Máder Miklós Péter. Szakmai lektor: Fábián Róbert. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Átírás

1 Máder Miklós Péter A BÉKÉSCSABÁN TANULÓ, VESZÉLYEZTETETT KORÚ DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI ÉS SZÜKSÉGLETEI. PEDAGÓGUSOK AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSRŐL Szakmai lektor: Fábián Róbert Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 1

2 I. Fontos adatok, információk a vizsgálat helyszínérıl A következı regionális jellemzık, települési tudnivalók megfelelı értelmezési keretet adnak a diákok, pedagógusok körében végzett vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez. A fejezetben szereplı adatok ismerete elsısorban azok számára elengedhetetlen, akik kevésbé ismerik az egyik alföldi megyeszékhelyünket Békéscsabát és közvetlen környezetét. Az életminıség alapvetıen befolyásolja az emberek egészségmagatartását. A magasabb életszínvonal, a szolgáltatások elérhetısége, az oktatás színvonala együtt eredményezik az egészség-tudatosabb életformát. Javuló életkörülmények között a tradicionális magatartásminták gyorsabban változnak. Ezért érdemes jobban megismerkedni az illegális szerhasználat és minden más egészségkárosító magatartásforma megelızése céljából született vizsgálat színhelyével. 1. Békéscsaba szerepe, általános jellemzıi Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján, Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthetı. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Csaba elsı említése az ben készült pápai tizedjegyzékben történik. A régészek szerint Csaba legkésıbben a 13. század elsı felében jött létre. A török idıkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. A város évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetıen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezı település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetıen az ország legélhetıbb városai közé tartozik, amely méltán híres gasztronómiai különlegességeirıl és rendezvényeirıl, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról is. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A településen cigány, lengyel, román és szlovák kisebbségi önkormányzat mőködik. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged Hódmezıvásárhely Orosháza 2

3 Békéscsaba Szarvas Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következı ábra: A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere (Forrás: MTA RKK ATI) Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı Gyulával osztja meg. A kedvezı közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX. század elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd óta megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg január 1-jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe. 3

4 2. Településfejlesztés, a település arculata Békéscsaba közigazgatási területe a központi belterületre, három egyéb belterületre (Fényes, Gerla, Mezımegyer) és a külterületekre tagolódik. Az egyes településrészek terület-felhasználása eltérı, ugyanakkor jellegzetes. A központi belterület heterogén szerkezető, itt a legtöbb, a belterületekre jellemzı terület-felhasználási kategória megtalálható. Az egyéb belterületeken jellemzıen falusias lakóövezetek találhatóak, amelyek alkalmasak a mezıgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek végzésére, háztáji gazdálkodásra. A külterületen zömmel gyep, szántó, valamint szılı, gyümölcsös, kertes mezıgazdasági területek találhatóak, amelyek egy része kiváló termıhelyi adottságú szántóterületen fekszik. Következı évek egyik legnagyobb fejlesztési projektje a belváros rehabilitációja lesz, amit európai uniós támogatással lehet megvalósítani. A város megyeszékhelyi rangjához méltó belvárosi környezetminıségre van szükség. Nem tartható fenn tovább az elavult közlekedési rend és a funkcióhiányos jelleg. A turisztikai vonzerıt jelentı épületeket, közintézményeket, a kulturális élet központjai, az egyházi épületek, templomok, az oktatási intézmények és rendezvényterek magas színvonalú környezetbe kerülnek. Békéscsaba lakosságának jelentıs része (kb %-a) a lakótelepeken él. 3. Békéscsaba gazdaságának szerkezete Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhetı elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja. Békés megye az évi gazdasági adatok (egy fıre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelızve Észak-Magyarország és az Észak-alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül. Békéscsaba városában 2007-ben összesen fı állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: 4

5 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egészségügyi, szociális ellátás 9% Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítá s 19% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2% Oktatás 11% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5% Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás 1% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12% Építıipar 4% Feldolgozóipar 19% Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 3% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 2% Kereskedelem, javítás 11% Forrás: KSH adatai alapján Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok, azonban az is látható, hogy mint minden más megyei funkciókat ellátó városban igen magas a közszférában dolgozók aránya. Mezıgazdaság Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentıs a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az innováció lenne, sajnos megfigyelhetı a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban. Ipar A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentıs ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások nagyrészt elkerülték a várost. Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi 5

6 kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét ben, a Tondach beruházásában megnyílt Európa legnagyobb és legmodernebb kerámia tetıcserépgyára Békéscsabán. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı bázis (homokbánya, betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı kisvállalkozások mőködnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerıt hagyott hátra, amelyre az ipari textilbıl készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezetı szerepet játszik napjainkban, jelentıs befektetıi tıke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. 4. A település demográfiai helyzete Békéscsaba a január 1-jei adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek. A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemezte a várost, melynek mértéke évente fı közötti volt (2007-ben 340 fı). Ennek egyik oka a magas halálozási ráta és az elvándorlás. Ez utóbbiban elsısorban a fiatalabb korosztályok érintettek, és az elsı számú ok nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás beszőkülése, a nagyobb, fejlettebb, jobb életlehetıséget biztosító települések elszívó hatása. Békés megyében, 2008-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma 8,2 fı, az ezer lakosra jutó halálozás 15,3 fı, az ezer lakosra jutó természetes fogyás 7,1 fı volt. Ezek az adatok a legkedvezıtlenebbek a megyei átlagok között. A népesség alakulása korcsoportonként Békéscsabán január 1-én a lakónépesség fı volt, ebbıl az állandó népesség fı. Korcsoportokat tekintve az állandó népesség összetétele a következı ábrán látható: 6

7 A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2008. január 1.) 60-X éves 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves éves éves Forrás: KSH adatai alapján Foglalkoztatás, munkanélküliség Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Munkaerı-piaci helyzetkép (2011. február) Regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülık legfıbb adatai: Nyilvántartott álláskeresık száma A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában Nyilvántartott pályakezdı Tartósan regisztrált február január Békés megye február február január február álláskeresık száma ,8% 22,0% 21,2% Nyilvántartott álláskeresık száma: álláskeresık száma (fı) álláskeresık megnevezés változás elızı aránya* február január február hóhoz évhez február Békéscsaba ,8% Összetétel adatok, belépı forgalom február: álláskeresık száma (fı) nyilvántartásba belépık megnevezés korcsoportonként 1 éven túl száma a hónap folyamán < 25 éves >=25 & < 50 éves >=50 éves regisztrált összesen most elsı alkalommal Békéscsaba

8 5. Közoktatás Békéscsaba Megyei Jogú Város óvodai ellátását 9 óvoda, és 2 többcélú intézmény biztosítja 19 telephelyen. Az évenkénti születések száma a városban 500 fıt közelítıen stabilizálódott, ennek megfelelıen a korábban kialakított óvodai szerkezet megfelelı kapacitást biztosított a gyermekek óvodáztatására. Az általános iskolákban is éreztette hatását a demográfiai hullám. Békéscsabán 11 általános iskola mőködik, közülük kettı ezen kívül óvodai, egy pedig középiskolai feladatokat is ellát ben 2-2 általános iskola integrációja válik szükségessé a csökkenı tanulólétszám miatt. Ezekkel a lépésekkel elıreláthatóan már hosszútávon is stabil általános iskolai rendszer hozható létre. Az intézményi átszervezéssel elérhetı az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása is. tanulói létszám (fı) osztályok száma Általános iskolai létszámok október október október október Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában jelenleg 10 olyan intézmény mőködik, melyben középfokú oktatás folyik. Ezek mellett több nem az önkormányzat fenntartásában mőködı középfokú intézmény színesíti a város oktatási képzési palettáját. A középfokú oktatásban magas a vidéki tanulók aránya mintegy 60 %, amely többek között a város középfokú oktatási intézményeiben folyó magas szintő pedagógiai munka eredménye. A szakközépiskolákban és szakiskolákban igen széles kínálatból választhatnak a tanulók. 18 szakmacsoportban 73 szakképesítés megszerzésére nyílik lehetıség valamely intézményben. tanulói létszám (fı) osztályok száma Középfokú intézmények létszámai október október október október ,5 8

9 Az egyes intézménytípusokba járó tanulók aránya Szakképzı iskola + Gimnázium Szakközépiskola elırehozott Összes Tanév szakképzés tanuló Tanuló Arány Tanuló Arány Tanuló Arány (fı) (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) 2007/ ,25% ,42% ,05% / ,00% ,96% ,05% / ,93% ,12% ,95% / ,08% ,56% ,35% 7100 A gimnáziumi feladatellátásban és a gimnáziumi osztályok számában jelentıs változások nem történtek. A jelenlegi férıhely-kapacitás teljes mértékben lefedi a felmerülı igényeket. A gimnáziumok igyekeznek speciális képzésekkel egy-egy szakterületet erısíteni. Ilyen speciális képzéssel induló osztály pl. a rendvédelmi osztály, eurofakt osztály, humán, reál specializációjú osztályok. Bár nem Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonában és fenntartásában van, de a város és a megye tudományos-kulturális életében, valamint fejlıdésében óriási szereppel bír a Szent István Egyetem Békéscsabán mőködı Gazdasági Kara. Az 1990-es években létrehozott Tessedik Sámuel Fıiskola békéscsabai karának tevékenysége letisztult, ma már a gazdasági szakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai kar. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervezı szak nappali és levelezı tagozatain mintegy 3000 hallgató képzése folyik, továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is mőködik. Kulturális intézmények, közösségi terek Békéscsaba Megyei Jogú Város kulturális intézményhálózata fenntartási forma és mőködési terület, hatókör tekintetében rendkívül sokszínő. A közmővelıdési feladatellátást a 2009-es integrációt követıen önkormányzati fenntartásban a Békéscsabai Kulturális Központ látja el az alábbi telephelyekkel: Arany János Mővelıdési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, Tourinform Iroda, Munkácsy Emlékház. Az intézmény feladatai közt szerepel a Jaminai Közösségi Ház mőködtetése is. Utóbbi a gerlai faluházzal és a Fényesi Közösségi Házzal kiegészülve biztosítja a város teljes közösségi, közmővelıdési lefedettségét. Emellett közmővelıdési megállapodás keretében mőködik közre a VOKE Vasutas Mővelıdési Ház, a Szlovák Kultúra Háza és a Fegyveres Erık Klubja. 9

10 Közalapítványi fenntartású intézmények a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria közgyőjteményi funkcióval, a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza és a Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. A közmővelıdési terület megyei, így a városi szolgáltatója még a városközpontban található Ibsen Ház. Három kiemelt terület, a színházi, könyvtári, múzeumi (közgyőjteményi) mőködtetésének feladatát a Békés Megyei Önkormányzat látja el az alábbi intézmények fenntartásával: Békés Megyei Jókai Színház Napsugár Bábszínház Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Munkácsy Mihály Múzeum. Kulturális nagyrendezvények, fesztiválok Kiemelkedı jelentıségő épített örökség hiányában, a meglévı természeti értékek mellett Békéscsaba szempontjából a kulturális ágazat is az egyik olyan turisztikai elem, attrakció lehet, amellyel növelheti az ide látogató vendégek számát. A kulturális turizmus szempontjából vonzó, a magánszektor által szervezett nagyrendezvények, fesztiválok elsısorban gasztronómiai jellegőek: Sörfesztivál, Lecsófesztivál, Kolbászfesztivál. Összmővészeti, kulturális karakterrel a Városházi Esték, a Tavaszi Fesztivál, a Zenit Fúvósfesztivál és a Karácsonyi Vásár bír. 6. Sportolási lehetıségek Békéscsaba sportélete igen színes, változatos. Békéscsaba városa 1997-ben megkapta a Nemzeti Sportváros elismerést. 38 olimpiai résztvevıvel, közülük 5 olimpiai bajnokkal büszkélkedhet. A város az utóbbi években számos nagy országos, nemzetközi, s nemzetek közötti sporteseménynek adott otthont. Békéscsaba város ifjúsági- és sportkoncepciója is rögzíti a szabadtéri sportlétesítmények és ifjúsági parkok létrehozását, ennek megfelelıen több helyszínen (pl. Gerla, Mezımegyer, Erzsébethely, Lencsési lakótelep) kialakításra kerültek az ifjúsági korosztály igényeit kiszolgáló játszó- és sporteszközökkel felszerelt közösségi terek ban extrémsport pálya létesült a Városi Sportcsarnok mellett, amely azóta újabb elemekkel is bıvült. A szabadidıs programokat az Air-Rolls Extrém Sport és Életmód Közhasznú Kulturális Egyesület szervezi. 7. Ifjúsági szolgáltatások Békéscsabán az alábbi ifjúsági közösségi terek, szolgáltatások állnak rendelkezésre: Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákirodája Az iroda legfıbb feladata a kapcsolattartás, információgyőjtés, továbbítás, a gyermek- és ifjúsági korosztály felkészítése a párbeszédrendszerben való részvételre, a felnıttek szemléletének formálása. Az Agóra Békéscsabai Kulturális 10

11 Központ projekttel a diákiroda átmenetileg az Andrássy Úti Társas Körben kapott helyet, ahol a korábbinál nagyobb tér áll a fiatalok rendelkezésére. Az iroda segíti a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzatot segítı pedagógusok munkaközösség munkáját is. Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya Közalapítvány által mőködtetett irodában tartja heti rendszeres megbeszéléseit a CSAK városi diákújság szerkesztısége. Tárgyi, technikai felszereltsége mellett szakmai segítséget nyújt rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. c.enter AlternAtívA Ifjúsági Mőhely A Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 2008-ban a TÁMOP Pláza program" keretében nyitotta meg a mőhelyt a Csaba Center III. emeletén. A bevásárlóközpontok világába illeszkedı, új, ingyenes prevenciós tanácsadó iroda tovább bıvíti a városi ifjúsági közösségi terek palettáját. Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület KIE ház A KIE-ben változatos programokkal várja a fiatalokat, amelynek nem feltétele a keresztény vallás gyakorlása. A KIE az ifjúság lelki, szellemi, társadalmi és testi nevelését tőzte ki célul. Ifjúsági rendezvények, programok Városi szinten a legnagyobb ifjúsági megmozdulásnak a Csabai Garabonciás Napok rendezvény tekinthetı, amely az elmúlt 19 év alatt országos hírnévre tett szert. A programsorozat kiemelt helyet foglal el a diákéletben, csábító erıvel hat a továbbtanulás tervezésénél is. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórummal és tagszervezeteivel együttmőködve több prevenciós program szervezésére is sor került az elmúlt években. A veszélyeztetett korosztály szempontjából kiemelten fontos ezek folytatása, támogatása az új veszélyforrásokhoz igazodva. 8. Egészségügy A Védınıi Szolgálat, valamint az Iskola-egészségügyi ellátás február 1. napjától a kórház szervezetébıl kikerülve ismét az Egészségügyi Alapellátási Intézményen belül mőködik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti felépítése a következı: három bölcsıde, Mentálhigiénés csoport (Pszichológiai Tanácsadó, SOS Lelkisegély Szolgálat, SOS Tini Tel Védınıi Szolgálat), valamint az Iskola-egészségügyi ellátás. Ide tartozik még: Lelkisegély Szolgálat, OEP által finanszírozott pszichiátriai és pszichológiai járóbeteg ellátás, Védınıi szolgálat (13 iskolavédınıi, körzeti védınıi feladatok 15 körzet) Iskola-egészségügyi Szolgálat (részmunkaidıs iskolaorvosi feladatok, iskolafogászat helyettesítés) Fogszabályozás, Vérvételi helyek üzemeltetése (Jamina, és Lencsési lakótelep városrészeken). A Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában mőködı, közepes mérető területi kórház. 11

12 Jelenleg 519 ágyon nyújt fekvıbeteg szakellátást. Az intézményben 50 szakrendelı, 22 ambulancia, 4 gondozó és 1 mozgó szakorvosi szolgálat biztosítja a járóbeteg szakellátás szakmai hátterét. Ezen kívül 8 szakma vonatkozásában van lehetıség egynapos sebészeti tevékenység végzésére. 9. Szociális ellátások Ellátás típusa: Szociális alapszolgáltatások Ellátás neve: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás (2010. január 1. napjától nem kötelezı önkormányzati feladat) közösségi pszichiátriai ellátások betegek közösségi (2009. január 1. ellátása napjától kötelezı önkormányzati feladat) nem szenvedélybetegek közösségi ellátása támogató szolgáltatás (2009. január 1. napjától nem kötelezı önkormányzati feladat) utcai szociális munka nappali ellátások idısek klubja fogyatékosok nappali intézménye Létezik-e a településen? igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen A szolgáltatást nyújtó intézmény: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió, Boldog Évek Segítı Szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Béthel Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület. Egyensúly A.E. Egyesület, MI-ÉRTÜNK Egyesület, Mentálhigiénés Egyesület. Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény: 1 támogató szolg., Evangélikus Egyház: 1 támogató szolg., Aut-Pont Alapítvány: 1 támogató szolg. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ: 1 szolgálat, Egyensúly A. E. Egyesület: 2 szolgálat, ALFA Karitatív Egyesület: 1 szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Aut-Pont Alapítvány, Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. 12

13 Szakosított ellátások Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény pszichiátriai betegek nappali intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedıje idısek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanok otthona idıskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása igen igen igen igen nem igen igen nem igen nem nem nem nem igen Béthel Alapítvány Gadara Ház. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Egyensúly A. E. Egyesület. Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ, Evangélikus Szeretetotthon, Fília Alapítvány, Oltalom Idısek Otthona. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Az alacsonyküszöbő szolgáltatatást nyújtó 53 m2-es, 3 helyiségbıl álló c.enter AlternAtívA Ifjúsági Mőhely a békéscsabai Csaba Center III. emeletén található. A célcsoport számára biztosítandó programelemek: Egyéni és csoportos konzultáció Tematikus és (pszicho-) dramatikus csoportok Esetkezelés, terápiás kapcsolatra felkészítés, pszicho-szociális tanácsadás Kortárssegítı/támogató képzı és mőködtetı programok Állandó és alkalmi programelemek Teaház: irányított beszélgetés felmerülı kérdésekrıl Kézmőves foglalkozások / Mővészetterápiás csoport Hempergı - punnyadó: kötetlen beszélgetés, folyóirat-olvasás, társasjátékok, tesztlapok kitöltése Élménybeszámolók, elıadások Film-, zeneklub Munkaerı-piaci ismeretek, álláskeresési technikák. 13

14 Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok (KEF) olyan helyi szintő szakmai konzultációs munkacsoportok, melyeket a helyi önkormányzatok elkötelezettsége, a kábítószerprobléma kezelését célzó helyi szakmai összefogás, valamint minisztériumi pályázati támogatás hívott életre. Az elmúlt években a Nemzeti Drogmegelızési Intézet segítette folyamatos kapcsolattartás és tanácsadással a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok szakmai és szervezeti munkáját. A KEF-ek feladata, hogy összehangolják a drogprobléma visszaszorításban szerepet játszó a közösség és együttmőködés, a megelızés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés intézményeinek munkáját. Ennek érdekében a KEFek a lokális helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva helyi stratégiát dolgoznak ki a kábítószer-probléma visszaszorítására. Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekednek, továbbá arra, hogy összehangolják és ésszerősítsék a helyi szinten zajló kábítószerfogyasztást megelızı, valamint kezelı tevékenységeket. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok tagjai a drogprobléma kezelésben fontos szerepet játszó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselıi. Békés megyében a Békés Megyei Kábítószerügyi Koordinációs és Tanácsadó Testület mellett öt városban Békéscsaba, Gyula, Békés, Orosháza, Szarvas - mőködik KEF. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökbıl támogatja a drogprevenciós tevékenységet is, amelynek koordinációját 2001 óta városi szinten a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum látja el. Drogprevenciós tevékenység az önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta mőködik Békéscsabán. A drogproblémával kapcsolatos feladatokat között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum június 16-án alakult meg. Az Országgyőlés 106/2009. (XII. 21.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére címő dokumentum egyik alapvetı célként fogalmazza meg, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket, és teremtsék meg az együttmőködés lehetıségeit és igényét a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében. Ebbıl adódóan a stratégia megvalósításában továbbra is kulcsszerepet játszanak a KEF-ek ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Drogstratégiáját, amely az Országgyőlés által 2000-ben elfogadott Nemzeti Stratégia által meghatározott, alapvetıen fontos négy pillérre épült, majd 2006-ban annak módosított, felülvizsgált változatát. Az új Nemzeti Drogstratégia elfogadásával a helyi drogstratégia aktualizálása 2011-ben esedékes. A Stratégia elkészítéséhez szükséges helyzetfeltáró vizsgálatot az NDI szakmai támogatásával a békéscsabai KEF tagjai végezték. 14

15 Tagszervezetek: Békés Megyei Rendır-fıkapitányság, Békéscsabai Rendırkapitányság, Mi-Értünk Prevenciós és Segítı Egyesület, Drogprevenciós Munkacsoport, ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportja, Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, Kemény Gábor Közlekedési és Logisztikai Szakközépiskola, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ, Egyensúly A. E. Egyesület, Békés Megyei Kormányhivatal Pártfogói Szolgálata, Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákiroda, Passsz Kortárssegítı Csoport, Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület, SOS Tini Telefonos Alapítvány, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály. 15

16 II. A vizsgálat elızményei, háttere I. A kábítószer probléma általában A drog fogalmát a különbözı szerzık, kutatók eltérıen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidıs az emberi társadalmak kialakulásával. A különbözı, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különbözı korokban és egymástól jelentısen eltérı kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi idıben a különbözı energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gızének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott könnyő és kemény drogok megkülönböztetésétıl. A KEF feladatát, tevékenységét érintı fejezetben foglalkozunk azzal a dilemmával, hogy vajon az elsıszámú társadalmi problémát jelentı túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholprobléma amely elkerülhetetlenül témánkhoz illı lenne milyen mértékben szerepeljen a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok által felügyelt területek között. E vizsgálat ugyan érinti több helyen az alkoholproblémát, és más egészségkárosító magatartásformát, de elsısorban az illegális szerekrıl, azok használatáról, a veszélyeztetett társadalmi csoportokról, a szerekhez kapcsolódó attitődökrıl, és ismeretekrıl szól. 16

17 II. A kábítószer probléma Magyarországon A tömegesnek mondható mérető szerhasználat, a drogjelenség Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az elsı publikációk 1972-ben megjelentek, és az elsı droghalált még korábban, ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követıen beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bőncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértıvé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott hivatalból a megelızéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggık a méregtelenítést követıen visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülık, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendırségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerő használata volt a jellemzı. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók voltak alkalmasak erre). Népi gyógymódként ismert volt a nyugtató máktea fızése, a szárított gubókból fızött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel megjelentek nálunk is a filmekbıl, a hírekbıl már ismert szerek a heroin, amfetaminok, marihuána, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer terjesztés is. Az országban a hetvenes évek végétıl készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékérıl, elterjedtségérıl. A kezdetektıl fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtızködı 17

18 magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. Igen nehezíti a vizsgálatok tapasztalatainak, a szakanyagoknak az értelmezését, elemzését, a köznyelvben használatos győjtı-fogalom, a drogosok, amely mérlegelés nélkül stigmatizál különbözı csoportokat, de szakmai szempontból nem értelmezhetı fogalom. Fontos tudnunk azt is, hogy milyen fogyasztási gyakoriság és milyen szer használata jelent jelentıs egyéni és társadalmi károkat, mely gyakorisági adatok, ismeretek segíthetik a megelızı munkát. Érvényes-e a kapudrog elmélet, igazolt-e az a vélekedés, hogy az kipróbálást automatikusan követi a rendszeres használat, majd az addikció a függıség? A kérdésekre adott válaszok egyelıre különbözık, és nem igazán ismertek, így a hasonló típusú adatfelvételekbıl levont következtetések gyakran nem reálisak, félreérthetık. Hatásuk szerint maguk a szerek jelentısen különböznek. Vannak, amelyek felpörgetnek, aktívvá alakítanak, önbizalmat teremtenek, vagy éppen megnyugtatnak vagy tudatot tágítanak, addig nem tapasztalt élményvilágot nyitnak a tudatban. A szakemberek tiltakoznak a könnyő és nehéz drog besorolás miatt, hiszen enyhébb megítélést, felmentést adnak bizonyos gyakoriság illetve néhány szer használata esetében. Ezt helyettesíti a szakmailag inkább elfogadható módon alkalmazható a magas kockázattal járó szerhasználat kifejezés, amely a jelentısen magasabb egészségügyi és társadalmi károkat okozó intravénás használat esetében elfogadott, ezzel mégis valamiféle megkülönböztetést is okoz a szerek között. Nincs azonos drogbeteg életút mondják a szakemberek. Ezt a tapasztalatot legjobban a rehabilitációs intézetekben dolgozók tudják igazolni, akik hónapokon keresztül tartó folyamatban a terápiát vállaló drogbetegek addigi életútját a legrészletesebben ismerik meg. Ami a rendszeres használók és a drogbetegek esetében a használatot kiváltó magyarázatként leginkább elfogadott: az állandósult egyensúlyhiány, a tartós, kezelhetetlen problémák a társas kapcsolatokban, az adódó élethelyzetekben szükséges megoldási képességek és készségek hiánya. Az egyszeri kipróbálók és alkalmi szerhasználók esetében ez nem érvényes, s esetükben a szerhasználat számtalan ok külön vagy együttes fennállásával indokolható. A kipróbálók, de nem ismétlık a 8. és 10. évfolyamon tanulók körében elérik a szerhasználatról beszámolt fiatalok egyharmadát. (ESPAD 2007 Elekes) İk azok, akik nem ismételnek, éppúgy, mint a dohányzással próbálkozók, akik a kellemetlen tapasztalatok hatására elveszítik további érdeklıdésüket a szer iránt. Lehetnek ık célcsoportjai a prevenciónak, igénylik-e a kezelı-ellátórendszer kiépítését, bıvítését? E kérdések miatt a szerek fajtája és a szerhasználati gyakoriság megkülönböztetése az empirikus módon szerzett adatok értelmezése során követelményként fogalmazható meg. A statisztikák a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat összhangban számtalan formában teszik nyilvánossá a szerhasználati adatokat. Ezek tartalma érthetı a 18

19 szakemberek számára, de nehezen érthetı a közönség, a tájékozandó célcsoport számára. Az adatok között elsısorban a kifejezetten tiltott szerek prevelancia értékei szerepelnek, de emellett a szerhasználati szándékkal fogyasztott de legális kedély és tudatmódosító szerek alkalmazásának gyakorisága is (gyógyszer, altatók, szipu stb.), hiszen egészségkárosító hatásuk nem igazán különbözik az illegális szerek okozta károktól. A szerhasználó nem a büntethetıség vagy a szer legalitása miatt választ szert, hanem a várt hatás és a szerek elérhetısége, megfizethetısége alapján. Ezért fontos számunkra egységesen minden egészségre ártalmas magatartásmód vizsgálata, beleértve más addikciókat is, amelyek gyakorisága egyelıre nem tartozik a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok körébe. A különbözı szerek fogyasztása között jelentısen növekedett. Elıbb a növekedés üteme lassult, majd között megállt. A csúcsfogyasztást ban mérték, ekkor az 1995 évben mért fogyasztás kétszeresét regisztrálták, azóta viszont folyamatosan csökken ben is a szerhasználat csökkenése következett be a tiltott szerek és a droghasználati szerek esetében egyaránt. (ESPAD 2007) Ezt a csökkenést igazolja talán az is, hogy a marihuána esetében például a jelenleg éves korúak körében mérhetı a legmagasabb az életprevalencia érték, holott a szer kipróbálásának átlagosan megjelölt életkora év között van ban viszont a éveseknek már csak 4-6%-a számol be arról, hogy a marihuánát már legalább egyszer kipróbálta. III. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitődök A felnıtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erısen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggıkhöz kapcsolódó attitődje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggı beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekrıl számol be, a többiek különbözı mértékben elfogadóbbak. IV. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multi-faktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különbözı tudományterületek csak egymással 19

20 összhangban, egymást kiegészítve tudnak eredményt elérni. Az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggı beteg, a problémája testi, biológiai eredető. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létezı ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követık szerint a droghasználat elızményeit az egyének pszichológiai jellemzıiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethetı meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erısen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erıszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az elızıtıl. Hívei a kábítószer fogyasztást bőncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsısorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom mőködésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövı tervezhetıségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különbözı tényezık egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezık között figyelembe kell a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérı körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggı beteg valóban 20