Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés

Átírás

1 Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben Pályázó: Komplex helyzetelemzési szaktanácsadó: Liptákné Czakó Ildikó

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A feladat-ellátási hely társadalmi - gazdasági környezetének bemutatása Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep a közszolgálatok elérhetősége szempontjából Szociokulturális háttér Az intézmény bemutatása Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok info-kommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés Az intézmény hardver és szoftver feltételei Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége Az informatika alkalmazása a tanítási órákon Az informatika alkalmazása egyéb területeken Az intézményi szolgáltatások eredményessége Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében Középiskolák esetén vizsgaeredmények Eredményesség a pedagógiai módszerek alkalmazásában A település életében játszott szerep Problémák, szükségletek bemutatása Az intézmény szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az intézmény fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet)

3 6. Szakmai fejlesztési javaslat A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere Javaslat az intézmény fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez A javasolt fejlesztés várható hatásai A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a kompetencia-alapú oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését? A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához? A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését? A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez? Komplex szaktanácsadó egyetértő nyilatkozata

4 1. A feladat-ellátási hely társadalmi - gazdasági környezetének bemutatása 1.1 Az intézmény működési és gazdasági területének társadalmi helyzete Tarcal gazdasági adottságai Tarcal természeti erőforrásait illetően hidrogeológiai és geológiai adottságainál fogva meglehetősen behatárolt. Gyógy- és termálvizei, valamint klasszikus értelemben vett ásványkincsei az eddigi kutatások alapján nincsenek. Az egyetlen kitermelésre alkalmas anyag, mely a községhez tartozó hegy felszíne alatt fellelhető, a hegy tömegének egy részét alkotó piroxén-andezit-dacit elnevezésű kőzet, melynek kitermelhető mennyisége a gazdaságos termelés és a természetvédelmi megkötések miatt korlátozott. A község területén található, mintegy 47 hektárnyi erdő elsősorban tájesztétikai szempontból jelentős. Az iparszerű fakitermelésre nem alkalmasak ezek az erdők. A település természeti erőforrásainak túlnyomó részét azok a földrajzi-, domborzati-, éghajlati- és talajadottságok adják, melyek lehetővé tették a virágzó szőlő- és más agrokultúrák létrejöttét. A hegyen kialakult kies völgyek által határolt lösz borította lankás dombok talaja nyirokszerű anyagokon képződött, agyagos vályognak tekinthető, közepes termőképességű, a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas barnaföld, illetve az erózió romboló hatása következtében sok helyen maga a nyers lösz. A síkságon, illetve az árterületeken csekély humusztartalmú meszet sem tartalmazó, alacsony kapilláris és vízemelési értékű üledék található. Elsősorban gyepként (rét-legelő) hasznosítható, jobb híján azonban szántó művelésre is alkalmas réti talajok ezek. A befektetési lehetőségekről Önkormányzat befektetési ajánlatai között elsősorban a szőlészeti, borászati és idegenforgalmi beruházások szerepelnek, melyekhez kül- és belterületi földterületekkel, házas ingatlanokkal, pincékkel tud hozzájárulni, illetve az így létrejött vállalkozásokat adókedvezménnyel segíti. Aktuális befektetési lehetőségek Tavas kőbánya Terület: Üdülés, idegen forgalom Helyszín: Tavas kőbánya. 1.2 Demográfiai mutatók alakulása a településen és az intézményben A lakónépesség 22% fiatalkorú. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a településen működő oktatási-nevelési intézményeknek van létjogosultsága és még hosszú távon képes a település életében aktívan részt venni

5 1. táblázat: Demográfiai mutatók Lakónépesség száma 3180 Állandó népesség száma 3134 Állandó népességből a 0-5 évesek száma 167 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 349 Állandó népességből a évesek száma 198 Állandó népességszám változása (- / +) Kistérségi, mikrotérségi, települési közoktatási hálózatban betöltött szerep a közszolgálatok elérhetősége szempontjából 2. táblázat: Szociális helyzet a településen Közszolgáltatások Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Helyben Más településen, éspedig... (km) Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás x X 8 A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X X Korai fejlesztés és gondozás X X Fejlesztő felkészítés X X Nevelési tanácsadás Tokaj 6 km X Logopédiai ellátás x X 4 Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás x Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás x GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Bölcsőde X X Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona x GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X X X X - 4 -

6 Helyben megoldott: - Bölcsődei ellátás - óvodai nevelés Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 - alapfokú oktatás-1-8. évfolyam - továbbtanulás, pályaválasztás - gyermekjóléti szolgálat - napközi - Korai fejlesztés és gondozás - Fejlesztő felkészítés - Gyógypedagógiai tanácsadás Az alapfokú művészetoktatást helyben, de más településről kijáró szakemberek biztosítják. A logopédia ellátást a Tokaji kistérségi szakszolgálat látja el. A szolgáltatást az óvodában kiegészítik a beszédfejlesztő óvodapedagógus által tartott kiscsoportos foglakozások. Ugyanez a munkamegosztás érvényes a fejlesztő felkészítés területén. Kistérségi feladatellátás keretében megoldott: - Nevelési tanácsadás - Gyógytestnevelés Ellátatlan a következő szolgáltatás: - Családi napközi - Házi gyermekfelügyelet - Családok átmeneti otthona

7 3. táblázat: A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma Összesen: HH / HHH Sajátos nevelési igényű A településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma Óvodába jár helyben /43 1 ebből ebből más településre eljáró Feladatellátási helyen 98 74/43 1 Alsó tagozatos (1-4.) helyben /54 6 más településre eljáró 8 ebből Feladatellátási helyen Felső tagozatos (5-8.) helyben /62 24 más településre eljáró 9 Feladatellátási helyen Középiskolás (9-13.) helyben más településre eljáró ebből ebből Feladatellátási helyen A településen élő gyermekek és tanköteles korú tanulók közül csak nagyon kis arányban járnak el más település óvodájába és iskolájába a gyermekek, tanulók. Ez azt támasztja alá, hogy a szülők megbíznak az intézményekben, az ott dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségében, tudásában. 1.4 Szociokulturális háttér 4. táblázat: Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 389 Ebből tartósan munkanélküli 211 Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt? 220 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 258 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

8 A településen a munkanélküliségi ráta folyamatosan 15 % fölött van (KSH: %, %!). Az állandó népesség 6%-a tartósan munkanélküli. Hasonló arányokat mutat a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya is. A településen minden tizedik ember részesül valamilyen szociális ellátásban. 2. Az intézmény bemutatása 2.1 Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei 5. táblázat: Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Feladatellátási hely neve Klapka György Általános Iskola Feladatellátási hely címe Tarcal, Árpád u. 1. Intézmény neve Klapka György Általános Iskola Intézmény címe Tarcal, Árpád u. 1. Fenntartó megnevezése Tarcal Község Önkormányzata Működés kezdete (év) 1948 A pályázatba vont további feladat-ellátási Kikelet Óvoda Tarcal helyek neve Feladatellátási hely neve Kikelet Óvoda Feladatellátási hely címe 3915 Tarcal Árpád út 8. Intézmény neve Kikelet Óvoda Tarcal Intézmény címe 3915 Tarcal Árpád út 8. Fenntartó megnevezése Tarcal Község Önkormányzata Működés kezdete (év) 1897 (óvoda alapítási éve) A pályázatba vont további feladat-ellátási helyek neve 6. táblázat: A feladatellátási helyen ellátott közoktatási feladatok Ellátott közoktatási Ellátott gyerekek száma Férőhelyek száma feladatok* Óvoda Óvodai gyógypedagógiai nevelés Integráltan: 1 Szegregáltan: Általános iskola Általános iskola Gyógypedagógiai oktatás Integráltan: 5 Szegregáltan: 13 Napközi Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola - 7 -

9 7. táblázat: Gyereklétszám változása a feladatellátási helyen Ellátott közoktatási feladatok* Ellátott gyerekek/tanulók száma 2005/ / /2008 tanév tanév tanév Óvoda /2009 tanév Óvodai gyógypedagógiai nevelés I**: 2 Sz***: I: 2 Sz: I: 1 Sz: I: 1 Sz: Általános iskola Általános iskola Gyógypedagógiai oktatás I: 0 Sz: 25 I: 0 Sz: 24 I: 3 Sz: 18 I: 5 Sz: 13 Napközi Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Az adatokból látszik - ami országos tendencia -, hogy egyenletesen csökken az ellátandó gyermekek, tanulók létszáma. Az Iskola rendelkezik szegregált osztállyal, ahová a tanulók a TKVSZRB szakértői véleménye alapján kerülnek be. Az Óvodában a gyógypedagógiai nevelés a 2005/2006-os tanévtől kezdve integrált formában folyik. 8. táblázat: A tanulói összetétel változása a feladatellátási helyen Klapka György Általános iskola Tanév Összlétszám Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 2005/ / / /

10 Kikelet Óvoda Komplex intézményi és IKT helyzetelemzés - TÁMOP 3.1.4/08/2 Tanév Összlétszám Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek 2005/ / / / Évek óta 40% felett van a hh tanulók aránya az intézményben. A hhh tanulók aránya az elmúlt 4 tanév alatt emelkedett 40 % fölé. A folyamat hátterében részben a rossz szociális helyzetben lévő roma lakosság körében tapasztalható népességszám növekedés áll. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a településen élők megélhetése régen és most is alacsony képzettségi szintet igénylő mezőgazdasági munkákhoz kötődött. 9. táblázat: Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként Klapka György Általános Iskola Évfolyam Gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám az csoport évfolyamon foka Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Általános tanterv Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / Összese HH / Összes SNI SNI HH / HHH HHH n HHH en Eltérő

11 Évfolyam és/vagy óvodai csoport foka Kikelet Óvoda Gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) Általános tanterv Összesen HH / HHH SNI Összesen kiscsoport középső nagy Emelt szintű oktatás* és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás HH / HHH SNI Gyógypedagógiai csoport, tagozat Összesen HH / HHH 2.2 Infrastrukturális háttér: eszköz; ingatlan, és a humán erőforrás 10. táblázat: Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Klapka György Általános iskola Az eszközt / létesítményt használó Eszköz/létesítmény darab építés/ felújítás/ beszerzés éve gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni 2 fejlesztő szoba nyelvi labor számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáféréssel interaktív tábla* 0 tornaterem tornaszoba öltöző étkező vagy ebédlő 0 vízöblítéses wc szükségtanterem/csoportszoba 0 tanári szoba Az iskola viszonylag jól felszerelt intézmény, ami a fenti adatokból is látszik

12 Kikelet Óvoda Az eszközt / létesítményt használó Eszköz/létesítmény darab építés/ felújítás/ beszerzés éve gyermekek, tanulók száma HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma logopédiai foglalkoztató, egyéni 1 fejlesztő szoba nyelvi labor számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből 0 internet hozzáféréssel interaktív tábla* 0 tornaterem 0 tornaszoba 0 öltöző 1 étkező vagy ebédlő 0 vízöblítéses wc szükségtanterem/csoportszoba tanári szoba Az Óvoda eszközparkja felemás képet mutat. A gyermekeket egyrészt 2007.ben akadálymentesített helyiségek szolgálják. Ugyanakkor szükség lenne az óvoda bővítésére is. A nevelési munkát és az adminisztrációt szolgáló géppark, pedig 2 éven belül teljesen elavul. 11. táblázat: Humán-erőforrás az intézményben Klapka György Általános iskola Tantestület létszáma 25 Nem megfelelő képesítéssel oktatók/nevelők 4 száma Ebből akinek a képesítés megszerzése 2 folyamatban van Kikelet Óvoda

13 Tantestület létszáma 11 Nem megfelelő képesítéssel - oktatók/nevelők száma Ebből akinek a képesítés megszerzése - folyamatban van A humánerőforrás fejlesztése az Iskolában folyamatban van, ennek iránya pedig a nem megfelelő képesítéssel rendelkezők számának nullára történő csökkentése. Az Óvodában minden óvodapedagógus megfelelő képesítéssel rendelkezik. Itt a fejlesztés az IPR szerinti és a kompetencia alapú nevelés feltételeinek biztosításra irányul. 12. táblázat: Humán-erőforrás hiánya az intézményben Klapka György Általános Iskola Nem megfelelő képesítéssel oktatott összes HH / HHH SNI tantárgyak évfolyamok tanuló tanulók tanulók Rajz Angol 1-2., Történelem informatika Szükséges a fenti területeken a szakos ellátottság megoldása részben új képzéseken keresztül, részben megfelelő szakos pedagógus felvételével. 2.3 Az intézmény pedagógusainak módszertani képzettsége 13. táblázat: Pedagógusok módszertani képzettsége az intézményben Klapka György Általános Iskola Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Képzések ideje (év) Résztvevő főállású pedagógusok Résztvevő pedagógusok által tanított tantárgyak Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoport ok Kooperatív tanulás Minden 17 csoport Nem szakrendszerű oktatás Nem szakrendsz 5. a, 5. b Fejlesztő pedagógia Alsó tagozat 1. a, 2. a A pedagógusok nyitottak az új információkra és szívesen kapcsolódnak be pedagógus képzésekbe is

14 Kikelet Óvoda Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Képzések ideje (év) Résztvevő főállású pedagógusok Résztvevő pedagógusok által tanított tantárgyak óvodapedagógus Kompetencia alapú nevelés- oktatatás az óvodában Ének Zenei nevelés lehetőségei az 2008 óvodapedagógus óvodában 1 Vizuális óvodai nevelés lehetőségei óvodapedagógus Beszédfejlesztő szakvizsga óvodapedagógus Mozgásjavító torna óvodapedagógus Fejlesztőpedagógus szakvizsga óvodapedagógus Gyógypedagógiai ismeretek óvodapedagógus Drámapedagógia óvodapedagógus Résztvevő pedagógusok által tanított tanulócsoportok Az óvodapedagógusok nyitottak az új információkra és szívesen kapcsolódnak be pedagógus továbbképzésekbe is. 14. táblázat: Pedagógiai munkát segítő szakemberek rendelkezésre állása az intézményben Klapka György Általános iskola Szakemberek száma Heti órakeret Ellátott tanulók száma Ellátásban érintett évfolyamok gyógypedagógus logopédus fejlesztőpedagógus iskolapszichológus gyermekvédelmi felelős roma pedagógiai asszisztens/dajka egyéb Az Iskola rendelkezik fejlesztő pedagógussal és főállású gyógypedagógussal is. A pedagógusok munkáját gyermekvédelmi felelős is segíti. Kikelet Óvoda Szakemberek száma Heti órakeret Ellátott tanulók száma gyógypedagógus mind logopédus mind Ellátásban érintett évfolyamok

15 fejlesztőpedagógus mind iskolapszichológus 0 gyermekvédelmi mind felelős roma pedagógiai 0 asszisztens/dajka egyéb Az Óvoda rendelkezik főállású gyógy-, illetve fejlesztő pedagógussal Emellett az óvodapedagógusok körében többen is rendelkeznek a kiscsoportos kommunikációs és értelmi fejlesztést, felzárkóztatást segítő képzettséggel és napi szintű gyakorlattal. A pedagógusok munkáját gyermekvédelmi felelős is segíti. A gyógypedagógiai és logopédiai ellátás részben a kistérségi feladatellátás keretében történik. 2.4 Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott fejlesztések, programok, eredmények összegzése 15. táblázat: Az intézményben az elmúlt 3 évben lezajlott pedagógiai fejlesztések, pályázati projektek Klapka György Általános iskola Benyújtott pályázatok Ebből támogatást nyert pályázatok a Pályázati kiírás száma, pályázat címe - TIOP Integrációs és képességkibontakoztató program Pályázat tárgya, eredménye (max. 2 mondat) Integrációs és képességkibontakozt ató Pályázott támogatás összege Kb Ft Megvalósítás ideje 2007/2008- as tanév Érintett tanulócsoport ok 1-5. o

16 Kikelet Óvoda Pályázati kiírás száma, pályázat címe Pályázat tárgya, eredménye (max. 2 mondat) Pályázott támogatás összege Megval ósítás ideje Érintett tanulócsoportok Benyújtott pályázatok Ebből a támogatást nyert pályázatok 12/2007. (III.14) OKM rendelet 9/2008 (III.29) OKM rendelet TÁMOP /2007. (III.14) OKM rendelet 9/2008 (III.29) OKM rendelet Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztőprogram szervezése FT FT Nincs. adat FT FT 2.5 Az intézmény programkínálatának rövid bemutatása A településen élő 3-8 éves HHH gyerekek összlétszáma 98 fő, 45% -a jár óvodába - A HHH gyerekek aránya az intézményben: 44 fő - 45% - SNI tanulók aránya az intézményben: 1 fő -0 % - A HHH tanulók és az SNI gyermek nevelése integráltan folyik csoportalakítás szeptembertől a csoportok vegyes csoportformában működnek, így a HHH-arány a csoportok között megfelelő. Az IPR sikeres alkalmazását elősegítő képzésen részt vett a testület, továbbképzési terv is készült

17 Tárgyi feltételek és azok használata - Az óvoda környezete gondozott, az udvaron fák, növények, játékok, kuckók, homokozók találhatók - Nincs tornaszobája, de alkalmanként használják az iskoláét - Az épületei e tanévben lettek akadélymentesítve. - A folyosók, mellékhelyiségek gondozottak, tiszta függöny, növények. Kézmosási lehetőség van, asztalterítő, tisztaság, normális evő és pohárkészlet - A csoportszobák bútorai, berendezése, tisztasága, esztétikuma megfelelő/ mobil bútorok, játék sarok, dolgozó sarok könyvekkel, növényekkel. - Külön fejlesztőszobájuk is van, ahol saját gyógypedagógusok foglalkozik a gyerekekkel. - Számítógépet használnak, fénymásolójuk is van - A csoportszobák dekorációja, a folyosók és helyiségek díszítése az aktuális eseményeket tükrözi - A folyosók és csoportszobák dekorációi, folyamatos kreatív tevékenységekről tanúskodnak Személyi feltételek: %- szakos ellátottság, - A korszerű pedagógiai módszerek ismerete - Kisegítő személyzet alkalmazása, és a szakszolgálati ellátottság kiváló, mintaértékű, de további fejlődési lehetőségeket is terveznek - Gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus van, pedagógiai aszisztenseket nem alkalmaznak JÁTÉKOK, FEJLESZTŐ ESZKÖZÖK : - A csoportszobákban és a fejlesztő szobában lévő játék és eszközpark év végén az OKM integrációs támogatásának segítségével nagymértékben megújult. - A gyerekek foglalkoztatását segítő egyszerű, olcsó anyagok - A tapasztalást segítő, naponta használt anyagok, dokumentumok - A játékok a gyerekek kreativitását, fejlesztését szolgálják, de még fejlesztésre,bővítésre szorulnak. - Technikai ellátottságuk az IKT eszközpark tekintetében fejlesztésre szorul Az óvoda és bölcsőde egy intézményként működik, így kapcsolatuk kiváló. Az óvoda - iskola kapcsolatban az óvónők és a tanítók együttműködése jó, a szakmai kapcsolat a tanév során folyamatos. Az iskola nem vesz igénybe normatívát. A HHH-gyerekek 3 éves kortól járnak óvodába. A szülőket 3 havonta bevonják a kötelező értékelésbe. Szülői értekezletet tartanak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére, a hiányosságokat és az eredményeket megbeszélik. A szülőket bevonják a fejlesztő munkába

18 3. Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok infokommunikációs eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés 3.1 Az intézmény hardver és szoftver feltételei 16. táblázat: Az intézmény hardver illetve szoftver feltételei Klapka György Általános Iskola Eszköz neve Típus/kategória Darab (diák/ adminisztráció/ tanári felkészülés) Példa: 10 / 2 / 5 Számítógép konfiguráció: Elavult 11/0/0 Kifutófélben lévő 8/0/0 Korszerű 0/2/1 Hordozható számítógép: Elavult 0 Kifutófélben lévő 0 Korszerű 0 Digitális zsúrkocsi 0 Szkenner 1 1/0/0 Digitális videokamera 0 Digitális fényképezőgép 0 Nyomtató Tintasugaras nyomtató 1/1/0 Fekete-fehér 1/3/1 lézernyomtató Színes lézernyomtató 0 Egyéb: 0 Aktív tábla 0 Web kamera 0 Projektor 0 Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz 0 Kikelet Óvoda Eszköz neve Típus/kategória Darab (diák/ adminisztráció/ tanári felkészülés) Példa: 10 / 2 / 5 Számítógép konfiguráció: Elavult 1db /adminisztráció Kifutófélben lévő 2 db/gyerek Korszerű 0 Hordozható számítógép: Elavult 0 Kifutófélben lévő 0 Korszerű

19 Digitális zsúrkocsi 0 Szkenner 1 Digitális videokamera 0 Digitális fényképezőgép 1 Nyomtató Tintasugaras nyomtató 3 Fekete-fehér 1 lézernyomtató Színes lézernyomtató - Egyéb: Aktív tábla 0 Web kamera 0 Projektor 0 Egyéb, itt fel nem sorolt eszköz 17. táblázat: Számítástechnikai eszközökkel felszerelt helyiségek Klapka György Általános Iskola helyiség helyiségek száma gépek száma Számítástechnika 1 22 szaktanterem (kizárólag informatika tantárgy oktatására) Számítástechnika 0 szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására) Csak tanári bemutatóra 0 alkalmas multimédiás terem Szertárak 2 0 Tanári szoba 2 1 Könyvtár 1 Adminisztrációs cél: 0 Kutatási/tanulási cél: 0 Irodák 3 3 egyéb 2 0 Kikelet Óvoda helyiség helyiségek száma gépek száma Számítástechnika szaktanterem 0 (kizárólag informatika tantárgy oktatására) Számítástechnika szaktanterem (egyéb tantárgyak oktatására) Csak tanári bemutatóra alkalmas multimédiás terem Szertárak Tanári szoba Könyvtár Adminisztrációs cél:

20 Kutatási/tanulási cél: Irodák 1 1 Egyéb: csoportszoba táblázat: Az intézmény milyen szoftverekkel rendelkezik? Klapka György Általános Iskola Szoftver típusa Fajtái Operációs rendszer Windows XP Szövegszerkesztő Office 2003, Táblázatkezelő Office 2003, Adatbázis-kezelő Office 2003, Prezentációs program Office 2003, Programozási nyelv - Speciális szakmai szoftver - Tantárgyi oktatóprogramok - egyéb - Kikelet Óvoda Szoftver típusa Fajtái Operációs rendszer Windows XP Szövegszerkesztő MS Office 2003 Táblázatkezelő MS Office 2003 Adatbázis-kezelő MS Office 2003 Prezentációs program MS Office 2003 Programozási nyelv Speciális szakmai szoftver Tantárgyi oktatóprogramok egyéb 3.2 Az intézmény pedagógusainak informatikai felkészültsége 19. táblázat: A pedagógusok informatikai végzettsége Kalpka György Általános Iskola végzettség fő Felsőfokú középiskolai tanári (informatika) általános iskolai tanári (informatika) 1 egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikai OKJ-s oktatás informatikus 1 rendszerinformatikus szoftverüzemeltető 1 számítógép-kezelő (-használó) 2 ECDL

21 végzettség fő teljes 1 start Pedagógus továbbképzés (informatika témájú) 30 órás órás órás 3 Egyéb Kikelet Óvoda végzettség fő Felsőfokú középiskolai tanári (informatika) általános iskolai tanári (informatika) egyéb nem tanári egyetemi vagy főiskolai informatikai OKJ-s oktatás informatikus rendszerinformatikus szoftverüzemeltető számítógép-kezelő (-használó) ECDL teljes start Pedagógus továbbképzés (informatika témájú) 30 órás órás órás Egyéb Alap szintű felhasználói szintű 6 Középszintű elektronikus íráskészség Az informatika alkalmazása a tanítási órákon 20. táblázat: Mely évfolyamokon, és heti hány órában van tanterv szerinti informatika óra? évfolyam csoport óraszám megjegyzés eltérő táblázat: Az informatika alkalmazása egyéb tanítási órákon

22 évfolyam tantárgy(ak): 8. Angol 7-8. Technika 3.4 Az informatika alkalmazása egyéb területeken 22. táblázat: Mire használják a kollégák a számítógépet? Tevékenység Órára felkészülés Tanórai munka Levelezés Böngészés Hivatalos ügyek elintézése Iskolai adminisztráció pl. e-napló) Közösségi oldalak (iwiw, facebook) Chat Egyéb, éspedig: Gyakoriság Ritkán Ritkán Gyakran gyakran ritkán Soha gyakran ritkán

23 4. Az intézményi szolgáltatások eredményessége 4.1 Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Országos kompetenci a-mérés eredménye 23. táblázat: Kompetencia mérések eredményei Iskola átlaga Országo Iskola Országo Iskola Országo Iskola s átlag átlaga s átlag átlaga s átlag átlaga HH / HHH tanulók átlaga Szövegértés 6. évfolyam évfolyam évfolyam Matematika 6. évfolyam évfolyam évfolyam Az iskolai eredmények elmaradnak az országos átlagtól, ezért szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni az egyéni tanulási utak megtámogatására is. HH / HHH tanulók átlaga 4.2 Eredményesség a továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási adatok tükrében Tanév 24. táblázat: Lemorzsolódás kockázatát jelző mutatók alakulása az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) összlét számo n belül HH / HHHgyerek ek körébe n SNI gyer ekek összlét számo n belül Magántanulók aránya (%) HH / HHHgyerek ek SNI gyer ekek Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összl étszá mon belül HH / HHHgyerek ek körébe n SNI gyere kek 2004/2005 6, , , /2006 4, , , / ,6/ 8,7 17,9 0 0,3 0,6/0,9 2,6 1,3 0,6/0,9-2007/ ,7/2,7-0,3 0,6/0,9 3,12 0,3 0,6/0,9-2008/ ,7 6,9/8, ,3 0,6/0,9 - országos átlag 2005/2006 2,11% 0,61% 0,37%

24 Tanév Az évfolyamismétlők aránya egyenletesen csökken. Magántanulójuk az elmúlt évben már nem is volt. Egyre csökkenő tendenciát mutat a 250 óránál többet hiányzók aránya is. 25. táblázat: Továbbtanulási mutatók általános iskolák esetén Gimnázium (%) összl étsz ámo n belül HH / HHH - tanul ók köré ben SNI tanul ók köré ben Szakközépiskol a (érettségit adó képzés) (%) összl étszá mon belül HH / HH H- tan uló k kör ébe n SNI tan uló k kör ébe n összl étszá mon belül Szakiskolai képzés (%) HH / HHH - tanul ók köré ben SNI tanul ók köré ben Speciális szakiskola (%) összl étszá mon belül HH / HH H- tan uló k kör ébe n SNI tan uló k kör ébe n Nem tanult tovább (%) összl étszá mon belül HH / HHHtanuló k köréb en 2003/ , , , / / , , , , / / / ,7/ , ,3-38/ 11, / 10-42,4 SNI tanuló k köréb en 33,3/ 53,5 33, /35, 4 66,7 60/ országos átlag 2005/ ,6% 43,1% 19,0% 1,3% Az érettségit adó középiskolába kerülők aránya elmarad az országos átlagtól. Jóval magasabb a szakképző iskolában továbbtanulók aránya. 4.3 Középiskolák esetén vizsgaeredmények Nem releváns 4.4 Eredményesség a pedagógiai módszerek alkalmazásában 26. táblázat: Differenciált oktatást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása

25 Módszertan (pl.: kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Évfolyamonként a tanulócsoportok hány %-ban alkalmazzák Érintett tanulócsoportok Érintett tantárgyak A tanórák hány %-ban alkalmazzák Kooperatív tanulás 100 % 1-8. Minden 30 Differenciált 100 % Minden 20 tanulásszervezés 1-8. Drámapedagógia 100 % 1-6. minden 20 A differenciálás, a kooperatív technikák alkalmazása, a drámapedagógia napi szinten jelen van a tanítási-tanulási folyamatban. 27. táblázat: A kulcskompetenciák fejlesztését támogató oktatási programok alkalmazása Évfolyamonként a Kulcskompetenciák fejlesztése tanulócsoportok hány %-ban alkalmazzák Szövegértés - szövegalkotás - Matematikai logikai kompetencia - Szociális, életviteli és környezeti - Életpálya-építési - Infokommunikációs technológiák - Idegennyelvi kompetenciák - Óvodai nevelés - Érintett tanulócsoportok Érintett tantárgyak A tanórák hány %-ban alkalmazzák Az intézmények nincsen gyakorlata kompetencialapú oktatásban, így nem is alkalmazzák. 28. táblázat: Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása Tanulásszervezési eljárások Mikor Témakör Projekt - Témahét - Modulárisan szervezett oktatási program - Műveltségi terület tantárgy bontás nélküli oktatása - Egyéb A fenti oktatási formákat sem alkalmazzák napi szinten. 4.5 A település életében játszott szerep Érintett tanulócsoporto k Érintett tantárgyak A település fő problémái közvetlenül összefüggenek a rossz szociális/foglakoztatási jellemzőkkel. Az Óvoda a közszolgáltatásokat ellátó szervezetek és intézmények közül elsőként reagált e problémákra. A foglalkoztatást támogató szolgáltatásként indult el a bölcsődei csoport, de e szempontból is fontos eredmény a HHH gyermekek 100%-os ötéves kor előtt történő beóvodázása is. Az Óvoda és a településen működő más intézmények szemlélete hosszú időn keresztül eltért egymástól a problémák érzékelését és adekvát kezelési módját tekintve. Az óvoda által elért eredményeknek azonban szerepe van abban, hogy az iskola is az integrált nevelés irányában mozdul. Ugyanakkor az óvodai szolgáltatásai hatással voltak a gyermekvédelmi és védőnői hálózatra és a közművelődés területére is. Az intézmény a

26 kapcsolatait annak jegyében építette, hogy egy komplex ellátási hálózat épülhessen, ki amely ellensúlyozni képes a településen jelentkező kedvezőtlen tendenciákat, s l hosszú távon erősíti a település kohéziós erejét. Az intézmény szakmai programjában ennek jegyében kap helyet a településen működő partnerintézmények és civil szervezetek bevonása. Problémák, szükségletek bemutatása 5.1 Az intézmények szintjén megjelenő hiányok, szükségletek, szolgáltatási hiányok összegzése Az intézmények tárgyi felszereltsége átlagos, az eszközök folyamatos cseréjére a fenntartónak figyelmet kell fordítani. IKT eszközök tekintetében szükségesnek látszik a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzésére, ezek tanítási órákon történő rendszeres alkalmazásának fejlesztése. Az intézmények pedagógusai a megfelelő képesítéssel rendelkeznek. A nevelő- és tantestületek informatikai felkészültségét javítani érdemes. A továbbtanulási mutatók alapján látszik, hogy a tanulók, különösen a hátrányos helyzetű diákok továbbtanulásának segítése terén van az iskolának tennivalója. Az óvodában a beiskolázási arány növelése az Önkormányzat minőségirányítási programjában is kiemeltként szereplő feladat Az intézmények pedagógusai a mindennapok praxisában kívánnak meggyőződni arról, hogy milyen eredményeket, sikereket ígér a kompetencia alapú oktatás programja. Az újszerű tanulásszervezési eljárások, a kulcskompetenciákat fejlesztő nevelés,i oktatási gyakorlat elsajátítása érdekében szükségesek továbbképzések, más óvodák, iskolák jó gyakorlatának megismerése. Fejlesztési terület lehet a témanapok, témahetek, projektek szervezésének bevezetése. Az intézmények dokumentumai tükrözik a tantestület esélyegyenlőséget növelő törekvéseit, a hátrányos helyzetű tanulók segítését Az esélyegyenlőség jegyében szüksége az intézményekbe járó tanulók számára olyan módszerekkel és eszközökkel történő oktatásának a megszervezése, amely - a versenyképes tudás elsajátításához szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzéséhez - biztosítja a modern eszközöket, módszereket. Ezek hatására javulhat az érettségit adó intézmények felé történő orientálódás

27 A projekt segíti a nevelés, oktatás minőségének és hatékonyságának növelését, a nevelés-oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentését, hiszen az intézmények jelenlegi állapotukban nem rendelkeznek korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló modern eszközökkel, szakmai tudással, ugyanakkor integrált nevelést valósítanak meg. A projekt specifikus céljai, elvárt eredményei közül elsődleges, hogy a térségi iskola fejlesztésével nő az érintett települések népesség-, illetve munkaerő megtartó képessége 5.2 Az intézmények fejlesztési kapacitása (szükségletek és adottságok, a tantestület szakmai önképzésének eddigi tapasztalatai, pl. működő szakmai munkacsoportok, intézményi együttműködések tapasztalatai, amire a fejlesztés építhet) A fejlesztési kapacitások megtervezésénél leginkább az intézmények erősségeire kell helyezni a hangsúlyt. Ezek a következők: Klapka György Általános Iskola - a nevelőtestület felismerte, hogy a társadalmi változásokra az iskolának is fel kell készülnie, meg kell újulnia. - a pedagógusok szemlélete, - a pedagógusok nyitottsága, érzik és fontosnak tartják azt hogy, érdemes megismerniük más tanulásszervezési eljárásokat, módszereket, nyitottnak kell lenniük a korszerű, egyéni sajátosságokra figyelő módszerek irányában - A projekt célja egy olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Kikelet Óvoda - Az intézmény a 2007/2008 tanév óta a település és a térség problémáira reflektáló szolgáltatást kínál. - a nevelőtestület felismerte, hogy a társadalmi változásokra az iskolának is fel kell készülnie, meg kell újulnia

28 - a pedagógusok nyitottsága, érzik és fontosnak tartják azt hogy, érdemes megismerniük más nevelésszervezési eljárásokat, módszereket, nyitottnak kell lenniük a korszerű, egyéni sajátosságokra figyelő módszerek irányában A projekt célja egy olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. A tervezett program számos hátrányos helyzetű gyermek életét kedvezően érinti. Ennek eredményeként nőhet a régión belüli társadalmi kohézió, javulhat az esélyegyenlőség, és így a korszerű térségi iskolák megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez is hozzájárulhat. A tervezett fejlesztés révén megteremtődnek a feltételek a vertikális és horizontális hálózati tanulásra. Hosszútávon javul a munkaerőpiacra belépés esélye, az élethosszig tartó tanulás alapjainak kialakítása és támogatása. 5. Szakmai fejlesztési javaslat 6.1 A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai A pályázat keretében megvalósítani tervezett fejlesztés reagál valamennyi a közoktatási intézmények szintjén jelentkező humán-erőforrás terén jelentkező problémára, a fentebb vázolt szükségletekre. A programba bekapcsolódó feladatellátási helyeken a résztvevő pedagógusok aktívan olyan ismereteket kapnak, amely segítségével- áttételesen- hatni tudnak a programba be nem kapcsolód pedagógusok számára, a belső információ átadó programok keretében. A projektnek további célja, hogy a térségben mutatkozó igényeket kielégítse mindamellett pedig megvalósuljon az intézmény szellemi akadálymentesítése, és létrejöjjön a kapcsolódó tartalmi és infokommunikációs technológiai fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra. További célja: - a kompetencia alapú nevelés, oktatás implementációja, - új, tanórai kereteken túl mutató oktatásszervezési gyakorlatok terjedése az IKT eszközök tanórai és óvodai csoportmunka során történő használásának növelése a hátrányos helyzetű és SNI tanulók

29 esélyegyenlőségének javítása, és az önálló intézményi innováció megvalósításának támogatása. - A kompetencia alapú nevelés, oktatás bevesztéséhez a csoportbontással differenciáló tanulásszervezés gyakorlata mellett a tanulók együttműködésére építő, kooperatív, valamint a tanórai kereteken túl mutató tanulásszervezési módok elsajátítása. - a pedagógusok informatikai felkészültségének növelése, az IKT eszközök tanórai felhasználásának kiépítése Az intézmények pedagógiai munkájának fejlesztési irányai összhangban vannak a pályázati célokkal. 6.2 Az intézmény programjára vonatkozó tervek és ezek rendszere A program kapcsán megvalósuló képzések, illetve az egymástól való hálózati tanulás a tanügyigazgatási és szakmai színvonal emelését eredményezi a szolgáltatást igénybe vevők érdekében. Megteremtődnek a feltételek: A kidolgozott kompetenciaalapú óvodai nevelés és oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációjára, széleskörű elterjesztésének támogatására a kistérség közoktatás rendszerében. További lehetőség nyílik a pedagógiai kultúra korszerűsítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata elterjesztése. Újabb partnerek bevonására, elsősorban a szülők szerepének erősítése A HH, HHH, SNI-s gyerekek hatékony felzárkóztatására. Lehetőség nyílik az esélyegyenlőség, méltányosság hosszú távú biztosítására. (Az alapfokú művészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben, iskolabusz-hálózat kiépítése, a szociális ellátó rendszerrel való szoros együttműködés kistérségi szinten, utazó pedagógus hálózat, belső helyettesítési rendszerrel való kiépítése)

30 6.3 Javaslat az intézmények fejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységekre és a szükséges szakmai szolgáltatások igénybevételére A szolgáltatói kosár által nyújtott képzések segítik a vezetői szemléletváltását, a projektmenedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia alapú nevelés-oktatás bevezetéséből adódó oktatásszervezési feladatokra. Így intézményi szinten biztosítják a fejlesztés folyamatosságát, fenntarthatóságát. A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal a kompetencia alapú nevelés, oktatás alkalmazásához szükséges új tanulásszervezési eljárásokat. Ezáltal bővül módszertani kultúrájuk, képessé válnak a differenciált, együttműködő, tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. Az alapozó képzéseken megismerkednek a választott kompetenciaterületük fejlesztési jellemzőivel, a programcsomagokkal, IKT alapú eszközökkel, azok használatával. Az IPR képzési ismeretek tudatosabbá, hatékonyabbá teszik a HH/HHH gyerekek fejlesztését, felzárkóztatását. A képzéseken túl kapott folyamattanácsadói, valamint mentori szolgáltatás segíti fentiek gyakorlati megvalósulását. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások, sajátos fejlesztési területek. 6.4 Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei Megteremtődik a feltétele annak, hogy szakmai hálózatos együttműködés alakuljon ki a kistérség és az intézmények tágabb környezetében található intézmények között, mely sokszínű, hozzáférhető oktatási tartalomhoz jó gyakorlathoz - juttatja őket. Az intézmény programja átdolgozása a következő szakmai tartalmakkal: óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása, kompetencia alapú nevelés, oktatás elősegítése, integráció, hátránykompenzálás, együttnevelés, egyéni fejlesztéssel, emelt szintű oktatás. Az IKT alkalmazása segíti az intézmények és partnereik, valamint a háttér szolgáltatók közti szakmai kapcsolat bővítését

31 Mód nyílik az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítására, a horizontális tudásátadás megvalósítására. 6.5 A projekt javasolt kapcsolódása más projektekhez, fejlesztésekhez A projekt illeszkedik a kistérség közoktatás fejlesztési irányaihoz, céljaihoz, és fejlesztési elképzeléseihez. Támogatja a jelenlegi társulás együttműködését. Segíti a kiegészítő normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítását, a pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezését. Kapcsolódik az óvodai integrációs programhoz és segíti az iskolai program bevezetésének előkészítését is. Az információs társadalom kihívásainak megfelelő oktatás biztosítása érdekében megtörténik az intézmények ellátása minőségi infrastruktúrával. A hardver és szoftver ellátottság fejlődik, az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet alakul ki. A speciális programok eszközbeszerzések támogatják a pedagógiai módszertani kultúra megújítását. A kötelező eszközjegyzékben meghatározott tartalmak biztosítása megvalósul. A projekt illeszkedik a Nem mondunk le senkiről Felzárkóztatási program céljaihoz és szemléletéhez. Az Óvodai nevelés fejlesztését szolgáló projektelem támogatja az ennek keretében benyújtani kívánt, és már előkészített Óvodai bővítésére benyújtandó pályázatot. Megalapozza továbbá az ugyanezen Programahoz rendelt TIOP források elérését is. A projekt ily módon komplex fejlesztés megvalósításához játul hozzá. 6. A javasolt fejlesztés várható hatásai 7.1 A tervezett tevékenységek milyen pontokon szolgálják a kompetenciaalapú nevelésre, oktatásra való átállást, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését? Az intézményvezetők szakmai képzései segítik a vezetői szemléletváltást (a változások kezelését), a projektmenedzseri készségek fejlesztését, a vezetők szakszerű felkészítését a kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódó oktatásszervezési feladatokra. Intézményi szinten biztosítja a fejlesztés folyamatosságát, így a fenntarthatóságát

32 A módszertani képzések megismertetik a pedagógusokkal a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükséges új tanulásszervezési eljárásokat, bővül módszertani kultúrájuk, képessé válnak a differenciált, együttműködő, tevékenykedtető tanulási környezet kialakítására. Megismerkednek kompetenciaterületük fejlesztési jellemzőivel, a programcsomagokkal, IKT alapú eszközökkel, azok használatával. A képzések során megvalósul az intézmények humánerőforrás fejlesztése. Átdolgozásra kerülnek az intézmény pedagógiai dokumentumai, megjelennek az innovatív oktatásszervezési eljárások. Az intézményekben ismét előtérbe kerül: - a gyerekek kreativitása, - nő a csapatszellem, az egymásért érzett felelősség Differenciáltabbá válik a nevelési, tanulási folyamatok hozzáigazítása az egyéni szükségletekhez. A fejlesztés központú folyamattervezés, a megtanítás stratégiáinak alkalmazása azokat is sikerélményhez juttatja, akik a hagyományos tanítási módszerek keretein belül kevesebbszer élhetik át ezt az élményt. 7.2 A tervezett tevékenységek hatása a HH és HHH gyermekek nevelésére, oktatására. A pályázat hogyan járul hozzá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javításához? A kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése erősíti a kulcskompetenciák kialakulását. Differenciált tanulási környezetet biztosít, az egyéni sajátosságokhoz igazítja az oktatás módszereit, tartalmait. Újszerű tanulásszervezési eljárások (projektek, témahetek, tantárgytömbösített oktatás) érdekessé, differenciálttá, a tanulók számára élményt jelentővé, aktívvá teszik a tanulást. A kooperatív tanulási módszerek fejlesztik az együttműködést, csökken a verseny, elkerülhető a kirekesztődés, a szegregáció. A gyerekek együttműködési készsége fejlődik, javul, empatikus képességük nő. Mindezek biztosítják a hátrányosabb helyzetből indulók számára is, hogy hatékonyan felkészüljenek az iskolai évekre. Mindez csökkenti a későbbi lemorzsolódást, lehetőséget teremt a hosszú távú tanulási iránti motiváltság megteremtésére

33 7.3 A tervezett tevékenységek hatása az SNI gyermekek nevelésére. A pályázat hogyan segíti elő az SNI tanulók integrált nevelésének, oktatásának elterjesztését? A pályázat lehetőséget teremt az SNI-s gyerekek korai integrációjának megvalósítására, illetve az Óvoda esetében e munka fejlesztésére. A pedagógusok felkészültté válnak a kompetencia alapú oktatás szervezése terén, differenciált, egyéni sajátosságokhoz igazodó, a gyereki együttműködésére építő tanulási helyzetek kialakítására. Megismerik a befogadó pedagógia elméletét, gyakorlatát, a sajátos nevelési eljárásokat. Az intézmény pedagógiai programjában megjelennek a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveiben foglaltak. A sérült és ép gyerekek együttnevelése segíti az elfogadást, növeli az empátiát. Az SNI tanulók integrációja növeli esélyeiket a munkaerő-piacon. 7.4 A tervezett fejlesztés hogyan járul hozzá a magasabb szintű szakmai eredmények eléréséhez? A fejlesztés eredményeként az intézmények pedagógusainak módszertani kultúrája nő. A kulcskompetenciák fejlesztése következtében kialakulnak, fejlődnek az iskolai helytállás, a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciák. Az egyéni bánásmód, egyéni szükségletekhez igazított tanulási környezet erősíti a tanulási motivációt, majd később az iskolában csökkenti a lemorzsolódást, hosszútávon javulnak a továbbtanulási mutatók, nagyobb számban jelennek meg a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú oktatásban, majd a munkaerőpiacon. Az egyénre szabott és az egyéni tanulási utak támogatásával javulnak az iskolai és egyéni eredmények is az országos kompetenciamérésben. Így a szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztésével segíti a programban résztvevőket a felnőttkorban történő tanulásban is

34 Komplex szaktanácsadó egyetértő nyilatkozata A fenntartó Klapka György Általános Iskola és a Kikelet Óvoda feladat-ellátási helyeken megvalósuló, a TÁMOP 3.1.4/08./2. pályázati kiírásra benyújtott pályázattal kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot teszem: a) A pályázatba bevont feladat-ellátási helyek kiválasztása: - A pályázatba 2 (db) feladat-ellátási hely került bevonásra. A fejlesztési folyamatban résztvevő feladat-ellátási helyek egymással közvetlen felmenő illetve átvezetési oktatási, pedagógiai kapcsolatban állnak és a helyi sajátosságoknak megfelelően lefedik az oktatás vertikumát. A bevont feladatellátási helyek típusa (pl. óvoda, általános iskola, stb.): 1. óvoda 2. általános iskola b) A komplex intézményi- és IKT helyzetelemzés - a komplex intézményi- és IKT helyzetelemzésben a tényleges fejlesztési szükségletek feltárásra kerültek, a pályázat szakmai programja a fejlesztési szükségletekre épül - a komplex intézményi- és IKT helyzetelemzés a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv figyelembe vételével készült, reagál az ott megfogalmazott problémákra, szükségletekre - a helyzetelemzés feladat-ellátási helyenként készült / a helyzetelemzés intézményi szinten készült, de a pályázatba bevont feladat-ellátási helyekre vonatkozóan specifikus megállapításokat tartalmaz (választható) c) A szakmai feladatterv - A szakmai feladatterv a helyzetelemzés megállapításaira, a valós helyi szükségletekre épít. - A projekt szakmai tartalma megfelel a Pályázati útmutató C pontjában foglaltaknak, a költségvetési specifikáció és a Szolgáltatói kosár előírásainak

35 - A projekt szakmai tartalmát megismertem, azzal egyetértek, alkalmasnak tartom a pályázat céljainak megvalósítására. Tarcal, január 16. Liptákné Czakó Ildikó komplex szaktanácsadó