SZERENCS VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE január

Átírás

1 SZERENCS VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSE január

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı Az esélyegyenlıségrıl Szerencs Város bemutatása Szerencs Város közoktatásának bemutatása 6 2. Jogszabályi háttér A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés célja Általános célok Konkrét célok a város Közoktatási fejlesztési terve alapján Az esélyegyenlıséget biztosító célok az ÖMIP alapján Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés Demográfia Népességvándorlás A település szociális helyzete A közszolgáltatások elérhetısége A szolgáltatásnyújtás háttere Óvodáztatás Általános iskola Településrıl eljárók Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók Sajátos nevelési igényő tanulók száma a településen Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben Szakember ellátottság a településen Integrációs - képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben A település területén mőködı középiskolák összehasonlító adatai Az esélyegyenlıség érvényesülése a településen Szükséges és elvárt beavatkozások A Helyzetelemzés megállapításainak összegzése Legitimáció 50 2

3 1. Bevezetés 1.1. Az esélyegyenlıségrıl Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény 65. -a szerinti települési esélyegyenlıségi program elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a városunkban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlıségi program. Az esélyegyenlıségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. 3

4 Az Esélyegyenlıségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlıségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselık, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzető csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élı emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erıszaktól szenvedıknek komple jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenı hátrányok újszerő társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlıség elımozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. Az Országgyőlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükrözı CXXV. törvényt Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról. A fenti törvény szellemében és elıírásai alapján a évi LXXXVII. törvény által módosított közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 132. (6) bekezdése alapján a települési önkormányzatok megalkotják az intézményeik Közoktatási Esélyegyenlıségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevevı halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Esélyegyenlıségi Program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetıségének kiszőrése. Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz. A diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, támogatják a megfelelı pályaválasztást. 4

5 1.2. Szerencs Város bemutatása Szerencs városa Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál fekszik, közel tízezer fıs lakosságszámával a Taktaköz, a Harangod-vidék és a Hegyalja déli részének közigazgatási, ipari, kereskedelmi és kulturális központja. A Tokajhegyaljai nagy múltú óta a Világörökséghez tartozó - borvidéket az ország belsejébıl e városon át lehet elérni, innen származik a találó elnevezés: "Szerencs, a Hegyalja kapuja". Szerencs legjelentısebb mőemléke a Rákóczi-vár. A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Napjainkban a vár falai között a Városi Kulturális Központ és Könyvtár, szálloda, étterem és a Zempléni Múzeum található. A város további turisztikai látványossága a Világörökségi Kapuzat, a Szerencsi Fürdı és Wellnessház, valamint az egykori Cukorgyár cukormúzeuma. Napjainkban Szerencs alap- és középfokú oktatási intézményeivel, kulturális, szociális, egészségügyi és sportlétesítményeivel, szolgáltatásaival a terület központja, illetve a 18 települést magába foglaló Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás motorja. Az önkormányzat által fenntartott intézmények átszervezését követıen július elsejétıl egy alapfokú és egy középfokú többcélú, közös igazgatású összetett közoktatási intézmény útján látja el a törvényben elıírt kötelezı és vállalt oktatási-nevelési feladatait. Az alapfokú intézmény keretén belül általános iskola mőködik két épületben, valamint mővészeti képzés, és négy helyszínen óvodai ellátást biztosítunk, valamint bölcsıde is mőködik. A középfokú intézmény keretén belül gimnázium, szakközépiskola valamint kollégium mőködik, ill. az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltatóban a szakszolgálat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a gyógytestnevelést biztosítja, a szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok szakmai munkáját segítik. A városban mőködik még a megyei fenntartású Szerencsi Szakképzı Iskola is. 5

6 1.3. Szerencs Város közoktatásának bemutatása Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsıde egy intézményi struktúrában mőködik. Az összevont intézmények különbözı múltra tekintenek vissza. A Bolyai Általános Iskola története 1987-ben az iskola a 2. sz. Általános Iskola nevet viselte. Az iskolavezetés szakirányultsága, az adott idıszak kihívásai arra ösztönözték az iskola nevelıtestületét, hogy a matematika és a számítástechnika oktatását kiemelten kezelje az iskola oktató-nevelı munkájában. Célul tőzte ki a tanulók logikus, probléma érzékeny, kreatív gondolkodásának kialakítását és fejlesztését ben az iskola felvette a nagy matematikus, Bolyai János nevét, jelezve az intézmény szakirányultságát. Mindezek szem elıtt tartásával a matematika tagozatos osztályokban bontott csoportokban folyt a munka, így lehetıség volt a nagyobb odafigyelésre, a tehetséggondozásra. Az 1990/91-es tanévtıl speciális tehetségfejlesztı programot vezettek be a Debreceni Egyetem Pszichológia Tanszékének segítségével és természetesen a fenntartó, a Városi Polgármesteri Hivatal jóváhagyásával és támogatásával. E programban elért sikereik elismeréseként 2005-ben elnyerte az iskola a Bázis iskola címet. Hosszú éveken keresztül jól mőködött a program. Az elmúlt évek során azonban a szülık, mint az intézményi minıségirányítási rendszer legfıbb együttmőködı partnereinek részérıl több észrevétel érkezett a programmal kapcsolatban. Észrevételeiket az is alátámasztotta, hogy napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az esélyegyenlıség biztosítása, a szegregáció felszámolása az élet minden területén. A szülık jogos elvárásait szem elıtt tartva a tantestület a tehetségfejlesztı program átdolgozását innovatív feladatának tekintette. Nevelési és tantestületi értekezletek során körvonalazódott a sávos tanítás bevezetésének szükségszerősége a 2005/2006-os tanév során. Idıközben 1992-ben megkezdıdött az iskola felújítása, kibıvítése. Nagy örömünkre szolgál, hogy az építész az 1910-es épület külsıt szem elıtt tartva, a modern építészet elemeit is felhasználva iskolánkat Szerencs egyik legszebb épületkompleumává varázsolta. Az épületegyüttes részét képezi a Városi Sportcsarnok, mely lehetıséget biztosít tanulóink egészséges életmódra nevelésére, helyet ad iskolai rendezvényeinknek, valamint hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink a sport területén is kiemelkedı eredményeket érjenek el. 6

7 Rákóczi Általános iskola története A szerencsi 3. sz. Általános Iskola október 13-án nyitotta meg kapuit, a Rákóczi Zsigmond nevet 1992 novemberében vette fel. Feladatul az orosz nyelv és ének-zene tagozatos emelt óraszámban történı képzést kapta. A 16 tanteremre tervezett iskolát szaktantermek, napközis termek és szertárak egészítik ki. Ma már nincsenek csak önállóan mőködı napközis termek, mert a tanulócsoportok és a délutáni foglalkozások miatt minden terem foglalt délelıtt és délután is! Az intézményben mőködött a Scholtz Jenı Zeneiskola is. A zenei foglalkozások, valamint a mővészeti alapiskolai órák délután kerülnek megtartásra. Az iskola mai profilja önálló arculata eltér a kezdeti tevékenységtıl. Hiszen az orosz nyelv fokozatos megszüntetését a társadalmi igények mellett, a szülıi elvárások is sürgették. A meglévı személyi feltételünk, az ének-zene tagozatos képzés iránti igény lecsökkenése, valamint az orosz nyelvszakos tanárok átképzési lehetısége adta az új irányt az angol és német nyelv bevezetésére, elsı osztálytól kezdıdıen. Az 1990/91-es tanévtıl elsı évfolyamtól beindításra került az idegen nyelvi képzés angol és német nyelven. Késıbbi kezdeményezésünk, a kötelezı órában tanított néptánc és a fakultációban tartott drámajátszás szolgált alapul a mai mővészeti iskolai képzés beindításához. A város önkormányzata és képviselı testülete jóváhagyásával az 1998/99-es tanévtıl indult el a mővészeti képzés (az encsi iskola kihelyezett tagozataként) tıl önálló alapfokú mővészetoktatás intézmény lettünk néptánc, képzımővészet és dramatikus színjátszás tagozatokkal. Tanulóinknak lehetısége volt zenei képzésre is az épületben mőködı zeneiskolában. Az angol nyelv iránti nagy érdeklıdés miatt vezettük be a magyar-angol két tanítási nyelvő képzést 2000-ben. Ebben a képzési formában a tanulók heti 5 órában tanulnak angol nyelvet, ebbıl heti egy órában angol társalgáson vesznek részt, anyanyelvi lektor vezetésével. Ezen túl, ebben az osztályban ugyancsak angol nyelven történik az ének-zene, rajz és a testnevelés oktatása. A harmadik évfolyamon a környezetismeretet tanulják angol nyelven. Felsı tagozatban a történelem, a számítástechnika, ország-ismeret, ill. 5. osztályban a drámajáték szerepel célnyelven. A szaktárgyi tehetséggondozáson túl tantestületünk törekvése a különbözı mővészeti ágak megismertetése, megszerettetése, mővelésének elterjesztése. Tanítványaink képzımővészeti alkotásaiból iskolagalériát hoztunk létre. Célunk, hogy tanulóink bár képességeik különbözıek megtalálják azt az elfoglaltságot, melyben sikereket érhetnek el. 7

8 Ondi telephely Az ondi intézményegység megosztás elıtt a Hunyadi, majd ennek megszőntével a Bolyai iskola tagintézménye volt. Az iskola múltját tekintve 70 évre vezethetı vissza. Már az 1970-es évek elejétıl jártak Szerencsre a felsı tagozatos tanulók. A háromfelé bomláskor a Hunyadi János Általános Iskolához tartozott, majd az 1995/96-os tanévtıl ekkor szőnt meg a Hunyadi a Bolyai János Általános Iskola kihelyezett osztályaként mőködik. Tagozatunk 1-3 összevonással dolgozik. Negyedik osztályban a központi iskolába bekerült gyerekek megállják helyüket, jól beilleszkednek az iskola nevelési-oktatási folyamatában. Az iskola felszereltsége jó, korszerősítésére, felújítására az elmúlt évben került sor. Napközis csoport is mőködik. Az óvodai intézményegység bemutatása Szerencsen az intézményes óvodai nevelés kezdete Ebben az esztendıben polgári kezdeményezésre jótékonysági rendezvények bevételébıl alapították a mai Napsugár Óvoda elıdjét. A kezdetben magán óvoda rövid idın belül állami, majd városi tulajdonba került és látja el azóta is a kisgyermeknevelés feladatait a városban. A helyi igények szerint folyamatosan újabb gyermekcsoportokkal gyarapodó óvoda 1975-tıl egy akkor korszerő épülettel bıvült, ahol helyet kapott négy új gyermekcsoport, az óvodai konyha, a központi főtés pedig a komfort fokozat javulását eredményezte. Az új épület átadásával együtt így két épületben folyik a mai napig a kisgyermeknevelés a Napsugár Óvoda épületben ben a 2. számú épület bıvítésével a gyermekcsoportok száma nyolc lett és még így is kevés volt a férıhelyek száma akkoriban ben a társközségben, Ondon a volt református paplakban egy gyermekcsoportot, mint tagintézményt indított a település december 14-én nyílt meg a 3. sz. Napközi Otthonos Óvoda 50 férıhellyel és két csoporttal december 10-én az óvoda 10. születésnapján felvették a Csalogány Napközi Otthonos Óvoda nevet. A Csalogány óvoda június 30-ig a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tagintézménye volt. A Gyárkerti Óvodát a két nagy helyi gyár, a Cukorgyár és a Csokoládégyár tartotta fenn az alapításától, 1971-tıl kezdıdıen, majd a társadalmi változások következtében került át városi fenntartású intézménnyé. 8

9 2005 az Ondi településrészen levı óvoda életében nagy jelentıséggel bírt, hiszen az elavult épületet teljesen felújíttatta és a szükséges helyiségekkel kibıvíttette az önkormányzat egy sikeres Európai Uniós pályázatnak köszönhetıen július 1-jétıl minden óvodai egység a Szerencsi Általános Iskola, AMI, Óvoda és Bölcsıde része. A mővészeti intézményegység bemutatása Iskolánk több mint 20 éves múltra tekint vissza. Ez idı alatt intézményünk a város kulturális életében kiemelkedı tényezıvé vált. Iskolánk kisugárzását, kapcsolatteremtését nevelıtestületünk aktív közremőködésével sikerült megvalósítanunk. Az intézményes zenei oktatás szeptember 1-jén kezdıdött meg Szerencsen 29 fıvel. A más mővészetek oktatását 1998-ban az encsi Petıfi Általános Iskola kihelyezett tagozatként kezdtük meg a néptánc, képzımővészet, színjáték tagozaton 1-1 csoporttal. A 2007/2008-as tanévben a város oktatási intézményeinek összevonásával létrejött új intézmény a Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Óvoda nevet kapta, a leglényegesebb változás: a két intézményben mőködı zenei és egyéb mővészeti képzés egy intézményegységben folytatta munkáját a következı mővészeti ágakban: Mővészeti iskolánkban négy mővészeti ág mőködik: zenemővészet néptánc képzı-és iparmővészet szín- és bábjáték A zenemővészeten öt tanszak mőködik: Zongora tanszak Vonós tanszak Fúvós tanszak Furulya tanszak Szolfézs tanszak A mővészeti oktatás négy helyszínen folyik: a Rákóczi iskolában a Bolyai iskolában a megyaszói telephelyen az óvodában zenei elıképzı formájában. 9

10 2008/2009-as tanévben közel 500 növendéke volt a mővészeti iskolának. A létszámnövekedéssel fokozatosan gyarapodott a hangszerek száma, egyre több eddig még nem oktatott hangszerrel ismerkedtek meg tanítványaink. Például: zongora, furulya, trombita, hegedő, gordonka, fuvola, klarinét, szaofon, vadászkürt, tenorkürt, tuba, gitár, fagott, harsona, oboa Folytatódott a zeneóvodai és elméleti képzés. Három évvel ezelıtt kibıvült a népzene, népi furulya oktatással a képzésünk. Tanítványainknak egyre több lehetıséget biztosítottunk az együttzenélésre. Megalakult a fúvós zenekar, a kamara órákkal segítettük a felkészülést. A néptánc, színjáték, a képzı és iparmővészeti ág tanszakjain a szaktantermek biztosítottak, a mővészeti ágak eszközkészlete megfelelı ben bejelentkeztünk az alapfokú mővészetoktatásban megjelenı minısítési eljárásra. A lefolytatott vizsgálatok alapján megkaptuk a kiválóra minısített alapfokú mővészetoktatási intézmény címet. Végzıs tanítványaink között többen választották az ének-zene, vagy zenepedagógus szakot, - az utóbbi közül 1 jelenleg kollégánk. Szobrász, képzımővész, néptáncos /a miskolci Nemzeti Színház mővésze/ és középiskolában a drámatagozatot választó tanítványaink is vannak. Célunk, hogy az alapfokon elvárható legmagasabb szintő mővészeti képzésben részesítsük növendékeinket, ezért az intézmény felszereltségét bıvíteni, javítani kell, hogy a legkorszerőbb feltételek között tanulhassanak diákjaink. Gyermekképünk az olyan fiatal, aki ápolja a múltat, tiszteli a jelen értékeit, építeni vágyik a jövıt. 10

11 Óvoda Általános iskola és alapfokú mővészeti iskola Intézmény neve, Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, címe: Óvoda és Bölcsıde 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér 1. Szervezeti forma Többcélú közös igazgatású összetett közoktatási intézmény A fenntartó neve és címe: Szerencs Város Önkormányzata 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Alapítás éve: Alaptevékenység az Alapító okirat szerint Óvodai nevelés, bölcsıdei ellátás Alapfokú oktatás Alapfokú mővészetoktatás Önként vállalt - nem kötelezı - feladatok: Tagintézményei, telephelyei neve, címe: Intézménybe felvehetı maimális gyermek-, tanulólétszám: - játékos angol - zeneóvoda - hitéletre nevelés - úszásoktatás Csillagfény Gyermeksziget tagóvoda 3902 Szerencs-Ond, Kossuth út 14. Gyárkerti Óvoda 3900 Szerencs, Rákóczi út 128. Napsugár Óvoda 3900 Szerencs, Széchenyi út 47. Csalogány Óvoda 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér bölcsıde 36 fı Két tanítási nyelvő oktatás Angol tagozatos oktatás, tehetséggondozás Rákóczi épület 3900 Szerencs, Rákóczi Zs. tér 1. Ondi Tagintézmény 3902 Szerencs-Ond, Fı út 104. Bolyai épület 3900 Szerencs, Rákóczi út 100. Általános iskola:1160 Mővészetoktatás: 575 Iskola esetén az évfolyamok száma: Óvodában csoportok száma Alapfokú mővészet-oktatás mővészeti ágak, tanszakok Gazdálkodása: 13 csoport az óvodában kor szerint /12 csoport/ mind a 13 vegyes csoport+ 4 bölcsıdei csoport Részben önálló 8 évfolyam /38 osztály/ Zenemővészeti ág Képzı és iparmővészet Színmővészet-bábmővészet táncmővészet 11

12 Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató A Dél-Zemplén központjában, Szerencsen szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzés. Az iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál és humán tagozattal mőködött. A két forma az alábbiak szerint különült el: a reál tagozat a természettudományos képzésre helyezte a hangsúlyt, ilyen jellegő tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika, földrajz, kémia). Ezeken túl csak ebben a képzési formában. A humán tagozat nyelvi, társadalomtudományi és mővészet irányú mőveltséget adott, így a magasabb óraszámban tanult tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont a diákok jelentıs idıt töltöttek a latin nyelvvel, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés az 1991/1992-es tanévtıl országosan is az elsık között vezette be iskolánk, mely nagy vonzerıt gyakorol a környezı települések általános iskolás tanulóira. A gimnáziumi profil átalakítására, közgazdasági szakközépiskolával való bıvítésére 1995-ben került sor. Az ORFK a rendészeti tagozat megszervezését és beindítását is engedélyezte az 1997/1998-as tanévtıl. Nagy hagyományai vannak az emelt szintő nyelvi, matematikai és informatikai felkészítıknek is. Az intézmény nappali tagozatán a es tanévet 1019 tanuló kezdte meg 69 fıállású tanár irányításával tıl a Szerencsi Körzeti Pedagógiai Szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó), ma Szak- és Szakmai Szolgáltató, 2007 júniusától a Középiskolai Kollégium is iskolánk tagintézményévé vált. Az osztályok, évfolyamok szerkezete és képzési formák: Hatévfolyamos képzés: az ide jelentkezık kitőnı, jeles eredménnyel érkeznek iskolánkba. Az általános iskolákat is dicséri, hogy jó képességő, kreatív, szorgalmas tanulók kezdhetnek bele a gimnáziumi munkába. A képzés lényege abban áll, hogy a tanulmányi idıt 6 évre nyújtva nagyobb lehetıség nyílik az ismeretek mélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére, hogy diákjaink jó eséllyel jelentkezhessenek felsıfokú intézményekbe, s ott megállják a helyüket. Ennek a képzésnek az utolsó két éve humán, illetve reálszakosodást biztosít. Idegen nyelveket oktatunk kezdı, haladó és emelt szinten. 12

13 Általános tantervő képzés: ajánljuk azon tanulóknak, akik az érettségi után valamely felsıoktatási intézmény alapszakán vagy felsıfokú szakképzésben szeretnének továbbtanulni. Ide azokat a tanulókat várjuk, akiknek általános iskolai eredményei nem érik el a kitőnı és jeles szintet, hanem annál alacsonyabb. Igény van Szerencs városában és környékén az általános tantervő képzésre is. 4 évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai képzés: az e képzésbe járó diákok a közismereti tárgyakon kívül már évfolyamon a gazdasági környezetünk óráin elsajátítják az alapvetı gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, vállalkozási formákat, a beindításukhoz szükséges teendıket, pénzügyi, adózási, bizonylatozási ismereteket. Ezáltal jobban megértik a körülöttük zajló gazdasági eseményeket, és elsajátítják a piacgazdaság mőködéséhez nélkülözhetetlen marketingszemlélető gondolkodási módot. Marketing- és reklámügyintézı szakképzés: a közgazdasági szakközépiskolai képzésre épül a szakképzés a 13. évfolyamon, amelyen modulrendszerő az oktatás. Egyaránt várjuk ide a gimnáziumot és szakközépiskolát végzett tanulókat 23 éves korig. A szakmai vizsgát megszerzık képesek lesznek marketingstratégiák kidolgozására, piackutatási folyamatok megtervezésére, lebonyolítására, de javasoljuk képzésünket bármilyen diploma mellé, mivel modern kiegészítı ismereteket nyújtanak. Képzésünk iskolarendszerő, tandíjmentes, amely tanulói jogviszonyt von maga után. Szívesen jelentkeznek ide azon diákjaink is, akiket valamely oknál fogva nem vettek fel a felsıoktatásba. Rendészeti képzés: ez a 4 évfolyamos gimnáziumi alapokon nyugvó képzés, amely fıleg a rendırtiszti fıiskolára, államigazgatási iskolára készít fel. Ebben a képzésben hangsúlyosabb a fizikai felépítés, ezért a testnevelést emelt óraszámban és bontott csoportban oktatjuk. Ezen kívül csoportbontásban önvédelmet, valamint rendészeti tárgyakat oktatunk külsı szakemberek bevonásával. Együttmőködési megállapodás alapján a Szerencsi Rendırkapitányság a feladat ellátására a legjobb szakembereit vetette be. Nyelvi tagozat - emelt angol: iskolánkban a nyelvtanítás, s ezen belül az angol nyelv tanítása nagyon fontos szerepet játszik, s az eredmények alapján oktatásunk sikeres részének tekinthetı. A nyelvtanítás csoportbontásban folyik, emelt óraszámban, ezzel lehetıség nyílik arra, hogy kommunikációs feladatokkal a diákok szóbeli készségét is folyamatosan fejlesszük. Minden évben amerikai illetve angol anyanyelvő tanár tart társalgási órákat. Ez a képzés felkészíti a középszinten tanuló diákokat arra, hogy sikeres közép- illetve emelt szintő érettségi vizsgát tudjanak tenni, és mellette az államilag elismert nyelvvizsgát is megszerezzék, amely fontos komponense a majdani egyetemi diplomának. 13

14 Nyelvi tagozat - emelt német: iskolánk életében mindig fontos szerepet játszott az angol mellett a német nyelvoktatás. Itt is bontott csoportban és emelt óraszámban tanulják a nyelvet a diákok, hasonlóan az angol tagozathoz. A képzés célja és formája hasonló az angol tagozathoz, csak itt természetesen a germanisztikai tanulmányok illetve továbbtanulás kerül elıtérbe. Itt is fontos cél az érettségik mellett közép- és felsıfokú nyelvvizsgák letétele. A fenntartónknak két német anyanyelvő testvérvárosa is van, amellyel rendszeres cserekapcsolatot ápolunk. Az utazások hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaink aktívan gyakorolhassák a nyelvet. Matematika tagozat: ezt a képzést az informatikai képzéssel összevonva oktatjuk bontott csoportban és emelt óraszámban. Ide fıként a matematikával és fizikával kapcsolatosan továbbtanuló diákok jelentkezését várjuk. Az új érettségi rendszer és eredményes továbbtanulás e két tantárgy fontosságát is kiemeli, amit az iskola emelt szintő érettségire felkészítı plusz órák indításával támogatja. Informatika tagozat: ebbıl is ½ osztályt indítunk, csakúgy mint a matematika tagozaton, hogy a csoportbontás megvalósulhasson. Az informatika mindennapi életünkbe való megjelenésével felismerte az ilyen irányú oktatás fontosságát. Ezért indította az informatika tagozatos osztályt. Jelenleg az iskolában 6 informatika terem mőködik, egyenként 14 munkaállomással és 1 tanári géppel. Ezek a termek, illetve felszereltségük, a jól felkészült pedagógusok biztosítják a magas szintő informatika oktatást. Ez a technikai felszereltség a tanítási órákon kívüli idıkben is kihasznált, hiszen Szerencs és környéke informatikai, idegen nyelvi és egyéb ilyen irányú képzésében gyakran veszik igénybe szolgáltatásainkat. Biológiai tagozat: a 2010/2011-es tanévtıl szeretnénk beindítani. Elızetesen felmértük a környék általános iskoláinak az igényeit, illetve a hozzánk járó több mint 1000 diák véleményét. Elsısorban ide a biológiával továbbtanulni kívánó diákok jelentkezését várjuk, akik az egészségügy, mezıgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. továbbtanulási irányt választják. Az emelt szintő óraszámok és a képzés szerkezete lehetıvé teszik a tanulók számára, hogy 11. év végén középszintő, a 12. évfolyamon pedig emelt szintő érettségi vizsgát tegyenek, így nı az esélyük a felsıoktatás valamely nívós intézményébe való bekerülésére. Mővészeti szakképzés: a tervezett képzési formák között szerepel a zenemővészeti ág fél osztállyal, és a tánc mővészeti ág fél osztállyal történı beindítása a 2011/2012-es tanévtıl. Ez irányú szakképzés beindítását indokolja, hogy városunkban mővészeti képzés alapfokon folyik. Az itt végzett tanulóknak távolra kell utazniuk, hogy közép szinten folytathassák tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölésére adna lehetıséget a mővészeti képzés középfokon való 14

15 bevezetése iskolánkban. További bázist jelent a beiskolázási körzetünkben levı általános iskolák mővészeti képzése (zeneoktatás, néptánccsoportok, moderntánc stb.). Az iskolánkban folyó képzést nagyban segíti, hogy a sajátos nevelési igényő gyerekeket a Szak- és Szakmai Szolgáltató tagintézmény úgy tudja szolgáltatásban részesíteni, hogy ezen diákoknak az iskola épületébıl ki sem kell lépniük. (a tagintézmény mőködése külön dokumentumban található) A másik tagintézményünk a Középiskolai Kollégium, ahol a távolabbról érkezı diákok jól felszerelt, tágas, kétágyas szobákban nyernek elhelyezést. A kollégium két telephelyen mőködik: a kollégium fıépületében, ahol 100 diák, és az úgynevezett diákszállóban, ahol 48 diákot tudnak elhelyezni. 115 tanuló az iskolánkból adja a létszámot, 33 tanuló a közelben mőködı megyei fenntartású szakképzı iskola tanulója. A kollégiumi szolgáltatás hozzájárult a versenyképes képzési szerkezet kialakításához. A kollégium épülete a szorgalmi idın kívül informatikai, mővészeti jellegő nyári táborok, turisztikai jellegő rendezvények kerülnek lebonyolításra, ezzel is növelve a Bocskai István Gimnázium jó hírét, és egyre szélesebb körő ismertségét. Intézmény neve, címe: Szervezeti forma A fenntartó neve és címe: Alapítás éve: Alaptevékenység az Alapító okirat szerint Önként vállalt - nem kötelezı - feladatok: Középiskola és Kollégium Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató 3900 Szerencs Ondi út 1. Összevont intézmény Szerencs Város Önkormányzata 3900 Szerencs Rákóczi út 89. Általános középfokú oktatás alapfokú oktatás Nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása Egyéb sporttevékenység, diáksport Pedagógiai szakszolgálat, Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Egyéb szálláshely szolgáltatás, üdültetés Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás Integrált oktatásban részesülı sajátos nevelési igényő tanulók ellátása Egyéb vendéglátás Kiegészítı tevékenységek: Általános középfokú oktatás Gimnáziumi felnıttoktatás, Iskolarendszerő felsıfokú szakképzés Üdülési, egyéb átmenetei szálláshely szolgáltatás Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Közoktatásban végzett kiegészítı tevékenységek 15

16 Tagintézményei, telephelyei neve, címe: Intézménybe felvehetı maimális gyermek-, tanulólétszám: Tagozat megnevezése: Iskola esetén az évfolyamok száma: Középiskolai Kollégium Szerencs Kossuth út 19. Hegy út 5. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Ondi út 1. Gimnázium: 1050 Kollégium: Kossuth út Hegy út Nappali, szakközépiskolai, esti 7-12.évf. Nem önkormányzati fenntartású intézmény Intézmény neve, címe: A fenntartó neve és címe: Tanulólétszám: Szerencsi Szakképzı Iskola 3900 Szerencs, Ondi út 1. Megyei Önkormányzat 657 fı 16

17 2. Jogszabályi háttér Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyőlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami feladat. Jogszabályi háttér /aktuális módosításaikkal értendıen/ o A Magyar Köztársaság Alkotmánya o évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról o évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról o évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 11/1994. MKM rend. 39./ D és E. az oktatási intézmények mőködtetésérıl o évi LXXIX.tv. a közoktatásról o az Európai Parlament és a Tanács 71/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007.) az igazságos társadalom irányában o 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl o 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. o 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai, o 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól, o 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl. 17

18 o 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl. o évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról A közoktatásban megvalósuló esélyegyenlıség alapja kell, hogy legyen a társadalmi integráció megvalósításának. A évi CXXV. Törvény az alábbi paragrafusokban határozza meg az egyenlı bánásmód, az esélyegyenlıség szempontjait: 27. (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy BB) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és 18

19 mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı. o Szerencs Város Közoktatási Feladatellátási és Fejlesztési terve o Szerencs Város Önkormányzati Minıségirányítási Programja o Intézmények Pedagógiai Programjai o Intézményi Minıségfejlesztési Programok 19

20 3. A Települési Közoktatási Helyzetelemzés célja 3.1. Általános célok Szerencs Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjának alapvetı célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élı hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés gyakorlatában - tanulói elımenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban - a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát, személyisége lehetı legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Célunk az, hogy városunkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, 20

21 halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása és az integráció biztosítása Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján Szakmai célok: Az óvoda iskola együttmőködés elmélyítése közös továbbképzések révén Tanköteles kor elıtti dysleia-szőrés Az integráció feltételrendszerének bıvítése, IPR-fejlesztı team alakítása Az önkormányzati intézmények erdei iskola programjainak támogatása Az óvodában az elızetes szőrés, preventív fejlesztések bevezetése, az óvónık továbbképzése ezen a területen Személyi fejlesztési célok Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése A beiskolázási tervekben a fejlesztı pedagógus képzés támogatása Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı) Pedagógiai asszisztensek, segítı szakemberek alkalmazása az iskolai intézményegységben Megfelelı szakos pedagógiai ellátottság fenntartása. Korszerő pedagógiai módszertanok megismertetését célzó tantestületi tréningek támogatása A hatékony együttnevelést (IPR) biztosító padagógia bevezetése Tárgyi feltételek terén A kötelezı taneszköz jegyzékben elıírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelıen, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között Óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása / felújítás, bıvítés/ Kooperatív tanulásszervezésre, alkalmas tanulóbarát osztálytermek kialakítása 21

22 3.3. Az esélyegyenlıséget biztosító célok az ÖMIP alapján A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban elıírt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemzı a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minıség iránti elkötelezettség. Az önkormányzatnak alapvetı érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelı fejlıdés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülı, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen. Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének: biztosítani kell az esélyegyenlıséget, képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket 22

23 4. Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés 4.1. Demográfia Lakónépesség száma 9749 Állandó népesség száma 9878 Állandó népességbıl a 0-2 évesek száma 240 Állandó népességbıl a 3-5 évesek száma 211 Állandó népességbıl a 6-14 évesek száma 813 Állandó népességbıl a évesek száma 465 Állandó népességszám változása ( - ) 888 A város demográfiai mutatóinak változása csökkenést mutat ugyan, de ez a közel 20 év vonatkozásában nem kiemelkedı. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi három év alatt mindössze 15 fıvel csökkent. A 0-2 évesek létszáma +/- 4-5 fıvel változik évente. A lakónépesség egy része munkavállalás céljából van távol a településrıl. Egy részük külföldön dolgozik Népességvándorlás Közeli településekrıl 4 Közeli városból 2 Távolabbi településekrıl 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyrıl 1 Budapestrıl 1 Külföldrıl 2 Közeli településekre 1 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 4 Távolabbi városokba 4 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 5 Külföldre 4 A városban a beköltözés és elköltözés egyaránt jellemzı. A közeli településekrıl a beköltözés a legjellemzıbb. Az elköltözık a fıvárost, valamint távolabbi helységeket és külföldet részesítik elınyben. 23

24 4.3. A település szociális helyzete Összesen Munkanélküliek száma a településen 673 Ebbıl tartósan munkanélküli 598 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 246 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 227 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi 510 kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel 84 nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel 0 ebbıl : nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükrıl Azon gyermekek száma, akinek szülei nem 426 nyilatkoztak Szociális háttérmutatók elemzése: - az összlakosság 6,8 %-a munkanélküli; - a munkanélküliek közel 90 %-a tartósan munkanélküli; - az összlakosság 6 %-a a tartósan munkanélküli; - szociális támogatásban részesül a háztartások 7-8 %-a; - a településen élı gyermekvédelmi kedvezményben részesülık aránya 30 %, ebbıl hhh helyzetérıl nyilatkozott 16,5%; - a nem nyilatkozó szülık aránya 83,5 %; A nem nyilatkozó szülık zömmel rendelkeznek 8 évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel ( középfokú intézményben tanulmányokat végeztek), illetve nem kötelezhetık nyilatkozattételre. 24

25 Külterületen élık száma: összesen Hátrányos Helyzetőek Halmozottan Hátrányos Helyzetőek Hátrányos Helyzetőek aránya (%) Halmozottan Hátrányos Helyzetőek aránya (%) éves gyermekek száma: 0 ebbıl : Ebbıl: óvodába jár: 0 általános iskolás tanulók száma: 0 Külterület nem tartozik a városhoz. Etnikailag szegregált (telepszerő) lakókörnyezetben élık száma: (ahol a lakosok legalább 80%-a egy etnikai csoporthoz tartozó az adott településrészen / utcában): összesen 0 HH HHH 3-5 éves gyermekek száma ebbıl : óvodába jár általános iskolás tanulók száma Etnikailag szegregált lakóterület nincs a városban. 25

26 4.4. Közszolgáltatások elérhetısége A település népessége jellemzıen hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Amennyiben az adott szolgáltatást nem helyben, hanem más településen veszi igénybe a lakosság, tüntesse fel a település nevét (akár többet is) és a távolságot (km) az érintett cellában! Amennyiben az adott szolgáltatás helyben biztosított, de más településrıl kijáró szakemberek látják el, tüntesse fel a szolgáltatás gyakoriságát Más Helyben, más településrıl A szolgáltatás Közszolgáltatások Helyben településen, kijáró szakember(ek). ellátatlan éspedig Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú mővészetoktatás Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Encs,Mezıkövesd, Kazincbarcika GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK A szolgáltatások elérhetıségének elemzése: - a közoktatási alapfeladat teljes mértékben helyben megoldott; - a közoktatási szakszolgálat a fejlesztı felkészítés kivételével szintén helyben elérhetı; 26

27 A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról 9. -a taglalja a fejlesztı felkészítést. A szerencsi kistérségben a pedagógiai szakszolgálat nem látja el kötelezı feladatként a fejlesztı felkészítést, hanem a 9. (2) alapján a szakértıi és rehabilitációs bizottság meghatározza a felkészítésnek azt a módját, amelyik biztosítja a gyermek fejlıdését. A szakértıi és rehabilitációs bizottság biztosítja az ellátáshoz szükséges szakalkalmazottat szerzıdés alapján. A fejlesztı felkészítésre szoruló gyermekek képességeinek vizsgálatát (amely vizsgálatra a gyermeket elsısorban egészségügyi intézmény küldi) a szakértıi és rehabilitációs bizottság végzi, szakvéleményében a diagnózis felállítása után meghatározza az ellátás módját és helyét, valamint biztosítja az ellátáshoz szükséges szakembert. - a gyermekjóléti alapellátás is helyben szervezıdik; - családi napközi, házi gyermekfelügyelet szervezésére eddig nem került sor; (igény és vállalkozó sem jelentkezett) - átmeneti otthont nem tart fenn a város. 27

28 4.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehetı közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhetı! A feladatellátás fenntartói háttere Önkormányzat Kiszervezett saját fenntartású intézménye vagy gazdasági formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy Intézmény -fenntartó társulás Többcélú Társulás Megyei önkor- mányzat Egyéb Közszolgáltatások társasága gazdasági társaság Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú mővészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztéssel együtt Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona "Helyettes szülı" ellátási forma A szolgáltatói háttér elemzése: - a helyben szervezett szolgáltatásokat az önkormányzat saját fenntartású intézményekben oldja meg megfelelı szakemberekkel. - a helyben nem elérhetı szolgáltatások kistérségi formában történı megszervezése ajánlott lenne. 28

29 4.6. Óvodáztatás (minden intézmény vonatkozásában) Óvodai intézmények száma 1 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 4 Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 335 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 280 Óvodába beíratott hátrányos helyzető gyermekek száma 98 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma 20 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 0 Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma 0 Gyógypedagógiai nevelésben részesülı óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 0 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 13 Óvodába beíratott gyermek aránya (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 4 integráltan nevelt SNI-s óvodás. 84% A településen megvalósuló óvodáztatás elemzése: - óvodai férıhely minden óvodás korú számára biztosított; - óvodások közül HH 35%, HHH 7,1%; - minden 3 éves gyerek be van íratva az óvodába. - a 4 SNI óvodás gyerek integráltan vesz részt a nevelésben. 29

30 4.7. Általános iskola (minden intézmény vonatkozásában) Általános iskolai intézmények száma: 1 Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3 Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 62 Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 38 Általános iskolai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1160 Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) 938 Általános iskolai magántanulók száma 12 Sajátos nevelési igényő általános iskolai tanulók száma 25 Gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülı általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 9 Hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 321 Halmozottan hátrányos helyzető általános iskolai tanulók száma 53 Általános iskolában tanuló elsı évfolyamosok száma (gyógypedagógiai oktatásra-nevelésre elıkészítı osztályok tanulóival együtt) évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatásban-nevelésben részesülıkkel együtt) 151 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 382 Átmeneti és tartós állami nevelésbe, vagy jegyzı által védelembe vettek száma 10 Általános iskolai tanulók aránya (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) >>>> ebbıl 81% Alsó tagozatos: 331 Felsı tagozatos: 51 Jegyzı által védelembe vettek száma 6 30

31 Iskoláztatási mutatók elemzése: - osztályok száma és az összes tanulólétszám aránya 24,6 fı - magántanulók aránya : 1,2%. - SNI tanulók mutatói: 2,7%, - integráltan oktatott: 16 fı 1,7% - szegregáltan oktatott: 9 fı 1% -HH tanuló: 321 fı 34,2% -HHH tanulói arány;53 fı 5,6% -elsı és nyolcadik évfolyam közötti arány változása (+/-), tendenciák az évfolyamok között; -a napközis tanulók /külön alsó és felsıs/ aránya az összes tanulólétszámhoz viszonyítva;382 fı 40.7% napközis tanulók aránya :331 fı 35,2% tanulószobás tanulók aránya:51 fı 5,4% - tartós állami nevelésbe és védelembe vettek arányai; 10 fı 1% 31

32 4.8. A településen élı óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma A településen élı óvodás és általános Összesen: HH HHH SNI iskolás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben más településre eljáró Bekecs ebbıl ebbıl ebbıl A három leggyakrabban választott céltelepülés Legyesbén ye neve: Taktaszad a Alsó tagozatos (1-4.) helyben más településre eljáró A három leggyakrabban választott céltelepülés neve: ebbıl Felsı tagozatos (5-8.) helyben más településre eljáró A három leggyakrabban választott céltelepülés neve: A településrıl eljáró gyermekek mutatóinak elemzése: -óvodás korú eljárók aránya 1,3% -iskolás korú eljárók aránya: 0 % 32