PEDAGÓGIA PROGRAM. Módosítva 2016-ban

Átírás

1 Besnyői Arany János Általános Iskola OM: Besnyő, Iskola köz 1. Tel: 06-25/ Honlap: besnyoiskola.ewk.hu PEDAGÓGIA PROGRAM Módosítva 2016-ban 1

2 Tartalom 2. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái a tanulók a szülők esetében A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az értékelés rendszere A továbbhaladás feltételei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, feladatok A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az intézmény helyi tanterve Az intézmény kerettantervének óraszámai - választott kerettanterv megnevezése Záradék Mellékletek

3 I. FEJEZET 1. Bevezetés A Pedagógiai program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a következők miatt vált szükségessé: Életbe lépett a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény Elfogadásra került a 2013/2014-es tanévtől az új Nemzeti Alaptanterv Az iskolának folyamatosan követnie kell a törvényi és társadalmi változásokat: Az oktatásközpontúság helyett a készségeket kell fejleszteni, a felesleges túlterhelést csökkenteni. Az érzelmi és közösségi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A társadalmi esélyegyenlőség növelése, a hátrányos helyzetű tanulók erőteljes segítése. A felnőtt életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése, az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása. Az iskolának el kell fogadnia, hogy ma egyértelmű elvárás az is, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki. Folyamatos önképzésre való igény Konstruktív életvezetésre való igény Tolerancia, együttműködési képesség Idegen nyelvi kommunikáció képessége Kezdeményező és vállalkozói képesség A Besnyői Arany János Általános Iskola értékes hagyományaira építve, a megújulás jegyében kíván a kor követelményeinek, kihívásainak megfelelni. 3

4 2. Az iskola nevelési programja 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; 4

5 a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez iskolánk segíti a világban való eligazodást az angol nyelv oktatásával az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai fejlődéssel; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk; 5

6 reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1. 6.) évfolyam: az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; az iskola adjon teret a gyermekjáték - és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; 6

7 mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; Célok a nevelés - oktatás fejlesztő szakaszára (7 8. évfolyam): folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; vegye figyelembe, hogy a éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; (DÖK) magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi - kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; 7

8 a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok a nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1 6. évfolyam) a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; 8

9 az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Feladatok a nevelés - oktatás fejlesztő szakaszára (7 8. évfolyam) fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét; tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat. 9

10 2.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1 8. évfolyam) fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; 10

11 fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: a. a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; b. a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; 11

12 2.1.6 Kompetencia alapú oktatásról Iskolánkban a 2009/2010-es tanévben kerül sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére 3-6. évfolyamon. A módszer bevezetése a 2008 decemberében beadott Kompetencia alapú oktatás bevezetése Besnyőn TÁMOP-3.1.4/08/2. pályázati dokumentáció alapján történik. A kompetencia alapú oktatás lényege: A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Pála Károly megfogalmazása szerint: tudatossá kell tenni a gyerekben azt, hogy ha tanulás során mit csinál, mi történik a tudatában, és hogyan lehet ezt befolyásolni. Nagyon jól lehet növelni a hatékonyságot, ha a gyerekben tudatosítjuk tanulási folyamatuk egyéni sajátosságait, és például felhívjuk a figyelmet arra, hogy amikor ő valamiben elakad, annak mi az oka, egyáltalán tudatosítjuk benne, hogy elakad valamiben. A legtöbb gyerek ott vész el, hogy fogalma sincs arról, hogy ő most elakadt, miközben az egész tömeg valahogy megy tovább, csak éppen ő rég nem tudja, miről van szó, mert az időhiány miatt nincs mód a tanulási nehézségek felszámolását segítő technikák és a megfelelő eszközök alkalmazására. A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is. Ezzel a képességgel képes lesz a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra Iskolánkban a következő kulcskompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe: 1. Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok teljes rendszerében. A fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége. (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). 12

13 A helyes nyelvhasználat, tevékenységek során, az oktatásban, munkában, családi életben és a szabadidős tevékenységben pl. köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, tájékoztatás, egyszerű metakommunikációs jelzések megértése, a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje a nyelvtudás foka, az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől, szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti megértés. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. 3. Matematikai logikai kommunikáció A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek használatát, fejben és írásban végzett műveleteit a mindennapi életben való alkalmazásukat. A hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken. Alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján. Matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén. Magasabb fejlettségi szinten a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára, használatára való képesség és készség. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretke és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, és irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő 13

14 megközelítése hozzájárul a motiváció, hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információ keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét is magába foglalja. 6. A hatékony önálló tanulás A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ezen kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi és szakmai életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, demokráciáról kialakult ismereteit, tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen. A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja 14

15 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi élet során abban, hogy megismerje a környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Képes legyen célok kitűzésére, tervek készítésére és ezek megvalósítására. Pozitívan viszonyuljon a változásokhoz, saját cselekedetei iránt felelősséget vállaljon. 9. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között, zene, tánc, irodalom, szobrászat, festészet, történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. Az iskola pedagógiai programja a Nemzeti Alaptantervében képviselt értékekre,valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák mindegyike magában hordozza a tanulni tudás képességét. A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során mely erősen épít a hozotttudásra, képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre - arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi érzelmi akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált 15

16 életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé, ezért az iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. Az alapelvek - célok - eszközök ismertetését az 1. számú melléklet tartalmazza. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk, melynek során legfőbb tennivalónk a tanulók személyiségének sokoldalú megismerése, fejlesztése, motiválása. Munkánkban az emberi kultúra általános alapértékei / igazság, jóság, becsület, / meghatározó jellegűek. Kiemelten képviselni kívánjuk a szabadság pedagógiáját, ami azt jelenti, hogy tisztelettel, szeretettel, megértéssel, segítő szándékkal közelítünk a gyermekek, a szülők és egymás felé. Fontosnak tartjuk a tolerancia kimunkálását, elfogadni egymás másságát, tisztelni valamennyi embert. A tradicionális értékek közül: a humánum pedagógiai érvényesítésére, a kulturált magatartás megvalósítására törekszünk. Nevelésünk célja, hogy a társadalom objektív szükségleteit, követelményeit közvetítsük a tanulóknak, velük elfogadtassuk ezeket, vagyis a társadalmi szükségleteket a személyiség szubjektív szükségleteivé alakítsuk át. Nevelőmunkánk akkor teljesedik ki, / éri el célját / ha 16

17 gyermekeink sikeres, kiegyensúlyozott emberként megállják helyüket a felnőtt társadalomban. Ezért kiemelt feladataink Személyiségfejlesztő munkánk annál sikeresebb, minél inkább egyénekre szabott. Meg kell ismernünk tanulóinkat. A gyermekismeret minden egyes tanulónk legfontosabb személyiségjegyeinek megismerését, főbb értékeinek és leginkább fejlesztendő tulajdonságainak kiemelését, a személyiség egészének rugalmas megítélését jelenti. Személyiség-fejlesztő munkánkat elsősorban a gyermek alapvető, domináns vonásaira kell alapoznunk, mert ezek alkotják a személyiség szerkezeti vázát. A formálandó, alakítandó személyiségjegyek a következők a. a gyermek képességei; b. érdeklődése; c. motivációs bázisa; d. érzelmei; e. akarati és jellemtulajdonságai; f. erkölcsisége; g. ízlése. Mindezek fejlesztésével formálható a személyiség egésze. Képességek: Értelmi, kommunikációs, tervezési, szabályozó, szociális, önfejlesztő képesség. Az értelmi képességek kiemelkedő fontosságúak. A gyermeket ösztönöznünk kell a figyelemre a pontos, fegyelmezett észlelés érdekében. A megfigyelő képesség fejlesztése során gondot kell fordítanunk a részek pontos megragadására, a részek közötti kapcsolatok felismerésére és az egésznek a felfogására. A gondolkodási képességek / pl.: lényegkiemelés, általánosítás, stb. / főleg problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók. A tanulók között itt tapasztalhatók a legnagyobb különbségek, ezért a differenciált bánásmód lehetőségeit feltétlenül ki kell használnunk. A kommunikációs illetve nyelvi képességek az egymás közötti érintkezés gyakorlásával fejleszthetők leginkább. 17

18 A cselekvés tervezésének képességeit szintén a tényleges tevékenységek formálják elsősorban. / előrelátás, az eredmények előrevetítésének képességei stb. / A szabályozó képességek a tevékenységek folyamatos elvégzését biztosítják. A szociális képességek az osztályközösségben alakulnak a legtermészetesebben. A spontán társas hatások, együttes élmények mellett nem hanyagolható el a tanító/tanár gyermek kapcsolatának szociális képességeket formáló hatása sem. Az önfejlesztés, önnevelés képessége hosszú fejlődés eredménye. Érdeklődés Az érdeklődés irányítása az iskoláskor kezdeti szakaszában viszonylag könnyű, mivel a gyermekek még erősen befolyásolhatók. / Későbbiek során kevésbé. / Az érdeklődés is a tényleges tevékenységekben, a dolgokkal való sokoldalú cselekvésben fejlődik. Motivációs bázis A környezeti hatások által fejlődik elsősorban. Érzelmek A gyermek értelmének fejlődését segítik az intellektuális érzelmek: pl. kíváncsiság, tudásvágy, felfedezés öröme stb. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy didaktikai metodikai eljárásaink a tanulók érzéseire is hassanak. / pl. sokat szemléltessünk /. Különösen gondot kell fordítanunk a minden gyermekre kiterjedő tanító/tanár diák kapcsolatra. Megfelelő érzelmi mintákat kell adnunk, gyakran ki kell fejeznünk a gyermek iránt érzett szeretetünket, megbecsülésünket, vagy közöljük nemtetszésünket dolgaikkal kapcsolatosan. A kötelességteljesítéssel kapcsolatos érzelmeket ösztönző eljárásokkal erősíthetjük. Pl. dicséret, jutalom stb. A pedagógusnak meg kell mutatnia, miként közeledjenek egymáshoz a tanulók, konfliktusok alkalmával hogyan viselkedjenek. A derűs, szeretetteljes légkör alapvető. A pedagógus ne akarja a tekintélyét állandó szigorral, a tanulók megfélemlítésével biztosítani. 18

19 Akarati és jellemtulajdonságok Az iskoláskor kezdeti szakaszában a gyermek önmagára vonatkozó jellemvonásai / pl. szerénység, igényesség stb. / igen kezdetlegesek. A felső tagozatos gyermek viszont kezdi reálisan látni önmagát különösen a közvélemény súlya alatt. Feladatunk az erkölcsi tudatosság fejlesztése, az erkölcsi normák, fogalmak tudatosítása. Erkölcs A kisiskoláskor végére illetve az általános iskola felső osztályaiban megy végbe a fejlődés az autonóm erkölcs irányába. Ez azt jelenti, hogy a gyermek bizonyos szabályokat elfogadott, sajátjának érez. A környezeti hatások között fontos szerepe van a kortárs csoport, ill. a szülők nevelők hatásának. A felnőtt embernek az erkölcsi fejlődés útján el kell jutnia arra a szintre, amikor ítéleteit, döntéseit elsősorban magasabb rendű értékek határozzák meg. A pedagógusnak ezt a célt kell látnia maga előtt, a gyermekek erkölcsi nevelése során. Ízlés Láttassuk meg közvetlen és tágabb környezetünkben a szépet, értékeset. Személyes példamutatással / pl. öltözködés/, a tantermek, folyosók dekorálásával fejlesszük tanulóink szépérzékét, ízlését! Személyiségfejlesztő tevékenységünk során a kezdeti lépésektől kezdve a megjelölt célt kell magunk előtt látni. A cél elérése érdekében látjuk el feladatainkat, melyek megoldása során meg kell választanunk azokat az eszközöket, eljárásokat, melyeket munkánkba beépítve alkalmazunk. Első lépés a tanulók legfontosabb személyiségjegyeink megismerése, a személyiség egészének rugalmas megítélése. Ez a folyamat akkor programszerű, ha megismerkedünk a gyermek közvetlen környezetével/családjával. Indokolt esetben tisztázzuk a személyiségfejlődés előzményeit (pl. születési ártalmak /körülmények). Egyéni beszélgetés során feltárjuk az egyén törekvéseit. Megismerjük a gyermek tanórán és iskolán kívüli helyzetekben tanúsított magatartását. A differenciált követelményrendszer az egyes gyermekek ismeretére és a tanulókkal szemben az állami dokumentumokban megfogalmazott általános, egységes követelményekre épül. Az elvégzendő feladatok számát, nehézségét, önállósági szintjét igyekszünk az 19

20 egyénekhez igazítani. A tanulók tevékenységeinek differenciált programja részben megegyezik a tantárgyi tevékenységek programjával, hiszen a személyiségformálás esélyei a gyermek legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódnak. A pedagógus gyermek viszony, ennek szabályozottsága a személyiségformáló munka, döntő jelentőségű tényezője. Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha szeretjük a gyermekeket, tiszteljük bármily tökéletlen személyiségüket. Tiszteletünket irántuk elsősorban erőfeszítéseket kívánó követelményeinkkel és következetességünkkel fejezzük ki. Szeretetünket pedig azzal, hogy minden gyermeket minden körülmények között emberszámba veszünk, és bízunk értékes emberré válásában. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A személyiségfejlesztés egy folyamat, ahol az egyes képzési szakaszokban az elvárások igazodnak az életkori sajátosságokhoz. Ezen célkitűzések kapcsán az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Ilyenek pl.: igazmondás, becsületesség, tisztesség, tiszteletadó magatartás, szerénység, a család szerepének fontossága. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, a megismerési vágy fejlesztése. 20

21 A tapasztalati, értelmező tanulás elsajátíttatása, szorgalom, kreativitás fejlesztése. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása - önzetlenség, tolerancia, szerénység, szolidaritás, példamutatás. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, vállalkozó szellem, elkötelezettség, öntevékenység kialakítása, véleménynyilvánítás, kritika helyes módja. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: Lakóhelyük és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 21

22 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi jelenségek, problémák iránti érdeklődés felkeltése. Az iskolai és helyi közéletben való részvétel iránti igény kialakítása. Európaiság, az Európai Unió jelentősége, kapcsolata hazánkkal. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók érdeklődési körének megfelelő szakmák megismerése, a pályaválasztás fontossága. Környezetvédelem - a jövőnk záloga. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A 22

23 tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. A serdülőkorral kapcsolatos testi és lelki problémák feltárása, megismerése, helyes kezelése. 10. Fenntarthatóság, környezettudatosság Feladat: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. 23

24 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk, szem előtt tartva az élethosszig való tanulásra való felkészítést b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell, hogy részesítsék az egyéni képességekhez igazodó 24

25 munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára, kooperatív tanulási módszerekre támaszkodnak. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül A közösség ismérvei: a közös cél, a közös hasznos munka, felelősség a megvalósításáért. Az ifjúság sokoldalú fejlesztése csak jól szervezett és fegyelmezett közösségben képzelhető el. A jól működő osztályközösségek még nem alkotnak feltétlenül egységes iskolaközösséget. Fontos feladat erősíteni az osztályok kapcsolatát egymással és az iskolaközösséggel. Ennek módjai: 1. Az osztályok közvetlen érintkezése a közös tevékenységek során: iskolai ünnepélyek, rendezvények, közös játék, sport, kirándulás, erdei iskola, iskolai szünetekben vagy hosszú hétvégeken szervezett táborok. 2. Tájékoztatás az iskolaközösség és az egyes osztályok életének legjelentősebb mozzanatairól: iskolagyűlések. Így a gyermekek hozzászoknak, hogy eredményeiket az egész iskola eredményeinek szemszögéből nézzék. 3. A felelősségérzet kialakítása az osztályért. 4. A Diákönkormányzat hatékony működése. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez pl. szakkörök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 25

26 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során - a Diákönkormányzattal összehangoltan - ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok évfolyamonként 1. osztály: A tevékenységi rendszer kibontakoztatása terén a mindennapi élet megszervezése, a felelősi hálózat építése. A közös munka önállóságának fejlesztése terén a felelősök önálló munkára nevelése. Az osztály szervezeti differenciálása, csoportok alakítása. 26

27 A közösségalakítás szubjektív feltételeinek kibontakoztatása, az érintkezés stílusának, hangnemének fejlesztése, a közösséghez tartozás élményeinek a biztosítása. 2. osztály: A közösségi perspektívák szerepének fokozása. A felelősi feladatok közvetlen ellenőrzés nélküli teljesítésének megvalósítása. Az összetartozás érzésének növelése. A pedagógus központi szerepének óvatos csökkentése. A fegyelem továbbfejlesztése a közösségei aktivitás fegyelmének irányában. A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. osztály: Lerakjuk az osztályközösség vezető szervének az alapjait. A legfontosabb teendők megtanítása: a feladatok lebontása, elosztása, ellenőrzése. Az összetartozás érzésének növelése. Az összetartozás megerősödő érzésére támaszkodva élményszerűvé tesszük a követelmények közösségi jellegét. A szolidaritás érzésének alakítása, erősítése. Az önellenőrzés kialakítása. 4. osztály: Az osztály tevékenységi rendszerét még több szállal beépítjük az iskola tevékenységi rendszerébe. Az aktívát az osztály vezetőerejévé fejlesztjük. Az összetartozás érzését az iskola vonatkozásában is erősítjük. Formáljuk az osztály sajátos arculatát a hagyományok megerősítése és tudatosítása útján. A közvéleményt a magatartás, jelentős szabályozójává fejlesztjük. Az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét az osztály vonatkozásában. A tevékenység aktív fegyelmének biztosítása során erősítjük a közösségi motívumok szerepét. A tanulás közösségformáló hatásának kibontakoztatása érdekében továbbfejlesztjük a közösségi formákat a tanórán és a tanítási órán kívül. Az önellenőrzés lehetőségeinek megismerése. 27

28 5. osztály: Legelső feladatunk a közösség beilleszkedése az új formák és követelmények keretei közé, az osztály beépítése a felső tagozatba. Együttműködő közösség kialakítása. A tevékenység önállóságának fokozása, a gyermekek ne csak a feladatok végrehajtását, hanem megszervezését is önállóan végezzék. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet, szeretet, őszinteség, segítőkészség. A közösség tevékenységének tervezése, szervezése /tanulás, sport, játék/. Az önellenőrzés formáinak bővítése. 6. osztály: Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása. A nemek különbözősége a közösségben, fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági szabályok. Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei: alkalmazkodás, lelkiismeretesség, az önzés és önzetlenség közötti különbség, a tulajdon tisztelete, az őszinteség. Tolerancia a másság iránt. Az önismeret fejlesztése: az én elhelyezése a közösségben. A tanulásban az év folyamán el kell érni, hogy az értékelés alapja a képességek szerinti tanulás legyen. Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása. 7. osztály: Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása, az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek további fejlesztése. A kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése: a viselkedés látható és láthatatlan jegyei. A nemek közötti udvariassági szabályok ismeretének továbbfejlesztése. 28