Sejtanyagcsere, metabolikus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sejtanyagcsere, metabolikus"

Átírás

1 Sejtanyagcsere, metabolikus stresszválasz és s szabadgyökök Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

2 Az A alkoholizmus, fiziológi giás s sejtműködés mint probléma Feltételei: - ép sejtmorfológia, subcellularis szinten is - ép sejtfunkció - energetikai sufficiencia - szubsztrát táplálás - oxigén szöveti oxigenizáció A sejt fiziológiás működésének alapja az oxidatív foszforiláció A szervezetet ért külső behatás minden szinten megváltoztatja a fiziológiás sejtfunkció feltételeit.

3 A tápanyagok t bejutása a sejtbe (glukóz) - a glukóz kismolekulájú anyag ( C 6 H 12 O 6 ) - a transzmembrán transzport formái glukóz-transzporterek (Glut-1-4) - inzulin-dependens - inzulin-independens transzport (facilitált diffúzió) Mindkét forma a G-proteinhez (GTP-függő transzmembrán-fehérje) kötötten

4 Glukóz-transzporterek

5

6 Az aerob glikolízis lépései I. szakasz: glikolízis, cytosolban 2 ATP II. szakasz: III. szakasz: citromsav-ciklus, citrátkör, Krebs- Szentgyörgyi ciklus - cytosol, vacuolák 2 ATP terminális oxidáció - mitochondrium külső és belső felszíne I-II. szakasz mérlege: 4 ATP + 24 H + 6 CO 2 III. szakasz mérlege: 34 ATP + víz

7 A széndhidr ndhidrát-metabolizmus lépései

8 Glikolízis és s a pentóz-foszf foszfát ciklus ATP hexokinase ADP Glukóz G-6-P pentóz NADP + F-6-P foszfát ciklus ATP fruktokinase ADP F-1,6-diP dihydroxiaceton-p Gliceraldehid-3-P NAD + NADH 1,3-bifoszfát ADP ATP 3-PG 2-PG H2 O NADPH glutathion ADP PEP piruvát kináz CO 2 NADH NAD + ATP piruvát laktát

9 A citrátk tkör kapcsolódásai sai glukóz aminosavak zsírsavak (hexózok) glukóz aminosavak malát oxálacetát piruvát NADH acetil-coa citrát izocitrát zsírsavak fumarát CO 2 FADH 2 FAD szukcinát α-ketoglutarát aminosavak aminosavak szukcinil-coa CO 2 porfirin

10 A citrátk tkör gócpontjai Acetil-CoA: piruvát (aminosavak, glukóz) zsírsavak közös belépési pontja α-ketoglutarát: egyes aminosavak be- és kilépése Oxálecetsav: glukóz egyes, glukoplasztikus aminosavak belépése

11 Az aerob glikolízis lépései I. szakasz: glikolízis, cytosolban II. szakasz: citromsav-ciklus, citrátkör, Krebs- Szentgyörgyi ciklus - cytosol, vacuolák III. szakasz: terminális oxidáció - mitochondrium külső és belső felszíne I-II. szakasz mérlege: 4 ATP + 24 H + 6 CO 2 III. szakasz mérlege: 34 ATP + víz

12 Terminális oxidáci ció Lényege: - a H vízzé való oxidálása, O 2 segítségével - energiatermelés (oxidatív foszforiláció) Szükséges: -a NAD + - NADH rendszer (H-szállítás) -Fe 2+ -Fe 3+ rendszer (elektron-transzport) - egyéb coenzim-rendszer - citochrom-abc (elektron transzport) - oxigén Energiatermelés a terminális oxidációban: 34 ATP (és víz)

13

14

15 A fiziológiás anyagcsere - az energetikai szufficiencia - központi szabályozó folyamata az oxido-redukciós rendszer

16 A biokémiai reakciók k lényege l az oxidáci ció/redukció oxidált forma redukált forma NAD + +e -e NADH NADP + +e NADPH -e FAD + +e FADH -e

17 A citrátk tkör kapcsolódásai sai glukóz aminosavak zsírsavak (hexózok) glukóz aminosavak malát oxálacetát piruvát NADH acetil-coa citrát izocitrát zsírsavak fumarát CO 2 FADH 2 FAD szukcinát α-ketoglutarát aminosavak aminosavak szukcinil-coa CO 2 porfirin

18 Az oxido-redukci redukciós (redox)) rendszer feladata - a tápanyagok lebontása és a terminális oxidáció biztosítása - a fiziológiásan képződő szabad gyökök eliminálása (H 2 O 2, O 3+ ) - a posztagressziós szindróma által (citokinek) generált szabad gyökök eliminálása A központi reguláló rendszer a glutathion

19 Glutathion-képz pzés

20 A glutathion reguláló szerepe H 2 O 2-2GSH NADP + glutathion glutathion peroxidáz reduktáz 2H 2 O GSSG NADPH sejtdestrukció citrátkör

21 A zsírok metabolizmusa Zsírok felvétele - triglicerid - cholesterin - foszfolipidek formájában

22 Trigliceridek glicerin máj, glukóz zsírsavak FFA, energia

23 Zsírok, zsírsavak Zsírok formái, zsírsavak szerint LCT: C-atom MCT: C-atom SCT: 8-10 C-atom Transzmembrán transzport hosszú szénláncú zsírsav - carnitin, mint transzmembrán fehérje közepes, rövid C-lánc - carnitin nem szükséges

24 A zsírok energiatermelése 1. Glicerin: csak glukózon keresztül képződik energia 2. Zsírsav: bontás ß-oxidáción át 2 C-atomonként: 2 ATP 2 H terminális oxidációban 3 ATP (pl.: 16 C-atomos LCT zsírsavaiból: ß-oxidációban 16 ATP x3 48 ATP terminális oxidációban 24 ATP x3 72 ATP összesen: 120 ATP) Tehát: ß-oxidációban energia termelődik, CO 2 felszabadulás nincs, de telítődik a H-transzport-rendszer

25 Az aminosavak metabolizmusa Az aminosavak cukrok + NH 3! egyes aminosavakat egyes sejtek direkt energiaforrásként használnak glutamin - bélhámsejtek izom-májsejtek immunsejtek arginin - limfociták több aminosavból a máj glukózt képez (glukoplasztikus aminosavak - alanin) más részük fehérjék alapanyaga Az exogen fehérjék aminosavak sorsa: -építőanyag vagy energia

26 Posztagressziós s szindróma, stressz hatása a sejt energetikai folyamataira Tételezzük fel: - szöveti oxigenizáció rendben - sejtmorfológia ép a patofiziológiai folyamatok már energetikai inszufficienciát okoznak!

27 Az energetikai folyamatokat befolyásol soló tényezők 1. Katekolaminok (stresszreakció) 2. TNF-α csökkenti az inzulin receptor gén-expresszióját 3. Szabadgyökök - lefoglalják a redox-rendszert 4. Steroidok, GH, glukagon

28 A katekolaminok támadáspontja többes... A katekolaminok, mint biogén aminok - a sejtmembrán külső felszínéhez kötődnek - rövid életidejűek - vízoldékonyak a tömeghatás elve szerint megváltoztatják a membránreceptorok egyensúlyát fokozott energiatermelés fokozott intracellularis fehérje-destrukció - protein-tirozin-kináz - enzim aktiválás

29 Membránreceptorok és ligandok G-proteinhez kapcsolt receptorok Inzulin Peptidek, neurotranszmitterek Növekedési Prosztaglandinok faktorok Gyors ioncsatornák Neurotranszmitterek és aminosavak Sejtmembrán Protein tirozin kináz Másodlagos messengerek (pl. camp) Proteinkinázok Ionok Ca + -és Na +- flux Fehérjelebontás Energiatermelés

30 A membrán n hatások eredője tehát Nincs redox kapacitás a G-protein működéséhez extracellularis hyperglycaemia intracellularis hypoglycaemia (szubsztrát-hiány) - inzulin rezisztencia = antiinzularis hormonstátusz az extracellularis hyperglycemia ellenére a sejtek éheznek

31 A sejtanyagcsere változv ltozása - nevezéktan Ma úgy gondoljuk, hogy a külső behatások biokémiai lényege a sejt oxido-redukciós folyamatainak zavara oxidatív stressz metabolikus stressz metabolic injury posztagressziós anyagcsereválasz lényege: katabolizmus, hypermetabolizmus

32 A hyperglycaemia A posztagressziós állapot első metabolikus jele a hyperglikémia. Oka nemcsak a membrán-hatás, hanem csökken a GLUT-4 gén-expressziója is. Kóros és káros - hyperosmolaritás - csökken a membrán fluiditása - a sejt hyperpolarizált (Ca-flux) - osmoticus transzport - folyadék-elektrolit imbalance A sejtmembrán morfológiai és működésbeli változása pl. a PMN leukocyták funkciója gátolt

33 A sejt energiaforrása glukóz-hi hiány esetén 1. Intracellularis proteolysis aminosavak - intracellularisan közvetlen energiaforrás (glutamin) -megnő a szérum aminosav-szint (glutamin) - a májban a glukoplasztikus aminosavakból glukóz képződik

34 A sejt energiaforrása glukóz-hi hiány esetén 2. Zsírsavak - az intracellularis zsírsav készlet kevés - a zsír mobilizálása a zsírsejtekből órát vesz igénybe - az intracellularis hasznosodás nem teljes telítődik a redox-rendszer -a H + -ion acidifikálja a citoplazmát - ha nincs terminális oxidáció, leáll a rendszer

35 Mi a teendő? 1. Glukóz - a katekolaminaemiát csökkenteni (pl.: fájdalomcsillapítás) - a SIRS többi tünetét is csökkenteni - inzulin, vagy inzulin + glukóz Van der Berghe - intenzifikált i.v. inzulin bevitel ( 71 E/nap) - a szérum glukóz 6 mmol/l körüli legyen - csökken az infekciók száma - javul a túlélés - a kórképenkénti mortalitás 3-4 %-al csökken ((Intensive Insulin Therapy in Critically III patients NEJM (2001) 345: ))

36 Mi a teendő? 2. Aminosav - adjunk - tudomásul kell venni, hogy a sejtek aminosavat energiaforrásként használnak - a glutamin jó energiaforrás, és a glutation működéséhez is szükséges 3. Zsír - adjunk - nem kontraindikált, de a sejtek csak a szabad zsírsavat hasznosítják (máj?)

37 Amennyiben nem megy a dolog... a sejtmembrán károsodik a lipoprotein-lipid váz töredezik az arachidonsav metabolizmus végtermékei (PG-k, TxA 2 ) további károsodásokat okoznak IC nátrium és kálcium akkumuláció, sejtduzzadás a citosol rigiddé válik, a vízváz összeomlik MMD (mitochondrium membran disease) sejtnecrosis

38 a legújabb gondolat Bár leáll a légzési lánc, a sejt alvó/hibernált állapotba kerül A következő időszak kérdése lesz: - lehet-e befolyásolni az anyagcserét exogén hormon szubsztitúcióval? (Singer, Lancet 2005.)

39 Az oxidatív v stressz A redox rendszer nem tudja a fiziológiás vagy excesszív mennyiségű szabad gyököt eliminálni - reaktív oxigén species (ROS) (fiz. 2%) - reaktív nitrogen (RNS) - reaktív vas (RIS) (egészségesben ritka)

40 A szabad gyökök Fiziológiásan is nagy tömegben képződnek, az oxigén metabolizmusa, ill. az anyagcsere során Mire kell nekünk az oxigén? - a proton eliminálására - a hidrogén anyagcseréje proton és elektron formájában zajlik - a mitoch-ba a H protonja és elektronja külön-külön lép be - a protonok direkt úton, protonpumpa segítségével - az elektronokat előbb a flavonoidok, majd az ubiquinon, citochrom, és a Fe 2+ -Fe 3+ rendszer transzportálja az energia az elektron-transzport során képződik - 34 ATP (és víz) a H + felesleges, azt eliminálni kell - ha nem megy, a H + cc. nő, ph csökken acidosis

41

42

43 ROS - igen reaktív OH O 2 - a legveszélyesebb - direkte oxidálja a zsírokat, a fehérjéket, a DNS-t - fagocitáló sejtek membránjában megtalálható (így persze a baktériumokra is a leghatékonyabb) - superoxid anion - gyenge oxidáns, de NO - al peroxinitit keletkezik - (membrán lipid-peroxidációja) H 2 O 2 - gyenge, de ha fémion van a közelben, OH - képződik

44 RNS - reaktiv nitrogen species N 2 O, NO, NO 2 NO: nitrogen-oxid-synthetase (NOS) segítségével cnos - constitutive inos - induceble képződés argininből rövid életű, nem erős oxidáns

45 A szabad gyökök Elhelyezkedés: i.c. és e.c. Ne feledjük: - a szabad gyökök nem feltétlenül kártékonyak! szabályozó szerep NO fiziológiás sejtpusztulás külső hatások elhárítása bakterial - killing - és hát persze az öregedésben is szerepük van

46 Hypoxia és hyperoxia A hypoxiáról többet/sokat tudunk, a hyperoxiáról keveset Hypoxiában nincs H + -elimináció! (acidosis) A sejt hypoxia okai: 1. a szöveti oxigénellátás zavara (hypoxaemiás hypoxia) 2. a sejtek oxigénfelvevő képessége zavart (cytopathiás hypoxia) 3. Oxigén van, felhasználás nincs dysoxia (MMD) Minden esetben sejtduzzadás, oxidatív stressz, sejtnecrosis

47 Hypoxia és hyperoxia Ischaemia/reperfúzió: - hypoxiát követő reperfúzió - legalább annyira veszélyes OXIDATÍV STRESSZ

48 Hyperoxia Az oxigénr nről l keveset tudunk bár r tudjuk, hogy aktív-,, sőt s agresszív v elem (3 szabad töltt ltése van, állandóan elektront akar felvenni ) - a szabad gyökök k képzk pződése fokozott oxidatív v stressz Barth,, CCM, 2008: meddig jój az oxigén, és s mikortól l káros? k - intenzíves betegeken ma már m r ritka a szöveti hypoxia 100% oxigén n folyamatosan rontja a túléléstt levegő folyamatosan - jobb a túlélést 100% oxigén n 3 napig, majd levegő legjobb túlélést (50% felett már m rossz a tüdőnek) t

49 Excesszív ROS terhelés s okai tehát posztagressziós állapotban - ischaemia/reperfusio - aktivált immunsejtek által termelt ROS (PMN-leukocyták, macrophagok) - lélegeztetés - magas FiO2 fokozza - önmagában is ciklikus sejtnyújtás (növekszik a mitochondrium - stressz) - vas-mobilizáció (kritikusan súlyos állapotban mindig!)

50 Intracellularis történések Az egyik legfontosabb kutatási irány: az i.c. redox státusz változásainak hatása a gén - expresszióra a ROS aktivál egyes transcriptios faktorokat -NF-κB, AP-1 (activated protein-1 transcriptios faktor) NF- κb az endotel-sejtekben gyulladásos reakcióra aktiválódó gyorsválasz transcriptor végeredmény: endothel-dysfunctio (ICM:2007:33: )

51 Egyéb, oxidatív v stresszt generáló tényezők kritikusan súlyos s állapotban - hyperglycaemia a glukóz toxikus molekula! - csökkenti az enzimatikus antioxidánsokat - generálja a ROS-szintézist - csökken a non-enzimatikus antioxidánsok szintje, és hetekig alacsony marad, még a stressz után is!! - C, E vitamin, glutathion

52 Antioxidánsok nsok Felosztás, az ismert teljesség igénye nélkül: - i.c., membrán, e.c. - konstitucionális, indukálható - emzimatikus és nem-enzimatikus - primer és szekunder Sőt - el kell különíteni a pro-oxidánsokat az antioxidánsoktól!

53 Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén - a sejtben? 1. Bekapcsolnak az enzimatikus antioxidánsok - citochrom oxydase-ok - szuperoxid-dizmutázok (SOD - metallo-proteinek) nagytömegű, fontos, minden aerob szövetben Cu-Zn - SOD Mn - SOD a citoplazmában O 2 *+ O 2 *+ H + H 2 O 2 + O 2 a mitochondriumban A legjobb enzim, mely véd az oxidatív stressztől, és melynek működéséhez a C és E vitamin kell

54 A glutathion reguláló szerepe H 2 O 2-2GSH NADP + glutathion glutathion peroxidáz reduktáz 2H 2 O GSSG NADPH sejtdestrukció citrátkör

55 Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén - a sejtben? - katalázok máj, vese, vér alakos elemeiben nagytömegben 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 - peroxidázok 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 vvt, thr, PMN-leukocyta peroxidase többféle van, fontos a glutation-peroxidáz! Selenium!

56 Mi törtt rténik oxidatív v stressz esetén 2. Bekapcsolnak a nem-enzimatikus antioxidánsok - albumin, bilirubin -A-vitamin - ubikinon, uratok

57 Szabad gyökök és klinikum ami nagyon valószínű: - az ischaemiás prekondicionálás lényege, hogy antioxidánst állít elő a sejt Szepszisben - alacsony az E-vitamin, a szelén-szint, a lipidperoxidáció fokozott jeleivel - szeptikus sokkban a glutathion szint gyorsan csökken, ill. alacsony a GSH-szint (Huet et al CCM 2007) - a glutathion szintjét a glutamin határozza meg (Flaering ICM: 2005: 31:1072) - a glutathion-szintézishez selenium és glutamin fontos

58 Antioxidánsok nsok adjuk vagy ne adjuk? Annak ellenére, hogy elhunytakban az antioxidánsok szintje alacsony, nincs egyértelmű válasz a glutamin morbiditást/mortalitást csökkentő hatásában több mint valószínű, hogy szerepet játszik a glutathionképzés elősegítése az albumin bár fontos antioxidáns - ilyen irányú szerepe szepszisben vitatott és nem bizonyított a selenium adására növekszik az evidencia SIC study (Angstwurm et al.) - a 28 napos mortalitás 10,3%-al csökken, ns. (CCM, :755-9) - egy jelenleg folyó multicentrikus vizsgálat 2010-ben fog lezárulni, az interim analízis biztató

59 Antioxidánsok nsok adjuk vagy ne adjuk? vitaminok : egyelőre nincs evidencia arra, hogy i.c. is hatnak (Motoyama CCM 2003: 31: ) (Laplace ICM 2005: 31: ) - valószínűleg a multimodalis megközelítés fog beválni keverékek alkalmazásával javul a mortalitás, ns. ( Heyland, jan. ) szabadgyök-csapdák - C-vitamin, mannisol - klinikai javulást nem hoztak, feltehetően csak EC hatnak.

60 Mit tehetünk az oxidatív v stressz, a katabolizmus csökkent kkentése érdekében? 1. Az alapfolyamat, katekolaminaemia mérséklése - szedáció - fájdalomcsillapítás -műtét - sokktalanítás stb. 2. Szöveti oxigenizáció biztosítása - volumen - keringés - oxigén 3. Szubsztrát biztosítása inzulin-normoglycaemia

jobb a sejtszintű acs!!

jobb a sejtszintű acs!! Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás

Részletesebben

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT

Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT Táplálási végpontok: még mindig csak hiedelmek? Dr. Molnár Csilla DE-OEC AITT Malnutríciós ördögi kör szepszisben Súlyos szövıdmények pl.pneumonia Csökkent táplálkozás és energiafelvétel Tovább csökkenı

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

Szöveti oxigenizáció mérésének újabb módszerei

Szöveti oxigenizáció mérésének újabb módszerei Szöveti oxigenizáció mérésének újabb módszerei Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Szöveti oxigenizáció - miért? A fiziológiás

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,

Részletesebben

A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE

A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE A mikrobaszaporodás alapösszefüggései BIM SB 2001 TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA dx ds i = x S = dx dt ds dt µ = µ x S µ = Q x S Y x/s vagy = -Y i i Fermentációs tápoldatok MIKOOGANIZMUSOK

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus. 2015. július Sporttáplálkozás Étrend-kiegészítők Készítette: Honti Péter dietetikus 2015. július Étrend-kiegészítők Élelmiszerek, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, és koncentrált formában tartalmaznak

Részletesebben

Anyag és energiaforgalom

Anyag és energiaforgalom Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

Vércukorszint szabályozás

Vércukorszint szabályozás Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása

A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása A gázcsere alapjai, a légzési gázok szállítása Alapfogalmak szárazföldi gerincesek: a hatékony gázcseréhez a környezet és a sejtek közötti egyszerű diffúzió nem elég - légutak kialakítása (melegítés, párásítás,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

A koenzim Q10 fél évszázados története

A koenzim Q10 fél évszázados története A koenzim Q10 fél évszázados története A koenzim Q10 a sejtek optimális működéséhez nélkülözhetetle A koenzim Q10 (KoQ10) vitaminszerű vegyület. Az ubikinonok k 1 / 8 A Nobel-díjas Dr. Peter Mitchell Kémiailag

Részletesebben

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro PhD tézis Tucsek Zsuzsanna Ph. D. Programvezető: Prof. Dr. Sümegi Balázs, D. Sc. Témavezető: Dr. Veres Balázs,

Részletesebben

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív

Részletesebben

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe Ásványi anyag Kalcium Legnagyobb mennyiségben ez az ásványi anyag van jelen a szervezetben Kb. egy átlagos felnőttben 1 kg kalcium

Részletesebben

A sepsis pathophysiologiája. Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT

A sepsis pathophysiologiája. Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT A sepsis pathophysiologiája Dr. Fülesdi Béla DEOEC AITT SIRS és sepsis SIRS ha az alábbi tünetek közül 2 fennáll: Láz vagy hypothermia: a maghőmérséklet 38 C, vagy 36 C Tachypnoe: a légzésszám 20/ perc,

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető

Részletesebben

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Szénhidrát anyagcsere. Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere Kőszegi Tamás, Lakatos Ágnes PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Szénhidrát anyagcsere sommásan Izomszövet Zsírszövet Máj Homeosztázis Hormon Hatás Szerv Inzulin Glukagon Sejtek glükóz

Részletesebben

Energia források a vázizomban

Energia források a vázizomban Energia források a vázizomban útvonal sebesség mennyiség ATP/glükóz 1. direkt foszforiláció igen gyors igen limitált - 2. glikolízis gyors limitált 2-3 3. oxidatív foszforiláció lassú nem limitált 36 Izomtípusok

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

glutamát felszabadulás gluthation mennyisége

glutamát felszabadulás gluthation mennyisége A kutatómunka lényegében a szerződésben vállaltaknak megfelelő ütemben és eredményességgel folyt, annak ellenére, hogy a résztvevők személye az évek során változott. Kollár Anna a Ph.D tanulmányait feladva

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.

4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04. Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5) Dr. Attila Nagy 2016 Kalcium és foszfátháztartás (Tanulási támpont: 63) A szabályozásban a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy

Részletesebben

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben

Részletesebben

Tudományos információk a klinikai táplálás tárgykörébõl

Tudományos információk a klinikai táplálás tárgykörébõl Tudományos információk a klinikai táplálás tárgykörébõl Fresenius Kabi INFO X./35. 2008. Tisztelt Kollégák! Az egészségügy turbulenciái, az egyre átláthatatlanabb szakirodalom, az idõhiány rákényszerít

Részletesebben

Stroke-ot követő akut szak emelt fehérje igénye. Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest

Stroke-ot követő akut szak emelt fehérje igénye. Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Stroke-ot követő akut szak emelt fehérje igénye Dr. Csomós Ákos egyetemi docens Semmelweis Egyetem, AITK, Budapest Feed Or Ordinary Diet (FOOD): multicentrikus prospektív megfigyelő vizsgálat, 3012 beteg

Részletesebben

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI PH.D. ÉRTEKEZÉS AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI RENDSZER VIZSGÁLATA NEHÉZFÉM KEZELÉST KÖVETŐEN PONTYBAN ÉS STREPTOZOTOCIN-INDUKÁLTA DIABÉTESZES PATKÁNY MODELLBEN JANCSÓ ZSANETT TÉMAVEZETŐ:

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika

Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika Programvezető: Prof. Dr. Fehér János Témavezető: Dr. Prónai László Ph.D. Dr.

Részletesebben

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)

Részletesebben

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása Dr. Domoki Ferenc Klasszikus agyi metabolizmus Glükóz központi (egyedüli) szerepet játszik a neuronok anyagcseréjében Aerob oxidáció agyi

Részletesebben

Szénhidrátanyagcsere. net

Szénhidrátanyagcsere. net Szénhidrátanyagcsere net Glukogén prekurzorok belépése a glukoneogenezisbe glikogén glukóz-1p glukóz-6p G6P-áz glukóz F1,6bP-áz fruktóz-1,6biszp fruktóz-6p glicerinaldehid-3p + dioh-aceton-p 1,3-biszfoszfo-glicerát

Részletesebben

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök.

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök. BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A citokróm P450 szerepe az oxidatív stresszben Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök. A sejtekben és szövetekben végbemenő

Részletesebben

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt TERMELÉSÉLETTAN Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Sav-bázis háztartás. Debrecen, 2006.12.06. Ökrös Ilona. B-A-Z Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc

Sav-bázis háztartás. Debrecen, 2006.12.06. Ökrös Ilona. B-A-Z Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Sav-bázis háztartás Ökrös Ilona B-A-Z Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Debrecen, 2006.12.06. Sav-bázis háztartás Jelentősége: - a sejtszintű folyamatok egyik alapfeltétele - az enzimek

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus

Részletesebben

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem

Gyulladásos folyamatok szabályoz polifenolokkal. Pécsi Tudományegyetem Gyulladásos folyamatok szabályoz lyozása vörösbor polifenolokkal Prof. Dr. Sümegi S Balázs Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és s Orvosi Kémiai K Intézet A legismertebb növényi

Részletesebben

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) Dr. Attila Nagy 2018 Tubularis működések (Tanulási támpontok: 54-57) 1 A transzport irányai Tubuláris transzportok

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Témavezető neve: Dr. Csala Miklós A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Háttér A glutation (GSH) és a glutation diszulfid

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben