A PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL

Átírás

1 A PROTEKCIONIZMUS MŰKÖDÉSE A VÁMOK ESZKÖZRENDSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL Protekcionizmus (latin: védelmezés) Fogalma: gazdaságpolitikai irányzat, az ipar vagy egyes iparágak állami támogatásának rendszere, a piagazdaság fejlődésének útját járó országokban Célja: A belföldi ipar és tőke támogatása a külföldi áruk és szolgáltatások versenyével szemben Eszköze: Elsősorban a védővámok, illetve más kedvezmények alkalmazása, korlátozások bevezetése és fenntartása, a belső gazdasági helyzet, az aktuális külkereskedelmi és belkereskedelmi, valamint a napi politika igényeinek megfelelően

2 A protekcionizmus működése a vámok eszközrendszerének segítségével Történeti kialakulása: század USA, Németország - fejletlen hazai ipar támogatása - gazdasági önállósodási törekvések támogatása - elsősorban Anglia ellen - magas védővámok - magas monopolárak a belső piacon - állami kölcsönök és segélyek nyújtásával tőkekihelyezés a külső piacokon a segélyezett országokban

3 KÜLKERESKEDELMI POLITIKA Az adott ország nemzeti érdekeinek megjelenítése a nemzetközi külgazdasági, külkereskedelmi kapcsolatokban. - nemzeti (vámok és az engedélyezési szabályrendszerrel) - regionális kapcsolatok építésével (EU, EFTA, CEFTA, szabadkereskedelmi megállapodások stb.) - nemzetközi kapcsolatrendszerrel (GATT / WTO és egyéb nemzetközi bi- vagy multilaterális egyezményekkel.) Klasszikus eszköz: a vám - ókor fiskális szerep - ipari forradalomtól védő szerep - jelenkor: árumozgás irányainak befolyásolása Megjelenési fóruma az adott ország vámpolitikája.

4 Külkereskedelmi politika Vámpolitika: azon szabályzók összessége, melyek közvetlenül hatnak a külföldi termékek behozatalára, illetve a belföldi termékek kivitelére. Területei: - Nemzetközi kötelezettségek - Piacvédő feladatok - Költségvetési bevétel igénye - Napi politika igényei Operatív eszközrendszere: - vámtarifa (fejlettség fokmérője is) - engedélyezés rendszere - korlátozások (export, import) - adminisztratív korlátok és engedmények - vámtarifa szövegezése - áruk származása és a származási szabályok

5 Külkereskedelmi politika Vám: olyan közvetett adó, amelyet az állam a nemzeti gazáron behozott áruk után ellenszolgáltatás nélkül szed be. Miután megjelenik az árban nem csak költségvetési bevétel, hanem a jövedelmek újraelosztásában is fontos szerepet játszik. Közvetlen közgazdasági (piacszabályozási) szereppel bír. Forgalom iránya szerint: - behozatali - kiviteli - tranzit Célja szerint: - fiskális - közgazdasági szabályzó eszköz

6 Külkereskedelmi politika Fajtái: - értékvám - mértékvám - vegyesvám - dömpingvám - kiegyenlítő vám - időszakos vám - védővám - büntetővám - autonóm és szerződéses vámok - időszakos vámok Vámtarifa: Harmonizált Áruleíró kódrendszer (többhasábos) Engedélyezés (annak ellenére, hogy a külkereskedelem liberalizált) - import - export - import és export

7 Külkereskedelmi politika Korlátozások: - állat- és növényegészségügyi - környezetvédelmi - veszélyes anyagok - másodlagos hasznosításra érkező anyagok - növényvédőszerek - tenyészanyagok stb. Adminisztratív korlátok, engedélyek: - fogyasztási, globálkvóta - alsó-felső árlimit - ütközőkészlet (intervenciós készletek bevetése) - kontingensek - vámfelfüggesztés - vámkedvezményes engedélyjegy Vámtarifa szövegezése: az egyes árukhoz tartozó szövegekben korlátok megfogalmazása

8 Külkereskedelmi politika Származás: Az áruk származásától függő kedvezmények vagy szigorítások alkalmazása Vámhatóság által működtetett tevékenységi engedélyek rendszere. GATT: Általános Vámtarifa és kereskedelmi egyezmény október 30. Előzmény: ENSZ és USA kezdeményre londoni és genfi konferencia CÉL: - Nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása (ITO) - Államközi tárgyalások a vámok csökkentésére ITO meg sem alakult, míg január 1-től 23 ország részvételével GATT USA és szovjet befolyás korlátozó hatása Magyarország kezdetben megfigyelő, 1973-tól teljes jogú tag.

9 Külkereskedelmi politika Alapelvek: 1. A nemzetközi kereskedelmet diszkriminációmentesen kell folytatni. A felek kötelesek a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazni. (Kivételt az aláíráskor már fennálló kedvezmények képeznek.) 2. A felek a hazai termékeket csak a vámok segítségével védhetik, mennyiségi korlátozást nem alkalmaznak. 3. Nemcsak az első két szabályt alkalmazzák, hanem a vitákat kölcsönös konzultációk, tárgyalások segítségével rendezik. 4. Az egymás közötti kereskedelemben a vámokat és korlátokat tárgyalások során fokozatosan leépítik.

10 1947 Genfi forduló: A világkereskedelem 50 %-át jelentő termék vámjai csökkentése 1949 Annecy forduló: Szerény vámcsökkentések Torquay forduló: 25 %-os vámcsökkentés (1948-hoz képest) Genfi forduló Szerény vámcsökkentések Dillon-forduló Szerény vámcsökkentések Kennedy-forduló Ipari termékek 35%-os vámcsökkentése, agrártermékek vámjai kis csökkentése, antidömping szabályozás Tokió- forduló Ipari termékek 34%-os vámcsökkentése, nem vámjellegű korlátozások szabályozása Uruguay-forduló: A WTO létrehozása, szolgáltatások és szellemi termékek nemzetközi kereskedelmének szabályozása

11 Az egyes fordulók fő eredményei Év: Esemény: Átlagos vám- Fennmaradó Csatlakozók csökkentés vámtételek % 1930 =100% db GATT előtt 33,2 66, Genf 21,1 52, Annecy 1,9 51, Torquay 3,0 50, Genf 3,5 48, Dillon 2,4 47, Kennedy 36,0 30, Tokió 29,6 21, Uruguay 38,0 13,1 125 Magyarország tagsága: 1969-ben jelentkezik 1973-tól tag (82. tagország)

12 Agrártermékek a GATT-ban Két fő irányzat: Az agrártermékek kereskedelmének liberalizálása (nagy agrárexportőrök: USA, Kanada, Ausztrália) Az agrártermékek kivételes kezelése politikai prioritások (EU CAP) Termelés szubvencionálása Exportszubvenciók Importkorlátozások, lefölözések rendszere

13 A 8. Uruguay-i forduló ( ) Uruguay, Punta del Este - a globalizáció hatásai Fő megállapodások témái: - szolgáltatások kereskedelme - kereskedelmi vonzatú tőkebefektetések (TRIMs) - szellemi termékek védelmének kereskedelmi kérdései - mezőgazdasági termékek keresk. liberalizálása - Textilipari, és ruházati termékek keresk. liberalizálása, kvóták vámokká alakítása - államok közti vitás kérdések tárgyalásos rendezése, intézményi és jogi keretek 1995 : a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalakulása (GATT nál szigorúbb!) A GATT működésének fő eredményei: - Általános vámszínvonal csökkentés ( vámszínvonal:usa < 5 %, EU < 6 %, Japán < 5,5 %) - Antidömping irányelvek - Nem vámjellegű korlátozások szabályozása

14 WTO 1995 január 1., Székhely: Genf 1995, GATT: 128 tag, ebből 112 belép WTO-ba (köztük Magyarország). A tagság feltételei szigorúak: a GATT Uruguay forduló valamennyi rendelkezése (Marrakeshi Egyezmény) a GATT valamennyi korábbi megállapodása Ma a világ legtöbb kereskedő nemzete WTO tag január: 145 ország további 30 ország folyamodott tagságért, Kína! március: 149 tag (új belépő: Szaúd-Arábia) A legjelentősebb nem tag Oroszország.

15 WTO funkciói: - egyezmények adminisztrálása - tárgyalási fórum - FDI kérdéseinek vizsgálata - szellemi tulajdon védelme - államok kereskedelempolitikájának figyelése - vitás kérdések rendezése Szabályozásának jellemző vonásai: a külföldi és hazai vállalatokat egyformán kell kezelni! a pénzügyi szolgáltatások terén még nincs teljes liberalizálás (nemzetgazdasági érdekek, árfolyamstabilitás, fizetési mérleg) dömpingellenes szabályozás exportszubvenciók korlátozása (alkalmazhatók pl. környezetvédelemben és K+F-ben!) szabályok megsértése esetén kereskedelmi szankciók

16 A WTO működése: A WTO legfelsőbb szerve: a tagok (kül)kereskedelemért felelős minisztereiből álló Miniszteri Konferencia. első miniszteri konferencia: Szingapúr (1996. dec ), második: Genf (1998. május ). Eredményei: egyezmények a szolgáltatások (különösen a pénzügyi szolgáltatások), a telekommunikáció és az elektronikus kereskedelem terén. WTO harmadik miniszteri konferenciája: Seattle, nov. dec Feladata: az újabb körtárgyalás, a Milleneumi Forduló megnyitása - kudarc A től: az agrártermékek és a szolgáltatások további liberalizációja a cél. Dohai Miniszteri Konferencia nov.: Doha forduló (körtárgyalás) - témakörei között számos új terület

17 Mezőgazdaság: A Dohai Nyilatkozat: tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer, egy korlátozás- és torzításmentes mezőgazdasági világpiac létrehozása, exporttámogatások, kereskedelmet torzító belső támogatások eltörlése. A fejlődő országok különleges igényeik (élelmiszerellátás, vidékfejlesztés) miatt a fentiektől ideiglenesen eltérhetnek. Szolgáltatások : további liberalizálása szükséges Nem mezőgazdasági termékek esetén a vámok és a nem tarifális eszközök csökkentése Szellemi termékek : szellemi termékek kereskedelme, szellemi jogok védelme: a gyógyszeripar - meglévő gyógyszerekhez való hozzáférhetőség, új gyógyszerek kifejlesztésének ösztönzése kiemelt tárgyalási terület a földrajzi megjelölések.

18 A WTO napjainkban november: Doha-i tárgyalási ford.kezdete Fő témák - agrártermékek piacnyitás exporttámogatások leépítése nem kereskedelmi szempontok (NTC-k): élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem szeptember, Cancun: V. Miniszteri konferencia - Kudarc! Oka: EU agrártámogatásai átláthatók támadják USA agrártámogatásai rejtettek Cairns-i csoport (agrárkeresk. liberalizálás) (Dél- Amerika, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szk., Magyaro. már nem!) dec. Hongkong, VI. Miniszteri konferencia

19 Külkereskedelmi politika A WTO értelmezése szerint import tilalom nem vezethető be még akkor sem, ha: - a termék káros az egészségre - káros a biztonságra - globális cég gyermekmunkával hozta létre - a természetet károsítja - kegyetlen állatkísérlet eredménye - diktatórikus államok terméke - nem önkorlátozó - nem védi a munkaerőt, saját lakosságot, honi befektetőt Gyakorlatban a WTO előírásai megtiltják a gyengéknek, hogy magukat az erősekkel szemben megvédjék külkereskedelmi vagy egyéb korlátozásokkal. Eredménye az egyébként is gazdagok továbbgazdagodása, a természet erőforrásainak könyörtelen kihasználása, a gátlástalan azaz nem szabadversenyes kereskedelem térhódítása, egyszóval KÖNYÖRTELEN ÉS TELJES GLOBALIZÁCIÓ