közvetítésének megközelítése érdekében rendszerszerűen gyógypedagógiai terápiás attitűddel kell foglalkoznunk. Továbbtanulási szándék Csak nevelő és pályafelkészítő munkánk nyomán alakul ki tanulóinkban, s ezt a szándékot a speciális szakiskolák szakmaképzési kínálatának megfelelően tudják végzős növendékeink realizálni. A diák- és gyermekönkormányzat Gyermekközösségünk életében a diákönkormányzat a demokratizmus, a közéletiség elsajátításának, illetve a normákhoz és érékekhez igazodó magatartás alakulásának egyik fontos terepe. Itt nyílik mód napirendjük, házirendjük, tehát a gyakorlati életvitelük igényeik szerinti alakítására. A lehetőségekkel képességeiknek és indítékaiknak megfelelően élnek. A személyiségfejlesztés célja átfogó értelmezésben az intézmény legfontosabb pedagógiai törekvéseinek megfelelően: A személyiség szükségleti és motivációs szférájának formálására építve az egyén szempontjából eredményes és a közösség szempontjából értékes magatartás- és tevékenységrepertoár kialakítása. A konstruktív életvezetés megalapozása a személyiség két funkcionális komponensének az ösztönző, reguláló sajátosság-csoportnak (szokások, példaképek, meggyőződések) és a kognitiv-szervező-végrehajtó sajátosság-csoportnak (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek) o a tudatos, o tervezett, közvetlen (tekintélykapcsolaton alapuló) és közvetett (kortársi kapcsolatokra alapozott)módszerekkel történő fejlesztése által történik. Felhasználandó szükségleti hierarchia Fiziológiai szükségletek (táplálkozás, pihenés, mozgás, játék) Fizikai-pszichikai szükségletek (cselekvés, tevékenység, érzelmi biztonság) Társas szükségletek (valahová tartozás, szeretet) Kompetencia szükségletek (tanulás, tudásvágy, önbecsülés, elismerés, presztizs) Személyes fejlődés szükséglete (önmegvalósítás, önfejlesztés) 8

9 A személyiséget fejlesztendő készség- és képesség-területeihez kapcsolódó feladatok célja: 1. Az egészséges életmód szükségleteinek megerősítése A fejlesztés legfontosabb feladatai Egészséges életrend és életritmus: o táplálkozás o pihenés o aktivitás (tanulás-művelődés, munka, játék-zene-gyönyörködés, szórakozáskedvtelések) Rendszeres testmozgás, testedzés A higiéniai szabályok betartása (testi és mentálhigiéne) Egészségmegőrző szokások kialakítása, a rossz szokások leépítése Testi és mentális egészségkárosító tényezők elkerülése 2. Fizikális képességek fejlesztése (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenállóképesség stb.) 3. Szociális kompetencia fejlesztése (nyitottság, kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés, szociális intelligencia, empátia, tolerancia, önreguláció, önfejlesztés, alkalmazkodás, konszenzuskeresés, szerep- és felelősségvállalás, a közjót szolgáló aktivitás) 4. Kognitiv kompetencia fejlesztése (egész életen át tartó folyamatos tanulás igénye és képessége, az ismeretek alkalmazására való képesség, alternatív gondolkodás, kreativitás) 5. Emocionális kompetencia fejlesztése (érzelmi intelligencia, inter- és intraperszonális érzelmi tulajdonságok: elfogadni-, szeretni-, tisztelni-, megbecsülni-, elismerni-, együttérezni-, vigasztalni-, segíteni tudás, udvariasság, türelem, tapintat, humor) 6. Affektív kompetencia fejlesztése (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás, hierarchiatűrés, önuralom, motiváltság, akaraterő, változni és változtatni tudás) 7. Esztétikai kompetencia fejlesztése (a szép felismerése, gyönyörködés a szépben, szépségápolás, a környezet esztétikuma) 8. Életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák, technikák (tervezés, szervezés, ellenőrzés-értékelés, becslés, döntés, irányítás, hierarchiatűrés, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudás, tenni akarás) 9. Viselkedés- és magatartáskultúra (reális önismeret és önértékelés, mások korlátozása nélküli önmegvalósítás, önérvényesítés) A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei o Önálló terápiás tantárgy keretében minden évfolyamon heti 1 délelőtti órában és heti 1 délutáni foglalkozáson. A tantárgy neve: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program, amely intézményünk saját programja, helyi specialitása, hiszen nevelőtestületünk egyik tanára alkotta meg és eddig használt tantervünknek az Officina Bonának részeként évek óta minden évfolyamunkon eredményesen alkalmazzuk. A gondosan kidolgozott terápiás tantervet választott kerettantervünk helyi implementációjaként és Pedagógiai Programunk Nevelési tervünknek személyiségfejlesztésre irányuló tartalmaként az eddigiekhez hasonló módon a jövőben is alkalmazni fogjuk. (Ld. a teljes programot az Officina Bona kiadvány idegen nyelvi programmal egybefűzött kötetében.) (Továbbiakban: Komplex Program) A feladat megoldását jelentő moduljai: I. modul: Önismeret önfejlesztés II. modul: Társismeret kapcsolatfejlesztés III. modul: A lelki egészség kialakítása, karbantartása, megőrzése IV. modulból: Beilleszkedés Énvédelem 9

10 o o o o o Tantárgytervi keretben Testnevelés-sport Gyógytestnevelés(-úszás) Informatika Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei Dráma Tánc Mozgókép-kultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témaköreiben Énkép, önismeret Hon- és népismeret (Egyetemes kultúra, európai azonosságtudat) Környezeti nevelés, természet- és környezetvédelem Kommunikációs és információs kultúra A tanulás tanítása Egészséges életmód, testi-lelki egészség, egészségnevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Szakkörök, diákkörök, sportkör tömegsport és klubok keretében (pl. állampolgári jogok gyakorlására felkészítő program) Házi és napirendi keretben a nevelők nevelési programjai, a gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervező munkája alapján (pl. családi életre és szexuális kultúrára felkészítő program). Az intézmény egészére vonatkozó gyógypedagógiai fejlesztési alapelvek, célok, feladatok elfogadása és egységes kezelése a követelmények szintjén az iskola, a kollégium és a gyermekotthon napi pedagógiai gyakorlatában realizálódik. A feladatok sikeres megvalósítását szolgáló konkrét, 1 évre, vagy hosszabb távra szóló döntések konszenzuson nyugvó meghozatala a következőket illetően: o A feladatok realizálásához tartozó pedagógiai megoldások megválasztása Pl. hol (mely tantárgyon belül) és milyen terjedelemben kapjon helyet a: - könyvtárhasználat - mozgókép- és médiaismeret - tánc dráma - hon- és népismeret - erkölcstan (etika) - egészségnevelés, elsősegély-nyújtási alapismeretek - környezeti nevelés vagy melyik nevelési programba építhető be a tantárgyközi - kommunikáció - a tanulás tanítása - egészséges életmód - természet- és környezetvédelem - hon- és népismeret - nemzetközi együttműködés o Feladatelosztás, lebontás- és vállalás, a felelősség delegálása Pl. milyen területeken lesz nívócsoportos felzárkóztatás, melyiket ki végzi o Munkaköri kompetenciakijelölés Pl. a felzárkóztató fejlesztés eredményességének eldöntésében mire terjed ki a felzárkóztató és mire a szaktanár kompetenciája 10

11 o Eljárásrendi szabályozás Pl. a felzárkóztatás kezdésének, befejezésének vagy folytatásának szükségességéről, eredményeiről kinek és mikor tartozik be- és elszámolással a nívócsoport vezetője, s a munkát hogyan dokumentálja o Szervezési megoldások számbavétele és megosztása Pl. milyen módon és mely osztályok tanulóiból alakítsa ki a vezető a nívócsoportot: - hol, mikor és milyen gyakorisággal működtesse, - a diák- és gyermekotthon területén ki és milyen formában segíti vagy folytatja ezt a munkát, o Az intézmény egészét, a tanulók vagy dolgozók munkáját érintő elemzések, értékelések, döntések meghozatalának rendje Pl. profilmódosítás, a Pedagógiai Program beválásának felülvizsgálata, a minőségbiztosítás és minőségfejlesztés körébe tartozó döntések stb. A nevelőtestület tagjai a nevelő-oktató munka egyes feladatainak konkrét megvalósításában, mind a módszerek, mind az eszközök megválasztásában teljes szakmai autonómiával dolgoznak. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok célja átfogó értelmezésben a konstruktív életvezetés magatartás- és tevékenységrepertoárjához tartozóan a társas szükségleteket ösztönző sajátosságcsoportok megerősítése az ezek működtetéséhez tartozó kognitív-, szervező-, végrehajtó sajátosságcsoportok fejlesztése A fejlesztés legfontosabb feladatai A harmonikus társkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges tulajdonságok számbavétele, mozgósítása, működtetése A tartalmas emberi kapcsolatok létrejöttéhez szükséges önismereti tartalmak társismereti tartalmak kapcsolatfejlesztési tartalmak élményszerű feltárása, és tevékenységekbe ágyazása (tevékenységrepertoár formálása) Az egyén és a közösség jó együttműködéséhez szükséges szabályzók megismertetése (erkölcs, norma, szabály, jog, törvény), a szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben és játékokban A destruktív megnyilvánulások leépítése Felelős állampolgárrá nevelés, a jogok és kötelességek harmonizálása Felelős munkavállalóvá nevelés: a jó munkatársi, beosztotti, vezetői kapcsolatok és munkavégzési szokások, a csoportban dolgozás és a kooperációs technikák anticipálása, szituációs helyzetgyakorlatokban való alkalmazása A konfliktuskezelés, stressz-kezelés és konszenzus keresés technikáinak elsajátíttatása A beteg, sérült, fogyatékos, idős embertársak iránti segítő magatartás kialakítása A negatív társadalmi jelenségek, s az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellentételezése a nem -et mondás és a helyes döntéshozatal gyakorlása A környezetből származó megterhelések és ártalmak csökkentésére szolgáló prevenciós programok működtetése 11

12 A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei, módszerei o o o o o Önálló terápiás tantárgy keretében (Komplex Program) minden évfolyamon heti egy délelőtti órában és heti egy délutáni foglalkozáson. A feladat megoldását jelentő kiemelten fontos modulok: II. modul: Társismeret-kapcsolatfejlesztés IV.modulból: a Beilleszkedés Énvédelem témaköre Tantárgyi keretben valamennyi tantárgy, csoport- és projektmunkát igénylő óráin, versenyein különös tekintettel az életvitel és gyakorlati ismeretek, informatika tantárgyakra. Tantárgyakba épített témakörökben Integrált tantárgyak témakörei: Dráma-Tánc Mozgóképkultúra, médiaismeret Könyvtárhasználat Tantárgyközi területek témakörei Kommunikáció A tanulás tanítása Egészséges életmód (stresszkezelés, drogprevenció) Természet- és környezetvédelem Hon- és népismeret Szakkörök, diákkörök, sportkör- és tömegsport, klubok keretében Házi- és napirendi keretben a nevelők nevelési programja, a gyermekfelügyelők és pedagógiai asszisztensek tervei és tevékenységszervező munkája alapján: szociális problémamegoldást fejlesztő gyakorlatok társismereti és kapcsolatfejlesztési tréning a Zsolnai-módszer alapján pantomim terápia mozgás- és gesztusterápia testbeszéd a családi életre felkészítő program gyakorlatai a joggyakorlók körének konkrét ügyintézési tematikája drogprevenciós programok közös természet- és környezetvédelmi tevékenységek (madáretetés, növényápolás, természetjárás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.) műemlékvédelmi tevékenységek (pl. óbudai romok környékén a környezetszennyezés felszámolása) a hagyományos ünnepek, jeles napok közös megünneplése (lásd: Pedagógiai Program és Szakmai Program) csoportos és plenáris értékelések (otthongyűlés), DÖK rendezvénnyel ismerkedés a népi hangszerekkel, népzenével, néptánccal, romafolklórral közös zenélés, tánc és éneklés formájában a népszokások megjelenítése dramatikus játékokkal népi mesterségek megismerése, elsajátítása játszóházakban, vásárokon 12

13 o A konstruktív ön- és közösségfejlesztő életre nevelésnek 2 módszerét alkalmazhatjuk: közvetlen módszerei tekintélykapcsolaton alapuló módszer szokásformálás követeléssel gyakoroltatással segítségadással ellenőrzéssel magatartási tevékenységi modellek közvetítése elbeszéléssel modellértékű személyek bemutatásával műalkotás bemutatásával személyes példaadással meggyőződés formálása előadással, magyarázattal, beszélgetéssel, a gyermekek önálló elemző munkájával közvetett módszer kortárs csoportokhoz kapcsolódó, közösségi tevékenységen alapuló módszer a közösségi tevékenység nevelő hatású megszervezése (pl. kirándulás, táborozás) a kortársi interakciók irányítása speciális feltételek: információs és értékelő fórumok perspektívák hagyományok közvetett gyakorlás tevékenységformái: önkormányzati tevékenység fizikai munkatevékenység tanulmányi tevékenység közvetett gyakorlás módjai: megbízás munkatárssá avatás a közösség feladataiból való részeltetés a szükségesség megéreztetése közös célnak alárendelni tudás cselekvés általi tanulás minden tag részvétele permanens gyakorlás modellek közvetítésének módja a nevelő személyes részvétele a tevékenységben a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a nevelő által szolgáltatott érvek, bizonyítékok meggyőző interakciók vitával 13

14 A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás alapja a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása, a gyermek megnyilvánulásainak és magatartásának gondos megfigyelése a különféle élethelyzetekben a súlyos esetek pszichológiai kivizsgáltatása, szakvélemény kérése. a tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók vizsgálata: - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - auditív információk pontos észlelése - hangok helyes egymásutániságának felismerése - szem-kéz összerendezett mozgása, keresztcsatornák együttműködése - kb. 10 perces figyelemkoncentráció a tapasztalatok egyeztetett elemzése a gyermekekkel foglalkozók team megbeszélésével (osztályfőnök, nevelőtanár, pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, fejlesztő pedagógus), a megoldásra vonatkozó feladatok felelőseinek megjelölésével, a végzett munka eredményének írásos beszámolóba történő rögzítésével; az alacsonyabb tanulás teljesítmény mutatók, a részképesség- és magatartási zavarokkal, valamint tanulási nehézséggel és személyiségbeli anomáliákkal küzdő tanulók körének megállapítása. A fejlesztés célja boldog, egészséges, erkölcsös személyiség megalapozása. Ehhez szükséges: Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség. Az idegrendszer egészséges fejlődésének biztosítása. A mozgás, az érzelmi élet, a beszéd és az érzékszervek megfelelő fejlesztése. Prevenció, reedukáció. A részképesség zavarok megszüntetése érdekében szükséges továbbá a: - figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése, valamint - az egészséges működés kialakulásához a korrekció és kompenzálás igénybevétele. Az iskolai elvárásoknak való megfeleltetés céljából az ismeretbővítés a tanulni tudás és a kompetenciák fejlődésének elősegítése. A megvalósítás módozatai: a szakmai nap fórumának nyilvánossága előtti megbeszélés, különös figyelemmel a magatartási-beilleszkedési anomália mibenlétének, tünettanának, oki hátterének feltárására javaslattétel a nehézségek csökkentésére egyeztetett pedagógiai stratégia kialakítása a nehézségek felszámolására helyi megoldás esetén külső segítség mibenlétének megbeszélése, igénybevételének megszervezése A megvalósításban együttműködhetnek a segítő szakemberek A tanuló diagnózisának, illetve a speciális megoldás szükségleteinek megfelelően: orvos-szakorvos-egészségügyi szakemberek pszichológus-magatartásterapeuta (Mentálhigiénés Központ) fejlesztő pedagógus gyógypedagógus-szaktanár szabadidő szervező népművelő 14

15 mentálpedagógus (drog- és alkoholprevenció) logopédus gyógytornász- testnevelő konduktor szurdo-, tiflo-, szomato- és oligophrén szakos pedagógus edző-sportszakember a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálat szakemberei a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családgondozó utógondozó rendőr - nyomozó kortárs csoportok Az együttműködés kortárs csoportokkal vagy a csoportba tartozó kortársakkal az adott terápiás hely szervezési feltételeinek megfelelően történik. Kapcsolda program keretén belül közös megmozdulásokon való részvétel. A fejlesztés speciális programjainak meghatározása. A probléma oka és sajátossága szerinti individuális elbírálás alapján veszik igénybe a gyermekek a fejlesztési lehetőségeket, a speciális programokat: általában kis létszámú csoportos szervezésben esetenként egyénileg. A Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program alkalmazása. Gyógyászati segédeszköz használatának megtanítása: testi, érzékszervi sérültség esetén pl. szemüveg, sornagyító, hallókészülék Beszédjavítás Dyslexia-dysgraphia-dysphasia terápia Dyscalculia részképesség-kiesés esetén Gyógytestnevelés - mozgásfejlesztés Szenzomotoros koordinációt fejlesztő terápia Perceptuomotoros fejlesztés Pszichomotoros fejlesztés Syndelar program Képzőművészeti- pedagógiai terápia pedagógiai eszközökkel Játékterápia megközelíthető magatar- Speciális célú kirándulások, táborok, tás és beilleszkedési nea kulturális integrációt segítő megmozdulások hézség esetén Intézményi rendezvények, intézményközi Versenyek (Tanulmányi, Szavaló, Sportvers.) Magatartásterápia pszichológusi, illetve orvosi közre- Pszichoterápia pszichológiai foglalkozások működést igénylő súlyosabb ese- Drog- és alkoholprevenció tekben Relaxációs módszerek Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértő Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához című munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített. 15

16 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Diagnosztizálás a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása a gyermek tanuláshoz szükséges adottságainak, készségeinek, képességének, illetve az ezekben mutatkozó hibáknak, hiányosságoknak, funkciók és teljesítményzavaroknak a pontos feltérképezése a tapasztalatok közös elemzése a gyermek tanulmányi munkájában közreműködők teammegbeszélésén, javaslattétel a felzárkóztatásra a felzárkóztatás stratégiájának meghatározása a szakmai nap fórumának nyilvánossága előtt Cél: Az esélyegyenlőség megteremtése. A hiányok és hátrányok megszűntetése, kompenzálása. A tanulási kudarc és oka és mibenléte szerinti felzárkóztató foglalkozás működtetése. Az egyéni felzárkóztató foglalkozás A tanulási nehézség lényege, típusa, felzárkóztató foglalkozások: Játékterápia képességfejlesztő, didaktikus játékokkal Beszédjavítás Dyslexia, dysgraphia, dysphasia prevenció, korrekció, reedukáció Dyscalculia terápia Szenzomotoros koordinációt fejlesztő terápia Syndelar program alkalmazása a matematika és a magyar nyelv- és irodalom tantárgy elsajátításának megsegítésére Egyéni korrekció tantárgyi felzárkóztatásra Differenciált kollégiumi és gyermekotthoni tanulmányi felkészülés-felkészítés A megszervezés elvei és eljárási rendje Elvek: a fogyatékos gyermek joga, hogy különleges nevelés keretében az állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, s ezt biztosítani szükséges; az intézmény felzárkóztatást segítő programjait a gyermekek sajátos egyéni szükségleteinek megfelelően, individualizált és differenciált formában, de összehangoltan kell működtetni. Szervezési eljárás A felzárkóztatást segítő nevelés az iskolánál az egyéb tanórai foglalkozás, (illetve egyéni foglalkozás), a habilitációs-rehabilitációs és a felzárkóztatásra-tehetséggondozásra törvényesen kijelölt órakereten belüli szervezéssel történik. (lásd: óraterv, 2. sz. melléklet). A kollégium és gyermekotthon differenciált tanulásszervezéssel tesz eleget a felzárkóztatási igényeknek (pl. tanulópár-rendszer, kiscsoportos tanulás, olvasókörben tanulás, tanári segítséggel végzett egyéni tanulás, stb.) /lásd: nevelői munkatervek/ A tanórai differenciálás A tanórai differenciálás, mint régóta bevezetett és valamennyi tantárgyban alkalmazott módszertani eljárás folyamatosan segíti a gyermekek tanulmányi felzárkózását. 16

17 A program eredményességének értékelési módszerei A tanuló teljesítménye javult az adott tanulmányi területen: elérte azt a teljesítményjavulást, hogy további felzárkóztatást nem igényel további felzárkóztatást igényel, de mértéke már érdemjegynyi javulással is kifejezhető mértéke a feladatmegoldások egy részében már érzékelhető mértéke még csak a további lemaradás és kudarc kialakulásának megelőzésére elég Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértő Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához című munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetségkutatás Alapja: - a gyermek teljes iratanyagának áttanulmányozása, - a gyermek megnyilvánulásainak hajlamainak teljesítményeinek érdeklődéseinek képességeinek gondos megfigyelése, a különféle feladatvégzések és önkifejezési helyzetek során - kimagasló képességre utaló esetekben pszichológiai vizsgálatok végzése (személyiség-, képesség-, teljesítmény- és kreativitás feltárása tesztekkel) - a tapasztalatok elemzése team-megbeszéléseken, javaslattétel a tehetséggondozásra - a szakmai nap nyilvánossága előtti megbeszélése és döntés a tennivalókról A tehetség, illetve képesség iránya szerint választható tanórai (pl. differenciálással) és tanórán kívüli (pl. pedagógiai művészeti foglalkozás) lehetőségek biztosítása, megszervezése Tánc Úszás jó mozgásképesség esetén Atlétika (nívócsoport, sportkör, Sportjátékok hobby-kör) Testépítés Pantomim jó mozgásutánzó képesség Mimetizálás esetén (diákkör) Színjátszás jó beszéd- és mozgáskészség Drámajáték esetén (diákkör, színkör) Bábozás Szavalás kifejező beszédképesség Prózamondás esetén (szakkör) 17

18 Rajz-festés-agyagozás Modellezés-bábkészítés jó manualitás,fantázia, Kézművesség-barkácsolás kreativitás esetén (nívó- Kézimunka-varrás csoport,szakkör,klub,sport- Virágkötés-díszítőművészet kör,hobby-kör) Hangszeres zene jó hallás, zenei érzék,jó ének- Énekkar hang esetén (egyéni tanulás), énekkari foglalkozás Együttműködés külső szervezetekkel Sportegyesületekkel Könyvtárakkal, múzeumokkal Művelődési, Játszó- és táncházakkal Gyermekotthoni és gyógypedagógiai szervezetek rendezvényeivel (FICE; komplex versenyek, stb.) Nyomonkövetés Az intézmény tehetséggondozási felelőse összefogja az alsó tagozat és a tehetséggondozási, felső tagozat felelőseinek munkáját, akik az osztályfőnök és a csoportvezető nevelő operatív munkájának igénybevételével bonyolítják le a fejlesztés szervezését. A nyomonkövetés tapasztalatairól félévkor és a beszámol a nevelőtestületi tanév végén értekezleten Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértő Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához című munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített. Egészségnevelés és egészségfejlesztési program Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan jogszabályt, amelyek az iskolai egészségvédelem és egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 1. A évi LXI törvénnyel módosított évi LXXXIX. törvény a Közoktatásról 48. (3) bek. 2. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 4. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 5. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény III. fejezetében az oktatásról, képzésről szóló 13.. A felsorolt rendelkezések/szabályozások is tartalmaznak előírásokat az egészségfejlesztésről. 18

19 Az Alkotmány XX. cikkelye mondja ki, hogy Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Jelenleg a Pedagógiai Program átdolgozását elrendelő jogszabályok közül a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128. bekezdései hangsúlyozottan foglalkoznak a teljes körű egészségfejlesztés témájával. Helyzetkép Kiindulásként fontosnak tartjuk az intézményünkre jellemző helyzetkép elemeinek rögzítését, amelyet a nevelőtestületünkben végzett SWOT felmérés során nyertünk. Gyengeségek mozgásra, testnevelésre, sportra alkalmas szabad területek, pályák hiánya szabadlevegős játékra, tevékenységre való udvar és kert meg nem felelő volta a személyes testi és környezeti higiénia fönntartására vonatkozó fejletlen igényszint a gyermekekben a kulturált étkezésre vonatkozó belső motiválatlanság a testi, érzékszervi fogyatékosságok kivizsgálásnak, kezelésének, karbantartásának nehézkessége, elégtelensége (pl. szemüvegrendelés és pótlás, ortopéd cipővel és hallókészülékkel való ellátás stb.) az egyes szakellátást biztosító intézmények távolsága a mentálhigiénés nevelés interiorizálódásának nehézkessége, lassúsága Erősségek rendszeres orvosi, védőnői, ápolónői ellenőrzés, megfelelő orvosi szobai felszereltség a Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program működtetése minden évfolyamon mindennapi testmozgás, testedzés gyógytestnevelés, gyógytorna diáksportkör funkcionáltatása tanórai lehetőségek felhasználása szakképzett tanár megfelelő eszközkészlet, háttéranyag napirendbe iktatott rendszeres tisztálkodás, ruhaváltás iskolapszichológus megléte pedagógiai-képzőművészeti és más terápiás foglalkozások alkalmazása korszerű főzési technikák gyakorlása a tankonyhán Veszélyek negatív hatások a családban negatív hatások a mikroszociális külső környezetben a filmek romboló hatása a behozott információk, rossz szokások kedvezőtlen hatása: dohányzás, alkoholizálás stb. az otthonról visszatérő gyermekek piszkossága, tetvessége, rühessége, fertőzöttsége a dohányzó felnőttek rossz példája, mintaadása Lehetőségek példamutatás, személyes kötődések erősítése az esetleges pályázati lehetőségek változatlan kihasználása továbbképzések, felvilágosító előadások sok gyakorlás és cselekedtetés családias légkörben természetjárás tervszerű napirendi foglalkozások jobb felhasználása 19

20 A gyengeségek részben meggátolják a veszélyek elhárítását (pl. egyes tanulók nem -et mondani tudását a dohányzásra akadályozza a felnőttektől látott rossz példa), és a lehetőségek kihasználását is (pl. a pályázati lehetőségek több éve tapasztalható hiánya). Az erősségek egyértelműen segítik, hogy éljünk a lehetőségekkel (pl. a mindennapos testedzés, testnevelés, sport, gyógytestnevelés) és részben módot adnak a veszélyek elhárítására is (pl. a rendszeres ápolónői kontroll segítségével elhárítható, hogy az otthonról visszatérő gondozatlan gyermekek elterjesszék a behozott bajokat). Jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, amely minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és dolgozók egészségének védelmét, s az egészség fejlesztését: a testi, lelki, szociális jól-lét állapotának kialakulását. Hosszú távú cél Egészségfejlesztés: korszerű egészségneveléssel, prevencióval, mentálhigiénés felkészítéssel. Az egészséges nemzedék felnevelése: az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, megvalósításának későbbi érvényesítése. Annak elérése, hogy neveltjeink egészségének kiteljesedése érdekében segítsük: a társadalmi integrációt a változó terheléshez való alkalmazkodni tudást az individuális önállóság kialakulását a biogenetikai egészségmegőrző szokások terén a fizikai, lelki és társadalmi összhang megteremtését Feladatok az egészségügyi szolgáltatások megfelelő működtetése, a megfelelő egészségügyi környezet megteremtése, az egészséges életmódra felkészítés a pozitív értékrend és az egészséges életvitel iránti igény kialakítása az egészséges életmód tényezőinek megismertetése és gyakoroltatása. Alapelvek az egészségfejlesztés beépülése az intézmény mindennapjaiba, tevékenységeibe az egészségnevelés személyközpontú megközelítése az egészségnevelés tevékenységközpontú megközelítése a szükségletekre alapozás az egészségmegőrzés élethosszig tartó tanuláskénti értelmezése a tudat, ismeret, készség és kompetenciafejlesztés komplex kezelése a holisztikus látásmód érvényesítése Rövid távú célok és feladatok tartalmi elemei szűrés, a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők feltárása, prevenció, ellátás önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, a testi higiénia és az egészség karbantartását szolgáló lehetőségek tudatosítása 20

21 az élet és egészség értékeinek ismerete az egészséges testtartás, a rendszeres mozgás, testedzés fontossága az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulását befolyásoló és a gyógyulási folyamatot segítő magatartás (betegséget okozó veszélyek elkerülése, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a család szerepe az egészségmegőrzésben a cselekvéseinket befolyásoló tényezők (stressz szerepe, addikciós helyzetek) a rizikóvállalás és határai a média által diktált ideális testfelépítés és testtartás (kórosan sovány lányok, görnyedt testtartású ifjak) ellensúlyozása a személyes biztonság a közlekedésben a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az idővel való gazdálkodás szerepe a szenvedélybetegségek elkerülése az élethosszig tartó tanulás szerepe, a megfelelő tanulási környezet folyamatos alakítása a természethez való viszony, s az egészséges környezet jelentősége (a környezeti ártalmak: zaj, légszennyezés, hulladékkezelés stb.) az életmód és egészség kapcsolata az elsősegélynyújtás, a természetgyógyászati, egészségügyi és szociálpolitikai ellátás ismertetése Az egyes feladatok további apróbb tennivalókra bonthatók, értékelési kritériumlistával elláthatók. (Például: a tanulási környezet alakítása című feladat a következőképpen: osztálytermek szellőztetése, berendezése, világítása, ülésrend kialakítása; számítógépek elhelyezése; a tanulást befolyásoló tanulói egészségi állapot és képességstruktúra felmérése; a napi munkarend és órarend mozgáslehetőségek biztosításával tervezett formája stb.) Az egészségnevelésben felhasználandó szükségletek Fiziológiai szükségletek Fizikai-pszichikai szükségletek Társas szükségletek Kompetencia szükségletek Személyes fejlődés szükséglete Az egészségnevelés során fejlesztendő készségek, képességek és kulcskompetenciák egészséges életrend és életritmus fizikális képességek szociális kompetencia kognitív kompetencia emocionális kompetencia affektív kompetencia esztétikai kompetencia életvezetési, munkavállalási és munkavégzési kompetenciák viselkedés- és magatartáskultúra A feladat gyakorlati megvalósításának kidolgozott programjai, területei Önálló terápiás tantárgyi program keretében: Komplex személyiség- és magatartásfejlesztő program (I-IV. modulja). Ebben, s különösképpen a rövid távú célok és feladatok megvalósításában kiemelt szerepet kap a mentálhigiénés nevelés, a következők szerint: 21

22 o az egészség értékének tudatosítása, o az egészségmegőrző szokások kialakítása, o az egészségkárosító tényezők megismerése, o a megelőzés tudatának kialakítása, o a veszélyhelyzetek és kockázati tényezők felismerése, o az érzelmi jellegű visszautasítás megalapozása, o a kritikai gondolkodás és mérlegelés fejlesztgetése, o a helyzetfelmérésre és a döntésre való képesség kimunkálása, o a drogokra és más veszélyeztető csábításokra nem -et mondani tudás megtanítása, o rávezetés a felelősségvállaló magatartásra, o a feszültség-, konfliktus- és veszteségkezelés módozatainak megtanulása, o a pozitív életminta és a jó életminőség vonzóvá tétele, o a mentális egészség megromlásának tünetei, o a segítségnyújtás módjai, lehetőségei, felelőssége Osztályfőnöki órák keretében történő egészségfejlesztés (pl. az elsősegély-nyújtási alapismeretek [életvitel és gyakorlati foglalkozás, természetismeret biológiával foglalkozó része, testnevelés órák]). Tantárgytervi keretben: Testnevelés, sport és gyógytestnevelés tárgyak órakeretének felhasználásával az egészségnevelő testmozgás minden egészségfejlesztő tényezője (keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése, helyes testtartás, légzőtorna, izomerősítés, gerinc- és ízületvédelem, életmód-sportok és mozgások, és az egészségneveléshez tartozó kompetenciák) Eredményesség: a tanulók fizikai állapotának egységes mérésére és minősítésére szolgáló módszertani szakanyag (ld. 3. sz. melléklet) adatai javuló tendenciát regisztrálnak. Önálló óra keretében: o Egészséges életmódra nevelés o Családi életre nevelés o Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Ezen órakeretben megjelenő témák: o Az egészség fogalma. o A környezet egészsége. o Az egészséget befolyásoló tényezők. o Szájhigiénia. o A jó egészségi állapot megőrzése. o A betegség fogalma. o Megelőzhető betegségek. o A táplálkozás és az egészség <-> betegség kapcsolata. o Az egészséges táplálkozás helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolás. o A testmozgás és az egészség-betegség kapcsolata. o Az egészséghez szükséges testmozgás. o Gerincvédelem, gerinckímélet. o Balesetek, baleset-megelőzés. o A lelki egészség. o Önismeret, önértékelés. o A társas kapcsolatok. o A társadalmi együttélés normái, illem, etika, erkölcs. o A családi élet kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. o A gyermekáldás. o A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. o A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez családban, iskolában. 22

23 o A szenvedélybetegségek és megelőzésük. o Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget is elősegítő hatásai. o Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módjai. o Fogyasztóvédelem. o Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. o Tartós egészségkárosodással élők, segítségre szorulók megsegítése, támogatása. o Elsősegély-nyújtási alapismeretek megtanítása, alkalmaztatása. o Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. o Otthoni betegápolás. A hatékonyság növekedését a teljes körű iskolai egészségfejlesztés növekedését az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezheti: a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkentése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javítása; az alkalmazkodó-készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek stb.) elsődleges megelőzése. A felsorolt témák életkor szerint kerülnek proporcionálásra. Tantárgyközi területek további témakörei: Énkép, önismeret; Egészséges életmód, testilelki egészség, egészségnevelés; Táplálkozás ajánlások; HIV-AIDS megelőzési programok. Tanórán kívüli foglalkozások keretében Az egészségfejlesztő-team terve realizálásának feltétele: Az egészségfejlesztésben dolgozó szakemberek zavartalan együttműködése (egészségnevelő vezető tanár, iskolaorvos, védő- és ápolónő, drogügyi koordinátor, iskolapszichológus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő pedagógus, diákönkormányzatot támogató pedagógus, testnevelő tanár, gyógytestnevelő tanár, osztályfőnökök, szaktanárok), Az egészségfejlesztési feladatok megoldása érdekében létrehozott külső kapcsolatok célirányos együttes tevékenysége (gyermekjóléti szolgálatok, gyermekegészségügyi szakemberek, rendvédelmi szervek) o o Szakkörök, sportkör tömegsport és klubok keretében: testedzés, testépítés Házi- és napirendi keretben: az iskola egészségügyi szolgálat tájékoztatást, tanácsadást és ellátást nyújtó tevékenysége és szervező-segítsége az évenkénti szűrés nyomán diagnózist állít fel: a krónikus betegségekről, kóros elváltozásokról, testi, érzékszervi, fogászati állapotról, neurológiai és pszichés állapotról, majd gondoskodik a megállapítottak megfelelő kezeléséről. 23

24 A nevelők nevelési programjai a gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek és tevékenységszervező munkája alapján (pl. az egészséges táplálkozásra, a családi- és szexuális életre felkészítő program; egészségnap, jeles napok, hétvégi túrák, vetélkedők, versenyek és más játékos programok; elsősegélynyújtás gyakorlását célzó tevékenységek) Iskolán kívüli rendezvények: részvétel szakemberek tájékoztató fórumain (mentálpedagógia), és kortárs-segítők informáló megbeszélésein. Módszerek Aktivitásra épülő napi testmozgásos programok. Életmód sportokat, életminőség sportokat facilitáló programok szervezése. A lelki-mentális egészség kialakítását és fenntartását segítő játékok és tevékenységek megvalósítása (testtudatosítás, észlelésérzékenyítés, önismereti, társismereti, kommunikációt fejlesztő, együttműködést és konfliktuskezelést segítő, értékválasztást és toleranciát fejlesztő, szociális problémamegoldást fejlesztő, mentálhigiénés felkészítést szolgáló, erkölcsi magatartást alakító játékok) Az iskolai egészségfejlesztési program-hatékonysági kritériumai Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Azaz, ha megvalósulnak az alábbiak: ha nem szűkül le egyik-másik területre, ha az intézmény mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van, ha minden tanuló részt vesz benne, ha a teljes tantestület részt vesz benne, ha bevonja a szülőket és az erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét. Tanulmányozásra ajánlható Kozák András köznevelési szakértő Adaptálható tartalmi elemek a pedagógiai program átalakításához című munkája, amelyet nem SNI-s gyermekek számára készített. Környezettudatos magatartásra nevelés Jogszabályi háttér A jövőnk minden virága benne van a napi magvakban. /kínai közmondás/ ENSZ 57. közgyűlése (2002. december 20.): fenntarthatóságra nevelés évtizede) Oktatásban: környezet és egészségvédelem Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törv.) cikkelye minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére, és ismereteinek fejlesztésére. Nemzeti Fejlesztési Terv: horizontális cél a fenntarthatóságnak való megfelelés Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. (XII. 17.) Korm. rendelet 2.. (10) bekezdés: a NAT kiemelt feladata A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása 35.. (3) bekezdés: az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját 24