Máder Miklós Péter. Szakmai lektor: Fábián Róbert. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Máder Miklós Péter. Szakmai lektor: Fábián Róbert. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet"

Átírás

1 Máder Miklós Péter A BÉKÉSCSABÁN TANULÓ, VESZÉLYEZTETETT KORÚ DIÁKOK PREVENCIÓS IGÉNYEI ÉS SZÜKSÉGLETEI. PEDAGÓGUSOK AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSRŐL Szakmai lektor: Fábián Róbert Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 1

2 I. Fontos adatok, információk a vizsgálat helyszínérıl A következı regionális jellemzık, települési tudnivalók megfelelı értelmezési keretet adnak a diákok, pedagógusok körében végzett vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez. A fejezetben szereplı adatok ismerete elsısorban azok számára elengedhetetlen, akik kevésbé ismerik az egyik alföldi megyeszékhelyünket Békéscsabát és közvetlen környezetét. Az életminıség alapvetıen befolyásolja az emberek egészségmagatartását. A magasabb életszínvonal, a szolgáltatások elérhetısége, az oktatás színvonala együtt eredményezik az egészség-tudatosabb életformát. Javuló életkörülmények között a tradicionális magatartásminták gyorsabban változnak. Ezért érdemes jobban megismerkedni az illegális szerhasználat és minden más egészségkárosító magatartásforma megelızése céljából született vizsgálat színhelyével. 1. Békéscsaba szerepe, általános jellemzıi Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba (szlovákul Békešská Čaba, németül Tschabe, románul Bichişciaba), megyeszékhely, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján, Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthetı. A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Csaba elsı említése az ben készült pápai tizedjegyzékben történik. A régészek szerint Csaba legkésıbben a 13. század elsı felében jött létre. A török idıkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. A város évszázados épületeinek, megújult városképének, rendezvényeinek és a környék természeti értékeinek köszönhetıen egyre több turista látogat ide. Békéscsaba a megyei jogú városok között az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkezı település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetıen az ország legélhetıbb városai közé tartozik, amely méltán híres gasztronómiai különlegességeirıl és rendezvényeirıl, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról is. Ugyancsak itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A településen cigány, lengyel, román és szlovák kisebbségi önkormányzat mőködik. Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, évben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé. Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi integráció érvényesítésében. A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek Szeged Hódmezıvásárhely Orosháza 2

3 Békéscsaba Szarvas Kecskemét háromszög alkotja. Ennek szerkezetét vázolja a következı ábra: A Dél - Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere (Forrás: MTA RKK ATI) Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait a középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı Gyulával osztja meg. A kedvezı közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum szerep emelte Békéscsabát a XX. század elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd óta megyeszékhelyi rangra. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg január 1-jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe. 3

4 2. Településfejlesztés, a település arculata Békéscsaba közigazgatási területe a központi belterületre, három egyéb belterületre (Fényes, Gerla, Mezımegyer) és a külterületekre tagolódik. Az egyes településrészek terület-felhasználása eltérı, ugyanakkor jellegzetes. A központi belterület heterogén szerkezető, itt a legtöbb, a belterületekre jellemzı terület-felhasználási kategória megtalálható. Az egyéb belterületeken jellemzıen falusias lakóövezetek találhatóak, amelyek alkalmasak a mezıgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek végzésére, háztáji gazdálkodásra. A külterületen zömmel gyep, szántó, valamint szılı, gyümölcsös, kertes mezıgazdasági területek találhatóak, amelyek egy része kiváló termıhelyi adottságú szántóterületen fekszik. Következı évek egyik legnagyobb fejlesztési projektje a belváros rehabilitációja lesz, amit európai uniós támogatással lehet megvalósítani. A város megyeszékhelyi rangjához méltó belvárosi környezetminıségre van szükség. Nem tartható fenn tovább az elavult közlekedési rend és a funkcióhiányos jelleg. A turisztikai vonzerıt jelentı épületeket, közintézményeket, a kulturális élet központjai, az egyházi épületek, templomok, az oktatási intézmények és rendezvényterek magas színvonalú környezetbe kerülnek. Békéscsaba lakosságának jelentıs része (kb %-a) a lakótelepeken él. 3. Békéscsaba gazdaságának szerkezete Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti átalakulással jellemezhetı elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló centrumok közé sorolják. A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok csak kisebb mértékben telepedtek meg a városban, így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja. Békés megye az évi gazdasági adatok (egy fıre jutó GDP) alapján a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalta el, megelızve Észak-Magyarország és az Észak-alföld megyéit, továbbá Somogy és Pest megyéket. Az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására azonban a 2007-es adatok alapján a tizennyolcadik helyre csúszott vissza, így csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét múlja felül. Békéscsaba városában 2007-ben összesen fı állt alkalmazásban, ennek 59,3%-át a versenyszféra és 40,7%-át a költségvetési szféra alkalmazta. A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi diagram mutatja: 4

5 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ág szerint (2007) Egészségügyi, szociális ellátás 9% Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítá s 19% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2% Oktatás 11% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% Pénzügyi közvetítés 5% Mezıgazdaság, vad-, erdı-, halgazdálkodás 1% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12% Építıipar 4% Feldolgozóipar 19% Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 3% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 2% Kereskedelem, javítás 11% Forrás: KSH adatai alapján Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (19%) és a közigazgatás (19%) foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve a szállítás (12%) áll a harmadik helyen, míg az oktatás és a kereskedelem (11%) a negyediken. A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának szerkezete is. A feldolgozóipar, a szállítás és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok, azonban az is látható, hogy mint minden más megyei funkciókat ellátó városban igen magas a közszférában dolgozók aránya. Mezıgazdaság Békéscsabán az agrártevékenység súlya jelentıs a megyeszékhelyekkel való összevetésben, ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. Az agrárszektor infrastrukturális hátterének színvonala közelít a világ élvonalához. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az innováció lenne, sajnos megfigyelhetı a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban. Ipar A rendszerváltás után Békéscsaba korábban sem jelentıs ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások nagyrészt elkerülték a várost. Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi 5

6 kereslet nem elégséges még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez. Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az iparág helyzetét ben, a Tondach beruházásában megnyílt Európa legnagyobb és legmodernebb kerámia tetıcserépgyára Békéscsabán. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı bázis (homokbánya, betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı kisvállalkozások mőködnek. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerıt hagyott hátra, amelyre az ipari textilbıl készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország az ipari textilek gyártásában vezetı szerepet játszik napjainkban, jelentıs befektetıi tıke érkezett erre a területre. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az átalakítási folyamat és a beruházások revitalizálták az ágazatot. 4. A település demográfiai helyzete Békéscsaba a január 1-jei adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek. A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemezte a várost, melynek mértéke évente fı közötti volt (2007-ben 340 fı). Ennek egyik oka a magas halálozási ráta és az elvándorlás. Ez utóbbiban elsısorban a fiatalabb korosztályok érintettek, és az elsı számú ok nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás beszőkülése, a nagyobb, fejlettebb, jobb életlehetıséget biztosító települések elszívó hatása. Békés megyében, 2008-ban az ezer lakosra jutó élve születések száma 8,2 fı, az ezer lakosra jutó halálozás 15,3 fı, az ezer lakosra jutó természetes fogyás 7,1 fı volt. Ezek az adatok a legkedvezıtlenebbek a megyei átlagok között. A népesség alakulása korcsoportonként Békéscsabán január 1-én a lakónépesség fı volt, ebbıl az állandó népesség fı. Korcsoportokat tekintve az állandó népesség összetétele a következı ábrán látható: 6

7 A lakosság megoszlása korcsoportok szerint (2008. január 1.) 60-X éves 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14 éves éves éves Forrás: KSH adatai alapján Foglalkoztatás, munkanélküliség Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Munkaerı-piaci helyzetkép (2011. február) Regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülık legfıbb adatai: Nyilvántartott álláskeresık száma A nyilvántartott álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népesség %-ában Nyilvántartott pályakezdı Tartósan regisztrált február január Békés megye február február január február álláskeresık száma ,8% 22,0% 21,2% Nyilvántartott álláskeresık száma: álláskeresık száma (fı) álláskeresık megnevezés változás elızı aránya* február január február hóhoz évhez február Békéscsaba ,8% Összetétel adatok, belépı forgalom február: álláskeresık száma (fı) nyilvántartásba belépık megnevezés korcsoportonként 1 éven túl száma a hónap folyamán < 25 éves >=25 & < 50 éves >=50 éves regisztrált összesen most elsı alkalommal Békéscsaba

8 5. Közoktatás Békéscsaba Megyei Jogú Város óvodai ellátását 9 óvoda, és 2 többcélú intézmény biztosítja 19 telephelyen. Az évenkénti születések száma a városban 500 fıt közelítıen stabilizálódott, ennek megfelelıen a korábban kialakított óvodai szerkezet megfelelı kapacitást biztosított a gyermekek óvodáztatására. Az általános iskolákban is éreztette hatását a demográfiai hullám. Békéscsabán 11 általános iskola mőködik, közülük kettı ezen kívül óvodai, egy pedig középiskolai feladatokat is ellát ben 2-2 általános iskola integrációja válik szükségessé a csökkenı tanulólétszám miatt. Ezekkel a lépésekkel elıreláthatóan már hosszútávon is stabil általános iskolai rendszer hozható létre. Az intézményi átszervezéssel elérhetı az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása is. tanulói létszám (fı) osztályok száma Általános iskolai létszámok október október október október Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában jelenleg 10 olyan intézmény mőködik, melyben középfokú oktatás folyik. Ezek mellett több nem az önkormányzat fenntartásában mőködı középfokú intézmény színesíti a város oktatási képzési palettáját. A középfokú oktatásban magas a vidéki tanulók aránya mintegy 60 %, amely többek között a város középfokú oktatási intézményeiben folyó magas szintő pedagógiai munka eredménye. A szakközépiskolákban és szakiskolákban igen széles kínálatból választhatnak a tanulók. 18 szakmacsoportban 73 szakképesítés megszerzésére nyílik lehetıség valamely intézményben. tanulói létszám (fı) osztályok száma Középfokú intézmények létszámai október október október október ,5 8

9 Az egyes intézménytípusokba járó tanulók aránya Szakképzı iskola + Gimnázium Szakközépiskola elırehozott Összes Tanév szakképzés tanuló Tanuló Arány Tanuló Arány Tanuló Arány (fı) (fı) (%) (fı) (%) (fı) (%) 2007/ ,25% ,42% ,05% / ,00% ,96% ,05% / ,93% ,12% ,95% / ,08% ,56% ,35% 7100 A gimnáziumi feladatellátásban és a gimnáziumi osztályok számában jelentıs változások nem történtek. A jelenlegi férıhely-kapacitás teljes mértékben lefedi a felmerülı igényeket. A gimnáziumok igyekeznek speciális képzésekkel egy-egy szakterületet erısíteni. Ilyen speciális képzéssel induló osztály pl. a rendvédelmi osztály, eurofakt osztály, humán, reál specializációjú osztályok. Bár nem Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdonában és fenntartásában van, de a város és a megye tudományos-kulturális életében, valamint fejlıdésében óriási szereppel bír a Szent István Egyetem Békéscsabán mőködı Gazdasági Kara. Az 1990-es években létrehozott Tessedik Sámuel Fıiskola békéscsabai karának tevékenysége letisztult, ma már a gazdasági szakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai kar. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervezı szak nappali és levelezı tagozatain mintegy 3000 hallgató képzése folyik, továbbá az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is mőködik. Kulturális intézmények, közösségi terek Békéscsaba Megyei Jogú Város kulturális intézményhálózata fenntartási forma és mőködési terület, hatókör tekintetében rendkívül sokszínő. A közmővelıdési feladatellátást a 2009-es integrációt követıen önkormányzati fenntartásban a Békéscsabai Kulturális Központ látja el az alábbi telephelyekkel: Arany János Mővelıdési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, Tourinform Iroda, Munkácsy Emlékház. Az intézmény feladatai közt szerepel a Jaminai Közösségi Ház mőködtetése is. Utóbbi a gerlai faluházzal és a Fényesi Közösségi Házzal kiegészülve biztosítja a város teljes közösségi, közmővelıdési lefedettségét. Emellett közmővelıdési megállapodás keretében mőködik közre a VOKE Vasutas Mővelıdési Ház, a Szlovák Kultúra Háza és a Fegyveres Erık Klubja. 9

10 Közalapítványi fenntartású intézmények a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria közgyőjteményi funkcióval, a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza és a Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda. A közmővelıdési terület megyei, így a városi szolgáltatója még a városközpontban található Ibsen Ház. Három kiemelt terület, a színházi, könyvtári, múzeumi (közgyőjteményi) mőködtetésének feladatát a Békés Megyei Önkormányzat látja el az alábbi intézmények fenntartásával: Békés Megyei Jókai Színház Napsugár Bábszínház Békés Megyei Tudásház és Könyvtár Munkácsy Mihály Múzeum. Kulturális nagyrendezvények, fesztiválok Kiemelkedı jelentıségő épített örökség hiányában, a meglévı természeti értékek mellett Békéscsaba szempontjából a kulturális ágazat is az egyik olyan turisztikai elem, attrakció lehet, amellyel növelheti az ide látogató vendégek számát. A kulturális turizmus szempontjából vonzó, a magánszektor által szervezett nagyrendezvények, fesztiválok elsısorban gasztronómiai jellegőek: Sörfesztivál, Lecsófesztivál, Kolbászfesztivál. Összmővészeti, kulturális karakterrel a Városházi Esték, a Tavaszi Fesztivál, a Zenit Fúvósfesztivál és a Karácsonyi Vásár bír. 6. Sportolási lehetıségek Békéscsaba sportélete igen színes, változatos. Békéscsaba városa 1997-ben megkapta a Nemzeti Sportváros elismerést. 38 olimpiai résztvevıvel, közülük 5 olimpiai bajnokkal büszkélkedhet. A város az utóbbi években számos nagy országos, nemzetközi, s nemzetek közötti sporteseménynek adott otthont. Békéscsaba város ifjúsági- és sportkoncepciója is rögzíti a szabadtéri sportlétesítmények és ifjúsági parkok létrehozását, ennek megfelelıen több helyszínen (pl. Gerla, Mezımegyer, Erzsébethely, Lencsési lakótelep) kialakításra kerültek az ifjúsági korosztály igényeit kiszolgáló játszó- és sporteszközökkel felszerelt közösségi terek ban extrémsport pálya létesült a Városi Sportcsarnok mellett, amely azóta újabb elemekkel is bıvült. A szabadidıs programokat az Air-Rolls Extrém Sport és Életmód Közhasznú Kulturális Egyesület szervezi. 7. Ifjúsági szolgáltatások Békéscsabán az alábbi ifjúsági közösségi terek, szolgáltatások állnak rendelkezésre: Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákirodája Az iroda legfıbb feladata a kapcsolattartás, információgyőjtés, továbbítás, a gyermek- és ifjúsági korosztály felkészítése a párbeszédrendszerben való részvételre, a felnıttek szemléletének formálása. Az Agóra Békéscsabai Kulturális 10

11 Központ projekttel a diákiroda átmenetileg az Andrássy Úti Társas Körben kapott helyet, ahol a korábbinál nagyobb tér áll a fiatalok rendelkezésére. Az iroda segíti a Békéscsabai Diákönkormányzat, a Diákönkormányzatot segítı pedagógusok munkaközösség munkáját is. Diáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A Diáktanya Közalapítvány által mőködtetett irodában tartja heti rendszeres megbeszéléseit a CSAK városi diákújság szerkesztısége. Tárgyi, technikai felszereltsége mellett szakmai segítséget nyújt rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. c.enter AlternAtívA Ifjúsági Mőhely A Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 2008-ban a TÁMOP Pláza program" keretében nyitotta meg a mőhelyt a Csaba Center III. emeletén. A bevásárlóközpontok világába illeszkedı, új, ingyenes prevenciós tanácsadó iroda tovább bıvíti a városi ifjúsági közösségi terek palettáját. Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület KIE ház A KIE-ben változatos programokkal várja a fiatalokat, amelynek nem feltétele a keresztény vallás gyakorlása. A KIE az ifjúság lelki, szellemi, társadalmi és testi nevelését tőzte ki célul. Ifjúsági rendezvények, programok Városi szinten a legnagyobb ifjúsági megmozdulásnak a Csabai Garabonciás Napok rendezvény tekinthetı, amely az elmúlt 19 év alatt országos hírnévre tett szert. A programsorozat kiemelt helyet foglal el a diákéletben, csábító erıvel hat a továbbtanulás tervezésénél is. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórummal és tagszervezeteivel együttmőködve több prevenciós program szervezésére is sor került az elmúlt években. A veszélyeztetett korosztály szempontjából kiemelten fontos ezek folytatása, támogatása az új veszélyforrásokhoz igazodva. 8. Egészségügy A Védınıi Szolgálat, valamint az Iskola-egészségügyi ellátás február 1. napjától a kórház szervezetébıl kikerülve ismét az Egészségügyi Alapellátási Intézményen belül mőködik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti felépítése a következı: három bölcsıde, Mentálhigiénés csoport (Pszichológiai Tanácsadó, SOS Lelkisegély Szolgálat, SOS Tini Tel Védınıi Szolgálat), valamint az Iskola-egészségügyi ellátás. Ide tartozik még: Lelkisegély Szolgálat, OEP által finanszírozott pszichiátriai és pszichológiai járóbeteg ellátás, Védınıi szolgálat (13 iskolavédınıi, körzeti védınıi feladatok 15 körzet) Iskola-egészségügyi Szolgálat (részmunkaidıs iskolaorvosi feladatok, iskolafogászat helyettesítés) Fogszabályozás, Vérvételi helyek üzemeltetése (Jamina, és Lencsési lakótelep városrészeken). A Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában mőködı, közepes mérető területi kórház. 11

12 Jelenleg 519 ágyon nyújt fekvıbeteg szakellátást. Az intézményben 50 szakrendelı, 22 ambulancia, 4 gondozó és 1 mozgó szakorvosi szolgálat biztosítja a járóbeteg szakellátás szakmai hátterét. Ezen kívül 8 szakma vonatkozásában van lehetıség egynapos sebészeti tevékenység végzésére. 9. Szociális ellátások Ellátás típusa: Szociális alapszolgáltatások Ellátás neve: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás (2010. január 1. napjától nem kötelezı önkormányzati feladat) közösségi pszichiátriai ellátások betegek közösségi (2009. január 1. ellátása napjától kötelezı önkormányzati feladat) nem szenvedélybetegek közösségi ellátása támogató szolgáltatás (2009. január 1. napjától nem kötelezı önkormányzati feladat) utcai szociális munka nappali ellátások idısek klubja fogyatékosok nappali intézménye Létezik-e a településen? igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen A szolgáltatást nyújtó intézmény: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió, Boldog Évek Segítı Szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Közösség Misszió. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Béthel Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület. Egyensúly A.E. Egyesület, MI-ÉRTÜNK Egyesület, Mentálhigiénés Egyesület. Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény: 1 támogató szolg., Evangélikus Egyház: 1 támogató szolg., Aut-Pont Alapítvány: 1 támogató szolg. Békéscsaba Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ: 1 szolgálat, Egyensúly A. E. Egyesület: 2 szolgálat, ALFA Karitatív Egyesület: 1 szolgálat. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Aut-Pont Alapítvány, Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. 12

13 Szakosított ellátások Ápolást, gondozást nyújtó intézmény Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény pszichiátriai betegek nappali intézménye szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedıje idısek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanok otthona idıskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása igen igen igen igen nem igen igen nem igen nem nem nem nem igen Béthel Alapítvány Gadara Ház. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Egyensúly A. E. Egyesület. Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ, Evangélikus Szeretetotthon, Fília Alapítvány, Oltalom Idısek Otthona. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ. Az alacsonyküszöbő szolgáltatatást nyújtó 53 m2-es, 3 helyiségbıl álló c.enter AlternAtívA Ifjúsági Mőhely a békéscsabai Csaba Center III. emeletén található. A célcsoport számára biztosítandó programelemek: Egyéni és csoportos konzultáció Tematikus és (pszicho-) dramatikus csoportok Esetkezelés, terápiás kapcsolatra felkészítés, pszicho-szociális tanácsadás Kortárssegítı/támogató képzı és mőködtetı programok Állandó és alkalmi programelemek Teaház: irányított beszélgetés felmerülı kérdésekrıl Kézmőves foglalkozások / Mővészetterápiás csoport Hempergı - punnyadó: kötetlen beszélgetés, folyóirat-olvasás, társasjátékok, tesztlapok kitöltése Élménybeszámolók, elıadások Film-, zeneklub Munkaerı-piaci ismeretek, álláskeresési technikák. 13

14 Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok (KEF) olyan helyi szintő szakmai konzultációs munkacsoportok, melyeket a helyi önkormányzatok elkötelezettsége, a kábítószerprobléma kezelését célzó helyi szakmai összefogás, valamint minisztériumi pályázati támogatás hívott életre. Az elmúlt években a Nemzeti Drogmegelızési Intézet segítette folyamatos kapcsolattartás és tanácsadással a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok szakmai és szervezeti munkáját. A KEF-ek feladata, hogy összehangolják a drogprobléma visszaszorításban szerepet játszó a közösség és együttmőködés, a megelızés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés intézményeinek munkáját. Ennek érdekében a KEFek a lokális helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva helyi stratégiát dolgoznak ki a kábítószer-probléma visszaszorítására. Egységes szakmai és módszertani szemléletmód megvalósítására törekednek, továbbá arra, hogy összehangolják és ésszerősítsék a helyi szinten zajló kábítószerfogyasztást megelızı, valamint kezelı tevékenységeket. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok tagjai a drogprobléma kezelésben fontos szerepet játszó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselıi. Békés megyében a Békés Megyei Kábítószerügyi Koordinációs és Tanácsadó Testület mellett öt városban Békéscsaba, Gyula, Békés, Orosháza, Szarvas - mőködik KEF. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökbıl támogatja a drogprevenciós tevékenységet is, amelynek koordinációját 2001 óta városi szinten a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum látja el. Drogprevenciós tevékenység az önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta mőködik Békéscsabán. A drogproblémával kapcsolatos feladatokat között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum június 16-án alakult meg. Az Országgyőlés 106/2009. (XII. 21.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére címő dokumentum egyik alapvetı célként fogalmazza meg, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket, és teremtsék meg az együttmőködés lehetıségeit és igényét a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében. Ebbıl adódóan a stratégia megvalósításában továbbra is kulcsszerepet játszanak a KEF-ek ben Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elfogadta Békéscsaba Megyei Jogú Város Drogstratégiáját, amely az Országgyőlés által 2000-ben elfogadott Nemzeti Stratégia által meghatározott, alapvetıen fontos négy pillérre épült, majd 2006-ban annak módosított, felülvizsgált változatát. Az új Nemzeti Drogstratégia elfogadásával a helyi drogstratégia aktualizálása 2011-ben esedékes. A Stratégia elkészítéséhez szükséges helyzetfeltáró vizsgálatot az NDI szakmai támogatásával a békéscsabai KEF tagjai végezték. 14

15 Tagszervezetek: Békés Megyei Rendır-fıkapitányság, Békéscsabai Rendırkapitányság, Mi-Értünk Prevenciós és Segítı Egyesület, Drogprevenciós Munkacsoport, ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Békéscsaba MJV Polgármesteri Hivatala Gyermek- és Ifjúságvédelmi Csoportja, Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány, Kemény Gábor Közlekedési és Logisztikai Szakközépiskola, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ, Egyensúly A. E. Egyesület, Békés Megyei Kormányhivatal Pártfogói Szolgálata, Békéscsabai Kulturális Központ Patent Diákiroda, Passsz Kortárssegítı Csoport, Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület, SOS Tini Telefonos Alapítvány, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály. 15

16 II. A vizsgálat elızményei, háttere I. A kábítószer probléma általában A drog fogalmát a különbözı szerzık, kutatók eltérıen határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot és a kedélyállapotot módosító anyagok, szerek jelenléte egyidıs az emberi társadalmak kialakulásával. A különbözı, tudatot, érzékelést módosító anyagoknak, szereknek funkciói voltak (és néhány helyen jelenleg is vannak) a különbözı korokban és egymástól jelentısen eltérı kultúrákban. Ha droghelyzetképet alkotunk elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, mit is értünk a drog fogalma alatt. A pszichoaktív, tudatállapot módosító szerek egy része a modern társadalmakban élvezeti cikként elfogadottak, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban hozzájuk lehet jutni. Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi idıben a különbözı energiaitalok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben tiltott, illegális anyagok. E kábítószerek csoportosításakor többféle dimenzió mentén számos felosztással lehet találkozni. Esetünkben az illegális kábítószerek csoportjába az ópiátokat, depresszáns szereket (máktea, ópium, morfin, heroin, kodein, metadon), a stimulánsokat (amfetamin, kokain, crack, chat, speed), a hallucinogéneket (hasis, marihuána, LSD, PCP, peyotl, extasy) és a szerves oldószereket (ragasztók, hígítók, csavarlazítók gızének belélegzése) soroltuk. Ezúttal eltekintünk a manapság igen gyakori és vitatott könnyő és kemény drogok megkülönböztetésétıl. A KEF feladatát, tevékenységét érintı fejezetben foglalkozunk azzal a dilemmával, hogy vajon az elsıszámú társadalmi problémát jelentı túlzott alkoholfogyasztás, az alkoholprobléma amely elkerülhetetlenül témánkhoz illı lenne milyen mértékben szerepeljen a Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok által felügyelt területek között. E vizsgálat ugyan érinti több helyen az alkoholproblémát, és más egészségkárosító magatartásformát, de elsısorban az illegális szerekrıl, azok használatáról, a veszélyeztetett társadalmi csoportokról, a szerekhez kapcsolódó attitődökrıl, és ismeretekrıl szól. 16

17 II. A kábítószer probléma Magyarországon A tömegesnek mondható mérető szerhasználat, a drogjelenség Magyarországon a hatvanas években vált közismert társadalmi problémává, annak ellenére, hogy az elsı publikációk 1972-ben megjelentek, és az elsı droghalált még korábban, ben regisztrálták. A BTK is csak a 80-as évek második felét követıen beszél a kábítószer használatról, még évtizedeken át kizárólag, mint súlyos bőncselekmény volt a megítélése. A szerhasználókkal kapcsolatba került néhány elhivatott, szakértıvé vált pszichológuson, addiktológuson és lelkészeken kívül senki sem foglalkozott hivatalból a megelızéssel, a kínálatcsökkentéssel, az egészségügyben sem volt kezelési és rehabilitációs protokoll. Az alkoholbetegekkel leggyakrabban együtt, egy helyen ellátott drogfüggık a méregtelenítést követıen visszakerültek a problémákkal telített környezetükbe, a beavatkozást nem követte más típusú kezelés, követés. A szülık, a tanárok tehetetlenek voltak a jelenséggel szemben, nem voltak eszközeik, tehetetlenül szemlélték a drogos karriereket a leépülésig, esetleg a halálesetekig. A rendırségi felderítések javarészt a hamisított vények és patika-betörésekkel voltak kapcsolatosak, a drogfogyasztókkal hivatalból csak az egészségügyi intézmények dolgozói találkoztak. A nyolcvanas évek végéig a szerves oldószerek inhalálása és az eufóriát okozó gyógyszerek visszaélés-szerő használata volt a jellemzı. A fogyasztáshoz sok esetben gyógyszertári lopás, recepttel való visszaélés társult, hiszen ezek a gyógyszerek vénykötelesként kerültek forgalomba. Éltek is vele, bár sok esetben nem tudatosan, hanem közérzetjavító szerként alkalmazva ezeket a szereket eljutottak az addikcióig, a kényszeres gyógyszerhasználatig (köhögés elleni szerek, fogyasztószerek, nyugtatók, altatók voltak alkalmasak erre). Népi gyógymódként ismert volt a nyugtató máktea fızése, a szárított gubókból fızött tea használata a városokban is gyakori volt. A kilencvenes évekkel megjelentek nálunk is a filmekbıl, a hírekbıl már ismert szerek a heroin, amfetaminok, marihuána, és ezzel a nagy jövedelemmel járó illegális kábítószer terjesztés is. Az országban a hetvenes évek végétıl készültek felmérések a tiltott drogfogyasztás mértékérıl, elterjedtségérıl. A kezdetektıl fogva a legnagyobb módszertani problémát a jelenség stigmatikus volta okozta, a szerhasználók rejtızködı 17

18 magatartása, a csoportjaik szeparáltsága. Ráadásul a fogyasztók relatívan alacsony száma miatt a vizsgálatokhoz nagy minta szükséges, amely magas költségekkel jár. Igen nehezíti a vizsgálatok tapasztalatainak, a szakanyagoknak az értelmezését, elemzését, a köznyelvben használatos győjtı-fogalom, a drogosok, amely mérlegelés nélkül stigmatizál különbözı csoportokat, de szakmai szempontból nem értelmezhetı fogalom. Fontos tudnunk azt is, hogy milyen fogyasztási gyakoriság és milyen szer használata jelent jelentıs egyéni és társadalmi károkat, mely gyakorisági adatok, ismeretek segíthetik a megelızı munkát. Érvényes-e a kapudrog elmélet, igazolt-e az a vélekedés, hogy az kipróbálást automatikusan követi a rendszeres használat, majd az addikció a függıség? A kérdésekre adott válaszok egyelıre különbözık, és nem igazán ismertek, így a hasonló típusú adatfelvételekbıl levont következtetések gyakran nem reálisak, félreérthetık. Hatásuk szerint maguk a szerek jelentısen különböznek. Vannak, amelyek felpörgetnek, aktívvá alakítanak, önbizalmat teremtenek, vagy éppen megnyugtatnak vagy tudatot tágítanak, addig nem tapasztalt élményvilágot nyitnak a tudatban. A szakemberek tiltakoznak a könnyő és nehéz drog besorolás miatt, hiszen enyhébb megítélést, felmentést adnak bizonyos gyakoriság illetve néhány szer használata esetében. Ezt helyettesíti a szakmailag inkább elfogadható módon alkalmazható a magas kockázattal járó szerhasználat kifejezés, amely a jelentısen magasabb egészségügyi és társadalmi károkat okozó intravénás használat esetében elfogadott, ezzel mégis valamiféle megkülönböztetést is okoz a szerek között. Nincs azonos drogbeteg életút mondják a szakemberek. Ezt a tapasztalatot legjobban a rehabilitációs intézetekben dolgozók tudják igazolni, akik hónapokon keresztül tartó folyamatban a terápiát vállaló drogbetegek addigi életútját a legrészletesebben ismerik meg. Ami a rendszeres használók és a drogbetegek esetében a használatot kiváltó magyarázatként leginkább elfogadott: az állandósult egyensúlyhiány, a tartós, kezelhetetlen problémák a társas kapcsolatokban, az adódó élethelyzetekben szükséges megoldási képességek és készségek hiánya. Az egyszeri kipróbálók és alkalmi szerhasználók esetében ez nem érvényes, s esetükben a szerhasználat számtalan ok külön vagy együttes fennállásával indokolható. A kipróbálók, de nem ismétlık a 8. és 10. évfolyamon tanulók körében elérik a szerhasználatról beszámolt fiatalok egyharmadát. (ESPAD 2007 Elekes) İk azok, akik nem ismételnek, éppúgy, mint a dohányzással próbálkozók, akik a kellemetlen tapasztalatok hatására elveszítik további érdeklıdésüket a szer iránt. Lehetnek ık célcsoportjai a prevenciónak, igénylik-e a kezelı-ellátórendszer kiépítését, bıvítését? E kérdések miatt a szerek fajtája és a szerhasználati gyakoriság megkülönböztetése az empirikus módon szerzett adatok értelmezése során követelményként fogalmazható meg. A statisztikák a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat összhangban számtalan formában teszik nyilvánossá a szerhasználati adatokat. Ezek tartalma érthetı a 18

19 szakemberek számára, de nehezen érthetı a közönség, a tájékozandó célcsoport számára. Az adatok között elsısorban a kifejezetten tiltott szerek prevelancia értékei szerepelnek, de emellett a szerhasználati szándékkal fogyasztott de legális kedély és tudatmódosító szerek alkalmazásának gyakorisága is (gyógyszer, altatók, szipu stb.), hiszen egészségkárosító hatásuk nem igazán különbözik az illegális szerek okozta károktól. A szerhasználó nem a büntethetıség vagy a szer legalitása miatt választ szert, hanem a várt hatás és a szerek elérhetısége, megfizethetısége alapján. Ezért fontos számunkra egységesen minden egészségre ártalmas magatartásmód vizsgálata, beleértve más addikciókat is, amelyek gyakorisága egyelıre nem tartozik a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok körébe. A különbözı szerek fogyasztása között jelentısen növekedett. Elıbb a növekedés üteme lassult, majd között megállt. A csúcsfogyasztást ban mérték, ekkor az 1995 évben mért fogyasztás kétszeresét regisztrálták, azóta viszont folyamatosan csökken ben is a szerhasználat csökkenése következett be a tiltott szerek és a droghasználati szerek esetében egyaránt. (ESPAD 2007) Ezt a csökkenést igazolja talán az is, hogy a marihuána esetében például a jelenleg éves korúak körében mérhetı a legmagasabb az életprevalencia érték, holott a szer kipróbálásának átlagosan megjelölt életkora év között van ban viszont a éveseknek már csak 4-6%-a számol be arról, hogy a marihuánát már legalább egyszer kipróbálta. III. A drogfogyasztókhoz kapcsolódó attitődök A felnıtt népesség körében a drogfogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. A polgárok nem tesznek különbséget a szereket kipróbálók és a rendszeres droghasználók között, erısen helytelenítik mindkét gyakoriságot. Ismert az egészségügyben dolgozó pszichiáterek, addiktológusok drogfüggıkhöz kapcsolódó attitődje. Egy vizsgálat során megkérdezett orvosok többsége (83%), akik közül minden második rendszeresen drogbetegeket is ellát, nem szívesen kezel (kezelne) drogfüggı beteget. A fiatalok egyharmada a fogyasztókkal szemben negatív, elutasító érzésekrıl számol be, a többiek különbözı mértékben elfogadóbbak. IV. A drogprobléma megközelítésének lehetséges aspektusai Evidenciaként ismert megállapítás szerint a kábítószer probléma multidiszciplináris jelenség, ezért komplex megértéséhez és vizsgálatához multi-faktoriális eszközöket kell alkalmaznunk, vagyis a különbözı tudományterületek csak egymással 19

20 összhangban, egymást kiegészítve tudnak eredményt elérni. Az egyes tudományágak önálló vizsgálatokat végeznek sajátos megközelítési formáik, eszközeik és látásmódjuk alapján, s ezt természetesnek kell tekintenünk. Akkor járunk el helyesen, ha széles körben tájékozódunk, s ítéleteinket nem részismeretekre alapozzuk. A szomatikus megközelítés alapján a droghasználó, és drogfüggı beteg, a problémája testi, biológiai eredető. A genetika, az agykutatás, a neurobiológia ad magyarázatot a betegek állapotára, s a segítséget is ezek a tudományterületen létezı ismeretek alapján lehet adni. A pszichológiai modellt követık szerint a droghasználat elızményeit az egyének pszichológiai jellemzıiben kereshetjük és találjuk meg, ezért maga a betegség vagy szerhasználat is a pszichológiai beavatkozások eredményeként szüntethetı meg. Morális modell mondható a legkevésbé tudományosnak, mégis erısen jelen van a közgondolkodásban. E vélemények szerint a kábítószer probléma erkölcsi probléma, az egyén erkölcsi és akaratgyengeségének következménye a nonkonformista magatartás jele, s a megoldás az, ha a megtévedttel elfogadtatjuk a társadalmi normákat, akár erıszak árán is. Alig különbözik a kriminalizációs modell az elızıtıl. Hívei a kábítószer fogyasztást bőncselekménynek tekintik, és az igazságszolgáltatás eszközeit és intézményeit tartják elsısorban alkalmasnak a probléma kezeléséhez. A szociológiai megközelítés a kábítószer problémát társadalmi jelenségként definiálja, a fogyasztást indokolható, magyarázható reakciónak, a társadalom mőködésének zavaraira adott válasznak tekinti. Ilyenek többek között - a társadalmi szolidaritás hiánya, az anómia, a státusinkonzisztencia jelensége, a társadalmi folyamatok átláthatatlansága, bizonytalanságok az életutak, a jövı tervezhetıségében. Miután a drogfogyasztó biológiai és egyben társadalmi lény, a különbözı tényezık egymással szoros összhatásban fejtik ki hatásukat, emiatt a droghasználatot meghatározó tényezık között figyelembe kell a szer fajtáját, a droghasználó személyiségét és a fogyasztás fizikai, társadalmi kontextusát egyaránt. Az eltérı körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer és a társadalmi környezet együttesen hatnak, és befolyásolják a droghasználatot. A drogfüggı beteg valóban 20

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011

Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 Dombóvár város és térsége kábítószerügyi helyzetképe - komplex helyzetelemzés - 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének../2009. (II. 23.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendı térítési díjakról szóló 6/2008.

Részletesebben

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011

Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 Keszthely város kábítószerügyi helyzetképe komplex helyzetelemzés 2010-2011 készítette: Field For Research Kft. szaktanácsadók Fábián Róbert főmunkatárs Posta János KEF tanácsadó NCSSZI-Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék

Részletesebben

NYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009.

NYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. NYÍRTELEKI CIVIL KOORDINÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ EGYESÜLET 4461 Nyírtelek, Puskin u. 43/b. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló 3. Kimutatás a költségvetési

Részletesebben

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - -

1. Fenntartó adatai. neve: székhelye: település utca/út/tér/köz/sor szám emelet, ajtó irányítószám Adószám: - - A A mőködési engedély kiadása iránti kérelemhez (a szociális szolgáltatók és intézmények mőködésének engedélyezésérıl és ellenırzésérıl szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. -a alapján a fenntartó

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21

EGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Települési helyzetelemzés Császló

Települési helyzetelemzés Császló Települési helyzetelemzés Császló Budapest, 28 Február 24. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda

A projekt elırehaladásának bemutatása. Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda A projekt elırehaladásának bemutatása Jakobsenné Szentmihályi Rózsa Szakmai vezetı Edu-Coop Pedagógiai Intézet Coop System Projektiroda Regionális Hálózatfejlesztı Központ TÁMOP 3.2.2 Az RHK alapvetıen

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 22. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 22. Feladataink: Intézetünkrıl Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN

SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl 59/2011. (IX. 20.) CsKTT. 16-5633-4/2011 Tárgy: Csanytelek, Baross Gábor u. 2. sz. alatti ingatlan használatba vétele Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa megtárgyalta Csanytelek, Baross

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Drogfüggık elvonókezelése

Drogfüggık elvonókezelése Drogfüggık elvonókezelése Készítette: Terjéki Ildikó, 2007 / aktualizálta: Papp László, 2008 Drogok típusai (összefoglalás): (Irinyi T., 1997, pp:121-125. alapján) Szedatívumok, szorongáscsökkentık, altatók

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete

Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének. 9/2007. /XII.12./ számu. Rendelete Medina község Önkormányzati Képviselı-testületének 9/2007. /XII.12./ számu Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 MEDINA község Önkormányzati képviselı-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi

Részletesebben

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok

Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Egészségfejlesztés a hátrányos helyzető városrészekben németországi tapasztalatok Christa Böhme Egészségben megnyilvánuló egyenlıtlenségek Mit tehetnek a közösségek? c. konferencia 2010. április 22., Budapest

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére. intézményi referens Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. szeptember 24-i ülésére 9. Tárgy: Hajléktalan személyek nappali ellátása Az elıterjesztést készítette: Rostásné Rapcsák Renáta

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s

304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é s Aszód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Címzetes Fıjegyzıjétıl 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tel: 28/500-666 fax: 28/400-575 Email:jegyzı.aszod@invitel.hu 304-5/2008 szám E l ı t e r j e s z t é

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte.

Az iskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye a két szakközépiskolai osztály mellett egy szakiskolai osztály indítását kérelmezte. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 4/008. Tisztelt Közgyőlés! J a v a s l a t a 009/00. tanévi középiskolai, szakiskolai és szakképzı osztályok

Részletesebben

A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár

A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár A KISTÉRSÉGEK RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS MŐKÖDÉSE Tab 2009. november 19. Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár Elméleti alapok IDEA tanácsadó testület (2002. szeptember) Feltárta a

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A családon belüli erıszak áldozatait segítı szolgálatok és intézmények listája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - Egymásért Egy- Másért Kiemelkedıen Közhasznú Nemzetközi Alapítvány Krízisotthona A Krízisotthon

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu

Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Sárospatak Város Jegyzıjétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 e-mail: spatak.ph@t-online.hu Levelezési cím: 3950 Sárospatak Pf.:218 E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselı-testület

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

J a v a s l a t. Ikt. szám: 26.065/2007. a szociális ellátások rendjérıl szóló önkormányzati rendelet módosítására. Tisztelt Közgyőlés!

J a v a s l a t. Ikt. szám: 26.065/2007. a szociális ellátások rendjérıl szóló önkormányzati rendelet módosítására. Tisztelt Közgyőlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda Ikt. szám: 26.065/2007. J a v a s l a t a szociális ellátások rendjérıl szóló önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 19700557-1-42 01 Fıvárosi Törvényszék 12 PK 64414 /1990/36 01/03/001178 1075 Budapest, Wesselényi utca 44 2014. Oldal: 2 1. Tárgyévben

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására

Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat alapító okiratának módosítására Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 312-570; (32) 417-255 Szám: 27983/2007. Javaslat az Illyés Gyuláné Óvoda,

Részletesebben

146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat

146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat ülésérıl készült könyvébıl: 146/2009. (IV. 29.) számú Képviselı-testületi Határozat 1.) Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat

Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szám: VI. 869-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szálka Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.

Részletesebben

AUTIZMUS?! az AUT-PONT Alapítvány segítı szolgáltatásai. Szántó Tamás Kiskırös, 2011.11.17.

AUTIZMUS?! az AUT-PONT Alapítvány segítı szolgáltatásai. Szántó Tamás Kiskırös, 2011.11.17. AUTIZMUS?! az AUT-PONT Alapítvány segítı szolgáltatásai Szántó Tamás Kiskırös, 2011.11.17. Egyszer a kislányom még gyermekkorában megálmodta nekem a világ szerkezetét. Lila pillangóval álmodott, amelynek

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag

Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra. Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag Újabb gazemberség: államosítás Fidesz módra Korózs Lajos Szociológus Elnökségi tag A Kormány 1106/2012. határozata A megyei intézményfenntartó központok által átvett a szociális intézményekkel kapcsolatos

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı Elıterjesztés 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Tárgy: Közösségi ellátások és pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe

Belsı Helyzetelemzı kérdıív. Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország. utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe Belsı Helyzetelemzı kérdıív Iskolai Adatlap 1 Dátum (nap/hó/év) Ország 2 Elsı felmérés vagy Elsı felmérés Utánkövetés utánkövetés 3 Intézmény neve Azonosító kódja 4 Alapítás éve 5 Intézmény címe 6 Kitöltı

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke

BESZÁMOLÓ. a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról. Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke BESZÁMOLÓ a Bőnmegelızési Tanács egy éves munkájáról Készítette: Dombi György Bőnmegelızési Tanács elnöke 1 A rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. (1) bekezdése szerint az önkormányzatok közbiztonsággal

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata

F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata F.M.ÖK. 6/2011. (I.18.) önkormányzati határozata a Fejér Megyei Mővelıdési Központ alapító okiratának módosításáról Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlése megtárgyalta a Fejér Megyei Mővelıdési Központ alapító

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben