Mővészetoktatási Pedagógiai Program

Átírás

1 KANIZSAI DOROTTYA ÁLTALÁNOS ISKOLA Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tagintézménye BÁTASZÉK Mővészetoktatási Pedagógiai Program Kivonat a Kanizsai Dorottya Általános Iskola alapító okiratából 7.) Az intézmény által ellátott feladatok (szakfeladatok) Alapfokú mővészetoktatás (Zenemővészeti ág /hegedő, zongora, furulya, fuvola, szaxofon, klarinát, kürt, trombita, harsona, tuba, ütı, gitár, kamarazene, szolfézs, zeneirodalom, zeneelmélet, zenekar tanszakok/, táncmővészeti ág /modern tánc, kortárs tánc, néptánc/, képzımővészeti ág /festészet, kerámia, kézmőves, textiles/. 1. Bevezetı A mővészet a teljes világ. Az embernek, hogy e világot megismerje, meg kell tanulnia gondolkodni, ítéletet alkotni, eszmékre kell szert tennie, a technikai tökéletesség bizonyos foka mellett. Németh László szerint a mőveltség nem ünneplı ruha, amelyet hordani kell. A mőveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. Aki szereti a zenét, a képzımővészetet, a táncmővészetet, és érti, az olyan nyelvet mondhat magáénak, amit az egész világon, ha nem is beszélnek, de mindenütt értenek. Az emberiség egyik fontos alapeleme, az emberi jelleg természetét legjobban kifejezı misztikuma : a zene, a tánc és a képzımővészet. Arisztotelész gondolata: Világos, hogy a zene képes átformálni a lélek erkölcsi alkatát, ha pedig képes erre, akkor nyilvánvaló, hogy az ifjúságot erre nevelni kell. A mővészeti nevelés története Bátaszéken ZENE Bátaszék Város, ( a XIX.század közepéig mezıváros ) életében mindig nagy jelentısége volt a zenének. Valószínő, hogy az 1700-as évek elejétıl betelepülı svábság ıshazájából hozta magával népdalkincsével együtt a zeneszeretetet. Ennek kutatója Bátaszék szülötte dr.hermann Egyed volt, aki részletes tanulmányban dolgozta fel az 1930-as években szülıföldje zenei kultúráját. A népdalok, egyházi énekek mellett az inkább iparos, mint paraszttelepülés életében különleges szerephez jutott az instrumentális zene. A települési hagyományok mellett megjelent a zenélési igény, amely elsısorban a zenekarok szervezıdésében követhetı nyomon. A különféle társadalmi szervezıdések-egyletek (Iparos Kör, Paraszt Kör, stb.) igénye volt saját zenekar, dalárda mőködtetése. Ennek nevezetes példái: a sváb lövészegylet, a Schützerek zenekara, a MÁV énekkara, vagy a Katolikus Egyház Szent Cecília kórusa. A II.világháború végéig a fiatalok zeneoktatása elsısorban az elemi, illetve a polgári iskolákban történt, de kiemelkedı szerepet vállaltak a mindenkori kántorok (pl. Janzer Pál) az ifjúság zenei nevelésében. A világégést követıen, amikor a bátaszéki svábság nagy hányadát kitelepítették, és más népcsoportok is kerültek a településre (Bukovinai székelyek, Felvidéki magyarok), megváltozott a zenei élet. Az amatırizmus sokat veszített korábbi hagyományaiból. Helyét lelkes zenetanárok, tanítók vették át, akik az általános iskolák létrejöttével fejlesztették Bátaszék zenei mőveltségét. Meg kell említeni közülük dr. Gaszner Istvánt és Deme Józsefet. A elıbbi még szimfonikus zenekart is létrehozott diákokból, Deme tanár úr pedig mintegy két évtizeden keresztül szervezte és tanította az

2 általános iskola úttörı-fúvós zenekarát. Klasszikus értelemben vett zeneiskolai oktatás az 50-es években magántanárokkal zajlott, majd a 60-as évektıl már az általános iskolák keretein belül alkalmazott zongora-szolfézs tanárokkal. Az 1970-es évektıl 1990-ig a bátaszéki Zeneiskola a Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola kihelyezett tagozata volt. Több tanszakon folyt az oktatás: zongora, trombita, hegedő ben az önkormányzati törvény adta jogokkal élve a város zeneiskolát alapított és az Általános Iskolával közös igazgatásba integrálta. Ekkor alakult ki a mai tanszak-szerkezet zongora, hegedő, gitár, furulya, fúvósok. Ez utóbbiak együttmőködésével létrejött egy fúvószenekar-kezdemény is. KÉPZİMŐVÉSZETEK Településünk a Sárköz peremén, de a sajátos sváb népcsoport kultúra teremtı, és mővelı közegében létezett. A képzımővészetben elsısorban a népi mővészetek jellemezték, benne a sajátos népviselet, amelynek textíliáit legtöbbször maguk készítették, vagy specializálódott iparosok készítették (kékfestı, szoka és harisnyakötık, kalaposok, stb.) Hasonlóan készültek a népi bútorok, szerszámok, használati tárgyak is, amelyek szinte falvanként különböztek egymástól motívumaikban. A képzımővészetek fejlıdéséhez nagyban hozzájárult az, hogy Bátaszék az iskoláztatás szempontjából körzetközpont volt, ahol tanonciskola, polgári iskola is mőködött a 20. században. Mindezek azt eredményezték, hogy a mővészetoktatás iskolai kereteken belül szinte minden területre kiterjedt, így a képzımővészet területére is, ami azért is különösen fontos volt, mert az iparosodó (kımőves, ács, mőkıkészítı, stb.) mestereknek az átlagtól fejlettebb szépérzékkel kellett rendelkezniük, beleértve a tervraj készítés és olvasás képességét is.) A világháborút követıen a népcsoportok keveredése révén a népi mővészetek sokszínősége lett jellemzı. Az iskoláztatás általánossá válásával megjelentek az autodidakta képzımővészek (Hargitai János, Bodony János festık, Baricz Béla, fafaragó, stb.) De nagyobb szerepe lett a festıgrafikus iskolai szakköröknek, amelynek zászlóvivıje Bertók Dezsı festı-tanár volt. Az általános iskolában a 90-es évek elején indult rajz tagozatos osztály ma is nagy jelentıségő és eredményességő, amely hagyományainak kiváló folytatója a mővészetoktatásban a rajz kerámia tanszak mőködtetése. TÁNC Bátaszék sajátos fekvésébıl és népesség összetételébıl adódik, hogy népzenéjében vagy képzı-, népi iparmővészetében a Sárköz, a bukovinai székelység, a svábság, a felvidéki magyarság kultúrája keveredik, úgy a táncainak (népi) sokszínőségére is ez jellemzı. Az iskolavárosi mivoltából pedig egyébként is jellemzı, hogy nagy szerepe volt a társastáncnak. Természetesen ezek búvópatakként hol erısödtek, hol gyengültek az idık folyamán. Így már több évtizede mőködik utánpótlással együtt német néptánccsoport, kb. egy évtizede felvidéki néptánccsoport. A néptánc mellett az ezredforduló óta egyre népszerőbbek a modern táncokat preferáló közösségek, vagy akár az akrobatikus táncokat mővelık is.

3 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Kulturális tevékenység, eredmények A zeneiskola tanulói, akik egyben zömmel az általános iskola tanulói is, szólóhangszeres fellépéssel, vagy mővészeti csoportként részesei a város kulturális életének. Elsısorban növendék-hangversenyeikkel, az iskola kulturális bemutatóin történı fellépésekkel emelik a város kulturális életének színvonalát. A szólóhangszeresek, a furulyások csoportja gyakori vendég olyan városi rendezvényeken, ahol a rendezık mintegy ajándékként adják- pl. az idısek otthona lakóinak- a gyerekek mősorát. A fúvós zenekar tagjai többször adtak már ünnepi alkalmakkor hangversenyt, térzenét. Állandó résztvevıi a menetzenét szolgáltatják- a II.Géza Gimnázium Géza-napi történelmi felvonulásának. A képzımővészet terén meg kell említeni a 90-es évek eleje óta iskolánkban mőködı, a szülı számára a beiratkozáskor választható rajz tagozatot (emelt szintő rajz). A tagozat majd másfél évtizedes mőködése során nagyon sok sikert hozott iskolánknak. A nevelés területén a mővészetekhez pozitív viszonyulást lehetett kialakítani. A kognitív tudásban nem túl sikeres tanulók sikerélményhez jutottak. Több tanuló mővészeti középiskolákban és felsıfokú intézményekben folytat tanulmányokat életvitelszerően foglalkozik a képzımővészettel tıl a szegedi Táltos Mővészeti Iskola szervezeti keretein belül tanulhatták tanulóink az alapfokú mővészetoktatás keretén belül a festészet, kerámia, kézmővesség tanszakainak sokszínő technikáit. A táncmővészeti tanszak is a Táltos Iskola mőködési idején kezdıdött a modern tánccal. A mővészi mozgás különösen a lányok körében népszerő. A tanszakok mőködésének igazi szintézise volt az, amikor iskolai ünnepélyeken egy közös, összehangolt produkcióval léptek fel, egyfajta sajátos performance produkciót létrehozva. A zeneiskola, a képzımővészeti ágak, a tánc komplexitásában is mőködhetett, közös elıadásokban, iskolai ünnepélyek mősoraiban. A képzımővészeti ágak tanulói rendszeres kiállításokon mutatják be munkáikat az iskola folyosótárlatában. Folyamatosan vesznek részt helyi, megyei, országos, sıt nemzetközi pályázatokon, amelyek nagyon szép eredményeket hoztak az iskolának Személyi feltételek A zeneiskola személyi feltétele az intézménymőködés egyik problémája. A tanulólétszám és a hozzárendelt nevelıi létszám gyakran változó. Településünk földrajzi helyzete olyan, hogy bennünket körülvevı nagyobb városok (Szekszárd, Bonyhád, Mohács, Baja) nagyobb zenei és zeneiskolai hagyománnyal rendelkeznek, így elszívó hatásuk van. Ennek nyilvánvaló következménye, hogy tanévenként a tanári kar átstrukturálódik, valamint a nevelık egy része mellékállásúként látja el feladatát. A helyzet nagyban hasonlít az 1990 elıtti idıkre, amikor a zeneiskola Szekszárd kihelyezett tagozata volt. A gyakori személyi változás nem tesz jót a tanulóknak, s ebbıl adódóan magas a lemorzsolódási arány tıl a Városi Önkormányzat intézményegység-vezetıhelyettest rendelt a Zeneiskola intézményegység élére. Ezzel javultak az iskola szervezeti feltételei. A nevelık lelkiismeretes és eredményes munkát folytatnak. Az ı felelısségük, hogy milyen lesz a jelen és jövı muzsikusmuzsikát szeretı nemzedéke.

4 Tanári álláshelyek szakok - beosztások 6 fı Álláshely Ellátó tanár szakja Beosztás Zongora (0,36) Zongora - orgona Zongora 1 fı óraadó Zongora (0,36) Szolfézs Zongora 1 fı félállású Hegedő-gitár (0,5) Ének-zene tanár Hegedő-gitár 1 fı félállású Szolfézs (1) Zongora-szolfézs tanár Szolfézs-zongora 1 fı fıállású Fúvósok (1) Kürt Rézfúvósok 1 fı fıállású Furulya (0,5) Klarinét tanár Furulya-klarinét 1 fı félállású Modern tánc(0,6) Modern tánc Modern tánc 1 fı félállású Néptánc (0,2) Néptánc Néptánc 1 fı óraadó Festészet (0,36) Rajz tanár Festészet 1 fı fıállású Kerámia (0,2) Iparmővészeti Kerámia 1 fı fıállású Kézmőves (0,2) Rajz tanár Kézmőves 1 fı óraadó A tanulók döntı többsége a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola tanulója, de a II.Géza Gimnáziumban, Baján, Szekszárdon tanuló bátaszéki lakosok is tanulnak, vannak tanulóink Bátáról, Várdombról, Szekszárdról, Sárpilisrıl is. A csoportos oktatású szakokon (képzı- és táncmővészet) a nagy érdeklıdés, lelkesedés miatt minden szakon a létszám meghaladta a 15 fıt. Tanáraink állandóak, ezért a gyerek-tanár kötıdés rendkívül erıs. A zenemővészeti ág a 2007/2008-as tanévben elnyerte a Kiválóra Minısített Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény minısítést. Épületek 2.3. Tárgyi feltételek A legalapvetıbb feltétel, hogy a zeneiskola rendelkezzen a tanulók létszámának és tanszakainak megfelelı tantermekkel, tanítási feltételekkel, felszereléssel, eszközökkel. Az esztétikai nevelés általános feltétele, hogy az oktatási környezet esztétikus, kultúrált legyen, hangulatában, díszítésében, otthonosságában sajátos vonzó és alkotó hangulatot teremtsen. A zenemővészeti oktatásra általában jellemzı az egyéni oktatás, ezért fontos hogy az iskola az egyéni és csoportos foglalkozás feltételeinek megfelelı tantermekkel rendelkezzen. Sajnos mindezeket a mi lehetıségeinkrıl ma még nem mondhatjuk el. Ugyanis a zeneoktatás zömmel a délelıtt tanteremként használt iskolai termekben történik. Ezzel együtt az akusztikus feltételeknek sem mindig felelnek meg ezek a termek. A délelıtt tanteremként használt helyiségek nem adják meg a tanuló számára azt a motivációt, hogy délután egy másik iskolába megy, amelynek hangulata, az ottani miliı nagyban eltér a délelıttitıl. Megfelelı befogadóképességő hangversenyterem nem áll rendelkezésünkre, ezért hangversenyeinket a Mővelıdési Házban tartjuk. Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése miatt nyílik meg annak a lehetısége, hogy bár a jelenlegi iskolaépülettel egy udvarban, de mégis önálló épületben mőködhessen a zeneiskola (Helleház). Ez az épület egy valamikori családi ház, amelynek szobái, helyiségei adnák a hangszeres oktatás tantermeit. Két egybenyitott szobája alkalmas lenne egy kisebb hangversenyterem céljaira is. A modern tánc és a néptánc tanításához az iskola tornacsarnokának ún. tükrös tanterme alkalmas, amely balett padlóval borított, kapaszkodó korláttal és tükörfallal felszerelt. A festészet tanszak tanítására az iskolai emelt szintő rajz oktatás szaktanterme használható. A kerámia és a kézmőves tanszakok tanítására a pincetérben kialakított foglalkoztató váltott használatban alkalmas.

5 A hangszerállomány A zeneiskola hangszerparkja Zongora(Schweighofer-hangverseny) Pianino(Scholge,Voigh) Hegedő Gitár Nagydob Cintányér Kisdob Tuba Klarinét Tenor kürt Trombita Yamaha elektromos zongora 1db 2db 11db 2db 1db 1pár 1db 2db 6db 4db 15db 1 db A zeneiskolai oktatás egyéb eszköz-szükséglete az általános iskolai Eszköz- és Felszerelési Jegyzékben találhatók meg. Az audiovizuális eszközök (írásvetítı, CD-lejátszó, számítógépek, hangzó anyagok, kották és szakkönyvek) az általános iskola eszközállományában és az iskolai könyvtárban megtalálhatók. Az egyes tanszakok tárgyi szükségletei a tanszak tantervében megtalálhatók Egyéb eszközállomány A táncmővészeti tanszak mőködéséhez hangosítás, Cd-lejátszó, videó kamera és lejátszó, hordozható gépzongora, a tornacsarnokban öltözı, zuhanyozó áll rendelkezésre. A képzımővészeti tanszakok mőveléséhez a rajz tagozat használatában lévı rajz-állványok, posztamensek, rajz- és festıeszközök; a kerámia tanszakhoz korongozók, égetıkemence, agyagtárolásra alkalmas terület és szárító rendelkezésre áll. 3. AZ ISKOLA MŐKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI 3.1. Nevelésfilozófiai elvek A mőveltség országszerte kétségtelenül sokat veszített erkölcsi súlyából. Az iskola nem lehet eléggé hatékony, ha a társadalom maga sem kívánja meg az erıfeszítést. Nem lehet csak az iskolát, a pedagógustársadalmat hibáztatni ezért. Ha a mővészeti kultúrát továbbépíteni, fejleszteni kívánjuk, akkor azt kisgyermekkorban, iskolai kereteken belül kell elkezdeni. A pedagógiában pedig éppen az értékek válsága a legnagyobb gond. Hogyan lesz sok, mővészetet szeretı, mővészeti alkotásokra fogékony állampolgára hazánknak, városunknak? Mi ezért is dolgozunk: pedagógiai programunkat a fent vázolt problémák megoldásának érdekében állítottuk össze Irányítási feladatok Az elmúlt esztendık változásai különösen sok kihívás elé állították az intézményt, iskolánk vezetését. Ezen feladatok ellenére legfontosabb eredménynek az éves munkatervekben megfogalmazottak teljesítését, a nevelı-oktató munkában elérteket tartjuk.

6 3.3 A mővészeti nevelés cél- és feladatrendszere, követelményei Az iskola pedagógiai programjának alapelemeit, tartalmát és követelményeit az alapfokú mővészetoktatás követelményei, és tantervi programja határozza meg. A legfontosabb cél a tanulók általános mőveltségének fejlesztése, kiemelten az esztétikai nevelés, a mővészetek szeretetének, értésének és mővelésének megalapozása, a legtehetségesebb tanulók mővészeti pályára irányítása. Munkánk során szem elıtt tartjuk Kodály Zoltán 1956-ban írt sorait: Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás célja A mővészeti tevékenység magában hordozza az ember személyiségformálásának lehetıségeit. Alapvetı célkitőzésünk, hogy a mővészeti oktatás, nevelés sajátos lehetıségeivel, eszközeivel, konkrét mővelésével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív, kulturált és erkölcsileg emelkedett embereket neveljünk. A mővészetoktatásban rejlı személyiségfejlesztı, értékteremtı tulajdonságok, készségek kialakításával, elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók: - Sajátos, speciális mővészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, - Tanulmányai során tanulja a pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését, - Olyan magatartási szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot jelentenek arra, hogy a tanulóban az alapfokú mővészeti tanulmányok befejezésével igényükké, életmódjukká válik a mővészetek befogadása, értése, mővelése. - A mővészetoktatás sajátos feladata, hogy akár a halmozottan hátrányos helyzető, akár az SNI-s tanulók integrációját éppen sajátos eszközeivel képes elérni. A mővészetoktatási nevelés eszközrendszerével hozzájárul a zene és a mővészet eszközeivel a gyermekek személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához, a gyermekek preventív neveléséhez. A mővészeti oktatásban, nevelésben résztvevı tanulók - Ismerjék meg nemzeti, mővészeti kultúránk értékeit, - Ismerjék meg az egyetemes mővészet legjellemzıbb, legnagyobb hatású értékeit, alkotásait. A mővészeti oktatás - Segítse elı harmonikus életmód kialakulását, a szabadidı kultúrált eltöltését, - Járuljon hozzá a mővészeti területek különbözı speciális ismereteinek megértéséhez, elsajátításához és cselekvı alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus emlékezetbe vésés, megırzés és felidézés tanulásához, - Ismertesse meg az egyes mővészeti területek alapvetı ismeretanyagát és technikáját, - Alapozza meg az egyes mővészi kifejezési módok elsajátítását, - Bontakoztassa ki a tanuló alkotó fantáziáját, értelmi, érzelmi és kifejezı képességét, - Készítse fel a kiemelkedı képességő tanulókat szakirányú továbbtanulásra, mővészeti pályára, - Készítse fel a tanulókat különbözı szintő helyi, területi, országos versenyekre, fesztiválokon való részvételre, - Ösztönözze a tanulókat amatır mővészeti együttesekbe, önképzı körökbe, kulturális körökbe való bekapcsolódásra, részvételre, - Alakítson ki a tanulókban társmővészetekkel való együttmőködést, - Alakítson ki a tanulókban olyan belsı késztetést, igényt, amelynek révén részt vesznek szőkebb és tágabb környezetük mővészeti emlékeinek, értékeinek, népzenei, néprajzi örökségeinek, hagyományainak feltáró és ápoló tevékenységében. - Járuljon hozzá a felnıtt korban is a szabadidı hasznos eltöltéséhez.

7 - A mővészetoktatás segítse a tanulók vállalkozói szellemének kiépülését azzal, hogy pályamunkákat készítenek (képzımővészet); megtanulják a nyilvános szereplés felelısségét, értékeit (zene, tánc); képesek az együttmőködés (kooperáció) gyakorlati elsajátítására, alkalmazására különféle mővészeti területek közös produkcióiban. A mővészeti esztétikai nevelés speciális cél- és eszközrendszerével, lehetıségeivel segítse, egészítse ki a nevelés olyan területeit és ágait, mint az - Értelmi nevelést, - Érzelmi akarati nevelést, - Erkölcsi nevelést (kötelesség, felelısségvállalás, hőség, kitartás, bátorság), - Közösségi nevelést (pl. egymásért való felelısség érzés, egymás segítése, társunk eredményeinek, tudásának elismerése, stb.) Az egyes mővészeti területek általános fejlesztési követelményei, cél- és feladatrendszerek A zeneoktatás, képzımővészeti és táncoktatás nevelés alapvetı feladata - A zenei, képzımővészeti és táncmővészeti mőveltség megalapozása és fejlesztése, - A zenei, a vizuális, mozgásmővészeti képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása), (vizuális nyelv, látásmód, mővészi érzékenység, a tánc kifejezıképessége) - A zenei írás és olvasás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése, a vizuális nyelv, vizuális technikai képességek készségszinttő használata - A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása, - A zenei, képzımővészeti, táncmővészeti mőszavak és jelentésük megismertetése, - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és forma összefüggéseinek megismertetése, a képzımővészeti technikák cél és eszközszintő ismerete, alkalmazása, a táncmővészeti technikák cél és eszközszintő használata. - A fıbb zenei, képzımővészeti és táncmővészeti stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom, a képzımővészet és táncmővészet nagy korszakainak, népünk zenéjének, képzımővészetének, táncmővészetének, történetüknek és a mővészeti ágak nagy egyéniségeinek megismertetése, - Rendszerezett zenei, képzımővészeti, táncmővészeti ismeretek, általános mőveltség átadása, - A kortárs mővészetek befogadására nevelés, - Rendszeres zenehallgatásra, tárlatlátogatásra, táncmővészeti elıadások látogatására nevelés, - Az értékes mővészeti alkotások megszerettetése, a növendék mővészeti ízlésének formálása, - A tanulók életkorának megfelelı mővészeti tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés, a társmővészetek iránti nyitottság kialakítása, - A mővészeti élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a mővészeti életben, mővészeti események látogatása, - Tehetséggondozás, - A mővészeti pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, képzés és idı biztosítása ehhez emelt szinten, - A növendék rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése, - A tanuló aktív társas muzsikálásra, képzımővészeti alkotások közös készítésére, közös táncprodukciók bemutatására nevelése, - A tanuló felkészítése közismereti iskolája kulturális rendezvényeire, illetve különbözı más szereplésekre is, - Az amatır (elsısorban az iskolai) zenekarokban, kamara-együttesekben, kórusban, mővészeti csoportokban történı aktív részvételre való felkészítés, ösztönzés,

8 - Cserekapcsolatok létesítése hazai és lehetıség szerint külföldi mővészetoktatási intézményekkel, közvetlen kapcsolat fiatalokkal. - Érvényesüljön a mővészetek komplexitása az iskola mősoraiban, elıadásaiban. A képzımővészeti oktatás, nevelés alapvetı feladata: Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezıeszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. A táncmővészeti oktatás, nevelés alapvetı feladata: Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtı képességét.

9 Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncmővészetet értı közönséget, - táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncmővészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése Az iskola tantárgyszerkezete, tanszaki óratervei és pedagógiai szakaszai Tanszakok Zeneoktatás Hangszeres tanszakok: furulya, trombita, kürt, tuba, ütı, hegedő, gitár, zongora Elméleti tárgyak: zenei elıkézı, szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom. Egyéb tantárgyak: (zenekar, kamarazene, kórus) Óraterv Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı Fıtárgy (2) (2) Kötelezı v. kötelezıen választható tárgy Választható tárgy Összesen A tanuló zenei képzése fıtárgyból, kötelezı vagy kötelezıen választható tárgyból illetve választható tárgyból tevıdik össze. Fıtárgy: hangszeres és hangszeres elıképzı, szolfézs, (csoportos) Kötelezı tárgy: szolfézs Kötelezıen választható tárgy: Elméleti: szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom Gyakorlati: kötelezı zongora, második hangszer, zenekar, kamarazene, kórus Választható tárgy: szolfézs, zenetörténet, zeneirodalom, kötelezı zongora, az elméleti tárgyal összevonva, második hangszer, zenekar, kamarazene, kórus A zeneoktatás kötelezıen elıírt tantárgyai s azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló a pedagógiai programban meghatározott, az iskolában tanított más tanítási órákon is részt vehet. Korrepetíció (zongorakíséret): e kötelezı kiegészítı foglalkozás a tanuló óraszámába nem számítható be.

10 Képzımővészeti oktatás A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv Tantárgy Évfolyamok Elıképzı Alapfok Továbbképzı Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Mőhely-elıkészítı 2 2 Mőhelygyakorlat Szabadon tantárgy választható Szabad sáv Összesen: A rajz-festés-mintázás és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai, tantárgyai Az elıképzı komplex mővészeti tantárgya: - Vizuális alapismeretek Kötelezı tantárgyak: - Rajz-festés-mintázás - Mőhely-elıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: - Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat - Média: fotó-videó - Iparmővészet: bábkészítı, bırmőves, fatárgykészítı, fémmőves, kerámia, kézmővesség, makett- és papírtárgykészítı, textilmőves, tőzzománckészítı Szabadon választható tantárgyak: - Mővészettörténet - Népmővészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képzı- és iparmővészeti alapozást. A mőhely-elıkészítı foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. A mőhelygyakorlat teszi lehetıvé a képzı- és iparmővészeti szakirányú tevékenységeket. A képzımővészet, iparmővészet és média területén a helyi lehetıségektıl függıen a fenti mőhelyek közül a tanuló érdeklıdésének és képességeinek megfelelıen választhat. A képzı- és iparmővészet-oktatás kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más mővészeti ág (zenemővészeti, táncmővészeti, szín- és

11 bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. Táncoktatás A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év MODERN, KORTÁRS TÁNC TANSZAK Óraterv Tantárgy Évfolyamok Modern tánc tantárgyak Elıképzı Alapfok Továbbképzı Táncelıkészítı gimnasztika 4 4 Esztétikus testképzés 4 4 Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció 1 1 Tánctörténet 1 1 Összesen Kortárs tánc tantárgyak Kreatív gyermektánc Kortárs tánc Kortárs tánc Graham- vagy Limónechnika

12 Kontakt technika Improvizáció 1 1 Kompozíció 1 1 Tánctörténet 1 1 Összesen A tanszak tantárgyai A modern-kortárs tánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétő több irányzatot felvonultató modern-kortárs tánc világával. Az intézmények a modern tánc, illetve a kortárs tánc oktatása közül saját lehetıségeik alapján választhatnak. Kötelezı tantárgyak: Modern tánc - Táncelıkészítı gimnasztika - Esztétikus testképzés - Jazz-technika - Graham-technika - Limón-technika - Kontakt-technika - Modern jazz-technika - Improvizáció - Kompozíció - Tánctörténet Kortárs tánc - Kreatív gyermektánc - Kortárs tánc 1. - Kortárs tánc 2. - Graham-technika - Limón-technika - Kontakt-technika - Improvizáció - Kompozíció - Tánctörténet A képzés pedagógiai szakaszai, évfolyamok száma A maximális képzés 12 évfolyamból áll. A 12 évfolyam elvégzése után a tanulónak (22 éves koráig) lehetısége nyílik készségének, tudásának további megerısítésére, más tanszakok, tantárgyak tanulására. Az évfolyamok száma az egyes tantárgyak, hangszerek zenei jellegébıl, technikai követelményeibıl illetve életkori sajátosságaiból következıen változó. A képzés szakaszai három részbıl állnak:

13 Hangszeres elıképzı : Alapfokú évfolyamok: Továbbképzı évfolyamok: Furulya, trombita, zongora: Klarinét, kürt, tuba: Szaxofon: Kamarazene fıtanszak: 2 évfolyam 4-6 évfolyam 4 évfolyam 2+6+4=12 évfolyam 2+4+4=10 évfolyam 2+6= 8 évfolyam 4 évfolyam A tanuló minimum 4 órát köteles felvenni, maximum heti 6 óra 300 perc oktatásban részesülhet. Amennyiben további tanszakokat, tantárgyakat kíván tanulni, a hat órán felüli órák a Közoktatási Törvény rendelkezése alapján tandíjkötelesek A képzés formája ZENE Iskolánkban a képzés egyéni és csoportos formában történik. Egyéni képzést kapnak a hangszeres fıtanszak, a kötelezı zongora tanszak tanulói, valamint a kiemelt tehetséggondozásban részesülık. Csoportos képzés folyik az elméleti és kamarazene fıtanszakok, a kötelezı és választható melléktárgyakból valamint a zenei elıképzıben. Egyéni és csoportos képzés folyhat hangszeres elıképzıben, a helyi tantervben feltüntetettek szerint. Hangszeres fıtárgy A tagozaton B tagozaton Hangszeres elıképzı Egyéni Csoportos (2-4 fı) Kamarazene fıtárgy (2-15 fı) Elméleti, szolfézs Kötelezı vagy kötelezıen választható melléktárgy Zongora kötelezı vagy Második hangszer minimum Választható melléktárgy A zenekar-kórus kötelezıen választható melléktárgy esetén A tanítási órák száma, idıtartama Heti 2x30 perc Heti 2x45 perc Heti 2x30 perc Heti 2x45 perc Heti 2x45 perc Heti 2x45 perc Heti 2x45 perc Heti 1x30 perc Heti 1 v.2x45 perc Heti 2x2x45 perc A csoportos illetve egyéni tanítási órák ideje indokolt esetben összevonható.

14 KÉPZİMŐVÉSZET, TÁNCMŐVÉSZET Csoportos képzés folyik mindkét mővészeti területen: heti 2-szer 90 percben Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény szervezetét az Alapító Okirat és a Szervezeti és Mőködési Szabályzat rögzíti. Szervezeti felépítés: Igazgató: 1 fı Intézményegység-vezetıhelyettes: 1 fı Zenetanár: 5 fı Igazgató Tagozatvezetı Gazdasági vezetı Hegedő-gitár Zongora Rézfúvós, ütı Fafúvós Szolfézs Tanszak tanszak tanszak tanszak tanszak Modern tánc tanszak Néptánc tanszak Kortárs tánc tanszak Festészet tanszak Kerámia tanszak Kézmőves tanszak Textiles tanszak 3.6. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítése, megszőnése Zene: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a Közoktatási Törvény értelmében a gyermeknek joga, hogy alapfokú mővészetoktatásban részesüljön. Iskolánkba a tanulók képességvizsgálat alapján iratkozhatnak be. A zenei elıképzı és hangszeres tanszakokon a képességvizsgálat szempontjai a következık: Elıképzı: hallás, ritmusérzék, tiszta éneklés Hangszer: elıképzı eredményes elvégzése, vagy hallás, ritmuskészség, manuális készség, fizikai és fiziológiai adottságok. Tánc: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyermek joga az alapfokú mővészetoktatásban való részvétel. A tanulók a tanszakokra elızetes képességvizsgálat alapján kerülhetnek be. A képességvizsgálat kiterjed a gyermek hallására, ritmusérzékére, általános mozgáskoordinációjára, fizikai adottságaira. Képzımővészet: A felvételnél figyelembe kell venni, hogy a gyermek joga az alapfokú mővészetoktatásban való részvétel. A tanulók a tanszakokra elızetes képességvizsgálat alapján kerülhetnek be. A képességvizsgálat egy rajzos munkafeladat elvégzése nyomán, annak értékelésével történik. Szeptemberben az esetlegesen üresen maradt vagy megüresedett helyekre pótfelvételit, pótbeíratást hirdetünk meg. A tanulói jogviszony megszőnik: - Ha a tanuló a térítési díjat, tandíjat nem fizeti be,

15 - Ha a fıtárgyból vagy kötelezı melléktárgyból 10 tanítási óránál többet igazolatlanul hiányzik, - Amennyiben a szülı írásban bejelenti (18 éven aluli tanuló esetén) a tanuló kimaradását 18 éven felüli tanulók a kimaradást maguk kötelesek írásban bejelenteni, - A házirendben foglaltak sorozatos megszegése esetén Értékelési rend, osztályzás, felsıbb osztályba lépés Általános szabályok A tanulók teljesítményét, a követelmények teljesítését folyamatosan értékelni, osztályozni kell. Az osztályzás lehet részletes, a tanuló tanítási órán nyújtott teljesítményének vagy részfeladatok teljesítésének rendszeres minısítése. Osztályozhatjuk az egy hónapban nyújtott teljesítményeket is. A rész- és havi osztályzatokat a tanár határozza meg, azokat az ellenırzı könyvben és a naplóban dokumentálja. Félév és tanév végén a tanuló fél éves és egész évi teljesítményét kell osztályozni, az elıírt és teljesített követelmények alapján. Félévkor a tanulói teljesítményt a szaktanár értékeli, tanév végén a tanuló vizsgabizottság elıtt ad számot tudásáról. A tanév végi osztályzatoknál meghatározó szempont a tanuló tanévben nyújtott teljesítménye mellett a meghallgatásokon, vizsgán, vizsgaelıadásokon nyújtott teljesítménye. Az osztályzás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. A fıtárgy, a szolfézs, a zeneirodalom, kötelezı zongora, zenekar tárgyak esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A zenei elıképzı, hangszeres elıképzı tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felet meg. Az érdemjegyekrıl a tanuló szüleit felnıtt tanulók kivételével az ellenırzı könyv útján tájékoztatni kell. A tanuló félévben és a tanév végén elért osztályzatait a szorgalom osztályzat kivételével összegezni kell, ebbıl átlagosztályzatot kell megállapítani. Az átlagosztályzat a térítési díj megállapításához szükséges. Zenekar tárgyakból év végén nem szükséges beszámolót tenni, az érdemjegyet az éves munka alapján a szaktanár állapítja meg. Az egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és az anyakönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. Tanév végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıírt kötelezı óraszám egyharmadát A szorgalom osztályzása A tanuló fıtárgy és kötelezı melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát lehetıleg havonta értékelni kell. A szorgalom minısítése: példás (5), jó(4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minısítését félévkor az ellenırzı könyvbe, év végén a bizonyítvány megfelelı rovatába kell bevezetni a napló alapján, betővel és számmal. A szorgalom osztályzat a tanulmányi átlagba nem számít bele. Példás (5) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki képességeihez, tehetségéhez képest tanul, rendszeresen, pontosan készül feladataira, kiváló eredményei vannak, érdemjegyei megfelelnek képességeinek.

16 Jó (4) osztályzatot az a tanuló kaphat, aki képességeihez, körülményeihez képest jól teljesít, érdemjegyei megközelítik képességeit. Változó (3) osztályzatot kap az a tanuló, akinek tanulmányi eredményei jelentısen elmaradnak képességeitıl. Munkájában, tanulásában csak ritkán tanúsít erıfeszítést, törekvést. Hanyag (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki rendszeresen felkészületlen, munkája megbízhatatlan, kötelességét figyelmeztetésre sem végzi el. Három alkalmat meghaladó igazolatlan hiányzás esetén változó minısítésnél jobb nem adható Javítóvizsga Fıtárgyból és kötelezı tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztus 25.és szeptember 15.között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetıtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejérıl és az azzal kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság elıtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdezı tanár és még egy, lehetıleg azonos szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a fıtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a fıtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nyilvános és nem ismételhetı meg Összevont beszámoló Rendkívüli elırehaladás esetén a szaktanár és a tanszékvezetı tanér együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A fıtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. Az osztályzatot kötelezı tantárgynál magasabb osztály követelményei alapján kell megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejőleg, vagy az igazgató által megadott idıben lehet tartani Felsıbb osztályba lépés A zeneiskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányaiban nincs megszakítás. Felmentés vagy más ok miatt a tanulók osztályba tartozása szolfézs illetve fıtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsıbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. A legmagasabb zeneiskolai osztályt eredményesen végzett tanuló felvételi vizsga nélkül a zeneiskola továbbképzı osztályába léphet Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki az osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudja elvégezni, az igazgatótól legkésıbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következı tanévben ugyannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és az anyakönyvbe a fenti tényt be kell jegyezni. Osztályfolytató lehet az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet.

17 Követelményrendszer, teljesítmények ellenırzése Egységes szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmények teljesítésének színvonala, illetve annak megállapítása, hogy a tanuló a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje a tanuló pozitív fejlıdését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy visszaesést Az iskolai élet rendje Idı- és munkarend Az iskola élete tanévenként a tanév rendjérıl szóló jogszabály, az éves munkaterv, a tanév helyi rendje, a tanévi tanórai és tanórán kívüli tantárgyfelosztás és órarend, valamint a havi rendezvényterv alapján szervezıdik. Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelıen, a tantárgyfelosztással összhangban hetes ciklusú órarend szerint zajlik pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben, gyakorlóhelyeken. A tanórán kívüli foglalkozásokat csak a kötelezı tanítási órák megtartása után illetve azokon kívül szervezzük A tanítási órák rendje és idıtartama A hangszeres tanárok tanév elején maguk készítik el a hozzájuk beosztott növendékek órabeosztását. Az órabeosztás elkészítésekor figyelembe kell venni a növendékek zeneiskolán kívüli elfoglaltságait, zeneiskolai csoportos óráit, továbbá utazási és egyéb körülményeit. A csoportos órákat szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben a körülményektıl függıen az igazgató másképpen is rendelkezhet (pl.bejárók busz indulása miatt). Ha a tanulók többsége távol lakik az iskolától, vagy a tanítás helyétıl, illetve ha ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága, teremhiány, stb. indokolja, a csoportos órák a kiselıképzı, elıképzı, a csoportos hangszeres elıképzı és a B tagozatosok óráinak kivételével heti egy alkalomra összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a fıtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, illetve a kötelezı tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A megtartott órák számát a tanulók ellenırzı könyvének tükröznie kell. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató kivételt tehet Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi jogszabályok (Házirend) a tanulók jogait és kötelezettségeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását tartalmazza Helyi tantervek DEKLARÁCIÓ

18 Az intézmény az Oktatási Minisztérium által a 27/1998(VI.10.)MKM rendelettel - kiadott tanterveket elfogadva, a pedagógiai programban meghatározott elvek alapján dolgozik. A Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium által ( a ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképzı Mőhely Kft. Kiadásában) kiadott Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadvány tartalmazza a részletes évfolyamonként meghatározott javasolt tananyagot, továbbá a kötelezı, minimális eszköz és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló ajánlott tárgyi feltételeket. Az egyes tanszakok évfolyami javasolt tananyagait az alábbi szerzık munkáiként alkalmazzuk: Festészet tanszak Sinkó István Kerámia tanszak Tóthné Millavári Szilvia Kézmőves tanszak Horváth Andrea Textilmőves tanszak Morvayné Németh Márta Modern tánc Szalay Tamás, Lırinc katalin, Gálik Éva, Gál Eszter, Földi Béla, Egerházi Attila, Angelus Iván Néptánc- Neuwirth Annamária, Salamon Ferencné, P.Vas János 3.9. Az intézményi közösségek. A kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülıi és tanári közösségek összessége Alkalmazotti közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll Szülıi szervezet A szülık meghatározott jogaik érvényesítésére szülıi szervezetet hozhatnak létre. A szülıi szervezet dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl. A Kanizsai Dorottya Általános Iskola szülıi szervezete, az iskolaszék ellátja a mővészetoktatásban résztvevık szülıi képviseletét is. Az intézmény szülıi választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülıi választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. a,) szóbeli (fogadóóra) b.) írásbeli (ellenırzı könyv) c.) szülıi értekezletek A szülık tájékoztatásának formái

19 d.) növendék- és házi hangversenyek e.) nyílt napok Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és az írásos bejegyzéseket a tanulók ellenırzı könyvében feltüntetni. A fıtárgyi tanár gondoskodik róla, hogy minden növendéknek legyen ellenırzı könyve. A növendék köteles ellenırzı könyvét minden zeneiskolai foglalkozásra magával hozni. A bejegyzések tudomásulvételét a szülık aláírásukkal igazolják Külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskola szoros szakmai kapcsolatot tart fenn: - A fenntartóval - A Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szövetségével, - A Mővészeti Szakközépiskolával, - A Mővészeti Fıiskolákkal, - A megye mővészeti iskoláival. A kapcsolat formái: - Közös rendezvények, - Évközi meghallgatások, - Hospitálások, - Kölcsönös tájékoztatás az aktuális eseményekrıl. Az intézmény kapcsolatot tart továbbá a város (és a környezı települések) általános és középiskoláival. Ennek formái: - Az intézményvezetık konzultációja, - Kölcsönös tájékoztatás a tanítás nélküli munkanapokról, - Tanulóink közremőködése a közismereti iskolák rendezvényein, - Tájékoztatás a felvételi és hangszer alkalmassági vizsgákról. 4. TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 4.1. Fejlesztési tervek A Zeneiskola részben a tanszak-rendszert megörökölve, a helyi igényeket figyelembe véve jelenleg fıleg a zongora, furulya és fúvós hangszerek oktatására specializálódott intézmény. A zenei tevékenységek, zenei mőfajok sokfélesége és sokszínősége megköveteli, hogy a távolabbi elképzeléseinkben figyelembe véve a fenntartó Önkormányzat teherbíró képességét a fúvós és vonós hangszerek oktatását bıvítsük. A fúvósoktatás és a fúvószenekar mőködése megköveteli, hogy a zenekarban képzett ütıhangszeres játékosok játsszanak, amelynek feltétele, hogy beindítsuk az ütıtanszakot. A magyar alapfokú mővészetoktatás legdinamikusabban fejlıdı területei a társmővészetek, a képzı- és iparmővészeti tevékenységek, a tánc, kiemelten a néptánc és a drámapedagógia, színjáték oktatása, országos elterjedése. A zeneiskolák többsége mővészeti iskolává alakul át. Iskolánk a társmővészetek közül elsısorban a néptánc oktatásának bevezetését tervezi. Az új tantervi programok és tantervek óratervei alapján 4 évfolyamról 6 évfolyamra emelkedett a fuvola, trombita alapfokú képzésének idıtartama. Az évfolyamok számának emelkedése a tanulói

20 létszámra és a tanári óraszámra kihatással nincs, a 4.évfolyamos tanulók a tantervi követelmények teljesítése esetén az 5.évfolyamba lépnek Ütemterv az új tanszakok beindítására, bıvítésére 2004/2005. tanév Fúvósok 10 fı 2004/2005. tanév Fuvola 5 fı 2004/2005. tanév Ütı 5 fı 2008/2009. tanév Modern tánc 45 fı 2008/2009. tanév Festészet, kerámia, kézmővesség 45 fı 4.2. A pedagógiai program és a helyi tantervek bevezetésének feltételei Tárgyi feltételek A tárgyi feltételeket az 1/1998.évi OM rendelet illetve a helyi tantervekben meghatározott taneszköz jegyzék alapján kell biztosítani. Iskolánk rendelkezik az elıírt legalapvetıbb eszközökkel, hangszerekkel, amelyek folyamatos pótlását, fejlesztését pályázatok útján, valamint önkormányzati céltámogatásokból, iskolai költségvetésbıl kívánjuk megoldani. El kell érni, hogy minden tanszak oktatásához egy pianino is rendelkezésre álljon. Az új tanszakok bevezetésének tárgyi eszközeit folyamatosan kell biztosítani. Az elıírt taneszköz jegyzék alapján 2008-ig elsısorban az audiovizuális eszközök pótlását, beszerzését kell szorgalmaznunk. Az iskolaintegrációs pályázat megvalósulása során biztosítani kívánjuk az alapfokú mővészetoktatás feltételrendszerének teljes átalakítását. Külön épületblokkba kerüljenek a mővészetoktatás szaktantermei, öltözıi, nevelıi szobája. Álljon rendelkezésre egy színpad, ahol a bemutatók, azokra történı felkészülés történhet. Külön szertár, szárító, mőhelyterem legyen az egyes mővészeti eszközök tárolására, használatára Személyi feltételek A személyi feltételek javításához elsı sorban azt kell elérnünk, hogy az iskola nevelıi nagyrészt fıállású nevelık legyenek. Ha városunkban letelepednek zenetanárok, akkor hosszú távon megszüntetik a hangszeres oktatás jelenlegi anomáliáit. Meg kell teremteni a néptánc tanszak indításának személyi feltételeit, szakképzett tánctanár alkalmazásával. Ezen feltételek teljesülése esetén van esély arra, hogy tanszakbıvülést valósítsunk meg. Addig is a meglévı tanszakok tanulólétszámának bıvítése, stabilizálása a feladat. A mővészetoktatás biztosításához szükséges a megfelelı képesítéső pedagógusok alkalmazása. Gondoskodni kell a megfelelı képesítésőek felvételérıl, vagy tanulmányi szerzıdéssel a továbbtanulásukról. 5. Záró rendelkezések 5.1. A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program a közoktatási törvény rendelkezései szerint 2004.szeptember 1-én lép hatályba. Elıírásai a bevezetés napjától szeptember 1-ig érvényesek.