TARTALOMJEGYZÉK. Elıszó 2 A pedagógiai program jogszabályi alapjai 2

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 2 A pedagógiai program jogszabályi alapjai 2 1. Bevezetı 4 2. Iskolánkról 4 3. Pedagógiai alapelveink 7 4. Pedagógiai hitvallásunk 8 5. Az iskola legfontosabb céljai 8 6. Várható eredmények 13 I. rész Mővészeti iskolai intézményegység Nevelési program 15 II. rész Mővészeti iskolai intézményegység Helyi tanterv 50 Módosítások 50 III. rész Mővészeti alap,- és záróvizsga 106 Mellékletek 135 A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 141 ELİSZÓ

2 A Pedagógiai program augusztusi korrekciójának eredıje Százhalombatta Város Önkormányzata Képviselı-testületének 195/2005. (V. 31.) számú határozata, mely a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és a Városi Mővészeti Iskola augusztus 1-jei integrációját rendelte el. Az integrációt követıen a közös intézmény a többször módosított évi LXXIX. törvény 33. értelmében egy szerkesztett programmal mőködik. A módosított tartalmú és szerkezető program: garantálja az eltérı profilú tagintézmények szakmai autonómiáját; érvényre kívánja juttatni az általános iskolai és a mővészeti nevelés koordináló elemeit és elısegíteni a lehetséges gyakorlatot. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI a többször módosított évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 31. (1)-(3), és a 48. (8) a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet Az alapfokú mővészetoktatásról, a mővészetoktatás követelményei és tantervi programja a 11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklete: Jegyzék a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl az intézmény érvényes Szervezeti és Mőködési Szabályzat 1. BEVEZETİ 2

3 A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2005-tıl a mővészeti oktatás révén új elemmel gazdagodik. A 2005/2006-os tanévtıl a zenemővészet és a képzı- és iparmővészet területén is lehetıséget kínál a százhalombattai gyerekek és fiatalok tehetséggondozására az általános és alapfokú mővészeti oktatás intézményében. Az iskola a Gazdasági Ellátó Intézmény gazdálkodási egységéhez tartozó közös igazgatású / többcélú közoktatási intézmény. (Intézményegységei: általános iskola, alapfokú mővészeti oktatási intézmény) Az iskola nevelı-oktató munkájának alapelvei megfelelnek a közoktatásról szóló törvény és a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény elıírásainak. Az iskolai nevelıoktató munkának fontos alapelve az egyéni bánásmód, az egyéni fejlesztés elve. Ennek alkalmazása a mindennapok gyakorlatában biztosítja, hogy minden gyerek a neki megfelelı, számára leghatékonyabb nevelésben, oktatásban részesüljön. Kiemelt feladatának tekinti az intézmény, hogy valamennyi tanítványának esélyegyenlıségét a lehetséges mértékig javítsa. Ennek érdekében mind az általános, mind a mővészeti oktatás során folyamatosan diagnosztizálja a tanulók fejlıdését. Eltérı fejlıdés, problémák esetén a korai szőrést és egyéni fejlesztést tekinti megoldásnak. 2. ISKOLÁNKRÓL A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskolát 1991-ben alapította Százhalombatta Város Önkormányzata. A város negyedik általános iskolájaként alapították, azzal a szándékkal, hogy fogadja a másik három iskola már kialakult osztályközösségeit. Ezzel Százhalombatta iskoláiban megszőnt a zsúfoltság, az általános iskolai nevelés-oktatás feltételei ideálisabbak lettek. Lehetıvé vált az oktatás színvonalának emelése, a minıségi munkavégzés. Az új iskolában az elsı évek nagy kihívást jelentettek: 3

4 a többszörösen szelektált osztályok tanulóiból egy új iskolában osztályközösséget kellett fejleszteni; az igen alacsony teljesítményeket, jól megválasztott pedagógiai módszerek alkalmazásával elfogadható szintre kellett emelni; a több intézménybıl érkezı pedagógusokat nevelıtestületté kellett kovácsolni; el kellett kezdeni az iskolai hagyományok kiépítését. Ebben a munkában alakult és formálódott a nevelıtestület, a közösség pedagógiai hitvallása, fejlıdött ki a profilja. Pedagógiai programunkban a hátránnyal indulók segítését, a felzárkóztatást, az esélyegyenlıség biztosítását tőztük ki célul és feladatul. A tehetséges tanulók egyéni fejlesztését kívántuk biztosítani tanórákon a tehetséggondozó sávok lehetıségével. Kiemelt területünk lett az idegen nyelv, az informatika, melynek területén elért eredményeink kimagaslóak. E tárgyak tanulásának lehetıségét már az elsı osztály második félévétıl biztosítjuk tanulóink számára. A sportban az úszás, és a labdarúgás élvez elsıbbséget, de betekintést kapnak tanulóink a többi sportág területeire is. A mővészeti nevelést erısíti a rajzszakkör, bábszakkör, énekkar, a néptánc. A kézmőves szakkör biztosít lehetıséget a képességek kibontakoztatására, a kreativitás fejlesztésére. Versenyek, hagyományaink, rendezvényeink színesítik iskolánk tanulóinak életét. Százhalombattán 1970-ben kezdıdött a hangszeres zeneoktatás. A város egyik általános iskolájában kapott helyet a zeneiskola, mint az Érdi Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata ban kapta meg az iskola a Városi Tanács régi épületének egyik szárnyát, így 1987-ben lehetıség nyílt arra, hogy az intézmény önállóvá váljon. Körzeti Állami Zeneiskolaként mőködött 1990-ig budakeszi, budaörsi és zsámbéki kihelyezett tagozatokkal. Ekkor a helyi önkormányzatok szorgalmazták az önálló zeneiskolák létrehozását, így folyamatosan önállósultak a tagozatok. Többek között ez is lehetıvé tette, hogy 1992-ben új mővészeti ágakkal képzımővészettel és néptánccal bıvülve Mővészeti Iskolává alakuljon az 4

5 intézmény. A központi épület ad otthont a hangszeres oktatásnak, a többi mővészeti ágnak a BMK biztosít helyet. Hangversenyeinket általában a Városháza B épületében tartjuk. Tanszakok folyamatosan bıvültek, fejlıdtek. Kezdetben elıkészítı, szolfézs, zongora, hegedő és furulya tanszakok mőködtek tıl oboa és fuvola, 1989-tıl gordonka és gitár, 1991-tıl rézfúvó, 1992-tıl klarinét tanszakokkal bıvült az iskola szolgáltatása. Az ütıhangszerek oktatása 1995-ben kezdıdött el. Jelenleg öt együttesben muzsikálhatnak a növendékek; a vonós-, a két gitár-, a fuvola- és a fúvószenekarban szeptemberéig folyt mindhárom mővészeti ágban az oktatás, ekkor a néptánctagozat kiválásával létrejött Százhalombattán a Pesovár Ferenc Alapfokú Mővészeti Iskola, így azóta csak két tagozat mőködik augusztus 1-jétıl a fenntartó döntése értelmében a Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény mővészeti intézményegységében folyik tovább a mővészeti alapoktatás. A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény általános iskolai intézményegységébe elsısorban a körzetben lakó tanulókat fogadja, mivel azonban programunk a körzethatáron kívül élı családok és a szomszéd települések érdeklıdését is felkeltette, iskolánk nyitva áll elıttük is. A mővészeti alapoktatás lehetıséget kínál zenei és képzımővészeti téren a város valamennyi tehetségígérető 6-22 éves növendékének oktatására, fejlesztésére, folyamatos nevelésére, alkotói készségük megalapozására. Iskolánk 14 éves múltra tekint vissza. Ez idı alatt megalapoztuk az intézmény arculatát, hagyományait. Sikereink, eredményeink vannak, melyekre büszkék vagyunk. A Városi Mővészeti Iskola hagyományai, szakmai sikerei, a pedagógusok nevelı-oktató munkájának eredményei megerısítik, kiegészítik a kırösis értékeket, és a komplex szolgáltatás irányába hatnak. 5

6 Célunk megegyezik a társadalom és a szülık érdekeivel: tanulóinkból mővelt, jól képzett, kiegyensúlyozott embereket kell nevelni. Olyan polgárokat, akik harmóniában élnek a természettel, társaikkal, akik ırzik, és magukénak tudják nemzetünk értékeit, hagyományait. Valljuk, hogy ezt a célt csak nevelı-oktató munkánk segítıivel elsısorban a szülıkkel együtt érhetjük el. 3. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánják érvényre juttatni. Valljuk, hogy: - Iskolánk világnézetileg semleges, elfogadó és a világnézeti tolerancia elvét követi. - Szocializációs munkánk a pedagógusok, szülık, tanulók együttmőködésére épül. - A nevelıtestület gyermekközpontú pedagógiát képvisel, munkánkat a gyermekek mindenek feletti érdeke határozza meg. - Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat és következetesen elvárjuk a kötelességek teljesítését. - Középiskolában továbbfejleszthetı elemi mőveltségbeli alapokat teremtünk. 6

7 - A tanulási stratégiák megválasztásában, a taneszközök használatának kiválasztásában az életkori jellemzıket tartjuk szem elıtt. - Alapvetıen a differenciálás, a felzárkóztatás és a képességfejlesztés dominanciája határozza meg a nevelı-oktató munkánkat. 4. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Intézményünk komplex szolgáltatásai keretében a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítására és bıvítésére törekszik. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges, a mővészeti értékek befogadására és alkotó alkalmazására alkalmas nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl, növendékekbıl. Minden tanítvány számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére úgy a tanulmányi munkája, mint az egyéb problémáinak megoldásában. 5. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB CÉLJAI Alapkészségek differenciált fejlesztésével, életkori sajátosságaiknak megfelelıen fejlıdjenek a gyerekek képességei, alakuljon ki helyes ön- és világképük. a) Gyermeki kíváncsiságukra alapozva fejlıdjön kreativitásuk, mozgáskultúrájuk, manuális, koordinációs képességeik, vizuális befogadó készségük, kifejezı- és beszédkészségük, logikus gondolkodásuk, helyesírás és olvasáskészségük. 7

8 b) Az önálló ismeretszerzés, önálló tanulás igényének megalapozása, az önálló tanulás technikáinak elsajátíttatása kiemelt feladat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell kialakítani a tanulási stratégiákat. c) Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermekek érzelmi nevelésére, a biztonságos, nyugodt munkalégkör kialakítására, a munkafegyelem javítására. d) A részképesség-zavarokkal rendelkezı tanulók esetében szakszerő terápiával, egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással igyekszünk elérni, hogy tanulóink az adott évfolyam minimumkövetelményeinek megfeleljenek. Sikerhez kívánjuk juttatni ıket azokon a területeken, amelyeken tehetségesek. e) Alakuljon ki tanulóinkban az önmegvalósítás, önkifejezés iránti igény, valamint a pozitív szemléletre való törekvés. Váljanak tanulóink az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó kulturált magatartású egyénekké a) az alapvetı magatartási szabályok elsajátításával és betartásával; b) a felnıttek és kortársaik személyiségi jogai, ill. a személyes és közösségi tulajdon tiszteletével; c) az emberi méltóság, modellek, példaképek állításával; d) az egészséges én-tudatuk kialakításával, fejlesztésével, a társadalomért, családjukért, közösségükért érzett felelısségtudat kialakításával; e) egészséges nemzeti identitásuk, hazaszeretetük kialakításával. Tehetséggondozás: - a tanulók képességeinek kiemelt fejlesztésével. Mővelt, olvasott, a tudásukat folyamatosan gyarapítani kívánó emberré neveléssel. Differenciált, az adott csoportra, személyre szabott feladatokkal irányítva a tehetséges tanulók fejlıdését. 8

9 a) rendelkezzenek korszerő ismeretekkel, a mindennapok során alkalmazható, konvertálható tudással; b) tanulják meg és alkalmazzák az önálló tanulási technikákkal hasznosítva a könyvtár-, informatika és médiaismereteiket is; c) sajátítsák el az iskola által közvetített alapmőveltségi elemeket, ezek között az iskola profiljának megfelelıen mélyebb tudásszinttel az anyanyelvi kommunikációt, az adott idegen nyelvek országainak ismeretét, az informatikai mőveltséget, a modern információhordozók alkalmazását, a hagyományokat, a legfontosabb mővészeti ágakkal, irányzatokkal kapcsolatos ismereteket. d) készüljenek fel a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények teljesítésére, a zökkenımentes átlépésre. A mővészetoktatásba bekapcsolódó 6-22 éves növendékek számára iskolánk biztosítja az egyetemes és nemzeti kultúra mővészeti értékeinek megismerését, segíti az önálló mővészeti ismeretszerzés, önkifejezés technikáinak, módszereinek elsajátítását. a) Elérendı részcél, hogy a növendékek elérjék adottságaik, képességeik differenciált fejlesztése során a mővészeti, intellektuális és erkölcsi értékek, normák azon szintjét, amely elısegíti egyéni boldogulásukat. b) Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. Sikeresnek mondható e részcél teljesülése abban az esetben, ha a mővészeti oktatásban résztvevı tanulók, növendékek viszonya tágabb környezetükkel, szőkebb életterükkel kiegyensúlyozottá, konstruktívvá válik. c) Tudatosítsa a gyermekekben a mővészeti értékeket, erısítse meg az alkotó magatartást, fejlessze a tanulók alkotókészségét és kreativitását. Tegye alkalmassá a növendékek döntı többségét arra, hogy képes legyen egy, vagy több mő elıadására, önálló alkotásra. 9

10 Az iskola a mővészeti nevelésben közvetíti az egyetemes és magyar mőveltséganyagot. Célunk a tanulóinkat megismertetni a különbözı mővészeti ágakkal, vizuális kultúrával, zenével, tánccal, mozgókép kultúrával, dramatikus játékokkal (színjátszás). - a régió népmővészeti értékeinek megismerése; - településünk mővészeti értékeinek ápolása; - a népi hagyományok, jeles napok ápolása. A rendszeres testedzés feltételeinek megvalósításával az egészséges életmód megalapozását, a gyerekek edzettségének, állóképességének javítását tőztük ki célul az iskoláztatás teljes intervallumára. a) A mentálhigiénés szokások megszilárdításával alakuljon ki a játék, sport-, testnevelés foglalkozásokat követı tisztálkodás igénye. b) Szabadidıben játékkal, természetes mozgásokkal (futás, ugrás, gyaloglás, stb.) téli sportokkal, túrákkal, kirándulásokkal, népi gyermekjátékokkal, a néptánc és társastánc elemeinek elsajátításával érjük el a szervezett testnevelésen kívül is a rendszeres testmozgást a gyengébb adottságú gyerekek körében is. c) Legyen továbbra is megoldott a gyógytestnevelésre, gyógyúszásra kötelezett és a részlegesen felmentett tanulók rekreációja. d) Tanulóink tudatosan készüljenek a káros szenvedélyektıl mentes egészséges életre. e) A gyerekek idıjárási és terepviszonyokhoz történı alkalmazkodása kapjon szerepet a testi nevelés, a szabadidıs tevékenységek körében: kirándulások, túrák hegyi túrák alkalmával minden évszakban. f) Kapjon megkülönböztetett figyelmet a gyenge adottságú, rossz mozgáskoordinációval rendelkezı gyermek. Az akceleráció következtében ügyetlenné vált, sikertelen teljesítményt nyújtó gyerekeket segítsük át a kudarcokon. 10

11 Váljanak tanulóinkból a társadalomba beilleszkedı, a demokrácia szabályait, közösségi szerepek gyakorlása közben elsajátító emberek. Ismerjék meg a család, Százhalombatta város, az ország mőködését, készüljenek fel a rájuk váró állampolgári szerepekre. a) Az iskolába lépı, közösséget váltó gyermek életében meghatározó a zavarmentes beilleszkedés, az új környezet, a változó szabályok és a szociokontaktusok kialakítása. Az óvoda-iskola, alsó-felsı tagozat, ill. az iskolafokozatok közötti átmenetek pedagógiai kezelését, az érintett felnıttek (nevelık-szülık) megkülönböztetett figyelemmel kezelik. b) A társadalom, a gazdaság mőködését, változásait nyitottan, a tanulók életkorának megfelelı oktatással, orientálással, a nemzedékek közötti társadalmi szereposztás értelmezésével tudatosítjuk. c) Törekszünk arra, hogy tanítványainkban kialakuljon közösségük, társaik, a vállalt feladatok, megbízások iránti felelısség. d) Segítünk a családi élet szabályainak elfogadásában és abban, hogy a gyermek vállaljon részt a család munkájában, becsülje, tisztelje szüleit és azok munkáját. e) A szocializáció elısegítése érdekében tanulóinkat megismertetjük a helyi település önkormányzatának munkájával, tevékenységével. f) Célunk olyan személyiségjegyek erısítése, alakítása, melyek lehetıvé teszik a kritikus alkalmazkodást, az együttélést, együttmőködést a nemzedéki és kortársakkal: a toleranciát, a kooperációs készséget és képességet, a kommunikáció képességét. Iskolánk tanulói váljanak az épített és természeti környezet megbecsülıivé, a természet értékeinek gondozóivá, az ökológiai egyensúly védelmezıivé. Életük, munkájuk, mindennapi tevékenységük során alkalmazzanak természetbarát technológiákat, eszközöket, anyagokat és eljárásokat. Alakuljon ki bennük a környezettudatos magatartás. 11

12 a) Tartsák tisztán, ápolják, védjék környezetüket, gondozzák az ıket körülvevı parkot, udvart, települési környezetet. b) Ha lehet, válasszanak a természetben fellelhetı alapanyagokat tárgyaik elkészítéséhez. A keletkezett hulladékokat a háztartásban, iskolában, játékaik, alkotásaik során győjtsék szelektív módon. c) Legyenek érzékenyek a földünket érintı globális problémák egyensúlya iránt, figyeljék e tendenciákat. Tanulóink ismerjék meg a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb, néphagyományait, szokásait. a) Feladat a város földrajzi adottságainak, természeti környezetének, történelmének, a népi hagyományoknak megismerése, ápolása. b) A megye és a régió földrajzi tájainak, történelmének megismerése. c) Országjáró túrákon Magyarország tájainak, történelmi emlékeinek megismerése. 6. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK a) Az alapkészségek fejlesztésével a tanulók évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább, munkájukat fegyelmezetten, kitartóan végzik. Kialakul helyes ön és világképük. b) Az alapvetı magatartási szabályok elsajátításával, az erkölcsi normákat elfogadó, azokat betartó, kulturált magatartású egyénekké válnak. c) A tehetséges tanulók képességének kiemelt fejlesztésével nı az érettségit adó intézményekben továbbtanulók, sikeres nyelvvizsgát tevık, valamint felsıoktatási intézményekben tanulmányaikat folytatók száma. d) A higiénés szokások megszilárdításával kialakul tanulóink többségében a tisztálkodás fokozott igénye, tudatosan készülnek az egészséges életmódra. A 12

13 gyermekkorban kialakított mozgásigény, sportszeretet edzett, egészségesebb felnıtté teszi az egyéneket. e) A mővészetoktatásban részt vevı tanulók döntı többsége eljut az alapvizsgáig és a legtehetségesebb növendékek tanulási életútja lehetıvé teszi a mővészeti tehetségük gondozását, fejlesztését. f) A tanulókból a társadalomba beilleszkedı, a demokrácia szabályait közösségi szerepek gyakorlása közben elsajátító, családjukat szeretı emberek válnak. g) Igényükké válik lakásuk tisztántartása, ápolják, védik környezetüket, gondozzák az ıket körülvevı környezetet. A szemeteléstıl, szennyezéstıl óvják a város köztereit, utcáit. Tanulóink ismerik a magyar nyelvterület földrajzi, néprajzi tájainak legjellegzetesebb néphagyományait, ápolják, gondozzák, magukénak érzik szőkebb és tágabb környezetük tradícióit. h) A tanulóink ismerik a különbözı mővészeti ágakat a vizuális kultúra, zene, tánc, színjátszás területén. 13

14 Mővészeti iskolai Intézményegység Nevelési programja 14

15 TARTALOMJEGYZÉK 1. A MŐVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI SZEREPÜNK A VÁROS ÉLETÉBEN HELYZETELEMZÉS Személyi feltételek A tanulók összetétele, létszáma Tárgyi feltételek Szülık szerepe AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ OKTATÓ MUNKA FİBB JELLEMZİI 4.1. Pedagógiai alapelvünk Pedagógiai célok Pedagógiai feladatok Pedagógiai eljárások Pedagógiai eszközök AZ EGYES MŐVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 5.1.Zenemővészet Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai Képzımővészet Az alapfokú képzımővészeti oktatás célrendszere és funkciói A képzımővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei és feladatai30 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK Zenemővészet 34 15

16 8.2. Képzımővészet A TELJESÍTMÉNYEK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A BESZÁMOLTATÁS FORMÁI MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG A MŐVÉSZETI INTÉZMÉNYEGYSÉG HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KAPCSOLATAI A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELİ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓNK A MŐVÉSZETOKTATÁSBAN (5 ÉVES IDİTARTAMRA) ISKOLÁNK MŐVÉSZETOKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSAI48 16

17 1. A MŐVÉSZETI OKTATÁS STRATÉGIAI CÉLJAI Intézményegységünk a mővészeti oktatás eszközeivel nevel a kulturális értékek befogadására, egy-egy mővészeti tevékenység mővelésére. Alapvetı célunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, melyek során elsıdleges a tudás iránti vágy felkeltése, a humán értékrend kialakítása. Feladatunk a mővészetek szeretetére, értésére, amatır mővelésére való nevelés. Legtehetségesebb növendékeinket a mővészeti, illetve más kulturális pályára irányítjuk. Foglalkoztatásunk során az oktatás szeretetteljes, gyermekközpontú. Rendezvényeinken igyekszünk minél több tanulónkat a sikeres szereplés örömével megajándékozni, melynek elengedhetetlen feltétele a munkás hétköznapok nyugodt alkotói légköre. 2. SZEREPÜNK A VÁROS ÉLETÉBEN A mővészeti iskola a város ünnepségeinek és kulturális programjainak állandó résztvevıje volt és szeretne az is maradni. Szerepe azonban ezen messze túlmutató. Az ezredéves európai kultúra megırzése és továbbadása a fiatal nemzedéknek most fontosabb feladat, mint valaha is volt. Megtanítjuk növendékeinket az igazi kulturális értékek felismerésére és arra, hogyan leljék örömüket bennük. Tanuljanak meg különbséget tenni a hamis és az igazi mővészet között. Ismerjék meg, szeressék és adják tovább gyermekeiknek azt a kulturális örökséget, amit mi is megıriztünk és átadtuk növendékeinknek. Az intézmény hatása kiterjed az iskola köré tömörült egyesületekre is (Pl. Szike, Zeneiskolát Támogatók Köre), ahol a városban élı mővészetet kedvelı felnıttek mővésztanáraink irányításával tevékenykednek. 17

18 3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Személyi feltételek Pedagógusok A pedagógiai munka elvégzésére szeptember 1-tıl 12 pedagógus álláshely áll rendelkezésünkre: A pedagógusok 90%-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Az intézményegység személyi ellátottsága a jelenlegi növendéklétszámhoz megfelelı. Technikai dolgozók Az intézményegységben alkalmazott technikai dolgozók száma a 2005/2006-ös tanévtıl 2 fı az alábbiak szerint: 1 fı ügyviteli dolgozó 1 fı takarító (6 órában) 3.2. A tanulók összetétele, létszáma A tanulók létszáma 2003/2004. tanévben 187 fı volt, ebbıl 147 zenei tanulmányokat folytatott és 40 fı járt a képzımővészeti tagozatra. Tanszakonkénti megoszlás a 2003/2004-es tanévben: Elıképzı: Zongora: Vonós: Gitár : Fafúvó: 6 fı 37 fı 29 fı 15 fı 37 fı 18

19 Rézfúvó: Ütı: 12 fı 11 fı Növendékeink 90%-a százhalombattai lakos, a fennmaradó 10%-ot érdi, ercsi, tárnoki, sóskúti és ráckeresztúri gyerekek teszik ki Tárgyi feltételek Épület 1986-ban kapta meg az iskola a Gesztenyés utcai épületrészt. Az évek során kisebb átalakításokkal elértük, hogy most két iroda, egy tanári, egy dohányzó tanári, egy raktárhelyiség és tizenegy tanterem áll rendelkezésünkre. Kisebb felújítási és karbantartási munkára az elmúlt években lehetıség volt, így az épület állaga elfogadható. Szakmai szempontból a legnagyobb probléma egyes termekben a hangszigetelés hiánya. Hangszerállomány A Pedagógiai programban meghatározott feladatok ellátásához megfelelı számú hangszerrel rendelkezünk. Saját hangszer vásárlása több tanulónál nagy terhet ró a szülıkre, ezért legtöbb növendékünk a zeneiskolai hangszereket használja. Sajnos, ezek állapota nem minden esetben kielégítı, folyamatos karbantartásra szorulnak. Zenetanításhoz szükséges egyéb használati tárgyak: Kottaállványok: jó minıségőek, nagyrészük ben lett beszerezve Zongoraszékek: 3 db zongorapad és minden teremben jó minıségő, forgó zongoraszék áll rendelkezésre. Metronómok: minden teremben van Kották: iskolánk ezen a téren közepes ellátottságú 19

20 Bár lehetıségünk nyílt az elmúlt tanévben egy pályázat útján nyert nagyobb összeget erre a célra fordítani, nagyon sok alapmő kottája még mindig nem található meg intézményünkben. Szolfézs terem berendezése: megfelelı Képzımővész tagozat eszköz ellátottsága: megfelelı, bár az anyagok minısége sok esetben erısen kifogásolható. (pl. papír, festékek stb.) Számítástechnikai eszközök A gazdasági és ügyviteli munkák zavartalan lebonyolításához megfelelı a számítógép-állományunk. Rendelkezünk iskolai nyilvántartó rendszerrel, zenei szerkesztı és stúdió szoftverrel, valamint a képzımővész-tagozat számára grafikai programcsomag áll rendelkezésre. Hangtechnikai berendezéseink Megfelelıek. Bútorzat: A központi épület bútorai esztétikusak, modernek, megfelelıek egy mővészeti tárgyakat oktató iskola számára. Az integrációt és az átköltözést követıen, a tárgyi-technikai feltételek a 6.számú mellékletben foglaltak szerint alakultak A szülık szerepe A szülık szerepe szervezeti formában a szülıi munkaközösségben, illetve az Iskolaszékben mutatkozik meg. Mindkét szülıi szervezet aktívan közremőködik az iskola életében. Rendezvényeinken, a gyermekek szereplésein, kirándulásokon vesznek részt, segítve ezzel a pedagógusok munkáját. Az iskolaszék véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet minden olyan kérdésben, amelyben a Közoktatási Tv. szerint erre jogosult. 20

21 Az oktatás jellegébıl adódik mivel nálunk az oktatás a délutáni órákban folyik, hogy sok szülıvel napi kapcsolatban vagyunk, hiszen a szülık gyakran elkísérik gyermekeiket a hangszeres és egyéb órákra, és meg is várják ıket. A tanárok és az intézményegység vezetı fogadóóráinak rendjét a Szervezeti és Mőködési szabályzat tartalmazza. 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS - OKTATÁS FİBB JELLEMZİI 4.1. Pedagógiai alapelvünk mővészetoktatási intézményünk nevelı-oktató munkáját az egyetemes és nemzeti kultúra mővészeti értékeinek megismerése, az európai humanista értékrend hatja át a komplexitás elve: azaz annak álladó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerőségek hatásával kell számolnunk hogy a nevelésnek két alapvetı tényezıje a növendék és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van a vezetésirányító, kezdeményezı szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásában. az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát minden mővészetoktatási tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén - a gyermekek okos szeretet hatja át 21

22 iskolánk segíti a tanulókat felkészülni az önálló mővészeti ismeretszerzésre és önmővelésre, ennek feltétele az adott mővészeti terület tanulási képességeinek és szilárd alapkészségeinek kialakítása alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében minden tanulónak biztosítjuk egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetıségét megfelelı feltételeket nyújtunk a tanulási esélyegyenlıség megteremtéséhez hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szocio-kultúrális hátrányok leküzdéséhez az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a választott mővészeti területen a teljesítményorientált beállítódást reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelı mővészeti területen a továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzésének kifejlesztését, valamint mővészeti környezetük megismerésének és megóvásának igényét 4.2. Pedagógiai célok Iskolánk tevékenységének célja mindazoknak a mővészeti, intellektuális, és emberi - erkölcsi értékeknek kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szőkebb és tágabb környezet javát is szolgálja. Ennek érdekében az alapfokú mővészetoktatás kezdı szakaszában célunk, hogy a mővészeti iskola a beiratkozott kisgyermekben alakítsa ki, óvja és fejlessze a tevékenység, a megismerés, a tanulás iránti érdeklıdést és nyitottságot tegye fogékonnyá a tanulót a választott mővészi terület értékei iránt az iskola nyújtson motivációt és adjon teret a gyermek mővészeti tevékenységéhez az iskola segítse a gyermek speciális képességeinek fejlıdését 22

23 a mővészetoktatási intézmény gazdag tevékenységrepertoárja fejlessze a növendékek speciális mővészi képességeit Az alapfokú mővészetoktatási intézményben folyó nevelés-oktatás második szakaszára célunk, hogy folytassa a kezdı szakasz mővészeti nevelı- oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését vegye figyelembe, hogy éves kortól (serdülıkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában elıtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemzı gondolkodás a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, mővészeti teljesítményő gyerekeket érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítse fel a továbbtanulásra magas színvonalú és sokrétő mővészeti tevékenységgel fejlessze a tanulók alkotókészségét és kreativitását tudatosítsa a gyermekben a mővészi értékeket, erısítse meg az alkotó magatartási mintákat, pozitív szokásokat és a gyermek jellemét formálva szolgálja az akarati tulajdonságokat a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a kitartó mővészi tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, a nyelvi-kommunikációs, az esztétikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját jellemezze munkánkat egyfelıl a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság 23

24 a mővészeti tevékenység középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttmőködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják a tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény - és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága segítsük ıket abban, hogy minden növendék kialakíthassa önfejlesztı stratégiáját, és hogy perspektivikus jövıképe legyen 4.3. Pedagógiai feladatok Feladatok a nevelés-oktatás kezdı szakaszára a pedagógiai munka középpontjában a speciális mővészi képességek személyre szóló fejlesztése álljon a tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített és ezáltal motivált munkában alakítsa ki a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartás képességét és mozdítsa elı érzelemvilágának gazdagodását adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz alapozza meg a speciális képességek elsajátítását, a tanulási szokásokat támogassa az egyéni mővészi képességek kibontakoztatását törıdjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális kulturális környezetébıl vagy eltérı ütemő érésébıl adódnak tudatosítsa a gyermekben a szőkebb és a tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket erısítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését 24

25 Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a mővészeti tevékenység harmonikus, konstruktív gyakorlásához szükségesek mővészeti tevékenységek közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját a választott mővészeti szakterületen értékteremtés és értékalkotás tegye a növendéket fogékonnyá és aktívvá a speciális mővészeti területen a speciális tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést mővészeti tevékenységük eredményességérıl, teljesítményérıl és alkotó munkájuk minıségérıl 4.4. Pedagógiai eljárások fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú mővészeti jellegő cselekvéseibıl az iskolai tanulás tevékenységeibe mintákat adunk a mővészeti területek feladat- és problémamegoldásához megalapozzuk a tanulók egyéni szakági tanulási módszereit és szokásait megtanítjuk a speciális mővészi képességek fejlesztésének egyéni és csoportos módszereit az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal mindkét mővészeti területen kiemelt feladatnak tekintjük a reális énkép és önismeret alakításával az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttmőködés értékének tudatosításával kívánjuk kialakítani az egyéni (szóló) és társas (csoportos) produkciók során keletkezı sikerek és kudarcok elviselésének képességét az egyéni és csoportos tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: - az életkori jellemzık figyelembevétele 25

26 - a reálisan elvárható teljesítmény megalapozása a kreatív képességek fejlesztése; a tanulók egészséges terhelése; személyre szóló, fejlesztı értékelésük a mővészeti tevékenységek csoportos gyakorlása, a személyiség erkölcsi arculatát, értelmi és érzelmi fejlıdését a helyes magatartásformák kialakulását is szolgálja tanulóink megszerzett mővészeti tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, szereplésben, produkciókban közkinccsé teszik mővészetoktatási tevékenységünk során elsısorban a formatív jellegő visszajelzéseket preferáljuk, de minısítı alkalmakat is teremtünk az egyének és a mővészeti csoportok mővészeti produkcióinak megítélésére 4.5. Pedagógiai eszközök a jelentkezı gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklıdésének illetve távolabbi céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat az egyéni tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzık figyelembe vétele a sokoldalú tevékenységrendszer adjon lehetıséget az egyéni képességek tudatos fejlesztésére, az önálló tanulás és az önmővelés gyakoroltatására nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetıvé tétele ösztönzı eszközök: megerısítés, biztatás, dicséret, szereplési lehetıség, munkák kiállítása és jutalmazás 26

27 5. AZ EGYES MŐVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK OKTATÁSÁNAK CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE 5.1. Zenemővészet Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességének fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra az európai mőveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfajok sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). 27

28 A zenei írás és olvasás készségeinek megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása. A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A növendék zenei ízlésének formálása. A tanulók aktív társas - muzsikálásra nevelése. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendék rendszeres, céltudatos, igényes, hatékony munkára nevelése Képzımővészet Az alapfokú képzımővészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek, gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzımővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók 28

29 fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képzımővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészeti kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében, és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában. A képzımővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészeti formáit, a képzımővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértése a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetése 29

30 a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggésének felfedezésére a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére a mőelemzési eljárások alkalmazására. Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt - az esztétikai élményképességet - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. 30

31 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztı munkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes. (Bagdy Emıke) A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettıl eltérı, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a mővészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk ıket az elfogulatlan, nyitott, rácsodálkozó attitődre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. Iskolánkba egyéni vagy szülıi motiváció alapján jelentkeznek a gyermekek, ami azért lényeges, mert a mővészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, ezért az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínő egyén képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítı tanári hozzáállásnak, az együttalkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhetı, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenebbek, impulzívabbak, nonkonformista attitődöt mutathatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú mővészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülıi konzultációkkal, egyéni teljesítmény-ütemezéssel, a személyiséghez illı téma és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekbıl adódó problémákat ebben az iskolatípusban is kezelni kell. Tanulási kudarc a feladat és a képzés alapján nem jellemzı. Fontos azonban kiemelni, hogy az alapfokú mővészetoktatási intézmények mővészeti ágain így a 31

32 zenemővészeti és a képzımővészeti ágon is határozottan megfigyelhetı az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jó teljesítményre képesek. A jelenség hátterében a mővészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A Hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a zene, annak mővelése és a képzımővészet fejlesztı hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezıképesség, a lényeglátás kifinomulhat, és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A mővészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket kivetítsék, kimuzsikálják, kialkossák magukból, ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú mővészetoktatás különösen a zene és a képzımővészet oktatás komoly segítség lehet a tanulási kudarcokkal küzdık kezelésében. 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk csoportos órái (különösen a kamarazene, a zenekar, vagy az év végi mővészeti tábor) lehetıséget biztosítanak arra, hogy a tanulók a csoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együttalkotás, együttmuzsikálás segíti kialakítani és fejlıdni az alkalmazkodóképességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelısnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítıkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlıdik az együttgondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálatok, a jó megoldások megerısítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakításához, az értékítélet objektivitásához. Iskolánk arculatának megfelelıen olyan közösségi programokat igyekszünk szervezni növendékeinknek, amelyek a tanórákon túl is erısítik bennük az 32

33 iskolánkhoz való tartozást (közös koncert- és kiállítás látogatások, farsang, szakmai témájú kirándulások). 8. TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK 8.1. Zenemővészet Az óraterv az Alapfokú Mővészetoktatás Követelményei és Tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet alapján készült. Oktatott tanszakok Fıtárgy Kötelezı vagy kötelezıen Választható tárgyak választható tárgyak Elıképzı Zongora Zongora Zongora Szolfézs Szolfézs Hegedő Kamarazene Kamarazene Gordonka Zeneirodalom Zeneirodalom Furulya Zenetörténet Zenetörténet Fuvola Zenekar - fúvós Zenekar - fúvós Oboa - gitár - gitár Klarinét, szaxofon - vonós - vonós Trombita Kürt Harsona Tuba Gitár Ütı Szolfézs Kamarazene 33

34 A zenei tagozat óraterve Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı Fıtárgy Kötelezı vagy kötelezıen választható tárgy Választható tárgy Összesen Fıtárgyi képzési idı Egyéni oktatás Hosszú tanszakok Képzési idı (év) Zongora Hegedő 12 Gordonka 12 Gitár 12 Furulya 12 Fuvola 12 Trombita 12 34

35 Ütı 12 Rövid tanszakok Oboa, klarinét Kürt 10 harsona, tuba Szaxofon 8 Csoportos oktatás Kamarazene 4 továbbképzı Szolfézs A tanítási órák idıtartama Elıképzı A tagozat B tagozat Fıtárgy heti 2 x 45 perc (csoportos) heti 2 x 30 perc heti 2 x 45 perc heti 3 x 30 perc Kötelezı és választható tárgyak Elmélet: heti 2 x 45 perc (csoportos) heti 1 x 45 perc (csoportos) Zongora: heti 1 x 30 perc Hangszeres elıkészítı Egyéni: heti 2 x 30 perc 35

36 Kamarazene: Zenekar: heti 1 x 45 perc heti 2 x 45 perc heti 4 x 45 perc Korrepetíciós óraszámok Hosszú tanszak: (hegedő, gordonka, furulya, fuvola, trombita, ütı) A tagozat 1 évfolyamig 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B tagozat 1-2. évfolyamon 10 perc 3-4. évfolyamon 15 perc 5. évfolyamtól 20 perc Rövid tanszak: (klarinét, szaxofon, oboa, kürt, harsona, tuba) A tagozat 1. évfolyamig 5 perc 2. évfolyam 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc B tagozat 1. évfolyamon 10 perc 2. évfolyamon 15 perc 3. évfolyamon 20 perc 36

37 Csoportlétszámok Elıképzı: Szolfézs: Zenekar: Kamarazene: 8 15 fı 8 15 fı 12 fıtıl 2 12 fı 8.2. Képzımővészet Fıtárgy Mőhely Választható tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz- festés- mintázás Mővészettörténet Mővészettörténet Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás Mőhelyelıkészítı Évfolyamok Elıképzı Alapfok Továbbképzı Mőhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen

38 9. A TELJESÍTMÉNYEK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A BESZÁMOLTATÁS FORMÁI Követelménye: az adott évfolyamban a tantervi program követelményeinek megfelelıen. Célja: visszajelzés a növendék, a szülı részére. Módja: a tanuló teljesítményét a pedagógus tanév közben szóban és írásban értékeli. Az év során érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal minısíti. A féléves eredményeket a tanuló ellenırzı-könyvébe írja be a szaktanár, a tanév végén pedig bizonyítványt kapnak a tanulók. Adható érdemjegyek: Az elıképzı 1 2. évfolyamára adható szöveges értékelés: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Az alapfok 1 6., illetve a továbbképzı évfolyam: jeles /5/ jó /4/ közepes /3/ elégséges /2/ Szorgalom osztályzása: példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/ A szorgalom osztályzatokat a tanulmányi átlag kiszámításakor nem vesszük figyelembe. 38

39 Az ismeretek számonkérésének formái: - beszámoló - nyilvános- és zártkörő vizsga - elıadás, koncert - vizsgaelıadás, vizsgakoncert - képzı- és iparmővészeti kiállítás - mővészeti alapvizsga (a hat alapévfolyam végén) - mővészeti záróvizsga (a négy továbbképzı évfolyam végén) A vizsgák rendje: Az alapfokú mővészetoktatási intézményekben a szorgalmi idı utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga idıpontját az igazgató határozza meg. 10. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, FORMÁI A mővészeti iskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte és arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki osztályának tanulmányi anyagát betegség, vagy egyéb okok miatt nem tudta elvégezni, a tantestület döntése alapján egy alkalommal osztályát folytathatja. Az a tanuló, aki tanulmányait elégtelen eredménnyel zárja, a Mőködési Szabályzatban meghatározott pótvizsga sikeres letétele után léphet felsıbb osztályba. Az a növendék, akinél az igazolatlan mulasztás a kötelezı órák egyharmadát meghaladja, magasabb osztályba nem léphet. Engedély alapján a megkezdett osztályt egy alkalommal folytathatja. 39

40 A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga jogosít a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra. ( A 11/1994 M.K.M. rendelet 51 (3) bekezdés szerint: Mővészeti alapvizsgát elsı alkalommal azok tehetnek, akik tanulmányaikat az elsı alapfokú évfolyamon a 2000/2001-es tanévben kezdték el.) Javítóvizsga Fıtárgyból és kötelezı tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember elsı két hetében javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg. A javítóvizsga idejérıl és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhetı meg. Összevont beszámoló Rendkívüli haladás esetén a szaktanár javaslata és a tanszakvezetı véleménye alapján az igazgató engedélyezheti, kettı vagy több osztályból. A beszámoló anyaga 2/3 részben a magasabb osztály anyagából álljon. 40