A Tildy Zoltán Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programja

Átírás

1 A Tildy Zoltán Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programja AZ ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁS HELYI TANTERVE 2011

2 I. /2007ben elfogadott, és a es tanévtıl a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról alapján felmenı rendszerben kifutó program/ 1. Az egyes mővészeti ágak általános fejlesztési követelményei 1. 1.A zeneoktatás (zongora, rézfúvós, fafúvós, gitár, ütı, magánének tanszakok) általános fejlesztési követelményei: A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása) A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása. A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismerése. A kortárs zene befogadására nevelés A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanuló életkorának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanulók aktív társas muzsikálásra nevelése. Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein Az amatır zenekarokban, kamara együttesekben, kórusokban történı aktív részvételre való elıkészítés, ösztönzés.

3 Cserekapcsolatok létesítése hazai és lehetıség szerint külföldi zeneoktatási intézményekkel. 1.2 A táncmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze A gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, Testilelki állóképességét, Kapcsolatteremtı képességét. Neveljen Egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, A táncmővészetet értı közönséget, A táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel A szakirányú továbbtanulásra 1,3. A színmővészet és bábmővészet A színmővészet területén Készítse be a tanulókat: drámai szöveget értı színészi szempontokat figyelembe vevı olvasásra különbözı színészi technikák tudatos alkalmazására színházi improvizációra karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel egyes színházi stílusoknak megfelelı színészi játékra különféle szerepek megformálására a rendezıi instrukciók mentén végzett munkára a más mővészeti ágak területérıl származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során színházi elıadások elemzésére, értékelésére Ismertese meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat a színházi mőfajokat

4 a szöveg és elıadáselemzés szempontjait a színházi játék alapvetı iskoláit a színészi alkotómunka fázisait, fıbb összetevıit a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét napjaink színházi struktúráját A bábmővészet területén Készítse fel a tanulókat: a bábjáték alkotófázisaiba való részvételre a partnerekkel való alkotó együttmőködésre színpadi szituációnak megfelelı improvizációra a bábjáték komplexitásában rejlı lehetıségek felismerésére és alkalmazására átlátni egyegy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetıségének határait felismerni, hogy egyegy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni tanári/rendezıi instrukció mentén végzett munkára jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történı eljátszásra és reprodukálásra különféle szerepek megformálására az elıadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra egyes színházi stílusoknak megfelelı játékmódra Ismertesse meg a tanulókkal: a bábszínházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket az animáció útján történı kifejezés sajátosságait a fıbb báb és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát a bábszínpadi konvenciókat a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit a darab szerep elıadáselemzés szempontjait a bábjátékos tevékenység összetevıit, azok egymásra épülését, alkalmazását

5 a rögzített elıadásmód és az improvizációs technika közötti különbséget, alkalmazási lehetıségeiket, a különbözı játékstílusokat a társmővészetekkel való kapcsolódás lehetıségeit az egyes mőködési struktúrákat 1.4 A képzı és iparmővészet általános fejlesztési követelményei Irányítsa a tanulók figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertese meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakciókra a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb fejlesztési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra baleset és munkavédelmi elıírások betartására tárgykészítésre, környezetformálásra a kézmőves tevékenységek gyakorlására

6 a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére a rendeltetés a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására a vizuális mővészetek, a környezet és tárgykultúra megismerésére a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé: a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget 2. Az egyes tantárgyak struktúrája A régi elnevezéső tanszakok és tantárgyak a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja szerint: Az alapfokú mővészetoktatási intézményben Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint legalább 6 és legfeljebb 12 évfolyam van, melynek keretei között az oktatás elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik. Elıképzı: 2 év Alapfok: 6 év (hosszú tanszakok) furulya, fuvola, trombita, ütı, zongora, gitár, magánének, klasszikus balett, néptánc, társastánc, színjáték, bábjáték, festészet, grafika, szobrászat. 4 év (rövid tanszakok) klarinét, kürt, harsona, tuba, fagott. Továbbképzı: 4 év minden tanszakon, a magánének tanszak kivételével, ahol nincs továbbképzı.

7 3. A tanszakok tantárgyai és azok óraszámai. Zenemővészeti tagozat Tanszakok: zongora rézfúvós (trombita, kürt, harsona, tuba) fafúvós ( furulya, fuvola, klarinét, fagott) gitár, ütı magánének Fıtárgy: Szolfézs elıképzı (2x45 perc) Hangszeres elıképzı (2x30 perc) A tagozat: hangszeres egyéni 2x30 perc) B tagozat: hangszeres egyéni (2x45 perc) Kötelezı tárgy: A tagozat: a 4. évfolyam végéig szolfézs (2x45 perc) B tagozat: a 10 évfolyam végéig szolfézs (2x45 perc) Kötelezıen választható: Elméleti: A tagozat: 5. évfolyamtól szolfézs, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom, improvizáció Gyakorlati: Zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus Választható: Szolfézs, zeneelmélet, zenetörténetzeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus Korrepetíció:

8 A hangszeres fıtárgyhoz kapcsolódó kötelezı foglalkozás A zenemővészeti tagozat óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Fıtárgy (2) (2) Kötelezı vagy kötelezıen választható tárgy Választható tárgy Összesen Az elıképzıt a növendéknek nem kötelezı elvégeznie

9 Táncmővészeti tagozat Balett tanszak Kötelezı tantárgyak: klasszikus balett, balettelıkészítı gimnasztika, népi gyermek játék, tánctörténet Kötelezıen választható tantárgyak: néptánc, társastánc, modernkortársastánc Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak meg felelı gyakorlati tantárgya A balett tanszak óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Klassz. balett Balettelıké szítı gimn. Népi gy. játék Tánctörténet Köt. vál.tant Szab.vál.tant Összesen Néptánc tanszak

10 Fıtárgy: népi játék, néptánc Kötelezı tantárgyak: folklór ismeret, tánctörténet Kötelezıen választható tantárgyak: népi ének, folklórismeret, tánctörténet, kinetográfia Szabadon választható tantárgyak: a tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelı gyakorlati tantárgya A néptánc tanszak óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Népi játék Néptánc Folklórismeret Tánctörténet 1 1 Köt. vál.tant Szab.vál.tant Összesen Társastánc tanszak Kötelezı tárgyak: társastánc, gyermektánc, klasszikus balett, történelmi társastánc, viselkedéskultúra, tánctörténet. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgya Gyermektánc: az elıképzı 12. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így a tanulóban fejlıdik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelı magatartása.

11 Klasszikus balett: az alapfok 26. évfolyamán kötelezı tantárgy. A klasszikus balett célja és feladata a tanulók izomzatának erısítése, fizikai teherbírásának fokozása, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele. Történelmi társastánc: a továbbképzı 710. évfolyamán kötelezı tantárgy. A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a különbözı korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a fıtantárgy (társastánc) kialakulásának elızményeit. Viselkedéskultúra: az alapfok 5. évfolyamán kötelezı tantárgy. A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit. Tánctörténet: a továbbképzı 78. évfolyamán kötelezı tantárgyként szerepel, célja, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlıdésérıl, múltjáról, jelenérıl. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlıdésre. A társastánc tanszak óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Társastánc Gyermektánc. 2 2 Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra 1 Tánctörténet 1 1 Szabadon vál. tant Összesen

12 Színmővészet bábmővészet Színjáték tanszak Fıtárgy: drámajáték (elıképzı két évfolyam, + alapfok 16 évfolyam) színjáték (710 évfolyam) Kötelezı tárgyak: beszédgyakorlatok (18. évfolyam) mozgásgyakorlatok (18 évfolyam) Kötelezıen választható tárgyak: Megjegyzés A 78. évfolyamon a kötelezı tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak természetesen választhatók). vers és prózamondás (az 1. évfolyamtól) bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag) tánc és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól) kreatív zenei gyakorlat, (az 1. évfolyamtól) színházismeret (a 3. évfolyamtól), beszédtechnika (a 3. évfolyamtól) Szabadon választható tárgyak (a helyi igények és lehetıségek függvényében): pantomim (a 4. évfolyamtól) színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika) (7.10. évfolyam) zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól)

13 dramaturgiai rendezıi ismeretek (910. évfolyam) drámajátékvezetıi ismeretek (910. évfolyam)

14 A színjáték tanszak óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Fıtárgy Drámajáték Színjáték Kötelezı tárgyak Beszéd gyakorlatok Mozgás 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 gyakorlatok 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 Kötelezıen választható tantárgyak Szabadon választható tantárgyak (2) (2) Összesen 2(4) 2(4) Bábjáték tanszak Fıtárgy: bábjáték (2 év elıképzı évfolyam Kötelezı tantárgyak: bábmozgatás (110 évfolyam) bábkészítés (16. évfolyam) beszéd és ének (13. évfolyam) Kötelezıen választható tantárgyak: Megjegyzés

15 Az 123 évfolyamon a kötelezı tantárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség. (Az alábbi tárgyak természetesen választhatók). vers és prózamondás (az 1. évfolyamtól) bábszínházismeret (a 3. évfolyamtól) beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) pantomim (a 4. évfolyamtól) kreatív zenei gyakorlat (a 4. évfolyamtól) bábszínészet (710. évfolyam) báb és díszlettervezés (710. évfolyam) színpadtechnika (szcenika) (710. évfolyam) Szabadon választott tantárgyak: választott bábtechnika, bábtörténet, tánc és mozgásszínházi tréning, drámajáték. A bábjáték tanszak óraterve

16 ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Fıtárgy Bábjáték Kötelezı tárgyak Báb mozgatás Bábkészítés Beszéd és ének 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0, Kötelezıen választható tantárgyak Szabadon választható tantárgyak (2) (2) Összesen 2(4) 2(4)

17 Képzı és iparmővészeti tanszak Vizuális alapismeretek Az elıképzısök komplex mővészeti tárgya Kötelezı tárgyak: rajz, festés, mintázás mőhelyelıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat. Média: fotóvideó Iparmővészet: bábkészítı, bırmőves, fatárgykészítı, fémmőves, kerámia, kézmővesség, makett és papírtárgykészítı, textil, tőzzománckészítı. Szabadon választható tárgyak: mővészettörténet, népmővészet A szabad sáv keretében a fenti tárgyak vagy a mőhelygyakorlatok bármelyike választható

18 A képzı és iparmővészet tanszak óraterve ÉVFOLYAMOK Elıképzı Alapfok Továbbképzı Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz, festés, mintázás Mőhely elıkészítı 2 2 Mőhely gyakorlat Szab.vál.tant Szabad sáv Összesen A rajz festés mintázás és mőhelygyakorlatok óraszáma 13 vagy 31 arányban átcsoportosítható. Az elıképzıt a tanulóknak nem kötelezı elvégeznie.

19 II. Az új elnevezéső tanszakok és tantárgyak a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról. Iskolánk az alapfokú mővészetoktatásról szóló 3/2011. (I. 26.) NEFMI Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 27/1998 (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról rendelettel kiadott kötelezı feladatokat, követelményeket, az elıírt tananyagot, az értékelés szempontjait, alap és záróvizsga anyagát változtatás nélkül alkalmazza! Zenemővészet: A) KLASSZIKUS ZENE I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítı eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfaj sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttmőködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

20 A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia Érzelmi intelligencia, mővészi kifejezı készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia Együttmőködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. Esélyegyenlıség Módszertani kompetencia Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség megalapozása. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A fıbb zenei mőfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az elıadómővészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. Hátrányos helyzetőekkel való differenciált foglalkozás A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

21 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Billentyős tanszak tantárgyai: zongora, csembaló, orgona A TAGOZAT Fıtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelezı tantárgy: szolfézs kötelezı* Kötelezıen választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelezı tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezıen választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óratervek Az A tagozatos óratervek magukba foglalják az elıképzı, az alapfokú és a továbbképzı évfolyamokat. Az elsı (zárójelben levı) számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni.

22 Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı (1) (2) Fıtárgy (2) (2) Kötelezı tantárgy (2) (2) Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (0 2) (0 2) (4 6) (4 6) A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, zongora A tanszak kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei mőfajok (népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene) valamint más mővészeti ág (képzı és iparmővészeti, táncmővészeti, szín és bábmővészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák idıtartama Fıtárgy: A tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelezı tantárgy: A tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezıen választható tantárgy: évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fı; kamarazene, 2 8 fı)

23 Választható tantárgy: Az elıképzı 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fı; kamarazene, improvizáció: 2 8 fı) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek és 1.évfolyam 5 perc 2 3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B TAGOZAT Fıtárgy: hangszeres és Kötelezı tantárgy: szolfézs Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz zene, elektroakusztikus zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. Óratervek Az B tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az elıképzı, az alapfokú és a továbbképzı évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az A tagozaton végzett elıtanulmányokat jelentik. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni.

24 Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı (1) (2) (1) Fıtárgy (2) (2) (2) Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (2) (2) (2) (2) (2) (2) (4 6) (4 6) (4 6) A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, zongora, A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mővészeti

25 alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság elıtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezıje bízza meg. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

26 A mővészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. Az alapvizsgán az A tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A B tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet fıtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének fıtárgy A tagozat: szolfézs kötelezı, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének fıtárgy B tagozat: szolfézs Szolfézs fıtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom fıtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom, Zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat): zeneelmélet, Kamarazene fıtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének fıtárgy A tagozat: szolfézs kötelezı, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének fıtárgy B tagozat: szolfézs Szolfézs fıtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom fıtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom, Zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat): zeneelmélet, Kamarazene fıtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének fıtárgy A és B tagozat, kamarazene fıtárgy ( A tagozat): fıtárgy Szolfézs A és B tagozat, zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészbıl áll. A záróvizsgán az A tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. B tagozatos, valamint zeneelmélet fıtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelezı. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok A tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok B tagozat: szolfézs Szolfézs fıtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom fıtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom Zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat): zeneelmélet Kamarazene fıtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok A tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok B tagozat: szolfézs Szolfézs fıtárgy A és B tagozat: szolfézs Zenetörténet zeneirodalom fıtárgy ( A tagozat): zenetörténet zeneirodalom Zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat): zeneelmélet Kamarazene fıtárgy ( A tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet zeneirodalom, vagy

27 zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok A és B tagozat, kamarazene fıtárgy ( A tagozat): fıtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom zenetörténet fıtárgy A tagozat: a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres fıtárgyak Gyakorlati vizsga A tagozat minimum 10 perc B tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak A tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc B tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs fıtárgy Gyakorlati vizsga: A tagozat minimum 10 perc B tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: A tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc B tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet zeneirodalom, zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet fıtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene fıtárgy ( A tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elırehozott vizsga Az alapfokú mővészetoktatási intézmény tanulói számára elırehozott vizsga is szervezhetı. Elırehozott mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra elıírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése elıtt szervezhetı. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként az adott tanévben döntıbe került.

28 Ha a tanuló már rendelkezik a zenemővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett mővészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minısíteni. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a fıtárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. TÁRSASTÁNC I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ TÁRSASTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A táncmővészeti ágak közül a legrégebbi hagyományokkal rendelkezı társastáncoktatás nagy utat tett meg az ifjúság kulturált szórakozási formájától a mővészetoktatásig. Az értékeket megtartva a tantervi program további lehetıséget nyújt az alapos, mélyebb tudás megszerzésére, a rendszeres munka igényének kialakítására, a megfelelı munkafegyelemre, az önkontroll alkalmazására. Az alapfokú oktatás célja a társastánc iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek szakirányú fejlesztése. A fıtárgyak és kötelezı tantárgyak tanulása során a tanulók jártasságot szereznek a különbözı társastáncokból. Megismerik azok történetét, a hozzátartozó viselkedés szabályait és a mindennapok magatartásformáit. A szabadon választható tantárgyak elıkészítik a társastáncok tanulását, megismertetik a fıtárgy elızményeivel a tanulót és bekapcsolódást biztosítanak a táncmővészet más ágába valamint a társmővészetekbe. A korán elkezdett testképzés elıkészíti a társastánc tantárgy tanulását, majd a historikus táncokon keresztül a fıtárgy elızményeivel ismerkedhetnek meg a tanulók.

29 A kötelezıen választható tantárgy órái az összevont osztályokban történı tanulást segítik. A tanszak komplex ismeretet adó, készségfejlesztı tanterve motiválja a tanulót az újabb tudás megszerzésére és ösztönzi a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén. Közelebb viszi a tanulót a mővészetekhez, ugyanakkor választott mővészeti ágának értı mővelıjévé, közönségévé válik. A TÁRSASTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén Kiemelt kompetenciák a társastánc területén Szakmai kompetenciák A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete A kombinációk, etődök, koreográfiák kivitelezése A képességek (a ritmusérzék, a tér és formaérzék, a stílusérzék, elıadói készség, koncentrálóképesség) fejlesztése A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása A táncok történeti háttérének ismerete A historikus táncok ismerete Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A tánc iránti szeretetet mélyítése Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés

30 Társas kompetenciák A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása. A táncos partnerkapcsolat kialakítása Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttmőködésre nevelés A táncmővészetek iránti érdeklıdés felkeltése A környezet megóvásának fontossága Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása Módszerkompetenciák A nyitottságra, az ismeretek befogására nevelés A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés) Mővészi önkifejezés fejlesztése Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelıadások rendszeres látogatásával, táncelemzéssel A kiemelkedı alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fıtárgy: Gyermektánc (1 2. elıképzı évfolyamon) Társastánc (1 6 alapfokú és a 7 10 továbbképzı évfolyamon) Kötelezı tantárgyak: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon)

31 Társastánctörténet (5 6. alapfokú évfolyamon, továbbképzı évfolyamon) Kötelezıen választható tantárgy az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1 2. elıképzı évfolyamon,1 3 alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc ( 6.alapfokú évfolyamon, 7 8 továbbképzı évfolyamon) Társastánc (1 6 alapfokú és a 7 10 továbbképzı évfolyamon) Óraterv Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra A fenti táblázat Összes óra rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az elsı számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti.

32 A tanszakok kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy mővészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák idıtartama: 45 perc A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Mővészeti alapvizsga: társastánc, társastánctörténet A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként illetve párban a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte Ha a tanuló már rendelkezik a táncmővészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett mővészeti záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes mővészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

33 BALETT TANSZAK I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ BALETTOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú balett oktatás tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sok irányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel,. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A klasszikus balett, tanulása erıs koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdıdik, hiszen a test ekkor még laza; az izmok alakíthatóak, az ízületek tágíthatóak. A klasszikus balett tantárgy mellett megismerkedhetnek a néptánc, a történelmi társastánc, a társastánc és a moderntánc táncnyelvével. E tantárgyak részben szorosan kapcsolódnak a balett oktatáshoz, részben kiegészítik, feloldják a kötött, nagy fegyelmet igénylı munkát. Oktatásuk célja, hogy kiegészítsék a tanulók ismereteit, közös mozgásélményt nyújtsanak, fejlesszék a testi ügyességet. Egy komplex oktatás keretében, a különbözı táncmővészeti ágak megismertetésével lehetıséget teremtenek a tanulók számára az életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. A BALETTOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetencia területek a mozgáskultúra megalapozására és fejlesztésére Szakmai kompetenciák Fejlessze a tanuló tánchoz szükséges képességeit, izomzatát, mozgáskultúráját, ritmusérzékét, koordinációs készségét, dinamikai különbségek iránti érzékét, rugalmasságát, hajlékonyságát, a különbözı tánctechnikák iránti érzékenységét. Ezzel párhuzamosan a technikai adottságok, a fizikai állóképesség, a tér, forma és stílusérzék, fantázia, elıadói készség, improvizációs készség, a táncmemória fejlesztése is szükséges Személyes kompetenciák: Érzelmi intelligencia, mővészi kifejezıkészség, szorgalom, önismeret, koncentráció, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, testi lelki harmónia, magabiztos fellépés Társas kompetenciák Együttmőködés képessége, közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség, azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a

34 társas táncolásban Módszerkompetenciák Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése A táncstílusok, a tánctörténet megismertetése A tánc tanulásán keresztül a tanuló fejleszti akaratát, ízlését, személyiségét, alkalmazkodóképességét, a tánc iránti szeretetét, az interpretáláshoz szükséges önfegyelmét, az önkontrollt és annak tudatos használatát, a rendszeres munka igényét, a munkában való részvételhez szükséges megfelelı magatartásformát, a gondolkodás szükségességének tudatát, a mővészetek iránti nyitottságot, érzékenységet Ösztönözze a tanulót az igényes munkára, a színházi táncesemények látogatására, alkalmi eseményeken való szereplésre, az érzelmi nyitottságra, az egészséges életmódra, külsı megjelenésének testtartás, ápoltság, öltözködés igényességére Irányítsa a tehetséges tanulót szakirányú továbbtanulásra, a továbbképzı folytatására, az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Fıtárgy: Balett elıkészítı gimnasztika ( 1 2. elıképzı évfolyamon) Klasszikus balett (1 6. alapfokú évfolyamon és a továbbképzı évfolyamon) Kötelezı tantárgy: Balett elıkészítı gimnasztika (1 2. alapfokú évfolyamon) Balett elmélet (3 6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9 10. továbbképzı évfolyamon) Kötelezıen választható tantárgy az összevont osztályokban: Balett elmélet, Tánctörténet Kötelezıen választható tantárgy: Egy, a klasszikus balettıl eltérı táncnyelv az alábbiak közül Néptánc (3 6. alapfokú évfolyamon), vagy Történelmi társastánc (3 6. alapfokú évfolyamon), vagy Társastánc (7 8. továbbképzı évfolyamon), vagy Jazz technika (3 6. alapfokú évfolyamon), vagy Graham technika (7 8. továbbképzı évfolyamon)

35 Választható tantárgyak: Népi játék (1 2. elıképzı évfolyamon) Kreatív gyermektánc (1 2. elıképzı évfolyamon) Néptánc (3 6. alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (3 6. alapfok évfolyamain) Jazz technika (3 6. alapfokú évfolyamon) Társastánc (7 8. továbbképzı évfolyamon) Graham technika (7 8. továbbképzı évfolyamon Óraterv Évfolyamok Tantárgy Elıképzı Alapfok Továbbképzı Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összesen A fenti táblázat Összes óra rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak. A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam)

36 Az elsı számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti. A tanszakok kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy mővészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák idıtartama: 45 perc A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Mővészeti alapvizsga Klasszikus balett Balett elmélet Mővészeti záróvizsga Klasszikus balett Tánctörténet A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként illetve párban a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte.

37 Ha a tanuló már rendelkezik a táncmővészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett mővészeti záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor számára az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes mővészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A MŐVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait valamennyi vizsga tantárgy tekintetében az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Mővészeti alapvizsga Klasszikus balett Balett elmélet Mővészeti záróvizsga Klasszikus balett Tánctörténet A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

38 Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzıként illetve párban a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ha a tanuló már rendelkezik a táncmővészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett mővészeti záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor számára az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes mővészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. KÉPZİ ÉS IPARMŐVÉSZETI ÁG I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ KÉPZİ ÉS IPARMŐVÉSZETI OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú mővészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belsı látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belsı világának gazdagítása teszi lehetıvé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyőjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerő tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítására, a látás kimővelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bıvíti a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erıs érzelmi motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elısegíti a tanulók személyiségfejlıdését és biztosítja a tehetséggondozás lehetıségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklıdésére, a kézmőves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képzı és iparmővészeti, médiamővészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális mővészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott mővészeti ág mőfaji sajátosságait, a mővészi