Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: /2012. Ea.: Privitzer Jen Dr. Balthazár Éva Balatonyi Zsolt Sipos László Dr. Jenei Mária Tárgy: Szentes Város Önkormányzata, Szentes szennyvíztisztító telep környezetvédelmi engedélye H A T Á R O Z A T Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) részére Szentes Város szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez Az engedélyes adatai: KÜJ: KTJ: Tulajdonos: Szentes Város Önkormányzata 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Üzemeltet : Szentesi Víz-és Csatornam Kft Szentes, Csongrádi út 3. környezetvédelmi engedélyt adok. A létesítmény helye: A jelenleg üzemel szennyvíztisztító telep: Szentes belterület 7188 hrsz. A fejlesztéssel érintett területek: Szentes belterület 7190/9, 7190/8, 7190/7, 7188, 7189 hrsz. Tervez : Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. I/7. sz. El írások: Víz-és talajvédelem: 1. A tisztított szennyvíz min sége a befogadó alapján a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletében szerepl technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 4. Általános védettségi kategória el írásainak kell, hogy megfeleljen. Biokémiai oxigénigény 25 g/m 3 Dikromátos oxigénfogyasztás 125 g/m 3 Összes lebeg anyag 35 g/m 3 Ammónia-ammónium-nitrogén 20 g/m 3 Összes nitrogén 55 g/m 3 Összes szervetlen nitrogén 50 g/m 3 Összes foszfor 10 g/m 3 Szerves oldószer extrakt 10 g/m 3 ph 6,0-9,5 Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás Központ: H-P: 9:00-11:30, továbbá H és Cs 12:30-15:00, Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 2. A vízjogi létesítési engedély kérelemben gazdaságossági számításokkal kell vizsgálni, szennyvíz, kibocsátási határértéknél alacsonyabb szennyezettségi koncentrációra történ tisztításának gazdaságosságát, alátámasztva az energiaigénnyel. 3. A felszíni vizek min sége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. (1) bek. szerint a felszíni víztest jó állapotának eléréséhez és fenntartásához a kibocsátó köteles e rendelet és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény vonatkozó el írásainak betartásával hozzájárulni. 4. A 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés rendelkezései szerint tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vizilétesítményen bevezetett, határértéknek megfelel vagy határérték alatti, engedélyezett kibocsátások kivételével évi LIII. Törvény 6. (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mérték környezetterhelést és igénybevételt idézze el, megel zze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 6. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) szerint tevékenység csak a felszín alatti víz, földtani közég (B) szennyezettségi határértéknél kedvez bb állapotának lehet ség szerinti meg rzésével végezhet. 7. A környezeti terhelések folyamatos ellen rzésére monitoring rendszer kialakítása szükséges (3 db végleges talajvízfigyel kút), mellyel folyamatosan ellen rizni kell a szennyvíztisztító telep üzemeltetésének környezeti hatásait. A talajvízfigyel kutak kialakítása vízjogi engedély köteles, a tervet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben el írt tartalommal kell elkészíteni. 8. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következ k: Szennyez anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyez anyag típusa (Ki) Foszfát (PO4 3- ) µg/l 500 K2 Nitrát mg/l 50 K2 Ammónium µg/l 500 K2 9. A befogadót ért terhelések folyamatos ellen rzésére monitoring tevékenységet kell végezni (felszíni vízb l történ mintavétellel) a szennyvíztisztítás környezeti hatásainak nyomon követésére. A monitoring tervet a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni. 10. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseit követ en próbaüzemeltetést kell végezni. 11. A szennyvíztisztító telepr l semmilyen szennyez anyag (szennyezett csapadékvíz sem) nem kerülhet a Kurca csatornába és a felszín alatti vizekbe. 12. A bekövetkezett havária eseményeket nyilván kell tartani az üzemeltetési naplóban, és azt azonnal jelenteni kell a Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségre. A havária események elhárításának személyi, tárgyi feltételeit és módját az üzemi havária tervben kell meghatározni. 13. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseit követ próbaüzem befejezése el tt, ha az üzemelés szükségessé teszi, meg kell szerezni a képz dött iszap granulátum mez gazdasági területen történ elhelyezésének engedélyeit is. Az engedély megszerzése érdekében el kell készíteni a talajvédelmi tervet (90/2008. /VII. 18./ FVM r. szerint) és azt be kell nyújtani a Csongrád Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságára. Természet- és tájvédelem: 14. A beruházást és a m ködtetést úgy kell végezni, hogy a m szaki leírásokban megadott határértékek betartásával biztosítva legyen, hogy a tevékenység végzése ne veszélyeztesse, károsítsa a tisztított szennyvíz bevezetésével érintett folyószakasz él világát; a kivitelezési munkálatok nem veszélyeztethetik, károsíthatják a védett, fokozottan védett él világot, valamint a Natura 2000 terület jelöl fajait. 15. Bármilyen védett él lény pusztulását haladéktalanul jelenteni kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak (5540, Szarvas, Anna-liget 1. tel.: 66/ ). 16. A Szentes 7190/9, 7190/8, 7190/7, 7188, 7189 hrsz.-ú ingatlanon kívüli gyepterületeken, különös tekintettel a Kurca partjára, tilos épít anyagot, törmeléket stb. tárolni, munkagépeket parkírozni, valamint járm vekkel közlekedni. 17. Az építési terület határát különös tekintettel a Kurcára, mely a Natura 2000 hálózat része jelöl szalaggal ki kell jelölni, elkerülve a Natura 2000 terület esetleges károsítását. 18. A munkálatok elvégzése után az érintett munkaterületet (ahol az gyep m velési ágú területet érint) shonos (területre jellemz, természetes fajokból álló) f magkeverékkel kell bevetni, vagy a munkálatok során felszedett gyeptéglával kell el segíteni a gyepesítést, így biztosítva a terület eredeti állapotának visszaállítását.

3 3 19. A szennyvíztisztító-b vítést követ en a kerítésen belül a D-DNy-i oldalon gondoskodni kell a létesítmény tájba illesztésér l, melyet a tájra jellemz, term helyi viszonyokhoz igazodó, többszint, shonos fafajokkal javasoljuk megvalósítani, melyhez a következ ket ajánljuk: kocsányos tölgy - Quercus robur, molyhos tölgy Quercus pubescens, gyertyán - Carpinus betulus, mezei juhar - Acer campestre, tatárjuhar - Acer tataricum, mezei szil - Ulmus minor, vénic-szil - Ulmus laevis, magas k ris - Fraxinus excelsior, magyar k ris - Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica, fehér nyár - Populus alba, szürke nyár - Populus canescens, rezg nyár - Populus tremula, fekete nyár - Populus nigra, fehér f z - Salix alba, mézgás éger - Alnus glutinosa, hamvas éger - Alnus incana, kislevel hárs - Tilia cordata, vadkörte Pyrus pyraster, vadalma Malus sp., egybibés galagonya Crataegus monogyna, fagyal Ligustrum vulgara, kökény - Prunus spinosa, vadrózsa Rosa canina, hamvas szeder - Rubus caesius, fekete bodza - Sambucus nigra, húsos som - Cornus mas, 20. A fasor telepítését az üzemeltetési engedély kiadásig kell megvalósítani. 21. Haváriaesemény, rendkívüli vízszennyezés esetén a felügyel séget azonnal értesíteni kell és haladéktalanul gondoskodni kell a kiváltó okok megszüntetésér l. 22. A meglév nyomóvezeték mentén, illetve a Tisza hullámterében munkálatokat, karbantartásokat vegetációs id szakon kívül (kivéve havária) szabad végezni úgy, hogy gondoskodni kell a munkaterület eredeti állapotának helyreállításáról. Hulladékgazdálkodás: 23. A szennyvíztisztítási technológia üzemelése során keletkez komposztált és granulált szennyvíziszapot mindaddig hulladéknak kell tekinteni, amíg annak terméké történ min sítését nem igazolják. 24. A komposztált szennyvíziszap hulladék granulálása és a hulladékkezelési technológia próbaüzeme csak hulladékkezelési engedély birtokában végezhet. 25. A hulladékkezelési technológiára vonatkozóan 6 hónapos próbaüzemet kell tartani, mely id szak alatt a granulált szennyvíziszapot min síttetni kell. 26. A komposztált és granulált hulladék teljes mennyiségére megfelel engedéllyel rendelkez hulladékkezel (hasznosító) elvi befogadó nyilatkozatát a vízjogi létesítési engedélykérelemhez csatolni kell. A befogadó nyilatkozatnak egyértelm en tartalmaznia kell, hogy a hulladékot milyen célból veszik át kezelésre. 27. A komposztált és granulált szennyvíziszap hulladék helyben történ energetikai hasznosítása a jelen környezetvédelmi engedély alapján nem végezhet. 28. A telephelyen képz hulladékokat minden körülmények között zártan kell tárolni. 29. A m tárgyak átépítése, illetve az új m tárgyak létesítése során keletkez, nagy mennyiség hasznosítható hulladékok hulladéklerakón történ ártalmatlanítása nem fogadható el: a létesítési vízjogi engedélyezési tervdokumentációban részletesen ki kell dolgozni e hulladékok hasznosításának módját, és csatolni kell a hasznosítók elvi befogadó nyilatkozatát. 30. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. 31. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gy jteni. 32. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. 33. A hulladékok csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adhatók át. 34. A keletkez hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet el írásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyel ség felé teljesíteni. 35. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a évi XLIII. törvényben el írtakat kell betartani. Leveg védelem: 36. A szennyvíztisztító korszer sítését, b vítését úgy kell megtervezni, kivitelezni és b vített létesítményt üzemeltetni, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerinti Tilos a légszennyezés, valamint a leveg lakosságot zavaró b zzel való terhelése, továbbá a leveg olyan mérték terhelése, amely légszennyezettséget okoz." el írás teljesüljön. 37. A kezelt, granulált iszapot zárt módon kell gy jteni és tárolni. 38. A szennyvíztisztítási technológia m tárgyaiból, zárt tereib l elszívott légmennyiséget biofilterre kell vezetni. A szagok közömbösítésére telepítend biofilter sz rési hatékonyságának minimum 90-95%-osnak kell lenni. A közömbösítési, sz rési (leválasztási) hatásfok teljesülését, akkreditált laboratórium által elvégzett szagkoncentráció méréssel kell igazolni. A mérések során átlagos üzemvitelt kell biztosítani. A mérési jegyz könyveket a felügyel ségre a mérést követ 30 napon belül meg kell küldeni. A leválasztási hatásfok mérését 2 évente a nyári, meleg id járás mellett kell elvégezni.

4 4 Az els mérés határideje: az üzembe helyezést követ augusztus A szennyvíztisztítási technológiát úgy kell megvalósítani és üzemeltetni, hogy a környezet terhelése a lehet legkisebb legyen és feleljen meg a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet el írásainak. 40. A biofilter töltetét rendszeresen karban kell tartani, mely magába foglalja a szükség szerinti nedvesítését, a technológia szerinti (de évente minimum egyszeri) forgatást, rostálást és a kirostált töltet pótlását. 41. A biofiltert folyamatosan funkciójának ellátására alkalmas állapotban kell tartani. 42. A szennyvíztisztító létesítmény zártságát havária helyzet kivételével, folyamatosan fent kell tartani. 43. A szennyvíztisztító létesítményb l a környezetbe b zcsökkentés nélkül szennyezett leveg nem vezethet. 44. A szennyvízkezelési technológiából kikerül komposztált és granulált szennyvíziszap hulladék telephelyen történ energetikai hasznosítása nem engedélyezett. 45. A szennyvíztisztító telep mezsgyéjén, azaz kerítése mentén többszint ével növényzetet (cserje és fa) kell telepíteni legkés bb a létesítmény próbaüzemének kezdetét követ szi faültetési id szakban. A növényeket gondozni, a hiányokat pótolni szükséges. Védelmi övezet El írások: 46. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (5) értelmében Szentes, belterület 7190/9, 7190/8, 7190/7, 7188, 7189 hrsz. alatti szennyvíztisztító leveg védelmi övezetét a telephely telekhatárától 150 m sugarú körben állapítom meg. Az ily módon meghatározott terület a szennyvíztisztító telep területén kívül els dlegesen mez gazdasági területeket érint. 47. A védelmi övezet által érintett ingatlanok adatait a következ táblázat fogalja össze: Szentesi Víz- és Csatornam Kft. Szennyvíztisztító telep (Szentes) Védelmi övezet (D=150 m) által érintett területek Település Sorszám Ingatlan helyrajzi száma (hrsz) Adott HRSZ-en belül a védelmi övezet által érintett terület nagysága [m 2 ] velési ág Szentes / a) Szántó b) Kivett árok c) Szántó / Szántó /2 (064/4, 064/16 összevonva) /6 (062/32 beolvasztva) 3100 a) Kivett tanya (védelmi övezet nem érinti) b) Szántó c) Legel a) Kivett tanya (lakóépületet a védelmi övezet nem érinti) b) Szántó és út c) Legel 5. 02/ Szántó / Fásított terület /1 636 Kivett közút Kivett közút / Szántó / Szántó /3 707 a) Erd b) Legel Kivett saját használatú út /6 460 Szántó

5 / Szántó / Szántó / Szántó / Szántó / Szántó Kivett lakóház, udvar (a tervezett b vítési terület része) Kivett szennyvíztisztító / Szántó Kivett közút Kivett közút Legel / a) Kivett saját használatú út b) Szántó / Kivett út, árok /10 83 Legel / Kivett országos közút /1 364 Szántó / Kivett közút /5 155 Legel /6 38 Legel /1 536 Fásított terület Kivett árok / Kivett közút / Kivett Kurca folyó / Szántó / a) Kivett mérlegház, udvar iroda b) Legel Kivett csatorna 48. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdül épület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet. Zajvédelem: 49. A telepen üzemel zajkelt berendezések karbantartásával biztosítani kell a telepek alacsony mérték zajkibocsátását. 50. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségre be kell jelenteni. Szakhatóságok állásfoglalásai: 1. Csonqrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének VI-R-Q39/0Q875-2/2Q12. sz. állásfoglalása: A Szentesi Víz- és Csatornam Kft. (5600 Szentes, Csongrádi út 3.) által üzemeltett Szentes Város Szennyvíztisztító telepének (6600 Szentes, Külterület hrsz.) környezetvédelmi engedélyéhez a benyújtott dokumentációban foglaltak alapján az alábbi közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást adom:

6 6 - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a lehet legkisebb mérték környezet-egészségügyi kockázatot valamint környezetterhelést idézzen el. - A leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a értelmében az elérhet legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró b z kerüljön a környezetbe. - A szennyvíztisztító telep üzemeltetés során a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó el írásait maradéktalanul be kell tartani. - Az üzemeltetés alatt a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM - EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében el írt zajterhelési határértékeket be kell tartant. - Az üzemeltetés során a leveg terhelési szint határértékeir l és a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletében szerepl egészségügyi határértékek betartása szükséges. - A tevékenység végzése során a fert betegségek és a járványok megel zése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr l szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet vonatkozó el írásait be kell tartani. A házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végrehajtani, valamint évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni a rágcsálók megtelepedésének illet leg elszaporodásának megel zése érdekében. - A tevékenység végzése során a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény-, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet vonatkozó el írásait be kell tartani. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 2. Csonqrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda VI-P-001/1793-5/2012. sz. állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) megkeresésére benyújtott, a Szentes város szennyvíztisztító telep fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezése kapcsán érkezett kérelmet és a mellékelt tervdokumentációt (Tervez : Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft.) megvizsgálva az engedély kiadásához feltételként el írt szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi kikötésekkel: 1.A környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadása ellen örökségvédelmi szempontból kifogást nem emelek. 2.A tárgyi beruházás által érintett nyilvántartott régészeti lel helyen próba - és megel feltárást kell végezni. 3.A próbafeltárás eredményeként kijelölt lel helyet el zetesen fel kell tárni. A próba- és a megel feltárások elvégzésére, a munkálatok megkezdése el tt, a beruházó a területileg illetékes múzeummal ((Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3. T: 06-62/ ) írásbeli szerz dést köteles kötni. A szerz dés érvényességéhez a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának jóváhagyása szükséges. 4.A lel helyek által érintett terülten a kivitelezési munkálatok kizárólag a megel feltárás befejezése után kezdhet k 5.A további szakaszokon a gépi humuszolás során régészeti megfigyelés biztosítása szükséges. 6.Az el zetes régészeti dokumentáció elkészítése kötelez, mely a feltárási engedélyeztetés során benyújtott kérelem mellékleteként kell benyújtani Irodánk felé. 7.Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a m szaki átadás-átvételi eljárás id pontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. 3. Szentes Város Önkormányzat Jegyz jének (M szaki Osztály) E-17946/2012. sz. állásfoglalása: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésben foglalt szakkérdések tekintetében a Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) megbízásából a Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. (5600 Békéscsaba Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. S/7.) december 20-án elkészített Környezeti hatástanulmány tervdokumentációja a szennyvíztisztító telep fejlesztéseihez környezetvédelmi engedélyezése szakhatósági állásfoglalás kérése ügyében a án indított szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt megszüntetem. A végzés ellen a kézhezvételt l számított 15 napon belül a Csongrád Megyei Kormányhivatal (Szeged, Rákóczi tér 1.) címzett, de hatóságomnál benyújtandó, 5000; Ft-os illetékbélyegeié! ellátott fellebbezéssel ehet élni, melyet az ügyben keletkezett els fokú iratokkal együtt a fellebbezési határid leteltét követ 8 napon belül annak elbírálása céljából a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz továbbítok.

7 7 4. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 59/2012/V. sz. állásfoglalása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint talajvédelmi hatóság, a Szentes Város Önkormányzat (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) ügyfél részére a Szentes" szennyvíztisztító telep fejlesztése környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség /2012. számú megkeresésére kiadja az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁ S - t A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a Szentes szennyvíztisztító telep fejlesztése környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében szakhatósági állásfoglalása a következ : A szennyvíziszap kihelyezése a évi CXXIX törvény 49. (1) bekezdés c) pontja alapján engedélyhez kötött tevékenység. - A mez gazdasági területekre történ szennyvíziszap felhasználás Hatóságomhoz történ (90/2008. FVM rendelet alapján) talajvédelmi szakért által készített) talajvédelmi terv benyújtására van szükség. A dokumentum elfogadását talajvédelmi szempontból javaslom. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható." 5. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Körzeti Földhivatal /2012. sz. állásfoglalása: A Szentesi Körzeti Földhivatal, mint els fokon eljáró term földvédelmi hatóság, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárságnál (6721 Szeged Fels -Tisza part 17.) /2012 ügyiratszámon indult Környezetvédelmi hatástanulmány tervdokumentációja a szentesi szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez tárgyú el zetes vizsgálati eljárásban TERM FÖLDVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁSÁT AZ ALÁBBAIK SZERINT MEGADJA. amennyiben a tervezetben felsorolt ingatlanokon kívüli külterületi term föld id leges vagy végleges más célú hasznosítására kerül sor, a term föld igénybevétele el tt az illetékes körzeti földhivataltól köteles kérni a term föld más célú hasznosításának engedélyezését. a beruházás kivitelezése nem akadályozhatja a szomszédos term földek megfelel hasznosítását. Amennyiben fent nevezett projekt megvalósulása során végleges létesítmények létesülnek, a megvalósulást követ 30 napon belül a munkarészek (változási vázrajzok, szerz dések, engedélyek) csatolásával kezdeményezni kell a változások ingatlan-nyilvántartásba történ átvezetését a Szentesi Körzeti Földhivatalnál. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg." 6. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága SZBK/854-2/2012. sz. állásfoglalása: A Szolnoki Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) mint az adott ügyben területileg illetékes els fokú bányászati és földtani szakhatóság a benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 7. pontja alapján az ásványi nyersanyag és a földtani környezet védelme szempontjából meghozta a következ szakhatósági állásfoglalást. A Bányakapitányság a hatáskörébe tartozó szakkérdéseket megvizsgálva a szennyvíztisztító telep fejlesztésével kapcsolatos kizáró ok nem merült fel. A szennyvíztisztító telep fejlesztése a földtani közeg védelmét is szolgálja, a környezetre gyakorolt hatása várhatóan pozitív, ezért a Bányakapitányság nem tartja szükségesnek a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. A Bányakapitányság a benyújtott dokumentációt elfogadja, a szakhatósági hozzájárulását feltétel nélkül megadja. A szakhatósági eljárás során nem merült fel eljárási költség. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, ez csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Jelen határozat érvényességi ideje: a joger re emelkedést l számított 10 év. Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban el írt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól.

8 8 A 314/2005. (XlI. 25.) Korm. rendelet 11. (4) bekezdése szerint: Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelent s módosítást jelent változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyel ségnek. Ezekben az esetekben a felügyel ség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el. A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja - kivéve a jogszabályban meghatározott egyéb eseteket - a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. INDOKOLÁS Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) január 9-én a Szentesi Szennyvíztisztító Telep fejlesztésének környezeti hatásvizsgálati engedélye tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be, és kérte az eljárás lefolytatását. A hatástanulmány tervez je: Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17.). Az ügyfél a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete 11/10. pontja szerinti Ft összeg igazgatási szolgáltatási díjat befizette. Szentesi szennyvíztelep fejlesztése el zetes vizsgálati eljárásában megállapításra került, hogy a folytatni kívánt tevékenység a R. 1. számú mellékletének 48. pontja alapján szennyvíztisztító telep 50 ezer lakos egyenérték kapacitástól környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek körébe tartozik. Felügyel ség a /2009.számú határozatában adta meg a szennyvíztisztító telep fejlesztéseihez a környezetvédelmi engedélyt. Id közben a beruházó részér l megállapításra került, hogy az el zetesen tervezett technológiánál mind beruházási, mind üzemeltetési költségek tekintetében jelent sen kedvez bb szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiák valósíthatóak meg, ezért a benyújtott hatásvizsgálati tervdokumentációban egy korszer bb technológiát mutatnak be. A felügyel ség a hatásvizsgálat alapján az alábbiakat állapította meg: A 27/2004. (XII. 25.) KvVM alapján Szentes a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev települések besorolásában az Érzékeny felszín alatti vízmin ségvédelmi terület kategóriájába tartozik. A vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Szentes város nem tartozik a nitrát érzékeny területek közé. Jelenlegi állapot: A szennyvíztisztító telep Szentes város DNy-i részén helyezkedik el a Kurca f csatorna közvetlen közelében. A telep a város s beépítés települési határától 645 m-re, a város központjától m-re található. Jelenleg a szennyvíztisztító telep a Szentes városban keletkez szennyvizek fogadását és tisztítását végzi. A szennyvizek dönt részét, 99,4 %-át a város zárt csatornahálózatában összegy jtött és a nyomóvezetéken érkez szennyvizek teszik ki. A fennmaradó 0,6 % tengelyen (szippantó gépjárm vekkel) szállított formában érkezik a telepre. A telep az elmúlt öt év átlagában 5.297,7 m 3 /d szennyvizet fogadott. A szennyvíztisztító telep mértékadó kapacitása m 3 / d ( LE). A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása ugyan elegend volna a csatornahálózaton érkezett szennyvizek fogadására, azonban a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia nem tudja biztosítani a hatósági el írások szerinti tisztított szennyvíz min ségét.

9 9 A szennyvíztisztító telep fejlesztései során igénybe vett területek: A jelenlegi szennyvíztisztító telep: - hrsz: területhasználat: szennyvíztisztító - területe: m 2 - tulajdonos: Szentes Város Önkormányzata Az igénybe vételre kerül új területek: - hrsz: területhasználat: kivett, lakóház, udvar (lakatlan) - területe: m 2 - tulajdonos: Szentes Város Önkormányzat - hrsz: 7190/8 - területhasználat: szántó - területe: m 2 - tulajdonos: Szentes Város Önkormányzata - hrsz: 7190/7 - területhasználat: szántó - területe: m 2 - tulajdonos: Nagy Józsefné 660 Szentes, Rózsa F. u. 29. sz. (a terület kisajátítása folyamatban van) - hrsz: 7190/9 - területhasználat: szántó - területe: m 2 - tulajdonos: Szentes Város Önkormányzata A szennyvíztisztítási technológia korszer sítésének tervezett változatai: I. változat: Az els tervezési ciklusban tervezett és engedélyeztetett eleveniszapos szennyvíztisztítási rendszer, biológiai foszforeltávolítással, elékapcsolt denitrifikációval, alacsony terhelés, hagyományos, lebegésben tartott eleveniszapos szerves anyag és ammónia lebontással, kiegészít vegyszeres foszforkicsapatással. Iszapkezelés anaerob mezofil iszaprothasztással. Tervezett hidraulikai kapacitás m 3 /d, órai csúcs szennyvízmennyiség 571 m 3 /h. II. változat: SBR rendszer, teljesen zárt technológiájú szennyvíztisztítás, az iszapok víztelenítése, iszap granulátum készítése, a granulátum hulladéklerakón, illetve mez gazdasági területen történ elhelyezésével. Tervezett hidraulikai kapacitás m 3 /d, órai csúcs szennyvízmennyiség 650 m 3 /h. III. változat: SBR rendszer, teljesen zárt technológiájú szennyvíztisztítás, az iszapok víztelenítése, iszap granulátum készítése, a granulátum pirolízises eljárásban történ gázosítása, a kinyert CH4 energetikai hasznosítása. Tervezett hidraulikai kapacitás m 3 /d, órai csúcs szennyvízmennyiség 650 m 3 /h. Az el zetes tulajdonosi, üzemeltet i és szakmai egyeztetések alapján a fejlesztések els lépcs jében a II. sz. változat került kiválasztásra, azzal a kiegészítéssel, hogy a pénzügyi források rendelkezésre állását követ en a III. változatban megjelölt iszaphasznosítási technológia a kés bbiekben kerül kiépítésre és beüzemelésre. Tervezett szennyvíztisztítás és iszapkezelés jellemz adatai: A szennyvíztisztító rendszer kapacitás meghatározásánál figyelembe vett hidraulikus terhelési értékek az alábbiak: S. sz. A szennyvíz keletkezési helye Szennyvíz mennyiség m 3 /d 1. Lakossági kommunális szennyvíz HUNGERIT Zrt. el kezelt ipari és kommunális szennyvíz 2.700

10 10 3. Egyéb ipari és közületi szennyvíz Szippantott szennyvíz Összesen: A szennyvíztisztító telep fejlesztését Q= m 3 /d kapacitás értékre határozták meg. Q = m 3 /d Qcsúcs = 650 m 3 /h A telepre érkez szennyvíz nagyobb részben lakossági és intézményi szennyvíz. Az egyetlen jelent s ipari szennyvízkibocsátó a Hungerit Zrt., évi m 3 -t meghaladó vágóhídi-húsfeldolgozói szennyvíz kibocsátással. A Hungerit Zrt. el kezelés után vezeti rá szennyvizeit a városi csatornahálózatra. A nyers szennyvíz várható min ségi adatai: BOI5 493 g/m 3 KOIk 985 g/m 3 Lebeg anyag 490 g/m 3 Összes nitrogén 90 g/m 3 Összes foszfor 17 g/m 3 SZOE g/m 3 ph 6,5-9,0 A nyers szennyvíz min sége, szerves anyag tartalma az átlagos kommunális szennyvíznél tapasztalhatónál töményebb, ugyanakkor NH4-N tartalma a szerves anyag tartalomhoz képest hígabb. A jelenlegi csatornázottság alapján egyértelm az élelmiszeripari szennyezés meghatározó szerepe a szennyvíz min ségében. A tisztított szennyvíz min sége a befogadó alapján a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletében szerepl technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 4. Általános védettségi kategória el írásainak kell, hogy megfeleljen. Biokémiai oxigénigény 25 g/m 3 Dikromátos oxigénfogyasztás 125 g/m 3 Összes lebeg anyag 35 g/m 3 Ammónia-ammónium-nitrogén 20 g/m 3 Összes nitrogén 55 g/m 3 Összes szervetlen nitrogén 50 g/m 3 Összes foszfor 10 g/m 3 Szerves oldószer extrakt 10 g/m 3 ph 6,0-9,5 A dokumentáció szerint a tervezett szennyvíztisztító rendszer a fentieknél is jelent sen kedvez bb tisztított víz min ségi értékeket képes produkálni. A tisztító rendszer kialakításával nem az a cél, hogy minimálisan megfeleljenek a befogadóra el írt határértékeknek, hanem az, hogy minél kisebb szennyez anyag mennyiség elérésével az optimálisan legkisebb környezetterhelési díjat biztosítsák az üzemeltet számára. A vállalt határértékek az alábbiak: BOI5 25 g/m 3 KOIk 75 g/m 3 Lebeg anyag 35 g/m 3 NH3-NH4-N-ben 2 g/m 3 Összes nitrogén 35 g/m 3 Összes foszfor 5 g/m 3 SZOE 5 g/m 3 ph 6,0-9,5

11 11 Szennyvíztisztítás: Szentes Város Önkormányzata a város szennyvízcsatorna hálózatának teljes kör kialakítását követ en a település teljes területén a rákötések közel 100 %-ban biztosítottá váltak, ennek eredményeként a szennyvízszikkasztásból ered még fellelhet környezeti terhelések jelent s mértékben lecsökkennek, megsz nnek. A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása ( m 3 /d) ugyan elegend volna a csatornahálózaton érkezett szennyvizek fogadására, azonban a jelenlegi szennyvíztisztítási technológia nem tudja biztosítani a hatósági el írások szerinti tisztított szennyvíz min ségét. A szennyvíztisztító telep üzemeltet je az utóbbi öt év mindegyikében a kibocsátási határértékek túllépése miatt vízszennyezési bírságot fizetett. A kibocsátások során a szervesanyag és tápanyag koncentrációk voltak magasabbak az el írt kibocsátási határértékeknél. A fentiek alapján szükséges a telep szennyvíztisztítási technológiájának a korszer sítése a kibocsátott tisztított szennyvíz befogadóba való vezetése környezeti terheléseinek csökkentése, minimalizálása érdekében, Q = m 3 /d (Qcsúcs 650 m 3 /h) hidraulikus kapacitást figyelembe véve. A fejlesztés kiemelt területe az iszapkezelés és hasznosítás környezetkímél, komplex rendszerének a kidolgozása is. Tisztított szennyvíz befogadója: A tisztított szennyvíz befogadója a Tisza folyó fkm szelvénye, sodorvonali bevezetéssel. A becsatlakozás EOV koordinátái (m): X= , Y= Legnagyobb vízszint (LNV): 86,00 mbf. Legkisebb vízszint (LKV): 72,17 mbf. Hajózási kisvízszint (HKV): 74,12 mbf. A megkerül vezetékek használatának tervezett módja: A jelenlegi üzemmódban a végátemel l egy megkerül vezeték van kiépítve a tisztított szennyvíz Kurca f csatornában való bevezetésére havária esetén. Ez a megkerül vezeték akkor üzemelt, amikor a végátemel meghibásodása során a tisztított szennyvizet nem tudták a tiszai bevezetés nyomócsövébe bevezetni. Az ilyen jelleg bevezetések csak havária esetben történtek évente néhány alkalommal és rövid ideig, amíg a végátemel m szaki meghibásodását el nem hárították. A fejlesztéseket követ en ez az elkerül vezeték megszüntetésre kerül, a Kurca f csatornába még havária esetén sem fognak tisztított szennyvizet bevezetni. A végátemel nél folyamatosan rendelkezésre áll egy tartalék szivattyú, mely megfelel biztonságot ad az esetleges meghibásodások során is a tisztított szennyvíz nyomóvezetékbe való beemelésére. Áramkimaradás esetére a telepen beállított aggregátor biztosítja az elektromos energiát. Abban az esetben, ha a tiszai bevezetés nyomóvezetéke meghibásodik a folyamatos üzem biztosítása érdekében, a meghibásodott szakaszon provizórikusan kiépített nyomóvezeték kerül létesítésre, addig amíg a meghibásodott szakasz kijavítását el nem végzik. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: Szippantott szennyvíz fogadó állomás: / homokfogóval, zsírfogóval, kártya leolvasóval, mennyiség mér vel/ Q= 150 m 3 /h Indukciós mennyiségmér : Q = 150 m 3 /h Szippantott szennyvíz átemel : V= 25 m 3 Átemel szivattyú: Q= 65 m 3 /h H= 9m P= 3,8 kw 1+

12 12 BIOFILTER: /Ø 2,5 m, h= 2,2m/ Qleveg = 300 m 3 /h P= 2,0 kw Indukciós mennyiségmér : Q = 800 m 3 /h Hengerrács: Q = 800 m3/h P = 1,1 kw Finomsz : Q = 216 m3/h P = 13 kw 2 db 4 db Bels átemel : V = 240 m 3 Átemel szivattyú: Q = 650 m3/h H = 7,0 m P = 25 kw Búvárkever : P = 2,2 kw Nyomás távadásos szintmér : 2 db 1+ Puffer és SEMI SBR m tárgy: V = 2x2.200 = m 3 Nyomás távadásos szintmér : FLYGT szaniterelem: 2+ tartalék 2x784 = db Légfúvó: Q = m3/h H = 700 mbar P = 75,0 kw 1+ Szennyvíz feladó szivattyú: Q = 450 m 3 /h H = 7,0 m P = 15,0 kw 2 db SBR biológiai reaktor: V = 6x1.800 m 3 = m 3 FLYGT szaniterelem Légfúvó: Q = m 3 /h H = 700 mbar P = 75,0 kw 6 x 768 db = db 6+2 db tartalék Kever : P = 13,4 kw 6+2 db tartalék

13 13 Nyomás távadásos szintmér : Oldott oxigénmér : Fölös iszap szivattyú: Q = 72 m 3 /h H = 4 m P = 1,8 kw Vegyszeradagoló: Vas(III)-szulfát adagolásához: Q = 67,5 l/h P = 0,1 kw Klórgáz adagoló: Q= 2,5-5,0 kg/h 6+2 db tartalék 6+2 db tartalék 2 db 6+ Tisztított víztároló: V = 490 m 3 Végátemel szivattyú: Q= 230 m 3 /h H= 38m P= 15,7 kw Nyomás távadásos szintmér : Légkompresszor: Q = 7,2 m 3 /h H = 10 bar P = 1,1 kw Légelszívó ventilátor: 2+ 3 db 6 db P = 0,55 kw Tartály leürít szivattyú: Q = 108 m 3 /h H = 10 m P = 4,6 kw Zsomp szivattyú: Q = 50 m 3 /h H = 8 m P = 1,4 kw Gyorskomposztáló gép (komplett): Q= 50 t/hét P= 5,5 kw Pelletizáló/granuláló/ gép: Iszapszállító csiga: Q= 4 m 3 /h H= 5 m P= 2,5 kw Aggregát berendezés: Csatornatisztító és szippantó kombinált gépjárm : Konténerszállító gépjárm : 2 db 2 db 2 db 2 db

14 14 Csigás emel (2000 kg-os): Raklapemel béka (2000 kg-os): Aluminium létra (3 részes, 9,2 m-es): Villás targonca: Rácsszemét és iszapszállító konténer: 4 db 4+4 db A jelenleg üzemel m tárgyak felhasználása a fejlesztés során: Az új szennyvíztisztító rendszer megvalósítása során a meglév berendezések közül két m tárgy kerül felhasználásra: A 800 m 3 hasznos térfogatú DORR utóülepít, melyet nagyobb csapadék esetén vésztározás kiegészítésére alkalmaznánk. A meglév végátemel, melyet az új végátemel bármilyen meghibásodása esetén alkalmaznánk a tisztított szennyvizeknek a befogadóba való továbbítására. A szennyvíziszap hasznosítás tervezett változatai: A szennyvíziszap kezelése, elhelyezése (II. sz. változat): A tisztító rendszerb l teljes kapacitás kihasználtság esetén naponta 7,2 m 3 30%-os szárazanyag tartalmú iszap keletkezik. A szennyvíziszap kezelésére az alábbi megoldást tervezték be: A norvég AGRONOVA AS. FIBRÁL adalékanyagot használó ACU V50 típusú komposztáló gépen történ kb. 3-5 nap alatt lejátszódó zárt rendszer komposztálást alkalmazzák, mely komposztáló rendszer a kialakított szennyvíztisztító rendszerben kerülne elhelyezésre teljesen zárt kialakítással. A komposztálási folyamat folyamatos betöltést és folyamatos keverést tesz lehet vé, mely nagy mennyiség leveg befúvása révén magas oxigén koncentráció felhasználásával aerob technológiával történik. A komposztáló gépb l eltávozó igen jó min ség komposzt egy garaton keresztül granuláló gépre kerül. A komposztálás eredményeként tehát granulált állapotú, zsákolható értékes anyag keletkezik, mely a mez gazdasági területen, illetve hulladéklerakón elhelyezhet. Az iszap granulátum elhelyezése, hasznosítása: a) A képz iszap granulátum a Csongrádi Víz-és Kommunális Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Felgy i Regionális Hulladékkezel központban kerül elhelyezésre. b) Középtávon tervezett a képz iszap granulátum mez gazdasági területen történ elhelyezése/hasznosítása. A hulladéklerakó befogadói nyilatkozatát és a mez gazdasági területek tulajdonosainak nyilatkozatait csatolták. Szennyvíziszap granulátum tervezett hosszú távú hasznosítása (III. sz. változat): A hosszabb távú tervekben szerepel a képz iszap granulátum pirolízises eljárásban történ gázosítása, a kinyert CH4 energetikai hasznosítása. Az iszap granulátumot pirolízis eljárással feldolgozzák és az így nyert gázt gázturbinában elégetik. A gázturbinához kapcsolt generátorral elektromos áramot termelnek, mely elektromos energia els sorban a telepi igények kielégítését szolgálja. Monitoring: Felszín alatti víz: A környezeti terhelések folyamatos ellen rzésére monitoring rendszer kialakítását tervezik (3 db talajvíz figyel kút kiépítésével), mellyel folyamatosan ellen rizni lehet a szennyvíztisztító telep üzemeltetésének környezeti hatásait. Felszíni víz: A befogadót ért terhelések folyamatos ellen rzésére monitoring tevékenységet kell végezni (felszíni vízb l történ mintavétel) a szennyvíztisztítás környezeti hatásainak nyomon követésére.

15 15 A felszíni vizek min sége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. (2) bek. szerint a felszíni víztestek vízmin ségi elemeire vonatkozó referencia feltételek megállapításáról, az állapotértékelés végrehajtásáról, valamint a monitoring programok tervezésér l külön jogszabály rendelkezik. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeir l és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. (1) bekezdés szerint a felszíni víz jó állapotának eléréséhez és meg rzéséhez az 1. és 2. mellékletben meghatározott környezetmin ségi és vízmin ségi határértékek betartását biztosítani kell. A vízfolyásokra (síkvidéki közepes és nagy folyók) vonatkozó határértékeket a 2. számú melléklet pontjában található táblázat F oszlopa tartalmazza. A szennyvíztisztító telep jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyének száma: /2007. számú határozattal módosított /2006. számú határozat. A próbaüzemeltetést a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V. 22.) Korm. rendelet írja el. Légszennyez anyagok kibocsátása: Diffúz források: a szippantott szennyvíz fogadó m tárgy, a mechanikai tisztítás m tárgya, a biológiai tisztítás m tárgyai, az iszapkezelés berendezései és m tárgyai, a komposzt mez gazdasági területen történ elhelyezése. A fejlesztés során megvalósuló, legjelent sebb b zkibocsátás-csökkentéssel járó intézkedések: A tengelyen beszállított szennyvíz leürítési és fogadási létesítményei BIOFILTER-es légszívással fognak rendelkezni. A tisztítási technológia aerob rendszer, ahol az egyes reaktorok fedélelemekkel lefedettek, ugyanakkor az épületszer létesítmény h szigetelt tet szerkezettel is lefedett. A pinceszinti gépészeti térben elhelyezett 10 db légfúvó egyenként m 3 /h leveg mennyiséget szív be és juttatja légbeviteli elemeken keresztül a reaktorok fenékrészén a biológiai terekbe. A leveg a kialakított konténer gépházon és iszapkomposztáló helyiségen keresztül kerül beszívásra. Ugyanis ezekben a helyiségekben keletkezhet szaghatás a rácsszemétb l és az iszapból. Ezen helyiségeken keresztüli légbeszívás magával ragadja ezeket a szaganyagokat és a légfúvók a 6 db biológiai reaktorba továbbítják. Az ott lév mikroorganizmusok ezeket a szaganyagokat felemésztik, így a tisztító rendszerb l kifelé szaghatás egyáltalán nem jelentkezik. Az érintett területen a környezeti hatástanulmányi dokumentációban bemutatott beruházás a már meglév szennyvíztisztító tevékenység technológiai fejlesztését és egyben kapacitásának b vítését jelenti. A tervezett b vítés a m szaki leírásokban megadott határértékek betartásával természet- és tájvédelmi érdeket nem sért, természetvédelemmel összeegyeztethet tevékenység. Megállapítottam, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztése már meglév szennyvíztisztító telepen belül (Szentes 7188, 7189, 7190/7, 7190/8, 7190/9 hrsz.) történik, amely Natura 2000 hálózatot nem érint. A tisztított szennyvíz elvezetése már meglév, zárt, földalatti nyomóvezetéken keresztül történik a Tisza folyó fkm szelvényébe, ahol jelenleg is van a tisztított szennyvíz bevezetése a szennyvíztisztító telepnek. Ezen fejlesztés során a meglév, zárt, föld alatti tisztított szennyvíz elvezet vezeték nyomvonalán (a szennyvíztisztító telep és a Tisza közötti szakasz a Szentes 064/4, 064/6, 062/17, 062/24, 062/40, 062/36, 062/33, 062/12, 060/6, 060/8, 058/13, 058/12, 058/28, 058/27, 058/26, 058/25, 058/24, 058/23, 058/22, 058/9, 058/21, 058/20, 058/19, 057/9, 057/8, 049/14, 049/2, 049/13, 049/12, 049/6 hrsz.) semmilyen földmunkát nem végeznek, új vezetéket nem fektetnek, a nyomvonal változatlan marad. A tisztított szennyvíz bevezetése a Tisza folyó fkm-ét érinti, ahol jelenleg is van a tisztított szennyvíz bevezetése. Ez a bevezetési pont is változatlan marad, más bevezetési pontot nem alakítanak ki. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi fejlesztés célja a szennyvíztisztítási technológia korszer sítése, s ezáltal a kibocsátott tisztított szennyvíz befogadóba vezetés környezeti terhelésének csökkentése, a tisztított szennyvíz kibocsátási határértékeinek javítása, jobb környezeti állapot biztosítása, ezért a beruházás várhatóan nem jár negatív hatással az él világra. A benyújtott dokumentáció segítségével a felügyel ség megállapította a következ ket: - A beruházás környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú közérdeknek min sül. - A b vítés a Natura 2000 hálózat szélén, de nem Natura 2000 területen (Kurca partján), antropogén hatásokkal terhelt, kevésbé értékes területrészen, belterületen valósul meg. - A b vítés a beépített terület közelsége és iránya miatt csak a jelenlegi helyszínen valósítható meg, így ésszer alternatív megoldás nincsen az elhelyezésre.

16 16 - A tervezett munkálatok nem érintenek Natura 2000 területet (a meglév tisztított szennyvíz vezetéket fogják továbbra is használni, amely ugyan Natura 2000 hálózat peremén, intenzíven használt szántók és mezsgye területen halad, új vezeték kiépítése Natura 2000 területen nem lesz). A beruházással érintett Szentes közigazgatási területén a gyep, vízállás m velési ágú területek az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet (ÉTT) 3. (2) bekezdés a) pontja, továbbá e rendelet 2. sz. melléklete alapján fontos érzékeny természeti terület részét képezik, természetvédelmi oltalom alatt állnak. A Tisza folyó és hullámtere az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Nkr.), valamint az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekkel érintett földrészletekr l szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján az Alsó-Tisza-völgy különleges madárvédelmi terület (kód: HUKN 10007), valamint az Alsó-Tisza-hullámtér kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület (kód: HUKN 20031) részeként Natura 2000 terület. Jelöl él helyei: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei - 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A jelöl fajai: - Tavi denevér (Myotis dasycneme) - Vidra (Lutra lutra) - Közönséges tarajosg te (Triturus cristatus) - Mocsári tekn s (Emys orbicularis) - Vöröshasú unka (Bombina bombina) - Garda (Pelecus cultratus) - Magyar bucó (Zingel zingel) - Ragadozó n (Aspius aspius) - Réticsík (Misgurnus fossilis) - Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) - Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) - Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) - Vágócsík (Cobitis taenia) - Erdei szitaköt (Ophiogomphus cecilia) - Nagy t zlepke (Lycaena dispar) - Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Továbbá 155 Magyarországon is védett, ill. fokozottan védett madárfaj, A zárt, földalatti meglév és a jelen tervvel nem érintett tisztított szennyvíz nyomóvezeték (szennyvíztisztító telep és Tisza közötti szakaszon a 064/6, 062/33, 062/12, 060/6 hrsz.) egy része, valamint a szennyvíztisztító telep szomszédos a Kurcával, mely a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Kurca kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület (kód: HUKM 20031) részeként Natura 2000 terület. Jelöl értékei, él hely: 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae); hal: réti csík, szivárványos ökle; kétélt -hüll : vöröshasú unka, mocsári tekn s. A vezeték a szennyvíztisztító telep és Tisza közötti szakaszon a (068/8, 058/13, 058/12, 058/13 28, 058/9, 057/8 9 hrsz.) egy része a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a Szentesi gyepek kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület (kód: HUKM 20029) szélén halad, mely Natura 2000 terület. Jelöl él hely: pannon szikes sztyeppék és mocsarak, síksági pannon löszgyepek, folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei. Ez a meglév és a jelen tervvel nem érintett szakasz a Natura 2000 szélén, szántóterületek alatt fut. A benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció megállapítja, hogy a tisztított szennyvíz bevezetéssel érintett Natura 2000 terület (Tisza folyó fkm) jelöl madárfajaira a szennyvízbevezetés nem lesz hatással, egyrészt azért, mert a jelöl madárfajok ritkán vagy egyáltalán nem találhatók meg ott (sem fészkel, sem táplálkozó helyet nem jelent a folyó azon szakasza), másrészt a tisztított szennyvizet jelenleg is ugyanitt vezetik a Tiszába. Figyelembe véve azt, hogy a jelenlegi fejlesztés célja a szennyvíztisztítási technológia korszer sítése, s ezáltal a kibocsátott tisztított szennyvíz befogadóba vezetés környezeti terhelésének csökkentése, a beruházás várhatóan nem jár negatív hatással a területen el forduló jelöl madárfajokra. A Tisza folyó hullámterének jelöl él helyei közül a vizsgált hullámtéren a folyó kivételével nem található vizes él hely. A folyószakaszra a partszegélyi vízmélység és az áramlási viszonyok miatt a folyómederben nem találhatók hínártársulások, ezért erre az él helytípusra nem lesz hatással a tervezett beruházás létesítése, m ködtetése. A 3270 kódszámú ártéri magaskórós folyómeder-növényzet a vizsgált folyószakaszon alacsony vízállás esetén az iszapos partszegélyben, id szakosan alakulhat ki. Pionírjelleg, zavarást él helytípusról van szó, mely kizárólag iszapfelszínen alakul ki, ezért a tisztított szennyvízzel közvetlenül nem fognak érintkezni a növényállományok. A folyóvölgyek mocsárrétjei (6440 kód) a

17 17 vizsgált szakaszon az árvízvédelmi töltés mentett oldalán a mezsgyében található zavart jelleggel. A tervezett beruházást követ en a jelenlegi szennyvíztelep cs vezetékét fogják használni a tisztított szennyvíz kibocsátására, ezért földmunkák végzése nem lesz. A dokumentáció megjegyzi, hogy a mentett oldali töltésen találtak réti iszalag állományt, mely a vezeték nyomvonalától 25 méterre található, azonban a terület földmunkával nem lesz érintve. A puhafás ligetred k él helyként (91E0) a vizsgált Tisza hullámterén csak tájidegen fafajokkal er sen degradált foltjai található. A szennyvíz bebocsátás közvetlenül nincs hatással az él helytípusra, annak ökológiai állapota miatt, egy havária esetén bekövetkez földmunkavégzéssel járó beavatkozás is csak kis mérték károsítást jelentene a természetes fajok állományában. Az Alsó-Tisza-hullámtér jelöl fajaira, amelyek a területen el fordulnak (pl. balin, vágó csík, széles durbincs stb.) az új tisztítási technológia következtében javuló kibocsátási szennyvízmin ség a fajokra kedvez en fog hatni. Sok faj számára a folyószakasz azon szakasza, ahol a tisztított szennyvízbevezetés történik, nem biztosít megfelel életteret, ezért nem fordul itt el (pl. tarajos te), ezért káros hatással sem kell számolni. A Tisztított szennyvízvezeték egy szakasza érinti a Szentesi gyepeket, mely Natura 2000 hálózat része. A zárt, földalatti szennyvízvezeték nyomvonalától északra helyezkedik el egy nagyobb Natura 2000 gyep mozaik. A területegység határvonala a kijelölés szerint határos a szennyvízvezeték nyomvonalával, azonban itt természeti terület nem található, csak intenzíven m velt szántók. Az ily módon történ kijelölésnek technikai oka az volt, hogy a gyep és szántó területek egy helyrajzi számhoz tartoznak alrészletként, s mivel a helyrajzi szám nem került megosztásra, a szántók is belekerültek az SCI területbe. A szennyvízvezeték mentén lév területek természeti értéket nem képviselnek egy kis szakasz kivételével, amely a nyomvonaltól kb. 300 méterre északra helyezkedik el. Ez egy elhagyott meder, mely id szakosan vízzel borított, melyben homogén, szárazodó nádas található. A nádas és a vezeték között egy belvízelvezet árok és egy mez gazdasági földút, illetve annak üde és száraz gyomvegetációval borított mezsgyéje helyezkedik el. Még havária esetén sem veszélyeztetné a nádas él világát a kikerül tisztított szennyvíz, mivel a természetes lefolyás irányát követné a kikerül víz, és az a bem velt részek felé szivárogna. A pannon szikes sztyeppék és mocsarak él hely a tisztított szennyvízvezetékt l kb. 300 m-re északra található kisebb területen, amelyre ahogy eddig sem, továbbra sem lesz hatással a beruházás. A síksági pannon löszgyepek a magasabb ármentes hátakon maradtak meg. A szikesekhez hasonlóan a szennyvízvezeték nyomvonalától távol találhatók ilyen löszgyep foltok. A távolság és a magasabb térszíni elhelyezkedés miatt a beruházásnak, ahogy eddig sem, így a továbbiakban sem lesz hatással rá. A Kurca jelöl él helyei közül a puhafás ligeterd k társulásalkotó fajai közül a fehér f z és a fehér nyár, valamint a mezei szil szoliter példányai jelen vannak a parti sávban, de nem találunk összefügg ligeterd állományt vagy nagyobb erd foltot a telep körül. A jelöl fajok közül a szivárványos ökle igen gyakori a Kurca 40 km-es szakaszán mindenhol. Így egy esetleges Kurcába történ szennyvíz bebocsátás sem lenne számottev hatással a teljes populációra, ha a haváriát követ en gyorsan és megfelel mennyiségben érkezne átöblít víz a Hármas-Körösb l. A réti és vágó csík is igen gyakori faj a Kurca iszapos vízterében, mely igen jól viseli az oxigénhiányt. Egy esetleges Kurcát érint szennyvízterhelés ezt a fajt érintené a legkevésbé kritikusan. A vöröshasú unka, mocsári tekn s szintén jelent s állománya él a Kurcában, azonban ezek a fajok sem érzékenyek a vízszennyezésre. A dokumentáció összességében megállapítja, hogy a terepi felmérések során nem találtak olyan él helyet, olyan növény- ill. állatfajt, melynek állományát, egyedeinek élettevékenységét veszélyeztetné a tervezett szennyvíztisztító telep üzemszer m ködése. Az új technológia m ködtetése során a régi, ma is használatban lév szennyvízvezeték rendszert fogják használni, így új vezeték létesítése nem történik Natura 2000 területeken. Az új, nagyobb hatékonyságú szennyvíztisztítási technológia m ködtetésével várhatóan a jelenleginél kisebb terhelést fog jelenteni mind a közvetlen környezetére, mind pedig a tisztított szennyvíz tiszai befogadóba történ vezetése az él világ számára. A telep megfelel tájba illesztésével, zöldfelületek kialakításával magasabb környezeti és él helyi értéket fog képviselni, mint a környezetében található, intenzíven használt szántók. Figyelembe véve a fent leírtakat megállapítható, hogy a beruházás a Natura 2000 terület kijelölését meghatározó természeti értékek sérülését várhatóan nem okozza. Az antropogén hatásokkal terhelt területrészen a beruházás a feltételek betartásával nem ellentétes az Nkr. 4. (1) bekezdésben foglaltakkal: A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott él helytípusok kedvez természetvédelmi helyzetének meg rzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. (2) Az (1) bekezdés szerinti célokat a) az ország társadalmi-gazdasági fejl dését biztosító - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - célokkal összehangoltan,, illetve b) a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével kell megvalósítani. A feltételek betartásával a munkálatok nem ellentétesek a természet védelmér l szóló évi LIII. évi törvény, a Tvt. alábbi el írásaival: - 7. (2) a). gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történ tájba illesztésér l.

18 (5) A vízépítési munkálatok során a természetkímél megoldásokat kell el nyben részesíteni. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok és természetközeli állapotú él helyük meg rzése kizárólag kíméletes területhasználattal biztosítható hosszú távon. Az ATI-KTVF az illetékes nemzeti park értesítését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 37. a) és aa) pontja alapján írta el. A kikötéseket a védett állatfajok zavartalanságának biztosítása érdekében tette a felügyel ség, a Tvt. 43. (1) bekezdésben el írtak teljesülése érdekében ( Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ). A tervezett tevékenység a rendelkezésre álló adatok alapján nem ellentétes a Natura 2000 terület kijelölésének céljaival, közvetlenül nem érinti a jelöl fajokat és él helyeket. A beruházás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Véleményem kialakításánál figyelembe vettem a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 793/2012. ikt. számú szakmai véleményét: a tervezett fejlesztés, amennyiben a technológiai fegyelem betartásra kerül, nem ellentétes a Natura 2000 kijelölés céljaival, ezért a fentiekre tekintettel természetvédelmi szempontú kifogás, észrevétel nem merül fel. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. Az engedélyezési dokumentáció a komposztált és granulált szennyvíziszap hulladék telephelyi energetikai hasznosítására vonatkozóan nem tartalmazott információt, ezért a környezetvédelmi engedély ezen tevékenységre nem érvényes. A megtett leveg védelmi el írások a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet el írásainak teljesülését biztosítják. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a b zkibocsátással járó, hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében. A védelmi övezet nagyságának megállapításánál a felügyel ség a technológia teljes zártságát és a BAT-nak való megfelelést egyaránt figyelembe vette. A létesítmény zajvédelmi hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. -a alapján került meghatározásra. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védend terület, építmény vagy helyiség. Mindezek figyelembe vételével a rendelkez részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóságok állásfoglalásainak indokolása: Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: A Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. (5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. I/7.) Környezeti hatástanulmány tervdokumentációja a szennyvíztisztító telep fejlesztéseihez címen dokumentációt készített Szentes Város Önkormányzatának (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) megbízásából. Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6.) Környezeti hatástanulmány tervdokumentációja a szennyvíztisztító telep fejlesztéseihez címen dokumentációt nyújtott be az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési és Jogi Titkársága a /2012. iktatási számú megkeresésében a Szentes Város külterületén a hrsz. alatti területen található szennyvíztisztító telep környezetvédelmi engedélyéhez közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást kért. A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a szennyvíztisztító telep Szentes Város külterületén található, a belterületi ingatlanoktól kb. 600 m-es távolságban, tanyasi ingatlanok és üzemi létesítmény környezetében. A fejlesztés és az üzemeltetés során az emberi egészségre két környezeti elem van jelent s hatással, melyek a zaj és a por. A fenti jogszabályi el írásokat be kell tartani a telep környezetében él k és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. A folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése során a közegészségügyi követelmények figyelembevétele és betartása környezet-egészségügyi szempontból elengedhetetlen.

19 19 A munkavégzés alatt külön figyelmet kell fordítani a fert betegségek és a járványok megel zése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr l szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet vonatkozó el írásainak, különös tekeintettel a legyek és rágcsálók megtelepedésének illet leg elszaporodásának megel zése érdekében. A monitoring kutak üzemeltetése környezet-egészségügyi szempontból indokolt, a lakosság egészségének meg rzése érdekében. A szennyvíztisztító telephez kb. 1,5 km távolságban található, a Szentes Város vízellátását részben biztosító ivóvíztermel mélyfúrású kutak, melyek természetes geológiai védelemmel rendelkeznek, azonban a fúrt és ásott kutak vizének használata, fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet. Továbbá felhívom figyelmét, hogy a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A fentiek figyelembevételével járultam hozzá a szennyvíztisztító telep környezetvédelmi engedélyezéshez. Az ügyintézési határid leteltének napja: március 29. Szakhatósági állásfoglalásomat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben és illetékességemben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44..-ban, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a fert betegségek és a járványok megel zése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr l szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben, az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendeletben, a leveg terhelési szint határértékeir l és a helyhez kötött légszennyez pontforrások kibocsátási határértékeir l szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben, a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda: A Szentes város szennyvíztisztító telep fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezése ügyében március 13. napján eljárás indult Hivatalomnál, melynek ügyintézési határideje a hiánypótlás teljesítése után április 28-án jár le. A tárgyi beruházás a G /2012. számú nyilatkozat alapján nagyberuházásnak min sül. A kulturális örökség védelmér l szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 20/A (1) pontja értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás, valamint részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás (a továbbiakban: nagyberuházás) esetén el zetes régészeti dokumentációt is kell készíteni. A Kötv pontja szerint el zetes régészeti dokumentáció a valamely terület régészeti érintettségének egyértelm tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lel hely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebb l következ en elvégzend régészeti feladatellátás formájának, id - és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lel hely állapotában maradandó változással nem járó m szeres lel hely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lel helyet (Szentes 93. lh., KÖH azonosítószáma: 18264) érint, melyeket a Kötv. 19. (1) bekezdése értelmében, a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell kerülni. A Kötv. 22. (1) bekezdése értelmében, ha a lel helyek elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lel helyeket el zetesen fel kell tárni. A Kötv a értelmében a próbafeltárás célja a régészeti lel helyek jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztet források és a megel feltárás mértékének meghatározása, a lel helyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása. A Kötv. 22. (2) bekezdése értelmében a megel feltárás részeként a régészeti lel helyen a Hivatal eltér rendelkezésének hiányában próbafeltárást kell végezni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében, a régészeti örökség elemei a régészeti érdek területekr l vagy a régészeti lel helyr l csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Nagyberuházás esetén a Rendelet 23. -a értelmében a beruházással érintett régészeti lel helyeken megel feltárást kell végezni és a beruházás további, földmunkával érintett részein mind az el készít munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani. A próba- és megel feltárás elvégzésére a munkálatok megkezdése el tt a beruházó a Kötv. 22. (3) bekezdése szerint, a régészeti megfigyelésre a Rendelet 15. (3) bekezdése szerint írásbeli szerz dést köt. A Rendelet 16. -a szerint a megel feltárás elvégzésére vonatkozó szerz dést csatolni kell a feltárási engedély iránti kérelemhez. A szerz désnek a Kötv. 22. (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell a feltárás id tartamát és annak teljes költségét. A szerz dés érvényességéhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A szerz dés jóváhagyására irányuló eljárásra a feltárási engedélyezés szabályait kell megfelel en alkalmazni. A feltárás engedélyezése egyben a szerz dés jóváhagyását is jelenti. A szerz désre egyebekben a polgári jog szabályai az irányadóak. A beruházás területátadása csak a megel feltárás lezárulása után történhet.

20 20 Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekr l, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 6. (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdés c) pontja, illetékességét a Kr. 1. mellékletének 1. pontja határozza meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) illeték visszafizetésre vonatkozó 33/A -ban foglaltak alkalmazásának nincs helye. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. Szentes Város Önkormányzat Jegyz jének (M szaki Osztály): Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság által a szakhatósági megkereséshez becsatolt Szentes Város Önkormányzata Környezeti hatástanulmány tervdokumentációja a szennyvíztisztító telep fejlesztéseihez környezetvédelmi engedélyezése dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésben foglalt szakkérdések tekintetében - mivel a létesítmény építése nem érint helyi természetvédelmi területet -, megállapítottam, hogy hatáskörrel nem rendelkezem. A fent említett szakhatósági állásfoglalás kérés ügyét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. (1) bekezdés alapján szüntettem meg. A fellebbezési lehet séget a Ket. 98. (2)-(3) bekezdései, valamint a 99. (1) bekezdés alapján biztosítottam. A végzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 33..(1). (1) bek. alapján meghatározott ügyintézési határid n belül hoztam meg, mely szerint: - az eljárás megindításának napja: az ügyintézési határid : 15 nap, - határozathozatal id pontja: Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: ATI-KTVF a /2012. számú megkeresésében kérte talajvédelmi hatóság állásfoglalását a Szentes szennyvíztisztító telep fejlesztése környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. A dokumentációt áttanulmányoztam és a következ ket állapítottam meg: Az ATI-KTVF által megküldött dokumentum részletesen elemzi a talajt ér hatásokat. Ennek megfelel en a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadása ellen, a fenti kikötések mellett, talajvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A szakhatósági állásfoglalást a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, valamint a évi CXXIX. törvény és a évi CXL. törvény el írása alapján adtam ki. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Körzeti Földhivatal: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Engedélyezési Jogi Titkárság (6721 Szeged Fels -Tisza part 17.) Szentes Város Önkormányzata (6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz.) megbízásából a Békés Megyei Környezetés Természetvédelmi KFT. (5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. I/7.) által elkészített Környezetvédelmi hatástanulmány tervdokumentációja a szentesi szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez tárgyú el zetes vizsgálati eljárásban március 13. napján szakhatóságként kereste meg a Szentesi Körzeti Földhivatalt, mint els fokon eljáró term földvédelmi hatóságot. A term föld védelmér l szóló évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 8. értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként m ködik közre, a term föld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá es tevékenység, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehet ség szerint a gyengébb min ség term földeken, a lehet legkisebb mérték term föld igénybevétele történjen. A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos term földek megfelel mez gazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb min ség term földet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos min ség vagy átlagosnál gyengébb min ség term földeken is sor kerülhet. Továbbá a Tfvt. 9. -ban foglaltak szerint a földhivatali engedély beszerzése szükséges a term földön végzett bárminem olyan beavatkozás megkezdése el tt, mellyel a term föld id legesen vagy véglegesen mez gazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok esetén kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevev t az e törvényben foglaltak jogi következményei alól A Szentesi Körzeti Földhivatalhoz becsatolt munkarészeket és dokumentációkat term föld min ségi és mennyiségi védelmi szempontból átvizsgálva egyértelm en megállapítható, hogy a tervezett beruházás területe földvédelmi szempontból nem kifogásolható. Tárgyi beruházás által érintett helyrajzi számok Szentes belterület 7188, 7189, 7190/7, 7190/8, 7190/9 hrsz-ú ingatlanok területei. Fent megnevezett ingatlanok a term földr l évi. LV. törvény 3. értelmében nem számítanak term földnek.