Transzferárak 2012/2013. II 1

Átírás

1 Transzferárak 2012/2013. II 1

2 1. Ki a transfer pricing alanya? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre. 2012/2013. II 2

3 Milyen módon lehet transzferárakkal profitot növelni? Termékárak manipulációjával, Szolgáltatások számlázásával. 2012/2013. II 3

4 Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében? A STK elıállítási költsége: 80 Eladás 100 -ért B 100 anyagkészlet Eladás külsı félnek 110-ért. 20 közbensı eredmény Külsı félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 2012/2013. II 4

5 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 80 Bevétel 110 Költség 100 Profit 20 Adó 3 Adózott eredmény 17 Profit 10 Adó 2 Adózott eredmény /2013. II 5

6 Mi történt volna akkor, ha a külsı felekkel szembeni árakat használták volna? A társaság B társaság Bevétel 85 Költség 80 Bevétel 110 Költség 85 Profit 5 Adó 0,75 Adózott eredmény 4,25 Profit 25 Adó 5 Adózott eredmény /2013. II 6

7 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek Költségek Profit Adó Adózott eredmény /2013. II 7

8 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek Költségek Profit Adó 0,75 5 5,75 Adózott eredmény 4, , /2013. II 8

9 Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 5 Adózott eredmény: 25 Fizetett adó: 5,75 Adózott eredmény: 24,25 A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2012/2013. II 9

10 Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? A költsége: 0 Management fee átszámlázás ért B 100 költség 100 közbensı eredmény 2012/2013. II 10

11 Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 0 Bevétel X Költség 100 Profit 100 Adó 15 Adózott eredmény 85 Profit X Adó 0,2X-20 Adózott eredmény 0,8X /2013. II 11

12 Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság B társaság Bevétel 0 Költség 0 Bevétel X Költség 0 Profit 0 Adó 0 Adózott eredmény 0 Profit X Adó 0,2X Adózott eredmény 0,8X 2012/2013. II 12

13 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 100 X X Költségek Profit 100 X-100 X Adó 15 0,2X 20 0,2X-5 Adózott eredmény 85 0,8X ,8X /2013. II 13

14 Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 0 X X Költségek Profit 0 X X Adó 0 0,2X 0,2X Adózott eredmény 0 0,8X 0,8X 2012/2013. II 14

15 Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 0,2X-5 Adózott eredmény: 0,8X+5 Fizetett adó: 0,2X Adózott eredmény: 0,8X A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2012/2013. II 15

16 Adóalap megoszlás hatása az adóterhelésre Adó/adóalap megoszlása X adóalap Yadóalap X adókulcs (40%) Y adókucs (20%) Összes adó I II III IV V VI /2013. II 16

17 2. Mit mondanak a magyar szabályozók a transfer pricing-ról? A transzferár dokumentáció elkészítése világszerte sok országban nem lehetıség a kockázatok minimalizálása érdekében, hanem követelmény. Az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkezı országokhoz csatlakozott Magyarország is! 2012/2013. II 17

18 Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4. (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31. (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az évi XV törvény hirdetett ki. 2012/2013. II 18

19 A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30. (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl ( ) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art / 14. (2 M Ft-ig terjedı mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 /1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát egyezik a társasági törvénnyel 2012/2013. II 19

20 Kikre nem vonatkozik? Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja), Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18 (3.)). közhasznú és a kiemelkedıen közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás. 2012/2013. II 20

21 Tızsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE: (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén). 2012/2013. II 21

22 Mit mond mindkét PM rendelet? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentıs tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerzıdésenként kell elkészíteni! 2012/2013. II 22

23 Elıírások 16/20 03 Nyilvántartást készítık köre Ua. 22/ /2012 Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Alapelvek Ua. Ua. Ua. Nyilvántartási kötel. Ua. Ua. Ua. Nyelv Anyavállalat nyilvántartás felhasználása Csak magyar Nincs rá utalás Anyavállalat nyelvén is Felhasználható, ha megfelel a magyar elıírásoknak Közös nyilvántartás nincs van van Fı dokumentum, illetve (ország)specifikus nyilvántartás Egyszerősített nyilvántartás Bejelentési kötelezettség az összevonásról nincs van van Adóéven ként 50 millió Az ügylet végéig Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Anyavállalat nyelvén is Felhasználható, ha megfelel a magyar elıírásoknak Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % közti haszonráta elfogadható nincs Van a TAO bevallásban Van a TAO bevallásban Felhasznált erıforrások van Funkcionális elemzés részeként Funkcionális elemzés Nincs van van Funkcionális elemzés részeként 2012/2013. II 23

24 Alapelvek Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentıs tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerzıdésenként kell elkészíteni! 2012/2013. II 24

25 Mi a rendelkezés lényege? szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint elıírja a dokumentációs kötelezettségeket, Piaci ár alkalmazásának kötelezettsége-tao Ennek igazolására igazoló dokumentáció készül rendelet pontosítja törvényt és egészíti ki elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának idıpontja. 2012/2013. II 25

26 Bejelentési kötelezettség A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezı adózók számára az elsı szerzıdés megkötésétıl számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. (4) bekezdés b/ pontja írja elı. 2012/2013. II 26

27 Mi a kötelezettség? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek. 2012/2013. II 27

28 Vállalati szervezetek - Példa X magánszemély Y magánszemély k 100% 15% 2% 36% A vállalat k k k k 98% k k B vállalat k C vállalat 2012/2013. II 28

29 Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár? Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerzıdésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelı összeggel az adózó - az e törvényben elıírt más, az adózás elıtti eredményt növelı vagy csökkentı jogcímektıl függetlenül - adózás elıtti eredményét a következı módon kell, hogy korrigálja: 2012/2013. II 29

30 Milyen korrekciókat ír elı az adótörvény 18.? - csökkentı a. az alkalmazott ellenérték következtében adózás elıtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és b. a vele szerzıdı kapcsolt vállalkozás belföldi illetıségő adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetısége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelı adó alanya, valamint c. rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 2012/2013. II 30

31 Milyen korrekciókat ír elı a törvény? - növelı növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerzıdést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás elıtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 2012/2013. II 31

32 Mi is az az APA? Az APA egy olyan megállapodás, melyet egy multinacionális társaság ügyletével kapcsolatosan jelent ki egy adóhatóság, melyet egy másik ország adóhatósága is elfogad. Ez esetben ez egy elızetes jóváhagyást jelent, és nem jelent megkérdıjelezési pontot a vizsgálatkor, amikor az ellenırzés történik. 2012/2013. II 32

33 Anya és leányvállalat közti belsı szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérı szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képzıdnek, akkor nem terhelhetıek tovább Az elszámolóárat elıre és írásban kell rögzíteni. Lakatos Mária 33

34 Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelmően elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerősíthetı elıny keletkezik Lakatos Mária 34

35 Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyőlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenırzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó elınyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) Lakatos Mária 35

36 Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltıl is jöhetnének, Gazdasági és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás Lakatos Mária 36

37 Nem egyértelmően besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) Lakatos Mária 37

38 Szabadalom, know how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5-1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Idıtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek Lakatos Mária 38

39 7. Nézzünk meg a környezı országok közül néhányat! Fontos, hogy az egyes EU országokban milyen szabályozások élnek transzferárakkal kapcsolatban, mivel anyavállalataink esetleg átadják szabályozásaikat. Lehet, hogy feleslegesen dolgozunk, hiszen már kidolgozásra került a dokumentáció a társvállalatnál, ami nálunk elfogadható lehet. Lakatos Mária 39

40 Transzferár szabályozás - Ausztria Az osztrák társasági adó törvény foglalkozik a transzferár kérdésével (6. és 8. ) Nincsen bírság dokumentáció hiányában, azonban ha adóhiányt tárnak fel, akkor természetesen az adó és pótléka ott is fizetendı. Nincsen kötelezı dokumentációs kötelezettség, azonban a szerzıdés megléte feltétel, melyet az adóhatóság bármikor bekérhet. Érdekessége, hogy az OECD irányelvét nem vette át törvényi szinten, csak némely rendelet utal rá. Az APA alkalmazását kifejezetten ajánlják. Lakatos Mária 40

41 Transzferár szabályozás - Franciaország A francia adótörvény nevesíti. Elınyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is % közötti adóbírság alkalmazása gyakorlott (szándékosságtól függıen), valamint évi 9%-os büntetıkamat. Ha valaki nem tudja bemutatni a transzferár dokumentációt, akkor EUR évi büntetést kell fizessen. Ugyanazt a dokumentációs listát kéri, mint a magyar rendelet. Az APA alkalmazása 1999 szeptembere óta elfogadott, de aki ezt alkalmazza, annak külön adóbevallást is készítenie kell. Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett csak. Lakatos Mária 41

42 Transzferár szabályozás - Németország Az adótörvényen túl számtalan rendelet is szabályozza a transzferárak nyilvántartását. A CUP, Resale Price és Cost Plus módszereket fogadja el, míg a haszon alapú módszereket nem támogatja. Szigorú bírságolás, 1 millió EUR-ig büntethet, ha nem adjuk le idıben a dokumentációt, valamint 6%-os büntetıkamat. (mentesség adható alóla). A dokumentációt az adóhatósági kérés után 60 nappal kell benyújtani. Az APA lehetıség elvileg adott, de nagyon ritkán és különösen nagy cégek esetében adtak rá engedélyt. Lakatos Mária 42

43 Transzferár szabályozás - Hollandia Az adótörvény nevesíti. Elınyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Az APA lehetıség adott. Relatíve lazább szabályozási terület. Lakatos Mária 43

44 Transzferár szabályozás - Svájc Nincsen szabályozva törvényileg. A rendeleti szinten elfogadott módszerek a CUP, a Resale Price és Cost Plus módszerek, de rugalmasan kezeli a többi elfogadását is. Nincsen dokumentációs kötelezettség és szankció sem. Az APA formailag itt nem létezik. Lakatos Mária 44

45 Transzferár szabályozás - Anglia Több törvény (köztük az adótörvények is) szabályozza. Elfogadja az összes módszert (de az ügyleti módszereket preferálja). Ha a társaság nem követi a dokumentációs kötelezettségeket, akkor GBP büntetésre számíthat. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Szigorú dokumentációs követelményeket ír elı. Az APA alkalmazása 1999 szeptember óta él. Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett csak. Lakatos Mária 45

46 Transzferár szabályozása - USA Az adótörvény szabályozza. Minden módszert elfogad és a legmegbízhatóbbat javasolja. Adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani. Hosszú listája van a dokumentációs követelményeknek, melyeket az adóhatóság bármikor bekérhet. Külön adóbevallása van a transzferár tranzakcióknak (Forms 5471 és 5472) Az APA alkalmazása ismert és gyakorlott, azonban díja van (5 ezer 25 ezer USD). Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett csak. Lakatos Mária 46