A kerettantervek szerepe az erkölcstan tanításban

Átírás

1 A kerettantervek szerepe az erkölcstan tanításban Dr. Bodó Márton Tudományos munkatárs Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, január 15.

2 A tartalmi szabályozás új dokumentumai Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet évi CXC tv a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2

3 A tantervi szabályozás három szintű és kétpólusú Kormányrendelet május 16. NAT Miniszteri rendelet, kerettantervek december 21. KT KT Pedagógiai program/ helyi tanterv március 31. HT HT HT 3

4 A tartalmi szabályozás rendszere Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv 4

5 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek nevelési célok a Nemzeti alaptantervben KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás 5

6 Összesített óraterv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyolc évfolyamos gimnázium Tantárgyak 1-4. évfolyam hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelvek II. idegen nyelv 3** 3** 3** 3** Matematika Erkölcstan Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2* 2* Környezetismeret Természetismeret 2 2 Fizika ** Kémia ** Biológia egészségtan ** Földrajz ** * eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál ** eltérés a szakközépiskoláknál

7 Összesített óraterv Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyolc évfolyamos gimnázium Tantárgyak 1-4. évfolyam hat évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyam évfolyam Ének-zene ** 1** Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Dráma és tánc / Mozgóképkultúra és média 1** Vizuális kultúra ** 1** Művészetek ** 2** 2** Informatika ** Technika, életvitel és gyakorlat ** Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak (szki) Szabadon tervezhető órakeret * 3* ** 8** Rendelkezésre álló órakeret * eltérés a nyolc évfolyamos gimnáziumoknál ** eltérés a szakközépiskoláknál

8 A kerettantervek készítésének erőtere Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ellentétek kapcsolatok, együttműködés Oktatáspolitikai elvárások Szakmai szempontok Felhasználói igények 8

9 Oktatáspolitikai elvárások Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a fejlesztési területek nevelési célok érvényesítése; az iskolai szintű tantervi tervezés és tanulásszervezés korábbinál kötöttebb szabályozása; az egységesség és a differenciáltság biztosítása ( 10 %- os keret); a tartalmi egység biztosítása a helyi tantervírási feladatok részleges átvállalása révén; az ismeretek és a fejlesztési követelmények összehangolt és szakszerű beépítése/beépülése a helyi tantervekbe; 9

10 Szakmai szempontok Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tantervfejlesztési szakmai újdonságainak érvényesítése (pl. kompetencia-térkép, kulcsfogalmak rendszere); a nagyfokú tanulási-eredményességi különbségek, problémák kezelése; az új, interaktív módszertani kultúra és a korszerű tanulásszervezési elemek támogatása; a tantárgyközi kapcsolatok erősítése; a fejlesztés várt eredményeinek megfogalmazása. 10

11 Felhasználói (iskolai és társadalmi) igények Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az iskolák innovatív eredményeinek, helyi értékeinek, gyakorlatának megőrzése; a helyi tantervírói képességek, ismeretek figyelembe vétele; választási lehetőségek, variabilitási igény; széleskörű szakmai és társadalmi részvételi igény a fejlesztő munkába való bekapcsolódásra. ( Pl. MTA, civil szervezetek, neves személyiségek). 11

12 Kerettantervek készítése Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012 márciusától közel 180 szakember bevonásával a TÁMOP keretében (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása. Még kidolgozás alatt lévő területek: a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db két nyelven); a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei; civil kezdeményezésű kerettantervek 12

13 Civil kerettantervek Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kezdeményezés az OFI-n kívülről származik, az alkotó szerkesztői munka az OFI-n belül folyik, gazdája a minisztérium (OÁT) Ezek: Családi életre nevelés, Jelenismeret, Sakk, Sakk-logika, Készségfejlesztő sakk, Lovaskultúra, Bejárható Magyarország, Pénzügyi-gazdasági kultúra, Vállalkozzunk!, Munkapiac,Hon-és népismeret 13

14 A kerettantervi rendszer új elemei A Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; Az iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); Képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (Az ismeret vagy kompetencia vita meghaladása) Választási lehetőségek, pl. emelt szintű vagy más szempontú feldolgozási alternatívák felajánlása. 14

15 Erkölcstan vonatkozású kerettantervek I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam számára Erkölcstan 5-8. évfolyam életkori sajátosságoknak megfelelően 15

16 Erkölcstan vonatkozású kötelező tantárgyi kerettantervek I. Erkölcstan 1-8. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam számára Erkölcstan 5-8. évfolyam életkori sajátosságoknak megfelelően 16

17 Erkölcstan vonatkozású kötelező tantárgyi kerettantervek II. Etika évfolyamon A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. Alapvető etika, Egyén és közösség, Korunk kihívásai, 17

18 További erkölcstan témaköröket tartalmazó szabadon választható kerettantervek I I. Családi életre nevelés évfolyam Jelenismeret 7-8., évfolyam 1. A család mint a társadalom legalapvetőbb egysége és a család működése 2.Társas kapcsolatok kommunikáció konfliktuskezelés 3. Jellem és értékrend 4. Önismeret és érzelmi intelligencia 5. Nemiség férfi/női identitás szexualitás párkapcsolatok 6. Útelágazások, zsákutcák, útvesztők avagy Veszélyek és devianciák, döntéshelyzetek 7. Változások következményei és kezelésük 18

19 További erkölcstan témaköröket tartalmazó szabadon választható kerettantervek II. Jelenismeret 7-8., évfolyam A Jelenismeret óra a tapasztalati tanulás helye. Olyan tanulási helyzetet hoz létre, ami lehetővé teszi a tapasztalatok reflexív feldolgozását, hiszen akkor vesszük észre, milyen változás tenne jót az életünkben, ha az átélés reflexióval párosul. Önmagam Média Közösségeink Család Évfolyamon Párbeszéd-kultúra Magyarság és közélet 19

20 További erkölcstani kérdéseket kiemelten integráló kerettantervek - Magyar nyelv és irodalom görög mitológia, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem: a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése -Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az ókori Hellász:az ókori demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia alapelveivel. Magyarország között:átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az emberek befolyásolja. Hon-és népismeret: nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. - Mozgóképkultúra és médiaismeret:a média kifejezőeszközei :, az önálló és kritikus attitűd kialakítása - Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek évfolyam:Egyén és közösség:a hatékony társadalmi kommunikáció. Sztereotípia és előítélet. Konfliktus és konfliktuskezelés. 20

21 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület Kerettantervi is: pl. Szóbeli sablon szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek. 21

22 22

23 Szakközépiskolai kerettantervek A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok. Szakmai tárgyak: óra (informatikával) A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak. 23

24 Szakiskola és Nat A rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához áll rendelkezésre (közismeret) évfolyamon 36 héten heti 12 óra közismereti óra, vagy évfolyamok között átcsoportosítva: Módszertani támogatás minden tantárgyhoz és órához külön a tanároknak és diákoknak, A különböző tantárgyak egymásra épülő tematikával haladnak és dolgoznak. 1 év próba, amikor önkéntesen lehet bevezetni szeptembertől kötelező felmenő rendszerben 24

25 A szakiskola komplex közismereti tantervei 3 évfolyamra Magyar kommunikáció: Kommunikáció: Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, emberi testbeszéd, eltérő játszmák. Társadalom és állampolgári ismeret Az egyén szerepe a történelemben, a történelem kiemelkedő alakjai - Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók: Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek,viselkedésének mozgatórugóira. Osztályközösség-építés Az együttélés szabályai, Mit és miért tanultam az iskolában? Forrás: 25

26 Kötelező minimális óraszámok szakiskola Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Komplex műveltségterület 9. évf. 10. évf. 11. évf. Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés Összes közismereti

27 Az nagy szó, ha egy gyereket nevel valaki. A gyerek elkezdi figyelni azt a felnőttet, apróra szétszedni a jellemét, próbára tesz, mennyire lehet neki hinni, bízhatik-e benne, igaz ember-e vajon? S ha olyan, amilyennek remélte, egyszeriben úgy érzi, megtalált valakit, akit már régen keresett. (Szabó Magda) 27

28 Köszönöm a figyelmet! kerettanterv@ofi.hu 28