JELENTÉS január

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének és tervszerűségének ellenőrzéséről. Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének III. üteme január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /20/25/2005. Témaszám: 749 Vizsgálat-azonosító szám: V0199 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bauer Lajosné számvevő főtanácsadó Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Tóth László számvevő gyakornok Gyüre Lajosné számvevő Nagy Istvánné dr. számvevő tanácsos A témához kapcsolódó az elmúlt négy évben készített számvevőszéki jelentések: Címe Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatai ellátásának ellenőrzéséről Jelentés Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról Jelentés a helyi önkormányzatok egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi önkormányzatoknak bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások ellenőrzéséről Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatnál a beruházási rendszer működésének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének I. üteme Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzatánál a működési célú pénzeszközátadás rendszerének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének II. üteme sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vagyongazdálkodással kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésének, végrehajtásának szabályszerűsége A vagyongazdálkodással kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezése, jóváhagyása a költségvetési rendeletben, az előirányzatok módosításának a szabályszerűsége A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeknél és kiadásoknál A vagyongazdálkodás szabályszerűsége Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, nyilvánossága A zárszámadáshoz kapcsolódó kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége A belső irányítási, ellenőrzési rendszer működésének értékelése Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 77 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Budapest Főváros Önkormányzatának vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételi előirányzatai és teljesítése ( I. félév) (1 oldal) 4. számú Budapest Főváros Önkormányzatának vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadási előirányzatai és teljesítése ( I. félév) (1 oldal) 5. számú Bérbeadás útján hasznosított önkormányzati vagyon jellemző adatai ( I. félév) (1 oldal) 6. számú Az Önkormányzat pénzügyi befektetési tevékenysége ellátásának szervezete (1 oldal) 7. számú A Budapest, Bécsi út 343. szám alatti ingatlan vagyonkezelésének bevételei és kiadásai ( I. félév) (1 oldal) 8. számú Dr. Demszky Gábor úr, a Budapest Főváros Önkormányzata főpolgármesterének észrevétele (3+2 oldal) 9. számú Dr. Demszky Gábor főpolgármester úrnak írt válaszlevél (2 oldal) FÜGGELÉK 1. számú A részletes megállapításokat alátámasztó gazdasági események leírása (9 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény Htv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló évi XL. törvény Ltv. a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló évi C. törvény Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet Vhr. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése főpolgármester Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere főjegyző Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője Lakásügyi bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága Pénzügyi bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Tulajdonosi bizottság Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága Főpolgármesteri hivatal Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala Belső ellenőrzési alosztály Gazdasági ellátási ügyosztály Gazdálkodási ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Főjegyzői Iroda Belső Ellenőrzési Alosztálya Főpolgármesteri Hivatal Gazdasági Ellátási Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Költségvetési Gazdálkodási Ügyosztálya Költségvetési ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Költségvetési, Tervezési és Gazdálkodási Ügyosztálya Költségvetés-tervezési ügyosztály Közmű ügyosztály Kulturális ügyosztály Lakás ügyosztály Oktatási ügyosztály Főpolgármesteri Hivatal Költségvetési Tervezési Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Lakás Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztálya 3

6 Vagyon-nyilvántartási ügyosztály Vállalkozási ügyosztály BFVK Rt. FCSM Rt. FIMŰV Főgáz Rt. SzMSz ügyrend hivatali SzMSz és ügyrend BMSz beruházási rendelet bérlakások eladásáról szóló rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet lakások bérletéről szóló rendelet nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet vagyongazdálkodási rendelet versenyeztetési rendelet évi vagyongazdálkodási irányelvek Főpolgármesteri Hivatal Vagyon-nyilvántartási Ügyosztálya Főpolgármesteri Hivatal Vállalkozási és Vagyonkezelési Ügyosztálya Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt. Fővárosi Csatornázási Művek Rt. Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalkozói Rt. Fővárosi Gázművek Rt. Budapest Főváros Önkormányzata 7/1992. (III. 26.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának ügyrendjéről szóló /3/1998. számú Főpolgármesteri és Főjegyzői együttes intézkedés A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek 525/2005. számú intézkedése a Főpolgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról, ügyrendjéről Belső Működési Szabályzat Budapest Főváros Önkormányzata 50/1998. (X. 30.) számú rendelete a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről Budapest Főváros Önkormányzata 33/1994. (VI. 10.) számú rendelete a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről Budapest Főváros Önkormányzata 8/2004. (III. 19.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 12/2005. (III. 11.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros Önkormányzata 19/1998. (IV. 15.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlő-kiválasztási jogok hasznosításának szabályairól Budapest Főváros Önkormányzata 5/1994. (II. 24.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről Budapest Főváros Önkormányzata 27/1995. (VI. 21.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat vagyonának értékesítése, hasznosítása során alkalmazandó versenyeztetési szabályokról Budapest Főváros Önkormányzata 45/1996. (V. 15.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról A Közgyűlés 167/2004. (II. 29.) számú határozata a vagyongazdálkodás évi irányelveiről 4

7 2005. évi vagyongazdálkodási irányelvek 531/1998. számú együttes intézkedés 517/2003. számú intézkedés 531/2003. számú intézkedés 554/2003. számú intézkedés 516/2004. számú együttes intézkedés 529/2004. számú intézkedés 547/2005. számú intézkedés 551/2005. számú intézkedés 556/2005. számú együttes intézkedés évre hatályos számlarend évre hatályos számlarend Bizonylati szabályzat A Közgyűlés 770/2005. (III. 31.) számú határozata a vagyongazdálkodás évi irányelveiről A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek az 531/1998. számú együttes intézkedése a Főpolgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés hatásköri rendjéről A Főpolgármester 517/2003. számú intézkedése Budapest Főváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében megtervezett alapokra és alapszerű céltartalékokra vonatkozó eljárás rendjéről A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek a DBR metro tőzsdei finanszírozására szolgáló, tőzsdei forgalmazásban szereplő részvényportfolió értékesítéséhez kapcsolódó döntési eljárás, kötelezettségvállalás és ellenjegyzés rendjéről A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek az 554/2003. számú intézkedése a Főpolgármesteri hivatal pénzügyi befektetési szabályzatáról A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek az 516/2004. számú együttes intézkedése a Főpolgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítésigazolás hatásköri rendjéről A Főpolgármester 529/2004. számú intézkedése Budapest Főváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében megtervezett alapokra és alapszerű céltartalékokra vonatkozó eljárás rendjéről A Főpolgármester 547/2005. számú intézkedése Budapest Főváros Önkormányzatának költségvetési rendeletében megtervezett alapokra és bizottsági keret céltartalékokra vonatkozó eljárás rendjéről A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek az 551/2005. számú intézkedése a Főpolgármesteri hivatal pénzügyi befektetési szabályzatáról A Főpolgármesternek és a Főjegyzőnek az 556/2005. számú együttes intézkedése a Főpolgármesteri Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítésigazolás hatásköri rendjéről A Főjegyző 543/2002. számú intézkedése Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala számlarendjéről A Főjegyző 544/2004. számú intézkedése Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala számviteli politikájáról és számlarendjéről A évre hatályos számlarend 4. számú, illetve a évre hatályos számlarend 2. számú melléklete 5

8 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR értékpapírok portfolió vagyon rövid lejáratú értékpapírok vagyonbérbeadás ezen ellenőrzés keretében a különféle államkötvények és a diszkont kincstárjegyek közös megnevezése a vagyongazdálkodási rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja alapján a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokat, a közhasznú társaságokban és a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedéseket foglalta magában ezen ellenőrzés keretében az Államadósság Kezelő Központ Rt. által kibocsátott diszkont kincstárjegyek ezen ellenőrzés keretében az Önkormányzat tulajdonában álló lakások, a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, az egyéb helyiségek, a telkek bérbeadása vagyonértékesítés ezen ellenőrzés keretében a tárgyi eszközök, az immateriális javak, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások értékesítése, a privatizációból származó bevétel, a vállalatértékesítés, valamint az egyéb vagyoni jog értékesítése együttesen vagyongazdálkodás ezen ellenőrzés keretében a vagyonértékesítés, az ingatlanbérbeadás, az ingatlanvásárlás, a részesedések, valamint az értékpapírok értékesítésének, vásárlásának vagyongazdálkodási területeit foglalja magában vagyongazdálkodás bevételei vagyongazdálkodás kiadásai ezen ellenőrzés keretében a vagyon bérbeadásából és értékesítéséből származó bevétel ezen ellenőrzés keretében az ingatlanvásárlások, a részesedések, valamint értékpapírok vételére fordított kiadások 6

9 BEVEZETÉS JELENTÉS a Budapest Főváros Önkormányzatánál a vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűségének és tervszerűségének ellenőrzéséről Az önkormányzati gazdálkodás átfogó ellenőrzésének III. üteme BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Áht. 120/A. (1) bekezdése, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése alapján az Önkormányzat gazdálkodását az ÁSZ vizsgálta. Az Önkormányzatnál több évre ütemezett átfogó vizsgálati program végrehajtása keretében III. ütemként az Önkormányzat vagyonnal való gazdálkodásának szabályszerűségét, tervszerűségét ellenőriztük. Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályszerűségét és tervszerűségét a vagyongazdálkodással kapcsolatos pénzforgalmi adatok, a bevételek és a kiadások tervezésével, a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtásával és elszámolásával összefüggésben vizsgáltuk, az átfogó ellenőrzés országosan egységes vizsgálati programjához illeszkedően. A vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésének a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtásának és elszámolásának ellenőrzése a vagyonértékesítés, a vagyon bérbeadás, az ingatlanvásárlás, a társasági részesedések, valamint a hosszú és a rövid lejáratú értékpapírok vásárlása, értékesítése területeire irányult, a Főpolgármesteri hivatalnál és a BFVK Rt-nél. Az ellenőrzés az Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok vagyongazdálkodási kapcsolataira a és a évi vagyongazdálkodási irányelvekben foglaltak (az ingatlanrendezések, elővásárlási jog gyakorlása) érvényesülésének minősítéseként az adott gazdasági események vizsgálata során tért ki. Az ÁSZ korábbi ellenőrzései során már vizsgálta az átfogó ellenőrzések keretében a költségvetés tervezését, a tárgyi eszközök műszaki állapot felmérését, a számviteli nyilvántartási rendszert, a vagyongazdálkodás keretében kiemelten az értékpapír kezelést, a zárszámadást, a belső ellenőrzést, valamint a beruházási rendszer működését, a felhalmozási és működési célú pénzeszközátadások rendszerét; 7

10 BEVEZETÉS a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódóan az önkormányzati vagyon kialakulását, a vagyon szerkezetét a vagyonhasznosítási és nyilvántartási tevékenységet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal történő gazdálkodást, az egyes pénzügyi befektetésekkel történő gazdálkodást. A vagyongazdálkodás során hozott döntések célszerűségére és eredményességére nem terjedtek ki a vizsgálatok; a közszolgáltatási feladatokra kiterjedő ellenőrzések keretében a szennyvízközmű fejlesztést és működését, a bérlakásépítésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatásokat, az idősek otthonaiban biztosított tartós szociális ellátási feladatokat, a szilárdhulladék-gazdálkodási feladatokat, a nagyvárosi tömegközlekedés feladatellátását és finanszírozását, a beruházásokhoz és rekonstrukciókhoz nyújtott címzett- és céltámogatások felhasználását, az Önkormányzat tulajdonában lévő közutak, hidak, alagutak fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését, a tartós szociális ellátást nyújtó intézmények helyzetét és finanszírozását, a fogászati ellátás finanszírozását, az infrastrukturális fejlesztésekre fordított pénzeszközök felhasználását, a közüzemi víz- és csatornaszolgáltatás támogatási rendszerét, a távfűtés és melegvíz szolgáltatás finanszírozási és gazdálkodási rendszerét, a településtisztasági tevékenység finanszírozási rendszerét, a közvilágításra, az útfenntartásra, és a lakásgazdálkodásra biztosított források finanszírozási rendszerét, a kórházak pénzügyi helyzetét, gazdálkodását; a témavizsgálatok keretében a pénzbeli szociális ellátás helyzetét, az adóztatási tevékenységet, ennek keretében a fővárosi forrásmegosztási rendszer működését, a foglalkoztatást elősegítő támogatások felhasználását, a szakképzési struktúra munkaerő piaci szerepét, az illetékhivatali tevékenységet, a központi költségvetési hozzájárulások, támogatások igénybevételét, felhasználását, a képviselőválasztásokra fordított pénzeszközök felhasználását, a Főpolgármesteri hivatal létszám és bérgazdálkodását. A korábbi években a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódóan végzett vizsgálatok, valamint az átfogó ellenőrzés és évben lefolytatott vizsgálatai során tett javaslatok döntő többségét hasznosította az Önkormányzat, ezáltal számottevően javult a gazdálkodás szabályozottsága 1. Budapest főváros lakosainak száma január 1-jén fő volt, ami fővel kevesebb a megelőző év január 1-jei állapotnál. Az Önkormányzat 66 tagú Közgyűlésének munkáját 21 állandó bizottság segítette. Feladatainak végrehajtása érdekében az Önkormányzat a évben 253 költségvetési szervet működtetett, amelyből 25 részben önálló gazdálkodási jogkörű volt. A közfeladatok ellátásában gazdasági társaságok és közhasznú társaságok is részt vettek. Az Önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatottak száma január elején fő volt, ebből 1083 fő köztisztviselő. Az Önkormányzat a évi költségvetési gazdálkodása során 538 milliárd Ft bevételt és 399 milliárd Ft kiadást teljesített, a évi bevételek és kiadások alakulását az 1. számú melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat évi 1 Az ellenőrzések megállapításai alapján tett javaslatokat és azok megvalósítását részletesen a jelentés 3.2 pontja tartalmazza. 8

11 BEVEZETÉS költségvetési rendelete 351 milliárd Ft bevételi előirányzatot és 399 milliárd Ft kiadási előirányzatot tartalmazott. A könyvviteli mérleg szerint az Önkormányzat a év végén 1988 milliárd Ft nettó vagyonnal rendelkezett 2. Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulását a 2. számú melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat eszközeinek állománya 1243 milliárd Ft-tal, azaz 6,6%-kal növekedett a 2002-től a 2004-ig terjedő időszakban. Az önkormányzati vagyon értéke a évben az előző évhez viszonyítva 78 milliárd Ft-tal, a évben a évhez viszonyítva 45 milliárd Ft-tal emelkedett. Az eszközök állományán belül az Önkormányzat gazdálkodását az egy éven túl szolgáló eszközök (befektetett eszközök) állománya a 2002-tól a 2004-ig terjedő időszakban 125 milliárd Ft-tal növekedett, míg a forgóeszközök állománya ugyanezen időszak alatt 2 milliárd Ft-tal csökkent. A évben a vagyon összetételében a befektetett eszközök meghatározó, 91,5%-os arányt képviseltek. A metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvények piaci értéke január 25-én 1 milliárd Ft volt. Ezen részvények esetében számolni kell az értékpapírok piaci árfolyam-ingadozásainak kockázatával, ezért ennek következtében értékük a majdani felhasználásig emelkedhet, vagy csökkenhet. A vagyongazdálkodás bevételi előirányzatai az Önkormányzat és évi költségvetési rendeletében a következő bevételi jogcím-csoportokon belül jelentek meg: a működési bevételek között: az önkormányzati lakások lakbérbevételeiből, az ingatlanok, telkek és az egyéb helyiségek bérbeadásából, valamint a közterületek használatából származó bevételi előirányzatok; a felhalmozási és tőkejellegű bevételek között: a vagyonértékesítésből származó bevételek (tárgyi eszközök értékesítése, önkormányzati lakások értékesítése, privatizációs bevételek, vállalat-értékesítésből származó bevételek, egyéb vagyoni jog értékesítéséből származó bevételek), a részesedések értékesítése, az államkötvények értékesítése, az üzemeltetésre átadott tárgyi eszközök bérleti díja; a támogatási kölcsönök visszatérülése, értékpapírok értékesítésének bevételei között: a hosszú és rövid lejáratú értékpapírok értékesítésének előirányzatai. A felsorolt bevételi források bevételi előirányzatainak összege az Önkormányzat évi költségvetésében millió Ft, a évi költségvetésében millió Ft volt. A vagyongazdálkodási bevételi előirányzatok számottevő arányban részesedtek az Önkormányzat tervezett bevételeiből, a évben 10%-ot, a évben 13%-ot képviseltek. A felhalmozási és tőke jellegű bevételi előirányzatok összegét kiegészíti az osztalék- és hozambevételek évi 3721 millió Ft és a évi 3484 millió Ft bevételi előirányzata. Az osztalék- és hozambevételi előirányzatok pénzügyi teljesítését a gazdasági társaságok működésének eredményessége határozta meg. 2 A fővárosi kerületi önkormányzatok évi könyvviteli mérleg szerinti vagyona 1613 milliárd Ft volt. A Fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti összes vagyona 37,4%-os arányt képviselt a helyi önkormányzatok együttes vagyoni értékéből. 9

12 BEVEZETÉS A vagyongazdálkodás kiadási előirányzatai az Önkormányzat és évi költségvetési rendeletében a felhalmozási kiadások között a beruházások részeként vásárolt ingatlanok, és a pénzügyi befektetések (részvények, részesedések, államkötvények vásárlása) kiadásaiként, továbbá az egyéb kiadások között az éven belüli értékpapír-vásárlás kiadásaiként jelentek meg. A vagyongazdálkodás kiadási előirányzatainak összege a évi költségvetésben 3241 millió Ft, a évi költségvetésben millió Ft volt, ezen kiadási előirányzatok nem képviseltek számottevő arányt az Önkormányzat évi és évi tervezett kiadásai között, mivel a tervezett összes kiadásból a évben 1%-ban, a évben 3%-ban részesedtek. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 3, szabályszerűségét biztosították-e a vagyonnal való gazdálkodás esetében a költségvetés tervezése, a költségvetés végrehajtása és a zárszámadás során; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok 4 megfelelően segítettéke a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a év, valamint a I. féléve, a 2.2. és a 3.2. ellenőrzési programpontok esetében a 2002-től a I. félévig terjedő időszak. 3 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 4 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat hét évre szóló finanszírozási prognózissal és fejlesztési tervvel rendelkezett, ezzel eleget tett az Ötv-ben előírt gazdasági programkészítési kötelezettségnek. A hétéves finanszírozási prognózist és a hétéves fejlesztési tervet a Közgyűlés évente felülvizsgálta és egy évvel kiegészítette. A főpolgármester a évre, illetve a évre szóló költségvetési koncepciót határidőben terjesztette a Közgyűlés elé, a évi előterjesztéshez csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét, a évi előterjesztésnél ez elmaradt, a Pénzügyi bizottság elnöke azt a költségvetési javaslat közgyűlési tárgyalása során szóban ismertette. A évre, illetve a évre előkészített, az Ámr-ben előírtaknak megfelelően a Pénzügyi bizottság által véleményezett, a könyvvizsgáló írásos jelentését csatoltan tartalmazó költségvetési rendelettervezetet a főpolgármester az Áht-ban előírt határidőt betartva nyújtotta be a Közgyűlés részére. A Közgyűlés az éves költségvetési rendeletekben meghatározta a költségvetés végrehajtási szabályait, azok között a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó szabályokat is előírt. Az Önkormányzat és évi költségvetési rendelettervezetei a vagyongazdálkodás bevételi és kiadási előirányzatait az Áht-ban és az Ámrben előírt követelményeknek megfelelően tartalmazták, a Vagyongazdálkodási Alap kivételével. A Vagyongazdálkodási Alap terhére megvalósuló, előre nem tervezhető ingatlan vásárlások felhalmozási célú kiadási előirányzatait az Áht. és az Ámr. előírásai ellenére nem a tartalékok elkülönített előirányzatai között, hanem a Vagyongazdálkodási Alap elnevezésű keretösszeg működési előirányzataiban szerepeltették a költségvetési rendeletekben, az alap elnevezése sem felelt meg az Áht-ban az alapokra vonatkozóan meghatározott feltételeknek, a kifejezés félreérthető. A költségvetés tervezési folyamata a hétéves fejlesztési terv, a hétéves finanszírozási prognózis, a vagyongazdálkodási irányelvek és az éves költségvetési koncepció elkészítésén, folyamatos aktualizálásán alapult. A és a évi költségvetésről szóló rendelettervezetekben azonban nem vették figyelembe a vagyongazdálkodási irányelveknek a szőlősgyörki ingatlan értékesíthetőségére vonatkozó korlátait, az ebből elérhető bevételt a gyermek- és ifjúságvédelmi fejlesztésekre visszaforgatható bevételi forrásként tüntették fel. A évi költségvetési rendeletben módosító indítvány elfogadásával értékesíthető ingatlanként a Közgyűlés által elfogadott vagyongazdálkodási irányelvek feltételeinek nem megfelelő, jogi és műszaki szempontból rendezetlen, intézményi vagyoni körből még ki nem vont, forgalomképessé nem nyilvánított ingatlant szerepeltettek. A bérleti díjak bevételi előirányzatainak tervezése az Ámr-ben előírt tervezési módszernek megfelelően a szakmai ügyosztályok, valamint a vagyonkezelő és üzemeltető cégek javaslatai alapján történt. Ennek során a bérbeadás útján hasznosítható vagyonelemek alakulásából, a tartós bérleti szerződések- 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ben rögzítettek szerint a bérleti díjak infláció követéséből, a lakbérek Közgyűlés által meghatározott mértékéből, bázis alapú tervezéssel, az előző évi teljesítési adatokból indultak ki. A vagyongazdálkodással összefüggő költségvetési előirányzatok felhasználását a évi költségvetési rendelet a vagyonértékesítésre, a vagyonhasznosításból származó többletbevételekre, az államkötvény-vásárlásra, valamint az átmenetileg szabad pénzeszközök igénybevételére vonatkozóan szabályozta. A évi költségvetési rendelet a vagyonértékesítéssel és az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználásával összefüggő szabályozást tartalmazott. A Közgyűlés a és a évi költségvetési rendeleteiben a jóváhagyott előirányzatok között átcsoportosítási jogot biztosított a bizottságai és a főpolgármester részére. A évi költségvetésben a vagyongazdálkodással kapcsolatos előirányzatok a főpolgármesteri hatáskörű átcsoportosítás következtében 81 millió Ft-tal, a évi költségvetés első félévi végrehajtása során 85 millió Ft-tal emelkedtek. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeletét módosította, a jóváhagyott eredeti előirányzatok főösszege a módosítások következtében a évben 13%-kal, a év első félévében 10%-kal növekedett. A vagyonbérbeadás bevételeinek előirányzatait a évben nem módosították, a első félévében végrehajtott módosítások az Ámr-ben és a költségvetési rendeletben rögzített szabályok szerint, az előírt határidők betartásával történtek. A Vagyongazdálkodási Alap cím terhére megvalósított ingatlanvásárlások előirányzatainak módosítása során azonban az Ámr-nek a költségvetési rendelet szerkezetére vonatkozó előírása ellenére, a költségvetési rendelet a felhalmozási kiadásokat feladatonként nem tartalmazta. A főjegyző a költségvetési rendeletekben jóváhagyott előirányzatok nyilvántartásának módját, formáját, tartalmát az Áht-ban előírtakkal összhangban szabályozta a számlarendben. A nyilvántartás folyamatos vezetésével biztosított volt a költségvetési címeken jóváhagyott előirányzatok és azok teljesülése alakulásának, valamint a kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásoknak a figyelemmel kísérése. A Főpolgármesteri hivatalban a pénzgazdálkodással és a munkafolyamatba épített ellenőrzéssel összefüggő feladat- és hatáskörökről a főpolgármester és a főjegyző együttes intézkedésben rendelkeztek. A vagyongazdálkodással kapcsolatos gazdálkodási, ellenőrzési jogköröket, a jogszabályi követelményeknek és a sajátosságoknak megfelelően, a célszerűség szempontjaira is figyelemmel határozták meg. A munkafolyamatba épített ellenőrzési kötelezettséget, valamint a gazdálkodási feladatokat az érintett dolgozók munkaköri leírása az adott feladat elvégzését rögzítő szabályzatokkal összhangban és egyértelműen tartalmazta. A kötelezettségvállalást, az utalványozást és annak ellenjegyzését az Ámr-ben előírtaknak megfelelően szabályozták. A kiadás teljesítésének elrendelését megelőző Ámr. szerinti érvényesítési feladatot a helyi sajátosságok figyelembevételével előzetes és utólagos érvényesítésre osztották. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörökre történt felhatalmazásoknál, megbízásoknál a szabályozásban érvényesültek az Ámr-ben foglaltak szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó követelmények. A Főpolgármesteri hivatalban a főjegyző meghatározta a szakmai teljesítés igazolásának módját, és kijelölte az 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK azt végző személyeket, de az Ámr-ben előírtak ellenére elmaradt a bevétel beszedésének elrendeléséhez kapcsolódó teljesítésigazolási feladat rögzítése. A főjegyző által jóváhagyott számviteli politikában a Vhr-ben előírtaknak megfelelően határozták meg a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjait. A számviteli politika keretében a Vhr-ben előírtaknak megfelelően elkészítették az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát, az eszközök és a források értékelésének szabályzatát, az önköltség számítás rendjére vonatkozó szabályzatot, valamint a pénzkezelési szabályzatot. A évre hatályos leltározási szabályzat a mérlegtételek leltárral történő alátámasztásához a Vhr. előírásával ellentétesen az eszközök évenkénti mennyiségi felvétellel történő leltározása helyett időközönkénti leltározást írt elő, a vagyongazdálkodási rendelet módosítása során gondoskodtak a Vhr. rendelkezéseivel összhangban álló szabályozásról. A évi költségvetési beszámoló elkészítésére és a évre vonatkozóan a vagyongazdálkodási rendeletben előírtak szerint a mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási szabályzatban meghatározott módon kétévenként, első ízben a évi költségvetési beszámoló készítésénél kell kötelezően végrehajtani. A július hónapban hatályba léptetett leltározási szabályzat tartalmazta a leltározás módjára, fordulónapjára, bizonylataira, a leltár adatainak feldolgozására, az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, a leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módját, a Vhr. előírása szerint az évenkénti leltározási kötelezettség előírását. A Főpolgármesteri hivatal selejtezési szabályzatát a főjegyző a év október hónapban léptette hatályba. A Vhr-ben foglaltak alapján az eszközök és források értékelési szabályzatában meghatározták az eszközök és a források minősítésének szempontjait, a terv szerinti, illetve a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának rendjét, az értékvesztés elszámolásának és az elszámolt értékvesztés visszaírásának eszközcsoportonként (befektetések, értékpapírok, készletek, követelések) részletezett szabályait. A Főpolgármesteri hivatal számlarendjének tartalma megfelelt a Számv. tv. és a Vhr. előírásainak. A vagyongazdálkodás bevételeinek és kiadásainak gazdasági eseményeiről kiállították a számviteli bizonylatokat. A Számv. tv (1) bekezdését megsértve a vagyongazdálkodás gazdasági eseményeit magukba foglaló bizonylatok 57,9%-a nem felelt meg az előírt alaki és tartalmi követelményeknek. A lakások bérbeadási szerződéseinél az Ámr-ben előírtak ellenére elmaradt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, ezáltal nem teljesült annak ellenőrzése, hogy a kötelezettségvállalás a gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak megfelelt-e, továbbá elmaradt a szakmai teljesítés igazolása az értékpapírvásárlásnál, a lakásvásárlások kiadásainak teljesítésénél, a nullára leírt gépjárművek értékesítésénél. Az értékpapír-vásárlás utalványrendeletein nem tüntették fel a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát, a hiányosság kiküszöbölésére az ellenőrzés időszaka alatt intézkedtek. A szakmai ügyosztályokon az érvényesítők nem tettek eleget az Ámr-ben előírt, munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataiknak azon gazdasági eseményeknél, ahol hiányzott a szakmai teljesítés igazolása. Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartásáról a Vhr. és a belső szabályzatok előírásainak megfelelően gondoskodtak. Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák értékadatai a év végén megegyeztek. A Főpolgármesteri hivatalban a kötelezettségvállalások analitikus nyilván- 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tartási rendjét az Ámr-ben foglaltak figyelembevételével alakították ki. A gazdálkodó szervezeti egységek a kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartását az államkötvények vásárlása kivételével vezették. Az ellenőrzés időszaka alatt elrendelték az államkötvény-vásárlás kiadási előirányzatának és az adásvételi szerződések adatainak nyilvántartását. A évben a vagyongazdálkodás jóváhagyott kiadási előirányzatait betartották, tárgyévi fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállaltak. A évi leltározást a Vhr-ben és a vagyongazdálkodási rendeletben foglaltaknak megfelelően az ingatlanoknál és a társasági részesedések materializált részvényeinél, a bérleti díjak és a lakbérek követeléseinél egyeztetéssel elvégezték. A társasági részesedések dematerializált részvényeinél, a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvényeknél, a BFVK Rt. által kezelt részvényeknél, valamint az államkötvényeknél és a rövid lejáratú értékpapíroknál a leltározást a letétkezelő pénzintézetek által a év végére megküldött állományjelentés (zárolási kivonat) adatainak a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal történő egyeztetésével hajtották végre. Az értékpapír számla és értékpapír letéti számla vezetésére az OTP Bank Rt-vel, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-vel, az ERSTE Befektetési Bank Rt-vel kötött szerződésekben nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a befektetési szolgáltató az Önkormányzat tudta és hozzájárulása nélkül rendelkezzen a befektetésekről a KELER Rt. felé, ezáltal nem csökkent a befektetések kockázata. A bérleti díj és a lakbér követeléseket a évi könyvviteli mérlegkészítés időpontjáig az értékelési szabályzat előírása alapján értékelték. A Főpolgármesteri hivatal bérleti díj követeléseinek év végi értékelésekor 57,0 millió Ft összegű értékvesztést számoltak el a Vhr-ben és az értékelési szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően. A Főpolgármesteri hivatalban a közüzemi feladatokat ellátó gazdasági társaságokban lévő részesedésekre és a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvényekre az értékvesztés elszámolásának szükségességét a Számv. tv. előírása ellenére nem vizsgálták. A Számv. tv-ben rögzített értékvesztés elszámolására vonatkozó kötelezettséget nem tartották be, mivel a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvények között a Rába Rt. részvényekre nem számolták el az indokolt 53,7 millió Ft értékvesztést. A metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvények értékesítésére a Közgyűlés december 19-én, június 24-én és január 27-én értékesítési minimál árat határozott meg, a Rába Rt. részvényeknél a tőzsdei árfolyam 4,4-szeresében, a TVK Rt. részvényeknél 1,6-szorosában. Az értékesítési minimálár meghatározásánál nem voltak tekintettel a részvények tőzsdei árfolyamának alakulására. A tőzsdei árfolyamoknál magasabb értéket rögzítettek értékesítési minimálárként a névértéket jelentősen meghaladó tőzsdei árfolyamú részvényeknél és a névérték alatti tőzsdei árfolyamú részvényeknél. A megállapított magas értékesítési minimálár miatt nem valósult meg azon részvények tervezett értékesítése, amelyek piaci értéke, tőzsdei árfolyama tartósan csökkent. Az Önkormányzat a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat és döntési hatásköröket a vagyongazdálkodási rendeletben, illetve a lakások bérletéről, a bérlakások eladásáról, valamint a nem lakás célú helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló rendeletekben határozta meg. A vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket külön a törzsvagyonhoz, illetve külön a forga- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lomképes vagyonhoz kapcsolódóan - a Közgyűlés, a Tulajdonosi bizottság és a főpolgármester között célszerűen megosztották. A vagyongazdálkodási rendelet tartalmazta a követelés elengedés módjára vonatkozó rendelkezéseket. Az Önkormányzatnak a november 30 ig hatályban lévő versenyeztetési rendelete a kötelező versenyeztetés értékhatárát ingatlan és ingó vagyon esetében 800 millió Ft, a vagyongazdálkodási rendeletben meghatározott együttes értékesítés esetében 1500 millió Ft, portfolió vagyon esetében 1500 millió Ft, illetve együttes értékesítés esetén 3000 millió Ft értékhatár felett írta elő. Ezzel a évtől megsértették a évi költségvetési törvénynek a versenytárgyalás kötelező alkalmazására vonatkozó előírását, a 20,0 millió Ft forgalmi értéket meghaladó vagyontárgyaknál. A versenyeztetésre vonatkozó előírásokat november 30 tól a vagyongazdálkodási, illetve a nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletbe építették be, az Áht-ban szabályozott versenytárgyalás alkalmazását a évi költségvetési törvény szerint írták elő, azaz kötelező a versenyeztetés, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja. Rögzítettek azonban a fő szabálytól eltérő, versenyeztetés nélküli vagyonértékesítési, hasznosítási eseteket, amellyel az Önkormányzat az Áht-ban foglaltakat megsértve lehetőséget biztosított a versenyeztetési eljárás mellőzésére. A szabályozás nem segíti a közvagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A vagyongazdálkodási rendelet előírta az Áht-ban foglaltakkal összhangban a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések egyes adatainak az Önkormányzat internetes honlapján történő közzétételi kötelezettségét. Az Önkormányzat az Ötv-ben foglaltak alapján a portfolió vagyon kezelésére a közüzemi feladatokat ellátó gazdasági társaságok és a közhasznú társaságok részesedései, valamint a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvények kivételével vagyonkezelési szerződéseket kötött a BFVK Rt-vel. A vagyonkezelési szerződésekben rendelkeztek a tulajdonosi jogok gyakorlásáról. A Főpolgármesteri hivatalban az értékpapír-gazdálkodás területére vonatkozó előírásokat a főpolgármester és a főjegyző együttes intézkedéseként kiadott pénzügyi befektetési szabályzat tartalmazta. A pénzügyi befektetési szabályzatban meghatározták az értékpapír befektetések összetételének szabályait, az ügyletek lebonyolításának rendjét és nyilvántartását. A befektetési ügyletet tartalmazó szerződések nyilvántartására vonatkozó előírások nem voltak összhangban a számlarenddel, mivel nem utaltak a hosszú- és rövid lejáratú értékpapír befektetések kötelezettségvállalás nyilvántartásának eltérő módjára. A vagyonnal való rendelkezési, döntési hatáskör gyakorlása során az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében a használaton kívüli középiskola értékesítésénél a vagyongazdálkodási rendelet előírása ellenére a Közgyűlés hozott döntést a Tulajdonosi bizottság helyett, illetve a Közgyűlés a döntési hatáskör eseti magához vonásáról az SzMSz-ben foglalt szabályozás ellenére nem hozott határozatot. A nullára leírt gépjárművek értékesítésénél nem tartották be a vagyongazdálkodási rendeletben az ingóságok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározására vonatkozó előírást, mert az értékesítéséről nem a Tulajdonosi bizottság döntött. A Főpolgármesteri hivatal október 14-től hatályos selejtezési szabályzata már meghatározta a követendő eljárást. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az önkormányzati lakások bérbeadása a lakások bérletéről szóló rendelet előírásait betartva, pályázati eljárás útján történt, a pályázati feltételeket a rendelet előírásával összhangban a hatáskörrel rendelkező Lakásügyi bizottság határozta meg. A nem lakás célú helyiségek évi és első félévi bérbeadása során a nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletben biztosított döntési jogosultsággal élve a Tulajdonosi bizottság a pályázati kiírások alól felmentetést adott. A Főpolgármesteri hivatal használatában lévő helyiségek bérbeadása során a vagyongazdálkodási és a versenyeztetési rendelet előírásait betartották. A BFVK Rt. által vagyonkezelési szerződés alapján hasznosított Budapest, Bécsi út 343. szám alatti, ipartelep elnevezésű ingatlan bérbeadásai pályáztatás nélkül valósultak meg, mivel a vagyonkezelési szerződés a vagyongazdálkodási rendelet előírásával ellentétesen nem rendelkezett a versenyeztetés szabályairól. A évben jóváhagyott vagyongazdálkodási rendelet módosítás szerint a vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzíteni kell a versenyeztetés szabályait. A lakások, a nem lakáscélú helyiségek és az egyéb ingatlanok bérleti szerződéseiben az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket rögzítették. A lakások vásárlása, illetve a Vagyongazdálkodási Alap előirányzata terhére megvalósuló ingatlanvásárlások során a vagyongazdálkodási rendelet döntéshozatali szabályait betartották, a döntéseket a Tulajdonosi bizottság hozta. Az ingatlanok vételárának meghatározása a lakások, valamint a Budapest XI. kerület Etele téri ingatlanok esetén ingatlanforgalmi értékbecslés alapján történt, azonban a vagyongazdálkodási rendelet a vásárolt ingatlanok esetében nem rendelkezett a vételár meghatározásának szabályairól. Az elővásárlások és a Budapest XV. kerület Klebelsberg Kunó úti ingatlan vásárlása esetén a valós piaci érték meghatározására ingatlanforgalmi értékbecslést nem készíttetett az Önkormányzat. Az adásvételi szerződések az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket tartalmazták. A főpolgármester a évi zárszámadási rendelettervezetet az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Közgyűlés elé. A zárszámadási előterjesztésben a Közgyűlés részére bemutatták az Áht-ban előírt vagyonkimutatást. A évi vagyonkimutatás szerinti értékadatok összhangban álltak a évi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében, valamint az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszterében szereplő és megfeleltethető adatokkal. Az Önkormányzat az Ötv. előírásának megfelelően kialakította a feladatkörébe utalt belső ellenőrzési feladatok végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. A főjegyző gondoskodott a belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről. A Belső ellenőrzési alosztály vezetője munkaköri leírásában előírták, hogy feladatát a főjegyző irányítása mellett látja el. A főjegyző a Főpolgármesteri hivatal intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a Htv. alapján gondoskodott. A belső ellenőrzést a és a évben éves ellenőrzési terv alapján végezték. A belső ellenőrzésről készült jelentések tartalmaztak szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat. Az ellenőrzött szervezeti egységek intézkedési tervet készítettek. A hiányosságokat felszámolták, a szükséges intézkedések végrehajtásáról a főjegyzőnek feljegyzésben számoltak be. A évi ellenőrzési terv a évről áthúzódó vizsgálatok között tartalmazta a Fővárosi Önkormányzat vagyongazdálkodására és a vagyonnyilvántartásra irányuló ellenőrzések javaslatai alapján megtett intézkedések eredményességének vizs- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gálatát. A évi ellenőrzési tervben előírt ellenőrzésekről a jelentések az ÁSZ helyszíni vizsgálata lezárásáig nem készültek el. A évről szóló összefoglaló ellenőrzési jelentést a Pénzügyi bizottság április 27-én megtárgyalta és határozattal elfogadta. Az Önkormányzat gazdálkodása átfogó ellenőrzése első kettő ütemét az ÁSZ a és a évben végezte el. Az I. ütemben a beruházási rendszer működésének, a II. ütemben a működési célú pénzeszközátadás rendszerének vizsgálatát hajtotta végre. Az ÁSZ az átfogó ellenőrzés két ütemében 33 szabályszerűségi és 31 célszerűségi javaslatot fogalmazott meg. A szabályszerűségi javaslatok öthatodát realizálták, kettő részben hasznosult és kettő nem valósult meg. A célszerűségi javaslatok öthatoda hasznosult, négy javaslat nem valósult meg. A vizsgálatokról készült jelentések javaslatainak hasznosítására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet készítettek. Az ÁSZ a évben ellenőrizte az Önkormányzat szennyvízközmű fejlesztési és működési feladatai ellátását. A vizsgálatról készült jelentés négy, a munka színvonalának növelése, valamint a Főváros közszolgáltatói feladatai jobb ellátása érdekében tett javaslatot tartalmazott, amelyek közül egy a szennyvízközmű vagyon vagyonnyilvántartásával volt kapcsolatos. A vagyonnyilvántartás rendezésével a javaslatot realizálták. A évben került sor az Önkormányzatnál a bérlakás építésre és korszerűsítésre juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának ellenőrzésére. A vizsgálat során kettő a nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet, valamint a Széchenyi Terv keretében a használt lakások megvásárlására kötött támogatási szerződések módosítására vonatkozó a törvényes állapot helyreállítása érdekében megfogalmazott javaslat született. Az Önkormányzat a rendelet, valamint a támogatási szerződések módosításával a javaslatokat hasznosította. Az ÁSZ a évben ellenőrizte az Önkormányzat egyes pénzügyi befektetéseivel történő gazdálkodását. Az ellenőrzés során négy szabályszerűségi a BFVK Rt-vel kapcsolatos számviteli elszámolás rendszerére vonatkozó és hat célszerűségi a pénzügyi befektetési döntések eljárási rendjének szabályozására irányuló javaslatot tettek a vizsgálatot végzők. Az önkormányzat valamennyit realizálta. Az Önkormányzat gazdálkodásának utóvizsgálatáról szóló a évben elkészült számvevőszéki jelentés a vagyongazdálkodás szabályszerűségével és tervszerűségével kapcsolatban öt szabályszerűségi és három célszerűségi javaslatot tartalmazott, az érték nélkül nyilvántartott, illetve a térítésmentesen átvett eszközök értékelésére, az értékesített ingatlanok vagyonleltárból történő kivezetésére, valamint a belső szabályzatok összhangba hozatalára. A vizsgálatról készült jelentés javaslatait hasznosították. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a főpolgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet, valamint a nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet módosítását, azért hogy azok az 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Áht (1) bekezdésében előírtakon túl ne tartalmazzanak a versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést lehetővé tevő szabályozást; a munka színvonalának javítása érdekében 2. kezdeményezze a Közgyűlésnél a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvények értékesítési szándékát megelőzően annak mérlegelését, hogy az értékesítési minimálár meghatározásakor célszerű-e a tőzsdei árfolyamok alakulásának figyelembevétele; 3. kezdeményezze a számvevőszéki ellenőrzés tapasztalatainak Közgyűlés általi megtárgyalását, és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet; a főjegyzőnek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a költségvetési rendelettervezet előkészítésekor az Áht. 73. (1) és (2) bekezdésében, illetve az Ámr. 29. (1) bekezdés e) 2. pontjában előírtak betartása érdekében arról, hogy az ingatlan vásárlások céljára szolgáló keret előirányzatokat a céltartalékok között elkülönítetten szerepeltessék, valamint az Ámr. 29. (1) bekezdés d) pontjában foglalt a költségvetési rendelet szerkezetére vonatkozó előírás betartása érdekében arról, hogy a költségvetési tartalék előirányzatok terhére teljesített ingatlanvásárlások kiadási előirányzatait a felhalmozási kiadások között feladatonként a költségvetési rendeletmódosítás során mutassák be; 2. a szabályszerű költségvetési és operatív gazdálkodás érdekében a) gondoskodjon arról, hogy a gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket tartalmazó szabályzatban a szakmai teljesítésigazolás feladatát az Ámr (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a bevétel beszedésének elrendeléséhez kapcsolódóan is rögzítsék; b) biztosítsa a folyamatba épített ellenőrzési feladatok elvégeztetésével, hogy a lakások bérbeadási szerződéseinél a kötelezettségvállalás az Ámr (8) bekezdésének előírása szerint az arra kijelölt személy ellenjegyzése után történjen meg; c) intézkedjen az Ámr (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében arról, hogy a lakásvásárlások és az értékpapír-vásárlások kiadásai teljesítésének, valamint a nullára leírt gépjárművek értékesítési bevételeinek elrendelése előtt az okmányok alapján ellenőrizzék, szakmailag igazolják azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés teljesítését, valamint az érvényesítők tegyenek eleget a munkafolyamatba épített ellenőrzési feladataiknak azáltal, hogy a szakmai teljesítés igazolása alapján ellenőrizzék az összegszerűséget, a fedezet meglétét és a bizonylatok alaki követelményeinek betartását; 3. gondoskodjon arról, hogy a használaton kívüli intézményi ingatlan forgalomképessé minősítését követően a vagyongazdálkodási rendelet 23. (1) bekezdése előírásának megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója döntsön az értékesítésről, illetve az 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK SzMSz 9. (9) bekezdése alapján, ha a Közgyűlés kíván döntést hozni, akkor intézkedjen az átruházott hatáskör eseti visszavonásáról; 4. gondoskodjon a vagyon értékelésére vonatkozó szabályok betartása érdekében a) a közüzemi feladatokat ellátó gazdasági társaságok részesedéseinél és a metróépítés céljára tartalékolt, tőzsdére bevezetett részvényeknél az év végi értékelési feladatok elvégzéséről a Számv. tv. 16. (1) bekezdésében előírtak alapján; b) az indokolt értékvesztés könyvviteli elszámolásáról a Számv. tv. 54. (1)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint; 5. gondoskodjon a vagyongazdálkodási rendelet 15. (3) bekezdésének előírása alapján a Bécsi út 343. számú ingatlan vagyonkezelése tárgyában a BFVK Rt-vel kötött szerződés kiegészítéséről, annak érdekében, hogy a szerződés tartalmazza a versenyeztetési előírásokat; a munka színvonalának javítása érdekében 6. gondoskodjon arról, hogy a költségvetési rendelettervezetben a vagyongazdálkodási irányelvek szerint az értékesíthetőségi korlátok figyelembe vételével szerepeltessenek értékesítésre kijelölt ingatlant a gyermek- és ifjúságvédelmi ágazat fejlesztéseire viszszaforgatható bevételi forrásként; 7. észrevételezze a költségvetési rendelethez benyújtott módosító indítvány esetében, ha értékesíthető ingatlanként a vagyongazdálkodási irányelvekben a Közgyűlés által elfogadott feltételeknek nem megfelelő, jogi és műszaki szempontból rendezetlen, intézményi vagyoni körből még ki nem vont, forgalomképessé nem nyilvánított ingatlant tartalmaz a javaslat; 8. kezdeményezze a költségvetési rendelettervezet előkészítése során a félreérthető Vagyongazdálkodási Alap elnevezésének megváltoztatását; 9. kezdeményezze a vagyongazdálkodási rendelet módosítása során az önkormányzati lakás, illetve ingatlan vásárlások vételár meghatározásának szabályozása érdekében az értékbecslés készítési kötelezettség előírását; 10. alakítsa ki az összhangot a pénzügyi befektetési szabályzat és a számlarend előírásai között a hosszú és a rövid lejáratú értékpapír befektetések kötelezettségvállalásának nyilvántartására vonatkozóan; 11. intézkedjen, hogy a pénzintézetekkel az értékpapír számla és az értékpapír letéti számla vezetésére kötött számlaszerződésekben zárják ki annak lehetőségét, hogy a befektetési szolgáltató az Önkormányzat tudta és hozzájárulása nélkül rendelkezzen a befektetésekről a KELER Rt. felé. 19