Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék A GATT-WTO szerepe a nemzetközi gazdaságban Különös tekintettel az Európai Unió Doha fordulóban betöltött szerepére Készítette: Gáll Tímea Nemzetközi gazdálkodási szak 3.évfolyam, nappali tagozat Konzulens: Dr. Kuttor Dániel Egyetemi adjunktus Világgazdaságtani Tanszék Miskolc 2010.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezet gondolatok 3 1. A világkereskedelem alakulása -Út a WTO felé Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény az Európai Unió státusza a GATT 1947-ben Az EU változó aspektusai A WTO 8 2. Az Európai Unió pozíciója a WTO-ban - a Doha forduló Az EU és a WTO összefüggései A Doha forduló Mezgazdaság Szolgáltatás Doha Mi várható? Összefoglaló értékelés 29 Irodalomjegyzék 31 2

3 Bevezet gondolatok A Doha-i Fordulónak bár igaz, hogy lesznek regionális és szektoriális vesztesei, de összességében véve valamennyi tagország nyertesen kerül ki a tárgyalásokból (David O Sallivan -2006) Kutatásom célja, hogy átfogó képet nyújtsak az Általános Vám-és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) világgazdaságban betöltött szerepérl. Nem kívánok általános, tankönyvszer információkat részletezni, csupán a szervezet rövid ismertetése céljából néhány bevezet alapismerettel szolgálok. A szervezet rendszerének, funkciójának, céljainak általános ismertetésén túl els sorban a WTO tárgyalásokon vitatott kereskedelmi kérdések tárgyára, világgazdasági hatására, fontosságára és a GATT-megállapodásban tetten érhet szabályozásrendszerre szeretnék dolgozatomban rávilágítani. Dolgozatom részeként ismertetném a miniszteri konferenciák f kérdésköreit (Kennedy Forduló, Tokió Forduló, Uruguay Forduló), a jelenlegi utolsó fordulót - Doha Forduló- kiemelve, az itt elfogadott Doha-Menetrendet, eredményeket. Sikerül-e lezárni a fordulót? Lesz-e folytatás? A Forduló újraindítása kétséges, milyen indokokat ismerünk, mi áll a háttérben? Az áttekintés kiváló alkalmat teremt a globális kereskedelmi folyamatok átgondolására. Hogyan érvényesül kereskedelmi rendszer alapelveinek elfogadottsága és alkalmazása a világkereskedelemben? Ezekre a kérdésekre igyekszem választ keresni és találni. Tanulmányomban a WTO és az EU kapcsolatának vizsgálatára kerítek sort. A Doha tárgyalások Európai Unió szempontjából lényeges problémáit igyekszem kiemelni, az esetleges megállapodás esetére a Közösség szempontjából pozitív illetve negatív hatásokat kívánom felvázolni. A forduló lezárása, a világkereskedelem liberalizációjának megvalósulása globális szinten pozitív eredményeket hozhat. Ennek ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a pozitívumok mellett lesznek, akik a kompromisszumok 3

4 elfogadása esetén veszteséggel számolhatnak. Kiderül, hogy az elrejelzések alapján az egyes tagállamok és országcsoportok milyen pozíciót tölthetnek majd be. A GATT- WTO normák státusza az Európai Unió jogrendszerében gyaníthatóan az egyik legvitatottabb kérdés. A WTO tagságból fakadó kötelezettségeket és szabályokat az Európai Unió és a WTO-tagság tükrében kívánom részletezni és a levonható következtetéseket, a közös kereskedelempolitika alakításában való szerepét kifejteni. A vázlatpontok bemutatása során a nemzetközi, az uniós és a globális viszonylatok elemzésére kerül sor. Összefoglaló értékelésemben arról szólnék, hogyan értékelhetk a globális külgazdasági folyamatok a GATT és WTO kontextusában. Milyen érdekeltsége van Magyarországnak, mint EU tagállamnak a világkereskedelmi liberalizációban, a dohai forduló lezárásában. 4

5 1. A világkereskedelem alakulása Út a WTO felé 1.1. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény az Európai Unió státusza a GATT 1947-ben Az 1947-ben 23 ország által Genfben aláírt Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény megkötésére a nemzetközi kereskedelem összehangolása céljából került sor. A piachoz és a nyersanyaghoz való szabad hozzáférést kívánták biztosítani, továbbá leépítették a vámkorlátozásokat. Az árfolyamokat rögzítették, mely a zavarmentes világkereskedelem megvalósulását segítette. 1 Napjainkban már több mint százötven ország részese az egyezménynek, köztük Magyarország is. A világkereskedelem mintegy 80%-át teszik ki ezen országok. A vámok csökkentését és a kereskedelempolitikai akadályok megszüntetését szerették volna elérni. Alapvet céljai a nemzetközi szabad kereskedelem elsegítése, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások folytatása, valamint a nemzetközi kereskedelmi viták rendezése. Az Európai Unió az utóbbi évtizedekben a GATT- WTO világgazdaságot alakító tárgyalásainak kapcsán gyakran kerül reflektorfénybe. A GATT létrejöttekor az EGK pozíciója még nem volt egyértelmen tisztázott. A Közösség nem volt formálisan részese a GATT egyezménynek. A gyakorlatban azonban az EGK-t hallgatólagosan de facto részes félként ismerték el, így kvázi szerzd félként a GATT szabályozás ugyan úgy kötelezte, mint a részes tagállamokat. A GATT tagállamok elfogadták, hogy a kizárólagos hatáskörbe tartozó kereskedelempolitikában az EGK képviselje a tagállamokat. 2 A WTO alapelvei közül számos olyan alapelvet találunk, amelyet az Európai Unió egyéb területeken is alkalmaz. Ezek az alapelvek a következk: 1 Haberman-Treiber-Veen, Globális játszmák, Eszmélet, évfolyam, 51.szám 2 Horváthy Balázs, A GATT-WTO-normák helye az uniós jogrendszerben, Állam és Jogtudomány, 2007.XLVIII. évfolyam oldal 5

6 a. legnagyobb kedvezmény elve: minden olyan elnyt, mentességet, kedvezményt meg kell adni az egyezményben részes országoknak, amit harmadik országnak megad az érintett b. viszonosság elve: minden ország igényt tarthat arra a kedvezményre a másiktól, amelyet adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben) c. nemzeti elbánás elve: az importtal szembeni eljárás nem lehet kedveztlenebb a hazai termékkel szembeninél d. nyilvánosság elve: kötelezettség a GATT/WTO tagállamok haladéktalan értesítésérl minden kereskedelempolitikai lépés esetén e. konzultáció elve: kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés eltt GATT fordulók Idpont Forduló Forduló tárgya Országok EU perspektíva 1947 Genf vámok csökkentése 23 kölcsönös vámcsökkentés 1949 Annecy vámok csökkentése 13 vámtarifa csökkentés 1951 Torquay vámok csökkentése 38 vámtarifa csökkentés 1956 Genf 2. vámok csökkentése 26 vámtarifa csökkentés Dillon vámok csökkentése 26 vámtarifa csökkentés, mezgazdasági liberalizáció Kennedy vámok, dömpingellenes 62 50%-os vámcsökkentés szabályozás Tokió vámok, nem vám jelleg korlátozások szabályozása, framework megállapodások Uruguay Forrás: WTO alapján saját szerkesztés vámok, nem vám jelleg korlátozások szabályozása, szolgáltatáskereskedelem (GATS), a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének kérdései (TRIMS,TRIPS) a WTO megszületése 102 mezgazdaság, kereskedelem liberalizációja, piac bvítés 123 exporttámogatás, mezgazdaság, dömpingellenes szabályozás 6

7 A GATT utolsó fordulóján sikeresen vizsgázott a nemzetközi kereskedelmet alakító szervezet. Röviden ismertetném a jelents eredményeket, a fbb tárgyalási pontokat, hiszen ezen a fordulón alakították ki a jelenlegi világkereskedelmi helyzetet meghatározó kereteket. Az Uruguayi forduló kulcskérdése az agrártermékek világkereskedelmének globális szabályozása volt. A forduló legfontosabb célja a világ agrárkereskedelmének liberalizálása, az agrárprotekcionizmus és az agrártermelési versenyt torzító tényezk csökkentése. A kitzött célok megvalósítását az alábbi eszközökkel szándékoztak elérni: bels agrártámogatások csökkentése: 1995-tl 6 év alatt 20%-kal akarták csökkenteni a fejlett és 13,3%-kal a fejld országok agrártámogatásainak szintjét (kivéve amit a költségvetés fedez) a közvetlen exportszubvenciókra fordított összegeket 6 év alatt 36%-kal kell csökkenteni, 21%-kal az exportszubvencióban részesített termékek volumenét. A GATT által megengedettek a green boxba (zöld dobozba) sorolt exporttámogatási módozatok (oktatás, kutatás, fejlesztés, a szaktanácsadás támogatása; a növényvédelmi és az állat-egészségügyi szolgáltatás; marketing, a promóciós tevékenység, a vidékfejlesztés stb.) mivel ezek nem torzítják a nemzetközi kereskedelmet és a versenyt. 3 a nem vám jelleg piaci intézkedések felszámolása: a nem vám jelleg intézkedéseket vámokká kell alakítani és a piacra jutás érdekében a vámokat összességében 6év alatt 36%-kal kell csökkenteni A fenti intézkedések azon jelents agrártermel és exportáló országoknak kedveztek, akik viszonylag alacsony exporttámogatással tudták termékeiket a világpiacon értékesíteni, pl. USA, Magyarország. Akik pedig a legtöbb agrártámogatást nyújtották, azok ellenezték az exportliberalizációt, pl. Japán, Eu. 4 Az uruguayi fordulót a WTO sikerrel zárta. A GATT szervezeti struktúráját sikerült megújítani és a kor követelményeihez igazítani. A GATT helyébe de jure nemzetközi szervezetként a 3 Szabó Jen, A zöld doboz nagymesterei, Marketing és Management, 2000/6. szám, oldal 4 Nemzetközi szabályozás, 1992/2. Cégvezetés, VII: évfolyam, 2.szám 7

8 WTO lépett. Mindez kedvez kilátásokkal kecsegetett, újabb átfogó kereskedelmi tárgyalássorozatot helyezett kilátásba Az EU változó aspektusai A WTO A GATT utódintézményeként január 1-jén jött létre a Világkereskedelmi Szervezet. A WTO megalapítását követen a Közösség pozíciója is rendezdött. A Közösség eredeti alapító tagjai között szerepelt az EU. 5 A WTO az egyik legfontosabb nemzetközi szervezetté vált, mely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozik. 6 A nemzetközi kereskedelem alapját alkotó szabályrendszert azon multilaterális kereskedelmi egyezmények alkotják, melyeket a WTO keretében alkottak. A WTO Egyezmény tartalmazza a különböz árukereskedelemmel kapcsolatos megállapodásokat, a szolgáltatáskereskedelmi megállapodást, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól kialakított egyetértést, a kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmust. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak a kereskedelem egészére ki kell terjedni, vámunió kialakítása esetén a kereskedelmi korlátozások szintje nem lehet magasabb vagy korlátozóbb, mint a vámunió eltt volt. A szabadkereskedelmi övezet valamint a vámunió fokozatos kialakítására a multilaterális szabályok biztosítanak lehetséget. A kereskedelmi akadályok leépítéséhez valamennyi tagország együttmködésére szükség van, ehhez a megfelel menetrendet el kell készíteni legfeljebb tíz éves átmeneti idszakra. A GATT körtárgyalások eredményeként a klasszikus kereskedelmi korlátozó eszközök szintje világmértékben csökken tendenciát mutat. 7 A szervezetnek jelenleg 2010-ben 153 tagja van és 29 ország csatlakozása van folyamatban pl. Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán, Belorusszia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Macedónia, Szerbia 8 Oroszország már több, mint 17 éve folytat csatlakozási tárgyalásokat a világkereskedelem 92 százalékát lefed 5 Horváthy, 2007/b. 6 ( ) 7 ( ) 8 ( ) 8

9 szervezettel. A legfrissebb adatok szerint decemberben folytatódik a csatlakozási tárgyalás a WTO-val. Magyarország számára kedvez lenne Oroszország csatlakozása, ugyanis a csatlakozással az orosz importvámok átlagosan 14 százalékkal csökkennek és a belépéssel 8 százalékos mérsékldés várható. A csatlakozás idpontja nagy valószínséggel 2011-re tehet. A Világbank vezet közgazdásza, Zeljko Bogetic úgy nyilatkozott, hogy a vámok mérsékldésénél jóval kedvezbb hatása lesz, ha Oroszország kénytelen lesz betartani a WTO tagállamaira vonatkozó szabályokat. Nem alkalmazhat többé olyan eszközöket, mint az állami szubvenciókkal való gazdaságösztönzés és a hazai gyártmányú termékek kedvezményes adóztatása. Az Egyesült Államok a maga részérl már nem lát nyitott kérdéseket az orosz csatlakozással kapcsolatban, és kész segíteni a többi tagállam és Oroszország közötti vitákban. Az Európai Unió is csupán néhány piacra jutással kapcsolatos kérdést vél szükségesnek tisztázni. 9 A WTO jelenlegi tagországai Forrás: WTO ( ) 10 ( ) 9

10 A WTO alapvet feladatai A nemzetközi gazdasági folyamatok szempontjából jelents szerepe van a globális gazdaságpolitikát formáló más nemzetközi intézményekkel való együttmködésnek, mint pl. a Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel, multilaterális kereskedelmi tárgyalások lefolytatásának, a kereskedelmi viták tárgyalások során való rendezésének, továbbá felügyeli a tagországok nemzeti kereskedelempolitikáját, emellett segíti a kevésbé fejlett országok világgazdasági integrálódását. A tagországok képviselibl álló Miniszteri Konferencia látja el a WTO funkcióit és döntéseket is hoz ezzel kapcsolatban évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésérl 10

11 2. Az Európai Unió pozíciója a WTO-ban - a Doha forduló 2.1. Az EU és a WTO összefüggései Az Európai unió küls kapcsolatrendszerét vizsgálva kijelenthetjük, hogy az egyik legfontosabb kérdéskör az EU és a WTO kapcsolatrendszerének, összefüggéseinek meghatározása. Gyakorlati szempontból vizsgálva elmondhatjuk, hogy a világ kereskedelmének legjelentsebb része bonyolódik az EU tagállamai és az immár 153 tagot számláló WTO szerzd felei között. Az EGK megalakulását követen azonnal kérdésessé vált, hogyan történhet multilaterális szinten a közösségi érdekérvényesítés. Az EGK kizárólagos hatáskörébe tartozó közös kereskedelempolitikához tartozó nemzetközi szerzdések a Közösséget kötelezték, azonban az EGK nem volt formálisan részese a GATT-egyezménynek. 12 A WTO alapításával lényeges változás következett be, ugyanis túllépett a nemzetközi árukereskedelem szabályozásán, így szükség volt a tagállamok részvételére is. A probléma a WTO bvülésével egyre jelentsebbé vált. Az Európai Unió tárgyalási javaslatában a támogatások és a protekcionizmus további csökkentését és a nem kereskedelmi jelleg kérdéseket hangsúlyozta. Álláspontja szerint a fejld országokkal szemben, további fejldésük céljából fönn kell tartani az eddig alkalmazott pozitív diszkriminációt. Az EU a fejld országoknak nyújtott kedvezmények eredményeként a mezgazdasági termékexportjának legnagyobb felvevpiacát adja. Vámmentességet ígér a legkevésbé fejlett országokból érkez szinte összes termékre. A fejlett és a leggazdagabb fejld országoknak javasolja, hogy k is adjanak kedvezményeket ezeknek az országcsoportoknak. Az EU fontosnak tartotta a reformfolyamat folytatását, valamint azt hogy minden WTO tagállam részesüljön a kereskedelem liberalizációjából származó elnyökbl. Különös figyelmet kell szentelni a kialakult egyenltlenségek és egyensúlytalanságok megszüntetésére. Az Uruguay-ban megkezdett reformfolyamat célja, hogy a kereskedelmi egyensúlyt megteremtse a piacra jutás, az exportverseny, a belföldi 12 Horváthy Balázs, Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet kapcsolatának alapkérdései, Állam- és Jogtudomány, XLVII. évf. 2006, 577.old. 11

12 támogatások és a nem kereskedelmi jelleg célok között. Az EU prioritása, hogy a piacra jutás bvítésével párhuzamosan tisztességes versenyt kell biztosítani és a hagyományos eljáráshoz, földrajzi területhez kötd termékek hírnevét meg kell rizni, az esetleges visszaéléseket szankcionálni. Garanciát kell biztosítani a földrajzi származási hely feltüntetésének, megjelölésének jogának és a címkézés szabályozásával kell biztosítani a fogyasztóvédelmet és a tisztességes versenyt. Az EU emlékeztet arra is, hogy a reformfolyamat alapvet célkitzései között szerepel az életszínvonal emelése és a kereskedelem további liberalizációja, úgy, hogy a fejld és a legkevésbé fejlett országokban is igyekeznek maximálisan elérni a liberalizációt. Cél, hogy a piacra jutás kiterjesztésébl az összes WTO tagállamnak elnye származzon, az EU-nak különösen fontos cél ez, aki a világ egyik legnagyobb exportre. Forrás: Forrás: WTO-Népszabadság-grafika

13 A külkereskedelmi termékforgalom euróban, országcsoportok szerint (2006-) Forrás: KSH Az exportversenyben is biztosítani kell az egyenl esélyeket, mivel a jelenlegi szabályozás csupán az exporttámogatásokkal foglalkozik. Az EU kész tovább csökkenteni az exportszubvenciókat, amennyiben a WTO szabályozás keretében az exporttámogatás minden formáját egyformán ítélik meg. 14 Az EU álláspontjától eltéren az USA azt kívánja elérni, hogy a tárgyalások minél elbb véget érjenek azért, hogy a megállapodásokat alkalmazni lehessen, azonban a megállapodásokat azokon a területeken szeretné elérni, ahol a liberalizáció számára kedvez következményekkel jár. Ilyen megfontolásból igyekeznek a mezgazdasági támogatások, szolgáltatás kereskedelem, piacra jutás és a munkavállalás területén elremozdítani a tárgyalásokat és minél elbb megállapodásra jutni. Az agrárexportröket tömörít Cairns-i csoport átfogó, gyors, kompromisszumok nélküli megállapodásra törekszik. A fejld országok, akik azonban a WTO 80 százalékát teszik ki eltér, speciális érdekeket képviselnek Szabó-Kósa, Az EU részletes és átfogó javaslatrendszere a GATT porondon, Gazdálkodás, 2001, XLV. Évfolyam 2.szám oldal 15 Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO- tárgyalások, Európa 2002, II. évfolyam 1.szám 30.oldal 13

14 2.2. A Doha-forduló A WTO Doha fordulója a legaktuálisabb kérdéseket veti föl a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatban. A tárgyalások meglehetsen lassan haladnak. Az itt elfogadott szabályok, elméleti és gyakorlati következtetések alapveten meghatározzák a nemzetközi kereskedelem jövjét. A forduló ismertetése során áttekinthetjük az eddigi eredményeket, a legfontosabb kérdéseket, változásokat. Eddig három miniszteri konferenciát tartottak: Doha 2001 forduló indítása Cancun 2003 félid áttekintése Hong-Kong 2005 tárgyalás felfüggesztése + (Davosi Világgazdasági Fórum 2007 tárgyalások újrakezdése) A Doha fejlesztési napirend tárgyalásain a nagyobb fejld országok, különösen Brazília, Kína és India egyre nagyobb súlyú tárgyalási szereplkké váltak. A forduló eddigi eredményei illetve eredménytelenségei alapján elmondható, hogy ma már nem az a helyzet, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok határozzák meg a kereskedelmi tárgyalások kimenetelét és a többi tagállam elfogadja azt. A G20-ak csoportja is azért jött létre, hogy a fejld országok tárgyalási pozícióit ersítse. Brazília például nagyobb piacra jutást kíván, mivel versenyképes mezgazdasági importtal rendelkezik. India attól tart, hogy a mezgazdasági liberalizáció blokkolná a nemzeti agrárgazdaságot. Kína 2001-es csatlakozásával jelents eredményeket ért el, s a további liberalizációtól is hasonló eredményeket várnak. Jelenleg azon fáradoznak, hogy az eddigi követelményeknek eleget tegyenek, ezért nem kívánnak további tárgyalásokat folytatni. Az Európai Unió arra számított, hogy vezet szerephez jut majd a tárgyalások során, azonban a fejld országok ersöd tárgyalási pozíciója arra késztette, hogy vegyen vissza ezen törekvéseibl. A nemzetközi kereskedelem ugyan a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, azonban a tagállamok közötti ellentétek gátolják a vezet szerephez jutást. Franciaország vétót alkalmazna, ha a közös 14

15 mezgazdasági politika (KAP) reformját további kötelezettségekkel terhelnék, az Egyesült Királyság viszont a reform megvalósulását szeretné elérni. 16 A GATT/WTO tárgyalásokkal elérni kívánt kereskedelmi liberalizáció hagyományos jellemzi a következk: több területre kiterjed, átfogó megállapodások fokozatosság védintézkedések bevezetése novemberében megkezddött a legújabb, átfogó világkereskedelmi tárgyalási forduló. A forduló napirendjén szerepelt az agrár világkereskedelem alakulását ma meghatározó megállapodások felülvizsgálata, a nemzetközi kereskedelem további liberalizálása, az átláthatóság javítása. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, kimenetelük bizonytalan. A tárgyalások egyik speciális, legfontosabb és legkritikusabb témája a mezgazdaság. A tárgyalások napirendjét és keretét az Uruguayi fordulón elfogadott témák határozzák meg. Napirendre került a vámtarifák további csökkentése, a paci lehetségek bvítése, a minimális piaci hozzáférés lehetségének a bels piac 5 százalékáról 10 százalékra való bvítése. Az exporttámogatások csökkentése továbbra is az egyik legvitatottabb téma. Bizonyos szélsségek szerint teljesen meg kellene szüntetni, azonban egy 30-40%-os további csökkentés tnik reálisabbnak. A támogatások újragondolása szintén napirendi pont, ezzel kapcsolatban a legfontosabb az Európai Unió szempontjából, hogy összhangba hozza a zöld doboz tartalmát a multifunkcionális mezgazdaság európai koncepciójával. Ez a forduló az els, ahol középpontba került a fejld országok fejldése. A liberalizált világkereskedelem érdekében a fejld országokat is be kívánták vonni. Mivel az exporttámogatás problémája a magyar agrárpolitika szempontjából sem semleges és az Európai Unió is érintett a kérdésben, érdemes áttekinteni az exporttámogatás fogalomkörét. 16 Miklósdi György, Változó erviszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finaszírozás, 2007/3.szám o 15

16 Forrás: Forrás: WTO 17 A GATT mezgazdasági megállapodása három f terület szabályozására épül: piacokhoz való hozzáférés esélyének javítása kereskedelmet torzító bels támogatás fokozatos leépítése mezgazdasági termékek piacra jutását segít exporttámogatás redukciója, 6 év alatt 36 százalékos csökkentés megvalósítása Az exporttámogatással kapcsolatos csökkentési kötelezettség körébe azok a támogatások tartoznak, melyeket a kormányok vagy azok szervezetei exportteljesítménytl függen nyújtanak. Exportteljesítménynek minsül továbbá számos egyéb állami intézkedés, kifizetés. A GATT szabályozás nem tiltotta ezeket a piacszabályozó intézkedéseket, csupán a mennyiségüket és értéküket kívánta fokozatosan lecsökkenteni. A fejlett országoknak a bázis idszakhoz képest 6 év alatt az exporttámogatással exportálható termékek mennyiségét 20 százalékra, az exporttámogatásra fordítható költségeket 36 százalékra kellett csökkenteniük ( ) 16

17 A fejld országoknak a bázis idszakhoz képest 10 év alatt az exporttámogatással exportálható termékek mennyiségét 14 százalékra, az exporttámogatásra fordítható költségeket 24 százalékra kellett csökkenteniük. A legkevésbé fejlett országoknak a megállapodás nem ír el exporttámogatás csökkentési kötelezettséget. A mezgazdasági termékek exportjának támogatása tehát engedélyezett volt a GATT megállapodás alapján, azonban szigorú szabályozás vonatkozott rá. Gyakran fölmerül probléma volt, hogy a WTO tagállamai közül az EU alkalmazza a legtöbb exportszubvenciót. A fenti összefüggések alapján ez nem is vitatható, azonban mindez nem sérti a GATT megállapodást. A WTO rendelkezései hatására az EU jelentsen csökkentette exporttámogatásaira fordított kiadásait. Az EU úgy gondolja, hogy a kereskedelem torzító hatás mértéke fként az intézkedés alkalmazásának módjától, körülményétl és jellegétl függ. Az EU érdekelt abban, hogy a támogatott exporthitelekkel kapcsolatos megállapodást minél elbb kedvez módon lezárják. A f cél, hogy a jövben minden export versenyeszköz egyforma megítélés alá essen. 18 A seattle-i konferencián is megállapításra került, hogy a fejld országok nem részesedtek az agrár-világkereskedelem elnyeibl. 19 A tárgyalások hátterében meghúzódó célkitzések köre kiszélesedett, társadalmi, gazdasági érdekeket is figyelembe véve. Az EU beleegyezett, hogy két vitatott téma (a kereskedelem és beruházás valamint a kereskedelem és versenypolitika) ne kerüljön napirendre, az Afrikai unió egyáltalán nem akart ezekrl tárgyalni, míg Japán és Dél-Korea mindkettrl tárgyalni kívánt. Az USA egyre inkább elhatárolódott a multilaterális tárgyalásoktól. A folyamatot leginkább az lassítja, hogy ahhoz, hogy egy területen végs megállapodás szülessen, azt valamennyi tagállamnak el kell fogadnia és emellett több területet átfogó egyeztetést folytatnak. 20 Nehezíti a megállapodást a fejld országok különböz érdekei, nem könny olyan megoldást találni, ami általában segíti a fejld országokat. Mindezeken túl újabb nemzetközi szabályozásra szoruló problémákat is fölvetettek. Bár Seattle-ben kudarcot vallott a WTO soron következ tárgyalásainak beindítása, valamennyi ország érdeke a forduló folytatása. Egy Szabó Jen, Exporttámogatás a célkeresztben, Bankszemle, XLV. Évfolyam, 1-2. szám, 1-9. oldal 19 Csáki Csaba, A nemzetközi agrárkereskedelem és a WTO tárgyalások, Közgazdasági szemle, 2007/ old. 20 Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, szeptember-október 35.old. 17

18 ben készült OECD tanulmány szerint a világgazdaság 2010-re 1212 milliárd dollárral lenne gazdagabb, mintha megmaradnának a korlátozások. Az EU nyeresége 20 százalékos vámcsökkentés esetén 50 milliárd dollár lenne, 50 százalékos csökkentés esetén 100 milliárd dollár végén a Cancuni tárgyaláson sem született konkrét megállapodás, a különböz országcsoportok különböz érdekei miatt a tárgyalás felfüggesztésére került sor. Hosszú ideig nem került sor újabb tárgyalásra, az elkészületi és háttér munkálatok azonban továbbra is folytak a háttérben. A következ tárgyalás a 2005-ös Hong-Kongi értekezlet, ahol elfogadásra jutott az úgynevezett framework paper. Ez a dokumentum összefoglalja a lehetséges megállapodások kereteit, azonban konkrét rendelkezéseket nem tartalmaz. 22 A fbb tárgyalási területek vezeti igyekeznek közelíteni az egyes javaslatokat és a legfrissebb tervezeteket évente nyilvánosságra hozzák. A 2005-ös hong-kongi csúcson megállapodtak a svájci formula szerinti vámcsökkentésben, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb mérték vámokat csökkentik leginkább. A nem vám jelleg korlátozások alkalmazása is gyakori, ezért ezekre is kitértek a dohai értekezleteken. A nem vám jelleg korlátozások azonosítása, vizsgálata és kategorizálása terén sikerült elre lépni. 23 A hong-kongi értekezlet 2006 végére elirányozta a Doha forduló lezárását ban az EU Külkereskedelmi Bizottságának igazgatója, David O Sallivan úgy nyilatkozott, hogy a WTO intézménye kiemelked jelentség mind gazdasági, mind politikai tekintetben. Jogszabályi keretek között kitnen mköd intézményrl van szó. Az EU-nak az az érdeke, hogy a Doha forduló sikerrel záruljon, lehetleg még a 2006-os évben. Amennyiben a tárgyalások elhúzódnak, a forduló akár évekig sem zárul le, ez azonban a WTO hitelességét is megkérdjelezheti. 24 A tárgyalások a különböz országcsoportok különböz érdekei miatt valóban nem zárultak sikerrel. A tárgyalásokat 2006 júliusában felfüggesztették. 21 Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO tárgyalások, Európa 2002, II. évfolyam 1. szám 22 Csáki, u.o. 23 Elekes, Halmai, u.o ( ) 18

19 2008 júliusában szintén eladták a tárgyalások vezeti a tagállamok tárgyalási pozícióit, továbbá a legfontosabb érdekcsoportokkal folytatott konzultációk alapján javasolták a lehetséges kompromisszumot, mely alapján a végs megoldás körvonalazódhat. A tárgyalások célja a vámok általános csökkentése, a vámcsúcsok és a vámeszkaláció kérdésének kezelése, továbbá a szerzdéses vámtételek arányos növelése. A vámcsökkentés a fejld országok kormányzatainak jelent kiesést, ám igyekeznek kompenzációs tényezkkel ellensúlyozni a jövedelem kiesést. A tárgyalások azonban július végén ismét elakadtak. Az Európai Parlament állásfoglalásában kikötötte, hogy továbbra is a fejld országok érdekeit kell a tárgyalások középpontjába helyezni és az összes WTO tagállamnak törekednie kell a Dohai tárgyalások sikerére. A forduló lezáratlansága tovább súlyosbíthatja a globális gazdasági bizonytalanságot és kockáztatja a többoldalú kereskedelmi rendszer hitelét, ami bilaterális és regionális kereskedelmi megállapodások megkötéséhez vezethet. Az EP meggyzdése szerint a gazdasági válság utáni stabilizációt is elsegítené a megegyezés. Felhívja jelents gazdasági szereplket, az EU-t, az USA-t és a G20-akat, hogy tegyenek meg mindent a forduló lehet leggyorsabb lezárása érdekében valamint ismételten hangsúlyozza a fejld és feltörekv országok közötti különbségtétel fontosságát. Felszólítja Indiát és az USA-t, hogy találjanak politikai megoldást a különleges védintézkedési mechanizmus alkalmazásának feltételeire és a kereskedelmi és élelmiszerbiztonsági kérdések közötti igazságos egyensúly biztosítása érdekében azért, hogy folytatódhassanak az egyéb kérdéseinek rendezésére irányuló tárgyalások. 25 Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak meg kell gyzniük Brazíliát, Kínát és Indiát, hogy nyissák meg piacaikat különösen a legkevésbé fejlett országok javára. A tárgyalásoknak minden területen és ugyanabban az idben kell haladniuk. A WTO exportstatisztikája szerint a fbb résztvevk exportja évente átlagosan körülbelül 10 százalékkal n. Ez a tény csökkentheti a kereskedelem liberalizációjának igényét. 26 A globalizáció a világgazdaságban azonban nem csak elnyökkel járhat, az esetleges elnytelen következmények világgazdasági hatása is ugyan úgy jelentkezik. 25 Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 9 E/ október

20 A nemzetközi kereskedelem egymáshoz hasonlító országok között ugyanazon iparág termékeinek cseréjében valósul meg, ez az úgynevezett ágazaton belüli kereskedelem. A nemzetközi kereskedelmi folyamatok szempontjából a legfontosabb a finanszírozás biztonsága. A 2008-as évben bekövetkez pénzügyi válság a finanszírozásnak ezt a biztonságát ásta alá, továbbá a kereslet hiánya és az árak jelents romlása globális szinten jelentkezett. A külkereskedelmi árat az árfolyam befolyásolja. A devizában történt megrendelések esetén, ha a devizaárfolyamok ingadoznak, kénytelenek megvárni az árfolyamok stabilizálódását. Másik fontos tényez az eladási árak csökkentésére irányuló rendkívül nagy nyomás. Az árakat azért kell csökkenteni, mert a termékek végs fogyasztóinál a pénzügyi válság következtében romlik az országok vásárlóereje. A végs fogyasztók úgy csökkentik költségeiket, hogy mérséklik vársárlásaikat, a kereskedk pedig a vásárlókat az ár mérséklésével igyekszenek megtartani. A korábbi válságok során az országok kereskedelmi akadályokat állítottak fel, azért, hogy megvédjék hazai termékeiket és elkerüljék a válság nagyobb mérték begyrzését. Az alábbi diagramm párhuzamot von az 1929-es és a 2008-as gazdasági válság között. Forrás: ( ) 20

21 Jelenleg a nemzetközi kereskedelemnek egyszerre adott az esély és a kockázat is. Egyrészt a világ fogyasztóinak egyszerre több olcsó árura van szükségük, másrészt a csd veszélye fenyeget kockázatot jelent. A WTO elre jelezte a pénzügyi rendszer romlását. A WTO elsdleges feladatának tekinti a kockázat csillapítását és igyekeznek a piac likviditásának finanszírozását javítani. Mindehhez nincs szükség új eszközökre, csupán a meglévket kellene megersíteni, ehhez azonban szükségeltetik az országok közötti együttmködés. A válság komoly következményei miatt ismételten fölmerült a kérdés, hogy szükség van-e a pénzügyi, kereskedelmi rendszer globális szabályozására. A világ országai úgy tnik elhatározták, hogy elkezdik érdekeiket összehangolni a globális szabályozás érdekében. Ez azonban nem mehet egyik napról a másikra, elször a tárgyalások napirendjét, kereteit, szükséges eszközöket kell megvitatni Mezgazdaság A mezgazdaság, bár világgazdasági szerepe alul marad a szolgáltatások és az ipari termékekhez képest nagy jelentsséggel bír a tárgyalások során. A tárgyalásokat az uruguayi forduló során kialakított három pillérre építik ezek: - a piacra jutás - bels támogatás és - az exporttámogatás. A megállapodás azért nem jött létre, mert az USA és a fejld országok azt szeretnék elérni, hogy az EU nagyobb mértékben csökkentse mezgazdasági vámjait, ugyanakkor az EU és egyes fejld országok a bels támogatások nagyobb mérték csökkentését kérik az USA-tól. A 2004-es tervezet szerint a piacra jutási feltételek javítására szeretnék sarkallni valamennyi tagállamot, figyelembe véve az egyes országok különböz vámtarifa-szerkezetét lépcss formulával igyekeznek elérni mindezt. A vámcsökkentést 5év alatt kell elvégezni a fejlett országokban 5 azonos lépésben. A vámcsökkentés mértéke ezekben az országokban átlagosan minimálisan 28 Miklósdi György, A pénzügyi válság és a nemzetközi kereskedelem, Fejlesztés és finanszírozás 2009/2. szám oldal 21

22 54%. A maximális vám mértékét (vámplafont) 100%-ban határozták meg. A fejld országok is ezt a 4 sávos rendszert használják, esetükben azonban a teljesítési id 8év és az átlagos vámcsökkentés mértéke 36%. Lépcss vámcsökkentés Küszöbértékek Vámcsökkentés mértéke(%) Küszöbértékek Vámcsökkentés mértéke(%) Fejld Fejlett (fejlett) 1.sáv 0%-20% % 50 2.sáv 20/30%-40-60% % 57 3.sáv 40/60%-60%-90% % 64 4.sáv > 60/90% > 130% 70 Forrás: 5.táblázat 29 A 2008-as tárgyalások a különleges mezgazdasági védvámok tekintetében folynak. Foglalkoznak a fejld országok speciális igényeivel, vámtarifák egyszersítésével. A tagállamok egyetértenek az exporttámogatás szabályozásában, az egyéb exportintézkedések megszüntetésében ig meg kell szüntetniük az exporttámogatást. A fejlett országok költségvetési kiadásait 2010-ig 50%-kal kell csökkenteni. A fejld országoknak 2016-ig kell mindezt elérniük. A bels támogatásokkal kapcsolatban a tagállamoktól jelents mérték csökkentést vártak. Alapelvi szinten megfogalmazódott, hogy a magasabb szint kereskedelemtorzító támogatásokat nagyobb mértékben kell csökkenteni. Az Európai Unió szempontjából rendkívüli jelentség ez a szabályozás, ugyanis az EU a legnagyobb bels támogatási értékkel rendelkez WTO tagállam, így neki kell a legnagyobb mérték csökkentéseket végrehajtani. A fejld országok tekintetében csekélyebb mérték a csökkentési kötelezettség és a végrehajtás idszaka is hosszabbra nyúlik. 29 Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, szeptember-október 53. old. 22

23 Forrás: Szolgáltatás A fejlett és fejld országok gazdaságának legdinamikusabb elemévé vált a szolgáltatáskereskedelem, melynek szabályozása céljából jött létre az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (GATS). 31 Egyes adatok szerint a szolgáltatásból származik a világon a megtermelt hozzáadott érték 70 százaléka és a foglalkoztatás 40 százalékát teszi ki ez a szektor. 32 A szolgáltatás egyes országokban az exportnövekedés f mozgatórugója, fontosabb tény azonban hogy egyben a vállalatok versenyképességét leginkább befolyásoló tényez. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan bvül a szolgáltatások tartalma (K+F, marketing, pénzügyek stb). A szolgáltatás tehát exportálható, nem csak közvetlenül, hanem közvetett módon is, termékekhez kapcsolva. A szolgáltatások fejldése tehát 30 ( ) 31 ( ) 32 Bensidoun-Ünal-Kesenci,

24 alapveten hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Nem meglep tehát, hogy a szolgáltatási szektor az elmúlt évtizedekben középpontba került. A GATS egyezmény a szolgáltatáskereskedelem négy formáját különbözeti meg: Határon átnyúló szolgáltatás: hagyományos értelemben vett export, a szolgáltatás átlépi a határt Külföldi fogyasztás: a fogyasztó lépi át a határt Kereskedelmi jelenlét: a szolgáltatást A ország szolgáltatója nyújtja, aki átlépi a határt, irodát, leányvállalatot létesít külföldön Természetes személyek jelenléte: a szolgáltatást A ország szolgáltatója nyújtja, legalább egy személy korlátozott idej külföldi tartózkodásával A szolgáltatási szektorral kapcsolatban azért haladnak nehézkesen a tárgyalások, mert a tagállamok attól tartanak, hogy nem marad fönn a nemzeti autonómia, a nemzeti politikák érvényesülése kétségessé válik. Kihívást jelent továbbá a külföldi szolgáltatók megjelenése által fokozódó verseny. Az Európai Bizottság létrehozta az Európai Szolgáltatási Fórumot, vezetinek célja az volt, hogy fölmérjék a GATS tárgyalásaival kapcsolatos törekvéseket és akadályokat. Igyekeztek elérni, hogy az európai tárgyalási pozíció az üzleti világ prioritásaihoz idomuljon. Tisztában voltak a ténnyel, hogy ha más országoktól akadályaik lebontását várják, akkor cserébe az EU-nak is kész kell lennie azok mérséklésére. Az EU nem ellenezte a közszolgáltatások liberalizását sem Doha - Mi várható? A Doha forduló tárgyalásai kiterjednek a vitarendezéssel kapcsolatos átalakításokra, így például a meglév intézkedések áttekintésére, javítására, az elektronikus kereskedelemre, az elektronikus tranzakciókat nem terheli vám, új irányelvek esetleges bevezetését is fontolgatják a tagállamok. A környezeti javak és szolgáltatások kereskedelmének korlátaira is kiterjed egyeztetéseket folytatnak. Az eddigi WTO 33 Susan George, A WTO, Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció?, Napvilág Kiadó, Budapest, oldal 24

25 megállapodások fejld országokban történ alkalmazásáról is folytatnak megbeszéléseket. A szellemi tulajdonjog kereskedelmérl szintén külön egyezmény született (TRIPS). Fként az EU igyekszik elérni, hogy a bor-és alkoholfélékre alkalmazott jelölésvédelmet kiterjesszék, egyes WTO tagállamok számára azonban a földrajzi megjelölések nemzetközi védelme elfogadhatatlan. A WTO szeretné elsegíteni a fejld és legkevésbé fejlett országokba irányuló technológiai transzfert és általában a kereskedelem technikai feltételeinek javítását. Ha a kereskedelem visszaesik, az mindig a legszegényebb országok számára jelent nagy kiesést. Az gazdasági aktivitásukban a kereskedelem kiemelked jelentség. A világkereskedelem éppen akkor omlott össze, amikor ezek az országok egyre aktívabbakká váltak a világpiacon, exportjuk több mint 20 százalékkal ntt. A válság kitörése óta a világ legszegényebb országainak exportbevételei 44 százalékkal, 26,8 milliárd dollárral csökkentek. A növekedés kulcsát és a szegénység csökkentésének megoldását a Dohai forduló lezárása jelentené ezen országok számára is. A forduló alapvet tévedések áldozatává vált. 34 A 2010-es tárgyalások során a G20-ak nem tztek ki határidt a Doha forduló lezárására, melynek célja a nemzetközi kereskedelem eltti akadályok felszámolása. Egyértelmen kijelentették azonban, hogy a lehet leghamarabb le kell zárni a fordulót. A G8-ak korábban egyetértettek abban, hogy a nemzetközi megállapodásig folytatni kell kétoldalú és regionális kereskedelmi egyeztetéseket is. Elkötelezték magukat a forduló lezárása mellett még az idén, erre azonban jelen álláspont szerint nem valószín, hogy sor kerül. Stephen Harper kanadai miniszterelnök szerint, még nem lehet eltemetni a Doha Fordulót: "idvel meg kell találnunk a Forduló sikeres lezárásához vezet utat" - mondta ( ) 35 ( ) 25

26 A világ egyik legelismertebb nonprofit kutatóintézetének számító Carnegie Endowment for International Peace által közzétett jelentés számszersíteni igyekszik a WTO dohai fordulójának várható hatásait. Az elemzés azt vizsgálja, hogy a különféle liberalizációs modellek milyen mértékben növelnék a világ GDP-jét, az egyes országcsoportok és szektorok között milyen arányban oszlana meg a nyereség, a legelmaradottabb régiók veszteségeit hogyan lehetne minimalizálni. A kutatóintézet által alkalmazott modell szétválasztja a városi és a vidéki munkaert, nem számol teljes foglalkoztatottsággal, valamint a tényleges vámok mérséklésével számol. Mivel statikus modell, hiányossága, hogy nem számol a kereskedelem liberalizációjával és a dohai tervezettel megvalósuló dinamikus elnyökkel. A jelentésbl az alábbi következtetések adódnak: A Doha forduló az eddigi fordulók közül a legkomplexebb. Rámutat arra, hogy a fejld országok egyre erteljesebb tárgyalási pozíciót nyernek és a tárgyalások kimenetelére érdemi hatással vannak. A Doha Fejlesztési Program megvalósulása esetére kalkulált nyereségekkel reálisan kell számolni, várhatóan a világ GDP-jének 0,15 százalékos (40-60 mrd dollár) nyeresége fog bekövetkezni, ez esetben azonban nem számolnak az alkalmazkodás költségeivel (esetleges iparágak megsznése, munkahelyek elvesztése). A globális szinten pozitív végeredmény ellenére lesznek nyertesek és vesztesek, ugyanis a leghátrányosabb helyzet régiók (Banglades, Kelet- Afrika, szub-szaharai Afrika) GDP csökkenésre számíthatnak, egyedül Kína nyeresége haladhatja meg GDP-jének 1 százalékát. A mezgazdaság a forduló meghatározó kérdésköre. A vélekedésekkel ellentétben várhatóan pozitív kimenete lesz a mezgazdasági tárgyalásoknak. Elssorban azonban a fejlett országok, mint az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland részesednek majd az agrárliberalizációból. Az ipari vámcsökkentés gazdasági hatása jelentsebb. 26

27 A fejld országok heterogenitása miatt itt is lesznek vesztesek és nyertesek, utóbbiak között lesznek vélheten Argentína, Brazília, Dél- Afrika, a teljes program tekintetében pedig Kína, India és Vietnam. A legszegényebb országok bármely konstrukció esetén a vesztesek körébe kerülnek, mivel a relatív versenyelnyük az általános vámcsökkentés és a liberalizáció miatt gyengül. A mezgazdasági liberalizációval veszítenek legtöbbet. A mezgazdasági liberalizáció másik nagy vesztese az EU, 26 százalékkal csökkennének az agrárszektorból származó jövedelmek valamint a régi, tizenötök Európájának 4 százalékkal csökkenne a világpiaci részesedése a mezgazdasági alapot és a feldolgozott termékeket tekintve. A reál GDP szempontjából viszont a Hong-kongi és a Dohai modell is pozitív kimenetel lenne. A kereskedelmi szcenáriók globális reáljövedelme szcenáriók Profit (billió dollár) Bázis év százalékához mért profit 1) Doha mezgazdaság 5,4 0,02 2) Doha ipar 53,1 0,17 3) Doha összevont 58,6 0,19 4) Doha fejld országok 57,7 0,18 speciális termékei 5) Mérsékelt ipar 38,1 0,12 6) Hong Kong 43,4 0,14 7)Korlátozott mezgazdaság 2,9 0,009 8)Korlátozott mezgazdaság 56,0 0,18 ambiciózus ipar 9) Teljes liberalizáció 168,1 0,53 Forrás: Nyertesek és vesztesek, a Dohai forduló hatása a fejld országokra ( ) 27

28 A tanulmány javaslata alapján a liberalizációt két- vagy több oldalú fejlesztési egyezményekkel kell társítani, mivel önmagában csak növelné a legszegényebb országok lemaradását. A WTO szabályai lehetséget adnának a fejld országok vámsorai 20 százalékának tekintetében, speciális intézkedéseket alkalmaznának e tekintetben. Ezen országcsoportok hosszabb átmeneti idt és célzott segítségnyújtást kapnának a strukturális igazodáshoz (pl. munkaer átképzés). Továbbá a legkevésbé fejlett országokat tartalmazó listáról épphogy lemaradó országoktól sem lehet elvárni a teljes piacnyitást, mivel azzal jelents veszteségekkel számolhatnának ( ) 28

29 3. Összefoglaló értékelés Mi a világ országainak érdeke? A világgazdaság növekedése, melynek mozgatórugója a világkereskedelem növekedése. A növekedés alapvet feltétele pedig a kereskedelem liberalizációja. Hogyan érhet el mindez globális szinten? A WTO igyekszik intézményes keretet nyújtani a cél globális szint megvalósulásához. A multilaterális kereskedelmi tárgyalások alakítják a nemzetközi kereskedelem szabályait, fontos elméleti és gyakorlati következményekkel járnak. A Doha forduló sorsa rendkívül fontos ugyanis a tárgyalások keretében elfogadásra kerül kérdések meghatározzák a nemzetközi kereskedelem jövjét. Nem létezhet globalizáció az egész világot átfogó kereskedelem nélkül. A forduló kulcskérdése, hogy a végs megállapodás mennyire lesz adekvát a dohai miniszteri deklaráció fejlesztési célkitzéseivel. A kollektív együttmködés hiányát a dohai kereskedelmi tárgyalások kudarca igazolja. A közeljövben kiderül, hogy vajon a WTO képes lesz-e a kialakult egyensúlyokat feloldani. A Doha forduló sikertelenségét els sorban a szegény országok sínylenék meg, mivel az EU és az USA valószínleg bilaterális kereskedelmi megállapodásokat kötne. A kereskedelem fejldése els sorban a fejlett országokban növekedne és a szegényebb országok még hátrányosabb helyzetbe kerülnének a világgazdaságban. A forduló kudarca egyben a WTO jövjét is kockáztatná, gyöngítené a szervezetet és a multilaterális kereskedelmet. A WTO tagállamok vezetinek fönn kell tartaniuk a politikai nyomásgyakorlást a cél elérése érdekében. Magyarország a Doha fordulón integrált módon, az Európai Bizottság útján közvetett módon vesz részt. A forduló sikeres befejezéséhez hazánknak is számos érdeke fzdik. Gazdaságunk rá van utalva a külkereskedelemre és a nemzetközi gazdasági együttmködésre. Jelents bevétel származhat az áruk és szolgáltatások kereskedelmében meglév akadályok felszámolásából. Érdekünk továbbá, hogy a fejld országok is megnyissák piacaikat az Európai Unió eltt. Egyetértünk azzal is, hogy töröljék el a legkevésbé fejlett országok termékeit sújtó vámokat és kereskedelmi korlátozásokat a mindent csak fegyvert ne elv alapján. Az Európai Unió kezdeményezésére, a piacra jutási feltételek megkönnyítése érdekében létrehozott 29

30 alapelv az EU piacára való belépéskor alkalmazott csökkentett vámtarifák formájában október 1-jétl szeptember 30-ig lesz alkalmazandó. 38 A közvetlen küls befektetések következtében hazánk ma már az iparilag fejlett országok közé sorolandó. A liberalizáció az ipari termékeink számára jelents nemzetközi piacot szolgáltat. Mezgazdasági termékeink liberalizációja szempontjából érdekünk, hogy ne haladja meg a közös mezgazdasági politika reformja által meghatározott kereteket. Hazánk szempontjából meghatározó lehet még továbbá a kisebb kérdések kimenetele is, mint például az áruk földrajzi eredetvédelmének javítása, a hungarikumok védelme az áruhamisítással szemben. Brazília, India és Kína piacnyitása az ipari, mezgazdasági termékeink és szolgáltatásaink szempontjából fontos. Korábbi kereskedelmi kapcsolataink javítása szempontjából ugyancsak érdekünk, hogy Oroszország is WTO taggá váljon. 39 Az Európai Unió a mi érdekeinket is figyelembe véve igyekszik a lehet legmegfelelbb módon egyezségre jutni a nemzetközi kereskedelem terén. A pénzügyi válságot feloldó nemzetközi tárgyalások sikere rendkívül fontos érdekünk. A globalizált világkereskedelemhez sikeres gazdaságpolitikára van szükség, továbbá, hogy az elkerülhetetlen reformokról minél elbb kompromisszum szülessen ( ) 39 Miklósdi György, Változó erviszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finanszírozás, 2007/3.szám o 30

31 Irodalomjegyzék: 1) Billet, From GATT to the WTO, The Internal Struggle for external competences int he EU, Journal of Common Market Studies, Nr.5. 2) Borrmann, Großmann, Koopmann, The WTO Compatibility of the Economic Partnership Agreements between the EU and the ACP countries, Intereconomic, /101. 3) Csáki Csaba, A nemzetközi agrárkereskedelem és a WTO tárgyalások, Közgazdasági szemle, 2007/ old. 4) Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, szeptember-október 5) Haberman-Treiber-Veen, Globális játszmák, Eszmélet, évfolyam, 51.szám 6) Horváthy Balázs, A GATT-WTO-normák helye az uniós jogrendszerben, Állam és Jogtudomány, 2007.XLVIII. évfolyam 7) Horváthy Balázs, Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet kapcsolatának alapkérdései, Állam- és Jogtudomány, XLVII. évf ) Jefrey J. Scott, America, Europe and the new trade order, Business & Politics,2001,januar 9) Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO- tárgyalások, Európa 2002, II. évfolyam 1.szám 10) Miklósdi György, Változó erviszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finaszírozás, 2007/3.szám 11) Miklósdi György, A pénzügyi válság és a nemzetközi kereskedelem, Fejlesztés és finanszírozás 2009/2. szám 12) Mohanty, Khan, Kamal, The complexion of WTO, Journal of Decisionmakers, 2004, No ) Steiger, The culture of the WTO, Why it needs to change, Journal of International Economic Law, (3.) 14) Szabó Jen, A zöld doboz nagymesterei, Marketing és Management, 2000/6. szám 31

32 15) Szabó-Kósa, Az EU részletes és átfogó javaslatrendszere a GATT porondon, Gazdálkodás, 2001, XLV. Évfolyam 2.szám 16) Szabó Jen, Exporttámogatás a célkeresztben, Bankszemle, XLV. Évfolyam, 1-2. szám 17) Susan George, A WTO, Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció?, Napvilág Kiadó, Budapest, ) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 9 E/ október Internetes hivatkozások: 1) WTO: The begginings ( ) 2) A Kormány szabadkereskedelmi politikájáról ( ) 3) Kereskedelmi Világszervezet ( ) 4) Oroszország: WTO tagságra várva ( ) 5) Members and observers of the WTO ( ) 6) Az EU húsz tagállama nem akarja az agráriumot beáldozni a világkereskedelemért Doha vagy talán soha 7) 7) Exports by product, b. ( ) 8) Európa és a WTO: A Doha-i forduló legnagyobb tétjei d=1 ( ) 9) International trade statistics 32