(y) REGYHÁZA. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE. Ügyiratszám:70533/2012. IX. Jósvai Gabriella. Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését

Átírás

1 NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4400 NYíREGYHÁZA. KOSSUTH TÉR 1_ PF.: 83 TELEFON: ; FAX: HU MANALPOLG@NYIREGYHAlA.HU Ügyiratszám:70533/2012. IX. Ügyintéző: Kertész Sándorné Jósvai Gabriella ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatára ~- Jásza.v enyhért alpolgármester \ I(e~v. -Stl...<Le- ( Kőhegyi Ed it osztályvezető.t. Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését végző szemét aláírása: ~J Dr.Szemán Sándor címzetes főjegyző l. Faragóné Széles Andrea jegyzői kabinet vezetője ~élelljényezi: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság (y) N ' I REGYHÁZA

2 Tisztelt Közgyűlés! Az egyenlő bánásmód ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, és így hatékony jogvédelmet biztosít a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. A törvény 27.. (1) bekezdése értelmében az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre is amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve hozzájárul. A törvény 31..(6) bekezdése alapján települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A közoktatás-fejlesztési projektek támogatásának, illetve a kiegészítő támogatások odaítélésének alapvető feltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség, valamint az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység tervszerű dokumentálása, települési közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek kidolgozása és megvalósítása. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció visszaszorítása. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlöségi Programját ( ) a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadta el, melyben előírta, hogy azt kétévente át kell tekinteni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét ( ) a Közgyűlés a 223/2008. (VII1.2S.) számú határozatával fogadta el. A határozat értelmében az Intézkedési Tervet kétévenként felül kell vizsgálni, így 2012-ben ismét esedékessé vált. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozattervezetet fogadja el. Nyíregyháza, október 8. ~~- ~ JászaLMenyhért CD N Y R E G Y H Á Z A

3 Mellék/et a 70533/2012. IX. számú e/őterjesztéshez Határozat-tervezet NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK.../2012. (X.1B.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlöségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta, és 2./ elfogadja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervének Intézkedési Tervét a melléklet szerint és az abban foglaltak megvalósítását központi és uniós forrásokból kívánja teljesíteni áhatár9zaíqlkapják~ 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyzö és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői tt-' 1(, \'V\V\V.~ t IAlGYM..\:It.l-1t. R E G Y H Á Z A

4 Melléklet a /2012.(X.18.) számú határozathoz Módosított Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv

5 Tartalomjegyzék I. A helyzetelemzés összegzése:... 4 Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? Óvodák jellemzői Általános iskolák jellemzői Középiskolák és szakiskolák jellemzői...27 II. A helyzetelemzésből következő lépések III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége IV. Akcióterv V. Kockázatelemzés...45 VI. Megvalósítás VII. Monitoring és nyilvánosság VIII. Konzultáció és visszacsatolás

6 A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg. /Gilbert Keith Chersterton/ Alapvető feladatok A közoktatási törvény módosításainak eredményeként megjelent az iskolai szegregáció tilalma, továbbá meghatározásra került a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriája. A közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. ( a továbbiakban: Köot.) 121. (1) bekezdésének 14. pontjában foglaltak szerint: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak folyamatos vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 3

7 Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A város speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért: Nyíregyháza közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. Nyíregyháza intézményhálózata jól kiépített, biztosítja az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamos általános iskolai oktatást, középiskolai oktatást, valamint a gyógypedagógiai neveléstoktatást. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. I. A helyzetelemzés összegzése: Demográfiai adatok: Nyíregyháza Lakónépesség száma A lakónépesség fő, az előző helyzetelemzéshez képest (2010) a lakosságszám 20 fővel nőtt. Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 4

8 Az Oktatási és Kulturális Osztály évben megvizsgálta a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott teljes közoktatási intézményhálózat működését, a feladatmutatók, a kihasználtság szempontjából. A vizsgálat alatt mindvégig figyelembe vette azt, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Kiemelt szempontként szerepelt az aránytalan teher elkerülése, valamint a megfelelő színvonalon való további gondoskodás. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 86/2011. (V.31) számú határozata alapján az addig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvodai intézményhálózatot a továbbiakban 4 székhellyel, 15 tagintézménnyel és 16 telephellyel működtette tovább. Az óvodák 4 szervezeti egységbe integrálódtak. Megnevezésükhöz a székhelyintézmények eredeti elnevezése mellett a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelő égtájak nevét alkalmazták. Ennek alapján az intézmények nevei az alábbiak szerint módosultak: Eszterlánc Északi Óvoda, Gyermekek Háza Déli Óvoda, Tündérkert Keleti Óvoda, és Búzaszem Nyugati Óvoda. Az összevonásoknál fontos szempont volt az esélyegyenlőség megtartása illetve növelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek gondozása, a korábbi programok, rendezvények megtartása. Természetesen a beolvadt tagintézmények megtartották egyéni sajátosságaikat, szakmai önállóságukat, valamint általános nevelési alapelveiket. Tekintettel a fentiekre szeptembertől a Nyíregyházán élő óvodáskorú gyermekek szülei 4 önkormányzati fenntartású, 3 egyházi fenntartású, és 1 alapítványi fenntartású óvoda közül választhatnak. A településen élő óvodás és iskolás gyermekek közül 2010-ben 5793 fő, 2011-ben 5618 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodákban 2010/2011-es tanévben a szülői nyilatkozatok alapján a gyermekek közül 270 óvodás, 593 általános iskolás és 368 középiskolás volt halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A 2011/2012-es tanévben a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodában 270 fő, míg az általános iskolában 459 fő, a középiskolában 340 fő volt. A 2008-as tanévben az intézmények alapító okirataiba szakfeladatként bekerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) így minden intézmény fogadhatja őket, és a nyilvántartás 5

9 is pontosabbá vált. A 2010/2011-es tanévben, az óvodákban 38 fő, az általános iskolások körében 273 fő, míg a középiskolában 354 fő sajátos nevelési igényű tanuló volt. A 2011/2012-es tanévben sajátos nevelési igényű gyermek az óvodák tekintetében 44 fő, általános iskolában 269 fő, míg középiskolában 323 fő volt. Óvodák általános jellemzői: Nyíregyháza önkormányzati fenntartású óvodáinak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján 2010/ /12 Óvodai feladatellátási helyek száma (telephelyek) Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratott gyermekek száma Az óvodai férőhelyek kihasználtsága 106% 107% Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek aránya 0,9% 1,1% Az óvodai gyermekcsoportok száma 162,5 166 Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású óvodáinak összesítése a október 1-i satatisztikai adatok alapján Bethlen Gábor Ált. És Szakk. Isk, Óvoda és AMI Szent Miklós Görög Katolikus Ált. Isk. és Óvoda Túróczy Z. Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda beíratott gyermekek HH/HHH-s SNI-s gyermekek gyermekek száma száma 66 15/ / /0 2 Waldorf Ált. Isk. és Óvoda 12 3/0 0 A Görögkatolikus Egyház fenntartásában szeptember 1-től fogadja a gyermekeket a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola. A október 1-i óvodai adatok tekintetében elmondható, hogy a férőhelyek száma 88 fővel emelkedett, az óvodába beíratott gyermekek száma 2010-hez képest 2011-ben 113 fővel 6

10 nőtt. Ezzel az óvodai férőhelyek kihasználtsága is a 2010-es 106%-hoz képest 107%-ra nőtt. Az óvodai gyermekcsoportok száma 3,5-el növekedett. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2011/2012-es és 2012/2013-as nevelési évben az óvodákba jelentkező minden gyermeket fel tudtak venni és ez által az óvodások intézményes nevelése biztosított. A feltételek megfelelőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodába járó gyermekek száma a 2010/2011-es nevelési évben 4245 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 270 fő. A 2011/2012-es nevelési évben az óvodába járó 4358 gyermekből 270 halmozottan hátrányos helyzetű, mely az összes óvodába járó gyermek 6,2 %-át jelenti. A 2011/2012-es nevelési évben minden óvodába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételt nyert. Nyíregyháza önkormányzati óvodáiban a 4 székhelyintézményhez 15 tagintézményként és 16 telephelyként kapcsolódó önkormányzati fenntartású óvodájából a októberi statisztika szerint két tagintézmény és két telephely kivételével (Eszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézmény, Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Tagintézmény (Tőke u. 3.), Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephely, Búzaszem Nyugati Óvoda Benczúr téri telephely) mindegyikbe jár halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, a 2010-es statisztika szerint 4 székhelyintézmény és 6 tagintézmény kivételével mindenhol volt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A halmozottan hátrányos gyermekek aránya Nyíregyházán nem egyenletes, amely a város településszerkezetéből adódik. A hátrányos helyzetű gyermekek száma kiemelkedően magas az alábbi intézményekben: a Búzaszem Nyugati Óvoda Aranykörte Tagintézményében 58 fő (26%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 9 fő (4%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek fejlődését. a Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Városmajor utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 43 fő (25%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 fő (1,18%). Nagy segítség az intézménynek, hogy 2 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek egyéni fejlesztését. 7

11 az Eszterlánc Északi Óvoda Napsugár Tagintézményében is magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma 35 fő (20%), melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 1,19% (2 fő). Az óvoda helyi nevelési programja által nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre (gyógytestnevelésre), melyet a félállásban alkalmazott konduktor segítségével oldják meg. az Eszterlánc Északi Óvoda Etel közi telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 49 fő (42%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 6 fő (5,08%). Az óvodában az érzelemgazdag gyermeki személyiség kibontakoztatásához a művészet eszközeit alkalmazzák. az Eszterlánc Északi Óvoda Állomás utcai telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 23 fő (49%), melyből 2 fő (4,25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt, valamint fontos az egyéni bánásmód. az Eszterlánc Északi Óvoda Nyírszőlősi telephelyén is magas a 2011/2012-es nevelési évben a hátrányos helyzetű gyerekek száma 34 fő (29%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 4 fő (3,47%). Az intézményben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra való nevelés, valamint a környezettudatos magatartás kialakítása. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Virág Utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 66 fő (32%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 5 fő (2,39%). Az óvodában 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek egyéni fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva az egészséges életmódra, az érzelmi, az anyanyelvi fejlesztésre, a mozgásfejlesztésre, valamint a környezettudatos gondolkodásra. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézményében 49 fő gyermek (50%) hátrányos helyzetű, ebből 14 fő gyermek (28,57%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a környezettudatos óvodai nevelés hangsúlyos megjelenítése a családok a szülők bevonásával, együttműködésével. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Bóbita Tagintézményében 39 fő (35%) hátrányos helyzetű, ebből 1 fő halmozottan hátrányos helyzetű (0,9%). Az intézmény nagy 8

12 hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, az asztmás krónikus-légúti betegségben szenvedők prevenciójára, az esélyegyenlőség biztosítására a szociális- és egyéb hátrányokkal küzdő gyermekeknél. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi telephelyén 35 gyermek (34%) hátrányos helyzetű, ebből 8 gyermek (7,69%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben továbbra is fontos az egészséges életmódra nevelés, az egyéni bánásmód, az érzelmi, értelmi, szocializációs és kommunikációs képességek komplex fejlesztése, valamint a gyógytestnevelési feladatok ellátása. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Butyka, Bajcsy Zs. úti telephelyén 27 gyermek (82%) hátrányos helyzetű, ebből 11 gyermek (33,3%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód tudatosítására. Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 92 gyermek (98,9%) hátrányos helyzetű, ebből 78 gyermek (83,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Rozsrétbokori telephelyén 8 gyermek (24%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (3,03%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephelyén 18 gyermek (30%) hátrányos helyzetű, és nincs halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Mandabokor telephelyén 9 fő (65%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (7,14%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, az érzelmi nevelést, az egyéni bánásmódot, a környezetvédelemre való nevelést, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Felsősimai telephelyén 15 fő (94%) hátrányos helyzetű, ebből 4 gyermek (25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. a Gyermekek Háza Déli Óvoda Tünde utcai telephelyén 26 fő (29%) hátrányos helyzetű, ebből 9 gyermek (10%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az 9

13 esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt feladatként kezelik az érzelmi nevelést és a szocializációs feladatokat. a Tündérkert Keleti Óvoda Kikelet Tagintézményében 46 fő (20%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 22 fő (9,64%). Az tagintézményben 5 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda nevelési programjának kiemelt feladata az anyanyelvi nevelés, valamint az anyanyelvi fejlesztő játékok beépítése a differenciált képességfejlesztés megvalósítása érdekében. a Tündérkert Keleti Óvoda Margaréta Tagintézményében 72 fő (34%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 19 fő (26,38%). Az óvodában a nevelőmunka valamennyi területén fontos szerepe van az anyanyelvi fejlesztésnek, valamint az érzelmi nevelésnek. a Tündérkert Keleti Óvoda Százszorszép Tagintézményében 45 fő (31%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1 fő (0,68%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda kiemelt feladatként kezeli az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi fejlesztést. a Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 46 fő (92%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 37 fő (74%). A fejlesztő tevékenységet 1 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti. A nevelési program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, az anyanyelvi nevelés fejlesztését, az írásmozgás koordináció és szocialitás fejlesztését tűzte ki célul. Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. A 2011/2012-es tanév I. és II. félévében az alábbi intézmények részesültek integrációs támogatásban (I. félév/ii. félév): Gyermekek Háza Déli Óvoda Butykai telephelyén (Bajcsy u.) 11/12 fő Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 85/78 fő Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 30/37 fő 10

14 Nyíregyháza minden önkormányzati fenntartású óvodája rendelkezik intézményi esélyegyenlőségi programmal, melyet rendszeresen felülvizsgálnak. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményekben két telephely (az intézmény székhelyintézményében található gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) kivétellel (Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti és Mandabokori telephely) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, az alábbi módon: kapcsolatot tart a gyermekjóléti, családvédelmi és gyermekvédelmi intézményekkel, közzéteszi azok elérhetőségeit, segítséget nyújt az adatlapok, kérelmek kitöltésében, nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről, részt vesz szülői értekezleteken, családlátogatáson, esetmegbeszélésen, munkatervet, éves beszámolót készít, amely szerves része az intézményvezetői éves munkatervnek és beszámolónak. A gyermekvédelmi felelősök, illetve az intézményvezetők - azokban az óvodákban ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya - külön figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az óvodáztatási támogatás feltételeiről. Igény esetén segítséget nyújtanak a szükséges nyomtatványok kitöltésében. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban december hónapban 236, június hónapban 264 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. A fejlesztésre szoruló gyermekek számára (városi szinten 93 fő) az óvodapedagógus, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki az iskolaérettségi szint elérése érdekében. A Nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának logopédus szakemberei valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI utazó logopédusai az óvodákban kialakított logopédiai szobákban végzik a kiszűrt gyermekek logopédiai fejlesztését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését, közösségi életbe történő bevonását, a beilleszkedést elősegítő, rehabilitációs célú 11

15 foglalkozások megvalósítását továbbra is megfelelő színvonalon látja el minden érintett intézmény. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma (44 gyermek) továbbra sem haladja meg az országos átlagot, területi koncentráció nem mutatható ki. Nyíregyháza óvodáiban minden típusú sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megfelelő színvonalon történik. A gyógypedagógiai fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI szakemberei biztosítják. Gyógypedagógiai fejlesztés az alábbi intézményekben valósult meg 2011/2012-ben: Eszterlánc Északi Óvoda: autista, látássérült, mozgássérült, hallássérült, beszédfogyatékos pszichomotoros zavarral, pervazív zavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (15 gyermek). Gyermekek Háza Déli Óvoda: autista, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (17 gyermek). Búzaszem Nyugati Óvoda: enyhe és középsúlyos értelmi, érzékszervi, ezek együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos és autista gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (10 gyermek). Tündérkert Keleti Óvoda: pervezív fejlődési zavarra rendelkező, hyperkinetikus zavarral, valamint beszédzavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (2 gyermek). A részlegesen szegregált óvodai csoportokban a szakemberek törekednek arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt töltsenek integrált óvodai nevelésben, amelyet közös programok szervezésével valósítanak meg. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok módszertani megújulása érdekében az intézmények az alábbi intézkedéseket tették: több intézmény rendelkezik szakvizsgázott fejlesztőpedagógussal (52 fő), akik saját csoportjukba, illetve az óvodában kiszűrt gyermekek tekintetében végzik tevékenységüket, a sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó óvodák egymás között szakmai napot tartanak, amelyen elméleti és gyakorlati tapasztalataik átadására van lehetőségük, 12

16 néhány intézmény csatlakozott a Nemzeti Tehetségfejlesztő Tanács által meghirdetett Tehetségpont hálózathoz (3 intézmény), amelynek keretében kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonását a felvállalt tevékenységekbe. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal mellyel egyidejűleg a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai telephelye a Görögkatolikus Egyház fenntartásába került. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a beiratkozás tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal. A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező köznevelési feladatellátásában. Az óvodák nyitva tartási ideje alkalmazkodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. Nyíregyháza Megyei Jogú Város a nyári zárás ideje alatt is gondoskodik az óvodás gyermekek ellátásáról. A városrészekben több kijelölt óvoda látja el a feladatot, amelyről a szülők minden év februárjában kapnak tájékoztatást. A kijelölt óvodák meghatározásakor figyelmet fordítanak arra, hogy olyan intézmény is legyen, amely szükség esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról is gondoskodik. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is támogatni kíván minden olyan kiemelt szakmai programot, amely javítja a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodáztatásának feltételeit. 13

17 Általános iskolák jellemzői: Az összevonásig az önkormányzat fenntartásában 14 általános iskola működött, 5 tagintézménnyel. A város egészére vonatkozó általános iskolai létszám azonban azt mutatta, hogy az intézményhálózatban 1612 üres férőhely volt. A 86/2011. (V.31) számú határozat alapján a 2011/2012-es tanévtől az általános iskolai oktatás tekintetében a körzetcsoportokhoz tartozó intézmények a székhelyintézmény irányítása alá kerülve tagintézményként működnek tovább. Az új struktúra biztosítja a tanulók (szülők) szabad iskolaválasztását, az esélyegyenlőség megtartását valamint növelését, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű tanulók gondozását, a korábbi programok, rendezvények megtartását, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztését ben Nyíregyháza településén 6 önkormányzati, 5 egyházi, 1 alapítványi fenntartású, 1 megyei fenntartású és 2 főiskolai gyakorló iskola közül választhattak a szülők és a gyerekek általános iskolát. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolai adatainak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján 2010/ /12 Általános iskolai intézmények száma 14 6 Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma

18 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) *az általános iskolai adatok között szerepelnek az Arany János Gimnázium 8 osztályos gimnáziumának, valamint a Krúdy Gyula Gimnázium 6 osztályos gimnáziumának általános iskolás korú tanulóira vonatkozó adatai. A 86/2011. (V.31.) közgyűlési határozattal beolvadással megszűnt a Benczúr Gyula Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola Koszorú úti tagintézménye megszűnt, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Nyírturai tagiskolája a Nyírturai Önkormányzat fenntartásában önálló intézményként működik tovább. Az intézményi összevonások eredményeként lett 6 önkormányzati fenntartású általános iskola, melyhez 10 tagintézmény tartozik. Az általános iskolai adatok alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén biztosítottak az iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatás feltételei. Az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma, így a város általános iskolái fogadni tudják a környező települések Nyíregyházán tanulni kívánó gyermekeit is. 2011/2012-ben a bejáró tanulók száma 507 fő volt. Nyíregyháza valamennyi önkormányzati fenntartású általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között különbségek vannak. Az elmúlt évben kijelölésre kerültek az önkormányzati fenntartású általános iskolákban azok az osztályok, ahol speciális képzések folynak és ezért városi beiskolázási feladatot látnak el. Városi beiskolázási feladatot ellátó emelt szintű oktatást végző iskolák: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézménye Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézménye Kodály Zoltán Általános Iskola emelt szintű ének-zenei osztálya 15

19 A 2011/2012-es tanévben az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák közül mindegyikbe járt hátrányos helyzetű tanuló. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása valamennyi általános iskolában biztosított. Az SNI tanulók aránya (2011. október 1.) a következő önkormányzati fenntartású intézményekben jelentős számú: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 15/208 fő (7,2%) Bem József Általános Iskola 17/654 fő (2,6)%) Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 42/352 fő (12%) Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 117 fő (100%) Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 11/382 fő (2,8%) Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye 14/498 fő (2,8%) Szegregált gyógypedagógiai oktatás a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben folyik, mivel ebben az iskolákban teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezést lehetővé teszi. A Köot. iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. A fenntartó ezen előírásoknak megfelelően februárban végezte el az általános iskolai körzethatárok felülvizsgálatát. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy 16

20 - a beiratkozás időpontjának, indítható osztályok számának tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal, - az oktatási koncepció kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók intézményeikre vonatkoztatott beiskolázási tervét. A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező közoktatási/köznevelési feladatellátásában. Az országos átlagot meghaladó mérték felett van a 2011/2012. tanév végén évfolyamismétlésre utasítottak aránya az alábbi általános iskolákban: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 3% Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 3,4% Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő intézményekben az alábbiak a kompetenciamérés eredményei 2011-ben: szövegértés matematika Általános Iskola 6. évf. 8. évf. 6. évf. 8. évf. Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szabó Lőrinc Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Zelk Zoltán Angol és Német KéttannyelvűTagintézmény Benczúr Gyula Általános Iskola

21 Bem József Általános Iskola Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagiskola Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény Kodály Zoltán Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény * Az intézmények az átszervezés utáni névvel szerepelnek a fenti táblázatban Módosított A nem önkormányzati fenntartásban lévő intézmények évi kompetenciamérési eredményei: Általános Iskola szövegértés matematika 6. évf. 8. évf. 6. évf. 8. évf. Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyak. Ált. Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bethlen Gábor Általános és Szakképző Iskola, Óvoda Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Jókai Mór Református Általános Iskola Szent Imre Gimnázium Általános Iskola és Kollégium Szent Miklós Görög Katolikus Általános Iskola

22 Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda Azokban az intézményekben, ahol az országos átlagot nem érik el a mérési eredmények az iskolákban a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében. A továbbtanulási eredmények vizsgálata során a következő megállapítások születtek: A szakiskolába minden általános iskolából a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni (196 fő). Az érettségit adó középiskolai képzésben résztvevők között a hátrányos helyzetű tanulók aránya 13,3%, míg a szakiskolai képzést választók között a hátrányos helyzetűek aránya 8,64%. Kiemelkedően magas a szakiskolában továbbtanulók száma a következő intézményekben (továbbtanulók száma/szakiskolában továbbtanulók száma/érettségit adó képzésben továbbtanulók száma): Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 31/11/20 fő Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 49/18/31 fő Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézménye 19/8/11 fő Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 15/15/0 fő Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 64/17/47 fő Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézménye 20/12/8 fő A hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való továbbtanulásának ösztönzése érdekében szükséges a továbbtanulásra való felkészítő programok továbbfejlesztése. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 25%-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A szülők valós igényeihez igazítva biztosított a városban a napközis (iskolaotthon, napközi, tanulószoba) ellátás. Ez elsősorban azokban az iskolákban fontos és indokolt, ahol nagyobb számban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. 19

23 A 2250 fő hátrányos helyzetű tanuló 72 %-a napközis ellátásban részesül. A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek kb. 25 % vesz részt. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 41 %-os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 51 fő vett részt, melynek 90,1%-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A Tanoda programban a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola valamint annak Kazinczy Ferenc Tagintézménye vett részt. Útravaló programban résztvevő intézmények: Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény Móra Ferenc Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény A város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a humánerőforrás tekintetében eltérés nem tapasztalható. Az intézményekben megfelelő a szakember, illetve a szakos ellátottság. Rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikerességét támogató jól képzett szakemberek is. Az alábbi általános iskolákban magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (2011. október 1-i adat): az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 208 tanulójából 98 fő hátrányos helyzetű (47,11%), ebből 45 fő (21,6%) halmozottan hátrányos helyzetű. Hangsúlyosak a személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint a családi életre nevelés. 20

24 az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 439 tanulójából 121 fő hátrányos helyzetű (27,5%), ebből 17 fő (3,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. A pedagógiai programjuk szerint kiemelt figyelmet fordítanak az egészséges életmódra nevelésre, a tehetséggondozásra, a környezettudatos magatartás kialakítására. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény 763 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (37,5%), ebből 22 fő (2,09%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézményének 104 tanulójából 51 fő hátrányos helyzetű (49,03%), ebből 5 fő (4,8%) halmozottan hátrányos helyzetű. Pedagógusai továbbképzéssel szerzik meg azokat a kompetenciákat, amelyekkel segíthetik a rossz szociokulturális háttérből érkező gyermekek felzárkóztatását, testilelki fejlődésük harmonikussá tételét. a Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény 352 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (47,44%), ebből 24 fő (6,81%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola tanuló- és szülőbarát intézmény. Fontosnak tartják az esélyegyenlőség biztosítását, a konfliktuskezelést, a reális pályaorientációt. a Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézmény 74 tanulójából 34 fő hátrányos helyzetű (45%), ebből 2 fő (5,88%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az egyéni fejlesztést, szocializációt fejlesztő pedagógus segíti. a Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény 406 tanulójából 162 fő hátrányos helyzetű (39,9%), ebből 23 fő (5,66%) halmozottan hátrányos helyzetű. Jellemző az intézményre a családias légkör, a gyermekközpontúság és az egyénre szabott felzárkóztatás, konfliktuskezelés. a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 117 tanulójából 64 fő hátrányos helyzetű (54,7%), ebből 26 fő (22,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézménybe járó valamennyi tanuló sajátos nevelési igényű oktatásban részesül. Ide a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján iskolázzák be a tanulókat. 21

25 a Móra Ferenc Általános Iskola 886 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (32%), ebből 53 fő (5,98%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az ÖKO iskolai programba való bekapcsolódással, emelt szintű oktatással támogatják iskolai életük sokszínűségét. a Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény 382 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (43,72%), ebből 39 fő (10,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek hátránykompenzációját. Kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, az egyéni felzárkóztatásra, valamint a továbbtanulásra. a Móricz Zsigmond Általános Iskola 616 tanulójából 189 fő hátrányos helyzetű (30,7%), ebből 51 fő (8,27%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben az egyénre szabott felzárkóztatás segíti a gyermekeket a tanulási akadályok leküzdésében. Fontos a személyiség- közösségfejlesztés, a tehetséggondozás, a tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása, a szociális hátrányok enyhítése. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 339 tanulójából 122 fő hátrányos helyzetű (36%), ebből 27 fő (7,96%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek felzárkóztatását, a hátránykompenzáció leküzdését. Fontos számukra a tehetséggondozás, az egyéni fejlesztés és a konfliktuskezelés. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 127 tanulójából 89 fő hátrányos helyzetű (70%), ebből 28 fő (22%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 498 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (57%), ebből 79 fő (15,86%) halmozottan hátrányos helyzetű. Kiemelt szerepe van a pedagógiai programban a tehetséggondozásnak (emelt szintű oktatás), valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának. Problémát jelent továbbá, hogy az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézményben a településen lévő lakóotthonok (Nyírszőlős) száma miatt magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. 22

26 Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású általános iskolai adatainak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján Bárczi Gusztáv Ált. Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Módosított tanulólétszám HH/HHH fő /40 Bethlen Gábor Általános Iskola /0 Jókai Mór Általános Iskola /1 Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium / /1 Szent Imre Általános Iskola /1 Szent Miklós Görög Katolikus Ált Iskola /13 Waldorf Általános Iskola 69 15/0 Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda /17 A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Nyíregyházán működő nem önkormányzati általános iskolák között kisebb arányban található hátrányos helyzetű/ halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ennek oka Nyíregyháza település szerkezete, illetve, hogy a nem önkormányzati fenntartású általános iskolák esetében többségük továbbra sem vesz számottevően részt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában. Az elmúlt években az intézmények színesedése : az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény a Móra Ferenc Általános Iskola csatlakozott a Tehetségpont hálózathoz, valamint az Ökoiskolai programhoz. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű iskolában a gyógytestnevelés, a balkezes tanulók oktatása, valamint a művészetoktatás jelent meg. az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁÓ Székhelyintézménye köznevelési típusú sportiskolai osztályt működtet, emelt óraszámú úszást, matematikát, informatikát oktat. Az iskola az utánpótlás-nevelés, -képzés bázisaként, módszertani központként működik. 23

27 az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézménye örökös Ökoiskola címet kapott, valamint alapfokú művészetoktatással színesedett. a Bem József Általános Iskola 2012 óta a Vöröskereszt bázisiskolájaként működik. a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény ökológiai foglalkozásokkal, alapfokú művészetoktatással színesítette a palettáját, valamint pedagógiai programjába bekerült az iskolarendszerű felnőttoktatás. a Móra Ferenc Általános Iskola országos viszonylatban is magas színvonalú környezeti nevelést és hagyományápolást folytat. a Móricz Zsigmond Általános Iskola a 2011/2012-s tanévtől felmenő rendszerben emelt szintű angol nyelv oktatását végzi. a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye emelt szintű oktatást folytat matematikából, angol- és német nyelvből. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nem tapasztalható. A közoktatási infrastruktúra-fejlesztési célok arányos mértékben tükrözik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásai között szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek megvalósítása elsődlegesen a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a hátrány hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megakadályozását és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák körzethatárainak felülvizsgálata. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-4. évfolyamokon. 24

28 Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Periféria Egyesülettel, a Humán Net Alapítvánnyal, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel való együttműködés további erősítése. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű gyermekekről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít szakvéleményt, illetve kijelöli azt az óvodát, iskolát, ahol a gyermek különleges gondozása történik. Az esélyegyenlőség érdekében az önkormányzat költségvetési rendeletében biztosítják a térítési díjkedvezményt, valamint a rászorulók esetében az ingyenes tankönyvellátást. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a körzetüknek megfelelő általános iskolában tanulnak, melyhez az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények komoly szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása abban az intézményben történik, amely rendelkezik a befogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel: a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolái a 2011/2012-es tanév I. félévében 561 tanulóra, a II. félévben 365 fő tanulóra kaptak integrációs támogatást. A 2011/2012-es tanévben integrációs támogatásban részesültek az alábbi intézmények: 25