FESTETICS KRISTÓF ÁMK

Átírás

1 FESTETICS KRISTÓF ÁMK INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2008 PÓKASZEPETK Készítette: Kovács Árpádné ÁMK igazgató Kapus Melinda min.csop. vezető 1

2 1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA A fenntartói minőségirányítási program (az iskolánkra vonatkozóan) Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok Pedagógiai célok Szervezeti célok: Minőségi célok: Az iskola működésének hosszútávra szóló elvei Az elvek megvalósítását szolgáló elképzelések, tevékenységek AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A vezetés szerepe a rendszer működésében Tervezés Ellenőrzés Mérés, értékelés MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS BELSŐ RENDJE Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Kommunikáció külső és belső partnerekkel Külső partnerigény és elégedettségmérés Kommunikáció a belső partnerekkel EMBERI ERŐFORRÁS AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI/ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata A pedagógusok értékelésének célja: Pedagógusok vezetői ellenőrzése Az értékelés lépései: A pedagógusértékelés szempontjai Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata A vezetők értékelésének célja: A vezetői értékelésben érintettek Az értékelés lépései A vezetői értékelés szempontjai

3 Intézményvezető félidei és ciklusvégi beszámoltatásának szempontjai (fenntartó által, ÖMIP alapján) Pedagógusok és vezetők teljesítményértékelésének eljárásrendje A tanulói teljesítmények mérése, értékelése Országos mérések Belső mérések Az országos kompetenciamérést követő feladatok Intézkedési terv a jogszabályban meghatározott minimum alatti teljesítés esetén TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS A teljes körű intézményi önértékelés célja A teljes körű intézményi önértékelés periódusa; kapcsolata a fenntartói minőségirányítási rendszerrel A teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei, A teljes körű intézményi önértékelés területei Dokumentációs rendszer dokumentumok kezelése A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA MELLÉKLETEK A minőségirányítási rendszer folyamatszabályozásai A partnerigény elégedettség mérése Mérőeszközök Pedagógusértékelő lap VEZETŐI ÉRTÉKELŐ LAP KÉRDŐÍVES INTERJÚ A szervezeti kultúra értékelése MUNKATÁRSI KÉRDŐÍV SZÜLŐI KÉRDŐÍV TANULÓI KÉRDŐÍV FESTETICS KRISTÓF ÁMK TAGÓVODÁINAK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE..94 MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV AZ ÓVODÁKRA

4 1. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Lásd a Pedagógiai Programban. Az iskolánk tevékenységi köre: A közoktatási törvény szerinti nappali rendszerű oktatás, általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszának évfolyamain, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos feladataik ellátása, napköziotthonos ellátása, közművelődési tevékenység a tanulókra illetve Pókaszepetk település lakóira vonatkozóan. Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: A napközis tanulók foglalkozásaival, az étkezés alatti ügyelettel, az iskolabuszok beérkezése után illetve indulása előtti ügyeleti tevékenység ellátása, tanulószobás tanulók foglalkozásával, korrepetálással, az iskolai feladatok elkészítésének szakszerű segítségével kapcsolatos tevékenység. Sporttevékenység: Az intézmény tanulóinak sportolási lehetőség biztosítása a diáksportkörök által. A pedagógiai programunkban két értéket tartunk kiemelten szem előtt: a kreativitást és a humánumot. E két érték és képesség kialakításával, erősítésével készítjük fel tanítványainkat arra, hogy folyamatos tanulásra kész és képes emberré váljanak. A lexikális tudás helyett előtérbe helyezzük a logikus gondolkodásra építő tudást, segítve ezzel a tanulókat, hogy az iskola befejeztével képesek legyenek eligazodni az információk között, illetve folytathassák a tanulás folyamatát a felnőtt életükben. Ennek érdekében úgy szervezzük a tanítási órákat, hogy a tanulók minél aktívabbak legyenek az információszerzésben, s így képesek legyenek a megszerzett tudás hasznosítására is. A frontális munka mellett az egyéni és a csoportos foglalkoztatás is jelentőséget kap. Az egyéni tanulást munkalapok, feladatlapok készítésével, számítógépes programokkal segítjük. A tanulók tanórai és egymás közötti magatartásának fejlesztésére különböző programokat, magatartásváltoztatási modelleket vezettünk be a nevelési munkánk során. Az alsó tagozaton délelőtti oktatás és délutáni napközis foglalkozású oktatás biztosítja a nyugodt tempójú ismeretszerzést, képességfejlesztést. Az ismeretanyag közvetítése különböző időtartamú és tanagyag tartamú foglalkozáson történik. A személyiséggazdagító programok a tartalmas szabadidő eltöltését szolgálják. 4

5 Az 1-2. évfolyamon négy hetes beszoktatási programmal segítjük a kisgyermekek zökkenőmentes beilleszkedését. Célirányos méréssel, a tanulók folyamatos megfigyelésével, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok által elvégzett vizsgálatokkal tudunk képet alkotni a gyermekek fejlettségi szintjéről, illetve egyes részképesség-zavarok felismerését segíthetjük. A felzárkóztatás egyéni, elletve kiscsoportos (3-5 fős) szervezeti formában zajlik. A személyre szabott fejlesztő feladatokkal az esélyegyenlőség lehetőségét biztosítjuk a tanulóknak. Az óvodai záró évfolyamon és az 1. évfolyamtól idegen nyelvet (angol vagy német) tanítunk, az 5. évfolyamtól pedig emelt színtű formában német nyelvet tanítunk. A szakköri foglalkoztatási forma lehetővé teszi a tehetségek korai felismerését, fejlesztését, ugyanakkor biztos alapot ad a gyengébb képességű tanulók fejlesztésére is. Az országos mérésekkel tudjuk mérni a pedagógiai munkánk hozzáadott értékét, valamint az elért teljesítményeket. Kiemelt szerepe van az intézményünkben a testnevelésnek. Minden osztályunk heti 2,5-3 óraszámú képzést kap. A tanórakeretet edzések és tömegsportórák egészítik ki. Kiemelt sportágaink: labdarúgás, atlétika, fiú-lány kosárlabda. A művészeti nevelés is a figyelmünk középpontjában van. Dráma-ismeretek elsajátítására van lehetőség. A szakköreink énekkar, rajz az iskolai élet színesítését hívatottak biztosítani. Iskolánk legfontosabb alapelve: Iskolánk legyen mindenkor olyan oktatási intézmény, melyben gyermek, szülő, pedagógus egyetértésben, egymás jogos igényeit figyelembe véve, nyugodt légkörben, egyetértésben dolgozhat a kijelölt célok és feladatok megvalósulása érdekében. 2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA Előzmények: A kiinduló pontot az alapdokumentumok felülvizsgálata jelentette (P.P. SZMSZ; Kollektív szerződés, házirend, továbbképzési terv). A pedagógiai program tartalmazza az iskola jövőképét. A minőségirányítási rendszerben a stratégiai tervezés során pedig elkészítettük a küldetésnyilatkozatot, és megfogalmaztuk a minőségpolitikai nyilatkozatot. A Comenius modell felépítése során a kidolgozott küldetésnyilatkozatot a tantestület megvitatta, konszenzus alapján elfogadta. A munka során segítségünkre volt a Comenius kapcsos kézikönyv, egyéb szakirodalmak, információk és a vezető tanácsadó irányító tanácsai. 5

6 2.1. A fenntartói minőségirányítási program (az iskolánkra vonatkozóan) Az eszközellátottság biztosítása Intézményi együttműködés, kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, patronálókkal Baleseti források felülvizsgálata, megszüntetése Költséghatékony és törvényes gazdálkodás (osztálylétszámok, napközis csoportok) Tankötelezettség teljesítése Kommunikációs alapkészségek, szociális képességek fejlesztése Hátrányos helyzetűekkel és a tehetségekkel való egyenrangú törődés Az esélyegyenlőséget segítő oktatási-nevelési formák alkalmazása Pályaorientáció, pályaválasztás segítése A nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint helyi specifikumok Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók kislétszámú osztályokban történő oktatásának-nevelésének biztosítása Integrált nevelés és képzés A beiskolázás tudatos tervezése Évenként tervezett belső ellenőrzés, mérés-értékelés Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítése, megvalósítás és folyamatos fejlesztése 6

7 Feladatok Eszközellátottság biztosítása Intézményi együttműködés Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, partnerekkel Baleseti forr. Felülvizsgálata, megszüntetése Évente a tanév indításakor Hatékony gazdálkodás; osztálylétszámok kialakítása férőhely kihasználtság tekintetében Tankötelezettség teljesítése Sikerkritériumok, várható eredmények A PP kötelező eszközei 2008-ig rendelkezésre állnak Egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és iskola között Biztonságos iskolai környezet megvalósul, a tanulói és alkalmazotti balesetek száma csökken Törvény szerinti osztálylétszámok férőhely kihasználtsága a legoptimálisabb Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított. Nincsenek csellengő gyermekek; a másnapi tanórákra biztosított a felkészülés Módszerek, eljárások Éves tervezés, pályázatok Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul; megismerik a követelményeket. Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein. Sikeres beiskolázás. Társintézményekkel szakmai tapasztalatcsere; óvodákkal, közreműködési intézményekkel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel, középiskolákkal. Nyílt napok. Bejárások a gyermekbalesetek okainak feltárása, PP. környezetnevelési rész Statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása, évenkénti felülvizsgálata. Az egy pedagógusra jutó tanulók számának aránya A gyengébb képességűek egyéni fejlesztése. Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése érdekében Felelősök, közreműködők Igazgató, gazdasági vezető, tagintézményvezetők Igazgató, szaktanárok, tanítók, tagintézményvezetők Szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatás, szülői fórumok Igazgatóhelyettes, szülői munkaközösség vezető, osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Igazgató, gazdasági vezető, nevelők Igazgató, gazdasági vezető, minőségügyi vezető nevelő- Igazgató, testület. Napközis nevelők, osztályfőnökök, szabadidő szervező, könyvtáros tanár napközis Folyamatosan szakta- Tanítók, nevelők, nárok Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Éves ütemezés Folyamatosan az aktuális intézménynél Tanévben folyamatosan Beiskolázás időszaka, minden év októbere Folyamatosan. Tanév folyamán Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása Tanulási módszerek tanítása; integrált pedagógiai rendszer kialakítása 7

8 A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglalkozás. Cigány kisebbségi tanulók oktatása, szociális, kulturális hátrányának csökkentése Biztosított a képzésük, fejlesztésük. A gyerekek a folyamatos fejlesztések eredményeként igény esetén bejutnak a középfokú Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése. Felkészítés a továbbtanulásra; továbbtanulásuk kiszélesítése, szorgalmazása intézmé- oktatási nyekbe. Hátránykompenzáció. Fejlesztésüket szolgáló speciális programok alkalmazása. Együttműködés a Családsegítő Szolgálat munkatársával és a Nevelési Tanácsadóval. Logopédiai ellátás; gyógypedagógiai ellátás. Integrált oktatás, speciális cigány etnikai programok tervezése, átvétele Tagintézményvezetők, osztályfőnökök, Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, szülő Igazgatóhelyettes, osztályfőnök, napközis nevelők, szaktanárok Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is Folyamatosan Motivációs jellegű felzárkóztatások Intézmények együttműködése, pályaválasztási tanácsadó; önismereti tesztek, iskola- Az esélyegyenlőséget, Egyéni bánásmód esélyterem- tést segítő, biztosító elvének érvényesítése, nevelőtestületi oktatási, nevelési egységes elv érvé- formák alkalmazásnyesülése Pályaorientáció, Tanulók, szülők pályaválasztás segítésciókat naprakész informá- kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az látogatások; azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez A kerettantervek Tanügyigazgatás; felhasználásával tudatos tervezés; készített pedagógiai tantárgyi követelszabály programok jogményeknek való szerinti megfelelés. bevezetése, későbbi beválásának folyamatos figyelemmel kísérése. továbbtanulási orvosi vizsgálat Tervezés éves lebontásban; ellenőrzés, értékelés. 8 Pedagógus közösség Osztályfőnökök, iskolai pályaválasztási felelős Igazgató, igazgatóhelyettes, vezetők, szaktanárok. Tanév folyamán Folyamatosan, 5-8. ig minden évfolyamon Tanév előtt. Az oktatás tartalmának Változó elvárások- Innovációs prog- Munkaközösségek, Folyamatosan és kínálatának való megfeleramok, idegen szaktanárok, taní- nak fejlesztése lés, alkalmazkodás nyelvi órák, informatikai, tók művészeti foglalkozások Nevelési feladatok Egészséges élet- Mindennapos test- Igazgató, nevelő- Folyamatosan kezdése

9 teljesítése a pedagógiai mód-káros szenve- mozgás, osztályki- testület, szülői programban délyek, közösségi rándulások, diák- munkaközösség, foglaltak szerint. tanulói tevékenységek, önkormányzati patronálói közös- szociális tevékenységek; ség, védőnők érzékenység, magatartás- iskolaegészségkedéskultúra és viselügyi ellátás meg- alkalmazása szervezése, közéledennapi a mintiségre nevelés a életben is diák-önkormányzat szokássá válik. munkájában. A pedagógiai program A pedagógiai prog- Folyamatszabályo- Igazgató, program- éves lebontása, ram végrehajtásázás, fejlesztési terükészítő, pedagógu- önértékelési rendszer nak értékelése, letek minőségközsok, támogató kidolgozása reális helyzetkép pontú elemzése; szervezet partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése A humán erőforrás Pedagógusok kompetenciájának Továbbképzési Igazgató fejlesztése újabb nö- terv, beiskolázási hosszú távú tervének vekedése pl.: a elkészítése különleges ellátást Pedagógiai program felülvizsgálata. Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése, felülvizsgálata, módosítása igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál. A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi nevelő-oktató munka. Egyéni tanulási út biztosított Versenyeken eredményes szereplés Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere. terv Gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő-pedagógus, drámapedagógus Helyzetértékelés Stratégiai cél, feladat- és időterv, Ellenőrzési, mérésértékelési rendszer. Fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje. Intézményvezető, programkészítő pedagógusok Jelentkezés, elfogadás szükség szerint Eredményesség és hatékonyság vizsgálat; ellenőrzés, értékelés. Differenciált, egyéni személyiség- és készségfejlesztés, tanórán és tanórán kívül szakkörök, önképzőkörök Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők Intézményvezető, minőségi körök vezetői, tagjai Folyamatos. Évenként 277/1997 (XII.22.) Kormányrendelet szerint Folyamatos Év közben folyamatosan, nyáron táborban, életmódtáborban Folyamatos 9

10 2.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk a Festetics Kristóf ÁMK vezetői, minden pedagógusa és segítő alkalmazott; közös összefogással arra törekszik, hogy az intézmény partnerközpontú szemléletét erősítse, korrekt, kiszámítható együttműködést alakítva ki partnereivel, minden érdekelt fél megelégedésére, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokra. Intézményünk elsősorban a tanulók, szülők igényeinek kíván megfelelni, és érdekeit szolgálni. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is megvalósul. Ugyanitt történik a halmozottan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása fejlesztése. A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, melyek segítik őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Napjaink kihívásaira csupán magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkező, folyamatos ön és továbbképzést vállaló pedagógusok tudnak megfelelni, akik hivatásukban elkötelezettek, színvonalas, EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget biztosítanak növendékeiknek, biztosítva számukra a képességeinek megfelelő továbbhaladást. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nevelő-oktató munkánk során az elvárható legmagasabb szakmai színvonalat nyújtsuk. Intézményünk vezetősége elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés iránt, ösztönzi a kreativitást, az újszerű problémalátást-problémamegoldást, valamint az új gondolatokra való nyitottság képességének kialakítását. Festetics Kristóf ÁMK tantestülete 2.3. Minőségpolitika megvalósulását szolgáló célok Pedagógiai célok Törvényes intézményi működés kialakítása Szakmai színvonal emelése Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció Fejlődjön a szülőkkel való együttműködés, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében Alapkészségek megalapozása, továbbtanulásra való felkészítés Tehetséggondozás A nevelő-oktató munka mérési, értékelési rendszerének kialakítása 10

11 Szervezeti célok: Emberi erőforrások fejlesztése Az iskolai és óvodai csoportok kapcsolódjanak be a falu társadalmi életébe Szervezeti kultúra fejlesztése Minőségi célok: Partnerközpontú működés kialakítás Önértékelési és értékelési rendszer működtetése 2.4. Az iskola működésének hosszútávra szóló elvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. Törekszünk az otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására. Az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire. Maximálisan figyelünk a gyerekek teljes személyiségének fejlesztésére, valamint korszerű ismereteik képességeinek, készségeinek a kialakítására, bővítésére. Szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedék kinevelését tartjuk fő feladatnak. Olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni. Diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket. Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló szüleivel, fenntartókkal és a társintézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal. Tanáraink nagy figyelmet fordítanak a tanulói közösségek megszervezésére az önkormányzás képességének kialakítására, a tanulók életkorának megfelelő szinten bevonják őket a közösségi fejlesztésbe. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését a szaktárgyi, sport és művészeti versenyen való megmérettetés segíti. Tanulóinkat felkészítjük és ösztönözzük a részvételre. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulókat veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. A tanulókat az iskolai életről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és pedagógusok együttműködését szolgáló fórumok, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok, közös táborozások, kirándulások. Partnereink igényének, elégedettségének és elégedetlenségének folyamatos mérésén keresztül arra törekszünk, hogy az elvárásoknak megfelelő, közkedvelt intézménnyé váljunk. Tantestületünk jól felkészült, szakmai megújulásra kész, új módszerek befogadására, kidolgozásra alkalmas, innovatív pedagógusok közössége. 11

12 Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink a munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, folyamatosan kísérjük figyelemmel a partneri igényeket, ezek változásait, s munkájuk során igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni. 12

13 Fenntartói elvárások 2.5. Az elvek megvalósítását szolgáló elképzelések, tevékenységek A fenntartói elvárásból adódó intézményi célok A megvalósulás időtartama Törvényes intézményi Jogszabálykövető intézményi szabályozás kiala- működés biztosítása kítása Sikerkritérium Pedagógiai célok A jogszabályok változását 1 hónapon belül Egy tanév követi a szabályzatok aktualizálása. Évente egy alkalommal követi a szabályzatok Egy tanév törvényességi megfelelőség-vizsgálatának elvégzése. Évente két intézményi folyamat leszabályozása. Egy tanév Dokumentálás Felelősök Szabályzatok frissítési Igazgató ideje: hatályba lépés idejét követő 1 hónap. A Pedagógiai Program célrendszere alapján Egy tanév Négy tanév Tanmenet Tantárgyfelosztás A szakmai színvonal emelése Tanulási módszerek tanulása Az idegen nyelv és a számítástechnika csoportbontásban történő oktatása Nevelőtestület Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompennulók egyéni fejlődésének A hátrányos helyzetű tazáció elősegítése Napközis ellátás biztosítása az alsó tagozatosok számára. Tanulószoba biztosítása felsősök számára. Fejlesztő, foglalkozások biztosítása Út a középiskolába Egy tanév Egy tanév felzárkóztató Egy tanév Tantárgyfelosztás Tantárgyfelosztás Tantárgyfelosztás Nevelőtestület 13

14 Alapkészségek megalapozása az alsó tagozaton, Továbbtanulásra felkészítés a felső tagozaton Egy tanév Tantárgyfelosztás Szaktárgyi vetélkedőkre jelentkezők száma Vetélkedő eredmények Mérési eredmények ösztöndíjprogramban való részvétel A számolási készség, a Hetedikes, nyolcadikos Három tanév tanulóknak előkészítő néma, értő olvasás és a helyesírás alkalmazás szervezése. szintű tudása. A szaktárgyi vetélkedőkön Egy tanév A felvételi arányok javulnaknak résztvevők számá- emelése Kistérségi versenyeken, Három tanév megmérettetéseken való részvétel Munkaközösségek és vezetői Tehetséggondozás A tehetséges tanulók célirányos segítése A nevelő-oktató munka Az iskolai munka eredményeinek mérhetővé tétele mérési, értékelési rendszerének kialakítása Szakkörök működtetése A nevelő-oktató munka mérési, értékelési in- Két tanév dikátorrendszerének kidolgozása A partneri igényfelmérés folyamatának szabá- Egy tanév lyozása Egy tanév Tantárgyfelosztás Munkaközösségek, pályaválasztási felelős Fenntartói ÖMIP - ben Mellékletben Igazgató, munkaközösségek vezetői 14

15 Emberi erőforrások fejlesztése A szakmai kompetencia növekedése a nevelőtestületben Szervezeti célok A továbbképzési tervben foglaltak 100%-os teljesítése. Egy tanévben legalább két továbbképzés szervezése. A belső továbbképzésen a tantestület legalább 80%-a vegyen részt. Az IPR-es módszertanok elsajátítása Egy tanév Egy tanév Egy tanév Tanúsítványok, diplomák Munkatervek, jegyzőkönyvek Jelenléti ív Igazgató A szervezeti kultúra fejlesztése A dolgozói közösség klímájának javulása. A klímateszt eredményei az országos átlagok- Két tanév nak megfeleljenek. A vezetői elégedettségteszt eredményei az Két tanév országos átlagoknak megfeleljenek A team munka kialakítása (legalább egy rend- Egy tanév szeresen működő team létrehozása) Mellékletben Mellékletben Munkaterv Igazgató 15

16 Minőségi célok Partnerközpontú működés A partneri igényfelmérésen alapuló minőségfej- kialakítása. A partneri igények kiépítéselesztési rendszer kiépítése. Egy tanév Minőségfejlesztési munkaterv elkészítése. Partneri igény- Egy tanév elégedettségmérés lebonyolítása. A megkérdezettek válaszadási hajlandósága Egy tanév országos átlagú legyen. A partneri elégedettségmérés eredménye or- Egy tanév szágos átlagú legyen. A nevelési-oktatási dokumentumokon átvezetett Egy tanév változások. kézi- Minőségfejlesztési könyv kézi- Minőségfejlesztési könyv Minőségfejlesztési könyv kézi- kézi- Minőségfejlesztési könyv Pedagógiai program, Munkaterv, Minőségpolitika, vezetői program. Támogató szervezet 16

17 3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 3.1. A vezetés szerepe a rendszer működésében Az intézmény vezetőjének, vezetőségének feladata biztosítani a minőség iránti elkötelezettséget. Ez az elkötelezettség az alapja a Minőségirányítási program és minőségfejlesztési rendszer működtetésének, melynek szerves része a partneri igény-elégedettség és elégedetlenség mérésén alapuló partnerközpontú működés kiépítése, fenntartása, működése, fejlesztése. Az igényfelmérés eredményeit a vezető elemzi, értékeli és beépíti az intézményi gyakorlatba. A vezetés feladata továbbá a nevelőtestület irányítása, a leghatékonyabb munkaformák, a szervezeti kultúra folyamatos mérése, fejlesztése. Biztosítani kell a törvényes működést, az ehhez szükséges erőforrásokat, valamint működtetnie kell az intézményi folyamatokat a partneri elvárásoknak megfelelően. Az igazgató feladata a nevelő és oktató munka irányítása, a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a beválás vizsgálata, az információs rendszer kialakítása, bejáratása, a munkaerő kiválasztása, a belső ellenőrzési, értékelési rendszer kidolgozása, a minőségfejlesztési rendszer működtetése. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Pedagógiai Programmal, amely tartalmazza az alapelveket, hosszú távú céljainkat, leírja a pedagógiai folyamatainkat. A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének és oktatásának irányítása. A vezető, a vezetőség a döntések meghozatala előtt egyeztetéseket folytat az érdekvédelmi szervekkel (KÖTA). Együttműködik a szülői szervezettel, érdekképviseleti szervezetekkel, diákönkormányzatokkal. Gondoskodik arról, hogy a szabályozók, a külső és belső dokumentumok az intézmény dolgozói számára hozzáférhetőek, megismerhetőek legyenek. A közlönyök (Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny) figyelemmel kísérésével, azokban található utasításoknak megfelelően gondoskodik a szabályzatok aktualizálásánál. (A közlönyök az igazgatói, intézményvezetői irodában minden munkatárs számára hozzáférhetőek.) 17

18 A vezetés gondoskodik arról is, hogy az iskola biztonságos legyen. A vezetői felelősség körbe tartozik a biztonságos intézmény kialakítása, működtetése, a működés szabályozása, a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, szabályozása. 18

19 A vezetési feladatok az alábbi folyamatok működését, szabályozását igénylik: Szabályozandó területek Határidő Résztvevők, felelősök Dokumentálás IMIP működtetése Iskolavezetés, TSZ Jegyzőkönyvek Iskolánk információs rendszere Iskolavezetés, TSZ Pedagógus és nem pedagógus Iskolavezetés, TSZ munkatársak kiválasztása, bemutatása A belső ellenőrzési, mérési, értékelési Iskolavezetés, TSZ rendszer Egyeztetés folyamata Iskolavezetés, TSZ Partneri igény- és elégedettségi Szabályozott Iskolavezetés, TSZ Beszámoló mérése Panaszkezelési eljárás Iskolavezetés, TSZ Nyomon követés és beválásvizsgálat Iskolavezetés, TSZ Intézményi marketing Iskolavezetés, TSZ Stratégiai tervezés Iskolavezetés, TSZ Biztonságos intézmény Iskolavezetés, TSZ Gyermek- és ifjúságvédelmi jelzőrendszer A továbbképzési program működtetése Iskolavezetés, TSZ A tanulók értékelése Iskolavezetés, TSZ Tanterv, tanmenet készítése, beválás vizsgálata, fejlesztése Iskolavezetés, TSZ 19

20 Az intézmény működését szabályozó alapvető jogszabályok listája: Jogszabály száma Kibocsátó Megnevezés Kapcsolódó int. dokumentum évi LXXIX. Törvény A közoktatásról Pedagógiai Program SZMSZ évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról SZMSZ évi XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve SZMSZ 138/1992 Kormányrendelet A KJT végrehajtásáról SZMSZ 277/1997 Kormányrendelet A pedagógusok továbbképzéséről, szakvizsgáról 3/2002 OM rendelet A közoktatási minőségbiztosítás ról, fejlesztésről 11/1994 MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről Továbbképzési Program Továbbképzési Terv Pedagógiai Program MIP SZMSZ SZMSZ 20

21 3.2. Tervezés Célja: a működés szabályozottságának, átláthatóságának, tervszerű működtetésének biztosítása. Az intézményi folyamatok szabályozottak, ellenőrizhetőek legyenek. A tervek egymásra épülnek, s ezekre épül az operatív tervezés. Az iskola működés-tervezési rendszerének elemei: A terv megnevezése Fejlesztési határidő Irattári elhelyezés Felelősök Pedagógiai Program szeptember 30., Iktató Igazgató majd szükség szerint Önkormányzati Minőségirányítási Szükség szerint Iktató Fenntartó Program Iskolai Minőségirányítási Szükség szerint Iktató TSZ Program SZMSZ Szükség szerint Iktató KT igazgató Házirend Szükség szerint Iktató DÖK Vezetői pályázat Iktató Igazgató Éves munkaterv Évente-szeptember Iktató Igazgató Továbbképzési Program Továbbképzési nyilvántartások Igazgató Gyermekvédelmi munkaterv Évente-szeptember Iktató TSZ Munkaközösségi munkatervek Évente-szeptember Iktató Mkv. Nevelési, oktatási tervek, tanmenet Folyamatos Iktató Igazgató (tantervek) Kockázatértékelés Folyamatos Iktató Igazgató Munkavédelmi szabályzat Folyamatos Iktató Munkavédelmi megb. Tűzvédelmi szabályzat Folyamatos Iktató Munkavédelmi megb. Szabadságolási terv Évente-március Iktató Igazgató, gazdasági v. Selejtezési, leltározási szab. Folyamatos Iktató Igazgató, gazdasági v. Belső ellenőrzési terv Évente-szeptember Iktató Igazgató, gazdasági v. Az iskola önértékelése Négyévenként, a fenntartói ellenőrzés évében Iktató Igazgató, TSZ. 21

22 3.3. Ellenőrzés Célja a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak való megfelelés vizsgálata. Kiegészít: a fenntartó által (4 évente) kötelező jellegű szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések. (ÖMIP alapján) Kiterjed a pedagógiai és nem pedagógiai folyamatokra. Biztosítja az intézmény megfelelését a szabályzóknak, a hiányosságok feltárását, javítását, folyamatos fejlesztését, javítását, a hibák megelőzését. Megalapozza az egyéni és intézményi értékelést. 22

23 Belső ellenőrzési rendszer: A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE Az ellenőrzés területe A nevelő-oktató munka színvonala a tanítási órán A nevelő-oktató munkájához kapcsolódó dokumentáció Ellenőrzésre jogosult Igazgató Tagintézményvezető Az ellenőrzés ideje Évente A dokumentálás módja Feljegyzés Feljegyzés, aláírás Az ellenőrzésről készült dokumentum elhelyezése Ellenőrzési napló Őrzési idő Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kap PCDA működtetése 1 év Ellenőrzött pedagógusse Tapasztalatok beépíté- az éves intézmény- Igazgató, értékelésbe, munkatervbe Az általános tapasztalatokról a tantestület Kapcsolattartás a szülőkkel Feljegyzés Tanórán és iskolán kívüli Igazgató tevékenységek szervezése Tagintézményvezető Munkaközösség vezető Felzárkóztatás, hátránykompenzáció. A HHH-s ezetők Tagintézményv tanulók fejlesztési naplójának rendszeres ( 3 havonkénti ) ellenőrzése 23

24 Az ellenőrzés területe Tehetséggondozás A tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása A pedagógusra bízott tanterem rendezettsége, dekorációja Ellenőrzésre jogosult Mk.vezető, Tagintézményvezető Pályaválasztási felelős = 8. osztályos ofő. Igazgató Tagintézményvezető Munkaközösség vezető Az ellenőrzés ideje Évente A dokumentálás módja Feljegyzés Aláírás Az ellenőrzésről készült dokumentum elhelyezése Ellenőrzési napló Őrzési idő Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kap PCDA működtetése 1 év Ellenőrzött pedagógusse Tapasztalatok beépíté- az éves intézmény- Igazgató, értékelésbe, munkatervbe Az általános tapasztalatokról a tantestület A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintje ség Munkaközös- vezető Iskolai ünnepélyek, évfordulók, programok vezetők Tagintézmény- megrendezése Versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok. Feljegyzés Önértékelés Ellenőrzési napló, Önértékelési lap 24

25 Az ellenőrzés területe Munkaidő betartása Új dolgozó segítése Technikai dolgozók munkavégzése Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása Ellenőrzésre jogosult Igazgató Tagintézményvezető Gazd.vezető Igazgató Tagintézményvezető Gazd.vezető Munkaközösség vezető Igazgató Gazdasági vezető Igazgató Tagintézményvezető Munkavédelmi vezető Az ellenőrzés ideje MUNKÁLTATÓI FELADATOK A dokumentálás módja Az ellenőrzésről készült dokumentum elhelyezése Évente Aláírás Éves ellenőrzési terv Évente Aláírás Éves ellenőrzési terv Őrzési idő 2 év 1 év 1 év 2 év Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kap pedagó- Ellenőrzött gus, Igazgató Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség PCDA működtetése A tapasztalatok beépítése az SZMSZ-be Ellenőrzött dolgozó, Igazgató Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség Tapasztalatok beépítése a Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás anyagába 25

26 Az ellenőrzés területe Takarékos, költséghatékony gazdálkodás Eszközbeszerzések Készletnyilvántartások Leltározás Karbantartás Helyettesítés, túlóra elszámolás Szabadság nyilvántartás Térítési díj beszedése, elszámolása Házipénztár kezelése Bizonylatolás Címzett normatívák felhasználása Étkeztetés Ellenőrzésre jogosult Igazgató Tagintézményvezető Gazdasági vezető Az ellenőrzés ideje A dokumentálás módja GAZDÁLKODÁS Az ellenőrzésről készült dokumentum elhelyezése Évente Aláírás Éves ellenőrzési terv Őrzési idő Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatást kap PCDA működtetése 5 év Ellenőrzött pedagógus, Tapasztalatok beépítése Igazgató, a folyamatszabályo- zásokba Az általános tapasztalatokról a munkatársi közösség 26

27 3.4. Mérés, értékelés Megalapozza: a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, fejlesztési terveket. A mérés, értékelés tárgya Módszere Gyakorisága Szabályozása Partneri igény-, elégedettség-, elégedetlenség mérése Kérdőív, interjú, SWOTanalízis 4 évente Partneri igényfelmérési szabályzat Az intézmény működésének értékelése Kérdőív, dokumentumelemzélés 4 évente IMIP (Teljes körű Intézményi Önértéke- eljárásrendje) A pedagógusmunka eredményességének mérése Pedagógusértékelő lap Évente IMIP (Pedagógus és vezetői értékelés eljárásrendje) A vezetői munka eredményességének mérése Vezetői értékelő lap Évente IMIP (Pedagógus és vezetői értékelés eljárásrendje) Tantárgyakhoz kapcsolódó mérési feladatok OKÉV mérés Évente IMIP 27

28 4. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER Intézményünk a fenntartói elvárások, minőségpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében partneri igényfelmérésen alapuló minőségfejlesztési rendszert működtet. A partneri igényeket, elvárásokat folyamatosan beépítjük a gyakorlatba. Minőségfejlesztés folyamata: Feladatellátási, intézményhálózat működtetési intézkedési terv Önkormányzati Minőségirányítási Program Intézményi Minőségirányítási Program Pedagógiai Program Minőségfejlesztési rendszer (igényfelmérés) Éves munkaterv Intézményi beszámoló 28

29 5. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS BELSŐ RENDJE 5.1. Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Kommunikáció külső és belső partnerekkel Célok Feladatok Felelősök Határidők Sikerkritériumok Dokumentáció a közvetett és érvényben lévő Támogató minden év az aktuális partnerlista az korrigált partnerlista közvetlen partnerek partnerlista felül- Szervezet intézmény és partnerei közötti azonosítása vizsgálata (TSZ) kapcsolatrendszer alapja az intézmény belső- és külső kapcsolatainak feltérképezése módosított partnerlista jóváhagyása az érintett partnerek tájékoztatása Igazgató TSZ vezetők minden év minden év segíti az intézmény belső és külső kommunikációt a partnerigény fel-mérés kiindulási dokumentumaként szolgál mellékelt intézményi címlisták jegyzőkönyv 29

30 Külső partnerigény és elégedettségmérés Célok Feladatok Felelősök Határidők A külső partnerekkel kialakult intézménykép megismerése A az intézmény szolgáltatásaival, személyitárgyi feltételeivel kapcsolatos elvárások elégedettség elégedetlenség felmérése A partnerigény, elégedettségelégedetlenség mérések összehasonlító elemzése, trendvizsgálat révén. Az intézményi működés erősségeinekgyengeségeinek, fejlesztésre váró területeinek kirajzolása, visszacsatolás az intézmény munkájáról. mérési rend kialakítása mérőeszközök felülvizsgálata új mérőeszközök kipróbálása új érőeszközök jóváhagyása mintavétel mérések elvégzése eredmények feldolgozása érintett partnerek tájékoztatása fontossági sorrend kialakítása partnercsoportonként, igények összevetése a külső-belső intézményképpel, HPP-mal minőségi körök kialakítása elvárás-, problémalista készítése célok prioritási sorrendjének kialakítása, módosítása cél-lista készítése igazgató TSZ vezető TSZ célcsoportos team Adott év Adott év Adott év Adott év Sikerkritériumok Négyévente a visszatérő mérések biztosítják az eredmények összehasonlítását, változások nyomon követését, lehetőséget adnak a trendvizsgálatra átfogó, hiteles külső intézménykép kialakulása, teammunka kultúrájának fejlesztése kulcsfontosságú intézményi folyamatok azonosítása Dokumentáció aktuális partnerlista, mérési ütemterv érvényes alkalmazotti kérdőív érvényes szülői kérdőív érvényes tanulói kérdőív érvényes interjúlap a közvetlen partnerek mérésére kérdőíves interjú a közvetett partnerek mérésére jegyzőkönyv Összefoglaló a partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérés eredményeiről Összehasonlító elemzés a HPP-mal belső, külső intézményképpel Elvárás-, probléma-lista Cél-lista 30

31 Az intézményi tervező-, fejlesztőmunka, az operatív irányítás megalapozottabbá tétele sikeres stratégiai és operatív tervezéssel intézkedési tervek kialakítása intézkedési tervek elfogadása partnerek tájékoztatása célcsoportos team team TSZ vezető igazgató Adott év Intézkedési tervek Minőségi körök, TSZ üléseiről szóló emlékeztetők Jegyzőkönyv A sikeres fejlesztések beépítése a napi intézményműködésbe intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése, szakaszos és záró értékeléssel korrekciója jóváhagyás célcsoportos team team TSZ vezető igazgató Következő tanév Emlékeztető a minőségi körök és a TSZ üléseiről szakaszos, záróértékelés 1-1 intézkedési terv megvalósításáról korrekciós javaslatok módosított, korrigált intézkedési terv 31

32 Kommunikáció a belső partnerekkel Pedagógusok Kommunikáció formája nevelőtestületi megbeszélés nevelőtestületi megbeszélés szakmai továbbképzés kibővített vezetőségi ülés szakmai tanulmányút munkaközösségi megbeszélés TSZ ülései faliújság havi program Időpont tanévindításkor, félévkor, tanévzáráskor Kéthavonta (igény szerint) évente 1 alkalommal (igény szerint) kéthavonta évenként 1 alkalommal munkaköri tervben meghatározott időpontban fejlesztési terv folyamatos minden hó 10-ig Alkalmazottak Kommunikáció formája Téma Időpont Tájékoztató partnerlista ismertetése minden év október 16. Tájékoztató partnerigény, elégedettségmérésekről négyévente február 15. Tájékoztató elfogadott int. tervekről négyévente június 15. Tájékoztató, értekezlet vezetői pályázat éves munkatervben meghatározott időpontban Szülők Kommunikáció formája Szülői értekezlet Fogadó óra SZM értekezlet Ellenőrző, üzenő füzet, szórólapok, plakát Időpont évente 3 alkalommal, éves munkatervi ütemezés évente 3 alkalommal éves munkatervi ütemezés évente 3 alkalommal éves munkatervi ütemezés rendszeres rendezvényekkel kapcsolatosan Diákok Kommunikáció formája DÖK ülések Iskolarádió Faliújság kéthavonta rendszeres rendszeres Időpont 32

33 6. EMBERI ERŐFORRÁS Továbbképzési program A továbbképzési program időbeli hatálya: majd ötéves periódusokban ismétlődik augusztus utolsó munkanapjáig, A továbbképzési program célja: Az intézményben dolgozó pedagógusok azon ismereteinek és készségeinek a megújítása, bővítése, fejlesztése, amelyekre szükség van: a nevelő és oktató munkakeretében a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozások megtartásához a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez a nevelő-oktató munkához kapcsolódó nevelési, értékelési feladatok megoldásához az intézményirányítási, vezetői feladatok ellátásához. A továbbképzési program szerkezete: a.) Szakvizsgára vonatkozó alprogram: Pedagógus szakvizsga: A pedagógusok által a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett a főiskolai vagy egyetemi szakirányú továbbképzéshez megszerezhető vizsga. A szakvizsgára történő felkészítéshez olyan szakképesítés szerezhető, amely pedagógus munkakör betöltésére nem jogosít fel. A szakvizsga új szakképzettséget nem ad, és a meglévő felsőfokú iskolai végzettség szintjét sem változtatja meg. Finanszírozási és helyettesítési alprogram: A költségek fedezetéhez a központi költségvetés az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint járul hozzá. A munkáltató az éves bérmaradványa terhére járulhat hozzá a szakvizsgára történő felkészítés részvételi díjához, egyéb költségekhez (szállás, utazás, étkezés, könyv). A rendelkezésre álló keretet a következő sorrend alapján használjuk fel: 1. A távollevő kolléga helyettesítéséhez szükséges költségek fedezésére 2. Részvételi díj költségeinek hozzájárulási mértéke maximum 80 %, minimum 50 %. 3. Az esetlegesen fennmaradó keretből a továbbképzést helyettesítés nélkül megvalósítók elismerési az iskolai 1 főre vetített helyettesítési összegnek megfelelően. 4. A további összeg megléte esetén a továbbképzést teljesítők anyagi elismerésére. 33

34 b. Továbbképzésre vonatkozó alprogram A Közoktatási Törvény biztosítja a pedagógusok részvételi jogát a továbbképzéseken, egyben előírja azt is, hogy a jog mellett a pedagógusoknak hét évenként kötelező jellegű továbbképzésen kell részt vennie. A hétévenkénti (kötelező) továbbképzés olyan, legalább 120 óra továbbképzési programokon való részvétellel teljesíthető, melyek az oktatási miniszter által kiadott indítási engedéllyel rendelkezik, és szerepelnek a továbbképzési jegyzékben. Jelenleg iskolánk nevelőinek döntő többsége az I. továbbképzési szakasz (1998. szeptember augusztus 31.) keretében teljesíti kötelezettségeit, míg az után diplomát szerzett fiatalabb kollégáink az egyéni továbbképzési szakasznak megfelelő ütemezés alapján teljesítik a kötelezettségeinket. A kötelező hétévenkénti továbbképzés melletti minden olyan képzés, amelyik nincs összefüggésben a KT. 19. (8) bekezdésében meghatározott elvárással. A továbbképzésen résztvevők kiválasztásának elvei: Számítástechnikai, informatikai ismeretek megszerzése, nevelői, nevelő-oktató munkában való alkalmazása Az integrált neveléshez, sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatásához szükséges készségek, szakmai ismeretek továbbképzésen való megszerzése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kellő szakmai ismeretekkel történő továbbképzése. Az egészséges életmód, mentálhigiénés ismeretek bővítését biztosító továbbképzési forma Nyelvi továbbképzés Szakmailag szükséges diploma megszerzését lehetővé tevő képzés Finanszírozási és helyettesítési alprogram: A finanszírozással kapcsolatosan ugyanaz a gyakorlat érvényesül, mint a pedagógiai szakvizsga esetében. A helyettesítésre vonatkozóan a következő alapelveket éltetjük: A továbbképzés lehetőleg ne járjon helyettesítéssel, de ha ez nem zárható ki, akkor biztosítható legyen a szakszerű helyettesítés. Az érintett pedagógus órarendjénél figyelembe kell venni, hogy a továbbképzési napon, konzultáción lehetőleg ne tanítson, a kötelező óraszámát rövidebb munkahét keretében lássa el. 34

35 Olyan továbbképzési formákat célszerű támogatni, amelyeket olyan időszakban (szombaton, hétvégén, tanítási szünetben) tartanak, amikor az iskolában nem folyik nevelő-oktató munka. 35

36 7. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ ELLENŐRZÉSI/ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 7.1. Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata A pedagógusok értékelésének célja: Valamennyi pedagógus értékelésében az egységes alapelvek, szempontok biztosítása. A pedagógusok munkavégzésének egységes értékelése, amely alapjául szolgál a jutalmazásnak, címadományozásnak. A résztvevők számára az értékelési folyamat követhetőségének biztosítása. A pedagógusok teljesítésének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az iskolai dokumentumokban (Pedagógiai Programban, MIP, SZMSZ, Házirend) megfogalmazott célkitűzések elérése. Támpontok nyújtásával a pedagógiai munka ösztönzése és útmutatás a fejlődéshez. 36

37 Pedagógusok vezetői ellenőrzése Célok Feladatok Felelősök Határidő Módszerek Dokumentáció 1.Az intézmény 1.1 Óralátogatás igazgató éves munkatervi spontán/tervezett feljegyzés, oktatási nevelési tagintézmény ütemezés szerint megfigyelés, óraelemző értékelő lap feladatai hatékonyságának dokumentumelemzéssel vezetők, a mun- megbeszélés tanulói produktumok értékaköz. vezetők vizsgálata kelésével bevonásával Érintettek köre Tanítók, Szaktanárok, Osztályfőnökök, Ellenőrzés/ Értékelés alapja közokt. trv. HPP helyi tanterv munkaköri leírás 1.2. iskolai foglalkozások, programok szakkör, korrepetálás, napközis fogl., sportfoglalkozás, szabadidős fogl., rendezvények, ünnepélyek, erdei isk., tábor, kirándulás, versenyek ellenőrzése éves munkatervi ütemezés szerint igazgató, tagintézmény vezetők, a munkaköz. vezetők bevonásával spontán/tervezett megfigyelés, óraelemző megbeszélés feljegyzés, értékelő lap szakkört vezetőtanárok,tanítók, korrepetálást vezető tanárok, sportfoglalkozást vezető kollégák, szabadidő szerv., közokt. trv. HPP helyi tanterv munkaköri leírás 1.3. egyéb intézményi szintű folyamatok igazgató, tagintézmény vezetők a munkaköz. vezetők bevonásával éves munkatervi ütemezés szerint tervezett dokumentum elemzés, beszámoltatás feljegyzés könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus, gyerm. és ifj.véd.fel., pályaválasztási és HPP, éves tűzvédelmi felelős, munkaterv ügyeletvezetők, dekoráció, esztétikum felelősök, szertár felelősök, pályaválasztás, beisk. felelősök 37

38 1.4. iskolán belüli és kívüli kapcsolattartás DÖK, Közalk. Tanács, SZM, Az alapítv. közművelődési intézmény, szülői értekezletek, fogadóórák értékelése Igazgató Tagintézmény vezetők, a munkaköz. vezetők bevonásával éves munkatervi ütemezés szerint tervezett megfigyelés, dokumentumelemzés feljegyzés DÖK-segítő pedagógus, Közalkalmazotti Tanács tagjai, Szakszervezet titkára, Alapítvány Kuratórium Elnöke, intézményvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok HPP, éves munkaterv 2. Széleskörű, naprakész, alkalmazotti teljesítményértékelés működtetése 2.1. munkaköri leírások felülvizsgálata 2.2. intézményi konszenzuson alapuló normarendszer megismertetése az alkalmazottak körében igazgató minden tanév szeptember 30.- ig Tagintézményvezetők megismertetése minden tanév szeptember 30. tájékoztató munkaköri leírás egyéni teljesítmény értékelő lap alkalma- intézményi zottak dokumentumelemzés Közokt. trv. HPP alkalma- intézményi zottak Tanárialkalmazotti értékelés normarendszer munkaköri leírás 2.4. teljesítmény értékelésre épülő jutalmazási rendszer bevezetése nyomon követés, dokumentálás igazgató összehasonlítás, dokumentumelemzés anyagi ösztönzés személyes telj. értékelő interjú alkalma- jegyzőkönyv intézményi zottak intézményi zottak 2.3. normarendszer korrekciója Tagintézményvezetők TSZ bevonásával alkalma- Tanárialkalmazotti értékelés, normarenszer munkaköri leírás telj. értékelő lap jutalmazási lista 38

39 Az értékelés lépései: 1. Önértékelés A pedagógus kitölti a A pedagógus teljesítményértékelő lapot. 2. A pedagógus munkaközösség-vezetője, az igazgató, a tagintézmény-vezető, közösen értékelik a teljesítményértékelő lap segítségével az érintett dolgozó munkáját a tanév során végzett ellenőrzések alapján. 3. Értékelő megbeszélés az értékelt és az értékelők között. Észrevételeket, javaslatokat fogalmaznak meg a pedagógus munkájának javítása érdekében. Az értékeléshez a dolgozó írásban megjegyzést fűzhet. 4. Az értékelés dokumentálása. Az elkészült dokumentumok irattárba helyezése A pedagógusértékelés szempontjai A pedagógus teljesítményértékelő lap a Mellékletben található. Az adott évben értékelésre kerülő pedagógusokat úgy kell kiválasztani, hogy legalább négyévenként minden pedagógus értékelésére sor kerüljön Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és folyamata A vezetők értékelésének célja: A vezető teljesítésének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az iskolai dokumentumokban ( Pedagógiai Programban, MIP, SZMSZ, Házirend) megfogalmazott célkitűzések elérése. A vezetők munkavégzésének egységes értékelése. A gyenge pontok felkutatásával a vezetői munka javítására ösztönzés. A vezető számára lehetőséget adni arra, hogy ne távolodjon el az általa vezetett közösség értékrendjétől, hagyományaitól, hogy 1 vezetői ciklus alatt is tudjon javítani hibáin a közösség érdekében A vezetői értékelésben érintettek A vezetői értékelést a 138/1992. Kormányrendeletben meghatározott magasabb vezetői és vezetői beosztáson kívül kiterjesztjük a munkaközösség-vezetőkre is. Így a vezetői értékelés a következő beosztású személyeket érinti: Munkaközösség-vezető Tagintézmény-vezető Gazdasági vezető Igazgató 39

40 Az értékelés lépései 1. Önértékelés A vezető kitölti a A vezetői teljesítményértékelő lapot. 2. Értékelés Az értékelés egyes vezetőknél 1, másoknál 2 Az értékelés szintjei szinten zajlik. Az értékelt vezető Munkaközösség-vezető Tagintézmény-vezető Egy szint Az érintett munkaközösség tagjai, az igazgató, a tagintézményvezető egy értékelő megbeszélésen közösen kitöltik a munkaközösség-vezetőre vonatkozó értékelő lapot. Itt alakul ki az összegző értékelés. 1. szint Az egyes alsós és felsős munkaközösségek (külön-külön) egy megbeszélésen a tagintézményvezető értékelésére a Vezetői értékelő lap alapján kialakítják véleményüket, javaslatukat, melyet a munkaközösség-vezető képvisel a 2. szinten 2. szint A munkaközösség-vezető és az igazgató egy értékelő megbeszélésen közösen kitöltik a tagintézményvezetőre vonatkozó értékelő lapot. Itt alakul ki az összegző értékelés. Gazdasági vezető Igazgató Egy szint A technikai dolgozók és az igazgató egy megbeszélésen a gazdasági vezető értékelésére közösen kitöltik a Vezetői értékelő lapot Itt alakul ki az összegző értékelés. 1. szint Az egyes alsós és felsős munkaközösségek (külön-külön) egy megbeszélésen az igazgató értékelésére a Vezetői értékelő lap alapján kialakítják véleményüket, javaslatukat, melyet a munkaközösség-vezető képvisel a 2. szinten 2. szint A munkaközösség-vezető, a tagintézmény-vezető egy értékelő megbeszélésen közösen kitöltik az igazgatóra vonatkozó értékelő lapot. Itt alakul ki az összegző értékelés. 40