Nappali képzés: Számítógéppel segített tervezés szerkesztésben közreműködött: Zobor Bence Kiegészítő- levelező képzés: Számítástechnika 2.

Átírás

1 6. gyakorlat Speciális 3D-s szerkesztések; metszetek, homlokzatok perspektív nézetek készítése, tervdokumentáció összeállítása: Olvassuk be a korábban elmentett Nyaraló nevű rajzunkat. Amennyiben az előzőekben elkészített lépcsőt - de általánosságban, ha a rajzunkba elhelyezett könyvtári eleme(ke)t - nem találja meg a program, akkor a Könyvtárbeolvasás jelentés (Library Loading Report) jelenik meg, ahol láthatók a hiányzó elemek. (Ez akkor fordulhat például elő, ha nem választottuk ki az ArchiCAD archív terv (ArchiCAD Archive Project) mentést a Fájl / Mentsd mint (File / Save As ) menün keresztül). Ebből az ablakból elindíthatjuk a Könyvtárkazelőt, vagy később is bármikor a Fájl / Könyvtárkezelő (File / Library Manager...) menü kiválasztásával. A Könyvtárkezelő... (Library Manager...) ablakban (ha az ablak felső részén a Helyi / LAN fül van kiválasztva) megkereshetjük a hiányzó elemek könyvtárát (1.), ezután az >>Add>> gombbal áttehetjük az Aktív könyvtárak (Active Libraries) területre (2.), végül a Kész ( Done ) gombbal (3.) végrehajthatjuk a rajz és elemkönyvtár összerendelést. Annak bemutatására, hogy miképpen lehet ArchCAD -ben egy adott kontúrvonalú profilt egy adott vezérvonal mentén végigvezetni (pl. vízszintes épülettagozatok 3 dimenziós modelljének elkészítésére), készítsünk a nyaralóépületünk köré járdát. Először készítsük el alaprajzon a járda kontúrját. Ehhez a már ismert vonal eszközt válasszuk ki, ezen belül a folytonos vonallánccal dolgozzunk, és hogy a vonallánc elemei automatikusan csoportot alkossanak, legyen bekapcsolva az Eszközök (Tools) menün belül a Folyamatos csoport-képzés (AutoGroup). Rajzoljuk meg - numerikus adatbevitellel - az ábra szerinti járda kontúrt: Ha elkészültünk vele, akkor ezt a "profilt" kell az épület körül körbevezessük, hogy megkapjuk az épület körüli járda 3 dimenziós modelljét. Ehhez be kell töltsük az ArchiCAD -be a Profiler nevű program-kiegészítőt. Kiegészítők az ArchiCAD -hez szállított olyan külső programok, amelyek nem alaptartozékai az ArchiCAD -nek. Nem feltétlenül a Graphisoft fejleszti, sokszor kűlső bedolgozó cégek. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 1/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

2 A kiegészítőket az Eszközök (Tools) menü Kiegészítő kezelő (Add- On Manager ) almenüjének meghívásával tudjuk betölteni. A megjelenő ablakban láthatók a már betöltött kiegészítők. Amennyiben a használni kívánt Kiegészítő nincs a felsoroltak között, akkor a További Kiegészítők keresése (Search for more Add-Ons ) gombra kattintva a Windows fájlkeresőjével megkereshetjük és betölthetjük azt. (Ez az Archi- CAD alapkönyvtárból nyílóan az Egyéb kegészítők / Profiler / Kiegészítők (Goodies / Profiler / Add-Ons) könyvtárban található.) Sikeres betöltés után az Eszközök (Tools) menüben megtalálható a Profiler almenü. A Profiler használatához előzetesen ki kell jelölnünk egy csoportot alkotó vonalláncot, amely a továbbiakban a vezérgörbe mentén végigfuttatva adja majd a profil keresztmetszetét. (Megjegyezzük, hogy lehetőség van a kijelölt profil ív mentén való megforgatására is, ha forgástestet kívánunk létrehozni.) Jelöljük ki a járda kontúrját, majd válasszuk ki a Profiler menüt. A megjelenő párbeszédablakban a vonal menti profil és forgástest közül válasszuk ki az elsőt, adjuk meg az elem elhelyezési magasságát, tegyünk jelet a Megadás alaprajzon (Click on Plan to enter) jelölődobozba, szükség szerint módosítsuk a vonaltípust, a kitöltés típusát, az elem felületeinek anyagát, valamint válasszuk ki a fóliát, amelyre majd az elem kerüljön. Itt fontos, hogy a megadott fólia be legyen kapcsolva, mert csak ekkor tudja a Profiler elhelyezni a létrehozott tárgyat. Jóváhagyva a beállításokat meg kell adjuk a kijelölt vonalláncon azt a pontot, amelyet a vezérvonalon végig kívánunk az alaprajzon vezetni. Jelen esetben ezt a járda külső falhoz illeszkedő szélétől 2 cm-rel a járda külső széle felé célszerű megadni, hogy a vezérvonal a külső fal kontúrja lehessen, amihez képest a lábazat 2 cm-t visszaugrik. Ezután megadható a vezérvonal, amelyet vagy a kiinduló pontba visszaérkezve (zárt vezérvonal esetén, mint jelen esetben is), vagy az utoljára megadott pontra ismételten rákattintva (nyitott vezérvonal esetén) fejezhetünk be. Az elhelyezés előtt adhatjuk még meg a létrehozandó elem helyét és nevét, ezek legyenek a saját könyvtárunk - ahová már a lépcsőnket is tettük - az elem neve pedig legyen Járda. Ezeket megadva a tervben megjelenik a létrehozott elem. Szükség esetén igazítsuk még a terepet a járda széléhez. Annak bemutatására - hogy miképpen lehet ArchCAD - ben egy alaprajzon megszerkesztett elemet az x, ill. y tengely körül 90 -kal (vagy annak többszörösével) elforgatni, vagyis alaprajzból térbe "felállítani" - készítsük el az ábra szerinti sárkaparó elemet. A szerkesztést vonalakkal és körívekkel végezzük el, ü- File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 2/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

3 gyelve a pontos összemetsződésekre és a zárt folyamatos kontúrra. Ezután a varázspálca segítségével készítsünk födémelemből a megszerkesztett kontúrral egy 5 mm vastag lemezt. Jelöljük ki a födémelemet, majd a Látvány (Image) menü Nézőpont beállítás (3D Projection Settings ) ablakában válasszuk ki a Párhuzamos vetítés -t (Parallel Projections ), ezen belül is az Oldalnézet-et (Side View). A nézőpontot pedig mozgassuk hátra (ekkor fogjuk úgy látni az alaprajzban elkészített elemet, ahogyan majd a továbbiakban szeretnénk, mivel az alaprajzban fekvő elem hátulnézete megegyezik a végleges elem felülnézetével). Most a 3D nézetablakban a sárkaparó elemünk valóban felülnézetben látszik, ahogyan majd az alaprajzunkban el kell helyezzük. Mentsük most ebben a nézetben el az elemet ArchiCAD tárgyként. Ezt - aktív 3D ablak mellett - a Fájl / GDL könyvtári elemek / 3D modell mentése más néven (File / GDL Objects / Save 3D Model as ) menü választásával tehetjük meg. A Windows fájlkezelő ablakában most is - mint mindig, amikor saját magunk által létrehozott elemet kívánunk tárolni - keressük meg a saját könyvtárunkat, és mentsük el az e- lemet Sárkaparó néven. Elmentés előtt megjelenik egy ablak, amelyben beállíthatjuk, hogy Módosítható GDL leírás (Editable GDL Script) legyen-e, vagy Nem módosítható bináris adat (Non-editable binary 3D data). Ha nem kívánunk paraméterezhető, ill. utólag módosítható elemeket létrehozni, akkor ez utóbbit válasszuk, mert ez gyorsítja a program működését. Most is ezt tegyük. Megjegyezzük még, hogy ebben az ablakban lehet a felső három ikon kiválasztásával eldönteni, hogy az általunk létrehozandó elem általános tárgy lesz-e, mint esetünkben (bal oldali ikon), vagy egyedi ablakot (a középső i- kon), illetve egyedi ajtót (jobb oldali ikon) szeretnénk létrehozni. Ez utóbbi kettő abban tér el az elsőtől, hogy alaprajzban az ablakokat-ajtókat a szokásos 2 dimenziós abrázolással fogja beilleszteni - lyukat vágva a falban - nem pedig egyszerűen a 3D-s felülnézeti képükkel. Ezután a Mentsd (Save) gombra kattintva elkészíti a tárgyat, amely a továbbiakban az elemkönyvtári elemeknél leírt módon beilleszthető az alaprajzunkba. Helyezzük a sárkaparót a terasz fallal védett oldala elé a terasszal párhuzamosan a járdába süllyesztve 12 cm-re (vagyis - 0,22 m- en legyen az elem alsó síkja). A továbbiakban az elkészült tervünkről készítünk metszetket, homlokzatokat, ill. látványterveket, egyszóval elkészítjük a tervdokumentációt, megjegyezve, hogy ezt általában nem a terv elkészültekor célszerű készíteni, hanem már korábbi fázisokban is, de didaktikai okok miatt ebben a sorrendben tárgyaljuk. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 3/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

4 A modellünkről bármelyik fázisban tetszőleges irányú metszetet készíthetünk a metszet eszköz segítségével. Mint a többi eszköznél, itt is a párbeszédablakban állíthatjuk be a metszetkészítés jellemzőit, így az elmetszendő részek magasságát és hogy a metszés szempontjából milyen mélységig vegyük figyelembe a modellt (mindkét irányban lehet végtelen, vagy lehatárolt), a metszetjelölés alaprajzi beállításait, a metszet nevét, stb. Magát a metszősíkot megadhatjuk folyamatosan is, de töréseket is iktathatunk be, ha a végeredmény szempontjából úgy a kedvezőbb. A metszősík készítését az utolsó nyompontjára való ismételt kattintással fejezhetjük be. Kijelölve a metszősíkot módosíthatjuk akár a párbeszédablakában megadott jellemzőit (mint más elemek esetén is), akár grafikusan is a metszősík (vagy beiktatott törések esetén bármelyik rész-metszősík) helyzetét, illetve a mélységét, ha véges metszetmélységet adtunk meg. A grafikus módosítás az elhúzni kívánt elem megfogásával, lenyomva tartott bal gombbal történhet. A megadott metszetet az Ablak / Metszetek/homlokzatok / Nyisd a metszetet/homlokzatot (Window / Sections / Elevations / Open Sections/Elevations ) menü felnyíló ablakának listájából lehet kiválasztani - esetünkben az M/1 metszet / Modell nevűt - és megjeleníteni az ugyanilyen nevű ablakban. Megnyithatjuk a Navigátor (Navigator) ablakból az adott nevűre kattintva. Az alábbi ábrák mutatják az alaprajzot a bejelölt M1 metszettel mellette a metszetképet. A metszetekhez hasonlóan készíthetünk homlokzatokat is, ha a metsző síkot az épületen kívül, a homlokzati falsíkkal párhuzamosan vesszük fel. A metszet szintkótázásához a fő eszközsor kótázás ikonját aktívvá téve cseréljük le az Infótáblán (Info Box) a vízszintes kóta ikonját a függőleges szintkótáéra. Ennek a párbeszédablakában megadhatjuk a szintkóta méreteit, a kótajel alakját, állását, a kótaszöveg méretét, stb. Elhelyezhetünk a metszeten egyenkénti szint- kótákat, vagy egy teljes kótasort. Ha egyenkénti kótázást választunk, akkor csak a kótázni kívánt pontra kell kattintani (sokszor érdemes nem pont egy megfogható pontra helyezni az egyéni kótát, hanem numerikus adatbevitellel kicsit jobbra, vagy balra elhelyezni, hogyha később a kótát ki akarjuk majd jelölni, akkor egyszerűbben megfogható legyen), kótasor esetén pedig az alaprajzi kótázásnál bemutatottakhoz hasonlóan kell megadni a kótázni kívánt pontokat, majd a kótasort el kell helyezni. A kóták File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 4/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

5 és a kótaszövegek helye utólag grafikusan elmozgatható. Természetesen a kóta korábban beállított tulajdonságai is módosíthatók utólagosan. A metszetekre a rétegterveket a már ismert vonalak és feliratok eszközök felhasználásával készíthetünk. Megjegyezzük, hogy van lehetőség elemkönyvtárból is rétegrendek elhelyezésére, a Magyar könyvtár 81 / Szimbólumok / Alaprajzi jelek könyvtárból a rétegrend elem kiválasztásával. Axonometrikus, vagy perspektív képek beállításait a Látvány (Image) főmenün belül adhatjuk meg: A Látvány / Nézőpont beállítás... (Image / 3D Projection Settings...) párbeszédablakában kiválaszthatjuk, hogy axonometrikus vagy perspektív vetítési rendszerben kívánjuk megtekinteni a modellünket. Az axonometrikus beállításon belül számos alapbeállítás segíti a legmegfelelőbb vetítés kiválasztását, a tengelyek méretét, irányát, a vetítési irányt és a fénysugár irányt akár grafikusan, akár numerikusan megadhatjuk. Átváltva perspektív vetítési rendszerre, ugyancsak kényelmesen megadható a vetítés iránya (a nézőpont és főpont térbeli helyzete) a látókúp alaprajzi és függőleges irányú nyílásszöge, valamint a fénysugár iránya. Megjegyezzük, hogy aktív 3D ablaknál - Ablak / 3D (Window / 3D Window) a bekapcsolt 3D-s vezérlő ablak mellett Ablak / Úszó paletták / Mutasd a 3D-s navigációs táblát (Window / Floating Palettes / Show 3D Navigation Palette) kényelmesen állíthatjuk be az segítségével grafikus módon a modellünk vetítési irányát, illetve közlekedhetünk a modelltérben. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 5/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

6 A beállított vetítési rendszerrel és nézettel fényképszerű megjelenítést kérhetünk a modellünkről Látvány / Fényképezd (Image / PhotoRender Projection), amelyek ugyan meglehetősen jó minőségű látványképeket eredményeznek, de lényegesen élethűbb képet eredményező eljárásokat is alkalmaznak ma már, mint pl. a Ray-tracing eljárás, vagy a Radiosity eljárás. Azonban kétféle tendencia figyelhető meg napjaink CAAD rendszer fejlesztéseinél. Az egyik irányzat beépíti ezeket a módszereket a saját rendszerébe, mások pedig csak a modell átvitelét teszik lehetővé olyan programok számára, amelyek külön látványtervezésre specializálódtak. Az ArchiCAD ez utóbbi utat választotta és az Art lantis Render programot ajánlja a saját programon belül elkészíthető látványterveknél igényesebb képek előállítására. Azonban néhány, z-pufferen alapuló eljárás megvalósítható a programon belül is. A Látvány / Fénykép beállítás / Hatások... (Image / PhotoRendering Settings / Effects...) párbeszédablakában kiválasztható a Fényképező motor: (Rendering Engine:) listából több eljárási módszer, amelyek közül a legáltalánosabb az ArchiCAD fényképező motor (ArchiCAD Rendering Engine). Ekkor választható az Eljárás (Method) kereten belül a Kitöltött (Flat-Shading) eljárás, de választhatók az ennél jobb minőséget biztosító eljárások is, amelyek esetén további hatások adhatók meg a Hatások (Effects) kereten belül. E hatások között szerepel a Sima felületek (Smooth Surfaces) kapcsoló, amely tulajdonképpen a Gouraud-Shading ill. Phong- Shading módszert alkalmazza, de dönthetünk olyan hatások megjelenítéséről is, mint hogy fátyolosabb legyen-e a kép - ezt a Köd (Fog) bekapcsolásával érhetjük el - vagy hogy az átlátszónak megadott felületek valóban úgy is jelenjenek-e meg - Átlátszóság (Transparency), hogy fénykibocsátók legyenek-e a felületek, vagy sem - Fénykibocsátás (Emission), illetve, hogy a korábban megadott anyagtextúrák megjelenjenek-e a felületeken - Textúrák (Textures). A kép minőségét javíthatja a Simítás (Antialiasing) eljárás alkalmazása is, amely a pixelképekre jellemző vonalak, élek lépcsőzöttségét mossa el, ami különösen a vízszinteshez, vagy függőlegeshez közeli hajlásszögű élek esetén tud zavaróan hatni. Megadhatjuk, hogy csak a párhuzamos Nap (Sun), vagy csak a pontszerű Lámpák (Lamps) fényforrásokat vegye-e figyelembe a képszámítás vagy mindkettőt, illetve a vetett árnyék megjelenítésére vonatkozóan is dönthetünk. Megjegyezzük, hogy a Fényképező motor: (Rendering Engine...) listából választhatjuk a szabadkézi rajzolást, skicc-szerű megjelenítést szimuláló képkidolgozási eljárást és a Z-buffer fényképező motort is (ezeket az eljárásokat, a dokumentum-összeállítási ábrán mutatjuk be). Az előzetesen a Látvány / Fénykép beállítás / Hatások... (Image / PhotoRendering Settings / Effects...) párbeszédablakában beállítottak szerint és a Látvány / Fényképezd (Image / PhotoRender Projection), menüparanccsal elkészített kép külön is elmenthető file-ba, de az Edit / Copy, majd az Edit / Paste parancsokkal a vágólapon keresztül akár az alaprajzunkra is beilleszthetjük. Ugyanilyen módon a metszeteket és homlokzatokat is (a megfelelő modellablakban kijelölve) átmásolhatjuk az alaprajzunkra. Ez a legegyszerűbb módja, hogy egy kinyomtatható dokumentációt összeállíthassunk (de nem a leggazdaságosabb, mivel a rajzméretünk így feleslegesen megnő!). Ennek a gyakorlatsorozatnak nem volt célja a komplett dokumentáció-készítést tárgyalni, de megemlítjük, hogy tervlapok összeállítására, (akár több szint alaprajza, akár különböző léptékű rajzok - alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részletrajzok, stb.) egy lapon kezelésére külön program a PlotMaker áll az ArchiCAD felhasználók rendelkezésére. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 6/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

7 Befejezésül egy lehetséges dokumentum-összeállítást mutat az alább következő ábrasor. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 7/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30

8 Feladatunk elkészítése után - azt elmentve - lépjünk ki a programból és a megfelelő könyvtárba (az általunk használt saját elemekkel együtt, pl. lépcső, járda, sárkaparó, stb.) másoljuk be. File: S:\Szgst\Gyak\Gyak6_Ar.doc 8/8. oldal Utolsó módosítás: :23:30