Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta"

Átírás

1 Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta több mint hétezer fı), így az ország 3. legnépesebb települése lett. (A népességnövekedés a munkanélküliség számottevı növekedésével is együtt járt.) A Dél-Alföldi Régió központja. Közlekedés földrajzi helyzete jó (fıút, autópálya, Tisza), de a jelentısebb hazai és nemzetközi vasúti kapcsolat hiánya érezhetı. Hazai és nemzetközi szerepe is erısödı, fekvésének köszönhetıen kiváló logisztikai lehetıségekkel rendelkezik. A rendszerváltozást követıen viszont általános gazdasági ereje az országon belül csökkent, hagyományos élelmiszeripara és könnyőipara egyaránt veszített szerepébıl, ugyanakkor jelentısen nıtt a szolgáltató szektor. Bár a város belsı szerkezete is átalakult, Szeged vonzáskörzetében zajlik a szuburbanizációs folyamat: egyre többen költöznek a környezı, lazább beépítéső településekre (leginkább Domaszék, Deszk, Tiszasziget és Újszentván a népszerő az utóbbi években). A város a régió oktatási és kutatási központja jelentıs fejlıdési lehetıségekkel (ezek közül kiemelendı a tervezett EU-s támogatású szuperlézer program). A város környezeti állapota több szempontból is lényegesen javult. Az utóbbi években megújult arculatot öltött belváros igazi turisztikai látványossággá vált. Két sikeres ISPA program segítségével nemcsak Szegeden, de a kistérségben is minıségi változás következett be a hulladékgazdálkodásban és a kommunális szennyvízkezelésben. Öt év alatt másfélszeresére (!) nıtt a szennyvízcsatorna hálózat és 18 ezerrel nıtt a szennyvízelvezetésbe bekapcsolt, 11 ezerrel pedig a rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma. A csatornázással együtt a belterületi vízrendezés (csapadékvíz elvezetés) is megtörtént. A szennyvíztisztító megépítése nyomán a Tisza vízminısége is javult, újra használhatók lettek a szabad strandok. A fejlesztések nyomán a város környezeti, infrastrukturális mutatóival a legfejlettebb hazai nagyvárosok közé került. Jelentısen korszerősítették a tömegközlekedés jármőparkját, valamint számottevı fejlesztések zajlanak a tömegközlekedési vonalak minıségi és mennyiségi vonatkozásában is. A 2006-os árvíz viszont megmutatta, hogy a város árvízi veszélyeztetettsége nagyobb a korábban gondoltnál. Románia és Bulgária EU-s tagságával megélénkült gazdasági tevékenységük jelentıs forgalomnövekedést okozott Szegeden. Fıként a kamionforgalom drasztikus emelkedése nyomán számottevıen károsodott az érintett utak minısége, de a város légszennyezettsége is romlott ebben az idıszakban. Az M43-as autópálya várost elkerülı szakaszának átadása után ezek a problémák vélhetıen megoldódnak majd. A város elsık között készített az országban önálló környezetvédelmi programot (1997), majd munkaanyagként már 2003-ban elkészült annak igen részletes felülvizsgálata is, ami azonban elfogadásra nem került, és azóta sem foglalkoztak ezzel. Az elmúlt évtizedben tehát környezetvédelmi program nélkül folytatott a város jelentıs környezetvédelmi fejlesztéseket. Az elkövetkezı idıszakban azonban feltétlenül indokolt lenne ezen hiányosság pótlása. 74

2 A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): Lakó népesség (fı): *** Külterületi lakosság (fı): 2813* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 7177*** Vándorlási különbözet ( ) (fı): 1886 Lakások száma (db): 76686** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 638,5 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,9 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 522 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,5 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): ,1 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): ,8 Összes belterületi közút hossza (km): 467,7 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 364,6 Összes belterületi zöldterület nagysága (ezer m 2 ): 3299 Játszóterek száma (db): 156 Személygépkocsi állomány (db): Teherszállító gépjármővek (db): 7276 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): * 2001 ** 2009 ***2010 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. Bár Szeged (Algyıvel együtt) a kistérség legjelentısebb légszennyezı kibocsátója a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódva (lásd 2. táblázatok), ezek a légszennyezések nem tekinthetık igazán nagynak. Az emberi életminıség szempontjából lényegesen nagyobb problémát jelentenek a megnövekedett közlekedéshez kapcsolódó kibocsátások, illetve a közlekedéshez és a környezı területekhez is kapcsolható por-, illetve pollenszennyezések. Az immisszós adatok tekintetében Szeged a környék legtöbb adattal rendelkezı települése. Egy EU LIFE projekt keretében, Szeged városa, mint partner vett részt egy 30 hónapos levegı biomonitoring programban. A várost szinte teljesen lefedı mérési helyrıl származó adatok igazolták a talajközeli ózon és szálló por okozta légszennyezést. A monitoring nagy elınye volt, hogy a településen belüli légszennyezettségi különbségeket is fel lehetett tárni. * Szeged városában az Környezetvédelmi Felügyelıség (korábban ÁNTSZ) által mőködtet RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló) hálózatban 20 mérıponton történt a légszennyezı komponensek (SO 2, NO 2, és az ülepedı por) mérése (14. ábra). A mérıhelyek kijelölése a 1970-es évek közepén és végén történt, amikor is arra törekedtek, hogy a mérıhelyek különbözı funkciójú (ipari, kertvárosi) városrészekben legyenek elhelyezve. Az ülepedı port 15 helyen, a szálló port 6 helyen mérték a városban és környékén, gázmintavevı 4 helyen üzemelt. Az ATIKÖTVFE tájékoztatása szerint jelenleg 3 RIV állomás üzemel (Derkovits fasor ÁNTSZ, Boldogasszony sgt 8. JGYTK, Kálvária sgt Vasöntöde). * A kistérségi program készítése során 2005-ben egy részletesebb levegıminıségi értékelést készítettünk, amiben az ATIKÖFE által a 2003-as szegedi programhoz, illetve a megyei programhoz szolgáltatott adatokat, Kovács G.-Motika G.-Gyapjas J és tanulmányait, valamint a Felügyelıség (ATI-KTVF) laboratóriuma által 2005 nyarán készített átfogó elemzését használtuk fel. Itt ennek csak néhány megállapítására utalunk. 75

3 14. ábra. A RIV mérıhálózat pontjai és a NO 2 területi eloszlása a passzív mintavevık alapján Szegeden ( ) Jellemzı komponensenként vizsgálva az alábbi fıbb megállapodások voltak tehetıek: o Az ülepedı por vizsgálata a havi mérési eredmények, illetve az ezekbıl számolt éves átlag értékeken alapul. Az közötti vizsgálati periódusban a por koncentrációja fokozatosan csökkent, s a legalacsonyabb értékeket a rendszerváltozás után érte el, majd kissé emelkedett az 1990-es évek közepe táján, azután ismét csökkent. A szállópor által okozott légszennyezés jelentısebb problémát okoz, hiszen a határértéket gyakrabban meghaladja, csökkenése rövid távon nem várható, és a városon belüli eloszlása is igen változó lehet. o Az SO 2 a vizsgált hosszabb idıszakban fokozatosan csökkent. Összességében nem jelent problémát. o NO 2. A 2004-ig terjedı mérési eredmények alapján az 1990-es évek elejétıl néhány mérıhelyen a nitrogénoxid koncentrációja emelkedett, mérıhelyenként értéke jelentıs eltéréseket mutatott. Gondot jelentett a rövid idejő (60 perces) határérték-túllépések. A forgalomszámlálási adatok alapján, a városban növekszik a forgalomba résztvevı gépjármővek száma óta a közlekedési eredető NO 2 kibocsátás meghaladja a helyhez kötött forrásokét, ez különösen megnıtt az átmenı teherforgalom megugrásával. A passzív mintavételi helyek adatai alapján elkészített térképen kirajzolódnak az NO 2 szempontjából szennyezett városrészek (14. ábra). A legszennyezettebb területek a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. környezete. A lakótelepekkel egybeesı, nagy népsőrőségő területeken nem jellemzı a vizsgált komponens magas koncentrációja. A Kossuth sgt-on elhelyezett automata mérıállomás adatai (15. ábra) jól mutatják, hogy az elmúlt 6 évben jelentısen romlottak a légszennyezettségi értékek, azok gyakran meghaladják a határértéket. Ezek a változások nagyobb részben az átmenı forgalomhoz köthetıek. A év közepének javuló adatai a mérıállomás körüli forgalomelterelésnek tudhatók be (amit a forgalom megindulása utáni mérések is mutatnak lásd 15. b ábra). 76

4 15a. ábra. Szeged város legfontosabb légszennyezettségi adatai ( ) az automata mérıállomás alapján 77

5 15b. ábra. Szeged város legfontosabb légszennyezettségi adatai ( ) az automata mérıállomás alapján 78

6 A 15. ábra, különösen a 15b ábra kiválóan mutatja azt, hogy a város légszennyezettsége mennyire közlekedésfüggı, hiszen a Kossuth sgt-i mérıállomás adatain nem csak a szomszédságban bekövetkezı forgalomelterelés kedvezı, hanem terelés feloldásának kedvezıtlen hatása is egyértelmően leolvasható. Mellékesen megjegyezhetı, hogy persze ez a forgalom ugyanúgy végigzúdult a városon, csak a mérıhelytıl távolabb, tehát a szennyezettség nem csökkent valójában (sıt a hosszabb útvonal, a több kényszerő megállás miatt inkább nıtt), de a mérésekben nem érzékelhetı. Érthetı tehát az, hogy a mérıállomást az ATIKTVFE tájékoztatása szerint egy közlekedési hatásoktól kevésbé függı helyre, a Rózsa utcába helyezik át. Emellett legalább két fontos következménye is van a fenti ábrának: egyrészt jól mutatja, hogy 1-2 mérıállomással nem lehet egy Szeged mérető város légszennyezettségét megfelelıen értékelni, másrészt milyen nagy szerepe lehet az M43-as útnak a város közlekedési eredető légszennyezettségének csökkentésében. A visszatérı légszennyezési problémák miatt hazánk, s ezen belül Szeged is EU-s elmarasztalásban részesült. Ennek nyomán a város a légszennyezés csökkentésére intézkedési programot készített 2005-ben, amit az évek során többször átdolgoztak (a mentességi kérelem feltételeként). Ebben meg vannak határozva azok a lépések, amelyekkel szmogriadó esetén a kibocsátások csökkenthetıek. Szmogriadó elrendelésére eddig egy alkalommal (2009. január) került sor. Szeged városa megkapta az éves határértékre a mentességet, ami a napi határérték-túllépésre azonban nem vonatkozik. Az egyik kritikus szennyezı, a PM 10 értéke az elmúlt években az ATIKTVFE adatai alapján számottevıen csökkent (lásd alábbi táblázat). A városon átmenı tranzitforgalom csökkenése, a tömegközlekedés korszerősítése, a városrekontrukciós munkák befejezıdése számottevıen javítja majd a helyzetet belátható idın belül. A város övezı területek adottságai miatt azonban ezt követıen további lényeges csökkenést aligha lehet a jövıben elérni. (Vélhetıen azonban a mérıállomás áthelyezése is javít a légszennyezettségi adatokon.) A PM 10 szennyezettség éves átlagértékei és a határérték-túllépések száma Szegeden (Forrás: ATIKTVFE) Éves átlagkoncentráció (µg/m 3 ) 46,2 44,8 42, ,7 Határérték túllépések száma A légszennyezettségi index évi adata csak NO 2 vonatkozásában áll rendelkezésre, de ez is csak éppen megfelelınek minısíti a levegı állapotát. A viszonylag átfogó értékeléssel rendelkezı 2006-os év sem mutat kedvezı képet. Ebben a porszennyezés kimondottan kedvezıtlen, szennyezett minısítést kapott, de a nitrogénoxidok esetén is csak megfelelı volt az értékelés. o Az ózon esetében a mérési átlagok korábban µg/m 3 között ingadoznak, növekedési tendencia nem volt. o Allergén pollenek. Az utóbbi években egyre kritikusabb mértéket öltenek a különbözı allergén pollenek. Bár megkezdıdött a parlagfő térképezése, illetve a gyomok hatékonyabb irtása a civil környezetvédı szervezetek bevonásával, amihez idınként kistérségi szinten pályázati támogatást is sikerült szerezni, a helyzet alapvetıen nem változott, sıt inkább romlott. o Idıszakos légszennyezési problémát jelentenek a város körüli állattartó telepek szagszennyezései, ez fıként a szélviszonyok hatására egész városrészeken is rontja a környezeti állapotot. 79

7 Komminális hulladék. Szeged tekinthetı a motornak a kistérség korszerő hulladékgazdálkodásában. Az ISPA program segítségével megvalósuló hulladéklerakó korszerősítés, illetve a regionális hulladékgazdálkodási program példaértékő térségi összefogás lehet. A közszolgáltatást végzı Szegedi Környezetvédelmi Kht. ISO 9000-es minıségbiztosítási és ISO szerinti Környezetvédelmi Irányítási Rendszerben mőködik. A szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás (egyes kiskerti területeket kivéve) a város teljes közigazgatási területére kiterjed. A város hulladéklerakóját 1986-ban alakították ki (az akkori követelményeknek megfelelıen), de a szükségszerő késıbbi bıvítések során a környezetvédelmi követelményekre nem fordítottak kellı gondot (elmaradt alsó szigetelés), ezért az 1990-es évek második felében már látszott, hogy olyan átfogó megoldásra van szükség, ami kiküszöböli a korábbi hiányosságokat, és lehetıséget teremt a hosszabb távú késıbbi elhelyezésekre is ben elkészítették Szeged regionális hulladékgazdálkodási programját, mely megoldást kínált nem csak a város, de a térség mintegy harminc településének problémáira is. A több mint 3 milliárd Ft-os fejlesztés megvalósítására sikeres pályázatot nyújtottak be az ISPA elıcsatlakozási alaphoz. Az elészült beruházás nyomán mintegy 40 évre biztosított a hulladék elhelyezése. A Szolgáltató már 1997-ben kidolgozta a város szelektív hulladékgyőjtési koncepcióját. Ez hulladékudvarok kialakítását, a közterületi szelektív hulladékgyőjtı konténerek kihelyezését, illetve regionális hulladékválogató üzem építését jelentette (több mint 300 millió Ft értékben). A Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott sikeres pályázat nyomán (55 %-os állami támogatással) évben fejezıdött be szeptemberében több mint 50 hulladékgyőjtı sziget és 7 hulladékudvar biztosítja a szelektív hulladékgyőjtést és a kommunális hulladékok szakszerő elhelyezését. A folyamatos felügyelettel ellátott hulladékudvarok (helyükrıl, nyitva tartásukról a közszolgáltató szkht.hu címő honlapján az érdeklıdı közvetlenül is tájékozódhat) a lakosság számára mennyiségi korlátozással (napi 1 m 3 ) díjmentes elhelyezést biztosítanak. A szelektíven győjtött hulladékok a válogatómőbe, illetve a lerakóra kerülnek. A szelektív győjtési rendszer azokon a területeken, ahol az mőködtethetı kiegészül sárgazsákos szelektív győjtéssel is. A hulladékgazdálkodás egyik fontos elvét, a hulladék keletkezésének megelızését szolgálná, ha sikerülne a lakosságot ebben érdekeltté tenni. Ez több okból is fontos: az EU egyik kiemelt elvét a szennyezı fizet elv -et elıbb-utóbb meg kell valósítanunk. Ehhez mérni kellene a szolgáltató által az egyes háztartásokból elszállított hulladék mennyiségét. Aki kevesebbet ad át, az kevesebbet fizet. Ilyen gyakorlat esetén azonban félı, hogy még inkább megnıne az illegális hulladék elhelyezés. Így érthetı, hogy a szolgáltató egyelıre miért nem szorgalmazza az elv megvalósítását. Szegeden a helyzet jelenleg így pont az elvvel ellentétes: a szolgáltató nemcsak a szabványos edényzetben kitett hulladékot viszi el, hanem az edény mellé helyezett zsákokat is. Ez ellent mond az EU elvárásainak, de a hulladék legalább nem kerül az árokpartra vagy az erdıszélre. Ezek után érthetı, hogy miért nı folyamatosan a lerakott hulladék mennyisége. Ugyanakkor, ez a megoldás hosszú távon tarthatatlan. Valószínő, hogy a jövıben majd érvényesíteni kell a szennyezı fizet elv betartását. Egy másik szemléletbeli kérdés: már a vásárlásnál eldıl, hogy mennyi hulladékot termelünk, és ha nincs érdekeltség, ki fog környezetbarát (kevés, vagy jóval kevesebb csomagoló anyagot és potenciális hulladékot tartalmazó) terméket vásárolni? Az EU fontos célnak tekint, hogy csökkenjen a lerakásra kerülı szerves hulladékok mennyisége. Ezen a téren lehetıség lenne elıre lépni, hiszen a komposztálható hulladékok elhelyezésre csak a hulladékudvarokon (illetve a Sándorfalvi úti lerakón) van lehetıség. A kertes, családi házas övezetekben szünetel a korábbi barnazsákos győjtés, így az itt 80

8 képzıdött szerves hulladék nagyobb részben a kommunális lerakóra kerül. (Jobb híján esetleg fel kellene hívni a figyelmet a hulladékudvarokon való elhelyezésre.) Az illegális hulladéklerakókat a Környezetgazdálkodási Kht. rendszeresen felszámolja, s harcot folytat visszaszorításuk érdekében, azonban a társadalmi tudatosság hiányai, illetve a nem kellıen szigorú hatósági eljárások miatt, nem tud teljesen hatékonyan fellépni újraképzıdésük ellen. Folyékony kommunális hulladék végén Szeged város szennyvíz-csatornázottsága mintegy 80%-os volt, az igazi gondot azonban az összegyőjtött szennyvizek tisztításának hiányosságai jelentették. Hosszú idın keresztül a város szennyvizei tisztítás nélkül jutottak a Tiszába jelentısen rontva annak minıségét novembere óta mőködik a szennyvíztisztító mechanikai elıtisztító fokozata (megépült a szippantott szennyvizek fogadására alkalmas mőtárgy is, amely lehetıvé teszi a tengelyen beszállított szennyvíznek minıségi ellenırzése melletti elhelyezését, s ugyancsak elkészültek a magas tiszai vízállásnál szükséges átemelés berendezései, valamint a Holt-Tiszához csatlakozó vészkiömlı mőtárgy). Lényeges elırelépést azonban csak az ISPA pályázat segítségével megépült m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító telep jelentette, ami teljes biológiai tisztítási fokozattal épült meg, iszapkezeléssel, biogáz hasznosítással. Ez Szeged mellett a kistérség több településének szennyvíztisztítását is megoldja. A szennyvíztisztító megépítésével együtt jelentıs szennyvízcsatorna fejlesztés is történt. A beruházásokkal a város szennyvíz-csatornázottsága 96,5%-ra nıtt, ami a hazai nagyvárosaink között az egyik legnagyobb. A korábbi évek csatornázottsági hiányosságainak, valamint az illegális szennyvízbevezetéseknek és elhelyezéseknek leginkább a holtágak minısége látta kárát az elmúlt évek során. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja már korábban megtörtént, a legkritikusabb helyzetben levı Gyálai holtág rendbetétele viszont a jövı feladata. A helyzet javítására már több esettanulmány, megvalósíthatósági tanulmány készült, források hiányában azonban folyamatosan halasztódott. Ivóvízellátás. A mintegy 600 m vastagságú hidegvizes rétegösszlet a város 86 db közüzemi vízmőkútjának földtani szelvénye szerint 12 vízadóra bontható, melybıl a legelsı a talajvíztartó. A rétegvíz tároló szintek igénybevétele egyedi vízkivételek által történik. A város vízmőkútjai az számú ( m közötti) szintekre telepítették. A nagyváros vízfogyasztása jelentısen hatott a vízkészletek megújulását is jelzı nyugalmi vízszintekre. A város 1978-as 20 millió m 3 -es vízfelhasználása az 1990-es évek elsı felében 25 millió m 3 fölé emelkedett, s az intenzív vízkitermelések nyomán a nyugalmi víznyomásszintek süllyedni kezdtek, kutak a pozitív jellege ben megszőnt. Az 1992 óta erısen csökkenı vízkitermelés következtében viszont a rétegvíztárolók visszatöltıdése következett be. Szegeden a vizek telepenkénti ammónia-tartalma 0,9-1,4 mg/l között változik, és az arzéntartalom is több kútban 10 µg/l feletti, azaz a jelenleg kezelés nélkül szolgáltatott víz kifogásolt minıségő. Az arzén esetében a jelenleginél nagyobb vízigények mellett is az ivóvízminıség a jogszabály által adott átmeneti idıszakban biztosítható is biztosítható keveréssel. Végleges megoldást majd a regionális vízellátórendszer jelenheti. A város területén sok sekély mélységő fúrt kút mőködik. Ezek létesítésére az önkormányzat adhat engedélyt (30 m talpmélységig és maximum 500 m 3 éves vízkivételig). Az utóbbi idıben sok hidroforos házi vízellátó rendszert alakítottak ki és ezeket a rendszereket néhány helyen összekötötték a vízmő ivóvízellátó rendszerével. Ez a kapcsolat azonban veszélyes lehet a Szegedi Vízmő által szolgáltatott ivóvíz minıségére. Ha a hidroforos oldal nyomása nagyobb, mint a hálózati nyomás, akkor szennyezett víz kerülhet a hálózatba. További környezeti kockázatot jelent, hogy az ivóvízbázis területén több olyan magán üzemi kutat is fúrtak, melyek a m közötti rétegbıl vesznek vizet. Ezek egy 81

9 része már nem üzemel, de nincsenek szabályosan eltömedékelve, így esetlegesen veszélyeztetik az ivóvízadó rétegeket. További gondot jelent, hogy az ivóvízhálózat egy része elöregedett. A hálózat rekonstrukciója a Szegedi Vízmő Kft rekonstrukciós terve alapján folyik. Csapadékvíz-elvezetés. A csapadékvíz-elvezetı hálózat állapotának felmérése 1999-ben készült el és még ekkor kidolgozták (VVB Kft.) a város egész területére kiterjedı csapadékvíz elvezetési koncepciót. Ennek elsı üteme 2003-ra készült el. A II. ütem ben folytatódott Baktóban és Alsóvároson, várhatóan 2006-os átadással. Napjainkra a város belterületén többnyire megoldódott a csapadékvíz-elvezetı hálózat mennyiségi hiányossága. Gondot jelentenek viszont több felé az elvezetı-rendszer hiányosságai, mőködési zavarai miatt az elfolyó csapadék egy része a szennyvízhálózatba kerül (Móraváros és Alsóváros területén egyesített csatorna van, s marad is), így nagy csapadékok esetén kapacitásproblémákat okozhat, és zavarja annak megfelelı mőködését. Nagy csapadékok idején többször elıfordul az is, hogy a lefolyók elszennyezıdése akadályozza az esıvíz csatornarendszerbe való jutását. Ugyancsak figyelmet érdemelne a záportározók környezetének rendszeres rendbetétele (bár ezen a téren is jelentıs elırelépés történt. Külterületen új problémaként jelentkezett az autópálya építések nem körültekintı megvalósítása: a földmunkák során nem voltak tekintettel sokszor sem a lejtési viszonyokra, sem a belvízelvezetı csatornák megfelelı kiváltására. Így például már az építéssel egy idıben is jelentıs belvízelöntéseket okozott az építkezés. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. Szeged jelentıs regionális központ és fontos turisztikai célpont. Közcélú zöldfelületek mennyisége kevés, állapotuk igen változatos: vannak szépen gondozott, szemet gyönyörködtetı részek és lehangoló területek egyaránt. Komoly gond, hogy a város saját korábbi elképzeléseit (rendezési tervét) felülírva jelentıs zöldterületeket vont ki, helyüket egyre többfelé a lakó- és szolgáltató területek beton felületei foglalják el. A város zöldterületeinek gondozását és a településtisztasági feladatokat 2001 végétıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi, munkájuk azonban költségvetésfüggı, s a lakosság hozzáállása is alapvetıen befolyásolja eredményességüket. A város központi részein jelentıs 2001 óta tartanak az idıs parkok rekonstrukciós munkái. Évente megtörténik a Széchenyi tér fáinak tápanyag utánpótlása, a kivágott fák helyére új, honos platánfák ültetése. A tér nagy része megújult, automataöntözéssel látták el, újra füvesítették, látványos virágzó növényekkel telepítették be. Korábban megtörtént a Mátyás tér felújítása. Szép látványt nyújtnak a Kodolányi fasoron telepített árnyékkedvelı növények. Az újszegedi Liget rekonstrukciója is halad, elkészült a Stefánia park nagyobb részének felújítása. A belvárosi közlekedési rekonstrukcióhoz kapcsolódva jól sikerült a Dugonics téri körforgalom zöld szigeteinek kialakítása. A többi belvárosi park szintén megújult. Az elöregedı fák folyamatos cseréje is megvalósul. A felsorolt jó példák ellenére a parkok biológiai és mőszaki állapota sokfelé erısen leromlott. Különösen vegyes képet mutatnak a lakótelepek parkjai: a korszerő játszóterek mellett nem ritkák a lepusztult, vandál rongálások nyomait mutató, hosszú évek óta magukra hagyott berendezési tárgyak. Jól mutatja ez azt is, hogy egy-egy helyi közösség mennyire tartja magáénak közvetlen környezetét. A város turisztikai megítélése szempontjából a kiemelt parkok mellett rendkívül fontos a bevezetı utak növényesítése, hiszen a városról ez az elsı kép az ide látogatónak. Az új nyugati elkerülı út révén szép látványelemet kapott a Röszkei és Bajai úti körforgalom. A repülıtér közelsége miatt fontos tervezési feladat volt, hogy felülrıl is szép látvány legyen az. Ettıl függetlenül szorgalmazni kell a Szeged és a környezı települések 82

10 közötti utak fásítását és cserjetelepítését. Ez fontos lenne a por megkötése szempontjából is, hiszen az út menti növényesítés az erdısítés szerepét is betöltheti, és egyik fontosabb kistérségi pályázati elem lehet. A szálló por csökkentése miatt az 1980-as évek óta már többször megfogalmazódott az erdısítés fontossága. Ez hosszú ideig nem jutott el a megvalósulásig. Ezért nagy jelentıségő, hogy elindult Szeged város erdıtelepítési programja. Általában elmondható, hogy a közterületek takarítása megoldott, a hulladékgyőjtık ürítése a frekventált helyeken megfelelı. Gond viszont, hogy a járdák szinte mindenhol (de fıleg a tömegközlekedési megállókban) szemetesek, eldobott csikkektıl tarkállanak. A járdák és parkok sokfelé a kutyasétáltatás nyomait mutatják. Hihetetlen, de szinte nem találni egyetlen olyan lámpaoszlopot, tömegközlekedési megállót, ahol ne díszelegnének plakátok foszladozó halmazai. Határozottabb fellépésre lenne szükség a plakátok kiragasztói ellen. A gondozott zöldfelületeket sem kímélik a rövidítı gyalogösvények, kitaposva onnan a gondosan elültetett növényeket. Természetvédelem. Szeged közigazgatási területe kedvezı fekvése miatt jelentıs természeti értékekkel rendelkezik. A Maros hullámtere a Körös Maros Nemzeti Park területe, a Fehér-tó és környezete a Pusztaszeri Tájvédelemi Körzet része, de fellelhetık itt ex lege védett szikes tavak és kunhalmok is. Régebb idı óta védett Szegedi Fővészkert, a Takaréktár utcai páfrányfenyı, a Dorozsmai Nagy-szék. Az 1990-es évek második felében kapott védettséget a Maty-éri-tó. Az 2002-tıl lett védett több értékes fasor, illetve fa: Tisza L. krt. és Dóm tér (ostorfa fasor), József A. sgt., Fı fasor és Népkert sor (platán fasor), Arany J. és Berzsenyi u. (páfrányfenyı sor), Hajnóczy u., Gogol u. (japánakác sor), valamint a Tömörkény u., Béla u. és Kazinczy u. kétoldali fasorai, a Révai u. nyugati fasor. Bár már hosszabb idı óta aktuális volt, az 1990-es évek végén végrehajtott rehabilitáció után, ugyancsak 2002-ben lett védett a Vadaspark. A terület alapját az 1950-es évek elején telepített 40 hektárnyi vegyeserdı (kocsányos tölgy, juhar, szil, hárs, stb.) és a Sancer tavak kiterjedt vízfelülete adja. (A tavak egy része a város körtöltésének építése során keletkezett.) A Vadaspark 1989 óta fogad látogatókat. A terület védetté nyilvánítására az ben végrehajtott rehabilitáció után kerülhetett sor. A fenti védett területek közül legnagyobb gond a Fővészkert esetében mutatkozik. A park a Szegedi Egyetem egyik egysége, de az utóbbi évtizedben az oktatás szőkülı anyagi lehetıségei nyomán pusztán fenntartásának alapfeltételei biztosítottak. A fenntartásra, fejlesztésre jutó pénzek hiánya, valamint a belvizek károkozása nyomán kiszáradó növényzet pótlásának hiányosságai visszavették a terület látványértékét, s bár például itt van Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya, fenntartások nélkül nehéz az igazi turista látványosságok közé sorolni. Fontos lenne, hogy a város és az Egyetem fogjon össze abban, hogy a Fővészkert igazi ékessége lehessen Szegednek. A város körüli véderdık (71 hektár) gondozását a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. Ezek területének bıvítése mindenképpen indokolt. A város ÉNy-i határában elıforduló mozaikos táj sok természeti értéket ıriz. Itt a környezetkímélı gazdálkodás megvalósítására kell fokozott figyelmet fordítani (agrár környezetvédelem szerepe). Viszonylag új fejlemény, hogy Szegednek januártól hatályos rendelete van a helyi jelentıségő védett területekrıl (35/2009. rendelet). Ennek mellékletei aktualizálják a védett helyi természeti értékeket (fasorok, egyedi fák, parkok, természetvédelmi teröletek). A városban folyamatosan készül a védelemre javasolt területek felmérése (pl. Körtöltés körüli erdı), a védetté nyilvánításuk elıkészítése, melyek finanszírozására a Környezetvédelmi Alap elıirányzatból kerülhet sor. A védett területek bıvítése a város fontos törekvése. Ez azonban esetenként a tulajdonosok ellenállásával találkozik. (Ilyen tapasztalható például anyagunk leadásakor a Maty-ér környezetében.) 83

11 Talajok. A Szeged környéki talajok jellemzı genetikai típusai a következık: o Szegedtıl ÉK-re szikes talajok, azon pedig nehéz mechanikai összetételő szolonyeces réti talajok a jellemzıek. o A várostól Ny-ra esı, Újszegedi területeken a fiatal ún. nyers öntés talajok a jellemzıek. o A D-i területrészeken (a szıregi, gyálaréti, szentmihályteleki városrészekben) a réti talajok dominálnak, o K-ÉK-en a jó minıségő alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok fordulnak elı természetes genetikájukban. Ez a természetes állapot a város kiskertes régióját elhagyva, az ipari és szolgáltató területeken keresztül a városközpont felé haladva egyre inkább módosulni látjuk, és az antropogén talajokra jellemzı tendenciák felülírják a természetes talajokra jellemzı morfológiai képet. Szeged esetében még egy sajátos tényezı is hatással volt a város belterületi talajainak alakulására: az 1879-es pusztító árvíz következtében a város területén jelentıs feltöltések történtek, a Kiskörúton belüli területeket pl. helyenként 4 5 méter vastagon töltötték fel. A talajok kémhatása egységes képet mutat: a ph 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. Az Arany-féle kötöttséget vizsgálva vályog, agyagos vályog fizikai talajféleség kategóriájába sorolható a minták többsége. Miután a nehézfémek talajbeli mobilitását elsısorban ezen fenti tényezık befolyásolják, ezért fontos e talajparaméterek értékelése az ember felé irányuló expozíciós utakat tekintve (növény általi felvehetıség tápláléklánc, talajvíz öntözés növény tápláléklánc stb.) is. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 ph értéket meghaladja, a humusztartalom, s a kötöttség is magas értékeket mutat elmondható, hogy magas toxikus elem megkötı képességgel, környezetvédelmi pufferkapacitással rendelkeznek. A város talajainak vizsgálatát a korábban ismertetett kettısség miatt kettéosztva célszerő megtenni: a belváros, lakótelepi városrészek és ipari területek erısen átalakított talajai, valamint a külváros ill. városi agglomeráció kevésbé átalakított, természeteshez közeli állapotban fennmaradt talajai. A belváros, lakótelepi városrészek ill. ipari területek talajának szennyezettségérıl általános képet az ipari és közlekedés eredető nehézfémek térbeli elterjedésének vizsgálatával nyerhetünk. A vizsgált (SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) hét nehézfém esetében a feltalaj szennyezettségének mértéke változatos képet mutat (6. táblázat). A begyőjtött minták esetében a Pb, Zn, Cr, Ni csak 2-3 mintavételi helyen, míg a Cu esetében minden minta elemtartalma meghaladja a hatályos rendeletben * megfogalmazott megengedhetı maximális mennyiséget, azaz a B értéket. A mért értéket az antropogén terheléstıl mentes talajokra vonatkozó értékekkel összevetve megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak, parkjainak terheltsége, azaz a város háttérszennyezettsége igen jelentıs. Az egyes mintavételi helyeket figyelembe véve szembetőnı, hogy a Szıregi út menti játszótéren és a Belvárosi-híd újszegedi felhajtójánál vett minták minden fém esetében a városi talajokra vonatkozó határértéket meghaladó nehézfémtartalmat mutatnak! Ezen mintavételi pontok régóta nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok közelében vannak, és nincs olyan természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely annak hatását leárnyékolná. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésrıl tanúskodik. A talajhasználatot is figyelembe vevı határérték lista alapján a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket (6. táblázat) Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. Ezen adatok a város bizonyos részeinek fokozott háttérszennyezettségére hívják fel a figyelmet! * 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rend. (A felszín alatti víz és a földtani közeg védelméhez szükséges határértékekrıl) 84

12 6. táblázat. Szeged város talajainak nehézfém-szennyezettsége (ppm) * (Forrás: SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) Cd Co Cr Cu Ni Pb Zn Városi talajok átlagos 0, ,6-37,3 66 nehézfémtartalom (0-10 cm) 1. Antropogén terheléstıl mentes 0,1 0, talajok átlagos nehézfémtart. 2. Javasolt határértékek a talajhasználat függvényében - gyermekjátszó 3. Javasolt határértékek a talajhasználat függvényében park, pihenı terület 3. Szegedi zöldterületek talajainak 1,8 46,8 17,5 270,4 30,2 47,0 109,8 átlagos nehézfémtart. Szegedi zöldterületi talajok ,9 9,2 11, nehézfémtart. minimális értéke Szegedi zöldterületi talajok 13,3 69,8 73,5 509,0 59,0 332,8 650,6 nehézfémtart. maximális értéke Talajokra vonatkozó B szennyezettségi határérték 4 1. Fiedler, Rösler, Brümmer et al Kloke, /2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A város kertvárosi részében jelentkezik a szennyvizek okozta talaj (talajvíz) szennyezés. Az elöregedett, sérült csatornák ill. az illegális szennyvíz elhelyezés miatt fıként a korábban csatornázatlan részeken a talajvíz és a talaj elszennyezıdésével is számolni kell. Ezen területeken a nitrát koncentráció jelentıs növekedése mutatható ki. A Szeged környéki külterületeket és agglomerációs térséget vizsgálva az alábbi megállapítások tehetık: Szegedtıl ÉNY-ra és É-ra az autópályák építésével kapcsolatos intenzív munkálatok a talajokat is igénybe vette. A humuszmentésre és a munkálatok végeztével a környezı területek talajállapotának visszaállítására is figyelemmel kell lenni. Komoly problémát jelent az Öthalmi úti volt szovjet katonai objektum, ahol nagy területek szennyezıdtek el oly mértékben, hogy azok kárelhárítási beavatkozás nélkül nem hasznosíthatók. Ezen kárelhárítási intézkedések folyamatban vannak. Szentmihály környékén gyakoriak a mély fekvéső területek, melyek belvíz érzékenyek. A hatékony mezıgazdasági mővelést a hosszan tartó belvíz sok helyen akadályozza. Gyálaréten mőködik a város szennyvíztisztító telepe. A hulladéklerakót felszámolták, hasonlóan a többi kis települési hulladék lerakóhoz, területe rekultivációra kerül. A Holt-Tisza mentén, roncsolt, vízállásos területeken gyakran megfigyelhetı kommunális és esetenként termelési hulladékok illegális lerakása. A Tiszától keletre öntés réti és réti talajok dominálnak. Több meliorált táblát találunk a térségben, melyek karbantartása fontos talajvédelmi feladat lenne. A térségben jellemzı a virág, elsısorban rózsa kertészet. Szıreg környékén a réti és öntés réti talajokon szintén a dísznövény kertészet dominál. Tápé és Nagyfa térségben található réti talajok jelentıs részén szintén csak a korábbi meliorációs beruházásoknak köszönhetı a hatékony mezıgazdasági mővelés. Tápé térségére * az értékek összes fémtartalomra vonatkoznak 85

13 jellemzı továbbá a nagyobb mérető állattartó telepek jelenléte, melyeknek hígtrágya-kezelése jelentıs talaj- és talajvíz védelmi kockázatot rejt. Szegedtıl északra esı területeken jellemzı az üvegházas gazdálkodás, melyekben itt nem talajon, hanem termesztı közegen folyik a növénytermesztés. A 47-es úttól Ny-ra esı területeken jó minıségő csernozjomon gabonatermesztés dominál, ami keletre haladva réti majd szikes talajba megy át (halastavak). Jelentıs talaj- és talajvíz szennyezés kockázatát (elsısorban nitrát szennyezés) rejti magában a sándorfalvi úti sertéstelep, melynek hígtrágyáját egy aládrénezett hígtrágya tároló tóba engedik. Az így megtisztított szennyvizet a Lıportéri csatornába vezetik (jelentıs szaghatás is). Energiagazdálkodás. A Szegeden a korszerő főtéssel ellátott lakások aránya kiemelkedıen magas. A gázhálózat, hasonlóan az ivóvízéhez szinte teljes körő. A lakások főtésében azonban a gáz mellett jelentıs a távfőtés aránya, amely részben termálenergia hasznosítással történik. A környezetvédelmi célú fejlesztéseknél így nem a mennyiségi, hanem az energiatakarékossági szempontok játszanak már évek óta fontos szerepet. Ezen a téren a SZETÁV Vagyonkezelı Kft., az ALFA-NOVA Kft. és a Szegedi Hıszolgáltató Kft. megállapodása szerint 2001-ben indított fejlesztési energetikai eredményei kézzelfoghatóak: a növekvı hıszolgáltatást kevesebb földgáz felhasználásával érték el. Szeged országosan is példamutató volt a geotermikus energia hasznosítása terén. A jelentısebb kommunális hasznosítás már 1963-ban megkezdıdött (Odessza lakótelep), majd az 1990-es évektıl ütemesen bıvült (Felsıváros 1995, Makkosháza 1997, 1998). Ezek hıcserélın keresztül lakóépületeket és intézményeket láttak el közvetlenül a meglévı használati melegvíz-rendszereken keresztül. Sajnos 2004-tıl kezdıen az utóbbiak üzemelését leállították (gazdasági megfontolások miatt), így miközben Csongrád megyében (Hódmezıvásárhely, Makó, Mórahalom, stb.) a geotermikus energia hasznosítása fellendülıben van, Szegeden remélhetıleg csak átmenetileg visszaesett! Az energiafelhasználás racionalizálását egyéb programok segítették. A korszerőbb, környezetkímélı energiagazdálkodásnak persze további biztató lehetıségei vannak. Pl. az ATI-KTVF irodaházánál kialakított hıszivattyús energiahasznosítás már több éve megvalósult. Szegednek és környezetének, mint az ország egyik legnapfényesebb tájának jó hasznosítási lehetıségei vannak a napenergia terén. Igaz a helyi tapasztalatok kissé vegyesek. Az energiafelhasználás korszerősítése terén jelentıs költségmegtakarítást jelent a városnak a közvilágítás 10 éves korszerősítési programja. Ennek keretében 1999-tıl kezdıdıen közel tízezer korszerőtlen higanyégı cseréjére kerül sor, ami jelentıs (teljes megvalósuláskor évente közel 100 millió Ft) költségmegtakarítást jelent, s ezzel együtt a csere környezetbarát megoldás. Helyi közlekedés. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) levegıtisztaság-védelem fejezete szerint: a közlekedés egyértelmően a legnagyobb légszennyezı forrássá vált az elmúlt idıszakban. Ez a folyamat különösen kritikussá vált a nagy átmenı forgalmat bonyolító településeken, így Szegeden is. Közlekedésszervezés. Szeged közlekedési helyzetét számos ellentmondás jellemzi. A tömegközlekedés kiépítettsége (területi lefedettség, járatszám) beleértve a külsı városrészek és a környezı kapcsolódó településeket is jónak mondható. A fıbb utak áteresztı képessége átlagos körülmények kötött megfelelı (lenne). Az összehangolt jelzılámpa rendszer (ha megfelelıen üzemel) ütemes forgalom lebonyolítását képes biztosítani. A jelentıs átmenı forgalom, a kivédhetetlen csúcsforgalmi idıszakok azonban Szegeden is gondokat (pl. fokozott lég- és zajszennyezést) jelentenek különösen néhány kritikus helyen (Belvárosi híd, Mars tér, Dugonics tér, Klinikák, frekventált belvárosi általános iskolák környezete). Komoly gond a kerékpáros közlekedés helyzetének rendezetlensége. 86

14 A Szegedet (illetve annak központját) elkerülı közúti fejlesztések (M5 országhatárig, nyugati elkerülı út, a befejezéshez közeledı M43-as elkerülı szakasza) az átmenı forgalom csökkenését eredményezik (légszennyezés csökkenés), de a helyi munkába járással járó csúcsforgalmi nehézségeket nem fogja megoldani. Éppen ezért mindenképpen indokolt lenne a közlekedésszervezésbıl adódó lehetıségeket kihasználni. Ennek részeként fontos lenne elérni a közlekedési szokások megváltozatását (amihez viszont feltételeket is kell teremteni), illetve megkeresni azokat a sokszor apró lehetıségeket, amelyek enyhíthetnék a problémákat. A belterületi közutaknak 96 %-a burkolt (ami a szennyvízhálózat fejlesztésével párhuzamosan jelentıs fejlıdést mutat az utóbbi tíz évben), de jelenleg is folyó útrekonstrukciók, nagy építkezések miatt jelentıs az úthálózatra jutó szennyezıdés. A burkolt utak minısége is sok kívánnivalót hagy maga után: sok az igen rossz minıségő szilárd burkolat, de még az egyébként jó minıségő fıutakon is jelentkeznek egyedi gondok (pl. tipikus a csatorna fedelek rossz helyzete baleset- és kárveszély). A balesetveszélyes csomópontok átalakítása (több esetben körforgalmak kialakítása), a forgalom zavartalanságát elısegítı tömegközlekedési megállók (pl. öböl-építés), gyalogosvédı szigetek építése évek óta folyik a városban, ami javította a közlekedés biztonságát. (Igaz a Kossuth sugárúton kialakított nagy körforgalom elsı találkozáskor feladja a leckét, így jelenleg sok a koccanásos baleset, fıként az átmenı forgalom részvevıi miatt.) Az építések során nem elég a szőken vett közlekedésépítési feladatot megoldani, hanem rendezni kell a környezetet is, s közmőfelújításokat kell a munkához kapcsolni. Jó példa erre a Dugonics téri csomópont, amely a közlekedési feladat megoldásán kívül számos halogatott, városképi szempontból jelentıs munka elvégzését is elımozdította. Így vált lehetıvé a korábban használatból kivont, felhagyott légkábelek lebontása, a használhatatlanná vált utcabútorok eltőntetése, cseréje, a megmaradó korlátok, oszlopok festése, kiterjedtebb zöldterületi rekonstrukció, a terület értékét növelı új elemek (pavilonok, kerékpártartók) telepítése. A város megváltozott belsı forgalmának levezetése új nyomvonalú útpályák megépítését is szükségessé teszi, s ugyancsak fontos feladat a lakóterületek utcáin jelentkezı forgalom csillapítása. Tömegközlekedés. A városi tömegközlekedés környezeti hatásait figyelembe véve nem mindegy, hogy milyen motor hajtja ezeket a közlekedési eszközt. Nemzetközi vizsgálatok szerint a jármővek 1 km-re vonatkozó környezetterhelési pontszámai alapján, ha a dízelmotoros jármő kibocsátási értékét 100 %-nak tekintjük, akkor a gázmotoros 17 %, a villamos/trolibusz pedig csupán 1,4 % hatást fejt ki a városi környezetre. Éppen ezért fontos az elektromos meghajtású jármővek preferálása, az autóbusz közlekedés esetében pedig, a dízeleszközök kiváltása gázmotorosokkal. A városban a tömegközlekedést két vállalat (Szegedi Közlekedési Társaság és a Tisza Volán) mőködteti. Jelenleg elektromos meghajtású tömegközlekedési eszközök a város belsı területein mintegy 40 km hosszúságban üzemelnek (4 villamos és 4 trolibusz), a hálózat bıvítése és korszerősítése EU-s forrásokból jelenleg is zajlik (Szeged elektromos közösségi közlekedés fejlesztése project). fenti okok miatt késıbbi bıvítésük megfontolandó. Az autóbuszjáratok száma közel 40, és lényegében az egész város területét lefedi. Ezeket a közlekedési lehetıséget tovább bıvítik a környezı településekre közlekedı, de szinte helyi járati gyakorisággal közlekedı járatok. Folyamatosan zajlik a villamos pályatestek felújítása, a közlekedési eszközök korszerősítése is: gázmeghajtású buszok számának növelése, illetve alacsony padlójú eszközök forgalomba állítása a mozgáskorlátozottak érdekében (említést érdemel, hogy ez utóbbiak menetrendjét a Szegedi Közlekedési Társaság a honlapján is szerepelteti). Az SZKT a jármőpark korszerősítése érdekében saját tervezéső jármőveket is épít. Kerékpáros közlekedés. A város hozzávetılegesen 40 km hosszúságú kerékpárúttal rendelkezik. A hálózat kiépítése 1985-ben indult, s azóta évente eltérı mértékben, de folyamatosan gyarapodik. A fejlesztéseket segítendı az önkormányzat Kerékpárút Alapot is 87

15 létrehozott 2001-ben. A kerékpáros közlekedés igen kis aránya a város közlekedésében azonban sejtetni engedi, hogy valami nagyon nincs rendben: nem igazán kedvezı társadalmi elfogadottsága, nincs megoldva a kerékpárok biztonságos tárolása, de legjelentısebb gondot a kerékpárút-hálózat igazi hálózat-jellegének hiánya, s emiatt a fokozottabb balesetveszély jelenti. Pedig a gyakorlati felmérések azt mutatják, hogy a kerékpár az esetek többségében nem jelent lassabb elérhetıséget, s nem jár környezetszennyezı anyagok kibocsátásával sem. Szeged egyetemi város jellege jó lehetıséget kínálna arra, hogy a nagy létszámú diákság rendszeres közlekedését kerékpárral bonyolítsa. Szeged az országban elsıként csatlakozott az Európai Autómentes Nap programhoz. Ennek igazi társadalmi elismertetése azonban még napjainkban is igen kétséges. A kerékpáros közlekedés egyik nemzetközi útvonala (Euro-Velo 11) szintén érinti Szegedet, ami jó lehetıség, de nagy kihívás is mind a térségi kapcsolatok minıségi színvonalú kialakításában, mind a megfelelı fogadókészség biztosításával (tárolók, szóróanyagok). Parkolás. Szegeden több mint 47 ezer személygépkocsi és hétezer tehergépjármő van, s a város regionális központ jellege, valamint a szuburbanizáció fokozódása (sok szegedi munkavállaló költözött ki a környezı településekre) miatt egyébként is vonzza a gépjármőforgalmat. Ez jól látszik a parkolás gondjaiban. A városi parkolás rendszer a túlzsúfoltság valamilyen kezelését volt eredetileg hivatott megcélozni (normális esetben erre találták ki a fizetı parkolási szisztémát). A szegedi rendszer azonban súlyos zavarokkal terhelt alig tekinthetı többnek, mint bevételi forrásnak. A fizetı területeket ugyanis nagyon asztal mellett jelölték ki. Egyébként nehezen lehetne magyarázni, hogy egyes kis forgalmú mellékutcák üresek (mert fizetısek), miközben a parkoló autók kétsávossá szőkítenek drága pénzen kialakított négysávos fıutakat (nem fizetıs jellegük miatt) komoly baleseti kockázatot is okozva (ugyanis a betorkolló utakról a parkoló jármővek miatt nem látható a forgalom). Az egészségügyi intézmények környékén komoly gond a parkolás még fizetısen is, viszont a felépült belvárosi parkolóház kihasználatlan (nem is csoda, hiszen megfelelı tájékoztató táblák híján az ideérkezık nem is tudnak róla). Néhány elemében mindenképpen újra kellene gondolni a rendszer mőködését, a kecse-káposzta elvet, valamint a közlekedés biztonságát is figyelembe véve. Zaj. Szegeden hosszabb idı óta vannak zajra vonatkozó mérések. Ezekre az általános felméréseken túl gyakran a különbözı panaszok nyomán került/kerül sor. Egy átfogó értékelés érdekében 2003-ban Szeged Önkormányzata Magyarországon elsıként zajtérképet készíttetett a 2002/49. EU direktívának (Environmental Noise Directive 2002/49/EC) megfelelıen (s ugyancsak 2003 végén alkotta meg a város zajrendeletét is). A zajtérképezés során több, egymással részben összefüggı térkép (zajterhelési, konfliktus és érintettségi térképek) készült nappali és éjszakai idıszakra. A zajterhelési térképek bemutatják, hogy mekkora a zajszint egy adott területen (5dB-es beosztású térképeken). A zajterhelési térképekre vetített határértékek mutatják a konfliktus zónákat az ún. konfliktustérképeken. Az érintettségi térképeken a zajterhelés által érintett lakosság száma is meghatározható. Az utóbbi térkép a legnagyobb segítség a döntéshozóknak, hisz megmutatja, hogy mely területeken kell legsürgısebben intézkedni. A zajtérképek készítése során a közlekedési eredető (közút, vasút), valamint az ipari eredető zajkibocsátást vették figyelembe. (A zajfelmérés idıszakában a direktíva elıírása szerint a repülıtér zajkibocsátását még nem kellett figyelembe venni, idei bıvítés miatt azonban késıbb jelentısebb zajterheléssel kell majd számolni!). A zajszint felmérését közel 50 csomópontban történt forgalomszámlálás alapján zajszint mérésekkel alátámasztva végezték el. A térképek elkészítéséhez modellt alkalmaztak. A nappali közúti zajterhelés fıleg a forgalmas körutakon és sugárutakon haladja meg a db-es értéket (az egészségügyi határérték db). A zajterhelés a belvárosban, 88

16 valamint a külsı körút és a fontos csomópontok környezetében a legnagyobb. Az éjszakai zajterhelés általában db-el alacsonyabb a nappali értékeknél (16. és 17. ábra). 16. ábra. Szeged közlekedés okozta zajterhelése nappal 17. ábra. Szeged közlekedés okozta zajterhelése éjszaka A Tisza Lajos krt. felújított szakaszán ma már csak a személygépkocsi, valamint a buszforgalom jár jelentıs zajjal. A villamos sínek rekonstrukciójával a korábbi zaj- és rezgésterhelés megszőnt, illetve lecsökkent. A további villamos pálya-felújítások (Bem utca, Anna-kút), valamint az alacsonyabb zajkibocsátású új buszok mőködtetése tovább csökkentik a tömegközlekedés zajterhelését. 89

17 A jogszabályi feltételeknek megfelelıen elkészült Szeged stratégiai zajtérképe (letölthetı a címrıl). A térkép fıként a nagy forgalom miatt indokolt a városon áthaladó átmenı forgalom miatt. Az érintett területek a nagykörút, az 5- ös út bevezetı szakasza, illetve a 43-as út kivezetı szakasza, valamint az 55-ös út városi szakasza. A megvalósult, illetve a befejezés elıtt álló közúti fejlesztések (M5, Ny-i elkerülı út, M43-as) nyomán az átmenı forgalom melyben igen jelentıs a nagy zajhatású kamionforgalom jelentısen csökkeni fog, s ez fıként az éjszakai órában jelent majd érzékelhetı javulást. Ezek a fejlesztések oldják majd meg a RO-LA terminál miatt keletkezı zaj gondot is. Az ipari zajforrások nem jelentenek általános problémát, kisebb gond inkább a lakótelepi hıközpontok környezetében jelentkezik. Szeged fontos kulturális és turisztikai központ, s ez fıként a nyári idıszakban sok jelentıs, zajhatással is együtt járó szabadtéri rendezvényben is megnyilvánul (Szabadtéri játékok, SZIN, koncertek, fesztiválok, az ezekhez gyakran kapcsolódó tőzijátékok, stb.). Ezek ugyan alkalmi (jogos) panaszokat is kiváltanak, mégis inkább a város szerepének természetes velejárójaként célszerő kezelni. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. Szeged belterületén más jelentıs nagyvárosokkal összevetve kevesebb jelentıs, katasztrófa helyzetet elıidézı potenciális veszélyforrás kevés található. Ilyenek a tőzveszélyes anyagok/üzemanyagok az azokat forgalmazóknál, illetve a nagyobb jármőparkkal rendelkezı gazdasági társaságoknál. Mérgezı vegyi anyagok, oldószerek elsısorban a vegyipari tevékenységet folytató vállalkozások telephelyein találhatók nagyobb mennyiségben (Medikémia, Florin, Phoenix, stb.). Az említet anyagok mennyisége, valamint a vállalkozások szakmai felkészültsége és a rendszeres hatósági kontroll eredményeként kevéssé valószínősítı a belterületen katasztrófahelyzet kialakulását. A szénhidrogén kutatás (fúrás) visszaszorulásával a kútkitörések, mőszaki balesetek valószínősége a minimálisra csökkent. A város egészét érintı katasztrófahelyzet kialakulása elsısorban egy nagyobb árvíz esetén várható. A 2006-os árvíz ráirányította a figyelmet a belterületet védı partfal gyöngeségeire. Így ma már nyilvánvaló a szakemberek számára, hogy a belvárosi szakasz védelmi képességét halaszthatatlanul meg kell erısíteni. A biztonság fokozását jelentheti a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programban szereplı Szeged környéki (valójában Dóc határában) kialakítandó árvízi tározó. További környezeti kockázatot jelentenek: a jelentıs tranzitközlekedés, a kıolajipari termékvezetékek meghibásodásából adódó szennyezések, illetve a évi ciánszennyezés példája alapján területen kívülrıl érkezı vízszennyezések. A környezeti hatásokból bekövetkezı katasztrófa-helyzetek kezelésével a katasztrófavédelem területi szervezetei, a védelmi tanácsok, illetve az illetékes szolgálatok (polgári védelem, tőzoltóság, rendırség, stb.) feladatukból adódóan foglalkoznak. 90

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió

Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió központja. Közlekedés földrajzi helyzete jó (fıút, elkészülés

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország

Részletesebben

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt Tiszasziget A Szegedtıl mintegy 15 km-re fekvı, közúti határátkelıvel rendelkezı település számottevı és folyamatos népességnövekedést mutat (2003 és 2008 között is több mint száz fıvel nıtt a népesség).

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 47 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem A felsorolt jellemzık közül elsı az ún. jármőkésedelem (az útkeresztezıdésen való áthaladás idıvesztesége).

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA

TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA 1/5 TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LEVEGŐMINŐSÉGI TERV a LÉGSZENNYEZETTSÉG JAVÍTÁSÁRA BÉKÉSCSABA ZÓNACSOPORT TERÜLETÉN 2014-2020. Gyula, 2013. december 2/5 Békéscsaba

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével

A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével A porszennyezettség és annak szabályozása a civil szervezet szemével Lenkei Péter Levegı Munkacsoport Budapest, 2010. október 4. Egy kis történelem PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (i.e.430) Plataiész városának

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Befejezıdött a szennyvíztelep felújítása Zalaegerszegen. A szennyvíz tisztítása során klór helyett UV-fényt használnak, ívóvíz minıségő víz kerül a tisztítómőbıl

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról.

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról. Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E a talajterhelési díjról. Egységes szerkezetbe foglalta Berta Sándorné körjegyzı Zalaszántó község Önkormányzatának

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek -

T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-252 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - Sárospatak város környezeti

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez A ELİTERJESZTÉSE a Pécs Város területén a kötelezı hulladékkezelési közszolgáltatásba bevont gazdálkodó szervezetekre, intézményekre és magánszemélyekre érvényes hulladékkezelés közszolgáltatási díjainak

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k

2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k Pomáz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k Sor- szám M e g n e v e z é s 2008-2010. évi 2010. évben elmaradt feladatok Elızı években 2011. évre vállalt

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A következıkben vázlatosan, a teljesség igénye nélkül megkíséreljük bemutatni

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

123. számú bizottsági elıterjesztés. Tájékoztató a térfigyelı kamerarendszer kezdeti mőködésérıl. Tisztelt Bizottság!

123. számú bizottsági elıterjesztés. Tájékoztató a térfigyelı kamerarendszer kezdeti mőködésérıl. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Bizottság! Tájékoztató a térfigyelı kamerarendszer kezdeti mőködésérıl A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a legutóbbi ülésén felkérte a Polgármesteri Hivatalt, hogy készítsen tájékoztató anyagot

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJE TÁJÉKOZTATÓ

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJE TÁJÉKOZTATÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJE TÁJÉKOZTATÓ a 2013. évi környezetvédelmi hatósági ellenırzési tevékenységrıl 2013. évben a környezetvédelmi hatósági ellenırzések - az év elején meghatározott

Részletesebben