JELENTÉS. az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályszerűségi ellenőrzéséről Kecskéd október

Átírás

1 JELENTÉS az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályszerűségi ellenőrzéséről Kecskéd október

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2013. Témaszám: 1065 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Makkai Mária felügyeleti vezető Az ellenőrzést vezette és az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Schósz Attila Ferencné ellenőrzésvezető A számvevőszéki jelentés összeállításában közreműködött: Balogné Lehoczki Éva számvevő Az ellenőrzést végezték: Draviczky Éva számvevő Balogné Lehoczki Éva számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A vagyongazdálkodási tevékenység szabályozottsága A feladatellátás formáinak meghatározása, a döntések megalapozottsága A vagyonnal gazdálkodó szervezetek szervezeti rendjének szabályozottsága, a kötelező szabályzatok megfelelősége A vagyongazdálkodás szabályozása A vagyonkezeléssel megbízott szervezetek beszámolási kötelezettségének szabályozása A vagyongazdálkodás szabályszerűsége A vagyon nyilvántartásának megfelelősége A vagyongazdálkodást érintő gazdasági események követelmények szerinti dokumentáltsága A vagyongazdálkodási döntések, intézkedések szabályszerűsége A vagyonkezelő beszámoltatása A vagyon változását eredményező gazdasági események szabályszerűsége A vagyon értékének és összetételének változása A vagyon fenntartására kialakított rendszer működésének megfelelősége és szabályozottsága A térítés nélküli átadások szabályszerűsége A vagyongazdálkodás szabályszerűségére vonatkozó belső és külső ellenőrzések hasznosulása A belső ellenőrzés által tett megállapítások, javaslatok hasznosulása 26 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú 2. számú Kecskéd Község Önkormányzata gazdálkodására jellemző adatok, mutatószámok Kecskéd Község Önkormányzata vagyonának alakulása január 1-je és december 31-e között 3. számú Kecskéd Község Önkormányzata kötelezettségeinek alakulása 4. számú Kecskéd Község Önkormányzata polgármesterének észrevétele 5. számú A polgármester észrevételére adott válasz FÜGGELÉKEK 1. számú Rövidítések jegyzéke 2. számú Értelmező szótár 2

5 JELENTÉS az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályszerűségi ellenőrzéséről Kecskéd BEVEZETÉS Az ÁSZ kiemelten fontosnak tartja az ÁSZ tv. 5. (4) bekezdése alapján az önkormányzatok vagyongazdálkodási tevékenységének, a vagyongazdálkodási szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrzés feladata, hogy értékelje a vagyongazdálkodással kapcsolatban a jogszabályokban, az önkormányzati belső szabályozásban előírtak érvényesülését a közpénzek felhasználásának átláthatósága, nyilvánossága érdekében. Az ÁSZ ellenőrzése nemcsak az ellenőrzött szervezet vagyongazdálkodásának hibáira, hiányosságaira mutat rá, számon kérve azok kijavítását, hanem megállapításaival, javaslataival segíti a közpénzekkel, a közvagyonnal való felelős gazdálkodást. Az önkormányzati vagyon alapvető funkciója, hogy a helyi közérdeket és egyúttal az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A feladatellátás terén elsősorban a kötelezően ellátandó feladatok végrehajtását hivatott szolgálni, amely mellett az önként vállalt feladatok ellátása is megvalósulhat. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzatnál: a vagyongazdálkodási tevékenység, annak szervezeti keretei szabályozottake; az önkormányzati vagyongazdálkodás törvényességét, szabályszerűségét biztosították-e; a vagyon értékének és összetételének változását jogszerű döntésekkel alátámasztották-e; a belső ellenőrzés elősegítette-e a vagyongazdálkodás szabályszerű működését, valamint hasznosultak-e a korábbi külső ellenőrzések által tett javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi ellenőrzés Az ellenőrzés a január 1. és december 31. közötti időszakra terjedt ki. A közbeszerzési eljárások lefolytatásának ellenőrzése a évet és a év I. negyedévét érintette. Az Nvtv. egyes rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen vagyonelemek meghatározására, valamint közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítésére terjedt ki 2012-től június 4-ig, a helyszíni ellenőrzés befejezéséig. 3

6 BEVEZETÉS Az ellenőrzés szakmai módszertana az ÁSZ hivatalos honlapján közzétett szakmai szabályokon alapult, amely a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által kiadott nemzetközi standardok (ISSAI) figyelembevételével készült. A vagyonváltozásokkal kapcsolatos gazdasági események közül az ellenőrzött tételeket véletlen mintavétellel választottuk ki a Polgármesteri hivatal évi számviteli nyilvántartásaiból. Az Önkormányzattól tanúsítványt kértünk a korábbi ÁSZ ellenőrzések vagyongazdálkodásra vonatkozó javaslatainak hasznosulásáról, a könyvvizsgáló és a külső ellenőrzési szervek vagyongazdálkodással kapcsolatos évi javaslataira tett intézkedésekről, valamint a évek térítésmentes vagyonátadásairól és átvételeiről. Kecskéd község állandó lakosainak száma január 1-jén 2020 fő volt. Az Önkormányzat hét tagú Képviselő-testületének munkáját három állandó bizottság segítette. Az Önkormányzat a évben a Polgármesteri hivatalon felül költségvetési szervet nem tartott fenn. A szociális és gyermekjóléti feladatokról, valamint a belső ellenőrzésről többcélú kistérségi társulás, az oktatási feladatok ellátásáról intézményfenntartó társulás keretében gondoskodtak. A háziorvosi, fogorvosi ellátást, a hulladékok begyűjtését, az ivóvízhálózat működtetését, a közétkeztetést, a Művelődési Ház üzemeltetését és a közművelődési feladatok ellátását megbízási, szolgáltatási, üzemeltetési szerződések útján biztosították. A szennyvízcsatorna hálózat működtetése vagyonkezelési szerződéssel történt. Az Önkormányzat többségi tulajdoni hányadú gazdasági társasággal nem rendelkezett. A polgármester év óta tölti be tisztségét. A jegyző január 1-jétől látja el feladatait. A Polgármesteri hivatal szervezeti egységekre nem tagolódott, a foglalkoztatott köztisztviselők száma december 31-én öt fő volt. A feladatellátáshoz kapcsolódóan további két fő közalkalmazottat és két fő Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalót foglalkoztattak. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint 254,6 millió Ft költségvetési bevételt ért el, valamint 183,6 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A december 31-i könyvviteli mérleg szerint az Önkormányzat 761,2 millió Ft értékű eszközvagyonnal rendelkezett, rövid lejáratú kötelezettsége 10,9 millió Ft volt. Az Önkormányzatnak a években nem volt hosszú lejáratú (hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó) kötelezettsége, illetve rövid lejáratú hitelből, kölcsönből, valamint garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettsége. Az Önkormányzat a években nem volt könyvvizsgálatra kötelezett. Az Önkormányzat a évben, illetve a év I. negyedévében nem végzett olyan felújítási és beruházási feladatot, amely a Kbt. 1,2 előírása alapján közbeszerzési eljárást tett volna szükségessé. Külső ellenőrző szervek a gazdálkodás szabályszerűségével, a vagyongazdálkodással kapcsolatban ellenőrzést az Önkormányzatnál a években nem végeztek. A jelentéstervezetben alkalmazott rövidítéseket az 1. számú függelék, az egyes fogalmak magyarázatát a 2. számú függelék tartalmazza. Az Önkormányzat gazdálkodására jellemző adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. 4

7 BEVEZETÉS Az ÁSZ a évi LXVI. törvény 29. -a szerint a jelentéstervezetet megküldte Kecskéd Község Önkormányzata polgármesterének egyeztetésre. A beérkezett észrevételt és az arra adott választ a jelentés 4-5. számú mellékletei tartalmazzák. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti vagyona a évi 558,9 millió Ft nyitó értékről a év végére 761,2 millió Ft-ra, 36,2%-kal (202,3 millió Ft-tal) nőtt. A években megvalósult legjelentősebb beruházások, felújítások a gazdasági porgram 1,2 -ben foglalt célkitűzésekkel összhangban voltak, döntő részben (közel 80%-ban) az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához kapcsolódtak (több utcát érintő járdaépítés, buszvárók kialakítása, ravatalozó építése). A beruházások, felújítások fedezetét EU-s és hazai támogatásokból, valamint önkormányzati saját forrásból biztosították. A években a felújításokra, beruházásokra fordított kiadások összege (bruttó 121,4 millió Ft) 27,3%-kal meghaladta az elszámolt értékcsökkenés öszszegét (95,4 millió Ft), ezáltal az elhasználódott eszközök pótlása hozzájárult a használhatósági fok növekedéséhez. A Képviselő-testület a gazdasági program 1,2 -ben rögzítette az önkormányzati feladatellátás fő irányait. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a év elején a Polgármesteri hivatal mellett társulási, üzemeltetési és megbízási szerződések útján látta el. A Képviselő-testület a évek között a közoktatási feladatokat ellátó társulás megszüntetéséről és ezzel együtt a feladatok ellátása érdekében másik társuláshoz történő csatlakozásról, illetve a közétkeztetés biztosítására szolgáltatási szerződés kötéséről döntött. A évben a korábban üzemeltetésre átadott szennyvízcsatorna hálózatot a gazdaságosabb feladatellátás érdekében vagyonkezelésbe adta az Oroszlányi Szolgáltató Zrt-nek (Vagyonkezelőnek). Az Önkormányzatnál a vagyongazdálkodás szabályozása hiányos volt. A Képviselő-testület az Ötv.-ben foglaltaknak eleget téve a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben meghatározta a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni kört, a törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemeket, valamint a vagyon nyilvántartásának fő szabályait és rendelkezett a tulajdonosi jogok gyakorlásáról. Az Áht. 1 előírása ellenére nem határozták meg a vagyon ingyenes átruházásának részletes feltételeit. Az Nvtv.-ben foglaltak ellenére a megjelölt határidőre, március 1-jéig (és az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének befejezéséig, június 4-ig) az Önkormányzat nem határozta meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen törzsvagyont. Az Önkormányzat a évben elfogadta a közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. A jegyző a Htv. előírása ellenére hiányosan alakította ki a Polgármesteri hivatal (valamint 2009-ig a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmény) számviteli rendjét. A jegyző a gazdasági szervezet ügyrendjében szabályozta az ellátandó feladatokat, az azok ellátásáért felelős alkalmazottak feladat-, hatáskörét és felelősségi körét. Az Önkormányzat a években nem rendelkezett érvényes pénzügyi-számviteli szabályzatokkal, mivel a leltározási és leltárkészítési szabályzatot, a bankszámlapénz kezelésre vonatkozó szabályzatot, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés és ellen- 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jegyzés hatásköri rendjéről szóló szabályzatot, a selejtezési és hasznosítási szabályzatot valamint a bizonylati szabályzatot az Áhsz., az Áht. 1 és az Ámr. 2 előírásai ellenére a polgármester adta ki az arra hatáskörrel rendelkező jegyző helyett. Továbbá a jegyző által Számviteli rend címmel kiadott, tartalmában számviteli politikának és számlarendnek megfelelő szabályzat, valamint a pénzkezelési szabályzat hatályba lépésének időpontjai, tartalmi módosításai ellentmondásosak voltak. A pénzügyi, számviteli tevékenység szabályozottságának hiányosságai jogsértő gyakorlatot eredményeztek a gazdálkodási jogkörök gyakorlásánál, a vagyonkimutatás elkészítésénél, a leltározásnál, az ingatlanvagyon-kataszter egyezőségénél. A megállapított hiányosságokért az Áht. 1, az Ötv. és az Áhsz. alapján a jegyző a felelős. Az Önkormányzatnál a vagyongazdálkodás működésének szabályszerűségét hiányosan biztosították. A években a Képviselőtestület számára a zárszámadással egyidejűleg bemutatott vagyonkimutatást nem az Áhsz. szerinti tartalommal készítették el. Nem tartalmazta az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon és törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban, valamint a 0 -ra leírt eszközök állományát. A Képviselő-testület nem szabályozta rendeletben az Áhsz. szerinti kétévenkénti mennyiségi leltározás lehetőségét, így évenkénti leltározási kötelezettség állt fent, amelynek a 2007., a és a években az Önkormányzatnál nem tettek eleget, mennyiségi felvétellel nem leltároztak (az üzemeltetésre átadott eszközök esetében a évben sem). A és évben végzett leltározás során elmaradt az ingatlanok mennyiségi felvétele, valamint az elkészített leltárak nem tartalmazták az eszközök értékadatait. Az egyeztetéssel leltározandó eszközökről és forrásokról egyik évben sem készült leltár. A könyvviteli mérleg és a vagyonkimutatás adatait mindezek következtében az Áhsz. előírásaival szemben az ellenőrzött években leltárral nem támasztották alá. A vagyonváltozásokat 12 esetben, összesen 241,4 millió Ft értékben nem vezették át az ingatlanvagyonkataszterben. Ezáltal a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásai ellenére nem biztosították az ingatlanvagyon-kataszter adatainak egyezőségét a földhivatali nyilvántartással, valamint a számviteli nyilvántartással. Az ellenőrzés során a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásával kapcsolatban feltárt hiányosságok ellenére a jegyző a évekre vonatkozóan az Ámr. 1,2 szerinti nyilatkozat kitöltésével kijelentette, hogy gondoskodott a Polgármesteri hivatalnál a belső kontroll rendszerek működtetéséről. A vagyongazdálkodással kapcsolatban ellenőrzött esetekben a évek között építési beruházásokhoz, felújításokhoz, nagy értékű eszköz beszerzésekhez kapcsolódóan az Áht. 1,2 - ben és az Ámr. 1,2 -ben foglaltak ellenére 14 esetben, összesen 4,8 millió Ft összegű kiadást előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélkül teljesítettek. A kötelezettségvállalást nem előzte meg ellenjegyzés összesen 32,7 millió Ft kiadás esetében, ezáltal elmaradt a pénzügyi fedezet ellenőrzése. Szakmai teljesítésigazolás hiányában, illetve szakmai teljesítésigazoló aláírása ellenére nem történt meg a kifizetés jogosságának, összegszerűségének, a szerződésben foglalt feladatok elvégzésének ellenőrzése összesen 6,4 millió Ft értékű kiadás esetében. Az érvényesítő valamennyi ellenőrzött kiadás és bevétel esetében megbízás, illetve kijelölés nélkül látta el feladatát. Az utalvány ellenjegyzője nem kifogásolta az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és a szakmai teljesítésigazolás hiányát összesen 8,4 millió Ft összegben. Az 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Ámr. 1,2 -ben előírt ellenőrzési feladatok elmaradása az Önkormányzatnál a évben a beruházási kiadások esetében kiadási előirányzat túllépést eredményezett. A vagyongazdálkodási döntések előkészítése során az önkormányzati SZMSZ 1,2 és a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 előírásait betartották. Az Ötv.-ben foglalt előírás ellenére a polgármester a Képviselő-testület döntésének hiányában bányaszolgalmi jog alapítása tárgyában kötött megállapodást, továbbá a tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület helyett az intézményvezető tárgyi eszközök ingyenes átvételéről döntött. A vagyon értékének és összetételének változását ezen esetekben jogszerű döntésekkel nem támasztották alá. Az Önkormányzatnál szabályozás hiányában, célszerűsége ellenére nem végezték el a beruházásokkal létrejövő létesítmények fenntarthatóságának vizsgálatát a kötelező feladathoz kapcsolódó ravatalozó építési munkáira, valamint az önként vállalt feladathoz kapcsolódó Művelődési Ház felújítására. A vagyongazdálkodás során megkötött szerződések egy útfelújításhoz, továbbá a rendezési terv módosításához kapcsolódó szerződések kivételével tartalmaztak az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket. A Vagyonkezelő a számára előírt, és évekre vonatkozó beszámolási kötelezettségének eleget tett, azonban a évről szóló beszámolót a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése hiányában nem tárgyalta annak ellenére, hogy a vagyonkezelési szerződés szerint a Képviselő-testületnek a beszámolót el kell fogadnia. A jegyző nem biztosította a közérdekű gazdálkodási adatok közzétételét az Áht. 1 és az Eisztv. előírásai ellenére a háziorvosi és fogorvosi ellátásra, a Művelődési Ház működtetésére nyújtott önkormányzati támogatások adatai, a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó (nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy meghaladó értékű beruházási, vagyonhasznosítási) szerződések adatai, a évi költségvetési rendeletek és elemi költségvetések, valamint a évekre vonatkozó zárszámadásról szóló rendeletek és elemi költségvetési beszámolók tekintetében. A évi költségvetési és zárszámadási rendeleteket a jegyző közzétette az Önkormányzat honlapján. A belső ellenőrzési feladatokat az Önkormányzat a években az Ötv.-ben foglaltaknak megfelelően többcélú kistérségi társulás keretében látta el. A évek között (a vagyongazdálkodást érintően) két alkalommal végezték el a Polgármesteri hivatal gazdálkodásának szabályszerűségi és rendszerellenőrzését. A belső ellenőrzési jelentések megállapításai a szabályozás hiányosságaihoz, a mérleg alátámasztottságához, a számviteli nyilvántartások, a leltározás és a kontrollok működésének hiányosságaihoz kapcsolódtak. Intézkedési terv a hiányosságok megszüntetésére a Ber. előírásai ellenére egyik ellenőrzést követően sem készült. Az Önkormányzat a javaslatokat nem hasznosította. Ezáltal a belső ellenőrzés jelentései a évek között nem segítették elő a vagyongazdálkodás szabályszerű működését. Mindezekért fennáll a jegyző felelőssége, mivel a belső ellenőrzés működtetése az Áht. 1 és az Ötv. alapján a jegyző kötelessége. A polgármester az Ötv.- ben foglaltaknak megfelelően a Képviselő-testület elé terjesztette az éves ellenőrzési jelentést és az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az nem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. Az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat a években nem rendelkezett érvényes pénzügyiszámviteli szabályzatokkal, mivel a jegyző helyett a polgármester hagyta jóvá, illetve adta ki a leltározási és leltárkészítési, a bankszámlapénz kezelési szabályzatot, a selejtezési és hasznosítási szabályzatot, a bizonylati szabályzatot, valamint a kötelezettségvállalásról, az utalványozásról, az érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről szóló szabályzatot. Továbbá a jegyző nem jelölte ki az ellenjegyzésre és érvényesítésre jogosult személyeket. Ezen túl a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet nem készítettek. Az Önkormányzat a javaslatokat nem hasznosította. Javaslat: Vizsgálja ki a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat, és amennyiben szükséges, tegye meg a munkajogi felelősségre vonást. a jegyzőnek 1. Az Önkormányzat a években nem rendelkezett érvényes pénzügyiszámviteli szabályzatokkal, mivel az Áhsz. 8. (12), az Áhsz. 37. (5) és az Áhsz ában foglaltakkal ellentétben a jegyző helyett a polgármester hagyta jóvá, illetve adta ki a leltározási és leltárkészítési, a bankszámlapénz kezelési szabályzatot, a selejtezési és hasznosítási szabályzatot, a bizonylati szabályzatot, valamint a kötelezettségvállalásról, az utalványozásról, az érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről szóló szabályzatot. Továbbá a jegyző nem jelölte ki az Ámr (2), Ámr (8) és az Ámr (4), Ámr (4) bekezdéseivel ellentétben az ellenjegyzésre és érvényesítésre jogosult személyeket. Javaslat: Intézkedjen az Áhsz. 37. (5) bekezdésében és az 51. -ában előírtaknak megfelelően a selejtezési és hasznosítási, a bizonylati, a kötelezettségvállalásról, az utalványozásról, az érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről szóló szabályzatok kiadásáról, továbbá az Ávr. 58. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szabályozza a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, valamint az utalvány ellenjegyzésének esetére a helyettesítési rendjét és az Ávr. 55. (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően adja ki a kijelölést az érvényesítési feladatok ellátásához. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. A évek közötti ellenőrzött tételeken belül - az Ámr (8)-(9), az Ámr (1) és (3), az Ámr (1), az Ámr (1), az Ámr (4), az Ámr (4), az Ámr (3), az Ámr (2) bekezdéseiben foglalt előírások ellenére nem történt előzetes írásbeli kötelezettségvállalás 4,8 millió Ft összegű kiadás előtt, 32,7 millió Ft kötelezettségvállalás ellenjegyzése elmaradt, 6,4 millió Ft értékű kiadás esetében a szakmai teljesítés igazolása, illetve a szakmai teljesítést igazoló ellenőrzési kötelezettségének teljesítése elmaradt, az érvényesítő 37,5 millió Ft értékű kiadás esetében jogosulatlanul látta el feladatát és 8,4 millió Ft összegben az utalvány ellenjegyzője nem kifogásolta az írásbeli kötelezettségvállalás és a teljesítés igazolás hiányát. Javaslat: Intézkedjen, hogy a pénzügyi ellenjegyző, a teljesítést igazoló, az érvényesítő és az utalványozó - az Áht (1), az Ávr. 57. (1), az Ávr. 58. (1) és az Ávr. 59. (2) bekezdései előírásainak megfelelően végezze el ellenőrzési feladatait. 3. A Képviselő-testület az Nvtv. 18. (1) bekezdésében foglaltak ellenére az Nvtv. hatályba lépését követő 60 napon belül (2012. március 1-jéig és az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének befejezéséig, június 4-ig) nem jelölte meg a forgalomképtelennek minősülő vagyonból a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen törzsvagyont. Javaslat: Készítsen rendelettervezetet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen vagyonelemek kijelölése érdekében az Nvtv. 18. (1) bekezdésében előírtak szerint és kezdeményezze a polgármesternél a rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztését. 4. Az Önkormányzatnál az elkészített és a zárszámadással egyidejűleg a Képviselőtestületnek bemutatott vagyonkimutatás nem felelt meg az Áhsz. 44/A. (2)-(3) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek, mert nem tartalmazta az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon és törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban, továbbá nem szerepeltek benne a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségek, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek. Javaslat: Intézkedjen az önkormányzat vagyonkimutatásának az Áhsz. 44/A. (2)-(3) bekezdésében előírtak szerinti elkészítéséről és annak a Képviselő-testület részére történő bemutatásáról. 5. A 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1. (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellenére, az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter adatai és a földhivatali nyilvántartás adatai, valamint az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartás adati közötti egyezőséget a években nem biztosították. Nem vezették át a vagyonváltozásokat az ingatlanvagyon-kataszterben a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésében foglaltak ellenére az utakat, járdákat érintő felújítások, a ravatalozó beruházás, a buszvárók kialakítása, a bányaszolgalmi jog és hírközlési használati jog alapítása kapcsán, valamint a szennyvízcsatorna hálózatot érintően. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Javaslat: Intézkedjen, hogy a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszter adatai egyezzenek meg a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, továbbá az 1. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítsa az egyezőséget az ingatlanvagyonkataszter és a számviteli nyilvántartás adatai között. 6. A leltározás végrehajtása során nem tartották be az Áhsz. egyes előírásait az alábbiak tekintetében: a) Az Önkormányzatnál a 2007., a és évben mennyiségi felvétellel nem leltároztak annak ellenére, hogy a Képviselő-testület nem szabályozta rendeletben az Áhsz. 37. (7) bekezdés szerinti kétévenkénti mennyiségi leltározás lehetőségét. A és évben végzett leltározás során is elmaradt az ingatlanok mennyiségi felvétellel történő leltározása. Az Áhsz. 37. (3) bekezdése alapján egyeztetéssel leltározandó eszközökről és forrásokról egyik évben sem készült az Áhsz. 37. (2) bekezdésének megfelelő leltár. b) Az elkészített leltárakat nem értékelték ki. Javaslat: Intézkedjen, hogy a) az Áhsz. 37. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történjen az eszközök leltározása. b) A leltározáskor végezzék el a felvett leltárak kiértékelését és a leltárak az Áhsz. 37. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazzák tételesen, ellenőrizhető módon az Önkormányzat eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben. 7. A Ber. 29. (1) bekezdés előírása ellenére a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére a jegyző egyik ellenőrzést követően sem készített intézkedési tervet. Az Önkormányzat a megállapításokat nem hasznosította, ezáltal a belső ellenőrzés nem járult hozzá a vagyongazdálkodás szabályszerű működéséhez. Javaslat: Intézkedjen, hogy a Bkr. 28. c) pontjában előírtaknak megfelelően készüljön intézkedési terv a belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetésére, továbbá az intézkedési tervben foglaltak végrehajtására. 8. A Vagyonkezelő a számára előírt beszámolási kötelezettségének eleget tett, azonban a évről szóló beszámolót a Képviselő-testület előterjesztés hiányában nem tárgyalta annak ellenére, hogy a vagyonkezelési szerződés szerint a Képviselőtestületnek a beszámolót el kell fogadnia. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Javaslat: Készítsen előterjesztést a vagyonkezelő beszámolójáról és kezdeményezze a polgármesternél annak Képviselő-testület elé terjesztését, annak érdekében, hogy a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően a beszámolót a Képviselőtestület jóvá tudja hagyni. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZOTTSÁGA 1.1. A feladatellátás formáinak meghatározása, a döntések megalapozottsága Az Önkormányzat a évekre, illetve a évekre szóló gazdasági program 1,2 -ben fő célkitűzésként építési telkek kialakítását és értékesítését határozta meg, a telkek kialakításához szükséges közműépítési munkákat elsődlegesen pályázati források igénybevételéhez kötötte. A gazdasági program 1 -ben intézmény felújításokat, illetve új ravatalozó építését, a gazdasági program 2 -ben az úthálózat felújítását helyezte előtérbe, a célok megvalósítása érdekében pályázati forrás bevonásával számolt. Önként vállalt feladatként a gazdasági program 1,2 -ben a Művelődési Ház épületének felújítása, hagyományteremtő rendezvények rendszeres szervezése, civil szervezetek támogatása, valamint az idegenforgalom fejlesztése jelent meg. Az Önkormányzat az Ötv. 8. (2) bekezdése alapján a kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának módját és mértékét meghatározta 1. Az Önkormányzat január 1-jén kötelező és önként vállalt feladatait a Polgármesteri hivatal mellett társulási, üzemeltetési, szolgáltatási, megbízási szerződések útján látta el. Az Önkormányzat a többcélú kistérségi társulás keretén belül kötelező feladatok ellátását, a szociális és gyermekjóléti feladatokat, valamint a belső ellenőrzést biztosította. Az oktatási kötelező feladatok (általános iskola, óvoda, mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv) ellátásáról az Intézményfenntartó társulás 1 útján gondoskodott. Az Önkormányzat a kötelező háziorvosi és fogorvosi ellátást megbízási szerződés, a hulladékok begyűjtését szolgáltatási szerződés útján biztosította. Az Önkormányzat üzemeltetési szerződéssel oldotta meg az általa megvalósított ivóvízhálózat működtetését, a község teljes területének szennyvízelvezetését, a közművelődési feladatok ellátását, valamint önként vállalt feladatként a Művelődési Ház üzemeltetését. Az Önkormányzat a évek között a feladatok ellátása érdekében az Intézményfenntartó társulás 1 megszüntetéséről, a közoktatási feladatellátás kapcsán másik társuláshoz történő csatlakozásról és szolgáltatási szerződés kötéséről, továbbá üzemeltetési szerződés felbontásáról és vagyonkezelésbe adásról döntött. Ezen döntéseket megelőzően az előterjesztésekben a Képviselőtestület számára a megalapozott döntés meghozatala érdekében alternatív javaslatokat nem mutattak be. 1 a gazdasági program 1,2 -ben, a Polgármesteri hivatal alapító okiratában, az éves költségvetési rendeletekben 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat a évben Kömlőd Községi Önkormányzattal közösen az Intézményfenntartó társulás 1 megszüntetéséről döntött. A megszüntető okirat szerint a megszüntetés oka, hogy a közfeladat hatásvizsgálat alapján más szervezetben hatékonyabban teljesíthető. Az Önkormányzat augusztus 1-jétől csatlakozott az Intézményfenntartó társulás 2 -hoz az oktatási feladatok ellátására. Ezen időponttól kezdődően az Önkormányzat oktatási intézménye az Intézményfenntartó társulás 2 költségvetési szervének tagintézménye lett. Az Önkormányzatnál maradt a közétkeztetés feladata, amelynek ellátására a évben szolgáltatási szerződést kötöttek a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozóval. A Képviselő-testület a évben felülvizsgálta a szennyvízelvezetés üzemeltetésének módját és megállapította, hogy a közfeladat ellátása vagyonkezelésbe adással nagyobb biztonsággal és gazdaságosabban oldható meg. Ezért döntött a szennyvízcsatorna hálózat vagyonkezelésbe adásának előkészítéséről, majd a évben a vagyonkezelésbe adásról 2. A szennyvízcsatorna hálózatot az Önkormányzat 2010-ben kijelöléssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt.-nek, mint Oroszlány város önkormányzati többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnak adta vagyonkezelésbe A vagyonnal gazdálkodó szervezetek szervezeti rendjének szabályozottsága, a kötelező szabályzatok megfelelősége A Képviselő-testület a vagyongazdálkodási rendelet 1 -ben az önkormányzati vagyon kezelésével a Polgármesteri hivatalt bízta meg, a vagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó költségvetési szerv alapító okiratában a szervezet alaptevékenységét meghatározta. A Képviselő-testület élt az Ötv. 9. (3) bekezdésében biztosított jogával és a vagyongazdálkodási rendelet 2 -ben a selejtezéssel kapcsolatos egyes hatásköröket a polgármesterre és az önkormányzati intézmény vezetőjére ruházta át. A feladat ellátással kapcsolatban beszámolási kötelezettséget nem írtak elő. A vagyongazdálkodási rendelet 2 értelmében a polgármester engedélyezhette az önkormányzati intézmény kezelésében lévő felesleges tárgyi eszközök és készletek, üzemeltetésre átadott eszközök selejtezését 100 ezer Ft/db könyv szerinti értékhatár felett, valamint a selejtezésre kijelölt felesleges vagyontárgyak intézmények részére történő ellenérték nélküli átadását értékhatártól függetlenül. A 100 ezer Ft/db könyv szerinti értékhatár alatti eszközök selejtezését az intézményvezető engedélyezhette. A jegyző a Htv (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírás ellenére a években hiányosan alakította ki a Polgármesteri hivatal (valamint 2009-ig a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmény) számviteli rendjét. A jegyző a (2005. január 1-jei hatállyal kiadott) gazdasági szervezet ügyrendjében szabályozta az ellátandó (költségvetési tervezéssel, előirányzat módosítással, vagyongazdálkodással, készpénzkezeléssel, költségvetés végrehajtásával, számviteli nyilvántartások vezetésével kapcsolatos) feladatokat, a feladatok ellátásáért felelős alkalmazottak feladat-, hatás- és felelősségi körét. Elmaradt azonban a gazdálkodási jogkört gyakorlók közül a kötele- 2 a Képviselő-testület 110/2008. (XII. 17.) és 71/2010. (VII. 6.) számú határozata 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK zettségvállalás ellenjegyzésének (a választások és népszavazások kivételével), továbbá az utalvány ellenjegyzésének esetére a helyettesítés rendjének szabályozása. A jegyző az érvényesítési feladat ellátása és annak helyettesítése esetében a munkakört meghatározta ugyan, de az Ámr (4) bekezdésében 3 előírtak ellenére elmaradt az érvényesítési feladatok ellátásához a személy szerinti megbízás, illetve kijelölés. A jegyző a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendjét, valamint a velük kapcsolatos összeférhetetlenségi követelményeket a szakmai teljesítésigazolás kivételével nem alakította ki. A szakmai teljesítésigazolás szabályairól a január 1-jétől hatályos 1. számú intézkedésben rendelkezett a jegyző, melyben kijelölte az ezen feladatok elvégzésével megbízott személyeket. Az Önkormányzat az alábbi szabályzatokkal nem rendelkezett, mivel a szabályzatokat nem a hatáskörrel rendelkező jegyző, hanem a polgármester adta ki: a január 22-én aláírt leltározási és leltárkészítési szabályzatot és a január 2-án kiadott bankszámlapénz kezelésre vonatkozó szabályzatot a polgármester hagyta jóvá, amely ellentétes az Áhsz. 8. (12) bekezdésével, mely szerint a számviteli politika jóváhagyásáért amelynek keretében a leltározási szabályzatot, valamint a pénzkezelési szabályzatot is el kell készíteni és annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős; január 2-án ugyancsak a polgármester adta ki a kötelezettségvállalásról, utalványozásról, érvényesítés és ellenjegyzés hatásköri rendjéről szóló szabályzatot, amely ellentétes volt az Áht (1) bekezdésével, továbbá az Ámr (3) bekezdés a) pontjában 4 foglaltakkal, amely a költségvetési szerv feladatává teszi a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, szakmai teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével kapcsolatos belső szabályozás elkészítését; a selejtezési és hasznosítási szabályzatot a polgármester január 2-án írta alá, mely nem felelt meg az Áhsz. 37. (5) bekezdésében foglalt azon előírásnak, hogy a selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg. A 2001 januárjában kiadmányozott bizonylati szabályzat polgármester által történő aláírása ellentétes az Áhsz ában foglaltakkal, mely a bizonylati rend kialakítását, szabályozását szintén az államháztartás szervezete vezetőjének teszi feladatává. A jegyző által január 1-jén kiadott szabályzat 5 tartalmában számviteli politikának és számlarendnek felelt meg, a január 1-jén kiadott pénzkezelési szabályzat tartalmában a bankszámlapénz és a házipénztár kezelésének szabályait rögzítette. Mindkét szabályzat kézzel beírt javításokat, áthúzásokat, tartalmazott, oldalszámozásuk a lapcserék következtében követhetetlenné vált. A hatályba lépések időpontjai, tartalmi módosításai ellentmondásosak voltak. Mindezek következtében a Polgármesteri hivatal az Áhsz. 8. (3) bekezdésé augusztus 15-étől az Ámr (4) bekezdése, január 1-jétől az Ávr. 58. (4) bekezdése tartalmazza január 1-jétől az Ávr. 13. (2) bekezdés a) pontja szabályozza. 5 A szabályzatot a jegyző Számviteli rend címmel adta ki. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK ben, (4) bekezdés d) pontjában, továbbá 49. (1) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem rendelkezett érvényes számviteli politikával, számlarenddel, pénzkezelési szabályzattal. A keltezés nélküli (a fejlécben található dátum szerint január 1-jétől hatályos) eszközök és források értékelési szabályzata nem volt kiadmányozva, ezáltal a Polgármesteri hivatal nem rendelkezett hatályos értékelési szabályzattal, mely ellentétes az Áhsz. 8. (4) bekezdés b) pontjában foglaltakkal. A szabályzatok az ismertetett hiányosságok miatt az ellenőrzés szempontjából nem tekinthetők elfogadható, hiteles dokumentumoknak. A megállapított hiányosságokért a jegyző felelős A vagyongazdálkodás szabályozása A Képviselő-testület a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben az Ötv. 79. (2) bekezdésének megfelelően meghatározta az önkormányzati feladatellátást biztosító törzsvagyon körét, azon belül a forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket, valamint a törzsvagyonba nem tartozó vagyoni kört. A forgalomképesség megváltoztatásának szabályait nem írták elő. A vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben rögzítették a vagyon nyilvántartásának fő szabályait, rendelkeztek a tulajdonosi jogok gyakorlásáról. A vagyon ingyenes átruházásával kapcsolatos döntést a Képviselő-testület saját hatáskörében tartotta. Az Önkormányzat ezen túl nem tett eleget az Áht (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel a vagyongazdálkodási rendelet 1,2 -ben és az Önkormányzat egyéb rendeleteiben nem határozták meg az ingyenes átruházás részletes feltételeit, eseteit és módját. A vagyongazdálkodási rendelet 2 a Htv (1) bekezdése j) pontjában előírtak szerint tartalmazta az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásra, az Önkormányzat vagyonának hasznosítási módjaira, a vagyonkezelésbe adás feltételeire, a vagyonkezelési jog gyakorlására és ellenőrzésére, a vagyonkezelői jog megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Az Önkormányzat nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetésre vonatkozó elvárásokat, követelményeket nem fogalmazott meg. Az önkormányzati SZMSZ 1,2 -ben kialakították az előterjesztések készítésének, megtárgyalásának, véleményezésének, döntéshozatalának általános rendjét. A megalapozott vagyongazdálkodási döntések meghozatala érdekében azonban célszerűsége ellenére nem írták elő a döntés előkészítés folyamatában a költség-haszon elemzés, valamint a hasznosításra szánt ingatlanvagyon piaci értéke megállapítása céljából az értékbecslés készítésének kötelezettségét, továbbá a tulajdonosi jogok védelme érdekében a garanciális elemek szerződésekben, egyéb dokumentumokban való rögzítésének kötelezettségét. Nem sza- 6 Az Áhsz. 1. (1) bekezdés b) pontja szerint az Áhsz. hatálya alá tartozik a helyi önkormányzat költségvetési szerve. Az Áht a szerint a Polgármesteri hivatal költségvetési szervként működik. Az Ötv. 36. (2) bekezdése szerint a képviselő-testület hivatalának vezetője a jegyző. 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK bályozták a támogatásokkal megvalósuló beruházásokkal létrejövő létesítmények fenntarthatóságának vizsgálatát. A jegyző január 1-jén kiadmányozta a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzatát. A szabályozás rögzítette a gazdálkodás általános alapelveit. A jegyző nem rendelkezett az Áht (1) bekezdés a)- c) pontjaiban 7 előírt dokumentumok (pénzügyi döntéseket előkészítő dokumentáció, az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés dokumentumai, hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás kontrolljai) elkészítéséről. Ezáltal nem segítette elő a rendelkezésre álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, nem biztosította az Áht (3) bekezdés a)-b) pontjában 8 előírtak ellenére a költségvetési szerv gazdálkodásának szabályozottságát, az eszközök és források rendeltetésszerű használatának feltételeit. A Képviselő-testület elfogadta 9 az Nvtv. 9. (1) bekezdésében előírtak alapján az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, továbbá meghatározta törzsvagyonának és üzleti vagyonának körét 10. A Képviselő-testület az Nvtv. 18. (1) bekezdésében foglaltak ellenére a megjelölt határidőre, március 1-jéig (és az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének befejezéséig, június 4-ig) a polgármester előterjesztése és a képviselő-testületi ülésen történt tárgyalás ellenére nem jelölte meg a forgalomképtelennek minősülő vagyonból a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen törzsvagyont A vagyonkezeléssel megbízott szervezetek beszámolási kötelezettségének szabályozása A évben a szennyvízcsatorna hálózat működtetésére megkötött vagyonkezelési szerződésben rögzítették a Vagyonkezelő feladatát, illetékességét, hatáskörét és felelősségét. Szabályozták a vagyonkezelés ellenőrzésének általános irányelveit, és beépítettek az Önkormányzat érdekeit védő garanciális elemeket. A szerződés tartalmazta a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának részletes szabályait, a vagyonkezelés korlátait, valamint a beszámolási kötelezettséget. A vagyonkezelési szerződés alapján a Vagyonkezelőnek a felújításról, pótlólagos beruházásról, tartalékképzésről évente tervet kellett készítenie, amelynek teljesítéséről köteles volt beszámolni. Köteles volt továbbá évente egyszer a vagyonkezelésbe vett eszközök állapotáról, tárgyévi változásáról adatokat szolgáltatni, valamint az Önkormányzat felkérésére gazdasági, műszaki és pénzügyi tájékoztatót készíteni január 1-jétől az Áht /A. (4) bekezdése, január 1-jétől az Áht (2) bekezdése szabályozza január 1-jétől az Áht /A. (2) bekezdés a)-b) pontjai, január 1-jétől az Áht (1) bekezdése és a Bkr. 8. (2) bekezdése szabályozza. 9 a Képviselő-testület 7/2013. (II. 4.) számú határozata 10 az Önkormányzat 18/2012. (X. 31.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYSZERŰSÉGE 2.1. A vagyon nyilvántartásának megfelelősége Az Önkormányzatnál az Ötv. 78. (2) bekezdésében foglaltak ellenére az ellenőrzött években az elkészített és a zárszámadással egyidejűleg a Képviselőtestületnek bemutatott vagyonkimutatás nem felelt meg az Áhsz. 44/A. (2)-(3) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. A években vagyonkimutatás, a években vagyonmérleg elnevezéssel a zárszámadás 14. számú mellékleteként szerepeltették az Önkormányzat vagyonát összevontan bemutató mérleget, amelynek tagolása, részletezettsége nem felelt meg az Áhsz. 44/A. (2)-(3) bekezdése által a vagyonkimutatásra vonatkozóan előírt minimális tartalmi követelményeknek, mivel a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok tekintetében nem tartalmazta a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti tagolást, és nem tartalmazta az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban, valamint nem tartalmazta a 0 -ra leírt eszközök állományát. A jegyző a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 6. (2) bekezdésében foglaltak ellenére december 31-ig nem fektette fel az Önkormányzat ingatlanvagyonáról az ingatlanvagyon-katasztert, azt csak január óta vezeti. A vagyonváltozásokat az ellenőrzött tételek közül a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdésében foglaltak ellenére az ingatlanvagyon-kataszterben nem vezették át az utakat, járdákat érintő felújítások, a kiemelt beruházásként ellenőrzött ravatalozó építés, a buszvárók kialakítása, a bányaszolgalmi jog és a hírközlési használati jog alapítása kapcsán, valamint a szennyvízcsatorna hálózatot érintően (összesen 12 esetben, 241,4 millió Ft értékben). Ezáltal a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 1. (2)-(3) bekezdésében, valamint a 2. számú mellékletében foglaltak ellenére az önkormányzati ingatlanvagyonkataszter adatai a földhivatali nyilvántartással, valamint az ingatlanvagyon számviteli nyilvántartásban szereplő adataival a években nem egyeztek. Az ellenőrzött mintatételek vonatkozásában az ingatlanvagyon-kataszterben nem rögzítették a évben 2,7 millió Ft, a évben 1,0 millió Ft, a évben 19,4 millió Ft, a évben 215,3 millió Ft, a évben 3,0 millió Ft értékű vagyonváltozást. Az eltéréseket az okozta, hogy az utak esetében az ingatlanvagyon-kataszter nem tartalmazott értékadatokat, a szennyvízcsatorna hálózat és a ravatalozó épülete nem szerepelt az ingatlanvagyon-kataszterben. A években az Önkormányzatnál nem tettek eleget az Ötv. 78. (2) bekezdésében 11 foglalt előírásnak, mivel az ellenőrzött időszakban az analitikus nyilvántartásban egyáltalán nem, a főkönyvi könyvelésben pedig a törzsvagyonon belül a forgalomképtelen vagyonelemek vonatkozásában nem valósult meg az elkülönített nyilvántartás január 1-jétől az Mötv (2) bekezdése szabályozza. 18

21 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A főkönyvi számlák alábontása lehetővé tette a törzsvagyon, azon belül a vagyonelemek forgalomképesség szerinti elkülönítését, amelyet az Önkormányzatnál az ellenőrzött időszakban csak a korlátozottan forgalomképes vagyon tekintetében valósítottak meg. Az analitikus nyilvántartás nyilvántartó kartonjain az érintett eszközök esetében a törzsvagyon körébe tartozás tényét és a forgalomképesség szerinti besorolást az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének ideje alatt feltüntették. A évek között a könyvviteli mérlegtételek értéke az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök vonatkozásában is megegyezett a záró főkönyvi kivonat vonatkozó főkönyvi számláinak értékével. A Képviselő-testület nem szabályozta rendeletben az Áhsz. 37. (7) bekezdése szerinti kétévenkénti mennyiségi leltározás lehetőségét, így az Áhsz. 37. (1) bekezdésében foglalt évenkénti leltározási kötelezettség állt fent, amelynek a 2007., a és a években nem tettek eleget, mennyiségi felvétellel nem leltároztak (az üzemeltetésre átadott eszközök esetében a évben sem). A és években végzett leltározás során az ingatlanok leltározása az Áhsz. 37. (3) bekezdése ellenére nem mennyiségi felvétellel történt. Az elkészített leltárakat nem értékelték ki, mivel azok az Áhsz. 37. (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem tartalmazták az eszközök értékadatait. Az üzemeltetésre átadott eszközöket július 1-jétől vagyonkezelésbe adta az Önkormányzat, amelynek kapcsán a teljes szennyvízcsatorna hálózatot mennyiségi felvétellel leltározták. Ezt követően a vagyonkezelő az eszközöket évente leltározta, amelyről az Önkormányzat részére kimutatást készített. Az Áhsz. 37. (3) bekezdése alapján egyeztetéssel leltározandó eszközökről (immateriális javakról, követelésekről) és forrásokról (saját tőkéről, tartalékokról és kötelezettségekről) egyik évben sem készült az Áhsz. 37. (2) bekezdésének megfelelő leltár. Az Önkormányzat által a mérleghez mellékelt kimutatások az Áhsz. 37. (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellenére nem tartalmazták tételesen, ellenőrizhető módon az egymással egyeztetett adatokat (pl. analitikus és főkönyvi nyilvántartás adatait), illetve az azok közötti eltéréseket, vagy egyezőséget. A helyszíni ellenőrzés során a mérleg alátámasztását szolgáló kimutatások és a mérlegben szereplő eszközérték között eltérések voltak: 2007-ben a folyamatban lévő beruházások értéke 500 Ft-tal, a tárgyévi költségvetést terhelő rövid lejáratú kötelezettségek értéke 6814 Ft-tal, 2008-ban a tartósan adott kölcsönök értéke Ft-tal, 2010-ben az egyéb építmények értéke 1386 Ft-tal tért el. Az Önkormányzat elemi költségvetési beszámolójának részét képező könyvviteli mérlegeket mindezek következtében a Számv. tv. 69. (1) bekezdésében és az Áhsz. 37. (2) bekezdésében foglaltak ellenére az ellenőrzött időszakban leltárral nem támasztották alá. A számviteli, nyilvántartásbeli hiányosságok a években annak ellenére fennálltak, hogy az Önkormányzatnál a évben végzett belső ellenőrzési jelentés javaslatot tett a mérleg leltárral történő alátámasztásának, az eszközök értékelésének, valamint az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartások egyezőségének szükségességére. 19

22 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 2.2. A vagyongazdálkodást érintő gazdasági események követelmények szerinti dokumentáltsága A vagyongazdálkodással kapcsolatban ellenőrzött tételek közül az alábbi esetekben a kiadások teljesítését és a bevételek beszedését megelőzően nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte el (az Ámr. 1,2 -ben kapott felhatalmazás alapján) a jogosultsággal rendelkező polgármester a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra, a jegyző azok ellenjegyzésére a gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásával az előírt ellenőrzési feladatokat. A jogsértő gyakorlat kialakulásához a szabályozás hiánya is hozzájárult. Építési beruházások, felújítások, nagy értékű eszköz beszerzések kiadásai esetében a években az Áht és az Ámr (8)-(9) bekezdéseiben foglaltak, a években az Ámr (1), (3) bekezdéseiben 13 foglaltak ellenére nem történt előzetes írásbeli kötelezettségvállalás (14 esetben, összesen 4,8 millió Ft összegben), valamint a kötelezettségvállalást nem előzte meg a jegyző ellenjegyzése (32,7 millió Ft értékben). A kötelezettségvállalások ellenjegyzésének hiányában elmaradt a pénzügyi fedezet ellenőrzése. A években az Ámr (1) bekezdésében foglaltak, a években az Ámr (1) bekezdése ellenére 14 hiányzott a szakmai teljesítésigazoló aláírása (összesen 3,6 millió Ft összegben), nem történt meg a kifizetés jogosságának, összegszerűségének, a szerződésben foglalt feladatok elvégzésének ellenőrzése. A szakmai teljesítésigazoló aláírása ellenére nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tett eleget (összesen 2,8 millió Ft összegben) ellenőrzési kötelezettségének, nem kifogásolta az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányát. Az érvényesítő személyre szóló megbízás, kijelölés hiányában valamennyi ellenőrzött kiadás vonatkozásában (összesen 37,5 millió Ft értékben) jogosulatlanul látta el feladatát az Ámr (4) bekezdésében és az Ámr (4) bekezdésében 15 foglaltak ellenére. Az utalvány ellenjegyzője a években az Ámr (3) bekezdésében 16, a években az Ámr (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem kifogásolta az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás hiányát (összesen 4,8 millió Ft összegben) és a szakmai teljesítésigazolás hiányát (összesen 3,6 millió Ft összegben). Hiányzott az utalványrendelet, az Ámr (1) bekezdésében 17 foglaltak ellenére, az utalványozás, valamint az Ámr (1) bekezdésében foglaltak ellenére az utalvány ellenjegyzése sem történt meg a évben 0,1 millió Ft összegű kiadás esetében. Csatorna bérleti díj bevétel esetében a években az Ámr (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem történt meg a szakmai teljesítésigazolás 2,2 millió Ft összegben, így elmaradt a bevétel jogosságának, összegszerűségének, teljesítésének ellenőrzése. Az érvényesítő az Ámr (4) bekezdésében fog- 12 A években az Áht (2) bekezdése, a évben a 100/B. (3) bekezdése, augusztus 15-től a 100/C. (3) bekezdése, január 1-jétől az Áht (1) bekezdése írta elő január 1-jétől az Ávr. 52. (1) bekezdés c) pontja írja elő január 1-jétől az Ávr. 57. (1) és (3) bekezdése szabályozza január 1-jétől az Ávr. 58. (4) bekezdése szabályozza január 1-jétől jogszabály nem írja elő az utalvány ellenjegyzését január 1-jétől az Ávr a szabályozza. 20