Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Pedagógiai Program. készítette: Szabó Károlyné

Átírás

1 Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Program 2012 készítette: Szabó Károlyné Balatonkenese,

2 A nevelésnek és oktatásnak arra kell törekednie, hogy a gyerekekből fizikailag egészséges, lelkileg szabad és szellemileg tiszta embereket neveljen. (Rudolf Steiner) 2

3 Tartalomjegyzék Az iskola adatai 4 Az iskola arculata 6 A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben 10 I. Fejezet Az iskola nevelési programja 52 II. fejezet Egészségnevelési program 89 III. fejezet Az iskola környezeti nevelési programja 100 IV. fejezet Az iskola helyi tanterve 112 Innováció I. 152 Innováció II. 270 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 298 3

4 Az iskola adatai: 1. Az intézmény neve: Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapfokú Művészetoktatás telephelyei: Küngös Község - Közösségi Ház 8162 Küngös, Kossuth L. út Az intézmény székhelye: Balatonkenese, Bajcsy-Zsilinszky u Az intézmény létrehozásának éve: szeptember Az alapítószerv megnevezése és az alapító szerv címe: Balatonkenese Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 6. Az intézmény típusa: önállóan működő, közoktatási intézmény, nevelésioktatási intézmény, általános iskola 7. Az intézmény működési területe: Balatonkenese, Küngös, önkormányzatainak működési területe 8. Az intézmény fenntartója: Balatonkenese - Küngös Intézményfenntartó Társulás 9. OM azonosító: Az intézmény alaptevékenysége: TEÁOR 8520 nappali tagozatos általános iskolai oktatás, nevelés 1-8. évfolyam alapfokú művészetoktatás 11. Alapfokú művészeti oktatás fenntartója: Kistérségi feladatellátó intézményi társulás keretében július 1. napjától:. Balatonkenese Város Önkormányzata 8174 Balatonkenese, Béri B. Á. tér 1. Küngös Község Önkormányzat 8162 Küngös, Kossuth L. u Az intézmény évfolyamainak száma: Általános iskola: 8 évfolyam Művészeti iskola: 12 évfolyam 4

5 Bevezető Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 7. (3) bekezdése alapján készült. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az évi LXXIX.törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, - a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - az intézmény alapító okirata. A pedagógiai program magában foglalja: - a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, 5

6 - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 31% -ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 1. Az iskola arculata A Pilinszky János Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény története Balatonkenesén éppen úgy, mint a többi magyarországi faluban, az általános iskola elődei a jól működő felekezeti iskolák voltak, a római katolikus és a református egyház is tartott fenn iskolát. Rendes tanítóságra 1885-ben Fazekas Mihályt választották a református elemi iskolába, a katolikus iskolába pedig Ambrus Mihályt ban már két-két tanító oktatott hozzávetőleg 240 gyereket. A református iskolában Szabó Sándor és Cseke Dezső, a katolikusokat Bankó Géza és Nagy Károly. A 6 elemi után három évig egy héten kétszer ún. ismétlőbe jártak a diákok. A fiúk a gazdálkodással kapcsolatos ismereteket, a lányok a háztartás, kézimunkázás rejtelmeit ismerték meg. Az oktatás eszközei a legszükségesebbek voltak: tábla, számológép, térkép és a tanító által készített képek. Az államosítás után nőtt a tanulók létszáma, 1948-ban 240 fő, 1950-ben 334 fő, 11 tanítóval és már napközis csoportokat is szerveztek, így a négy tanterem kevésnek bizonyult. Ezért szükséghelyiségekben folyt az oktatás: magánházaknál, a párthelyiségben, két kocsmában. Ebből az időből származik a következő történet: Amikor tanulmányi felügyelő érkezett Kenesére és az iskola holléte felől érdeklődött, az egyik paraszt bácsi azzal indította el, hogy menjen nyugodtan tovább, és ahol lát egy rossz kocsmát, oda bemehet, ott van az iskola. Fontos esemény volt a helyi oktatás történetében, hogy 1958-ban elkészült az új, hat tantermes iskola, így már megfelelő körülmények között tudták elhelyezni az osztályokat, de a délutáni tanítás még mindig nem szűnt meg ban a Kenesén működő Kállai Éva Nevelőotthon tanulói a községi iskolába kezdtek járni. Az 560 gyermeket 25 pedagógus oktatta. Ebből adódóan jelentkezett az új feladat: az iskolát bővíteni kellett. Állami támogatással és sok társadalmi munkával november 27-re hozzáépítették a régi épülethez az új 9 tantermes szárnyat, felöltve ezzel jelenlegi méreteit, formáját. 6

7 A pedagógusok szaktantermeket alakítottak ki, korszerű eszközökkel, új berendezéssel látták el a termeket. A Nevelőotthon 1992-ben megszűnt, a tanulók létszáma ekkortól vált 300 körülivé ban a Rády Sportcsarnokkal, valamint a technikai műhelyek kialakításával jött létre a jelenleg is működő komplexum. A zene oktatása szülői igényként jelentkezett. Zongora, furulya, fúvós hangszerek, és szolfézsoktatás folyik 1991 óta. Az intézmény hagyományos 8 évfolyamos általános iskola. Az iskola a balatonkenesei, balatonakarattyai, és részben a küngösi általános iskoláskorú gyermekek számára biztosítja az alapfokú nevelést-oktatást. Az ehhez szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak: 16 tanterem, ebből 7 szaktanterem, tornacsarnok, iskolai könyvtár, alapvető tan- és szemléltetőeszközök, művelődési csarnok, a zeneoktatáshoz hangszerek. Iskolánk 1996-ban, az országban elsőként vette fel Pilinszky János költő nevét. Vér Lászlóné nyomán írta: Bánfy Zoltánné 1.1. Az iskola jellemzői, helyzetelemzése Intézményünk hagyományos 8 évfolyamos általános iskola. Balatonkenese és Küngös önkormányzatai által, intézményfenntartó társulásban működik. Jelenleg 10 tanulócsoport, 4 napközis, 1 tanulószobai, és 2 gyógytestneveléses csoport működik. A tanulólétszám 202 fő, az osztályok átlaglétszáma 19 fő. Az iskola lakókörnyezetünk, Balatonkenese, Balatonakarattya, és Küngös egyetlen olyan intézménye, ahol általános és zenei műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás folyik általános iskoláskorú gyermekek részére. Az Alapfokú Művészetoktatást től intézményünk látja el. Költségvetését, pénzügyi gazdálkodását az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg, részben önálló gazdálkodású intézmény. A gyermekek ismeretkörét és világképét alapvetően meghatározza a szociális helyzetük. Fejlődésük üteme, teljesítményük eredményessége az országos felmérések tanúsága szerint a legtöbb téren átlag feletti, de minimum átlagos. 7

8 Egyénileg természetesen nagyon gyenge és kimagasló eredményeket elérők is akadnak. Továbbtanulási lehetőségek elsősorban Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfűzfőn, Balatonfüreden, Siófokon, illetve távolabbi városokban vannak. A tantestület tagjai rendelkeznek a tevékenységük végzéséhez előírt szakmai képesítéssel; nagy részük sokéves szakmai gyakorlattal bír. A folyamatos önképzés lehetőségét a rendszeres szakmai továbbképzések és az egyéb felkészítő tanfolyamok jelentik számukra továbbképzési tervünk alapján. A tantestület munkájára jellemző a módszertani változatosság, az igényesség, valamint az együttműködési készség. A fenntartó lehetőségei szerint biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Célunk: a szülők aktívabb bevonása a nevelői munkába. Az alapkészségek értékelése és a neveltségi szintmérés az alapja a további oktatási és nevelési tevékenység megtervezésének. Legfontosabb feladatunk: - a személyiség fejlesztése - az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése. Ebből: 7 Személyi feltételeink: 24 pedagógus tanító végzettségű 14 tanár végzettségű 3 zenetanár tanár végzettségű fejlesztő ped. és 6 óraadó tanár technikai dolgozó Műveltségi területek alapján szerveződő munkaközösségek, munkacsoportok: - osztályfőnöki - humán - természettudományi - művészet - alapfokú művészetoktatás - testnevelés Feladatuk: osztályig egy csoportba tömöríteni az azonos tantárgyakat tanító, hasonló területen dolgozó nevelőket. 8

9 - Megismerni a tantárgyak képzési ciklusra vonatkozó alapelveit, céljait, egymásra épülő szerkezetét, tartalmát. - Egységes eljárások kidolgozása a nevelés és oktatási folyamatban. - Részvétel az iskolai Helyi Tanterv tantárgyi programok karbantartásában 1-8. osztályig. - Azonos elveken alapuló szint- és készségmérések elvégzése, értékelése. - Tantárgyi szabályzat kidolgozása a felső tagozat fő tantárgyaiban. - Sajátos működési rendszer kidolgozása: - versenyek szervezése, irányítása, értékelése - pályázatok írása - önképzés, önművelés irányítása Tárgyi feltételek: A nevelés-oktatás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer Az oktatáshoz és a nevelőmunkához szükséges alapvető tárgyi feltételek biztosítottak. A tantárgyak egy részének tanítása szaktanteremben folyik. A meglévő eszközök mennyiségi és minőségi mutatói nincsenek összhangban egymással. A rendelkezésre állók között sok az elavult ill. javításra váró. Az iskolában található: - 12 tanterem - Technika műhely - Számítástechnika terem - XCLASS multimédiás oktató terem - Tornaterem, öltözők, szertár - Sportpálya (100m-es futókörrel, atlétika oktatásához) - Bitumenes kosárlabda pálya - Alapvető tan-és szemléltető eszközök - Iskolai könyvtár - Audiovizuális eszközök - A napközi otthon sport és játék felszereltsége hiányos - Médiatár és könyvtár - Szertárak száma kevés -A tantárgyak tanításához szükséges könyvek, CD-k, kazetták - Szaktanterem működik fizika, kémia, számítástechnika, technika tantárgyaknál. Az iskola nyitott más intézmények, szervezetek felé. Rendszeres kapcsolatot tart fenn: - társintézményekkel, - szülői szervezettel, - fenntartókkal, - civil szervezetekkel. 9

10 1.2. A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben 1. Intézményünkben a nevelés-oktatás alapvető céljai: Oktató-nevelő munkánk célja, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött évek alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. Felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra, és átjárhatóságot biztosítunk az oktatás bármely szakaszára. Célunk: A TÁMOP kompetencia alapú oktatás intézményi fejlesztések elemeinek bevezetésével célunk a készségek, képességek, attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek, és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra. Az intézményi fejlesztések elemei Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése Tantárgytömbösített oktatás Témahét 3 hetet meghaladó projekt szeptember 1.-jén bevezettük a TÁMOP pályázat alapján a kompetencia alapú oktatást, melynek lényege: A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is. Ezzel a képességgel rendelkező gyermek lesz csak képes a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra. Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, az un. tevékenységterv (curriculum) ami a tanuló adott tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki. A tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap a játék, érzékelés, észlelés, tapasztalás. Fontos a gyermek aktív részvétele a tanulási folyamatban, melynek érdekében kooperatív módszereket alkalmazunk. A hagyományos és kompetencia lapú oktatás összehasonlítása: Hagyományos tanulás Tények Tanár - tanuló Egyénileg Passzív folyamat Témakörök Jól válaszol -jól vizsgázik Aktív tanulás kompetencia alapú Összefüggések Tanuló- Tanár Együttműködve Aktív folyamat Problémák Jól kérdez -jól tájékozódik 10

11 Tanár kérdez Értékelés-eredmény minősége Tantárgyon és iskolán belül Tanuló kérdez Értékelés-folyamat minősége Tantárgyon és iskolán kívül A hatékony oktatás jellemzői: Az oktatás középpontjában a tanuló áll. Nem elkülönült tantárgyi ismeretek megtanulása folyik. Kompetencia: ismeret képesség attitűd Meghatározó a tanulók önmagukról alkotott képe. A tanár-diák kapcsolat minőségi változása: körültekintően megszervezett tanulási szituációk. Tanórai differenciálás heterogén csoportban. Tevékenységközpontú, kooperatív tanulás. Projekt- és drámapedagógiai módszerek. Együttműködés és verseny egyensúlya. A tanulás jellemzői: Célok, tartalmak, eszközök (miért, mit, hogyan) Folyamat tervezése, szervezése, értékelése Célok: kommunikáció-központúság, partnerség, rendszeresség, differenciáltság, kutatószemlélet Módszerek: együttműködés, tevékenykedés, problémamegoldás, kreativitás, önálló tanulás Személyiségjegyek: önállóság, belső kontroll, nyitottság, rugalmasság, tolerancia Örömforrás: pl. szövegértés alapfok drámajáték, középfok médiaismeret A kulcskompetenciák fejlesztése: Kulcskompetenciák: azok az alapvető kompetenciák (képességek, készségek, használható tudás), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes, és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Idegen nyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes, és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során. A hallott és olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség, szövegalkotás. Más kultúrák megértése, megismerése. Matematikai kompetencia: 11

12 Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. Matematikai modellek alkalmazása: képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok. Természettudományos kompetencia: Az ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával megértsük az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásait, a lejátszódó folyamatokat, magyarázatokat adjunk, irányítsuk cselekvéseinket. Egyéni és közösségi felelősséget vállaljunk a természetért. Digitális kompetencia: Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, és cseréje, kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás: Az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. A tanuló tudását és képességeit tudja használni otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia: Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti az egyént a mindennapi életben munkában abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre, Jelenti azokat a speciális ismereteket, képességeket, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek, kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Iskolánk kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. 12

13 Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka 13

14 világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása: I. Moduláris oktatás, kompetencia alapú programcsomagok bevezetése Intézményünkben a következő programcsomagok kerültek bevezetésre 2009/2010 tanévben Programcsomag Szövegértésszövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) A Szövegértésszövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) A Szövegértésszövegalkotás (kommunikációtörténelem) B Osztály Matematika 1. Matematika 3. Matematika 5. Idegen nyelv (német) 2. Idegen nyelv (német) 6. Szociális kompetencia B Szociális kompetencia B 1. Szövegértés-szövegalkotás A A 2009/2010-es tanévben a módszertani megújulás keretében tantárgyunk középpontjába szövegértés - szövegalkotás kompetenciafejlesztés került. Az A típusú szövegértés-szövegalkotás programcsomag olyan integrált nyelviirodalmi programot kínált, amely nagy hangsúlyt fektet a szövegértésszövegalkotás fejlesztésére. A program az évi teljes óraszámot lefedi jelenleg 1. és 5. osztályban, de a következő tanévekben iskolánk összes tanulócsoportjában bevezetésre kerül. Célok 14

15 A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak a későbbiekben kiteljesedő igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés a későbbiekben olvasni, megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ezzel összhangban kiemelt feladata a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), illetve csoportos, közösségi kommunikáció, az önkifejezés hatékonyságának növelése az eredményes közlést és befogadást segítő, a verbális és a nem verbális kommunikációhoz köthető képességek továbbfejlesztése, gyakorlása révén. Helyi tantervünkben kitágul az irodalom tananyag fogalma is, megjelenik a regionális kultúra, a tánc és a dráma. Célunk továbbá az irodalom, irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, fejlesztése. Megfelelően motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a művészetek iránti érdeklődés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elősegítése. Tantárgyaink sok lehetőséget nyújtanak a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. Feladatok A szóbeli szövegek alkotására és megértésére, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig, a különböző interperszonális megnyilvánulásokig, illetve az audiovizuális, vizuális, IST alapú szövegekig terjed. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya: A szövegértésszövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi - irodalmi - kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés. Tevékenység-centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. 15

16 A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. A tankönyvválasztás szabályai szerint a tantárgyakhoz szükséges tankönyvek, munkafüzetek, atlaszok biztosítása. A tantárgy tanításához szükséges eszközök beszerzése, korszerű eszköztár létrehozása. Egységes mérőrendszer alkalmazása, a csoportok közötti átjárhatóság biztosítása. A tantárggyal kapcsolatos éves feladatokról, programokról a magyar munkaközösség dönt. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Digitális kompetencia A szövegszerkesztés, az információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik. A hatékony, önálló tanulás A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. A tantárgy óraszámai 16

17 Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként 2009/ / / / A tankönyvválasztás alapelvei A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: a taneszköz-családokat, a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő a tantárgyi követelményeknek megfelelő a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, feladatokban gazdag, az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, tanultakat rendszerező és jól strukturált, tipográfiailag jól szerkesztett (pl. betűméret, ábrák, kiemelések, képek), didaktikailag jól felépített megfizethető tankönyveket. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli beszámoltatások formáját, rendjét a tantárgyi szabályzat az alábbi módon tartalmazza: legalább egy héttel előre bejelentett időpontban, diagnosztikus mérés a fejlesztési feladatok feltárásához, témakörök összefoglalása, témazáró dolgozat, 17

18 Nem kell előre bejelenteni a pillanatnyi tudásszint felméréséhez használt tudáspróbák íratását. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük a következő módokon: feladatlapok szóbeli felelet (memoriterek, olvasottak tartalmának ismertetése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, ); témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor); otthoni munka (feladatok, kutatómunka, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása ); füzetvezetés (íráskép, áttekinthetőség, pontosság ); csoportmunka (megoldások, megoldási stratégiák, következtetések prezentálása); projektmunka és annak dokumentálása; versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények. Az eredménynek be kell kerülnie osztályozási naplóba és a gyerek ellenőrzőjébe is. Félévkor és év végén osztályzatokkal vagy szövegesen értékeljük a tanulók eredményességét, a törvényes előírásoknak megfelelően. Év végén, szaktárgyi dicséret esetén a bizonyítványba a jeles bejegyzés helyett a kitűnő bejegyzés kerül évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyam első félévében a közoktatási törvény szerint szöveges értékelést, minősítést kell kapnia a tanulónak, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A 4. évfolyamon a második félévben a szöveges értékelést felváltják az érdemjegyek, év végén pedig osztályzattal kell értékelni a tanulókat évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, valamint a tánc és dráma modult tantárgyi integráció keretében oktatjuk. A tanulók az irodalmi és anyanyelvi mérések alapján félévkor és év végén egy osztályzatot kapnak évfolyamokon két tárgyra bontottuk: Magyar nyelvre és Magyar irodalomra. Ez a konvencionális elkülönítés ugyanakkor teljes mértékben elfogadja azt a nézetet, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A tanulók félévkor és év végén külön osztályzatot kapnak Magyar nyelv valamint Magyar irodalom tantárgyakból osztály mérései: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére - témazárók - félévi és év végi szummatív mérések - 4. osztályban OKÉV mérés 5-6. osztály mérései: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére (szövegértés, szövegalkotás, helyesírás) 18

19 - témazárók a helyi tantervben megjelenő témakörök végén - félévi és év végi szummatív mérések - 6. osztályban OKÉV mérés 7-8. osztály: - diagnosztizáló felmérések a fejlesztési területek kijelölésére (szövegértés, szövegalkotás, helyesírás - témazárók az irodalmi és nyelvtani témakörök végén (évfolyamonként három szövegalkotási feladat) - félévi és év végi szummatív mérések - 8. osztályban OKÉV mérés Értékelés: A továbbhaladás és értékelés feltételei részletesen a helyi tantervben. Az írásbeli feleletek, feladatlapok javítása piros tollal történik, kiosztásuk a megírástól számított maximum két hét. Taneszközök Minimális felszerelés: Demonstrációs: Hívóképek Projektor Személyi számítógép Dicséretkártya Vetítővászon Applikációs táblák Térkép Képsorok szövegalkotáshoz Tevékenykedtető: Helyesírási szabályzat Irodalmi atlasz Digitális tananyag Kézikönyvek, lexikonok, szótárak Gyermeklexikonok, gyermekenciklopédiák Szó- és szóelemkártya Szükséges továbbá egy korszerű gyermek- és ifjúsági szépirodalmi alkotásokat digitális és könyv formában tartalmazó iskolai könyvtár. Versenyek Alsó tagozaton: Felső tagozaton: - versmondóverseny - mesemondóverseny -Kazinczy Szép magyar beszédért verseny: korcsoportonként 2 fő -Nyelvünkben élünk anyanyelvi verseny: házi selejtező eredményétől függő benevezés. -Kárpát-medencei Simonyi Zsigmond helyesírási verseny -Hagyományos házi versenyek: Pilinszky János versmondóverseny (évente 1 alkalommal) 2. Szövegértés-szövegalkotás kompetencia B típusú programcsomag 19

20 Tantárgy neve: Történelem A szövegértés, szövegalkotás A mai oktatás sarokpontja a tanulók szövegértés- szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése, hiszen a többi kompetencia terület esetében csak ezen keresztül érhetünk el javulást. Tekintettel arra, hogy a szövegértésszövegalkotás képességének gyakorlása nem lehet egyetlen tantárgy feladata, ún. B típusú programcsomagok kerültek kialakításra, amelyek lehetővé teszik több tantárgy esetében a fenti célterület fejlesztését. Iskolánkban az egyik megvalósulási terület a történelem tantárgy. Az adott tárgy széles spektrumát kínálja az eltérő szerkezetű és formájú, illetve nyelvezetű forrásoknak, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a gyakorlásra. Cél tehát a tankönyvi szövegek olvasásának, megértésének könnyítése, a vizuális és verbális olvasási funkciók összehangolásának gyakorlása, illetve az élet közeli, mindennapi dokumentumok szövegeinek, ábráinak feldolgozása, értelmezése a történelem tantárgy keretein belül. A történelem-tanítás célja: - a történelmi műveltség megalapozása - környezeti változások hatottak a társadalmi átalakulásokra, életmódra, közösségi normák alakulására - ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit - ismerjék meg és tiszteljék más földrészek, más népek történelmét, kultúráját - a tanulók nemzettudatának, nemzeti önismeretének megalapozása - annak a történelmi folyamatnak a megértése, hogy a jelen a múlt eseményeinek eredménye, mai életünk pedig hatást fog gyakorolni a jövő nemzedék sorsára - a 21. századi egységesülő Európában tájékozódni tudjanak a tanulók A történelem-tanítás feladata: - az önálló tanulás, a lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, jegyzetelési technikák megismertetése, gyakoroltatása, az önálló ismeretszerzés megértése, feldolgozása - a térképen való tájékozódás, térképhasználat megtanítása, kommunikációs képességek: szóbeli, vizuális kommunikáció, információ átültetése egyik kódrendszerből a másikba (pl. képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni). - ismeretszerzés különböző tömegkommunikációs eszközökből, megismerési képességek: tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége. - önálló kérdések, vélemények megfogalmazása, problémamegoldó gondolkodás: hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazása segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás. - más tantárgyak ismeretanyagának felhasználása, alkalmazása a történelem órákon (irodalom, zene, rajz, technika, stb.), képzelőerő: valószerű (vagy 20

21 valószerűtlen) elképzelések megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével. A számonkérés formái: A számonkérés történhet szóban és írásban, az adott évfolyam követelményeinek megfelelően. Szóbeli számonkérés formái: - közvetlen szóbeli ellenőrzés a feleltetés, javasolt havonta legalább egy alkalommal - az írásbeli nehézségekkel küzdő tanulók számára javasolt az írásbeli számonkérés kiváltása szóbelire - kutatómunka, gyűjtőmunka (újság, könyvek, internet stb.) témájának ismertetése szóban - forráselemzés szóban - szituációs játékok - grafikonok, diagramok, táblázatok elemzése - térképismeret - tanult évszámok számonkérése Írásbeli számonkérés formái: - témazáró feladatlapok - félévkor, év végén összegző, számonkérő feladatlapok - írásbeli számonkérés egy-egy témában röviden, néhány kérdés alapján - munkafüzet feladatainak értékelése érdemjeggyel - vaktérkép kitöltésének értékelése érdemjeggyel - tanult évszámok számonkérése írásban - tanult személyek, események, összefüggések számonkérése írásban - jegyzetelés, vázlatkészítés - forráselemzés írásban - tanult évszámok, események számonkérése írásban Az értékelés módja: - szóbeli értékelés - érdemjeggyel történő értékelés - az órai munka, részfeladatok, szorgalmi-és gyűjtőmunka értékelése pontokkal, amit érdemjegyre váltunk át - a tantárgyhoz való hozzáállás, aktivitás, igyekezet értékelése A javítás módja: A tanulók ceruzával dolgozzanak a munkafüzetben és dolgozatfüzetben. A tanár piros tollal, a tanulók színes ceruzával vagy kék tollal javítanak. Tevékenységi formák: 21

22 Tanóra, lehetőség szerint szakkör, múzeumlátogatás, tantárgyi vetélkedők, falumúzeum látogatása, helyi nevezetességek, emlékművek, egyházak történetének megismerése. A történelem tantárgy óraszáma: 5-8 osztályig heti 2 óra, évi 74 óra Osztály Heti óraszám 1,5+0,5 1,5+0,5 2 2 Évi óraszám Kulcskompetenciák érvényesülése a történelem tanításában: 1. Anyanyelvi kommunikáció: A tantárgy tanulása igényli az olvasást, vázlatkészítést, jegyzetelést, dolgozatok írását. Fontos a folyékony, értő olvasás, olvasható írás. Kiemelt fontosságú az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflektív ismerete, melynek segítségével különböző szövegstruktúrák és szövegformák feldolgozására és alkotására van lehetőség. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Történelem órákon gyakran találkozunk olyan nevekkel, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét szükségessé teszik. 3. Matematikai kompetencia Az idő fogalmának, számításának megértéséhez, a diagramok, táblázatok megrajzolásához, kitöltéséhez, értelmezéséhez nélkülözhetetlen. 4. Természettudományi kompetencia A természeti jelenségek befolyásolják az emberiség életét. Az emberi tevékenység az idők folyamán megváltoztatta a természeti világot. 5. Digitális kompetencia A különböző ismerethordozók használata, alkalmazása segíti a tanulók ismeretanyagának bővítését. 22

23 Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT - s eszközökkel történik. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanuló legyen képes önálló tanulásra, tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni és az addigi ismeretei mellé beépíteni. 7. Szociális és állampolgári kompetencia A történelmet az egyének és csoportok egymáshoz való viszonya alakítja és fejleszti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A gazdasági ismeretek elsajátítása a tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás korunkban egyre nagyobb szerepet kap. 9. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az értékes, az esztétikus, a művészi érték felismerésének, kiválasztásának képessége. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák: kiemelt fejlesztési feladatok: - énkép és önismeret / ÉN - hon- és népismeret / H - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra / E - környezeti nevelés / K - információs és kommunikációs kultúra / I - tanulás / T - felkészülés a felnőtt lét szerepeire / F kulcskompetenciák: - kommunikációs / k - döntési / d - szabálykövető / szk - lényegkiemelő / lk - együttműködési / egy - problémamegoldó / p - kritikai / kr 23

24 - komplex információk kezelésével kapcsolatos képesség / ki A szövegértés, szövegalkotás kompetencia B programcsomag bevezetésének menete: 2009/ / / / A tankönyvválasztás elvei: - tartalmazza a tanterv által előírt követelményeknek megfelelő tananyagot - az életkornak megfelelő, érthető megfogalmazású legyen - a kiegészítő olvasmányok segítsék a tananyag megértését - a képanyag érdekes, jó minőségű legyen - megfelelő árfekvés Hon- és népismeret modul Ezt a modult a történelem tantárgyhoz integráltuk Alapvető célunk, hogy megalapozzuk a tanulók nemzettudatát, nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Ösztönözzük őket a tágabb és szűkebb környezet történelmi, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg a magyar múlt, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Az értékelés módja: A hon- és népismeret modult nem értékeljük külön érdemjeggyel. Mivel a történelem tantárgyhoz integráltuk, így a tantárgyhoz való hozzáállást, órai munkát, szorgalmi feladatokat, gyűjtőmunkát, kutatómunkát stb. a történelem tantárgy félévi és év végi érdemjegyénél vesszük figyelembe. Tevékenységi formák: Tanóra, Falumúzeum látogatása, a helyi egyházak története (látogatás a katolikus és református templomba), a város nevezetességei, emlékhelyek, emlékművek története, megtekintése. A hon-és népismeret modul óraszáma a történelem óraszámban jelentkezik 24

25 Osztály 5 6 Heti óraszám Évi óraszám Helytörténeti anyag a gyűjtőmunka, kutatómunka értékeléséhez osztályonként 5. osztály: Első írásos emlékeink városunkról. A település kialakulása, fejlődése, földrajzi nevek eredete, kenesei mondák. 6. osztály: Rákóczi emlékek, hagyományok községünkben. Hosszúmezei csata, Rákóczi-szilfa mondája, tatárlikak (töröklikak), király nélküli országgyűlés jan osztály: Kossuth hagyományok, Kossuth kultusz Kenesén, a Kossuthszobor története, a gőzhajózás megindulása a Balatonon (a Kisfaludy gőzös első útja Füred Kenese között szept. 21.), a Széchenyi-park emlékműve, az I. világháborús emlékmű a Hősök kertjében, Aradi vértanúk emlékoszlopa a református temetőben. 8. osztály: II. világháborús emlékmű és német temető a református temetőben, a Margit-vonal Akarattyán, az 1956-osemlékmű a Ligetben. 9. A gyűjtőmunkához felhasználható: Falumúzeum anyaga: - Dr. Kiss András: Az 1000 éves Kenese - Lipták Gábor: Aranyhíd, Ezüsthíd: balatoni mondák - Baksay György: Párbaj a Balaton jegén - A Balaton könyve - Veress D. Csaba könyve 3. Matematika Alapelvek, célok A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, általános készségeket, képességeket, motívumokat, attitűdöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következőket: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A tanulók találkozzanak biológiához, kémiához, 25

26 fizikához, földrajzhoz, környezetvédelemhez, egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feladatokkal. A tanulói különbségek kiegyenlítésének célravezető módja hosszabb távon nem a csoportokba (osztályokba) szervezés, hanem az egyes tanulóknak képességeik szerint nyújtott egyéni pedagógiai segítség, azonos végső követelménytámasztással. Alsó tagozatban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés A matematikai készségek számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás- fejlesztése A négy alapművelet készség szintre emelése A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához. Célunk a matematikatanításunk megújítása, a matematikai kompetenciák fejlesztése a nem szakrendszerű oktatáson és tehetséggondozáson keresztül. A matematika a lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés Tapasztalatszerzés Képzelet Emlékezés Gondolkodás Ismeretek rendszerezése Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és - megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek Kommunikáció Együttműködés Motiváltság Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei Kulcskompetenciák 1. A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése: 26

27 - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, metakogníció - rendszerezés, kombinativitás - deduktív és induktív következtetés - tapasztalatszerzés, tulajdonságok megfigyelése, csoportosítás 2. A tanulók értelmi képességeinek logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek folyamatos fejlesztése 3. A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése 4. A tanulók önellenőrzésének fejlesztése 5. A gyors és helyes döntés képességének kialakítása 6. A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása 7. A tervszerű és célirányos feladat megoldási készség fejlesztése 8. A kreatív gondolkodás fejlesztése 9. A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása 10. A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben 11. A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása Az éves óraszám 30 %-ban a tananyag elsajátítása IKT- s eszközökkel történik. Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák : kiemelt fejlesztési feladatok: énkép és önismeret ÉN) hon- és népismeret H) európai azonosságtudat egyetemes kultúra E) környezeti nevelés K) információs és kommunikációs kultúra I) tanulás T) felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) kulcskompetenciák: kommunikációs k) döntési d) szabálykövető szk) lényegkiemelő lk) együttműködési egy) problémamegoldó p) kritikai kr) komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek A tantárgy óraszámai Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

28 Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként A 2009/ / / / A tankönyvválasztás alapelvei A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. A taneszköz kiválasztásánál előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: a taneszköz-családokat, a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő a tantárgyi követelményeknek megfelelő a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, feladatokban gazdag, az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, tanultakat rendszerező és jól strukturált, tipográfiailag jól szerkesztett (pl. betűméret, ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített megfizethető tankönyveket. A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli beszámoltatások formáját, rendjét a tantárgyi szabályzat az alábbi módon tartalmazza: legalább egy héttel előre bejelentett időpontban, diagnosztikus mérés a fejlesztési feladatok feltárásához, témakörök összefoglalása, témazáró dolgozat, Nem kell előre bejelenteni a pillanatnyi tudásszint felméréséhez használt tudáspróbák íratását. A tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük a következő módokon: feladatlapok szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása ); 28