Ózd Város Önkormányzata. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Átírás

1 Ózd Város Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az Ózd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási hálózat Eredmények és feltárt problémapontok Óvodák Általános iskolák Középiskolák i terv célja Általános célok Rövidtávú célok Középtávú célok Hosszútávú célok Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján Felelősségi körök az akcióterv végrehajtása során Esélyegyenlőségi Akcióterv Kockázatelemzés Megvalósítás Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás 51 9.Legitimáció..52 2

3 1. Bevezető Ózd Város Önkormányzata az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv gyakorlati útmutató és sablon alapján, valamint az alábbiakban felsorolt esélyegyenlőséget célzó jogszabályok szellemében kidolgozza, és képviselőtestületi határozattal elfogadja Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel összehangolja az önkormányzati közoktatási intézkedési tervet, az önkormányzati minőségirányítási programot, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját szabályzó dokumentumokat. i terv a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében szükséges konkrét beavatkozásokat (akcióterv) rögzíti. A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól 2003 szeptemberében készült kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása, megértése érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. A közoktatás a legutóbbi időkig egyike volt azon társadalmi alrendszereknek, amelyeket a globalizálódás és a nemzetközi integráció viszonylag kevéssé érintettek és amelyeknek fejlődését alapvetően belső nemzeti tradíciók és hatások alakították. Az ezredforduló azonban ezen a területen is változást eredményezett: míg a 90-es évtized második felében az OECD-csatlakozás révén megvalósult PISA-vizsgálat (amely súlyos visszajelzéseket adott a közoktatási rendszer hatékonyságáról) jelezte előre a nemzetközi 3

4 hatások erősödését, addig napjainkra az Európai Unió oktatásügyi szerepének látványos bővülését érzékelhetjük. A 2010-re kitűzött, konkrét statisztikai mutatókkal jól ellenőrizhető EU-s oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett Részletes munkaprogram elemei a 2003 tavaszán történt magyar aláírás révén meg nem kerülhető kihívásokat jelentenek a hazai oktatáspolitika számára is, hiszen mindhárom alapvető prioritásnak: az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése, az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt aktuális jelentősége van a magyarországi fejlesztés irányait illetően is. További nemzetközi hatások (a növekedési kilátások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett természetesen a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok főbb áramlatai is determináló erővel bírnak (a demográfiai és a munkaerőpiaci viszonyok alakulásának kedvezőtlen trendje, az esélyegyenlőségi mutatók romlása, oktatási, költséghatékonysági feszültségek stb.). Mindez egyértelműen kifejeződik az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásaiban és tervezett intézkedéseiben épp úgy, mint az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának alábbi elemeiben: az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Oktatási egyenlőtlenségek, speciális igények A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nem csak az óvoda, iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentős szerepet játszanak. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rendre kimutatják, hogy a 4

5 tanulók teljesítményében szisztematikus és stabil különbségek tapasztalhatók mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében. Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek problémája napjainkra alapvetően minőségi kérdéssé vált. Ezt az összekapcsolódást a nemzetközi szakirodalomban használt méltányosság (equity) kifejezés sokkal pontosabban fejezi ki, mint a nálunk meghonosodott esélyegyenlőség szó (ez utóbbit nemzetközi szóhasználatban a különböző etnikai csoportok és a többség közötti kapcsolatokra tartják fenn: equal chances). Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon ragadhatók meg: az oktatási rendszeren belüli előrehaladást, valamint a mérhető tanulási teljesítményeket dokumentáló adatok alapján. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a hazai szóhasználatban leszakadóknak, lemorzsolódóknak nevezett fiatalok aránya. Az oktatási egyenlőtlenségek mértékéről rendelkezésünkre álló információk fent említett két csoportja az oktatáson belüli egyenlőtlenségek kétfajta megjelenési formájára utal: az egyik a strukturális szelekció, a másik a minőségi egyenlőtlenség. Nem hanyagolható el ugyanakkor a tanulók lakóhelye szerinti különbségek hangsúlyozása, ugyanis mind az oktatási rendszeren belüli előrehaladás, mind a különböző továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférés, az ezzel kapcsolatos motivációk tekintetében is bőséges adatbázis áll rendelkezésre a hatékonyság javításának kezdeményezése érdekében. A város-falu dimenzióban mért egyenlőtlenségek Magyarországon jelentősen meghaladják az OECD-átlagot és ez arra vezethető vissza, hogy a területi dimenzión keresztül a nagymértékű szegregáció folytán a különböző településeken élő gyermekek eltérő szocioökonómiai háttere által gyakorolt hatás érvényesül. A jelzett egyenlőtlenségeket tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségéből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, fejlesztése). Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek ennek megfelelően egymást kiegészítő célokat jelölnek meg a következők szerint: az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg 5

6 az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fentiekben részletezett kritériumok teljesüléséhez fejleszteni kell a fenntartó és közoktatási intézményei fogadókészségét, azaz ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás érvényesülését. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai terve az adott település/kistérség Esélyegyenlőségi Programja, amelynek integráns része a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv. Az Esélyegyenlőségi program alapjául a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgál, amely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és a területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések megtervezésével és végrehajtásával érhető el. Az adott területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos ugyanakkor a cél elérését szolgáló garanciák, konkrét feladatok és módszerek meghatározása, azok időbeli ütemezése, vagyis:a programmal koherens intézkedési terv készítése. 6

7 A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 65. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Jelen esélyegyenlőségi intézkedési tervünk a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja megalapozni és folyamatosan biztosítani. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani minden szakmai és infrastrukturális fejlesztés települési szintű kezdeményezése és/vagy támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e Ózd városában a diszkrimináció-, illetve szegregációmentesség, és megvalósul-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat és javítják iskolai sikerességüket Az Ózd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási hálózat január 1-jén az állandó lakosok száma volt, a csökkenés azóta 2793 fő (6,7%). A lakónépességen belül a közoktatási szolgáltatásokat igénylők számának alakulása: 0 5 éves korosztály: 2335 fő (jelenleg:1893 fő, a csökkenés 18,9%!) 6 18 éves korosztály: 7096 fő (jelenleg: 6271 fő, a csökkenés 11,6%!). Az utóbbi adatok a népesség elöregedésének egyértelmű mutatói. A demográfiai mutatókból kitűnik, hogy az elvándorlás erőteljesebb tendenciát jelez, mint a bevándorlás. A településen élők szociális helyzetének vizsgálatakor figyelmet érdemlő tényezők: a gyermek/tanuló státusának megítéléséhez szükséges szülői nyilatkozatok számaránya alacsony érték (közel 30%), a külterületen élő 3 5 éves gyermekeknek több mint 15%-a nem jár óvodába és az óvodai nevelésben részesülők között is 16%-ot meghaladja a 3H-s arány, míg 7

8 az általános iskolások között 33% fölötti a HHH arány, ami a 2007-es év értékeihez viszonyítva 7%-os emelkedést jelent az etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek/tanulók mutatói aggasztóak: a 3 5 évesek közel 20%-a nem jár óvodába, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az óvodások körében 37,1%. Ózd Város, mint fenntartó Önkormányzat kizárólag helyben biztosítja mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyek az óvodai nevelés, illetve az általános- és középiskolai nevelésoktatás terén az intézményhasználói kör igényeként megjelenhetnek. Ebbe nem csak a különböző oktatási intézménytípusok alapfeladatainak ellátása értendő, valamint valamennyi olyan szakszolgálati, illetve gyermekjóléti ellátás is, amely kapcsolódik egyfelől az óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz, másfelől a szociális feltételekhez is. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége szempontjából ennek a ténynek meghatározó és elismerést érdemlő jelentősége van. Óvodák: Alkotmány Úti Óvoda Béke-Telepi Óvodák o Árpád Vezér Úti Óvoda o Újváros Téri Óvoda Városközponti Óvoda o Nemzetőr Úti Óvoda o Katona József Úti Óvoda Általános iskolák és óvodák: Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda o Virág Úti Óvoda Bem Úti Általános Iskola és Óvoda o Mogyorósvölgyi Óvoda Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda o Petőfi Úti Óvoda o Damjanich Úti Óvoda o Sajónémeti Napköziotthonos Óvoda 8

9 Általános iskolák: Bolyki Tamás Általános Iskola Újváros Téri Általános Iskola Vasvár Úti Általános Iskola Általános Művelődési Központok: Árpád Vezér Általános Művelődési Központ Csépány-Somsály ÁMK o Csépányi Általános Iskola o Csépányi Úti Óvoda o Somsályi Úti Óvoda Sajóvárkonyi ÁMK o Általános Iskola o Tétény Úti Óvoda o Mekcsey Úti Tagóvoda o Bánszállási Óvoda Középiskola: Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola A bemutatott struktúra érzékelteti, hogy a fenntartó az óvodai szolgáltatást 15 az általános iskolai szolgáltatást 9 a középiskolai szolgáltatást 2 feladat ellátási helyen biztosítja, ami azonban nem jelent ennyi önálló közoktatási intézményt. Más szóval: az intézményhálózat racionalizálása (intézményegységek, tagintézmények létrehozása) megtörtént és jelenlegi formájában működőképesnek bizonyul. Az intézményhálózat biztosítja a fenntartó által jóváhagyott óvodai, iskolai pedagógiai programok érvényesítését, a szakmai előrehaladást, a szakképzés egyes területeinek helyi megvalósítását. Az önkormányzati fenntartású intézmények kínálatából mindössze az alapfokú művészetoktatás hiányzik, ezt azonban más fenntartói háttérrel biztosítják a településen élők számára. Feltétlenül kiemelést érdemel, hogy Ózd Város a pedagógiai szakszolgáltatás/szakmai szolgáltatás és a gyermekjóléti szolgáltatás terén a napjainkban 9

10 legkorszerűbbnek tartott fenntartói/szervezeti hátteret érvényesíti, amikor ezeket a szolgáltatásokat Többcélú Társulás keretében valósítja meg. Részösszegzés: Ózd Város népességi mutatói (negatív demográfiai trend, elöregedés) alapvetően nem térnek el az országos mutatóktól, ugyanakkor a szociális feltételrendszer tekintetében alulmúlja azokat (a külterületen élők aránya 11,7 %, és az etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élők aránya 5,4 %!). A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya ez utóbbi népességcsoportban meghaladja a városi átlagot, a közoktatási szolgáltatásokba történő célirányos bevonásuk egyértelmű intézkedéseket kíván. Ózd Város Önkormányzata kizárólag helyben, a településen biztosítja az esélyegyenlőség szempontjából fontos szolgáltatásokat; azok egy részét igen korszerű közigazgatás-szervezési keretek között. Az óvodáztatás tekintetében ugyanakkor említést érdemel, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonása a közoktatásba nem valósul meg maradéktalanul Eredmények és feltárt problémapontok Óvodák Az óvodai ellátást a fenntartó önkormányzat kötelező feladatként teljesíti és az jelenleg 15 feladat ellátási helyen valósul meg. Az intézmények területi, megközelíthetőségi elhelyezkedése jó. Az óvodáztatásra irányuló szülői igények kielégítése maradéktalan, elutasítás nem történik. Figyelmet érdemel viszont, hogy a 3 5 éves gyermekek szüleinek egy része nem íratja be gyermekét a területileg illetékes óvodába. A jelenleg működtetett 1220 óvodai férőhelyen 1277 beíratott gyermek ellátása valósul meg, ami több mint 104%-os kihasználtságot jelent. Az óvodába beíratott gyermekek között a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 32,2 %, a be nem íratottak közötti arányszámuk több mint 30 %. 10

11 fő Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 15 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1220 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1277 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 412 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma 134 Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 41 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 50 Az óvodáztatás és az általános iskolai ellátás terén nem mutatható ki számottevő mobilitása más településre történő irányultság tekintetében. A település óvodahálózatába beíratott gyermekeknek mindössze 4 %-a más településről bejáró és közöttük 5,1% a halmozottan hátrányos gyermekek aránya. Ez arra utal, hogy elsősorban a környező kistelepülésekről az igényesebb és megfelelő szociális feltételek között élő családjai veszik igénybe az ózdi szolgáltatást. 7 óvoda rendelkezik tornaszobával. A játszóudvarok állapota és felszereltsége ugyanakkor számottevő hiányosságokat, elmaradást tükröz, és ez további intézkedéseket feltételez. A fenti tényezőkön túl az óvodák infrastrukturális állapota megnyugtató; a feladatellátás tárgyi feltételrendszere összességében biztosított. Részösszegzés: A városban az óvodai férőhelyek száma nem éri el a tényleges igények mértékét és ezt a hiányosságot fokozza a külterületen, illetve szegregált lakókörnyezetben élők jellemző mutatója (az óvodai szolgáltatást igénybe nem vevők aránya). Ez a tény a kapacitás bővítésének igényét veti fel, különös tekintettel a már említett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben történő óvodáztatására, a szocializációs folyamat szervezett megvalósítására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beazonosítása megkerülhetetlen feladat. Ez az előfeltétele annak, hogy a szervezett óvodáztatásuk révén esélyegyenlőségük biztosítása és előmozdítása megvalósulhasson. 11

12 Általános iskolák Az általános iskolákban foglalkoztatott tanulók nevelése-oktatása 9 feladat ellátási helyen valósul meg. A jelenleg 3861 fő összes létszámból 2,1 %-nyi a magántanulók és 1,3%-nyi a sajátos nevelési igényű tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya 33,5 %. Az Ózd Város által fenntartott óvodai és általános iskolai hálózatban összesen 5138 gyermek/tanuló nevelése/oktatása valósul meg, akik közül 1708-en halmozottan hátrányos helyzetűek, ami 33,2 %-os arányt jelent. Az általános iskolai tanulók körében 366 fő (valamivel több, mint 9 %) a bejárók száma és közülük 101 fő tartozik a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, ami egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hálózatban foglalkoztatott 3H-s tanulók meghatározó többsége ózdi állandó lakos. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az alsó tagozatosok között 35,8 %, míg a felső tagozatosok között 31,5 % a 3H-s tanulók aránya, ami egyértelműen mutatja, hogy a feljövő generációkban növekszik ezen tanulók (elsősorban cigány gyermekek) aránya. fő Általános iskolai feladat ellátási helyek száma 9 Általános iskolai osztálytermek száma 208 Az általános iskolai osztályok száma 163 Általános iskolai tanulók száma 3861 Ebből általános iskolai magántanulók száma 82 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 54 Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 2666 Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 1296 Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma évfolyamosok száma a nappali oktatásban 434 A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) 1032 Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 19 12

13 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszerbeli arányszámait, és oktatásuk tartalmi jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: OM azonosító Intézmény neve Apáczai Cs. J. Ált. Iskola és Óvoda Árpád Vezér úti Ált. és Szakképző Iskola Bem úti Általános Isk. és Óvoda Bolyki T. Ált. Isk. Csépány-S. ÁMK Petőfi S. Ált. Isk. és Óvoda Sajóvárkonyi ÁMK Újváros Téri Ált. Isk. Vasvár Úti Kategória I. I. I. II. II. I. I. II. II. Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Emelt óraszámú oktatás Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Össz. HH H % SNI % Össz. HH H % SNI % , , ,8 3 0, % 1 1% ,5 8 1% % 0 0% % , Ált. Isk % 5 1% Városi összesen: , % 6 1% A vizsgált intézmények jelentős %-a részt vesz olyan iskolán kívüli programban ( Útravaló ), amely a hozott hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását, képességeik kibontakozásának elősegítését és iskolai tanulmányaik eredményességét szolgálják. Ebben a többletszolgáltatásban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az iskolai szintű átlagértéket, ami tudatos osztályfőnöki, szaktanári szervező munkára utal. A lemorzsolódásra vonatkozó mutatók alakulása csak részben követhető nyomon a rendelkezésre álló adatbázis alapján. A legutóbbi 2 tanév adatait elemezve megállapítható, hogy mind az évfolyamismétlő, mind a tanulói jogviszony megszűnéséhez vezető mulasztási óraszám tekintetében magasabbak a 3H-s tanulók mutatói, mint az iskolai összesített érték. 13

14 A továbbtanulási irányok és arányok vonatkozásában kimutatható: az érettségit adó iskolatípusokban történő továbbtanulás városi aránya nem éri el az országos átlagot (a már említett, kiemelt 3 általános iskola kivételével), a 2H-s, 3H-s tanulók arányszáma gimnázium és szakközépiskola esetében alulmúlja az iskolai mutatókat, ami azt jelenti, hogy ezen tanulók meghatározó többsége szakiskolába kerül, 4 intézmény jelezte, hogy végzős tanítványai között előfordult tovább nem tanuló eset is és ezek többsége a 2H-s, 3H-s tanulók közül került ki. Továbbtanulási mutatók (%) 2007/2008-as tanévben: Intézmény 8. osztályos tanulók száma Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola összes ebből 2H és 3H összes ebből 2H és 3H összes ebből 2H és 3H összes ebből 2H és 3H Nem tanul tovább összes ebből 2H és 3H Apáczai Cs. J. Ált. Isk Árpád Vezér ÁMK Bem Úti Ált. Sik Bolyky Tamás Ált. Isk Csépány-Somsály ÁMK Petőfi Ált. Isk Sajóvárkonyi ÁMK Újváros Téri Ált. Isk Vasvár Úti Általános Isk Összesen Az általános iskolák egy része még mindig bajlódik szükségtanteremben megvalósuló oktatással, egyidejűleg az idegen nyelvi kultúra fejlesztését hatékonyan segítő nyelvi laboratórium mindössze 2 iskolában található. Az informatika oktatását szolgáló eszközpark kapacitása is heterogén képet mutat. Elismerést érdemel ugyanakkor, hogy bizonyára tudatos fejlesztés eredményeként az internet-elérés gyakorlatilag maradéktalanul biztosított. 14

15 Részösszegzés A város általános iskoláiban igen polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megoszlása. Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 5 iskolára koncentrálódik, ami alapvetően nem új keletű jelenség, kialakulása pedig számos tényezőre vezethető vissza. A 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége 19 viszonylatban áll fenn, amelyek eredményes kezelése csak hosszú távú intézkedések révén remélhető. Figyelmet érdemlő tényező, hogy az emelt szintű oktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el az adott iskolában kimutatható összesített arányszámukat, vagyis: a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük korlátozott. Fentiekből adódóan egyértelmű következtetésként adódik, hogy fel kell tárni a kialakult szegregáció létrejöttének okait, és az akciótervben ki kell dolgozni megszüntetésének stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel. A város vizsgált intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban. Ennek megfelelően szakmai beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. A közoktatási törvény hatályos előírásai szerint amennyiben az országos kompetenciamérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos minimumhoz képest, akkor beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges. A kompetenciamérés eredményeiről kitérve a HH és HHH tanulók eredményeire, beleértve a családhi háttérváltozók beszámítását pontos kimutatással kell, hogy rendelkezzenek az intézmények. Ezek nyilvántartását meg kell oldani annak érdekében is, hogy a megfelelő pedagógiai intézkedések tervezhetők legyenek. A fentiekben részletezett tényezők miatt jelentős eltérés van az iskolák infrastrukturális feltételeiben, ennek megfelelően beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. 15

16 Ugyancsak jól kontrollálható tervezetet kell készíteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt előírások ütemezett teljesítése érdekében. 16

17 Középiskolák A településen a középiskoláztatást biztosító hálózatnak csak egy része jelenik meg Ózd Város önként vállalt feladatellátásaként, további középiskolák a BAZ Megyei Önkormányzat fenntartásában működnek. Középfokú oktatási intézmények Létszám / szám / érték Tanulók Tan. csop. Napk. tan. Napk. csop. Iskolaotthonos tan. Iskolaotthonos csop. Bejáró tan. száma Szakos ellátottság % Könyvtári egység Hátr. helyz. tanulók Ebből halm. hátr.h. tanulók % SNI* tanulók % BTM** tan. Magán-tanulók Kisebbs. okt-ban rész. Vesz. helyz. tan. Árpád Vezér Úti Ált.és Szak.Iskola % 0 0,0% SZIKSZI % 1 0,2% Középfok összesen: % 1 0,1% Előző év összesen: % 2 0,3% Részösszegzés A város középiskoláiban polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 1 iskolára koncentrálódik, a 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége a középiskolák viszonylatában is fenn áll. 2. i terv célja Az Intézkedési Terv célja, hogy a város közoktatási intézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását gátló tényezők a konkrét fejlesztési feladatok meghatározásával és végrehajtásával csökkenjenek, illetve megszűnjenek. Ózd Város Önkormányzata az intézkedési terv megvalósítása során az alábbi irányelveket és célokat tartja kiemelten fontosnak: megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve 17

18 az emberi méltóság tiszteletben tartása a szolidaritás erősítése méltányosság, rugalmasság 2.1. Általános célok Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a következő területeken: a felvételi eljárás, a beiratkozás folyamatában, az ismeretközvetítő eljárásokban, a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztésében, a személyiségfejlődés és az egyéni teljesítmény értékelésének gyakorlatában, a tanulásvezetésben, a tanulói előmenetel lépéseiben, a fegyelmezés és a megalapozott büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a pályaorientáció során, a továbbtanulási irány(ok) és helyszín(ek) kiválasztásában, a közoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének A gyermekek jogairól szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát és a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. 18

19 Határozott célkitűzésünk az, hogy a város közoktatási hálózatában folyamatosan kiterjedjen a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integrált nevelés-oktatás érvényesülése Rövidtávú célok Azonnali, illetve 1 éven belüli beavatkozást igényelő tényezők: Az óvoda-iskola átmenet törésmentességének biztosítása o bemeneti vizsgálatok rendszerbe állítása o az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése A külterületi és etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek mielőbbi, lehetőleg 3 éves kortól történő, óvodáztatásának biztosítása. Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés Logopédiai ellátás bővítése Az általános iskola alapozó szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása o a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása o az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása Az iskolapszichológusi hálózat megalapozása. A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek: o a fejlesztő pedagógus képzés támogatása o az IPR bevezetésének megalapozása, o a nem szakrendszerű oktatás szakmai/pedagógiai elősegítése o a módszertani kultúra további bővítése o a moduláris oktatás módszertanának bevezetése Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv, informatika, tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) 19

20 Pedagógiai asszisztensek és az oktatást segítő további munkatársak (rendszergazda, oktatástechnológus, stb.) alkalmazása az iskolai intézményegységekben A Városközpontot érintő város-rehabilitációs Európai Uniós pályázat keretében, a Vasvár Úti Általános Iskola telephelyeként Tehetséggondozó Központ kialakítása. (Vasvár út 56.) Ezen intézmény a Vasvár Úti Általános Iskola férőhelyeinek számát jelentősen megnöveli. A 3H-s tanulók emelt szintű oktatásban való részvételi arányának növelése o Az Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvodában 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzés idegen nyelvből. o A Sajóvárkonyi ÁMK-ban 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzés informatikából. Egy Gandhi típusú gimnázium működésének létrehozatala előkészítésének Ózd városban. o Felmérések, szülői igények vizsgálata. o Fenntartói tervek egyeztetése. o Policy támogatás. o OCÖ szerepvállalás. o Előkészítő munkacsoport létrehozása. A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása. Beiskolázási körzetek felülvizsgálata, módosítása, szülők tájékoztatása. Más településről első osztályba jelentkező tanulók iskolaválasztásának irányítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók beazonosítása feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program megvalósításában. A kompetenciamérési eredmények dokumentáltságának és nyilvánosságának biztosítása A HHH tanulók kompetenciamérésen elért eredményeinek meghatározása, a tapasztalatok visszacsatolása az oktatási folyamatba. Felzárkóztató szakiskolai osztály(ok) szervezése a mindenkori igények függvényében A HHH gyerekek és tanulók számának megállapítására vonatkozó intézkedések meghozatala. 20

21 A közoktatási Esélyegyenlőségi Program célkitűzéseinek és az akciótervben foglalt intézkedéseknek megismertetése a legszélesebb szakmai és társadalmi környezettel. Szektorközi együttműködés kialakítása (egészségügyi, szociális, oktatási ágazat intézményei, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek). A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje Infrastrukturális fejlesztések folytatása. Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket Az esélyegyenlőség elősegítése iskolán kívüli szereplők támogató szolgáltatásainak igénybevételével. Minden releváns önkormányzati és intézményi dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései. Az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészültek legyenek az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra. Az integrációs általános iskolai program (IPR) 2010/2011-es bevezetése lehetőségének megvizsgálása" 2.3.Középtávú célok Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása o az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása o a rendszer működtetése az érintett intézményekben Az általános iskolai számítógép-park és nyelvi laboratóriumi ellátottság további fejlesztése, a különbségek mérséklése Tornaszoba-kialakítás folytatása az óvodákban Az óvodák játszóudvarának felújítása Az óvodai férőhelyek számának felülvizsgálata, a valós igényekhez történő igazítása, szükség szerinti bővítése A HH illetve HHH gyerekek óvodán belül és óvodák (tagóvodák) közötti aránykülönbségeinek csökkentése. 21

22 A térségi szintű szakképzés szervezési társulás létrejöttének előkészítése, bekapcsolódás a központi képzőhely(ek) működtetésébe A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások tervezése. A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése o projektoktatás o kooperatív tanulás o tanulásvezetés A pedagógiai értékelés korszerűsítése o a személyiségfejlődés egyéni gondozása, mutatóinak dokumentálása o a tanulói teljesítmény sokcsatornás értékelése A lemorzsolódás mértékének csökkentése o a bukási/évismétlési arányok javítása o a tanulói mulasztás mértékének csökkentése o tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozások megtartása A továbbtanulás irányainak és arányainak javítása o az érettségit adó iskolatípusokba történő jelentkezés mértékének növelése o differenciált foglalkozások rendszerbe állítása az általános iskola fejlesztő szakaszában o a tovább nem tanulók számának további mérséklése Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának további erősítése. Az önkormányzati támogatottságú táborokban a városi intézmények erdei iskola programjainak támogatása A gyógytestnevelésre járó tanulók szakmai foglalkoztatása hatékonyságának javítása A szegregált csoportokban foglalkoztatott gyerekek részleges integrációjának megvalósítása. Együttnevelést célzó hosszú távú deszegregációs oktatásszervezés kialakítása. Az Árpád Vezér ÁMK és a Bem Úti Általános Iskola körzethatárainak módosítása azzal a céllal, hogy eggyel kevesebb első osztály induljon ezekben az intézményekben. Egyidejűleg a Vasvár Úti Általános Iskolában kettővel több osztály induljon az első évfolyamon. SNI tanulók integrált nevelése. 22

23 Az országos minimum alatt teljesítő intézmények kompetencia eredményeinek javítása. Jelentős mértékű eltérések visszaszorítása a város azonos típusú intézményeiben a továbbtanulási és lemorzsolódási mutatókban. Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése. A HHH tanulók legalább ugyanolyan arányban vegyenek részt az iskola tanórán kívüli programjaiban, mint a nem HHH tanulók. A HHH tanulók iskolai sikerességének érdekében valamennyi HHH tanuló kapcsolódjon be az állami és civil továbbtanulást segítő programokba. A HHH tanulók ne morzsolódjanak le a szakiskolai képzésből. A középfokú oktatási intézményekben több iskolán kívüli program szervezése. A pedagógusok felkészültek legyenek a HHH tanulók integrált nevelésére. A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Hosszú távú célok Teljes körű óvodáztatás megvalósítása a HHH gyerekek körében. A telepszerű, szegregált lakókörnyezetben élő általános iskoláskorúak szocializációs deficitjének kompenzálására komplex beavatkozások megvalósítása. A HHH tanulók koncentrációjának, elkülönítésének megszüntetése. Az iskolák (tagiskolák) között és az iskolán belül ne legyen nagyobb eltérés a HHH tanulók arányában a városi átlagnál. A tehetséggondozás pedagógiájának, szervezeti kereteinek erősítése o városi tehetséggondozó központ, városi tehetségháló kialakítása o a motiváció érdekében a megyei, regionális és az országos tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerése 2.5. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség. 23

24 Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és az eredményessége nyilvános legyen. Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerével szembeni elvárások: o biztosítania kell az esélyegyenlőséget, o képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, o teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket. 3. Felelősségi körök az akcióterv végrehajtása során A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az önkormányzat. Szükséges annak pontos megjelölése is a dokumentumban, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Ezért az alábbiakat rögzítjük: Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy: Benedek Mihály polgármester Az Intézkedési Tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásáért felelős: az Oktatási Művelődési és Sport Osztály osztályvezetője. Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv felkerül az önkormányzat honlapjára. Ezáltal biztosítják, hogy a dokumentum a város minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhetővé válik, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék az abban foglaltakat. Az Oktatási Művelődési és Sport Osztálynak biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői megkapják a szükséges felkészítést és segítséget 24

25 a program végrehajtásához, ugyanakkor - az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben - meg kell tennie a szükséges szankcionáló intézkedéseket. A Város polgármesteri vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások szellemiségét és előírásait, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt programirányítónak. A fentieken túl ki kell emelni, hogy valamennyi, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó partner felelősségének tekinthető, hogy megismerje az Intézkedési Tervben foglaltakat és annak elemeit magára nézve is kötelező tényezőként kövesse. 4. Esélyegyenlőségi Akcióterv Jelen dokumentum helyzetelemző fejezetében a demográfiai viszonyok áttekintésekor komoly problémák mutathatóak ki. Kiemelésként ismételten kell megemlíteni: az óvodai viszonylatban megállapítható, hogy a 2008-es adatokhoz viszonyítva 1 év alatt több mint 11 %-kal növekedett az óvodákban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, míg az óvodába be nem íratott gyermekek közül csaknem 14%-kal nőtt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az általános iskolai fejezet 69% felettinek jelzi a hátrányos helyzetű, 30 % felettinek jelzi a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, amely a 2008-as értékekhez viszonyítva növekedést mutat, a középiskolai viszonylatban megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű diákok aránya 45,6 %, továbbá 17 % a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát, amely értékek a 2008-as értékekhez viszonyítva szintén növekedést mutatnak. 25

26 Mindezen adatok elsődlegesen nem a HHH családok számának növekedéséből, hanem az érintettek pontosabb adatszolgáltatásából származnak. A fenti tényezők figyelembe vételével fogalmazódott meg az a program-elem, amely szerint az esélyegyenlőség biztosítására a egész napos osztályok indítását kellene terveznie a fenntartó önkormányzatnak. Kapcsolódó szervezetek feladatai 1. Az önkormányzat illetékes bizottsága, illetve az Oktatási Művelődési és Sport Osztály mérlegelje a jelen Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben rögzített célkitűzéseket és feladatokat, s azokat jelenítse meg a Városi Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata és átdolgozása során. 2. Ózd Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Szakszolgálatként a szülők és a pedagógusok nevelőmunkáját, valamint az óvodák, iskolák feladatainak ellátását segíti és a pedagógiai szakszolgálat rendszerébe illeszkedik bele. Tevékenységi köre: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés. A nevelési tanácsadóban dolgozók különböző szakképesítésű munkatársak (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus,) ambuláns rendelésen látják el a gyermekpszichológiai és fejlesztő pedagógiai diagnosztizálást és gondozást, dokumentált módon valósítják meg az iskola-alkalmassági vizsgálatokat. A közoktatási intézmények kapcsolata a Szakszolgálattal igen sokrétű, hiszen a város valamennyi közoktatási intézményének feladata az integrált nevelés, oktatás. Ennek szakszerű ellátásához évről-évre egyre nagyobb szükségük van a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek a segítségére. Az együttműködés formái: vezetői szinten személyes megbeszélések, egyeztetések, problémafeltárások a nevelési tanácsadó szakembereinek intézményi kapcsolattartó feladata az intézmények, a nevelési tanácsadó és a gyógypedagógiai szakszolgálat szakembereinek intézményközi munkaközösségei (fejlesztő pedagógusok, pszichológusok) 26

27 közös szakmai programok (előadások, továbbképzések, nevelési értekezlet, szülői értekezletek). 3. Az iskolák az intézményi és szervezeti együttműködések értékelése folyamatában a következő általánosítható megállapításokat tették: a CKÖ-vel általában eseti/alkalmi a kapcsolattartás, de van példa a heti gyakoriságú egyeztetésre is rendszeres (többségében havi gyakoriságú) a kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal leggyakoribb, rendszeresebb a védőnői szolgáltatás igénybe vétele, míg a civil szervezetekkel való kapcsolattartás intézmény-specifikus, általában az iskolát támogató alapítványhoz kötődik. 4. Gyermekvédelem A települési gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Közös munkájuk összehangolása az önkormányzat feladata is. Ennek érdekében az Oktatási Művelődési és Sport Osztály segíti az iskola gyermekvédelmi felelősök munkáját, biztosítja naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését. Feladatok: Az óvodai gyermekvédelmi munka szakmai segítése, a csekély számú jelzést indító intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munka megélénkítése, a tankötelezettség kiterjesztéséből adódóan a tanulók nagykorúvá válásáig tartó iskolába járási kötelezettség miatt új programok, program-elemek kidolgozása, a családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel, általános és középiskolai drogprevenciós programok kidolgozása, megvalósítása Javaslatok: Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni. Szakszerűen és azonnal kell reagálni, aminek feltétele, hogy szoros kapcsolatot kell tartani az iskolai és iskolán kívüli segítő hálózattal A tanulókat rendszeresen és az életkoruknak megfelelően tájékoztatni kell az illegális drogok, a pszichoaktív anyagok hatásaival és veszélyeivel kapcsolatban. 27

28 Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra keresi a megoldást. Lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületek megoldására települési szintű megoldások szülessenek, és azok hosszútávon fenntarthatók legyenek. Az Esélyegyenlőségi Akcióterv elkészítése során tematikus blokkok mentén kívántunk valamennyi, a helyzetelemzésben feltárt problématerületre releváns választ adni. Arra törekedtünk, hogy átfogó, szakmailag megalapozott intézkedések és konkrét javaslatok révén átlátható, megvalósítható fejlesztési célokat fogalmazzunk meg, annak érdekében, hogy a feltárt problémapontokat rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) orvosolni tudjuk, valós javulást elérve az oktatási esélyek kiegyenlítése terén. 28

29 Helyzetelemzé s megállapításár a (problémára) hivatkozás 1. Adatszolgáltatá s, nyilvántartás a HHH helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan nem megfelelő Cél konkrét szöveges megfogalmazása Egységes, teljes körű nyilvántartás megteremtése és folyamatos karbantartás a Intézkedés leírása A nyilatkozattétel eljárásrendjének felülvizsgálata Informatikai adatbázis létrehozása és folyamatos karbantartása felelőse Jegyző, érintett szakemberek (szociális, egészségügyi, oktatási ágazat), intézmény -vezetők Jegyző Az intézkedé s megvalósí -tásának határidej e 20/1997 (II. 13.) Korm. rend. által meghatáro zottan illetve folyamato s eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Adatbázis létre jötte Adatbázis létre jötte eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) Adatbázis folyamatos karbantartása Adatbázis folyamatos karbantartása eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Adatbázis folyamatos karbantartása Adatbázis folyamatos karbantartása Az intézkedés státusza Kódok (az intézkedés státusza) 1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve 29

30 Intézkedés leírása felelőse Az intézkedés megvalósí -tásának határideje eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év) eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) Az intézkedés státusza A településekről bejáró gyermekek, tanulók esetében adatkérés a települések jegyzőitől Jegyző illetve folyamato s Az alábbi bontásban: Az alábbi bontásban: Az alábbi bontásban: Az alábbi bontásban: - Óvoda illetve folyamato s A települések jegyzői a gyermekek 70%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 80%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 90%-ról adnak visszajelzést 5 - Általános iskola illetve folyamato s A települések jegyzői a gyermekek 70%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 80%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 90%-ról adnak visszajelzést 5 - Középiskola 1. évfolyam illetve folyamato s A települések jegyzői a gyermekek 70%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 80%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 90%-ról adnak visszajelzést 5 30

31 illetve folyamato s 5 -Középiskola további évfolyamai illetve folyamato s A települések jegyzői a gyermekek 70%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 80%-ról adnak visszajelzést A települések jegyzői a gyermekek 90%-ról adnak visszajelzést 5 31