AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI
|
|
- Márk Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KERESKEDELMI PARTNEREI Az áruk és szolgáltatások vezető exportőreként és a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrásaként az Unió vezető helyet foglal el a globális piacon. A világkereskedelem megoszlásában azonban jelentős változások zajlanak, változik az Unió hozzájárulásának jellege a világkereskedelemhez és biztos vezető szerepe is megkérdőjeleződik. A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban fokozatosan egyre kisebb szerepet játszik a munkaerő-igényes, alacsony értékű termékek gyártása, és nagyobb értékű, márkás termékekre specializálódik. A továbbra is fennálló kereskedelmi akadályok azonban megnehezítik az európai exportőrök erőfeszítéseit. Ezek leküzdése, valamint egyenlő feltételek biztosítása érdekében vállalkozásai számára, az Unió számos kereskedelmi megállapodásról folytat tárgyalásokat. JOGALAP Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke szerint a közös kereskedelempolitika az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZPONTI HELYZETE Azon túlmenően, hogy 2013-ban a világ első exportőre és beruházója volt, az Európai Unió több mint 100 állam fő kereskedelmi partnere volt világszerte. Az EU rendkívül nyílt piac, magas fokú betagozódottsággal a világgazdaságba. Az uniós munkahelyek több mint 10%-a a külkereskedelemtől függ. Belső piacának mérete és nyitottsága okán az EU vezető szerepet játszott a világkereskedelem rendszerének alakításában, továbbá jelentős szerepet töltött be a Világkereskedelmi Szervezet megalakításakor. A külkereskedelem jelentős mértékben hozzájárult továbbá az életszínvonal javításához az Unióban és más területeken. A gazdasági nyitottság előnyöket hozott az Unió számára. Az Unió messze a világ legnagyobb és leginkább integrált szabadkereskedelmi övezete, és a kereskedelem a foglalkoztatottságot is növelte; ma Európában 36 millió munkahely függ közvetlen vagy közvetett módon a kereskedelemtől. Versenyképességének javulása vonzóbbá tette Európát a külföldi vállalatok és befektetők szemében. A globális kereskedelem hangsúlyai azonban eltolódnak. Az új gazdasági szereplők és a technológiai áttörések jelentősen átalakították a nemzetközi kereskedelem szerkezetét és jellemzőit. Különösen az információs technológia széleskörű alkalmazása tette lehetővé olyan áruk és szolgáltatások kereskedelmét, amelyekkel korábban nem kereskedtek. A külkereskedelem óriási mértékben bővült az elmúlt 20 évben, korábban sose látott méreteket öltve. A mai globális gazdaság rendkívüli mértékben integrált, és a globális ellátási láncok nagyrészt felváltották a késztermékek hagyományos kereskedelmét. Az Európai Unió ismertetése
2 A globalizáció és a globális pénzügyi válság máig nyúló hatásai negatívan befolyásolták az Unió gazdasági teljesítményét. Az Unió gazdasága azonban bizonyos tekintetben figyelemreméltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot más iparosodott országokhoz viszonyítva, és a globális GDP-ből való részesedése kevésbé gyorsan csökkent, mint Japáné vagy az Egyesült Államoké. Az Uniónak sikerült továbbá viszonylag szilárd pozíciót megőriznie az árukereskedelem terén, egyúttal megerősítve vezető szerepét a szolgáltatások kereskedelmében. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE A nemzetközi kereskedelem az egyik első ágazat, amelyek terén az uniós tagállamok megállapodtak a közös szuverenitás kialakításában. Ezek az államok az Európai Bizottságra ruházták annak felelősségét, hogy a nevükben kereskedelmi ügyekben eljárjon, beleértve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokat. Más szavakkal az Unió a tagállamok nevében egységes entitásként köt meg mind kétoldalú, mind többoldalú kereskedelmi megállapodásokat. Ahogy a WTO vitarendezési mechanizmusának feljegyzései tanúskodnak róla, az Unió figyelemreméltó kapacitást fejlesztett ki érdekeinek védelme érdekében a nemzetközi kereskedelmi viták során. Az Unió nemzetközi kereskedelmi eszközöket is alkalmazott saját értékei és politikái, valamint szabályozási gyakorlata terjesztése érdekében szerte a világon. Az Európai Unió hagyományosan a nyílt és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer híve. Kitartóan munkálkodott annak biztosításán, hogy az összes ország integrálódjon a világgazdaságba, többek között a nemzetközi kereskedelem előtt álló korlátozások fokozatos fölszámolása révén. A Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése kiterjesztette az Unió kizárólagos jogköreit nemzetközi kereskedelmi ügyekben, amelyek immár a közvetlen külföldi tőkebefektetést is magukban foglalják. A Lisszaboni Szerződés azáltal is kiterjesztette az Európai Parlament szerepét, hogy a Tanácséval megegyező jogkörökkel társjogalkotóvá tette a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok terén. Aktívabb szerepet biztosított továbbá a Parlament számára a nemzetközi kereskedelmi megállapodások megerősítése terén. Mióta a változásokat bevezették, a Parlament rendkívül proaktív megközelítést alkalmazott kereskedelmi ügyekben. Első döntései, így a hamisítás elleni ACTA megállapodás elutasítása, eddig is jelentős hatást gyakoroltak az Unió közös kereskedelempolitikájára. KERESKEDELMI POLITIKA ÉS ORIENTÁCIÓ A Bizottság 2011-es Kereskedelem, növekedés és globális ügyek című közleménye az Unió zöldebbé és versenyképesebbé tételét célzó új Európa 2020 stratégia egyik pillérévé tette a nemzetközi kereskedelmet. Az Európa 2020 stratégia, azon túl, hogy hangsúlyozza az Unió belpolitikái és külpolitikái koordinált megközelítésének szükségességét, nagyobb hangsúlyt helyez az Unió külgazdasági kapcsolataira, amelyek a növekedés és munkahelyteremtés ösztönzői. A közleményben a Bizottság újra hangsúlyozta az Unió elkötelezettségét a dohai forduló lezárása és a WTO megerősítése mellett. A szöveg azonban elismeri azt is, hogy a többoldalú megállapodások jelenleg másodlagos szerepet játszanak a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások új generációjához képest, amelyeket az Unió a következő évek során kíván megkötni. A többoldalú tárgyalások megrekedése különösen a dohai forduló esetében arra indította az Uniót, hogy alternatív módokat keressen a piacra jutásának biztosítására harmadik országokban. Az Európai Unió ismertetése
3 A szabadkereskedelmi megállapodások új generációja amelyeket 2006-ban vezettek be túllép a vámtarifa-csökkentéseken és az áruk kereskedelmének liberalizációján. Évekig tartó intenzív tárgyalásokat követően 2011-ben megerősítésre került a Dél-Koreával kötött szabadkereskedelmi egyezmény. A Kanadával, Ukrajnával, Kolumbiával, Peruval, Szingapúrral és a Közép-Amerikai országokkal folytatott tárgyalások is lezárásra kerültek. A Délkeletázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) egyes tagjaival vagyis Thaifölddel, Vietnámmal és Malajziával jelenleg folynak a tárgyalások. Az Unió szabadkereskedelmi tárgyalásokba kezdett továbbá az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Összességében az Unió 29 kereskedelmi megállapodása van érvényben. E megállapodások jelentős előnyökkel járnak. Az uniós exportra kivetett átlagos vámok várhatóan 50%-kal fognak csökkenni. A szabadkereskedelmi megállapodások az előrejelzések szerint további 2,2%-os uniós GDP-vel járulnak hozzá az Unió gazdasági növekedéséhez. E megállapodások véglegesítése azonban több évet is igénybe vehet. Az adatok azt mutatják, hogy az Unió különösen jól teljesít a piac magasabb szegmenseiben, amelyben a globális piaci részesedése 30% körüli (összevetve 20%-os részesedésével a nemenergiajellegű áruk piacán). Míg az átalakulóban lévő gazdaságok gyors tempóban növelik az álaluk előállított termékek minőségét, exportjukat még mindig az alacsony és közepes kategóriájú piaci termékek uralják. A kereskedelmi statisztikák némileg félrevezetőek lehetnek. Míg az Unió más hagyományos piaci szereplőnél jobban fel volt vértezve a világkereskedelem elmúlt tíz évben végbement strukturális változásai ellen, hátráltatják a csökkenő kapacitások és az elmaradó beruházások a kutatás és innováció terén. Az uniós vállalatok egyre inkább teret vesztenek, ahogy a dinamikus feltörekvő országok növelik jelenlétüket a világpiacokon. Az Unió kivitele továbbá az iparosodott országokban (mint pl. az Egyesült Államok és Svájc) nagyarányú, ám kevésbé versenyképes a gyorsan növekvő különösen az ázsiai piacokon. Fennáll annak a valódi kockázata, hogy az Unió gyenge teljesítménye a világ legdinamikusabb piacainak egy részén, hosszú távon súlyosan alááshatja a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helyzetét. IMPORT ÉS EXPORT Ahogy az alábbi táblázatból is kitűnik, az Unió volt 2013-ban a világ legnagyobb exportőre, és a második legnagyobb importőre. Az Európai Unió összesített exportjának és importjának köszönhetően világelső a kereskedelem terén, a második és harmadik helyen Kína és az Egyesült Államok és áll. Az Unió árukereskedelme a világ többi részével 2013-ban elérte a millió eurós összeget. Az Európai Unió kereskedelmi nagyhatalom Árukereskedelem Ország Import Export Összesen EU [1] 1684,9 1736,6 3421,5 Kína 1468,3 1663,3 3131,6 Egyesült Államok [2] 1753,7 1189,4 2943,1 Japán 627,3 538,4 1165,7 [1]Külkereskedelmi forgalom az EU-27-en kívüli országokkal. [2]Hongkong kivételével. Az Európai Unió ismertetése
4 Dél-Korea 388,2 421,4 809,6 Kanada 357,1 345,1 702,2 Oroszor-szág 258, ,2 India 350,9 235,9 586,8 Mexikó 294,4 286,3 580,7 Szaúd-Arábia 126,6 283,1 409,7 Ausztrália 182,3 190,2 372,5 Brazília 188,6 182,3 370,9 Törökország 189,5 114,3 303, és 2013 között az Európai Unió áruexportjának mennyisége növekedett. Az Egyesült Államok 2013-ban továbbra is az Unióból exportált termékek legfontosabb felvevőpiaca (lásd a táblázatot), amelyet Svájc, Kína és Oroszország követ. Az uniós export rendeltetése: EU-export %-a: Egyesült Államok 16,6 Svájc 9,8 Kína (Hongkong kivételével) 8,5 Oroszország 6,9 Törökország 4,5 Japán 3,1 Norvégia 2,9 A világ többi része 47,7 Az EU-ba való behozatal 2012 és 2013 között 6,2%-kal csökkent. Az import szintje a 2011-es szintnél is alacsonyabb volt ban Kína volt az Unió fő áruszállítója. Az Oroszországból érkező import továbbra is jelentős maradt, ami azt jelenti, hogy Oroszország, ahogy 2012-ben, továbbra is az áruk második legnagyobb szállítója az Unióba (lásd a táblázatot). Az uniós import eredete: EU-import %-a: Kína (Hongkong kivételével) 16,6 Oroszország 12,3 Egyesült Államok 11,7 Svájc 5,6 Norvégia 5,3 Japán 3,4 Törökország 3,0 A világ többi része 42,1 Az Unió hagyományos kereskedelmi deficitje 2013-ban korlátozott többletté alakult, lényegében a gazdasági visszaesés és az alacsony belső kereslet miatt. Ez többek közt az exportnövekedésnek volt köszönhető, míg az EU importja 2013-ban csökkent. Az Unió továbbra is nagymértékben importra utalt a nyersanyagok és az üzemanyagok terén, de Az Európai Unió ismertetése
5 hatékonyan ellenállt a külső versenytársaknak olyan ágazatokban, mint a gépipar és a vegyipar (lásd a táblázatot). Uniós kereskedelem, kategóriák szerint (1000 millió euró) Az Európai Unió ismertetése % (1000 millió euró) % (1000 millió euró) Export Összesen 1309,1 100,0 1684,2 100,0 1736,6 100,0 Élelmiszer, ital és dohány 70,8 5,4 103,6 6,2 109,2 6,3 Nyersanyagok 29,0 2,2 42,9 2,5 40,7 2,3 Ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok 84,7 6,5 125,6 7,5 122,5 7,1 Vegyi anyagok és kapcsolódó termékek 197,5 15,1 275,5 16,4 273,3 15,7 Egyéb gyártott termékek 313,4 23,9 379,4 22,5 382,7 22,0 Gépek és szállítóeszközök 570,9 43,6 706,2 41,9 708,6 40,8 Import Összesen 1585,4 100,0 1796,4 100,0 1684,8 100,0 Élelmiszer, ital és dohány 88,9 5,6 256,4 14,3 102,3 6,1 Nyersanyagok 67,3 4,2 548,5 30,5 67,5 4,0 Ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok 460,2 29,0 9,2 0,5 500,4 29,7 Vegyi anyagok és kapcsolódó termékek 124,2 7,8 168,2 9,4 157,9 9,4 Egyéb gyártott termékek 375,2 23,7 521,0 29,0 381,9 22,7 Gépek és szállítóeszközök 425,8 26,9 221,6 12,3 434,5 25,8 Kereskedelmi mérleg Összesen -276,3-112,2 51,8 Élelmiszer, ital és dohány -18,1-152,8 6,9 Nyersanyagok -38,3-505,6-26,8 Ásványi tüzelőanyagok, kenőanyagok -375,5 116,4-377,9 Vegyi anyagok és kapcsolódó termékek 73,3 107,3 115,4 Egyéb gyártott termékek -61,8-141,6 0,8 Gépek és szállítóeszközök 145,1 484,6 274,1 Az Unió világelső a szolgáltatások kereskedelme terén millió eurós többletről állnak rendelkezésre adatok a világ többi részével folytatott szolgáltatáskereskedelemben 2013-ban, ez évben az export millió eurós, az import millió eurós forgalmú volt. A szolgáltatások kereskedelme az Unió teljes importjának 23,3%-át, az áruk és szolgáltatások teljes exportjának pedig 28,3%-át tette ki 2013-ban. Az Egyesült Államok, Ázsia és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai az Unió legfontosabb kereskedelmi partnerei között voltak a szolgáltatások kereskedelme terén. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemben %
6 2013-ban az Unió importjának (68,3%), illetve exportjának (67,3%) több mint kétharmada három kategóriába sorolható: közlekedés, utazási és üzleti szolgáltatások. Az EU a világ legnagyobb befektetője és más országok közvetlen külföldi befektetéseinek jelentős befogadója. Európai Uniós közvetlen külföldi befektetések Külföldi befektetések (%) Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA)15,2 13,9 Egyéb európai országok (nem uniós, nem EFTA tagok) 8,2 6,8 Észak-Afrika 1,8 0,7 Közép- és Dél-Afrika 2,9 0,6 Észak-Amerika 39,4 47,5 Közép-Amerika 8,8 16,8 Dél-Amerika 7,8 2,0 Öböl-menti országok 1,1 1,7 Egyéb ázsiai országok 12,1 9,1 Óceánia (beleértve Ausztráliát) és a déli sarkköri régiók 2,8 0,9 Forrás: Európai Bizottság, Eurostat Roberto Bendini 07/2015 Befektetések az Unióban (%) Az Európai Unió ismertetése
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenKÜLPIACI SIKEREK. Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője
KÜLPIACI SIKEREK Dr. Kern József MAGYAR EGÉSZSÉGIPARI GYÁRTÓK SZÖVETSÉGE CE2020 az orvostechnikai ipar jelene és jövője 2019.09.04. TAGVÁLLALATAINK A Magyar Egészségipari Gyártók Szövetsége (MEGYSZ) a
RészletesebbenNövekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.
Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és
RészletesebbenKereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia)
Környezet 2008 DDA lezárásának kudarca Gazdasági válság Sokoldalú, többoldalú szektorális tárgyalások (ITA, EGA, TiSA) Szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások kezdeményezésének növekedése regionális
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első
RészletesebbenMagyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből
Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek
RészletesebbenSzármazási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály
Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább
RészletesebbenSzegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenNemzetközi kereskedelem. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008
Nemzetközi kereskedelem Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008 Világgazdaság: korábban nemzetgazdaságok összessége ma már globális világgazdaság Nagy árbevételű vállalatok nemzetközi versenye 160
RészletesebbenGABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 18. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. október 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0260 (NLE) 13389/17 N 39 EEE 42 AGRI 564 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. október 17. Címzett: Biz.
RészletesebbenLUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok
LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,
RészletesebbenA főbb növényi termékek
UDOVECZ GÁBOR A főbb növényi termékek világpiaci kilátásai NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 25 BUDAPEST A világ búzatermelésének legnagyobb termelő országok szerinti megoszlása 24-ben és 214-ben EU TERMELÉS:
RészletesebbenKinél kell gyorsabban futnunk?
Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL
GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM U.S. KUKORICA EXPORTJA NAGYOBB VERSENNYEL SZEMBESÜL Argentína, Brazília, Ukrajna és az Egyesült Államok a kukorica globális exportjának majdnem 90%-át képezik. Míg a
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenVILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS
Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 8.6.2012 B7-0000/2012 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 120. cikke alapján az Unió és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatokról
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenI. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
Részletesebben1. feladat: Olvassátok el a 2. feladat kérdéseit és utána a kijelölt szöveget!
1. csoport a. Miért fontos a nemzetközi kereskedelem? b. Fogalmazzátok meg, hogy mi az a szabadkereskedelem! c. Fogalmazzátok meg, hogy mi az a protekcionizmus! d. Mik azok a vámok és kvóták? Mire használják
Részletesebben1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete
1 Románia 1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1.1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenNemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+
Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás
RészletesebbenKÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA
KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.1. COM(2014) 542 final 2014/0250 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről
RészletesebbenMÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.
Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 19.3.2013 B7-0000/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenGABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM
AZ ÁRPA ÁRA NYOMÁS ALATT VAN GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM 2016 eleje óta az árpa ára a főbb exportáló országokban jelentős csökkenést észlelt. Előrejelzések ellenére is, hogy a világ árpa termelése
RészletesebbenAZ EU USA POLITIKAI KAPCSOLATOK A TRANSZATLANTI JOGALKOTÓI PÁRBESZÉD (TLD) FOLYAMATÁN BELÜL
TRANSZATLANTI KAPCSOLATOK: AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KANADA Az EU, az Egyesült Államok és Kanada osztozik a demokrácia, az emberi jogok, a gazdasági és politikai szabadság értékein, és a kül- és
RészletesebbenGABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM
GABONA: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM ERŐS KUKORICA KIVITEL OROSZORSZÁGNAK ÉS UKRAJNÁNAK Rekord globális kukorica fogyasztása, nagy exportálható készletek és kedvező valutaárfolyam támogatta Oroszország
RészletesebbenA német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.
A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenÚJ IRÁNYVONALAK A HAZAI KKV EXPORTÖSZTÖNZÉSBEN MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Szilvásvárad 2015. március 10-11. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenAz Európai Unió ismertetése
TRANSZATLANTI KAPCSOLATOK: AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KANADA Az EU, az Egyesült Államok és Kanada osztozik a demokrácia, az emberi jogok, a gazdasági és politikai szabadság értékein, és a kül- és
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT
OLAJOS MAGVAK: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM AZ EU REPCE TERMELÉSÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA ELLENSÚLYOZZA AZ ALACSONYABB BEHOZATALT Kép EU-28 repce kínálata és forgalmazása 2017/18-ban EU repce termelése várhatóan
Részletesebben[1]Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947) bevezető bekezdése. Az Európai Unió ismertetése
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért dolgozik, hogy biztosítsa a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer működését. Annak ellenére, hogy
RészletesebbenSZINGAPÚR I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk
SZINGAPÚR I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Szingapúri Köztársaság Parlamentáris köztársaság Szingapúr Terület 692,7 km 2 Népesség
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott
RészletesebbenÁzsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban
BELSO POLITIKAK FOIGAZGATOSAGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK, IGAZSÁGÜGY ÉS BELÜGYEK Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 4.4.2013 B7-/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 120. cikke alapján a szolgáltatásokról szóló többoldalú megállapodásra irányuló
RészletesebbenLengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45
Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve
RészletesebbenA BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL
A BREXIT HELYZETE BRIT SZEMSZÖGBŐL 2018. 12. 06 1. Mi történt eddig? A Referendumtól máig 2. Brit prioritások 3. Az Egyesült Királyság jelenlegi gazdasági kapcsolatai az EU-val 4. A jövőbeni gazdasági
Részletesebben[1]Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT, 1947) bevezető bekezdése. Az Európai Unió ismertetése
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért dolgozik, hogy biztosítsa a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer működését. A kereskedelmi tárgyalások
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére
OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt
RészletesebbenCsehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros
Csehország I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros CSEH KÖZTÁRSASÁG parlamentáris köztársaság Prága Terület 78 886 km 2 Népesség 10 467
RészletesebbenA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenKülgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.
Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése
RészletesebbenA magyar-kínai gazdasági kapcsolatok
A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok Polonyi Katalin A Magyar-Kínai Kétoldalú Kapcsolatok Összehangolásáért Felelős Kormánybiztos Titkárságának Vezetője Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2013. január
RészletesebbenBelgium. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete. 1. Általános információk
Belgium I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Belga Királyság hollandul: Koninkrijk België - franciául: Royaume de Belgique németül:
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. március 28. (OR. en) 7770/11 Intézményközi referenciaszám: 2011/0042 (NLE) MED 9 WTO 108 AGRI 223 PECHE 78 UD 65 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenKereskedelempolitika. A szabad kereskedelem a gazdasági növekedés egyik mozgatórugója KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL
KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL A szabad kereskedelem a gazdasági növekedés egyik mozgatórugója Kereskedelempolitika A piacok megnyitása élénkíti gazdaságainkat a piacok megnyitásához pedig
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 718 final 2013/0341 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet
RészletesebbenMAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (1%) Kormány: KELETI NYITÁS STRATÉGIA Új piacok, új lehetőségek! CÉL 2018-RA
ÚJ IRÁNYVONALAK A HAZAI KKV EXPORTÖSZTÖNZÉSBEN MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Gyula, 2015. február 10-11. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 4.12.2013 B7-0000/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 13. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0156 (NLE) 11275/17 NT 4 AGRI 404 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 11. Címzett: Biz. dok. sz.:
Részletesebben(Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) ÁLLÁSFOGLALÁSOK EURÓPAI PARLAMENT
2010.10.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 286 E/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) ÁLLÁSFOGLALÁSOK EURÓPAI PARLAMENT A dohai fejlesztési menetrend kilátásai a hetedik WTO miniszteri konferenciát
RészletesebbenCHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk
CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707
RészletesebbenA BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27
Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.11. COM(2016) 208 final 2016/0111 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)
AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ
RészletesebbenKülkereskedelem és tőkeforgalom
Külkereskedelem és tőkeforgalom Külkereskedelem Magyarország köztudottan és hosszú történelmi fejlődésének, valamint földrajzi környezetének eredményeként kicsi, a külvilágra, ezen belül a külkereskedelemre
RészletesebbenKREATÍV EURÓPA ( ) MEDIA ALPROGRAM
KREATÍV EURÓPA (2014-2020) MEDIA ALPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EACEA/18/2017: PIACHOZ JUTÁS TÁMOGATÁSA FIGYELEM! Ez a pályázati felhívás az alábbi feltételek teljesülésének függvényében él: a rendelkezésre
RészletesebbenHogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat
Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenVezetői összefoglaló december 8.
2017. december 8. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, míg a dollár ellenében gyengült. A BUX 11,4 milliárd forintos, átlag feletti
RészletesebbenBRICS Summit III. Sanya Kína
Az atlanti erőtérből az eurázsiai erőtérbe? Magyarország a 21. század többpólusú világában Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője Orosz és kínai befektetők Magyarországon SZE-
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenRoaming: Növekvő adatforgalom, hazai áron egyre több országban
Budapest, 2015. október 1. Roaming: Növekvő adatforgalom, hazai áron egyre több országban Kibővült a Világ Napijeggyel barangolható országok köre Világ Napijegy Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban
RészletesebbenEURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió
EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô
RészletesebbenMAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Királyfalvi Róbert Visegrád 2015. március 3-4. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR ÁLLAM (99%) MAGYAR KERESKEDELMI
RészletesebbenAktuális biztonságpolitikai kihívások
A határon átnyúló fejlesztések és a szomszédság politika Aktuális biztonságpolitikai kihívások Dr.Ráth Tamás A TÉRSÉG ORSZÁGAI UKRAJNA Múlt A szovjet idők ipari komplexumának egyik központja. Gépipar,
RészletesebbenA PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL
A PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL Protekcionizmus (latin: védelmezés) Fogalma: gazdaságpolitikai irányzat, az ipar vagy egyes iparágak állami támogatásának rendszere, a
Részletesebben2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
RészletesebbenMezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
Európai Parlament 2014-2019 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2016/0308(COD) 22.12.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KÜLSŐ VONATKOZÁSAINAK ÁLTALÁNOS KERETE
A WTO MEZŐGAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁSA A közös agrárpolitika külső vonatkozásait jelenleg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai, és különösen a mezőgazdaságra vonatkozó, 1994. április 15-i WTO-megállapodás
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
Részletesebben10451/16 ADD 1 hs/af/ms 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 7. (OR. en) 10451/16 ADD 1 PV/CONS 35 ECOFIN 633 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2016. június 17-én Luxembourgban tartott 3475. ülése
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2010-ben
A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.
RészletesebbenBULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros. Hivatalos megnevezés Államforma
BULGÁRIA I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Bolgár Köztársaság köztársaság Főváros Szófia Terület 110 910 km 2 Népesség 7 679 290 Nemzetiségi
Részletesebben