Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió"

Átírás

1 Szeged A kistérség központi települése az utóbbi évtized népességcsökkenése nyomán az ország 5. legnépesebb települése, a Dél-Alföldi régió központja. Közlekedés földrajzi helyzete jó (fıút, elkészülés elıtt álló autópálya, Tisza), de a jelentısebb nemzetközi vasúti kapcsolat hiánya érezhetı. Hazai is nemzetközi szerepe is erısödı, fekvésének köszönhetıen kiváló logisztikai lehetıségekkel rendelkezik. A rendszerváltozást követıen viszont általános gazdasági ereje az országon belül csökkent, hagyományos élelmiszeripara és könnyőipara egyaránt veszített szerepébıl, ugyanakkor jelentısen nıtt a szolgáltató szektor. Bár a város belsı szerkezete is átalakul (24. ábra), Szeged vonzáskörzetében zajlik a szuburbanizációs folyamat: egyre többen költöznek a környezı, lazább beépítéső településekre. A város a régió oktatási és kutatási központja jelentıs fejlıdési lehetıségekkel. A város környezeti állapota több szempontból lényegesen javult. A megújult arculatot öltött belváros igazi turisztikai látványossággá vált. Két sikeres ISPA program segítségével nemcsak Szegeden, de a kistérségben is minıségi változás következik be a hulladékgazdálkodásban és a szennyvízcsatornázásban. A város elsık között készített az országban önálló környezetvédelmi programot (1997), s munkaanyagként már két éve elkészült annak igen részletes felülvizsgálata is. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók (2003) 2003 Terület (ha): Lakó népesség (fı): Külterületi lakosság (fı): 2813* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 4973 Vándorlási különbözet ( ) (fı): 1886 Lakások száma (db): 70787* Nem lakott lakások száma (db): 6337* Közüzemi vízhálózat hossza (km): 621 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db): Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 343 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma (db): Vezetékes gázzal főtött lakások száma (db): Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma (db): Összes belterületi közút hossza (km): 515 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 409 Összes belterületi zöldterület nagysága (ezer m 2 ): 4094 Összes gondozott belterületi zöldterület nagysága (ezer m 2 ): 1840/3700** Játszóterek száma (db): 114 Személygépkocsi állomány (db): Teherszállító gépjármővek (db): 6703 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): * 2001 **

2 24. ábra. Szeged belterületének átalakulása őrfelvételek alapján (Corona 1967, Landsat 2002) 82

3 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Hulladék. Szeged tekinthetı a motornak a kistérség korszerő hulladékgazdálkodásban. Az ISPA program segítségével megvalósuló hulladéklerakó korszerősítés, illetve a regionális hulladékgazdálkodási program példaértékő térségi összefogás lehet kisebb szépséghibákkal (pl. gazdasági megfontolások miatt két település kommunális hulladéka is keresztülutazik a városon, és a jóval távolabbi hódmezıvásárhelyi lerakóba kerül). A közszolgáltatást végzı Szegedi Környezetvédelmi Kht. ISO 9000-es minıségbiztosítási és ISO szerinti Környezetvédelmi Irányítási Rendszerben mőködik. A szervezett hulladékszállítási közszolgáltatás (egyes kiskerti területeket kivéve) a város teljes közigazgatási területére kiterjed. A város hulladéklerakóját 1986-ban alakították ki (az akkori követelményeknek megfelelıen), de a szükségszerő késıbbi bıvítések során a környezetvédelmi követelményekre nem fordítottak kellı gondot (elmaradt alsó szigetelés), ezért az 1990-es évek második felében már látszott, hogy olyan átfogó megoldásra van szükség, ami kiküszöböli a korábbi hiányosságokat, és lehetıséget teremt a hosszabb távú késıbbi elhelyezésekre is ben elkészítették Szeged regionális hulladékgazdálkodási programját, mely megoldást kínált nem csak a város, de a térség mintegy harminc településének problémáira is. A több mint 3 milliárd Ft-os fejlesztés megvalósítására sikeres pályázatot nyújtottak be az ISPA elıcsatlakozási alaphoz. A 3.5. fejezetben részletesebben is ismertetett program ugyan idıbeli csúszással (nem a helyi szereplık miatt), de a megvalósítás fázisában van (és az egykori ISPA projekt is Kohéziós Alap projekté módosult). Befejezése után mintegy 40 évre biztosított a hulladék elhelyezése. A Szolgáltató már 1997-ben kidolgozta a város szelektív hulladékgyőjtési koncepcióját. Ez hulladékudvarok kialakítását, a közterületi szelektív hulladékgyőjtı konténerek kihelyezését, illetve regionális hulladékválogató üzem építését jelentette (több mint 300 millió Ft értékben). A Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott sikeres pályázat nyomán (55 %-os állami támogatással) évben fejezıdött be. A folyamatos felügyelettel ellátott hulladékudvarok (helyükrıl, nyitva tartásukról a közszolgáltató home page -én keresztül szkht.hu a lakosság közvetlenül is tájékozódhat) a lakosság számára mennyiségi korlátozással (1 m 3 ) díjmentes elhelyezést biztosítanak. A szelektíven győjtött hulladékok a válogatómőbe, illetve a lerakóra kerülnek. A szelektív győjtési rendszer azokon a területeken, ahol az mőködtethetı kiegészül zöldzsákos szelektív győjtéssel is. 4. táblázat: Az Hulladékválogató szerepe a szelektív hulladékgyőjtésben (t) Szelektív hulladék beszállítás 546,72 384,01 723,29 989,03 Szelektív papír kiszállítás 260,71 203,94 225,55 344,28 Szelektív üveg kiszállítás 57,56 26,68 105,22 140,00 Szelektív mőanyag kiszállítás 23,03 22,17 59,68 90,90 Szelektív fém kiszállítás 182,52 105,36 140,28 266,61 Kiszállítás összesen 523,82 358,82 530,73 841,79 A már folyamatban levı ISPA projekt megvalósulása azonban nem old meg mindent. Már csak azért sem, mert a hazánk által is elfogadott uniós célok szerint évrıl évre drasztikusan csökkenteni kellene a lerakott hulladék mennyiségét, vagyis ami hasznosítható, azt nem szabad lerakni, azt hasznosítani kell. Ez nemcsak a fenntartható fejlıdés egyik alapelve, de a város komoly érdeke is. Bár a regionális program mintegy negyven évre biztosítana a deponálás lehetıségét, a fentiek miatt a hulladékok elhelyezésének legrosszabb 83

4 megoldása a lerakás. Más, korszerőbb módozatok megvalósítása érdekében az önkormányzat már tett lépéseket. A hulladékok termikus hasznosítása érdekében, az es évek végén az FVM egyik Kht-je megkeresésére, a Szegedi Önkormányzat a DÉMÁSZszal együtt kiadott egy szándéknyilatkozatot, miszerint elvileg támogatják a Szegedi Hulladékhasznosító Mő (SZHM) megvalósíthatósági tanulmánya elkészítését (a vázolt eljárásban a hulladékból az energiát, illetve a hasznosítható anyagokat nem égetéssel, hanem plazma pirolízissel állítják elı). Az eljárás stratégiai program szintjén bekerült a Csongrád megyei környezetvédelmi programba is. A biztató kezdeti lépések, ígéretes megvalósíthatósági tanulmány és gazdasági elemzés, stb. ellenére az elıkészítés az FVM Kht-jének más jellegő botrányai miatt félbe maradt, de 2003-ban újra indulni látszott. Ez a potenciális beruházás nagy figyelmet igényelne, hiszen ha megvalósulna, akkor az elérhetı legkorszerőbb technológia kerülne Szegedre, ami megfelel a fenntartható fejlıdés elveinek is. Ha azonban technológiai bizonytalanságai miatt nem valósítható meg, akkor a már bejáratott égetéses megsemmisítés korszerő változatának megvalósítását indokolt célba venni. Ez szintén regionális szintő megoldás lenne, s alkalmazásával a lerakó élettartama is jelentısen megnyúlna. Egy másik lehetıség az Ausztriában már alkalmazott RPP technológia (a kommunális hulladékot egy energetikailag hasznosítható és egy komposztálható frakcióra bontják, és ha azt csak hosszabb idı elteltével tudják hasznosítani, akkor bálázzák). Ilyen bálákat már most is lehetne már készíteni, s ha megvalósulna a SZHM, akkor az hasznosítható lenne. A hulladékgazdálkodás egyik fontos elvét, a hulladék keletkezésének megelızését szolgálná, ha sikerülne a lakosságot ebben érdekeltté tenni. Ez több okból is fontos: az EU egyik kiemelt elvét a szennyezı fizet elv -et elıbb-utóbb meg kell valósítanunk. Ehhez mérni kellene a szolgáltató által az egyes háztartásokból elszállított hulladék mennyiségét. Aki kevesebbet ad át, az kevesebbet fizet. Ilyen gyakorlat esetén azonban félı, hogy még inkább megnıne az illegális hulladék elhelyezés. Így érthetı, hogy a szolgáltató egyelıre miért nem szorgalmazza az elv megvalósítását. Szegeden a helyzet jelenleg így pont az elvvel ellentétes: a szolgáltató nemcsak a szabványos edényzetben kitett hulladékot viszi el, hanem az edény mellé helyezett zsákok(at) is. Ez ellent mond az EU elvárásainak, de a hulladék legalább nem kerül az árokpartra vagy az erdıszélre. Ezek után érthetı, hogy miért nı monoton a lerakott hulladék mennyisége. Ugyanakkor, ez a megoldás hosszú távon tarthatatlan. Valószínő, hogy már az ISPA projekt megvalósítása során megoldást kell találni, mivel az EU megköveteli a szennyezı fizet elv betartását. Egy másik szemléletbeli kérdés: már a vásárlásnál eldıl, hogy mennyi hulladékot termelünk, és ha nincs érdekeltség, ki fog környezetbarát (kevés, vagy jóval kevesebb csomagoló anyagot és potenciális hulladékot tartalmazó) terméket vásárolni? Az illegális hulladéklerakókat a Környezetgazdálkodási Kht. rendszeresen felszámolja, a harcot folytat visszaszorítása érdekében, azonban a társadalmi tudatosság hiányai, illetve a nem kellıen szigorú hatósági eljárások miatt, nem tud teljesen hatékonyan fellépni újraképzıdésük ellen. Folyékony kommunális hulladék végén Szeged város szennyvíz-csatornázottsága mintegy 80%-os volt, az igazi gondot azonban az összegyőjtött szennyvizek tisztításának hiányosságai jelentették. Hosszú idın keresztül a város szennyvizei tisztítás nélkül jutattak a Tiszába jelentısen rontva annak minıségét novembere óta mőködik a szennyvíztisztító mechanikai elıtisztító fokozata (megépült a szippantott szennyvizek fogadására alkalmas mőtárgy is, amely lehetıvé teszi a tengelyen beszállított szennyvíznek minıségi ellenırzése melletti elhelyezését, s ugyancsak elkészültek a magas tiszai vízállásnál szükséges átemelés berendezései, valamint a Holt-Tiszához csatlakozó vészkiömlı mőtárgy). Az elıtisztító azonban csak a nagyobb mérető szennyezések, a homok és zsír eltávolítását végzi, ami hidrobiológiai (biológiai oxigénigény) szempontból 84

5 kb. 5%-os tisztításnak felel meg, ráadásul az összes szennyvíznek csupán kb. 60 %-a jut el a tisztítóig, így a város napi ezer m 3 szennyvize továbbra is jelentıs vízszennyezést okoz. Ezen a hosszú távon tarthatatlan helyzeten (5. táblázat) változtat az ISPA pályázat segítségével megépülı m 3 /nap kapacitású szennyvíztisztító telep, amely teljes biológiai tisztítási fokozattal épül meg, iszapkezeléssel, biogáz hasznosítással (és Szeged mellett a kistérség több településének szennyvíztisztítását is megoldja), illetve a jelentıs szennyvízcsatorna fejlesztés (lásd bıvebben a 3.6. fejezetben). A fıgyőjtı, illetve a Tisza alatti átvezetések kivitelezési munkáit a tavaszi, kora nyári magas vízállások némileg akadályozták. 5. táblázat: A Tiszába vezetett szennyvíz jellemzıi 2001-ben, illetve a célállapot (mg/l) Mintavétel helye ISPA pályázat Minıségi mutató szennyvíztisztító klinikai kifolyó újszegedi átemelı célparaméterei kémiai oxigén igény biológiai oxigén igény SZOE 64,9 36,8 25,1 ANA 2,06 1,83 1,58 ammónium, nitrogén 31,25 22,78 20,32 5 összes oldott anyag összes lebegı anyag A szennyvizekkel kapcsolatosan gondként fogalmazódik meg az illegális szennyvízelhelyezések problémája. Jelenleg szociális szempontok miatt, vagy tanúk hiányában szinte lehetetlen eljárni a szennyezıkkel szemben (ráadásul a közterület felügyelet csak két mőszakban dolgozik, így még nehezebb a felderítés). A csatornázottság hiányosságainak, valamint az illegális szennyvízbevezetéseknek és elhelyezéseknek leginkább a holtágak minısége látta kárát az elmúlt évek során. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja megtörtént, a legkritikusabb helyzetben levı Gyálai holtág rendbetétele viszont a jövı feladata. A Gyálai Holt-Tisza jelenlegi ökológiai állapota igen rossz: a korábbi kényszerő szennyvízátvezetés és -tározás kedvezıtlenül érintette a holtág és környezetének biológiai egyensúlyát. A holtágban a feliszapolódás helyenként eléri az 1,0 1,5 m-t is. Az iszapban lévı szerves és növényi eredető tápanyagok (elsısorban foszfátok) miatt az iszap fölötti víztérben állandósultak az eutrofizációs jelenségek. Az iszapban megindult anaerob folyamatok eredménye az a kellemetlen, bőzös szag (ammónia és kénhidrogén), ami erısen irritálja a környék lakosságát. A helyzet javítására már 1991-ben esettanulmány, majd 1999-ben megvalósíthatósági tanulmány készült, amelyben a legkritikusabb kb. 3 km-es szakasz rehabilitációját 210 millió Ft-ra becsülték. Az iszapelhelyezés problémája miatt azonban akkor le kellett tenni a megvalósításról, azonban az utóbbi idıszakban újra elıtérbe került megvalósítása. Ivóvízellátás. A mintegy 600 m vastagságú hidegvizes rétegösszlet a város 86 db közüzemi vízmőkútjának földtani szelvénye szerint 12 vízadóra bontható, melybıl a legelsı a talajvíztartó. A rétegvíz tároló szintek igénybevétele egyedi vízkivételek által történik. A város vízmőkútjai az számú ( m közötti) szintekre telepítették. A nagyváros vízfogyasztása jelentısen hatott a vízkészletek megújulását is jelzı nyugalmi vízszintekre. A város 1978-as 20 millió m 3 -es vízfelhasználása az 1990-es évek elsı felében 25 millió m 3 fölé emelkedett, s az intenzív vízkitermelések nyomán a nyugalmi víznyomásszintek süllyedni kezdtek, kutak a pozitív jellege ben megszőnt. Az 1992 óta erısen csökkenı vízkitermelés következtében viszont a rétegvíztárolók visszatöltıdése következett be (25. ábra). 85

6 Szegeden a vizek telepenkénti ammónia-tartalma 0,9-1,4 mg/l között változik, és az arzéntartalom is több kútban 10 µg/l feletti, azaz a jelenleg kezelés nélkül szolgáltatott víz kifogásolt minıségő. Az arzén esetében a jelenleginél nagyobb vízigények mellett is az ivóvízminıség a jogszabály által adott átmeneti idıszakban biztosítható is biztosítható keveréssel (lásd 3.2. fejezet). Végleges megoldást majd egy jelenleg tervezés alatt álló regionális vízellátórendszer jelent. 25. ábra. Szeged város méter közötti kútjainak átlagos nyugalmiszint-változása (lila) és a kitermelt vízmennyiségek alakulása 3 30 Nyugalmi vízszintek (mben) Kitermelt víz mennyisége (Mm3/év) -3 Évek A város területén sok sekély mélységő fúrt kút mőködik. Ezek létesítésére az önkormányzat adhat engedélyt (30 m talpmélységig és maximum 500 m 3 éves vízkivételig). Az utóbbi idıben sok hidroforos házi vízellátó rendszert alakítottak ki és ezeket a rendszereket néhány helyen összekötötték a vízmő ivóvízellátó rendszerével. Ez a kapcsolat azonban veszélyes lehet a Szegedi Vízmő által szolgáltatott ivóvíz minıségére. Ha a hidroforos oldal nyomása nagyobb, mint a hálózati nyomás, akkor szennyezett víz kerülhet a hálózatba. A probléma megoldását jelentheti a vízóra szolgáltató felıli oldalán elhelyezett visszacsapó szelep beépítése, mely lehetetlenné teszi, hogy a vízellátó rendszer ilyen irányban elszennyezıdjön. Hasonló módon fordulhatott elı, hogy a SZETÁV termálvizes rendszerébıl termálvíz jutott az ivóvízhálózatba. A Szegedi Vízmő Kft. tervbe vette a visszacsapó szelepek beépítését. További környezeti kockázatot jelent, hogy az ivóvízbázis területén több olyan magán kutat is fúrtak, melyek a m közötti rétegbıl vesznek vizet. Ezek egy része már nem üzemel, de nincsenek szabályosan eltömedékelve, így esetlegesen veszélyeztetik az ivóvízadó rétegeket. További gondot jelent, hogy az ivóvízhálózat egy része elöregedett. A hálózat rekonstrukciója a Szegedi Vízmő Kft rekonstrukciós terve alapján folyik. Csapadékvíz-elvezetés. A csapadékvíz-elvezetı hálózat állapotának felmérése 1999-ben készült el és még ekkor kidolgozták (VVB Kft.) a város egész területére kiterjedı csapadékvíz elvezetési koncepciót. Ennek elsı üteme 2003-ra készült el. A II. ütem ben folytatódik Baktóban és Alsóvároson, várhatóan 2006-os átadással. Ennek befejezése után a még hiányzó városrészekre kiterjedıen is folytatni kívánják a munkálatokat. Szeged 2003-ban összeállított környezetvédelmi állapotfelmérése városrészenként is kitért a legfontosabb problémákra. A Petıfitelepi vízgyőjtıterületen (148 hektár) a meglévı hálózat átereszei illegális hulladékok következtében gyakran eltömıdnek. Az Újszıregi vízgyőjtıterületen (66 hektár) a fával, cserjével, vízi növényzettel teljesen benıtt csatornák nem alkalmasak a belvíz megfelelı elvezetésére. A Tápéi vízgyőjtıterület (193 hektár) mély fekvéső, belvíz járta településrész, kedvezıtlen talajadottsággal, magas talajvízzel. Az évi árvíz után jól kiépítették a belvízelvezetı rendszert, ami a karbantartás elmaradása miatt már 1990-ben alkalmatlan volt funkciójára (jelentıs elöntések voltak). A Szentmihályi vízgyőjtıterületen (

7 hektár) a belvízelvezetı hálózat néhány utca kivételével nagyon elhanyagolt, illetve egyáltalán nincs. A Béketelepi vízgyőjtıterületen (80 hektár), a Metro, Cora és Praktiker áruházak körül gyakran elıfordul, hogy az összegyőlt csapadékvíz mennyisége a meglévı átemelı kapacitását meghaladja, ezért mielıbb szükséges az átemelı kapacitás felülvizsgálata, további fejlesztést megelızı bıvítése. Kecskés-telepi vízgyőjtıterületen (85 hektár) a kárpótlás során magánkézbe került területeken levı csatornákat feltöltötték, így a belvíz nem tud lefolyni megfelelıen a területrıl. A Hattyasi záporvíz levezetı csatorna az as években Szeged város szennyvízének egy részét is szállította, jelenleg ez a csatorna győjti össze Alsóváros, Ságváritelep és Hattyastelep csapadékvizeit. A 2003 során lezárult belterületi vízrendezés során a problémák zöme megoldódott (mintegy 1,2 Mrd Ft-os beruházással 95 km burkolt árok került kialakításra ). Részben a csapadékvizek befogadójaként is mőködı ún. záportározók (pl. Vértó, Búvártó, a tarjáni Zápor-tó) vízminısége a sikeres beavatkozások következtében javult az utóbbi években, de környezetük több figyelmet érdemelne. A csapadékvíz-elvezetırendszer hiányosságai, mőködési zavarai miatt az elfolyó csapadék egy része a szennyvízhálózatba kerül (Móraváros és Alsóváros területén egyesített csatorna van, s marad is), így nagy csapadékok esetén kapacitásproblémákat okoz, és zavarja annak megfelelı mőködését. Az új szennyvíztisztító beüzemelése során számolni kell ennek káros hatásaival. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. Szeged jelentıs regionális központ és fontos turisztikai célpont. Közcélú zöldfelületek mennyisége kevés, állapotuk igen változatos: vannak szépen gondozott, szemet gyönyörködtetı részek, és lehangoló területek egyaránt. Komoly gond, hogy a város saját korábbi elképzeléseit (rendezési tervét) felülírva jelentıs zöldterületeket vont ki, helyüket egyre több felé a lakó- és szolgáltató területek beton felületei foglalják el. A város zöldterületeinek gondozását és a településtisztasági feladatokat 2001 végétıl a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi, munkájuk azonban költségvetés-függı, s a lakosság hozzáállása is alapvetıen befolyásolja eredményességüket. A város központi részein jelentıs 2001 óta tartanak az idıs parkok rekonstrukciós munkái. Évente megtörténik a Széchenyi tér fáinak tápanyag utánpótlása, a kivágott fák pótlásaként új honos platánfák telepítése. A tér nagy része megújult, automata öntözéssel látták el, újra füvesítették, látványos virágzó növényekkel telepítették be. Korábban megtörtént a Mátyás tér felújítása. Szép látványt nyújtanak a Kodolányi fasor két éve telepített árnyékkedvelı növények. Az újszegedi Liget rekonstrukciója is halad, elkészült a Stefánia park 2/3 részének felújítása. A belvárosi közlekedési rekonstrukcióhoz kapcsolódva jól sikerült a Dugonics téri körforgalom zöld szigeteinek kialakítása. A többi belvárosi park (Honvéd tér, Szent György tér) szintén megújult. Most folyik a Dugonics tér, Aradi vértanúk tere, Árpád tér és Indóház tér tervezése, jövıre talán ott is elindulhat a rekonstrukció. Az elöregedı fák folyamatos cseréje is indokolt: a farekonstrukció a Mikszáth K. utcában elkezdıdött, folytatódik, s a jövıben a Gogol és Hajnóczy utcákban is várható. A felsorolt jó példák ellenére a parkok biológiai és mőszaki állapota sokfelé erısen leromlott. Különösen vegyes képet mutatnak a lakótelepek parkjai: a korszerő játszóterek mellett nem ritkák a lepusztult, vandál rongálások nyomait mutató, hosszú évek óta magukra hagyott berendezési tárgyak. Jól mutatja ez azt is, hogy egy-egy helyi közösség magáénak tartja-e közvetlen környezetét. A város turisztikai megítélése szempontjából a kiemelt parkok mellett rendkívül fontos a bevezetı utak növényesítése, hiszen a városról ez az elsı kép az ide látogatónak. Az új nyugati elkerülı út révén szép látványelemet kapott a Röszkei és Bajai úti körforgalom. A repülıtér közelsége miatt fontos tervezési feladat volt, hogy felülrıl is szép látvány legyen az. Ettıl függetlenül szorgalmazni kell a környezı települések Szegedre 87

8 vezetı utak fásítását és cserjetelepítését. Ez fontos lenne a por megkötése szempontjából is, hiszen az út menti növényesítés az erdısítés szerepét is betöltheti, és egyik fontosabb kistérségi pályázati elem lehet. A szálló por csökkentése miatt már az 1980-as évek óta többször megfogalmazódott az erdısítés fontossága. Ez hosszú ideig nem jutott el a megvalósulásig. Ezért nagy jelentıségő, hogy elindult Szeged város erdıtelepítési programja, melynek keretén belül elkészült a Tölgyes u. fatelepítése Borbála utcai erdı telepítése. Azonban a munkákat folytatni kellene. Szorgalmazni kell a felhagyott szénhidrogén fúrások környezetének fásítását, cserjésítését (pl. az Algyı felé vezetı úton). Általában elmondható, hogy a közterületek takarítása megoldott, a hulladékgyőjtık ürítése a frekventált helyeken megfelelı. Gond viszont, hogy a járdák szinte mindenhol (de fıleg a tömegközlekedési megállókban) szemetesek, eldobott csikkektıl tarkállanak. A járdák és parkok sokfelé a kutyasétáltatás nyomait mutatják. A parkokon átvezetı járdák és a Tisza partján kiépített sétányok, terek és burkolt felületek takarítása, gyomtalanítása, hulladék elszállítása nem elég sőrő ahhoz, hogy megoldottnak legyen tekinthetı. A rossz mőszaki állapotban lévı szemetes edényeket rendszertelenül ürítik, környékük legtöbbször hulladékkal terített. Szinte hihetetlen, de nem találni szinte egyetlen olyan lámpaoszlopot, tömegközlekedési megállót, ahol ne díszelegnének plakátok foszladozó halmazai. Érthetetlen, hogy miért nem lehet egyszerő és gyors módszerrel a plakátok kiragasztóit megbüntetni. A gondozott zöldfelületeket sem kímélik a rövidítı gyalogösvények, kitaposva onnan a gondosan elültetett növényeket. Természetvédelem. Szeged közigazgatási területe kedvezı fekvése miatt jelentıs természeti értékekkel rendelkezik. A Maros hullámtere a Körös Maros Nemzeti Park területe, a Fehér-tó és környezete a Pusztaszeri Tájvédelemi Körzet része, de fellelhetık itt ex lege védett szikes tavak és kunhalmok is. Régebb idı óta védett Szegedi Fővészkert, a Takaréktár utcai páfrányfenyı, a Dorozsmai Nagy-szék. Az 1990-es évek második felében kapott védettséget a Maty-éri-tó. Az utóbbi években (2002-tıl) lett védett több értékes fasor, illetve fa: Tisza L. krt. és Dóm tér (ostorfa fasor), József A. sgt., Fı fasor és Népkert sor (platán fasor), Arany J. és Berzsenyi u. (páfrányfenyı sor), Hajnóczy u., Gutenberg u. és Gogol u. (japánakác sor), valamint a Tömörkény u., Béla u. és Kazinczy u. kétoldali fasorai, a Révai u. nyugati fasor. Bár már hosszabb idı óta aktuális volt, az 1990-es évek végén végrehajtott rehabilitáció után, ugyancsak 2002-ben lett védett a Vadaspark. A terület alapját az 1950-es évek elején telepített 40 hektárnyi vegyeserdı (kocsányos tölgy, juhar, szil, hárs, stb.) és a Sancer tavak kiterjedt vízfelülete adja. (A tavak egy része a város körtöltésének építése során keletkezett.) A Vadaspark 1989 óta fogad látogatókat. A terület védetté nyilvánítására az ben végrehajtott rehabilitáció után kerülhetett sor. A fenti védett területek közül legnagyobb gond a Fővészkert esetében mutatkozik. A park a Szegedi Egyetem egyik egysége, de az utóbbi évtizedben az oktatás szőkülı anyagi lehetıségei nyomán pusztán fenntartásának alapfeltételei biztosítottak. A fenntartásra, fejlesztésre jutó pénzek hiánya, valamint a belvizek károkozása nyomán kiszáradó növényzet pótlásának hiányosságai visszavették a terület látványértékét s bár például itt van Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya, fenntartások nélkül nehéz a turista látványosságok közé sorolni. Fontos lenne, hogy a város és az Egyetem fogjon össze abban, hogy a Fővészkert igazi ékessége lehessen Szegednek. A város körüli véderdık (71 hektár) gondozását a Környezetgazdálkodási Kht. végzi. Ezek területének bıvítése mindenképpen indokolt (ahogyan azt az elızı pontban is jeleztük). A város ÉNy-i határában elıforduló mozaikos táj sok természeti értéket ıriz. Itt a környezetkímélı gazdálkodás megvalósítására kell fokozott figyelmet fordítani (agrár környezetvédelem szerepe). A városban folyamatosan készül a védelemre javasolt területek (pl. Körtöltés körüli erdı) felmérése, védetté nyilvánítására történı elıkészítése, ennek finanszírozására a Környezetvédelmi Alap elıirányzatból kerülhet sor. 88

9 Talajok. A Szeged környéki talajok jellemzı genetikai típusai a következık: o Szegedtıl ÉK-re szikes talajok, azon pedig nehéz mechanikai összetételő szolonyeces réti talajok a jellemzıek. o A várostól Ny-ra esı, Újszegedi területeken a fiatal ún. nyers öntés talajok a jellemzıek. o A D-i területrészeken (a szıregi, gyálaréti, szentmihályteleki városrészekben) a réti talajok dominálnak, o K-ÉK-en a jó minıségő alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok fordulnak elı természetes genetikájukban. Ez a természetes állapot a város kiskertes régióját elhagyva, az ipari és szolgáltató területeken keresztül a városközpont felé haladva egyre inkább módosulni látjuk, és az antropogén talajokra jellemzı tendenciák felülírják a természetes talajokra jellemzı morfológiai képet. Szeged esetében még egy sajátos tényezı is hatással volt a város belterületi talajainak alakulására: az 1879-es pusztító árvíz következtében a város területén jelentıs feltöltések történtek, a Kiskörúton belüli területeket pl. helyenként 4,5 méter vastagon töltötték fel. A talajok kémhatása egységes képet mutat: a ph 7 és 7,9 között változik. A szervesanyag tartalom magas, átlagosan 6,5 %. Az Arany-féle kötöttséget vizsgálva vályog, agyagos vályog fizikai talajféleség kategóriájába sorolható a minták többsége. Miután a nehézfémek talajbeli mobilitását elsısorban ezen fenti tényezık befolyásolják, ezért fontos e talajparaméterek értékelése az ember felé irányuló expozíciós utakat tekintve (növény általi felvehetıség tápláléklánc, talajvíz öntözés növény tápláléklánc stb.) is. Mivel a vizsgált talajok esetében a kémhatás a 7 ph értéket meghaladja, a humusztartalom, s a kötöttség is magas értékeket mutat elmondható, hogy magas toxikus elem megkötı képességgel, környezetvédelmi pufferkapacitással rendelkeznek. A város talajainak vizsgálatát a korábban ismertetett kettısség miatt kettéosztva célszerő megtenni: a belváros, lakótelepi városrészek és ipari területek erısen átalakított talajai, valamint a külváros ill. városi agglomeráció kevésbé átalakított, természeteshez közeli állapotban fennmaradt talajai. A belváros, lakótelepi városrészek ill. ipari területek talajának szennyezettségérıl általános képet az ipari és közlekedés eredető nehézfémek térbeli elterjedésének vizsgálatával nyerhetünk. A vizsgált (SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Farsang, 2005) hét nehézfém esetében a feltalaj szennyezettségének mértéke változatos képet mutat (6. táblázat). A királyvízzel feltárt minták esetében a Pb, Zn, Cr, Ni csak 2-3 mintavételi helyen, míg a Cu esetében minden minta elemtartalma meghaladja a hatályos rendeletben * megfogalmazott megengedhetı maximális mennyiséget, azaz a B értéket. A mért értéket az antropogén terheléstıl mentes talajokra vonatkozó értékekkel összevetve megállapítható, hogy Szeged zöldterületi talajainak, parkjainak terheltsége, azaz a város háttérszennyezettsége igen jelentıs. Az egyes mintavételi helyeket figyelembe véve szembetőnı, hogy a Szıregi út menti játszótéren és a Belvárosi-híd újszegedi felhajtójánál vett minták minden fém esetében a városi talajokra vonatkozó határértéket meghaladó nehézfémtartalmat mutatnak! Ezen mintavételi pontok régóta nagy autóforgalmat bonyolító közlekedési csomópontok közelében vannak, és nincs olyan természetes vagy mesterséges létesítmény (bokor vagy fasáv, épület), mely annak hatását leárnyékolná. A Tisza öntésterületén található mintavételi pont szintén magas terhelésrıl tanúskodik. A talajhasználatot is figyelembe vevı határérték lista alapján a gyerekjátszóterekre vonatkozó határértékeket (6. táblázat) Szeged város játszótereinek talajai számos esetben meghaladják. Ezen adatok a város bizonyos részeinek fokozott háttérszennyezettségére hívják fel a figyelmet! * 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rend. (A felszín alatti víz és a földtani közeg védelméhez szükséges határértékekrıl) 89

10 6. táblázat Szeged város talajainak nehézfém-szennyezettsége (ppm) * Cd Co Cr Cu Ni Pb Zn Városi talajok átlagos 0, ,6-37,3 66 nehézfémtartalom (0-10 cm) 1. Antropogén terheléstıl mentes 0,1-0, talajok átlagos nehézfémtart. 2. Javasolt határértékek a talajhasználat függvényében - gyermekjátszó 3. Javasolt határértékek a talajhasználat függvényében park, pihenı terület 3. Szegedi zöldterületek talajainak 1,77 46,79 17,47 270,39 30,16 47,04 109,82 átlagos nehézfémtart. Szegedi zöldterületi talajok nehézfémtart. minimális értéke Szegedi zöldterületi talajok nehézfémtart. maximális értéke Talajokra vonatkozó B szennyezettségi határérték 4 1. Fiedler, Rösler, Brümmer et al Kloke, /2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet A város kertvárosi részében jelentkezik a szennyvizek okozta talaj (talajvíz) szennyezés. Az elöregedett, sérült csatornák ill. az illegális szennyvíz elhelyezés, a csatornázatlan részek esetében szikkasztása következtében elsısorban a talajvízszennyezés jellemzı, de a szennyezı forrás közvetlen környezetében a talaj elszennyezıdésével is számolni kell. Ezen területeken a nitrát koncentráció jelentıs növekedése mutatható ki. A városi folyékony települési hulladékok (szippantott szennyvizek és iszapok) kezelése sem megnyugtató. Bár vannak kijelölt ürítı helyek, azonban gyakorlatilag ellenırizhetetlen, hogy a szippantó kocsik hol és mikor ürítenek. Feltételezhetı, hogy jelentıs mennyiségő szennyvíziszap ürítése történik különbözı félreesı helyeken illegálisan, komoly talajszennyezést elıidézve. További jelentıs talajszennyezı forrás a különbözı típusú hulladékok illegális eléhelyezése. Az a tény, hogy korábban a szervezett hulladékszállítás nem volt teljes körő a város közigazgatási területén, továbbá hogy augusztusa és márciusa között nem volt kötelezı a hulladékszállítási szolgáltatás igénybevétele, azt eredményezte, hogy a lakosság egy része hulladékait a korábban a város által kijelölt ideiglenes lerakóhelyeken és a külterületi zöldsávokban helyezte el. Ennek következtében éveken keresztül Algyı, Gyálarét, Mihálytelek, Szıreg és Klebelsberg telep térségében legálisan, egyéb területeken többek között Kiskundorozsma térségében több helyen is illegálisan történt a települési szilárd hulladékok lerakása, ami folyamatosan jelentıs talajszennyezést okoz. A szolgáltató a vadlerakóhelyek jelentıs részét felmérte, az intézkedést megtette, de a kárelhárítás költségei több 10 millió Ft-ot tesznek ki. A Szeged környéki külterületeket és agglomerációs térséget vizsgálva az alábbi megállapítások tehetık: Szegedtıl ÉNY-ra Öthalom térségében elsısorban kötött réti talajokon meliorált mezıgazdasági táblák jellemzıek. Jellemzık e területre az M5-ös építésével kapcsolatos intenzív talajmunkálatok, ahol a humuszmentésre és a munkálatok végeztével a környezı, * az értékek összes fémtartalomra vonatkoznak 90

11 igénybe vett területek talajállapotának visszaállítására kell figyelemmel lenni. Komoly problémát jelent az Öthalmi úti volt szovjet katonai objektum, ahol nagy területek szennyezıdtek el oly mértékben, hogy azok kárelhárítási beavatkozás nélkül nem hasznosíthatók. Ezen kárelhárítási intézkedések folyamatban vannak. Kiskundorozsmától D-re a Maty-éri evezıs pályák térségében jó minıségő termıföldek találhatók, melyek jelentıs része szintén meliorált. A térségben indulnak a reptér bıvítésével kapcsolatos munkálatok, melyek szintén nagy mennyiségő talaj mozgatásával járnak. A munkálatok során ill. annak végeztével a rekultivációs követelmények betartását szem elıtt kell tartani. Hasonlóan nagy talajterhelést jelentı beruházás a térségben az elkerülı út megépítése. A térség képét nagyban meghatározzák még a termálkertészkedés üvegházai (Flóratom), melyek használt termálvizét idıszakos vízfolyáson (földmedrő csatorna) a Holt- Tiszába vezetik. Ezen földcsatorna menti elszikkadás magában rejti a másodlagos szikesedés (sóterhelés), esetlegesen ammónia-, nitrát-, fenol-szennyezés veszélyét. Megoldást a visszasajtoló kutak megépítése jelentene. A kiskundorozsmai sertéstelep hígtrágya elhelyezése talaj- és talajvíz védelmi szempontból kockázatos, hiszen a fázisbontást követıen a hígtrágyát szántóföldi kihelyezéssel és szikkasztással semmisítik meg. Szentmihály környékén gyakoriak a mély fekvéső területek, melyek belvíz érzékenyek. A hatékony mezıgazdasági mővelést a hosszan tartó belvíz sok helyen akadályozza. Gyálaréten mőködik a város szennyvíztisztító telepe. A hulladéklerakót felszámolták, hasonlóan a többi kis települési hulladék lerakóhoz, területe rekultivációra kerül. A Holt-Tisza mentén, roncsolt, vízállásos területeken gyakran megfigyelhetı kommunális és esetenként termelési hulladékok illegális lerakása. A Tiszától keletre öntés réti és réti talajok dominálnak. Több meliorált táblát találunk a térségben, melyek karbantartása fontos talajvédelmi feladat lenne. A térségben jellemzı a virág, elsısorban rózsa kertészet. Szıreg környékén a réti és öntés réti talajokon szintén a dísznövény kertészet dominál. Tápé és Nagyfa térségben található réti talajok jelentıs részén szintén csak a korábbi meliorációs beruházásoknak köszönhetı a hatékony mezıgazdasági mővelés. Tápé térségére jellemzı továbbá a nagyobb mérető állattartó telepek jelenléte, melyeknek hígtrágya-kezelése jelentıs talaj- és talajvíz védelmi kockázatot rejt. Szegedtıl északra esı területeken jellemzı az üvegházas gazdálkodás, melyekben itt nem talajon, hanem termesztı közegen folyik a növénytermesztés. A 47-es úttól Ny-ra esı területeken jó minıségő csernozjomon gabonatermesztés dominál, ami keletre haladva réti majd szikes talajba megy át (halastavak). Jelentıs talaj- és talajvíz szennyezés kockázatát (elsısorban nitrát szennyezés) rejti magában a sándorfalvi úti sertéstelep, melynek hígtrágyáját egy aládrénezett hígtrágya tároló tóba engedik. Az így megtisztított szennyvizet a Lıportéri csatornába vezetik (jelentıs szaghatás is). Energiagazdálkodás. A Szegeden a korszerő főtéssel ellátott lakások aránya kiemelkedıen magas. A gázhálózat, hasonlóan az ivóvízéhez szinte teljes körő. A lakások főtésében azonban a gáz mellett (kb. 60 %) jelentıs a távfőtés aránya (38 %), amely részben termálenergia hasznosítással történik. A környezetvédelmi célú fejlesztéseknél így nem a mennyiségi, hanem az energiatakarékossági szempontok játszanak már évek óta fontos szerepet. Ezen a téren a SZETÁV Vagyonkezelı Kft., az ALFA-NOVA Kft. és a Szegedi Hıszolgáltató Kft. megállapodása szerint 2001-ben indított fejlesztési terv energetikai eredményei ugyan üzleti titkot képeznek, de kézzelfogható eredményei vannak (pl és 2001 között a kissé növekvı hıszolgáltatást mintegy 20 %-kal kevesebb földgáz felhasználásával érték el). Szeged országosan is példamutató geotermikus energia hasznosítása terén. A jelentısebb kommunális hasznosítás már 1963-ban megkezdıdött (Odessza lakótelep), majd az 1990-es évektıl ütemesen bıvült (Felsıváros 1995, Makkosháza 1997, 1998). Ezek 91

12 hıcserélın keresztül lakóépületeket és intézményeket látnak el közvetlenül a meglévı használati melegvíz-rendszereken keresztül. Az energiafelhasználás racionalizálását egyéb programok is segítették. Az ún. keret program keretében a távfőtési hálózatok korszerősítésének részeként a szekunder rendszerek korszerősítésére is sor került mintegy ötezer lakásban. Jelentıs fejlesztések történtek az önkormányzati intézményeknél is. A korszerőbb, környezetkímélı energiagazdálkodásnak persze további biztató lehetıségei vannak. Az ATI-KTVF irodaházánál kialakított hıszivattyús energiahasznosítás már megvalósult (igaz pontos hasznát csak késıbb lehet forintosítani ). Szegednek és környezetének, mint az ország egyik legnapfényesebb tájának jó hasznosítási lehetıségei vannak a napenergia terén. Igaz a helyi tapasztalatok kissé vegyesek: a II. kórházban évekkel ezelıtt PHARE támogatással felszerelt rendszer nem mőködik, örvendetes viszont, hogy a 2002-ben, a Gyermekotthonban felszerelt 18 x 1,4 kw/m 2 csúcs-teljesítményő napkollektor jól mőködik. Az energiafelhasználás korszerősítése terén jelentıs költségmegtakarítást jelent a városnak a közvilágítás 10 éves korszerősítési programja. Ennek keretében 1999-tıl kezdıdıen közel tízezer korszerőtlen higanyégı cseréjére kerül sor, ami jelentıs (teljes megvalósuláskor évente közel 100 millió Ft) költségmegtakarítást jelent, s ezzel együtt a csere környezetbarát megoldás. Helyi közlekedés. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) levegıtisztaság-védelem fejezete szerint: a közlekedés egyértelmően a legnagyobb légszennyezı forrássá vált az elmúlt idıszakban. Ez a folyamat különösen kritikussá vált a nagy átmenı forgalmat bonyolító településeken, így Szegeden is. Közlekedésszervezés. Szeged közlekedési helyzetét számos ellentmondás jellemzi. A tömegközlekedés kiépítettsége (területi lefedettség, járatszám) beleértve a külsı városrészek és a környezı kapcsolódó településeket is jónak mondható. A fıbb utak áteresztı képessége átlagos körülmények kötött megfelelı (lenne). Az összehangolt jelzılámpa rendszer (ha megfelelıen üzemel) ütemes forgalom lebonyolítását képes biztosítani. A jelentıs átmenı forgalom, a kivédhetetlen csúcsforgalmi idıszakok azonban Szegeden is gondokat (pl. fokozott lég- és zajszennyezést) jelentenek különösen néhány kritikus helyen (Belvárosi híd, Mars tér, Dugonics tér, Klinikák, frekventált belvárosi általános iskolák környezete). Komoly gond a kerékpáros közlekedés helyzetének rendezetlensége (lásd késıbb), ami torzult közlekedési szerkezetet okoz (7. táblázat). 7. táblázat: Az egyes közlekedési ágak közötti megoszlás Szegeden 2000-ben (%) Közösségi közlekedés Magántulajdonú motoros gépjármővek Kerékpár Gyaloglás 40,8 53,6 1,5 4,0 A Szegedet (illetve annak központját) elkerülı közúti fejlesztések (M5 országhatárig, nyugati elkerülı út, a mielıbb megvalósítandó M43-as elkerülı szakasza) az átmenı forgalom csökkenését eredményezik majd (légszennyezés csökkenés), de a helyi munkába járással járó csúcsforgalmi nehézségeket nem fogja megoldani. Éppen ezért mindenképpen indokolt lenne a közlekedésszervezésbıl adódó lehetıségeket kihasználni. Ennek részeként fontos lenne elérni a közlekedési szokások megváltozatását (amihez viszont feltételeket is kell teremteni), illetve megkeresni azokat a sokszor apró lehetıségeket (pl. a jelzılámpa üzemmódjának módosítása a Mars téren, hogy a buszpályaudvarra bekanyarodni nem tudó buszok ne duzzasszák vissza a forgalmat a Kossuth sugárúton is), amelyek enyhíthetnék a problémákat. A belterületi közutaknak kb. 80%-a burkolt, ami alacsonynak mondható egy nagyváros vonatkozásában, és jelentıs porszennyezés kockázatát is jelenti. A szennyvízcsatornázást követıen remélhetıen javul majd a helyzet. A burkolt utak minısége is sok kívánnivalót hagy maga után: sok az igen rossz minıségő szilárd burkolat, de még az 92

13 egyébként jó minıségő fıutakon jelentkeznek egyedi gondok (pl. tipikus a csatorna fedelek rossz helyzete baleset- és kárveszély). A balesetveszélyes csomópontok átalakítása (több esetben körforgalmak kialakítása), a forgalom zavartalanságát elısegítı tömegközlekedési megállók (pl. öböl-építés), gyalogosvédı szigetek építése évek óta folyik a városban, s ezt a folyamatot a jövıben is folytatni kell. Ezek során nem elég a szőken vett közlekedésépítési feladatot megoldani, hanem rendezni kell a környezetet is, s közmőfelújításokat kell a munkához kapcsolni. Jó példa erre a Dugonics téri csomópont, amely a közlekedési feladat megoldásán kívül számos halogatott, városképi szempontból jelentıs munka elvégzését is elımozdította. Így vált lehetıvé a korábban használatból kivont, felhagyott légkábelek lebontása, a használhatatlanná vált utcabútorok eltőntetése, cseréje, a megmaradó korlátok, oszlopok festése, kiterjedtebb zöldterületi rekonstrukció, a terület értékét növelı új elemek (pavilonok, kerékpártartók) telepítése. A város megváltozott belsı forgalmának levezetése új nyomvonalú útpályák megépítését is szükségessé teszi, s ugyancsak fontos feladat a lakóterületek utcáin jelentkezı forgalom csillapítása. Tömegközlekedés. A városi tömegközlekedés környezeti hatásait figyelembe véve nem mindegy hogy milyen motor hajtja ezeket a közlekedési eszközt. Nemzetközi vizsgálatok szerint a jármővek 1 km-re vonatkozó környezetterhelési pontszámai alapján, ha a dízelmotoros jármő kibocsátási értékét 100 %-nak tekintjük, akkor a gázmotoros 17 %, a villamos/trolibusz pedig csupán 1,4 % hatást fejt ki a városi környezetre. Éppen ezért fontos az elektromos meghajtású jármővek preferálása, az autóbusz közlekedés esetében pedig, a dízeleszközök kiváltása gázmotorosokkal. Szegeden jelenleg elektromos meghajtású tömegközlekedési eszközök mintegy 40 km hosszúságban üzemelnek (3 villamos és 4 trolibusz), a fenti okok miatt késıbbi bıvítésük megfontolandó. Az autóbuszjáratok száma közel 40, és lényegében az egész város területét lefedi. Ezeket a közlekedési lehetıséget tovább bıvítik a környezı településekre közlekedı, de szinte helyi járati gyakorisággal közlekedı járatok. A napi forgalomban 29 villamos (az állomány 43), 30 trolibusz (45-bıl) és 112 autóbusz (135-bıl) közlekedik. Az éves összes futásteljesítmény: villamos 1,4, trolibusz 1,6 és autóbusz 6,4 millió km. Folyamatosan zajlik a villamos pályatestek felújítása, a közlekedési eszközök korszerősítése is: gázmeghajtású buszok számának növelése, illetve alacsony padlójú eszközök forgalomba állítása a mozgáskorlátozottak érdekében (említést érdemel, hogy ez utóbbiak menetrendjét a Szegedi Közlekedési Társaság a home page-én is szerepelteti). Kerékpáros közlekedés. A város hozzávetılegesen 35 km hosszúságú kerékpárúttal rendelkezik. A hálózat kiépítése 1985-ben indult, s azóta évente eltérı mértékben, de folyamatosan gyarapodik. A fejlesztéseket segítendı az önkormányzat Kerékpárút Alapot is létrehozott 2001-ben. A kerékpáros közlekedés igen kis aránya a város közlekedésében azonban sejtetni engedi, hogy valami nagyon nincs rendben: nem igazán kedvezı társadalmi elfogadottsága, nincs megoldva a kerékpárok biztonságos tárolása, de legjelentısebb gondot a kerékpárút-hálózat igazi hálózat-jellegének hiánya, s emiatt a fokozottabb balesetveszély jelenti. Pedig a gyakorlati felmérések (legutóbb éppen májusában) azt mutatják, hogy a kerékpár az esetek többségében nem jelent lassabb elérhetıséget, s nem jár környezetszennyezı anyagok kibocsátásával sem. Egy a Szegedi Tudományegyetemen készült szakdolgozat nagy részletességgel felmérte a város kerékpárútjainak állapotát, problémáit és a következı fı gondokat találta: összekötı utak és tárolók hiánya, balesetveszélyes burkolathibák (vannak szakaszok amelyek a rossz állapot miatt már alkalmatlanok a kerékpározásra), komoly konfliktushelyzetek a gyalogosok és kerékpárosok között az osztott pályás szakaszokon, rézső hiányok vagy rossz rézsők útkeresztezıdésekben, gépkocsibejárókban, a kerékpárút parkoló gépjármővekkel való elfoglalása. Mindez jól jelzi, hogy nem csak megépíteni kell a kerékpárutakat, de rendeltetésszerő hasznosításukat is biztosítani kellene. 93

14 Szeged egyetemi város jellege jó lehetıséget kínálna arra, hogy a nagy létszámú diákság rendszeres közlekedését kerékpárral bonyolítsa de nincsenek meg hozzá a feltételek. Szeged az országban elsıként csatlakozott az Európai Autómentes Nap programhoz. Ennek igazi társadalmi elismertetése azonban még igen kétséges. Nyugat-Európa lakossága a kıolaj árrobbanás után (átmeneti üzemanyaghiány) szinte egyik napról a másikra kerékpárra ült. Az üzemanyag árak jelenleg (2005. június közepe) már jóval meghaladják az akkori árakat, és mi még mindig nehezen szabadulunk meg a gépkocsik bővöletébıl. A kerékpáros közlekedés egyik nemzetközi útvonala (Euro-Velo 11) szintén érinti Szegedet, ami jó lehetıség, de nagy kihívás is mind a térségi kapcsolatok minıségi színvonalú kialakításában, mind a megfelelı fogadókészség biztosításával (tárolók, szóróanyagok). Parkolás. Szegeden több mint 44 ezer személygépkocsi és kb. hétezer tehergépjármő van, s a város regionális központ jellege, valamint a szuburbanizáció fokozódása (sok szegedi munkavállaló költözött ki a környezı településekre) miatt egyébként is vonzza a gépjármőforgalmat. Ez jól látszik parkolás gondjaiban. A város parkolási rendszere a túlzsúfoltság valamilyen kezelését volt eredetileg hivatott megcélozni (normális esetben erre is találták ki a fizetı parkolási szisztémát). A szegedi rendszer azonban súlyos zavarokkal terhelt alig tekinthetı többnek, mint bevételi forrásnak. A fizetı területeket ugyanis nagyon asztal mellett jelölték ki. Egyébként nehezen lehetne magyarázni, hogy egyes kis forgalmú mellékutcák üresek (mert fizetısek), miközben a parkoló autók kétsávossá szőkítenek drága pénzen kialakított négysávos fıutakat (nem fizetıs jellegük miatt) komoly baleseti kockázatot is okozva (ugyanis a betorkolló utakról a parkoló jármővek miatt nem látható a forgalom). Az egészségügyi intézmények környékén komoly gond a parkolás még fizetısen is, viszont a felépült belvárosi parkolóház kihasználatlan. Néhány elemében mindenképpen újra kellene gondolni a rendszer mőködését, a kecsekáposzta elvet, valamint a közlekedés biztonságát is figyelembe véve. Zaj, légszennyezés. Zaj. Szegeden hosszabb idı óta vannak zajra vonatkozó mérések. Ezekre az általános felméréseken túl gyakran a különbözı panaszok nyomán került/kerül sor. Egy átfogó értékelés érdekében 2003-ban Szeged Önkormányzata Magyarországon elsıként zajtérképet készíttetett a 2002/49. EU direktívának (Environmental Noise Directive 2002/49/EC) megfelelıen (s ugyancsak 2003 végén alkotta meg a város zajrendeletét is). A zajtérképezés során több, egymással részben összefüggı térkép (zajterhelési, konfliktus és érintettségi térképek) készült nappali és éjszakai idıszakra. A zajterhelési térképek bemutatják, hogy mekkora a zajszint egy adott területen (5dB-es beosztású térképeken). A zajterhelési térképekre vetített határértékek mutatják a konfliktus zónákat az ún. konfliktustérképeken. Az érintettségi térképeken a zajterhelés által érintett lakosság száma is meghatározható. Az utóbbi térkép a legnagyobb segítség a döntéshozóknak, hisz megmutatja, hogy mely területeken kell legsürgısebben intézkedni. A zajtérképek készítése során a közlekedési eredető (közút, vasút), valamint az ipari eredető zajkibocsátást vették figyelembe. (A zajfelmérés idıszakában a direktíva elıírása szerint a repülıtér zajkibocsátását még nem kellett figyelembe venni, idei bıvítés miatt azonban késıbb jelentısebb zajterheléssel kell majd számolni!). A zajszint felmérését közel 50 csomópontban történt forgalomszámlálás alapján zajszint mérésekkel alátámasztva végezték el. A térképek elkészítéséhez modellt alkalmaztak. A nappali közúti zajterhelés fıleg a forgalmas körutakon és sugárutakon haladja meg a db-es értéket (az egészségügyi határérték db). A zajterhelés a belvárosban, valamint a külsı körút és a fontos csomópontok környezetében a legnagyobb. Az éjszakai zajterhelés általában db-el alacsonyabb a nappali értékeknél (26. és 27. ábra). 94

15 26. ábra. Szeged közlekedés okozta zajterhelése nappal 27. ábra. Szeged közlekedés okozta zajterhelése éjszaka 95

16 A Tisza Lajos krt. felújított szakaszán ma már csak a személygépkocsi, valamint a buszforgalom jár jelentıs zajjal. A villamos sínek rekonstrukciójával a korábbi zaj- és rezgésterhelés megszőnt, illetve lecsökkent. A további villamos pálya-felújítások (Bem utca, Anna-kút), valamint az alacsonyabb zajkibocsátású új buszok mőködtetése tovább csökkentik a tömegközlekedés zajterhelését. A megvalósulás alatt álló közúti fejlesztések (M5, Ny-i elkerülı út, M43-as várható fejlesztése) nyomán az átmenı forgalom melyben igen jelentıs a nagy zajhatású kamionforgalom jelentısen csökkeni fog, s ez fıként az éjszakai órában jelent majd érzékelhetı javulást. Ezek a fejlesztések oldják majd meg a RO-LA terminál miatt keletkezı zaj gondot is (ugyanis jelenleg még a hétvégeken sem teszi lehetıvé a kamionstop egyébként országos érvényő teljes körő betartását, mivel a terminálig tiltott idıszakban is végig szabad menni). Az ipari zajforrások nem jelentenek általános problémát, kisebb gond inkább a lakótelepi hıközpontok környezetében jelentkezik. Szeged fontos kulturális és turisztikai központ, s ez fıként a nyári idıszakban sok jelentıs, zajhatással is együtt járó szabadtéri rendezvényben is megnyilvánul (Szabadtéri játékok, koncertek, fesztiválok, az ezekhez gyakran kapcsolódó tőzijátékok, stb.). Ezek ugyan alkalmi (jogos) panaszokat is kiváltanak, mégis inkább a város szerepének természetes velejárójaként célszerő kezelni. Légszennyezés. Egy EU LIFE projekt keretében, Szeged városa, mint partner vesz részt egy 30 hónapos levegı biomonitoring programban. A várost szinte teljesen lefedı mérési helyrıl származó adatok elsı értékelése már igazolta a talajközeli ózon és szálló por okozta légszennyezést. A monitoring nagy elınye, hogy eddig nem ismert vagy új légszennyezı gócokat jelezhet, amit aztán mőszeres mérésekkel kell kivizsgálni. A program keretében végzett részletes vizsgálatok kiértékelése, illetve a város légszennyezettségének legújabb részletes feldolgozása jelen anyag lezárásakor még tart, így ezek átfogó használatától értékelésünkben kénytelenek voltunk eltekinteni. Ezért értékelésünkhöz az ATIKÖFE által a 2003-as programhoz, illetve a megyei programhoz szolgáltatott adatait, valamint Kovács G.-Motika G.-Gyapjas J és tanulmányait használtuk fel. Szeged városában az Környezetvédelmi Felügyelıség (korábban ÁNTSZ) által mőködtet RIV (Regionális Immisszió Vizsgáló) hálózatban 20 mérıponton történik a légszennyezı komponensek (SO 2, NO 2, és az ülepedı por) mérése. A mérıhelyek kijelölése a 1970-es évek közepén és végén történt, amikor is arra törekedtek, hogy a mérıhelyek különbözı funkciójú (ipari, kertvárosi) városrészekben legyenek elhelyezve. Az ülepedı port 15 helyen, a szálló port 6 helyen mérik a városban és környékén, gázmintavevı jelenleg 4 (korábban 6) helyen üzemel (28. ábra). Jellemzı komponensenként vizsgálva az alábbi fıbb megállapodások tehetıek: Az ülepedı por vizsgálata a havi mérési eredmények, illetve az ezekbıl számolt éves átlag értékeken alapul. Az közötti vizsgálati periódusban a por koncentrációja fokozatosan csökken, s a legalacsonyabb értékeket a rendszerváltozás után éri el, majd kissé emelkedik az 1990-es évek közepe táján, azután ismét csökken (lásd 29. ábra). Az értékek fıként a nem főtési félévek magasabb koncentrációt mutatnak, bár kiugró értékek akkor is elıfordulnak, és mérıállomásonként igen nagy különbségeket mutatnak (30. ábra) ben a szegedi mérıállomások átlaga június kivételével 8 g/m 2 alatt maradt. A szállópor által okozott légszennyezés jelentısebb problémát okoz, hiszen a határértéket gyakrabban meghaladja, és a városon belüli eloszlása is igen változó lehet ( ábrák). Az SO 2 a vizsgált hosszabb idıszakban ( ) fokozatosan csökkent az 1990-es évek elejéig, majd kissé emelkedett. Az 1990-es évek elejéig, a évszakos változásban a 96

17 főtési és nem főtési idıszakok szignifikáns különbséget mutattak Az utóbbi évek éven belüli eloszlásai jóval kiegyenlítettebbek, mivel a nem főtési idıszakok maximum értékei nem haladják meg a 20 µg/m 3 -t. A főtési idıszakban, fıként január-február hónapban jelentkeznek extrém magas havi átlag értékek ( µg/m 3 ), míg a nem főtési idıszakokban 10 µg/m 3 alatt marad az SO 2 mennyisége. Érdekes azonban, hogy a nem főtési félév adatai magasabbak az 1990-es években, mint az elızı évtizedben, emellett a két periódus közti nagy különbség mérséklıdik azáltal, hogy a téli idıszak kiugró maximumai jelentısen mérséklıdtek. NO 2. A 2004-ig terjedı mérési eredmények alapján az 1990-es évek elejétıl Szegeden a nitrogénoxid koncentrációja emelkedett (34. ábra), de mérıhelyenként értéke jelentıs eltéréseket mutathat (35. ábra). A forgalomszámlálási adatok alapján, a városban növekszik a forgalomba résztvevı gépjármővek száma óta a közlekedési eredető NO 2 kibocsátás meghaladja a helyhez kötött forrásokét, és még az utóbbi években is lassú emelkedést mutat, annak ellenére, hogy növekszik a katalizátorral ellátott gépjármővek száma (valószínősíthetı oka az, hogy az öreg, elavult gépjármővek forgalomból való kivonása igen lassú). Kedvezınek mondható viszont az, hogy a mérıállomások átlaga alapján 2004-ben mennyisége határérték alatt maradt (36. ábra). A passzív mintavételi helyek adatai alapján elkészített térképen kirajzolódnak az NO 2 szempontjából szennyezett városrészek (37. ábra). A legszennyezettebb területek a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. környezete. A lakótelepekkel egybeesı, nagy népsőrőségő területeken nem jellemezı a vizsgált komponens magas koncentrációja. Allergén pollenek. Az utóbbi években egyre kritikusabb mértéket öltenek a különbözı allergén pollenek. A korábbi évek kevésbé hatékony fellépése után némi elırelépés figyelhetı meg. Megkezdıdött a parlagfő térképezés, illetve a gyomok hatékonyabb irtása a civil környezetvédı szervezetek bevonásával, amihez 2004-ben kistérségi szinten pályázati támogatást is sikerült szerezni. Idıszakos légszennyezési problémát jelentenek a város körüli állattartó telepek szagszennyezései, ez fıként a szélviszonyok hatására egész városrészeken is rontja a környezeti állapotot. 28. ábra. Szeged város RIV mérıhálózati pontjai, illetve az ülepedı por térbeli eloszlásának különbsége és évek átlagos havi koncentrációi alapján 97

18 29. ábra Az ülepedı por havi koncentrációi változása a Petıfi sgt-i mintavételi helyen ( ) g/m2/30 nap jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan jan. Ülepedı por (g/m 2 *30 nap) jan jan ábra. Az ülepedı por mennyisége 14 szegedi mérıállomáson (1999) Szeged1 Szeged2 Szeged3 Szeged4 Szeged5 Szeged6 Szeged7 határérték Szeged8 Szeged9 Szeged10 Szeged11 Szeged12 Szeged13 Szeged14 határérték jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec jan feb már ápr máj jún júl aug szep okt nov dec 31. ábra. A szálló por koncentrációk átlagos havi menete Szegeden, (µg/m 3 ) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 32. ábra. A szálló por koncentrációk évi menete Szegeden 2004-ben, a mérıállomások átlaga alapján (µg/m 3 ) 98

19 33. ábra. A szállópor koncentrációjának változása hét szegedi mérıállomáson ( ) Szálló por (µg/m 3 ) Szeged - 1. Szeged - 3. Szeged - 4. Szeged - 5. Szeged - 6. Szeged - 7. határérték ábra. Az NOx koncentráció éves átlagainak alakulása a Kálvária sgt. (vasöntöde) 80 ug/m ábra. A NO 2 koncentrációjának változása hat szegedi mérıállomáson ( ) Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) Szeged - 1 Szeged - 2 Szeged - 3 Szeged - 4 Szeged - 5 Szeged - 6 határérték

20 36. ábra. A NO 2 koncentrációjának éves alakulása a szegedi mérıállomások átlaga alapján 2004-ben 37. ábra. A NO 2 területi eloszlása a passzív mintavevık alapján Szegeden ( ) Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. Szeged belterületén más jelentıs nagyvárosokkal összevetve kevesebb jelentıs, katasztrófa helyzetet elıidézı potenciális veszélyforrás kevés található. Ilyenek a tőzveszélyes anyagok/üzemanyagok az azokat forgalmazóknál, illetve a nagyobb jármőparkkal rendelkezı gazdasági társaságoknál. Mérgezı vegyi anyagok, oldószerek elsısorban a vegyipari tevékenységet folytató vállalkozások telephelyein találhatók nagyobb mennyiségben (Medikémia, Florin, Phoenix, stb.). Az említet anyagok mennyisége, valamint a vállalkozások szakmai felkészültsége és a rendszeres hatósági kontroll eredményeként kevéssé valószínősítı a belterületen katasztrófahelyzet kialakulását. A szénhidrogén kutatás (fúrás) visszaszorulásával a kútkitörések, mőszaki balesetek valószínősége a minimálisra csökkent. 100

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta

Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta Szeged A kistérség központi települése a korábbi évtized népességcsökkenése után az elmúlt években számottevı népességnövekedést mutatott (2003 óta több mint hétezer fı), így az ország 3. legnépesebb települése

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt

A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt Tiszasziget A Szegedtıl mintegy 15 km-re fekvı, közúti határátkelıvel rendelkezı település számottevı és folyamatos népességnövekedést mutat (2003 és 2008 között is több mint száz fıvel nıtt a népesség).

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekintı térképe (Firbás Térképstúdió) 2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középsı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2 -es kiterjedése az ország

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása

forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem Csomópontok kapacitása forgalmi folyamatok mérése, elemzése A vizsgált jellemzıkhöz kapcsolódó fontosabb munkáink Jármőkésedelem A felsorolt jellemzık közül elsı az ún. jármőkésedelem (az útkeresztezıdésen való áthaladás idıvesztesége).

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete

Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének. 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete Sajtoskál község Önkormányzat Képviselı-testületének 9 / 2004./ X II. 28. / számú rendelete A települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelezı közszolgáltatásról /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának

Részletesebben

Vízvédelmi-vízgazdálkodás:

Vízvédelmi-vízgazdálkodás: 1. II. félévre vonatkozó környezeti adatok Kenderesre vonatkozóan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján I. Vízvédelmi-vízgazdálkodás: Ipari üzemek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán

A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A hulladék begyőjtésére tett változtatási kísérletek, lépesek 1990-tıl a napjainkig a Szent István Egyetem Gödöllıi Campusán A következıkben vázlatosan, a teljesség igénye nélkül megkíséreljük bemutatni

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k

2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k Pomáz Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2011. évi f e l h a l m o z á s i k i a d á s o k Sor- szám M e g n e v e z é s 2008-2010. évi 2010. évben elmaradt feladatok Elızı években 2011. évre vállalt

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

21-én (kedd) munkanap

21-én (kedd) munkanap TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy Szeged város helyi közlekedésében a 2010. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2011. újévi ünnepek körüli napokban az autóbuszok, trolibuszok

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

2012. évi beruházások, egyéb felhalmozási kiadások

2012. évi beruházások, egyéb felhalmozási kiadások 2012. évi beruházások, egyéb felhalmozási kiadások I. Intézményi beruházások 1. 370 000 Szennyvíz győjtése, -tisztítása, -elhelyezése Ady Endre utca 58. sz. ingatlanra szennyvíz bekötıcsatorna kiépítése

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel

Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Szennyvíztisztítás: klór helyett UVfénnyel Befejezıdött a szennyvíztelep felújítása Zalaegerszegen. A szennyvíz tisztítása során klór helyett UV-fényt használnak, ívóvíz minıségő víz kerül a tisztítómőbıl

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.2. A prioritások

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzata

Őcsény Község Önkormányzata .../2013.(X.31.) Kt. számú határozat Őcsény Község Önkormányzata Környezetállapot Felmérés 2013. 2013. október A határozat kihirdetésének napja: 2013. november 4. Pollák Csaba jegyző A környezet védelmének

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2011 2015) Készítette: Nagyalföldi Környezetvédő és Térségfejlesztő Egyesület 5000 Szolnok, Szapáry út 19. Törökszentmiklós 2011 1 TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. június 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. június 26-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a 2007. II. félévében és 2008. évben beadott pályázatok eredményérıl Elıkészítette: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Gyebnár Péter Mőszaki Osztály Sorszám: III/3. Döntéshozatal

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Szeged város helyi közlekedésében 2015. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2016. újévi ünnepek 2015. december

Szeged város helyi közlekedésében 2015. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2016. újévi ünnepek 2015. december TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy Szeged város helyi közlekedésében a 2015. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2016. újévi ünnepek körüli napokban az autóbuszok, trolibuszok

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS AMOENITAS Biatorbágyi

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Szeged város helyi közlekedésében 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek 2013. december

Szeged város helyi közlekedésében 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek 2013. december TÁJÉKOZTATÓ Tájékoztatjuk a Tisztelt Utazóközönséget, hogy Szeged város helyi közlekedésében a 2013. karácsonyi, és szilveszteri, valamint a 2014. újévi ünnepek körüli napokban az autóbuszok, trolibuszok

Részletesebben

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év Tisztelt Közgyőlés! Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasági elkészítették a évi üzleti üket, melyeket jelen elıterjesztés keretében, gazdasági társaságonként az alábbiakban foglalunk össze:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról.

Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete. 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E. a talajterhelési díjról. Zalaszántó község Önkormányzatának képviselı-testülete 8/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E a talajterhelési díjról. Egységes szerkezetbe foglalta Berta Sándorné körjegyzı Zalaszántó község Önkormányzatának

Részletesebben

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre

Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre Az önkormányzat feladata, hatásköre, alaptevékenységinek köre 6. (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben